Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2011. (III.25.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Gyöngyös  Város  Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló  1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében,  35. § (2) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1), (3) bekezdésében,  45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §. (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet (továbbiakban: Rendelet) alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. §[1]

1. E rendelet alkalmazásában:

1. Idős személy, idős házaspár: aki a kérelem benyújtásának időpontjában 62. életévét betöltötte, házastársak esetén mindkét fél.

2. Nyugdíjas házaspár: a házastársak mindegyike a kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjszerű ellátásban részesül.

3. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.

4. várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését.

Nem minősül életvitelszerű együttlakásnak, ha egy lakáson belül több család vagy személy él külön háztartásban gazdasági érdekközösség nélkül.  

Eljárási rendelkezések

2. §[2]

(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket – a (2) - (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a Rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokon a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatóságán (továbbiakban: Igazgatóság) lehet benyújtani.

(2) Az Idősek Gondozóházába történő felvétel iránti kérelmeket az Igazgatósághoz kell benyújtani, amely továbbítja azokat az Idősek Gondozóháza vezetője részére.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központhoz lehet benyújtani. A támogatás iránti kérelmet bérlakás esetében a bérlő és a bérlőtársak közösen, lakástulajdon esetén a tulajdonostársak közösen nyújthatják be. Jogcím nélküli lakáshasználók esetében egy lakásra fennálló tartozások támogatására egy kérelem nyújtható be. Az intézmény az adós kérelmét és annak mellékleteit javaslatával együtt megküldi az Igazgatóságnak a kérelem átvételét követő 5 napon belül.

(4) Az önkormányzat a Rendelet 12. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén, a kérelemben megjelölt indokok alapján jogosult az önkormányzati segélyt pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában nyújtani.

3. §

(1) [3]     A Rendeletben szabályozott szociális ellátások: adósságkezelési szolgáltatás, önkormányzati segély, tüzelőanyag támogatás, közgyógyellátás iránti kérelem elbírálása, az ellátások megszüntetése a Polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.

(2) …….[4]

(3) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Polgármester, ………[5] egyszerűsített határozattal állapíthatja meg, ha a kérelemnek teljes egészében helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Az egyszerűsített határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(4)  A Képviselő-testület a másodfokú eljárásban a 12. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályaitól a kérelmező javára eltérhet, ha a kérelem elutasításának az indoka kizárólag a rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatár túllépése. A Képviselő-testület az átmeneti segélyt abban az esetben állapíthatja meg, ha a jövedelem legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 20 %-ával haladja meg a Rendelet szerinti értékhatárt.

4. §

(1)  Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelem tartalmi elemeit a Rendelet mellékletében meghatározott kérelem formanyomtatványok tartalmazzák.

 (2)  E rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemnek részét képezi a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek jövedelmi helyzetére vonatkozó jövedelemnyilatkozat, melynek mellékletét képezi a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata.

(3) [6] Az önkormányzati segély, a tüzelőanyag támogatás, a közgyógyellátás, az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem formanyomtatványnak részét képezi a vagyonnyilatkozat, melyben kérelmezőnek nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek vagyoni helyzetére vonatkozóan.

(4)   Adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl:

         - az adósságkezelési támogatás körébe vont tartozások összegéről, keletkezésének idő-szakáról szóló igazolást,

• a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, dokumentumokat,
• a lakásban együtt lakó személyek nyilatkozatát a 25. § (5) bekezdésében foglalt kizáró feltételek hiányáról,
• kérelmező nyilatkozatát a 25. § (1) bekezdése alapján tett kötelezettségvállalásról, hozzá-járulást a személyes adatok kezeléséről.

(5)[7] A 12/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a szakorvos által kiállított igazolást a terhesség fennállásáról.

(6)[8] A 12/D. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, továbbá az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát – kivéve, ha a haláleset Gyöngyös város közigazgatási területén történt.

(7)[9] A 12/E. § (1) bekezdésében és a 12/F. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek iskolalátogatási bizonyítványát.

5. §

(1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelem elbírálása előtt környezettanulmányt kell készíteni a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók szociális helyzetéről. A környezettanulmány a készítés napjától számított hat hónapig érvényes.

(2) Kivételesen, sürgős esetben a környezettanulmány elkészítése mellőzhető, amennyiben a rendelkezésre álló adatokból megállapítható a jogosultság.

(3)   Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményei már bármely más pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti ügyben vizsgálatra kerültek, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.

6. §

(1) Az Szt.-ben vagy a Rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátás megszüntetésére, visszafizetés elrendelésére az Szt. 17. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 

(2) Nem tekinthető rosszhiszeműnek az ellátást jogosulatlanul igénybe vevő, ha körülményei változását, amelyek az ellátás megszüntetésére vezettek, 15 napon belül bejelentette az ellátást megállapító hatóságnál.

(3) A megtérítés összegét a Polgármester méltányosságból elengedheti annak a megtérítésre kötelezett személynek, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.

(4) A megtérítés összegét a Polgármester méltányosságból felére csökkentheti annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg.

(5)   Az elrendelt megtérítés összegét és annak visszafizetését a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Igazgatósága (továbbiakban: Pénzügyi Igazgatóság) nyilvántartja. Visszafizetési kötelezettség nem teljesítése esetén azonnal értesíti az Igazgatóságot.

II. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Rendszeres szociális segély

7. §

 (1) Az önkormányzat az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján aktív korúak ellátására jogosult személyek számára a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként előírt együttműködési kötelezettséget a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulással kötött Ellátási Szerződés keretében a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján biztosítja.

(2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Családsegítő Szolgálattal, amelynek keretében

a.) nyilvántartásba veteti magát és

b.) írásban megállapodik a beilleszkedését segítő programról, továbbá teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

             (3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az Szt. 37/A. § (2) bekezdésében foglaltakra terjedhet ki.

(4) A beilleszkedést segítő program típusai:

1. egyénileg:

aa) tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai, stb.),

ab) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,

ac) ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése az érintett személy aktív közreműködésével,

ad) az egyén, család környezetére irányuló tevékenység megszervezése.

b) csoportosan:

ba) önsegítő, képesség- és készségmegtartó, illetve fejlesztő foglalkozás (kapcsolatépítés, konfliktuskezelés, kommunikációs készségek fejlesztése, háztartás gazdaságtani ismeretek, stb.).

 (5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha  a rendszeres szociális segélyben részesülő

a) a segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztását 8 napon belül hitelt érdemlően nem menti ki,

b) a beilleszkedését segítő programról nem köti meg az írásbeli megállapodást a Családsegítő Szolgálattal és mulasztását 8 napon belül hitelt érdemlően nem menti ki,

c) a beilleszkedését segítő programban foglaltakat nem teljesíti, és mulasztását 8 napon belül hitelt érdemlően nem menti ki,

d) a beilleszkedési programban meghatározott határidőt neki felróható okból megszegi.

   (6) A Családsegítő Szolgálat az aktív korúak ellátására jogosult és az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a beilleszkedését segítő programról szóló megállapodás megkötéséről a megállapodás másolatának megküldésével 8 napon belül tájékoztatja a rendszeres szociális segélyt megállapító szervet.

(7) A Családsegítő Szolgálat az aktív korúak ellátására jogosult és az Szt. 37. § (1) bekezdés b)- c) pontjai alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személynek az együttműködési kötelezettsége megszegéséről írásban 8 napon belül tájékoztatja a rendszeres szociális segélyt megállapító szervet.     

(8) A Családsegítő Szolgálat az aktív korúak ellátására jogosult és az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személynek a beilleszkedését segítő programban foglaltak teljesítéséről szóló éves értékelést a tárgy évet követően minden év január 31. napjáig megküldi a rendszeres szociális segélyt megállapító szervnek.

7/A.§[10]

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

1. munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, vagy legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60 %-os mértéket és ezt a szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel illetve szakhatósági állásfoglalással igazolja, vagy
2. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza, vagy kizárja és ezt orvosi szakvéleménnyel igazolja, vagy
3. gyermeket vár és ezt terhes-gondozási kiskönyvvel igazolja”, vagy

betegsége miatt munkavégzésre átmenetileg nem alkalmas, a betegség 30. napjától a betegség fennállása idejére. A betegség fennállását háziorvosi igazolással kell bizonyítani.

Aktív korúak ellátása[11]

8. §

1. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az Szt. 33. §-ában foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott[12]

1. családi ház, sorházban lévő lakást rendeltetésszerűen használni, tisztántartásáról gondoskodni, a hozzá tartozó udvarát, kertjét gondozni az alábbiak szerint:

aa) az ingatlan udvarán egy darab hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatóval (továbbiakban: Közszolgáltató) kötött szerződés alapján.

       ……..[13]

ab) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendbentartása, rendeltetésszerű használata, művelése, a fű szükség szerinti nyírása, kaszálása, parlagfű irtása, az ingatlanon található zöld hulladék és lom eltávolítása,

     ac) az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartása a Környezetvédelemről szóló 15/2000. (V. 22.) Önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint,

     ad) az ingatlana előtti járdaszakasz hó és síkosság mentesítéséről gondoskodni.

2. társasházban lévő lakást rendeltetésszerűen használni, tisztán tartásáról gondoskodni, a lakásban hulladéktároló edényzetet elhelyezni, ürítésének biztosítása a Közszolgáltatóval egyénileg, vagy a társasház útján kötött szerződés alapján.

…....[14]

2. Az aktív korúak ellátása megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 10 napon belül, továbbá a jogosultság fennállásának időtartama alatt a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle lefolytatása során győződik meg az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről.[15]

3. ….[16]

4. …. [17]

5. Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg a jegyző 10 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítését helyszíni szemle keretén belül ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal.
6. Aki a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig sem biztosítja, annak aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.[18]

7. A kérelmező, illetve a jogosult köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotokat a jogosultság megállapítását, felülvizsgálatát követően is fenntartani.

8. Ha a kérelmező a lakókörnyezet vizsgálatához nem járul hozzá, részére aktív korúak ellátása nem állapítható meg, kérelmét el kell utasítani, a már fennálló jogosultságot felülvizsgálati eljárás keretében meg kell szüntetni.[19]

Ápolási díj

9. §[20]

……….

10. §[21]

………

11. §[22]

………

Átmeneti segély[23]

………

Önkormányzati segély[24]

12. §

(1) Önkormányzati segély nyújtható annak a szociálisan rászoruló, létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudó

a) családnak, ahol az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b) egyedülállónak, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át,

c) idős házaspárnak, nyugdíjas házaspárnak, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülőnek, unokáját vagy unokáit egyedül nevelő nagyszülőnek, ahol az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

d) egyedül élő idős személynek, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg.

(2) Kivételesen önkormányzati segélyre jogosult az (1) bekezdésben meghatározott az a rászoruló is, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a reá irányadó jövedelmi értékhatárt legfeljebb 10 %-kal meghaladja, feltéve, hogy kérelmező vagy a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a háziorvos igazolása alapján önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.

(3) Önkormányzati segélyben ugyanaz a család vagy egyedül élő egy naptári évben legfeljebb negyedévenként egy alkalommal részesülhet, melynek összege egy alkalommal a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladhatja meg, de legalább annak 20 %-át el kell érnie.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően önkormányzati segélyben ugyanaz a család vagy egyedül élő személy egy naptári negyedévben kettő alkalommal részesülhet, akkor, ha az átmeneti segély iránti kérelem elbírálása egyik negyedévről a másik negyedévre áthúzódik, feltéve, hogy a kérelem benyújtás negyedévében a kérelmező nem részesült átmeneti segélyben.

12/A. §

 (1) Önkormányzati segély nyújtható továbbá

1. a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, a gyermek fogadása elősegítésére,
2. az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,
3. a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő családjához való visszahelyezés esetén a gyermek lakhatási körülményeinek javítása érdekében,

ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás az (1) bekezdés a) pontja esetében a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslata alapján egy alkalommal, az (1) bekezdés b) pontja esetében negyedévente egy alkalommal, az (1) bekezdés c) pontja esetében egyszer állapítható meg.

(3) A támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az (1) bekezdés a)-b) pontjai esetében 50%-át, az (1) bekezdés c) pontja esetében pedig a 200 %-át.

(4) A támogatás összegét indokolt esetben a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ családgondozója felé kell folyósítani, aki közreműködik annak célszerinti felhasználásában. A családgondozó a támogatás összegének felhasználásáról 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatósága felé számlával elszámolni.

(5) A támogatás felhasználását a Polgármester a Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatóság közreműködésével ellenőrzi.

12/B. §

 (1) Önkormányzati segély keretében az elemi kárt szenvedett ingatlanban életvitelszerűen élő

          a) tulajdonos, haszonélvező, használó – ide nem értve a lakás bérlőjét – részére a lakóingatlanban és az abban lévő mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban,

          b) bérlő részére a lakásban lévő mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban  keletkezett károk enyhítésére támogatás állapítható meg, melynek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. A kérelem elbírálásakor a kérelmező jövedelmi viszonyait, valamint a korábban részére nyújtott segélyek számát nem kell vizsgálni.

12/C. §

(1) Önkormányzati segély keretében gyógyszersegély nyújtható a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő, közgyógyellátásban nem részesülő idős, illetve nyugdíjas személy, házaspár, élettársak részére, ha a gyógyszerfogyasztás havi költsége létfenntartását veszélyezteti.

       A kérelmező létfenntartását a gyógyszerfogyasztás akkor veszélyezteti, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) egyedül élő esetében 350 %-át,

b) házaspárok, élettársak esetében 250 %-át

nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége az egy főre jutó jövedelem 30 %-át eléri. A gyógyszerfogyasztás alkalmankénti költségét a háziorvos által kiadott igazolás alapján a gyógyszertár állapítja meg.

(2) A gyógyszersegély évente négy alkalommal állapítható meg, alkalmankénti összege a havi gyógyszerköltség 60 %-a, legfeljebb 11.000.- Ft.

12/D. §

(1) Önkormányzati segély keretében elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy tartására köteles volt-e vagy sem, és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A hozzájárulás összege, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a)  150 %-át nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

b) 150 %-át meghaladja, de 300 %-át nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a.

(3) A hozzájárulás összege nem haladhatja meg a temetés költségeinek teljes összegét.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(5) A hozzájárulás a temetés időpontjától számított 90 napon belül kérelmezhető.

12/E. §

1.   Önkormányzati segély keretében az általános és középiskolás gyermekek és fiatal felnőttek tankönyv- és tanszerellátásához évenként egy alkalommal támogatás nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének család esetében 130 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 140 %-át nem haladja meg.

(2)   A támogatás összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-ával azonos mértékű.

(3)   A megállapított támogatás összegét a Gyvt. 68. § (1) bekezdése alapján védelembe vett gyermek esetében, a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ kirendelt családgondozója; a Petőfi Sándor Egységes Módszertani Intézmény és Szakiskola tanulója esetében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse részére kell folyósítani, aki a támogatás összegét köteles a gyermek tankönyv- és tanszerellátása szükségleteinek kielégítésére felhasználni. 

A támogatás felhasználásáról 30 napon belül a családgondozó illetve az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse köteles a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatósága felé elszámolni.

(4)   A támogatás iránti kérelem tárgyév május 1. és szeptember 30. napja között nyújtható be.

12/F. §

(1) Önkormányzati segély keretében étkezési térítési díj támogatásban részesíthető az óvodai, alsó- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátást nyújtó intézményben ellátásban részesülő gyermek, fiatal felnőtt, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 140 %-át.

(2)   A szeptember 1. és október 31. között beérkezett kérelmek esetében, ha a támogatás jogerősen megállapításra kerül, az a foglalkoztatási, nevelési év illetve tanév első napjától legfeljebb annak utolsó napjáig adható.

(3)   Ha a jogosultsági feltételek évközben megszűnnek, a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(4) A támogatás havi összege gyermekenként nem haladhatja meg a havi intézményi térítési díj 50 %-át.

13. §[25]

(1) Nem állapítható meg - a 12/B. § kivételével - önkormányzati segély annak a személynek, aki az Szt. 4. § b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. Nem minősül vagyonnak a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagja részben vagy egészben tulajdonában lévő, kizárólag lakhatás céljára szolgáló ingatlan,

       a) amelyen kérelmező, házastársa, élettársa szülőjének haszonélvezeti, özvegyi joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, feltéve, hogy az ingatlant kizárólag a haszonélvezeti jog jogosultja saját lakhatása céljára használja,

       b) melyet kérelmező a családi konfliktusok rendezése idejére elhagyni kényszerült.

(2) A 12/A.-12/F. §-ban szabályozott ellátások a 12. §-ban szabályozott ellátástól függetlenül megállapíthatók.

(3) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

14. §[26]

………..

15. §[27]

…………

Köztemetés

16. §

A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy – kivéve, aki a temetést szerződésben vállalta, vagy akit arra az elhunyt végrendelete kötelez – mentesíthető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja  meg,  feltéve, hogy kérelmező és családja lakásán felül további, az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt összeghatárt meghaladó vagyonnal rendelkezik.

III. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

17. §[28]

Az ellátások formái:

a) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható az önkormányzati segély.

b)  Adósságkezelési szolgáltatás.

c)  Közgyógyellátás.

d) Tüzelőanyag támogatás.[29]

Önkormányzati segély[30]

18. §

(1)[31] A 12. § (1) - (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az önkormányzat élelmiszer, papír, vegyiáru, ruházat beszerzésére irányuló kérelem esetén az önkormányzati segélyt utalvány (továbbiakban: utalvány) formájában biztosítja, illetve a közüzemi díj összegének megfizetéséhez kért támogatást közvetlenül a szolgáltatóhoz, a 12/F. § (1) bekezdésében meghatározott étkezési térítési díj támogatást közvetlenül az étkezést biztosító intézményhez, szolgáltatóhoz folyósítja.  Indokolt esetben a fenti rendelkezéstől eltérően a polgármester utalvány helyett készpénzben is dönthet az átmeneti segély folyósításáról.

(2) Az utalvány tartalmától eltérő célra nem használható fel. Az utalvány értéke készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.

(3) Az utalvány az azon feltüntetett számú személyi igazolvány felmutatásával együtt érvényes.

(4) Az utalvány azon üzletekben váltható be, amelyekkel – mint elfogadóhelyekkel – az Önkormányzat szerződést kötött.

(5) Az utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megfizetésére az Önkormányzat felelősséget vállal.

(6) Az utalvány 500,- Ft és 1.000,- Ft-os címletekben, címletenként eltérő színben nyomdai előállítással készül, százlapos tömbökben. Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.

(7) Az utalvány három részből áll.

1. Tőszelvény, melynek tartalma

aa) utalvány értéke,

ab) sorszáma,

ac) ellátást megállapító határozat száma,

ad) kiállítás napja,

ae) kiállító aláírása,

af) utalványt átvevő aláírása.

2. Utalvány, melynek tartalma

ba) kibocsátó önkormányzat megnevezése és számlaszáma,

bb) sorszáma,

bc) névértéke,

bd) az utalvány alapján kifizethető termékcsoportok megnevezése,

be) érvényesség ideje,

bf) felhasználásra jogosult személy neve, személyazonosító igazolvány száma, bg) kiállítás kelte és helye,

bg) kiadmányozásra jogosult aláírása,

bh) a kiállító aláírása és bélyegzője.

3. Ellenőrző szelvény, melynek adatai

ca) utalvány értéke és sorszáma,

cb) felhasználásra jogosult személy neve és lakcíme,

cc) ellátást megállapító határozat száma,

cd) felhasználó üzlet bélyegzője és cégszerű aláírása.

(8) A kitöltött utalványt az ellenőrző szelvénnyel együtt kell átadni a segélyezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az utalvány átvételét a segélyben részesülőnek aláírásával igazolnia kell.

(9) Az utalványt elfogadó üzletektől az átvett utalványok ellenértékét az ellenőrző szelvények alapján az Önkormányzat nevében eljárva a Pénzügyi Igazgatóság az átvételt követő 15 napon belül egyenlíti ki.

Tüzelőanyag támogatás

18/A. § [32]

(1) Tüzelőanyag támogatás nyújtható annak a lakását tűzifával vagy szénnel fűtő szociálisan rászoruló kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a 12. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg, feltéve, hogy az Szt. 4. § b.) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.  

(2) A támogatás fűtési idényben egy alkalommal állapítható meg, az önkormányzat által megvásárolt tüzelőanyag mennyiség mértékéig. A támogatás egy ingatlan esetében egy személy részére állapítható meg. A megállapított tüzelőanyag mennyisége nem haladhatja meg tűzifa esetében az 1000 kilogrammot, lignit esetében a 2000 kilogrammot.

(3) A Polgármesteri Hivatal a kérelem elbírálása során kérelmező lakásán ellenőrzi a lakás fűtési módját, kivéve, ha az más szociális ellátás iránti kérelem elbírálása során készült környezettanulmányból ismertté vált és nem feltételezhető abban változás.

(4) A tüzelőanyag támogatás iránti kérelmet a Rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) Kivételesen tüzelőanyag támogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott az a rászoruló is, akinél az egy főre jutó jövedelem a reá irányadó jövedelmi értékhatárt legfeljebb 10 %-kal meghaladja, feltéve, hogy

a)   a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a háziorvos igazolása            alapján ápolásra, gondozásra szorul, vagy

b)   kérelmező 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

c)   kérelmező 3 éven aluli gyermeket nevel, vagy

d)   kérelmező lakásában a szolgáltató a gázt kikapcsolta, vagy fizetési felszólításában   kilátásba helyezte a szolgáltatás kikapcsolását.[33]

(6) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolásához háziorvosi igazolást, a d) pontban meghatározott feltétel igazolásához a szolgáltató által kiadott, a szolgáltatás kikapcsolását tanúsító jegyzőkönyvet, vagy igazolást, vagy a szolgáltatás kikapcsolását kilátásba helyező fizetési felszólítást.[34]

18/B. §[35]

(1) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója illetve az ellátás jogosultja az Szt. 38.§-ában foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa lakott

1. családi házat, sorházban lévő lakást rendeltetésszerűen használni, tisztántartásáról gondoskodni, a hozzá tartozó udvarát, kertjét gondozni az alábbiak szerint:

aa) az ingatlan udvarán egy darab hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének  biztosítása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatóval (továbbiakban: Közszolgáltató) kötött szerződés alapján,

  ab) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendbentartása, rendeltetésszerű használata, művelése,a fű szükségszerinti nyírása, kaszálása, parlagfű irtása, az ingatlanon található zöldhulladék és lom eltávolítása,

       ac) az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartása a Környezetvédelemről szóló    15/2000.(V.22.) Önkormányzati rendelet 3.§ (2)bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint,  

       ad) az ingatlana előtti járdaszakasz hó és síkosság mentesítéséről  gondoskodni.

2. társasházban lévő lakást rendeltetésszerűen használni, tisztántartásáról gondoskodni, a lakásban hulladéktároló edényzetet elhelyezni, ürítésének biztosítása a Közszolgáltatóval egyénileg, vagy a társasház útján kötött szerződés alapján.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül, továbbá a jogosultság fennállása időtartama  alatt  a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle során győződik meg az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséről.

(3) Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 10 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítését helyszíni szemle keretén belül ellenőrzi.

4. A kérelmező, illetve a jogosult köteles az (1) bekezdés szerinti állapotokat a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
5. Ha a kérelmező a lakókörnyezet vizsgálatához nem járul hozzá, részére normatív lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg, kérelmét el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

Helyi lakásfenntartási támogatás

19. §[36]

(1) ……..[37]

      (2) …..

(3) ……[38]

(4)   ……[39]

20. §[40]

…….

21. §[41]

         (1) ….[42]

(2) ….[43]

       (3) …..[44]

(4)   …..

22. §[45]

………

23. §[46]

(1)   ……

(2) …….[47]

(3)   ……

 (4) …….

24. §[48]

…..

Adósságkezelési szolgáltatás

25. §

(1) Lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a család, vagy személy:

a) akinek az adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot és

b) a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló lgalább hat havi és    a kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapban keletkezett, továbbá

c) aki a 19. § (2) bekezdésben elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, valamint

d) jövedelmi viszonyai alapján rászorult,

feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsök-kentési támogatás különbözetének megfizetését, és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül

a)  a lakbérhátralék,

b) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozások közül:

ba)  távhőszolgáltatási-,

bb)  víz-,

bc)  csatornahasználati-,

bd)  szemétszállítási-

            díjtartozás.

(3)   Jövedelmi viszonyai alapján rászoruló az a család, egyedül élő, ahol az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4)   Az igényjogosult kérelmezők közül azonos feltételek megléte esetén elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki:

a)  három vagy több gyermeket nevel,

b)  gyermekét vagy gyermekeit egyedül neveli,

c)  rokkant vagy súlyosan fogyatékos és egyedül él,

d)  kizárólag szociális ellátásokból él,

e)  70 éven felüli és egyedül él,

f) családjában súlyosan fogyatékos állandó ápolásra, gondozásra szoruló kiskorú gyermeket ápol.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak fennállása esetén sem jogosult adósságkezelési  szolgáltatásra az a család/személy, aki:

a)  lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy egyéb módon hasznosítja,

          b)   lakására tartási vagy életjáradéki szerződést kötött,

 c)  az általa lakott lakáson kívüli, részben vagy egészben a tulajdonát képező lakáshoz kéri a támogatást.

(6)   Az adósságkezelés időtartama három hónaptól tizennyolc hónapig tarthat, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(7)   Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősülnek a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészei.

(8)   Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság nem haladhatja meg a 260.000 Ft-ot.

(9) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

26. §

(1)   Adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a)  adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban

részesül.

(2)   Adósságcsökkentési támogatás az önkormányzat éves költségvetésében e célra elkülönített keret összegéig állapítható meg.

(3)   Az adósságcsökkentési támogatás összege a 25. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek megléte esetén

1) Család esetében, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

            a)  150 %-át nem haladja meg az adósság 75 %-a,

            b)  151-200 %-a között van, az adósság 60 %-a.

   2) Három vagy többgyermekes, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő, valamint nyugdíjas házaspár esetében, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

            a)   170 %-át nem haladja meg, az adósság 75 %-a,

            b)   171-200 %-a között van, az adósság 70 %-a.

 3) Egyedül élő esetében, ha a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, az adósság 75 %-a, legfeljebb 200.000 Ft.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás havi részletekben, az adós vállalása szerint három hónaptól tizennyolc hónapig terjedő időtartamban nyújtható.

27. §

(1)   A már folyósított adósságcsökkentési támogatás visszafizetésének elrendelése esetén a visszafizetés az adós választása szerint történhet egy összegben, vagy havi részletekben. Részletfizetés esetén a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a támogatás folyósításának időtartamát. A jogosult adósságkezelési  tanácsadásról való távolmaradását a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését követő 8 napon belül írásban köteles a tanácsadó felé bejelenteni a távolmaradás okának megjelölésével.

28. §

(1)   A Képviselő-testület az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat keretében tanácsadó személyek közreműködésével biztosítja.

(2) A tanácsadó feladatai:

a)    tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b)    az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgál- tatásba történő bevonásra,

c) az adósság rendezésének feltételeiről, a támogatás megállapításáról szóló határozat birtokában az adóssal írásbeli megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,

d)    közreműködik az adós és a hitelező (szolgáltató) közötti tartozás megfizetéséről szóló szerződés megkötésénél,

e)    az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

f)     szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,

g)    a tárgyhó 20. napjáig írásban tájékoztatja az Igazgatóságot az adósoknak a hitelező felé történő havi befizetéi kötelezettségeik teljesítéséről,

h.)   jelzi az Igazgatóság felé, ha az adós együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá, ha körülményeiben változás következik be.

(3) Az adós az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt köteles együttműködni a tanácsadóval. Az együttműködés keretében az adós köteles:

   a) az adósságra vonatkozó adatokat és információkat a tanácsadó részére átadni, hozzájárulni adatai nyilvántartásához,

   b)  együttműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

     c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni, és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,

   d) a tárgyhó 15. napjáig bemutatni a kezelt adósságtípus szerinti adósság havi önrészének és a tárgyhónapra előírt lakásfenntartási kiadások befizetéséről szóló igazolást.

(4) Az adósságkezelési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a tanácsadó szervezet megnevezését, címét, a tanácsadó nevét, az adós (adósok) nevét, természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét

b) a kezelt adósság típusát, összegét, a hitelező megnevezését, az adósnak a hitelezőnél lévő azonosító számát,

c) az adósságkezelés időtartamát,

d) az adós tárgyhavi fizetési kötelezettségét, valamint a kezelt adósság havi összegét, és az adós által fizetendő havi önrész mértékét, a fizetés határidejét, a befizetések igazolásának módját,

e) az adósságcsökkentési támogatás havi összegét, a hitelező felé való átutalás határidejét,

     f) a tanácsadóval előírt együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit.

(5)   Az adós köteles a tanácsadó felé bemutatni a tartozás megfizetéséről a hitelezővel kötött szerződést.

29. §

(1)   Az adósságcsökkentési támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától állapítható meg.

(2)   A megállapított adósságcsökentési támogatás havi összegének a hitelező (szolgáltató) számlájára történő átutalásáról, az adósnak a hitelező (szolgáltató) felé történt havi kötelezettségeinek teljesítéséről szóló tanácsadói tájékoztatás után, a tárgyhó 25. napjáig a Pénzügyi Igazgatóság gondoskodik.

Közgyógyellátás

30. §

1. Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinél az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) család esetében

aa) 130 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri;

ab) 130 %-át meghaladja, de 150 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri;

ac) 150 %-át meghaladja, de 180 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

       b) idős házaspár, nyugdíjas házaspár esetében

ba) 150 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri;

bb) 150 %-át meghaladja, de 180 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri;

bc) 180 %-át meghaladja, de 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

       c) egyedül élő esetében

ca) 170 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri;

cb) 170 %-át meghaladja, de 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri;

cc) 200 %-át meghaladja, de 230 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri;

       d) ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményben élő esetében a 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem állapítható meg közgyógyellátásra való jogosultság annak,

1. aki lakásán felül további az Szt. 4. § (1) d) pontjában megjelölt összeghatárt meghaladó vagyonnal rendelkezik. Ez alól kivétel a motorkerékpár, személygépkocsi, teherautó, ha a kérelmező foglalkozásához szükséges, vagy ha a személygépkocsival rendelkező személy, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója súlyos mozgáskor-látozott;

2. aki tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött;

3. aki ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményben elhelyezett és emelt szintű ellátásban részesül.

(3) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet a Rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemigazolásokat, a kérelmező tartására vonatkozó tartási, életjáradéki, öröklési szerződés másolatát, ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményben elhelyezett kérelmező esetében az alap vagy emelt szintű ellátás igénybe vételéről szóló igazolást, a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolást a havi rendszeres gyógyító ellátásokról.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

31. §

(1)   E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. április 01-jén lép hatályba.

      A Rendelet 9-11. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 18. § 2011. július 01-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott átmeneti segély iránti kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(3) A Rendelet hatályba lépésének napján a 9. § (1) bekezdése alapján ápolási díjban részesülők ápolási díjra való jogosultságát 2011. december 31. napjáig hivatalból felül kell vizsgálni.

(4) Hatályát veszti:

       1. 32/2006. (VII.20.) önkormányzati rendelet

       2. 50/2006. (XII.18.) önkormányzati rendelet

       3. 16/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelet

       4. 2/2008. (II.1.) önkormányzati rendelet

       5. 44/2008. (XII.18.) önkormányzati rendelet

       6. 10/2009. (III.9.) önkormányzati rendelet

       7. 25/2009. (IX.10.) önkormányzati rendelet

       8. 27/2009. (X.26.) önkormányzati rendelet

       9. 6/2010. (II.22.) önkormányzati rendelet.

(5) Hatályát veszti a 29/2006. (VI.19.) önkormányzati rendelet 1-3. §-a, 4. § (2)-(4) bekezdése, 5. § (1)-(4) bekezdése, (6) bekezdése, 6-38. §-a.

(6) Hatályát veszti a 29/2006. (VI.19.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdésében „a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket a 63/2006. (III.27.) Kormányrendeletben, valamint e rendelet mellékletében meghatározott formanyom-tatványon a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Szociális Igazgatóságán“ szövegrész.

Gyöngyös, 2011. március 25.

Faragó László sk.                                                                 Dr. Kozma Katalin sk.

   polgármester                                                                                 jegyző

A 24/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba.

A 35/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelet 2011. november 28-án lép hatályba.

A 45/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 3/2012.(II.27.) önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 23/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.