Gyöngyös Város Képviselő-testületének

a távhőszolgáltatásról, hatósági díjának megállapításáról és

a díjalkalmazás feltételeiről szóló 28/2006. (VI.19.) önkormányzati rendelete

Gyöngyös város Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 60. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény egyes rendelkezéseinek, valamint a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Tszt. vhr.) és az annak 3. számú mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ.) végrehajtására az 1990. évi LXXXVII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Gyöngyös város területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó Városgondozási Részvénytársaságra és a távhőszolgáltatást is végző más gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltató), a távhőszolgáltatást igénybevevő felhasználókra és díjfizetőkre, a távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítményekre, valamint a távhőszolgáltatáshoz szükséges eszközökre és ezek tulajdonosaira.

Értelmező rendelkezések

2. §

1.      Lakóépület: E rendelet alkalmazásában lakóépület a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra használt épület is.

2.      Fűtési hőcserélő blokk: A primer hőhordozóból a fűtési melegvizet előállító, azt szállító és szabályozó készülékek (fűtési hőcserélők, keringtető szivattyú, szabályozó és szakaszoló szerelvények és az ezeket összekötő csővezetékek) együttműködő rendszere.

3.      Hőfogadó: A hőközpontból kiadott szekunder fűtővizet a fogyasztói helyen (pl.: lakóépületben) fogadó, elosztó és átalakítás nélkül továbbító technológiai berendezés.

4.      Hőhordozó közeg: A fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg, amely lehet gőz, forró víz, illetőleg melegvíz.

5.      Távhőrendszer: A szolgáltatói és fogyasztói berendezések összessége.

6.      Kezelés: A rendelet alkalmazása szempontjából a fogyasztói illetve szolgáltatói berendezés üzemeltetése, fenntartása, felújítása (tulajdonosi jogok gyakorlása).

7.      Főmérő: A hőközpontról ellátott valamennyi Felhasználó összes – fűtési és használati melegvíz – hőfelhasználását (GJ), illetve összes használati melegvíz-fogyasztását (m³) mérő berendezés.

8.      Almérő: A hőközpontról ellátott fogyasztói közösség egy részének hőfelhasználását illetve használati melegvíz fogyasztását mérő berendezés. Pl.: egy fűtési hőcserélő blokkról vagy egy hőfogadóról ellátott fogyasztói közösség mérése.

9.      Üzemi Felhasználó: Az épület, létesítmény, ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, aki a hőközpontját maga üzemelteti.

10.    Fűtött légtérfogat: A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (max. 3,0 m) szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Az éléskamra (kamraszekrény) valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött térfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

11.    Fűtött helyiség: A rendelet alkalmazása szempontjából fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy egyéb hőleadó berendezés vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet.

12.    Közös helyiség: Lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség (pl.: mosókonyha, szárítóhelyiség, gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, közös pince, illetve padlástérség) valamint a közös használatra szolgáló terület (pl.: lépcsőház, kapualj, zárt folyosó).

13.    Nem lakás céljára szolgáló helyiség: Általában az üzlet, műhely, rendelő, iroda, barkácsműhely, klubszoba, gondnoki iroda a hozzá tartozó helyiségekkel akkor is, ha azt eredetileg lakás céljára építették, garázs valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges egyéb célra hasznosított helyiségek.

14.    A hőközpont alkotórészének minősülnek a hőközponthoz tartozó technológiai berendezések: a jelző-, ellenőrző-, tágulási-, biztonsági vezetékek és a zárt tágulási tartály.

15.    A felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.

Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés

3. §

Az előzetes tájékoztatást kérő kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), célját, vételezés megkezdésének tervezett időpontját, a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ. 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

A közüzemi szerződés tartalma

4. §

(1) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek a TKSZ. 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület belső átlaghőmérsékletével (fűtési igényével) összefüggő kapcsolatot tarthatja.

(2) A szolgáltatás igénybevételével létrejött közüzemi szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak.

Bekapcsolás

5. §

(1) A távhőszolgáltatónak a Tszt. 54. § (4)-(5) bekezdése szerinti üzembe-helyezési– és bekapcsolási eljárásban való közreműködéséért díj az egyéb felhasználó számára sem számolható fel.

(2) A Tszt. 54. § (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit (integrátor, vízmérő és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz felhasználást mérő hőközponti vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel köteles ellátni.

(3) A mérőműszerek szükséges adatinak és a zárjegyek számainak feltüntetésével a távhőszolgáltató jegyzőkönyvet köteles kiállítani.

(4) A (2)-(3) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire is vonatkozik.

Vételezés

6. §

A távhőszolgáltató – a TKSZ 12.1 pontjában foglaltak alkalmazásával –a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

7. §

Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a távhőszolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.

8. §

(1) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén, ha a hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség a távhőszolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, az annak változtatására, a fűtési célú távhő szolgáltatásának meg-kezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.

(2) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a távhőszolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek.

9. §

(1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség és a felhasználók az előzőekről egyhangú megállapodásra nem jutnak, illetve erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a következők szerint szolgáltat:

1. a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti,
2. a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett:

1. lakószobákban, irodahelyiségekben átlagosan +22 °C,
2. a lakószobának nem minősülő, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben átlagosan a szabványban rögzített tervezői előírásokban meghatározott belső hőmérséklet eléréséhez szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább +40 °C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges.

Szüneteltetés, korlátozás

10. §

(1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni.

(2) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, más megállapodás hiányában 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.

(3) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetésről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül, megszüntetni.

11. §

(1) A távhőtermelőnél vagy a távhőszolgáltató hőtermelő létesítményénél országos tüzelőanyag-hiány miatt fellépő termeléskiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a távhőszolgáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni Gyöngyös város jegyzőjét, továbbá a korlátozással érintett felhasználókat.

(2) A távhőszolgáltatás korlátozását környezetvédelmi okból – ha a korlátozás oka más eszközökkel nem szüntethető meg és az önkéntes korlátozás sem eredményes – Gyöngyös város jegyzője rendeli el. A korlátozás elrendeléséről a távhőszolgáltató értesíti a felhasználókat. A korlátozás végrehajtása a távhőszolgáltató feladata.

(3) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok:

1. fokozat:          egyéb felhasználók hőközpontjaiban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőellátás felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50 %-os korlátozása,

2. fokozat:          a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás felfüggesztése,

3. fokozat:          a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20 %-os csökkentése.

(4) Nem, illetve csak végső esetben korlátozhatók az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást ellátó intézmények.

(5) A távhőszolgáltató a korlátozási sorrendtervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a közüzemi szerződések teljesítéséhez szükséges hőmennyiség legalább 50 %-os csökkentése.

(6) A távhőszolgáltatás körzetenkénti korlátozási sorrendjét e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

12. §

(1) A korlátozási fokozatba soroláshoz a távhőszolgáltató a felhasználóktól a hőfelhasználásuk sajátosságaira vonatkozó adatokat kérhet.

(2) A korlátozás – annak okától függően – lehet általános, amikor az minden felhasználó hőigényét érinti és lehet részleges, amely esetben a korlátozás csak a távhőszolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre terjed ki.

(3) A felhasználókat a korlátozási sorrend szerinti fokozatba sorolásról annak módosulása esetén a távhőszolgáltató tájékoztatja.

Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása, átalakítása

13. §

(1) A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpont fenntartása és üzemeltetése, más megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának faladata.

(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek (összekötő vezetéknek) az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terhelheti és a távhőszolgáltató sem számíthat fel az érintett felhasználók részére az ilyen vezetékek fenntartásáért és üzemeltetéséért költséget.

14. §

A felhasználó a távhővel ellátott felhasználási helyen a felhasználói berendezések átalakítását köteles a távhőszolgáltatónak előzetesen írásban bejelenteni. (Tszt. 54. § (6) bekezdés).

15. §

(1) A 14. § szerinti bejelentést meg kell tenni abban az esetben is, ha a felhasználó, díjfizető olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott falhasználási hely díjfizetése alapját képező légtérfogatát, illetőleg a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

(2) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgálta-tóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.

(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közüzemi szerződést a megnövekedett légtérfogatnak illetve hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

Mérés

16. §

(1) Szolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a hőközpontban a primer oldalon beépített, az ellátott felhasználói közösség összes hőfelhasználását mérő hőmennyiségmérővel köteles mérni.

(2) A szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználói közösségek fűtési célú hőenergia felhasználását tovább kell mérni az épületek hőfogadóiban.

(3) Lakóépületet is ellátó hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségének a mérése az oda beépített hidegvízmérővel, mint főmérővel történik.

(4) Az ellátott lakossági felhasználói közösség, lakossági Felhasználó igénye esetén, almérőkkel a használati melegvíz-mennyiség további mérésére van lehetőség Szolgáltatóval történő műszaki egyeztetést követően.

1. az épületek hőfogadóiban,
2. egyedi melegvíz-vételi helyeken.

(5) Az önálló hőközponttal nem rendelkező egyéb Felhasználó a használati melegvíz fogyasztását almérővel mérni köteles.

(6) a) Az (1), (2) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét – egyéb megállapodás hiányában – a mért időszakra vonatkozó adatok valamint fűtés esetében a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának korrekciója alapján kell meghatározni.

      b) Az (5) bekezdés szerinti melegvízmérő meghibásodása valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét a 24. § (2) bekezdés c) pontban meghatározott előző elszámolási időszak átlag-fogyasztását alapul véve kell meghatározni.

17. §

(1) A Tszt. 48. § (2) bekezdésében szabályozott kötelezettség a távhőszolgáltatót a tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén terheli. A hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésnek feltételeit a távhőszolgáltató 2010. június 30. napjáig a saját költségén – ide nem értve a nem szolgáltatói tulajdonú felhasználói berendezések ehhez szükséges átalakításának költségeit – köteles megvalósítani.

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdésben foglaltakat a Tszt. 48. § (2) bekezdésé-ben előírt feltételeken túlmenően felhasználói hőközpont létesítésével abban az esetben valósítja meg, ha a felhasználó:

1. vállalja, hogy az üzembehelyezéstől számított legalább hét évig nem mondja fel a közüzemi szerződést,

2. vállalja, hogy amennyiben a közüzemi szerződés az üzembe helyezéstől számított hét éven belül a felhasználónak felróható okból megszűnne, vagy a felhasználó a közüzemi szerződést felmondja, a hőközpont felmondáskori nyilvántartási értékét a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül egy összegben megfizeti a távhőszolgáltatónak.

(3) A hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérést, illetőleg a költségmegosz-tást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközökre vonatkozó beépítési követelmények betartásával, kell felszerelni.

(4) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával, úgy kell felszerelni, hogy az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.

A közüzemi szerződés felmondása

18. §

(1) A közüzemi szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani. A felhasználási helyen a távhő igénybevételi lehetőségének végleges megszüntetése szükséges, továbbá ezzel egyidejűleg a korábbi fűtési célú távhőellátással azonos, összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátást kell megvalósítani.

(2) A felhasználó a közüzemi szerződés felmondása iránti kezdeményezését írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (2) bekezdésé-ben előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.

(3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Ptk. 139. §-a szerinti közös tulajdon) a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4) A Tszt. 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont megszüntetésének költségeire is vonatkoznak, ide nem értve a berendezések selejtezésével összefüggő, a szolgáltatónál jelentkező vagyoni veszteséget.

(5) A felmondás miatt szükséges munkálatokat, a tulajdonát képező hőközpontban a távhőszolgáltató végzi el.

19. §

(1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közüzemi szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közüzemi szerződés módosítására is irányadóak.

A közüzemi szerződés módosítása iránti igényt a felhasználó (képviselője) írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni. A felhasználó képviselője köteles felelős nyilatkozatot tenni a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről.

(2) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, más megállapodás hiányában, az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

(3) A Tszt. 38.§ (5) bekezdés d) pontja szerinti költségviselési kötelezettség a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkozik.

(4) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban a épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el.

(5) A (4) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelynek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot is – érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a felhasználóval írásban közölni. A terv módosítása a felhasználó faladata.

(6) A (4) bekezdés szerinti munkálatok befejezését felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 8 munkanapon belül köteles a munka, terv szerinti megvalósítását, az összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) A felhasználó illetőleg a díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a távhőszolgáltató és a felhasználó (képviselője) a közüzemi szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.

(8) Épületrész leválása miatt keletkezett elégtelen szolgáltatás alapján a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és az épületrész leválása közötti okozati összefüggést a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania.

Díjmegállapítás és alkalmazás feltételei

20. §

Fogyasztóvédelem

(1) A távhőszolgáltatással összefüggő önkormányzati rendelettel kapcsolatos véleménynyilvánításba bevonandó:

1. Fogyasztóvédelmi szervezet: Heves Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Eger
2. Valamennyi felhasználói érdekképviselet, mely az egyeztetési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján jött létre kifejezetten a felhasználók érdek-képviselete céljából.

(2) Szolgáltató köteles az (1) bekezdésben említett szervezeteket tájékoztatni azokról az adatokról és információkról, amelyek a fogyasztói érdekvédelem gyakorlásához szükségesek. Különösen köteles a fogyasztóvédelmi szervezetek véleményét kikérni a következőkben:

1. az általános közüzemi szerződés tartalma,
2. a szüneteltetés és korlátozás feltételei, illetve a korlátozási sorrend,
3. üzletszabályzat tartalma.

(3) Szolgáltató köteles ügyfélszolgálati irodát működtetni, amelynek a hét egy munkanapján legalább 18 óráig nyitva kell tartania.

Távhőrendszer működtetése és fejlesztése

21. §

(1) A távhőszolgáltatásba új vagy többlet-teljesítmény igénnyel (új vagy növekvő távhőigénnyel) jelentkező felhasználási hely tulajdonosától, az igényének kielégítését szolgáló Szolgáltató vagyon létesítéséhez, bővítéséhez Szolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj mértékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igény kielégítéséhez szükséges szolgáltatói vagyon fejlesztése – a csatlakozási díj felhasználásával – Szolgáltató feladata.

(3) A csatlakozási díj a szolgáltatói vagyon részét képező – a hőközpontban és/vagy épületrészekben elhelyezendő – az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő felszerelésének költségét is magában foglalja, nem tartalmazza viszont az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét.

A szolgáltatott távhő elszámolása

22. §

(1) Felhasználó a távhőszolgáltatásért alapdíjat és hődíjat fizet.

(2) Az alapdíj éves díj:

Felhasználó az igénybevett szolgáltatás szerint a használatában álló helyiségek fűtött légtérfogata után fűtési alapdíjat (Ft/légm³/év) és/vagy használati melegvíz alapdíjat (Ft/légm³/év) fizet.

(3) Az alapdíj

1. Szolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemelte-tési és fenntartási költségéből,

2. Szolgáltató távhővezetékének és tartozékainak valamint az általa kezelt hőközpontoknak az üzemeltetési és fenntartási költségéből,

3. az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz díjából áll.

(4) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ) illetve a használati melegvíz mennyiség (m³) után kell fizetni.

(5) A hődíj

1. Szolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag árából,

2. a számítással meghatározott primer hálózati hőveszteségből,

3. a hőszolgáltató által vásárolt hő díjából,

4. az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz hőtartalmának ellen-értékéből áll.

(6) Az (1) bekezdés szerinti díj a vízfelmelegítés-szolgáltatás költségeit tartalmaz-za. Melegvíz-szolgáltatás esetén a felhasznált használati melegvíz víz- és csatornadíja elkülönítetten a mindenkor érvényes víz- és csatornadíjakkal továbbszámlázásra kerül.

(7) Ha a lakóépület tulajdonosa, kezelője, használója a hőközpontját maga üzemelteti, akkor üzemi Felhasználónak minősül és az üzemi Felhasználókra vonatkozó alapdíjakkal kerül elszámolásra.

23. §

(1) A szolgáltatott távhő legmagasabb díját e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Szolgáltató köteles nyilvántartási és elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az, lehetővé tegye a díjak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti díjak megállapítására a távhőszolgáltató tesz javaslatot évenként egyszer.

(4) A földgáz hatósági árának változásakor az árak hatálybalépésével egyidejűleg a távhőszolgáltató a 1. sz. mellékletben szereplő hődíj mértékét az általa alkalmazott díjban automatikusan a következő képlettel változtatja meg:

        H₁ = H₀ x (1+G/100)

ahol:

H₁ = új hődíj (Ft/GJ)

H₀ = 1. sz. mellékletben szereplő hődíj (Ft/GJ)

G  = termelt hő előállításához felhasznált gáz árváltozásának százaléka

Az alkalmazott díjképletben csak a G értéke változó.

(5)    A Képviselő-testület felhatalmazza a Jegyzőt, hogy a R. 23. § (4) bekezdésében foglalt képlet alapján meghatározott hődíjat a földgáz hatósági árváltozásának hatályba lépésével egyidejűleg vezesse át a R. 1. sz. mellékletében. ^[1]

A díjak megállapítása, fizetési kötelezettségek

24. §

(1) Az üzemi és az önállóan mért egyéb Felhasználó 16. § (1), (2) bekezdés szerint megmért illetve meghatározott hőmennyiségnek megfelelő hődíjat havonta a tárgyhóban, az alapdíj 1/12 részét havonta a tárgyhóban fizeti meg.

(2) A lakossági és az önállóan nem mért egyéb Felhasználó

1. az alapdíj 1/12 részét havonta előre, tárgyhó 10.-ig fizeti meg,

2. a fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját (továbbiakban: fűtési hődíj) – egyéb megállapodás hiányában – előre, tárgyhó 10.-ig fizeti meg.

A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

b.a.)     a csak fűtési hőigényeket kiszolgáló hőközpont esetén 16. § (1) bekezdés szerint megmért hőmennyiség,

b.b.)     a használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a 16. § (1) bekezdés szerint megmért hőmennyiség valamint a 16. § (3) bekezdés szerinti mérővel megállapított vízmennyiség és a melegvíz-készítés átlagos fajlagos hőfelhasználása szorzatának (0,215 GJ/m³) különbsége,

b.c.)     a fűtési célú hőfelhasználás a 16. § (2) bekezdés szerinti almérőkkel illetve a 16. § (1) bekezdése szerinti főmérő és az almérők különbségeként tovább bontható,

b.d.)     ha a hőközpontról (fűtési hőcserélő blokkról) ellátott valamennyi hőfogadóban almérő kerül beépítésre, akkor szekunder hálózati hőveszteségként a főmérő által mért érték és a hőfogadói almérők által mért értékek összegének különbségét fogyasztás-arányosan az elszámoláskor figyelembe kell venni,

b.e.)     Szolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan megmért vagy az előzőekben részletezett módon meghatározott fűtési célú hőfelhasználást – egyéb megállapodás hiányában – Felhasználók között az általuk használt helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, közület stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét úgy, hogy az eredeti rendeltetésük szerint használt közös helyiségek fűtött légtérfogata 60%-kal, a garázsok fűtött légtérfogata 50%-kal kerül figyelembe vételre.

c)   A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját (továbbiakban: melegvíz hődíj), valamint a melegvíz víz-és csatornadíját az alábbiak szerint fizeti meg:

      c.a.)     Ha Felhasználó 16. § (4) bekezdés szerinti almérővel rendelkezik, akkor a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget a mért melegvíz-mennyiség (m³) alapján kell elszámolni. Két elszámolási időszak között Felhasználó havonként az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása alapján részfizetést teljesít.

                  Részfizetésként az elszámolási időszakban megfizetett és a mért fogyasztás szerinti melegvíz hődíj valamint víz-és csatornadíj különbözetét Szolgáltató legkésőbb az elszámolási időszakot követő második hónap számláiban jóváírja vagy pótterhelésként kiszámlázza.

c.b.)     Ha Felhasználó 16. § (4) bekezdés szerinti almérővel nem rendelkezik, akkor a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség megállapítása és elszámolása az ellátó hőközpontban beépített vízmérő figyelembevételével történik a következő módon:

A hőközponti vízmérő szerinti fogyasztást csökkenteni kell az épületenkénti, lakásonkénti vagy az egyéb Felhasználóknál felszerelt mérők fogyasztásával. A maradék mennyiség a mérővel nem rendelkező lakások fűtött alapterülete (m²) arányában kerül felosztásra. A fenti számítással megállapított fogyasztás nem lehet kevesebb a rendelet 2. sz. mellékletében megállapított átalány vízmennyiség 70 %-ánál (ez a mennyiség megközelítőleg megegyezik a vízmérővel ellátott Felhasználók átlagfogyasztásával) vagy nem lehet több az átalány vízmennyiségnél.

c.c.)     Ha az épületrészenkénti használati melegvíz felhasználás hiteles vízmennyiség-mérése az épület valamennyi épületrészében megvalósul, akkor a fajlagos hőfelhasználással (GJ/m³) számított hőmennyiség mellett a számlában fel kell tüntetni a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált ivóvíz mennyiségét is. Más esetekben, a számlában csak a melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget és annak díját kell feltüntetni.

(3) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új fogyasztási helyet kapcsolnak, úgy Felhasználó az alapdíjat a belépés napjától fizeti.

Díjvisszafizetés és pótdíj

25. §

(1)     Ha Szolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 2 napot meghaladóan, Szolgáltatónak felróható okból szünetelteti – kivéve a Tszt. 40-41. § szerinti szüneteltetést – az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2)     Ha Felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke 0,10-1,00 MW teljesítmény között minden megkezdett 0,10 MW után 0,20 MW értéke, 0,01-0,10 MW teljesítmény között minden megkezdett 0,01 MW után 0,02 MW értéke, melyet annyiszor kell esetenként vételezett hőteljesítmény többlet után megfizetni, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépte. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

(3)     Ha az üzemi Felhasználó a keringtetett melegvizet, nem a szerződésben meghatározott mennyiségben adja vissza, a vissza nem adott vízmennyiség után 100%-kal növelt összegű vízdíjat fizet.

(4)     Az a vízmennyiség, amelyet az üzemi Felhasználó nem a szerződésben meghatározott minőségű jellemzőkkel ad vissza, vissza nem adott vízmennyiségnek tekintendő.

(5)     Ha a fűtés-, vízfelmelegítés- vagy melegvíz-szolgáltatás kettő vagy több napon át – a felhasználói berendezés megfelelő állapota ellenére – csökkent mértékű és ezért

1. valamely fűtött helyiségben az MNSZ-04-140-2: 1991 építésügyi ágazat szabvány 11. táblázatában előírt és a tényleges belső hőmérséklet különbsége 5 °C-nál kevesebb,

2. a melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve 35-39 °C,

Szolgáltatót a csökkent értékű szolgáltatás miatt a szerződésben meghatározott kötelezettség terheli.

(6)     Ha Szolgáltató a Felhasználónál elhelyezett elszámolási mérők ellenőrzése során a szolgáltatói illetve az állami hitelesítésű ólomzárat sérülten találja, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az alábbiak szerint, számol el:

a)   Üzemi Felhasználónál illetve az épületek hőfogadóiban elhelyezett elszámolási mérő esetén az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számítja fel.

b)   Melegvíz-mérő esetén az elszámolási időszakra Felhasználót mérővel nem rendelkező Felhasználóként veszi figyelembe és az így elszámolt használati melegvíz hődíjával megegyező pótdíjat számít fel.

Szolgáltató és Felhasználó jogai és kötelezettségei

26. §

Szolgáltató a 1. sz. melléklet szerinti díjakért az alábbiakban részletezett szolgáltatást nyújtja:

(1) Üzemi és önállóan mért egyéb Felhasználók esetén a szerződésben meghatározott hőteljesítménnyel a csatlakozási ponton rendelkezésre áll a felhasználói helyen fellépő hőigények kielégítése céljából.

(2) Lakossági és önállóan nem mért egyéb Felhasználók esetén – egyéb megállapodás hiányában – a csatlakozási pontnál a méretezési külső hőmérsékleten a szükséges csúcs-hőteljesítménnyel rendelkezésre áll Felhasználó fűtési és használati melegvíz igényeinek kielégítéséhez, az alábbiak szerint:

1. A fűtési szolgáltatás a tárgyév szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja között időben, a fűtési idényben folyamatosan történik.

2. Szolgáltató a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt időhatárok között akkor kezdi el, illetve akkor fejezi be a fűtésszolgáltatást, ha azt Felhasználó vagy a felhasználói közösség képviselője (több tulajdonos esetén) írásban kéri. Megállapodás hiányában – lakossági és önállóan nem mért egyéb felhasználói közösségeknél – Szolgáltató akkor kezdi el a fűtésszolgáltatást, ha a külső hőmérséklet napi középértéke – az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint – előreláthatóan nem haladja meg a + 10 °C-ot illetőleg három egymást követő napon a + 12 °C-ot.

3. Szolgáltató a hőközpont üzemeltetését az alábbiak szerint végzi:

c.a.)  A szekunder fűtővíz hőmérsékletét szabályozza a külső hőmérséklet függvényében úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete – amennyiben a felhasználói berendezés, a felhasználói hely állapota ezt lehetővé teszi – naponta 8.00 és 20.00 óra között átlagosan legalább + 22 °C legyen.

c.b.)  Időjárástól függően éjszakai fűtéscsökkentést, fűtés-leállítást alkalmaz.

c.c.)  A hőközponton belül a használati melegvíz előremenő vezetékben mért melegvíz hőmérsékletét olyan értéken tartja, hogy a melegvíz hőmérséklete a vételezési helyen – amennyiben a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – legalább + 40 °C legyen.

c.d.)  A hőközpontról ellátott szekunder fűtési rendszer(eke)t a hő-központban illetve a hőfogadókban légteleníti, az üzemelés során szükségszerűen elfolyt vizet megfelelő minőségű vízzel pótolja.

(3) A felhasználói közösség megbízottja és Szolgáltató a (2) bekezdéstől eltérő szolgáltatásban is megállapodhat.

27. §

(1) A szolgáltatói berendezést Szolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa, kezelője üzemelteti, aki a fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.

(2) Szolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett felhasználói berendezést ellenőrizni és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő meg-szüntetésére Felhasználót felhívni.

(3) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti, Szolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja illetőleg szüneteltetheti.

Szolgáltató berendezések létesítése, bővítése

28. §

(1) Szolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad

1. új felhasználói berendezést – Szolgáltató által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszköz kivételével – létesíteni,

2. meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani vagy megszüntetni,

3. az új, az áthelyezett az átalakított felhasználói berendezést üzembehelyezni.

(2) Az üzemi Felhasználóknál az (1) bekezdés csak a hőközpont és a kapcsolódó primer hálózat vonatkozásában alkalmazandó.

(3) Meglévő primer távhővezetékre új Felhasználó(k) rákapcsolása csak Szolgálta-tó hozzájárulásával lehetséges.

(4) Lakóépületet is ellátó meglévő fűtési hőcserélőblokk esetében a 16. § (2) bekezdés szerinti elszámolási mérő beépítését Szolgáltató saját költségén végzi el.

(5) A 16. § (4) bekezdés szerinti almérők beépítésének költségei Felhasználót terhelik.

Elszámolási mérőkkel kapcsolatos rendelkezések

29. §

(1) A 16. § (1)-(3) bekezdés szerinti mérők elszámolási mérők.

(2) Elszámolási mérő lehet minden olyan hőmennyiségmérő, vízmérő, amely a mérési feladat elvégzésre alkalmas és hiteles.

(3) Hiteles az az elszámolási mérő – amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek –, amelynek külföldi hitelesítését az Országos Mérésügyi Hivatal (továbbiakban: OMH) első belföldi hitelesítésként elfogadta.

(4) A 16. § (4) bekezdés szerinti vízmérő Felhasználó tulajdona.

(5) Az elszámolási mérő meghibásodása esetén, annak megjavíttatása a mérőre vonatkozó előírások szerinti időszakos illetve rendkívüli hitelesítése az elszámolási mérő tulajdonosának, kezelőjének a feladata. A javítás illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa, kezelője cseremérőről köteles gondoskodni.

(6) Ha a 16. § (4) bekezdés szerinti almérők vonatkozásában a méretlen időszak egybefüggően a 30 napot meghaladja, akkor a 30. nap után a mérési feltételek helyreállításáig Felhasználót almérővel nem rendelkező Felhasználónak kell tekinteni.

(7) Felhasználó illetve Szolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését.

(8) Amennyiben az ellenőrzés során Felhasználónál elhelyezett elszámolási mérőkön a szolgáltatói illetve az állami hitelesítésű ólomzár sérült, úgy a Felhasználó a tárgyi elszámolási időszakra a 25. § (6) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.

(9) Az elszámolási mérők ki- és beszerelése Szolgáltató tudta nélkül nem történhet. A szolgáltatói ólomzárat csak Szolgáltató távolíthatja el.

(10) A felhasználói közösség megbízottja illetve Szolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az OMH jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy – a szállítás és hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli – a számla utólagos korrekcióját Szolgáltató az OMH jegyzőkönyve alapján végzi el, legfeljebb az utolsó elszámolási időszakra.

Számlával kapcsolatos kifogások rendezése

30. §

(1) Szolgáltató a számla ellen emelt kifogást köteles megvizsgálni és annak eredményéről Felhasználót a kifogás vételétől számított 30 napon belül, tájékoztatni. Amennyiben a

kifogás alapos, úgy Szolgáltató a visszatérítést a megállapítástól számított 8 napon belül köteles teljesíteni. Ha utólagos térítés illeti meg a Szolgáltatót, jogosult kiszámlázni azt.

Szerződésszegés

31. §

(1) Ha a lakossági felhasználóval szemben a Tszt. 49. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban leírt szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető lenne, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közüzemi szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50 %-át köteles biztosítani. A használati melegvíz-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás teljes mértékben megszüntethető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási-, egészségügyi-, szociális, valamint gyermekjóléti szolgáltatást folytató egyéb felhasználóra is vonatkoznak. Ebben az esetben a távhőszolgáltató köteles intézkedéseinek megtételéről előzetesen, 8 napon belül értesíteni az intézmény fenntartóját, illetve az intézmény működési engedélyét kiadó hatóságot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közüzemi szerződés felmondására a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetekben.

(4) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, melyek az (1) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást az épületrészben teszik lehetővé akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el.

(5) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére vagy az (1)-(2) és (4) bekezdés szerinti csökken-tésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles.

Szabálysértési rendelkezések

32. §^[2]

…………………

Vegyes, záró és átmeneti rendelkezések

33. §

(1)     Felhasználó változásával kapcsolatos teendők:

1. A felhasználói hely tulajdonosának, díjfizetőjének megváltoztatását – Szolgáltató által rendszeresített módon – a régi és az új tulajdonos együttesen kötelesek Szolgáltatónak bejelenteni.

2. Az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás célú helyiségek bérlői jogviszonyának megszűnését illetve az új bérleti jogviszony létrejöttét a bérbeadó köteles Szolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni.

3. Az ingatlanok forgalmazásával foglalkozó szervezetek a 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint kötelesek eljárni.

4. Szolgáltató a bejelentés napjától az új Felhasználó adatait köteles nyilvántartani.

5. Mindaddig, amíg az e rendeletnek megfelelő felhasználói változás-bejelentés meg nem történik, a díjfizetési kötelezettség a régi tulajdonost illetve kezelőt terheli.

6. A felhasználói változásnál a díjak megosztását (fűtési hődíj, használati melegvíz hődíj, használati melegvíz víz- és csatornadíj) az új és régi Felhasználó által is elismert mérési adat alapján az elszámolási időszakon belül Szolgáltató végzi el.

7. Szolgáltató jogosult jelen rendelet díjalkalmazási és díjfizetési feltételeit a rendelet hatálybelépésétől kezdődően, a már megkötött szerződések alapján teljesített szolgáltatásaira alkalmazni.

(2)     Az üresen álló lakások és helyiségek távhőszolgáltatási díját a tulajdonos, kezelő köteles fizetni.

Egyéb rendelkezések

34. §

(1) A Tszt. 6. § (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében Gyöngyös Város Önkormányzata kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.

(2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósulásakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét.

(3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geometrikus energiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltak mellett figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenysé-gekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet, továbbá a Gyöngyös Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló önkormányzati rendelet előírásaira is.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmara-dásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvé-delmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell.

Hatálybalépés

35. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő hó 1. napján lép hatályba. A rendeletet a hatálybalépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybelépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról, hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 21/1999. (VI.24.) KT. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Gyöngyös, 2006. június 19.

                          Hiesz György sk.                                     Dr. Kozma Katalin sk.

                            polgármester                                                       jegyző

A 22/2007.(VI.29.)KT. számú rendelet 2007. július 1-én lépett hatályba.

A 23/2008.(VI.23.)KT. számú rendelet 2008. július 1-én lépett hatályba.

A 10/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet 2012. április 15-én lép hatályba.