Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2018.(III.29.) önkormányzati rendelete

Gyöngyös város településképe védelméről

Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

1. A rendelet célja

1. §.

(1) E rendelet célja Gyöngyös város épített környezetének és sajátos településképének megőrzése és szakszerű alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a településkép védelme és szakszerű alakítása kiemelt cél. Ezen területeken a településkép formálásakor cél a meglévő építészeti és településképi értékek, a karakter védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze.

2. Értelmező rendelkezések

2. §.

E rendelet alkalmazásában:

1. Örökségvédelmi érték: védett területek, a védett értékek, az országosan védett örökségvédelmi, természetvédelmi értékek;

2. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

     3. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.

4. Cégjelzés: az adott épületben gazdasági tevékenységet folytató természetes személy vagy gazdálkodó szervezet megnevezésének, jelképének, tevékenységének, és azzal kapcsolatos egyéb információknak az épületen, vagy az ahhoz tartozó építményen elhelyezett, közterületről érzékelhető írásos vagy képi megjelenítése.

5. Cégfelirat: építményen, vagy épület homlokzatfelületén síkszerűen elhelyezett írásos vagy képi formájú cégjelzés.

6. Cégtábla: az adott épületben gazdasági tevékenységet folytató természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, megnevezését, tevékenységét, egyéb adatait tartalmazó, az épületen elhelyezett, jellemzően kis méretű tábla.

7. Cégér: az adott épületben folytatott gazdasági tevékenységet jelképező, az egység homlokzatára kifüggesztett figurális épülettartozék, tárgy vagy címerszerű ábra.

8. Információs célú berendezés: Az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, turisztikai információt tartalmazó tábla, vitrin, vagy a mátrai borkultúrát kifejező szimbólumot, jelképet ábrázoló tárgy (pl. hordó, prés);

9. Közérdekű molinó: Olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

10. Más célú berendezés: Az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, védőkorlát, zászlórúd, párakapu, és közterületi illemhely. Más célú berendezés minden olyan eszköz, mely hirdetőfelületének legalább 1/3-a    részén önkormányzati, vagy közérdekű, kulturális, turisztikai információt jelenít meg.

11. Közművelődési hirdetőoszlop: Gyöngyös város területén plakátolás céljára kialakított minden típusú hirdető felület.

3. A helyi védelem célja és feladata

3. §.

A helyi védelem célja és feladata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti helyi építészeti örökség, továbbá természeti értékek egyedi és területi védelme és védetté nyilvánítása.

4. A helyi védelem fajtái

4. §.

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet:

a) Területi védelem:

aa) városszerkezeti jelentőségű területek;

ab) védett beépítésű útvonalak.

b) Egyedi védelem:

ba) helyi védett épületek;

bb) jellegzetes, kis architekturális elemek;

bc) síremlékek, emlékművek, feszületek;

bd) egyedi értéket képviselő természeti és a természet részévé vált mesterséges értékek.

(2) A helyi védelem alatt álló értékeket az 1. melléklet tartalmazza.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

5. §

(1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bárki, a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezésére, vagy a főépítész javaslata alapján hivatalból kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték beazonosításához szükséges adatokat;

b) a védelemmel kapcsolatos javaslat részletes indokolását;

1. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
   

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték beazonosításához szükséges adatokat;

b) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását;

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;

6. §

(1) Az 5. § szerinti kezdeményezést a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni, ezzel egyidejűleg az érintett tulajdonost, vagyonkezelőt külön értesíteni kell. 

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban a közzétételt, illetve az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban lehet észrevételt tenni.

7. §

(1) A Védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését;

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;

c) a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése);

d) a védelem típusát;

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz);

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján;

g) fotódokumentációt.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a főépítész gondoskodik.

8. §.

(1) A helyi védelem alá helyezésre, módosításra, vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról a Képviselő-testület dönt.

(2) A védetté nyilvánításhoz, illetve annak megszüntetéséhez az (1) bekezdésben hivatkozott döntést megelőzően a külön jogszabályban előírt értékvizsgálat elkészítése mellett be kell szerezni a főépítész – kivéve, ha a javaslatot a főépítész tette - írásos szakmai véleményét.

(3) Helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén a megszüntetést megalapozó értékvizsgálat elkészíttetése a kezdeményező kötelezettsége.

9. §

A helyi védelem tárgyát lehetőség szerint az e célra rendszeresített „Gyöngyös Város       Védett Értéke” szövegezésű táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről és fenntartásáról a tulajdonos beleegyezésével az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével gondoskodik.

6. A helyi védett értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10. §

(1) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás során az Önkormányzati Tervtanács ajánlása szerint lehet.

(2) A védett értékek eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait

e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

11. §

(1)  Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(2) Védett érték felújítása során az épület új kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.

7. A védettséggel kapcsolatos támogatás

12. §

A támogatás Gyöngyös város közigazgatási területén lévő

a) országos építészeti örökségre (műemlékek, műemléki környezetek);

b) helyi építészeti örökségre (helyi védelem alatt álló ingatlanok);

c) városképi jelentőségű ingatlanokra (az országos főutak mentén fekvő belterületi ingatlanok, a városszerkezeti jelentőségű területen elhelyezkedő nem védett ingatlanok, a nem védett területen lévő belterületi sarokingatlanok);

d) helyi védelem alatt álló természeti értékekre;

e) feszületekre;

f) helyi védelem alatt álló sírokra (továbbiakban: sírok),

valamint azok tulajdonosaira (kezelőire) és használóira (üzemeltetőre, bérlőre), feszületek és sírok esetében a felújítást elvégzőkre terjed ki.

13. §

(1) A 12. § szerinti, országos vagy helyi védelem alatt álló, illetve városképi jelentőségű objektumok fenntartásához, felújításához, a természeti értékek kezeléséhez a tulajdonos vagy használó az Önkormányzat anyagi támogatását kezdeményezheti.

(2)  A Képviselő-testület a költségvetési rendeletben – a pénzügyi lehetőségek függvényében – az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására keretet biztosít. A keret felhasználására a Főépítész tesz javaslatot, a támogatás mértékéről a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság dönt.

(3) A költségvetésből vissza nem térítendő támogatás adható, melynek mértéke nem haladhatja meg a teljes kivitelezési költség 30 %-át, országos védelem alatt álló ingatlan esetében 50%-át, lakóingatlan, közhasznú szervezetek vagy egyházak tulajdonában lévő, alaptevékenységüket szolgáló ingatlan, feszületek, továbbá önkormányzati ingatlanon a vagyonkezelő, használó vagy bérlő által elvégzendő felújítási munkák esetében a teljes kivitelezési költség 70 %-át.

(4) A támogatás pályázat útján igényelhető. A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság írja ki. A pályázatot a Főépítészhez kell benyújtani. A pályázatok benyújtása tárgyév október 31-ig folyamatosan történhet. A támogatást az épület, építmény tulajdonosa (közös tulajdon esetén a társtulajdonos hozzájárulásával), használója (a tulajdonos hozzájárulásával) igényelheti.

(5) Az elbírálásnál előnyben részesül:

a) a helyi védelem alatt álló, vagy városképi jelentőségű épület felújítása;

b) lakás céljára szolgáló, zártsorú épületek esetében a védelemre érdemes főhomlokzat felújítása;

c) a város védett területén fekvő pince, illetve borház homlokzati megjelenését érintő felújítása;

d) közhasználatú épületek védelemre érdemes homlokzatának felújítása, belső terek rehabilitációját igénylő, de az eredeti állapotot tükröző rekonstrukciója;

e) az a pályázó, aki igazolt módon legalább a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor esedékes építményadó összegét elérő mértékű felújítási, karbantartási munkát kíván elvégezni az ingatlanon.

(6) Annak nyújtható támogatás, aki a védett ingatlan után kivetett építményadó alanya, az építményadót az esedékesség időpontjáig maradéktalanul megfizette, és egyéb helyi adótartozása sincs.

(7) Támogatás még el nem végzett munkálatokra ítélhető meg.

(8) A pályázatok tartalmi követelményei:

a) a pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám, adószám, számlaszám);

b) tulajdonosi, társtulajdonosi hozzájárulás;

c) a pályázat tárgyának adatai (az épület, építmény vagy a kezelendő természeti érték pontos megnevezése, címe, helyrajzi száma, történetének, állapotának rövid leírása);

d) fotók a munka elvégzését megelőző állapotról;

e) felújítási, korszerűsítési tervek rajzi és szöveges formában, építési vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött munka esetén építész tervdokumentáció és műszaki leírás a tervezett munkálatokról;

f) az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés, kivitelezői ajánlat vagy tervezői becslés) azzal, hogy a költségek 50 %-át meghaladó támogatás esetén legalább kettő kivitelezői árajánlatot kell kérni;

g) a munka elkészültének tervezett határideje;

h) az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét;

i) a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje;

j) magánszemély részéről nyilatkozat, társasház, vállalkozás vagy közület részéről banki igazolás arra vonatkozóan, hogy a pályázónak a kivitelezéshez szükséges önerő rendelkezésére áll, kivéve az önkormányzati tulajdonú ingatlanon, az Önkormányzat feladat- és érdekkörébe tartozó felújítási munkák esetét;

k) igazolás arról, hogy a pályázónak helyi adó tartozása nem áll fenn.

(9) A pályázatokat a Főépítész előterjesztésében a településfejlesztési ügyekben illetékes bizottság bírálja el, valamint dönt a támogatás mértékéről, elsősorban műszaki indokoltság alapján.

(10) A támogatást elnyert pályázókkal a Polgármester támogatási szerződést köt, melynek tartalmaznia kell:

a) a támogatás nyertesének megnevezése, lakcíme, székhelye, adóazonosítója;

b) a támogatott számlaszáma vagy címe (ahová a támogatás utalható);

c) a támogatási döntésről szóló határozat száma, a támogatás összege,

d) a felhasználás feltételei és határideje;

e) a munkálatok szakszerűségére, műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályok;

f) az elvégzett munka átvételének módja;

g) a felmerült költségekről szóló számlák kollaudálásának menete.

(11) Építési vagy örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez kötött munka esetén a támogatási szerződés aláírásának feltétele az engedély jogerőre emelkedése vagy a bejelentés tudomásulvétele. Az építési hatóság jogerős határozatát és az építészeti terv másolatát a támogatási szerződés megkötéséig be kell nyújtani.

(12) A támogatás abban az esetben folyósítható, ha a pályázatban szereplő támogatott munkálatok elkészültek. Ütemekre bontható, műszakilag elkülöníthető támogatott munkálatok esetén indokolt esetben a támogatás – a szerződésben rögzített módon – legfeljebb két ütemben folyósítható.

(13) A pályázat megvalósulásának műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat a     Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóság végzi. A munkálatok befejezésekor a műszaki ellenőr nyilatkozik a munka elkészültéről, és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását.

(14) A felújítási, illetve karbantartási munka megítélése szempontjából a számvitelről szóló  törvény rendelkezései az irányadók.

8. A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása

14. §

Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó – a 2. mellékletben ábrázolt –területként jelöli ki a:

a) TÖRTÉNETI VÁROSKÖZPONT

b) LAKÓTELEPI

c) KISVÁROSIAS

d) ZSELLÉRKÖZÖS BEÉPÍTÉSŰ

e) SORHÁZAS BEÉPÍTÉSŰ

f) FALUSIAS

g) PÜSPÖKI UTCAI

h) KERTVÁROSIAS

i) ÚJ CSALÁDIHÁZAS

j) MÁTRAI ÜDÜLŐ-, MÁTRAI

k) FARKASMÁLYI

l) IPARI KERESKEDELMI

területeket.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

15. §

(1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben:

a) beépítettség;

b) építmény- és párkánymagasság, párkánykialakítás;

c) előkert és hátsókert mérete

d) a kialakítható legkisebb telek mérete;

e) építési hely, építési vonal;

f) melléképület elhelyezése;

g) az épületek tömege, tetőformája;

h) az épületek homlokzati megjelenése (a tömör felület és a nyílások aránya, a nyílások mérete, elrendezése), homlokzati anyagai és homlokzati színezése;

i) az utcakép ritmusa (bejárók, kapubehajtók helyének megválasztása)

meghatározásánál, amennyiben a helyi építési szabályzat nem ad szabályozást.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a kialakult városszerkezet, beépítési karakter megőrzése érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a településkép-védelmi illeszkedés szabályait be kell tartani.

(3) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül tároló funkciójú kerti építmény településképi okokból nem helyezhető el.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

16. §

(1) Új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az épület tömege, anyaghasználata és részletképzése illeszkednie kell a szomszédos épületekéhez.

(2) Az épület utcai homlokzatának felújítási, átalakítási, hőszigetelési munkáit az egész felületre egy időben, egy ütemben kell elvégezni, vagy megtervezni.

(3) A magastetős épületek utcai tetőfelületén a torony, az oromfalak illetve tetőfelépítmények összes szélessége a homlokzat hosszának legfeljebb 30%-a lehet.

(4) Csillogó fémlemez fedés alkalmazása nem megengedett.

(5) Az épületek homlokzati felületeinek színezésénél telítetlen, világos színeket kell használni. A lábazat, a nyílászárók, és a kiegészítő szerkezetek (eresz, korlát, stb.) színezésénél a homlokzati színekkel harmonizáló, jellemzően sötétebb színek alkalmazhatók.

(6) A településképi szempontból meghatározó KERTVÁROSIAS, ÚJ CSALÁDIHÁZAS és MÁTRAI ÜDÜLŐ-, MÁTRAI területeken az utcafronton a tömör kerítésszakasz a teljes hossz legfeljebb 1/3-ad része lehet. A lábazat magassága legfeljebb 60 cm lehet.

(7) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozóan e rendeletben meghatározott egyedi építészeti követelményektől eltérő megoldásokat csak településképi vélemény vagy tervtanácsi illetve főépítészi állásfoglalás alapján lehet alkalmazni.

(8) Közterületet átépíteni, funkcióját megváltoztatni csak közterület-alakítási terv alapján lehet.

11. Gyöngyös város TÖRTÉNETI VÁROSKÖZPONT településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

17. §

(1) A TÖRTÉNETI VÁROSKÖZPONT területén a közterületek, valamint az épületek a hagyományos városkép karakteréhez illeszkedően alakítandók ki.

(2) Az épületek kialakítása jellemzően utcával párhuzamos gerincű magastetővel történjen. A tetőszerkezet hajlásszöge és magassága illeszkedjen a szomszédos épületekéhez. A tető fő tömegének tetőhajlásszöge legfeljebb 45° lehet.

(3) Az új épületek, vagy meglévő épületek új tetőhéjazatának anyagát és színét a szomszédos épületekéhez illeszkedően kell megválasztani. A tetőhéjazat törtszínű, középbarna, vagy vörös égetett agyagcserép, vagy sötét színű korcolt lemezfedés lehet.

(4) Zártsorú beépítés esetén az oldalhatáron álló épületszárny a szomszédos épületek kedvezőbb benapozása és a magas tűzfal elkerülése érdekében, valamint városképi szempontok miatt lehetőleg nyeregtetővel épüljön, a telekhatáron tűzfalas kialakítással.

(5) A városkép védelme érdekében az 1,0 méternél magasabb, 1 évet meghaladóan takaratlanul maradó tűzfalak, oromfalak felületét homlokzati minőségben meg kell tervezni és az engedélyezési tervdokumentációban szerepeltetni kell.

(6) A homlokzati falak jellemzően vakolt felületűek legyenek, kő- vagy téglaburkolat alkalmazása megengedett. Új épületeken a mai kortárs építészeti megoldásokat kell alkalmazni, a történeti megoldások utánzása nem megengedett.

(7) Meglévő épületek esetében az eredeti homlokzati nyílászárókat kell megőrizni, helyreállítani, indokolt esetben az eredeti, illetve az építési kor stílusjegyeinek megfelelő kialakítású új nyílászárókra cserélhetők. Műanyag nyílászáró, külső tokos redőny nem építhető be.

(8) A homlokzatok ütemezett kialakítása esetén a használatbavételi engedély abban az esetben adható ki, ha a teljes homlokzat – az átalakított részen túlmenően – egységes színezéssel befejezett képet mutat.

(9) Az üzletportálok, cégérek, cégtáblák kialakítása (méretük, arányaik, anyaguk, színük) illeszkedjen az épület homlokzatához, valamint a szomszédos épületekhez.

(10) Hézagosan zártsorú beépítés esetén zárt, falszerű kerítés építésével kell a kialakult térfalat biztosítani, melynek magassága illeszkedjen a kialakult állapothoz.

(11) A közlekedési területek, ezen belül kiemelten a faltól falig tartó burkolatú közterületek – utcák, terek, közhasználatú udvarok – burkolatát egységes közterület-alakítási terv alapján kell kialakítani. A tervnek a burkolat anyagát, mintáját, felszíni vízelvezetését, növény-zetét, bútorzatát és közvilágítását is tartalmaznia kell.

(12) A TÖRTÉNETI VÁROSKÖZPONT területén építési engedélyezés esetében településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(13) Az épület utcafronti homlokzatán 20 méterenként legfeljebb 1 db, saroktelek esetén homlokzatonként 1-1 db gépkocsi bejáró nyitható.

12. Gyöngyös város LAKÓTELEPEK településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

18. §

(1) Az épületek homlokzati felújításánál, közterületek átépítésénél a lakóterület használati értékének és településképi megjelenésének javítását kell szem előtt tartani.

(2) Klímaberendezést erkéllyel rendelkező lakás esetében csak az erkély határolófalaira lehet kihelyezni úgy, hogy az a szomszédos lakásokat ne zavarja. Erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések a homlokzaton függőlegesen egymás fölött, egy vonal mentén, lehetőleg ablakok parapetfalán, ettől eltérő megoldás esetén a teljes homlokzati falra készített terv alapján helyezhetők el.

(3) Homlokzati nyílászárók cseréje esetén csak az eredetivel megegyező megjelenésű nyílászáró helyezhető el, kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

(4) Többszintes épületek homlokzatán

a) loggia, erkély utólagos – részleges vagy teljes – beépítése, továbbá azok fölött védőtető, vagy ernyőszerkezet elhelyezése csak az épület megjelenéséhez, a meglévő épületrészek kialakításához (tagolásához, anyaghasználatához, színezéséhez) illeszkedve valósítható meg;

b) loggiát, erkélyt utólagosan beépíteni csak abban az esetben lehet, ha a mögötte lévő helyiség közvetlen természetes szellőzése és megvilágítása a beépítés után is biztosított marad.

(5) A (4) bekezdés előírásait abban az esetekben is alkalmazni kell, ha az épület valamelyik homlokzatán korábban már sor került egy vagy több loggia és/vagy erkély beépítésére. Ilyen esetekben az illeszkedés alapjának az épület eredeti karakteréhez igazodó megoldást kell tekinteni.

(6) Napelem, gépészeti berendezés elhelyezése, homlokzat-felújítás, -hőszigetelés, nyílászáró csere, új terasz kialakítása, valamint szeméttároló építése csak az egész épületre egységesen készített terv alapján, településképi bejelentési eljárást követően kerülhet sor.

13. A településképi szempontból meghatározó, a KISVÁROSIAS, a ZSELLÉR-    KÖZÖS és a SORHÁZAS beépítésű területekre vonatkozó összegzett területi és egyedi építészeti követelmények

19. §

(1) Új épület építése, meglévő épület felújítása esetén illeszkedni kell a meglévő, jellemzően zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítési módhoz, a szomszédos épületek előkert méretéhez, gerinc- és ereszmagasságához, tető-hajlásszögéhez.

(2) Utcával párhuzamos gerincű magastető építhető, a tető hajlásszöge 35-45° legyen.

(3) Alkalmazható tetőfedések: barna vagy tört vörös színű cserépfedés, sötét színű lemezfedés. Meglévő épületeken a palafedés megtartható, felújítható. Közterületről látható tetőfelületen nem helyezhető el cserepes lemez-, hullámlemez- vagy hullámpala fedés.

(4) Az utcai homlokzatokon a meglévő, régi fa nyílászárók, kapuk megtartandók. Cseréjük esetén csak fa-, kivételesen fa hatású műanyag nyílászárók építhetők be.

(5) A jellemzően vakolt homlokzatokon legfeljebb két eltérő telítetlen, világos szín jelenhet meg, legfeljebb két árnyalatban. A nyílászárók, lábazatok, korlátok, ereszek kialakítását, színezését össze kell hangolni a homlokzatszínezéssel, és azoknak egységes építészeti megjelenést kell alkotniuk. Az utcai homlokzaton klíma berendezés nem helyezhető el.

14. A településképi szempontból meghatározó a KISVÁROSIAS beépítésű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

20. §

(1) A KISVÁROSIAS lakóterületen az udvari épületszárnyak legnagyobb épületmagassága nem lehet magasabb az utcai épületszárny tetőgerincének legmagasabb pontjánál.

(2) Az udvari épületszárnyak oldalhatárra néző homlokzatain 5 m2-nél nagyobb felületű oromfal nem alakítható ki.

(3) A belső udvarokon az előírt zöldfelület mértékének legalább 50%-án természetes talajon legalább kétszintű növényzetet kell telepíteni.

(4) A meglévő épületek homlokzat-felújítása során az épület eredeti stílusjegyeit, tagozatait meg kell őrizni, ezek hőszigeteléssel nem helyettesíthetők.

(5) Az utca vonalán álló falazott tégla kerítéseket, kapukat meg kell őrizni, új beépítés esetén ezekhez igazodó, tömör térfal megépítése szükséges.

15. A településképi szempontból meghatározó a ZSELLÉRKÖZÖS beépítésű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

21. §

(1) A kialakult hagyományos, közökkel elválasztott zártsorú beépítés karakterét meg kell őrizni annak érdekében, hogy az egyedi történeti jelleg megmaradjon korszerűsítés után is.

(2) Új épület a kialakult beépítésnek megfelelően egyedi módon helyezhető el, a telkek északi sávjában összeépülve, a déli homlokzat felé keretes jelleggel, a közök felé zártsorúan, a fő utca felé oromfallal. A közök mellett a közzel párhuzamos tetőgerincű, magastetős szerkezetű épületek építhetők hagyományos szerkezettel (nyeregtető cserép fedéssel, kő lábazat, hagyományos falazat, fa nyílászárók).

(3) A szomszédos épületekhez a tetőgerinc és a csatorna vonalával illeszkedni kell, kialakult állapot miatt legfeljebb 1,5 méter eltérés engedhető meg.

(4) A zárt kerítések megőrzendők, azonban a közöket összeszűkítő falszerű megjelenés helyett a déli oldalakon részben áttört felületek alkalmazása is megengedett.

16. A településképi szempontból meghatározó a SORHÁZAS beépítésű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

22. §

(1) A SORHÁZAS lakóterületeken kiemelten fontos az egységesség megőrzése.

(2) Tetőtér beépítése illetve emeletráépítés megengedett, melyet a teljes épülettömbre készítendő egységes terv alapján kell megvalósítani. Amennyiben átépítésekre már részben sor került, akkor az újakat is azokhoz igazodóan kell elvégezni.

(3) Az épületeken egységes, de nem feltétlenül egyforma anyaghasználatot, színezést, építészeti kiegészítő szerkezeteket (tetőkiugrások, ablakok, korlátok) kell alkalmazni.

(4) Mediterrán tetőforma alkalmazása nem megengedett.

(5) Az előkertek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell fenntartani.

(6) A közterületek mellett, – ahol ezt a közterület szélességi mérete és a légvezetékek megengedik, – az épületek házak egységességét hangsúlyozó, őshonos, klímaváltozást és várost tűrő fasort kell telepíteni, a meglévőt pótolni.

17. A településképi szempontból meghatározó CSALÁDIHÁZAS területekre (kertvárosias, új családi házas, falusias-észak nyugati városrészen, Püspöki területek) vonatkozó összegzett területi és egyedi építészeti követelmények

23. §

(1) Új épületek építésénél az illeszkedés szabályait be kell tartani.

(2) A főépület utcai homlokzata szélességének és magasságának az aránya 1:1,5-nél kisebb legyen.

(3) Meglévő épület környezetében tervezett új épület utcai homlokzatmagassága – az övezeti jelben meghatározottak figyelembevételével – az ugyanahhoz az övezethez tartozó szomszédos épületekétől legfeljebb 1,0 méterrel térhet el, illetve a két szomszédos homlokzatmagasság közötti legyen. E rendelkezéstől való eltérést csak településképi vélemény vagy tervtanácsi illetve főépítészi állásfoglalás alapján lehet alkalmazni.

(4) Az új épületeket jellemzően magastetővel kell építeni. Kiselemes vörös, vagy antracit színű cserép-, valamint fémlemez fedés használata, továbbá a meglévő palafedés felújítása megengedett.

(5) Utcai kerítés kialakításánál alkalmazkodni kell az utca karakteréhez, magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a kerítés hosszának legalább 1/3 részén áttört megoldást kell alkalmazni.

(6) Az utcai homlokzaton klíma berendezés nem helyezhető el.

(7) A kertekben a burkolt felületek legalább felét vízáteresztő térburkolattal kell kialakítani.

(8) A lakóházak előtti közterületi zöldfelületek az utca egészének szerves részei, azon csak az önkormányzat engedélyével lehet növényzetet telepíteni, illetve – a telekszélesség legfeljebb 50%-án – burkolt bejárót kialakítani.

(9) Az utcák egységes fásításánál őshonos, klímaváltozást és várost tűrő fabeültetést kell alkalmazni.

18. A településképi szempontból meghatározó KERTVÁROSIAS területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

24. §

(1) Új épület elhelyezése, előkert mérete igazodjon a kialakult állapothoz. Az épület tömege, tetőformája, párkány- és a gerincmagassága illeszkedjen a szomszédos épületekéhez.

(2) A zöldfelületi jelleg érvénysülése érdekében az utcafronton, és a szomszédos telkek között csak áttört kerítés építhető. Az utcai kerítés lábazata legfeljebb 60 cm magas kő-, vagy falazott szerkezet legyen, felette oszlopokkal erősített, áttört fa- vagy fémszerkezettel.

(3) Változatos magastetős tetőforma kialakítása megengedett, a tető hajlásszöge 35-45° között legyen. Manzárd-tető nem építhető, kétszintes tetőtér nem alakítható ki.

(4) A terepszinthez képest 1,0 m-nél mélyebben fekvő új pincegarázs az utcáról nem nyitható.

19. A településképi szempontból meghatározó Új CSALÁDI HÁZAS területekre    vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

25. §

(1) Az utcai telekhatáron egy telekhez legfeljebb két garázsbejáró helyezhető el.

(2) Változatos magastetős tetőforma kialakítása megengedett, a tető hajlás szöge 25-40° között legyen.

20.  A településképi szempontból meghatározó PÜSPÖKI területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

26. §

(1) A meglévő hagyományos beépítés arculatának őrzése érdekében magastetős, utcára merőleges tetőgerincű, oromfalas épületek építhetők. A tető hajlásszöge 35-45° között legyen.

(2) Az utcai térfal része az épített kerítés, ezért az új utcai kerítéseket a meglévő adottságokhoz igazodóan kell kialakítani.

21. A településképi szempontból meghatározó MÁTRAI területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

27. §

(1) Az építési tevékenységek végzése során a területek értékes fa- és növényállományának megőrzése, védelme kiemelt fontosságú.

(2) Új épületek építése, vagy meglévő épületek felújítása, átépítése során – a kialakult hagyományokat figyelembe véve – mai, kortárs építészeti megoldásokat kell alkalmazni.

(3) Homlokzati anyaghasználatra a helyi természetes kő- (mátrai andezit), vagy faburkolatú felületek mellett visszafogott színezésű (fehér, világosszürke, világos krémszín) falazott szerkezetek, vagy beton felületek alkalmazhatók. A homlokzati nyílászárók természetes fa felületűek legyenek. Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámia burkolat (csempe), függönyfal-szerűen alkalmazott nagy felületű üveg, látható fémszerkezet.

(4) A tetőszerkezetek illeszkedjenek a szomszédos beépítések közé, magastetős házakon a hagyományos kiselemes, tompa színezésű cserép, pala, fazsindelyfedést kell alkalmazni. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez vagy síklemez, bitumenes zsindely fedés. Tetőterasz jelleggel kialakított lapostető építése megengedett.

(5) Egyszerű tömegformálású épületeket kell kialakítani. Az egységes tetőfelületet megbontó, eltérő tetőhajlásszögű kiegészítések, tetőfelépítmények nem haladhatják meg az összes tetőfelület 10%-át.

(6) Az épületeket a természetes terepszint figyelembe vételével kell elhelyezni, 1,8 m-nél magasabb támfal nem építhető. Az épületek völgy illetve hegy felőli homlokzat magassága között legfeljebb 2,0 m magasság-különbség lehet.

(7) Kerítés helyi kő lábazattal, áttört kerítésmezőkkel építhető.

(8) Az épületek között, körül a természetes talaj és növényzet dominanciáját kell megteremteni, meg kell őrizni az erdős természeti környezet uralkodó szerepét.

(9) A 10 férőhelynél nagyobb parkolókat fásítottan kell kialakítani, ehhez kizárólag a környező erdőkben található fő- és elegyfajok alkalmazhatók.

22. A településképi szempontból meghatározó FARKASMÁLY területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

28. §

(1) FARKASMÁLY egyedülálló, a borkultúrához köthető arculatának megőrzése érdekében a meglévő pincék felújításánál:

a) a kézzel vájt pincék és a hozzájuk csatlakozó présházak felújítása során a meglévő        tömegformát és eredeti építészeti arányrendszert, az utcai homlokzaton a nyílászárók kiosztását, anyagát és osztását meg kell őrizni,

b) tájidegen anyagok, eszközök nem alkalmazhatók (műanyag ablak, fém, műanyag hullámpalafedés). A présházak esetében a fa díszítések, faragott korlátok, zsalugáterek felújítása, esetleges cseréje esetén a meglévő építészeti arculatot meg kell őrizni, a cserélendő elemeket azonos anyagú és formájú szerkezetekkel kell pótolni.

(2) A meglévő pincék mellé épülő új épületek tömege, ereszvonala, épületszélessége illeszkedjen a szomszédos épületekéhez.

(3)  Zöldfelületek tulajdonosaira vonatkozó előírások:

a) a Külső-Mérges patak jobb partján keménylombos fafajok telepítésével, és legfeljebb 20 %-os cserjetelepítéssel ligeterdő létesítendő tisztásokkal;

b) a patak bal partja mentén biztosítani kell a meglévő értékes, koros díszfák védelmét. A hegyvidéki patak puhafás ártéri facsoportjainak védelme és továbbfejlesztése keménylombos fafajok alkalmazásával, és ne cserjetelepítéssel történjen.

c) a pincesor fölötti védőerdőben rézsűmegkötésre alkalmas keménylombos fafajokat és cserjéket szükséges telepíteni;

d) a területet meghatározó természeti környezet rendezett kialakítását biztosítani kell, a meglévő növényállomány megőrzése mellett az átjárhatóság és az épületek megközelíthetőségének megteremtése szükséges.

23. A településképi meghatározó IPARI-KERESKEDELMI TERÜLETEKre vonatkozó területi és egyedi településképi követelmények

29. §

(1) Az utca felőli főépületek, személybejáratok a városképhez illeszkedő megjelenésűek legyenek, tervezett portálok és logó elhelyezésével.

(2) Magastető esetében élénk színű, valamint hullámpala fedés nem alkalmazható. Műanyag hullámlemez fedés még a melléképületek, hozzátoldások esetén sem készíthető.

(3) Az előírt növénybeültetések esetében őshonos, tág tűrőképességű és alacsony kezelési költségű növények telepítendők. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 85%-át háromszintű növényzettel kell betelepíteni termett talajon 150 m2-ként gyep + 40 db cserje + 1 db nagy lombkoronájú fa ültetendő.

(4) 200 m2–nél nagyobb parkolófelület esetén négy parkolóhelyenként egy nagy lombkoronájú fa ültetése kötelező.

24. A településképi meghatározó ZÖLDFELÜLETEKre és KÖZTERÜLETEKre  vonatkozó területi és egyedi településképi követelmények

30. §

(1) Fák telepítésénél kerülni kell a gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő fafajok alkalmazását. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a szennyezett levegőt és a várható klímaváltozást tűrő és őshonos fafajokat.

(2) Erdőterületeken az erdősítés elsősorban őshonos fajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

(3) Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat honos fafajokból álló, vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

(4) Erdőterületen természetes alapanyagok felhasználásával erdei játszótér, kalandpark létesíthető.

31. §

(1) A Fő téri vendéglátó egységek homlokzati falsíkja előtti 2 m széles sávban mobil, a nyitvatartás idejére naponta kihelyezésre kerülő bútorzat elhelyezhető (egy sor asztal székekkel, napernyővel, árusító berendezés, könyvállvány).

(2) Az (1) bekezdés szerinti mobil berendezésű sáv mellett a gyalogos forgalom számára legalább 4 m széles sáv biztosítandó.

(3) Vendéglátó terasz az adott vendéglátó egység előtti két fasor között húzódó sávban telepíthető, ugyanitt mobil berendezési tárgyak is elhelyezhetők.

(4) A vendéglátó terasz megtervezésére, kialakítására az önkormányzat által készíttetett vázlatterv alapján kerülhet sor, elhelyezése településképi véleményezési eljáráshoz kötött.

(5) A vendéglátó terasz szélessége nem lehet nagyobb az adott vendéglátó egység homlokzatának szélességénél. Kivételes esetben a vendéglátó terasz az egység homlokzatához képest eltoltan is elhelyezhető, amennyiben saját homlokzata előtt az valamilyen oknál fogva nem lehetséges.

(6) A teraszok elhelyezésnél a fák, illetve fix berendezési tárgyak (pl. transzformátor, szökőkút, közvilágítás lámpatest, szeméttároló, tűzcsap) helyét figyelembe kell venni, azok használatát, megközelítését az építmények nem korlátozhatják. Az előírt távolságokat a közterülethasználati megállapodásban rögzítettek szerint tartani kell.

(7) A közterület-használati megállapodást indokolt esetben azzal a feltétellel kell megkötni, hogy szükség esetén a vendéglátó terasz könnyen bontható, a helyszínről elszállítható legyen.

25. A HELYI VÉDETT TERÜLETI ÉRTÉKEKre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények

32. §

(1) Városszerkezeti jelentőségű területen az úthálózat, a telekosztások, a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni. Új épület csak a településszerkezet és településkép építészeti hagyományaihoz (telekméret és -forma, tömeg- és homlokzatképzés, anyag- és színhasználat) illeszkedő módon helyezhető el.

(2) A védett beépítésű útvonalak fenntartásáról átépítéskor, illetve új beépítés esetén is gondoskodni kell, ennek érdekében:

a) az épületek utcavonalát, az utcafronti épületek arányait (traktus szélesség, kapuk, nyílászárók helye, lábazat), építészeti karakterét, anyaghasználatát meg kell tartani;

b) az utcaszakaszra jellemző beépítési mód és tetőalakítás (utcára merőleges vagy párhuzamos) megőrzendő, illetve helyreállítandó;

c) előkert nem létesíthető;

d) az utcaszakaszra jellemző homlokzatmagasság betartandó.

(3) A telken belül, az utcai homlokvonaltól legalább 10 méteren túl elhelyezésre kerülő új épület karaktere és építménymagassága eltérhet az utcafronti védett épületétől, amennyiben a tervezés során igazolható, hogy a tervezett épület a védett utcakép látványát nem zavarja.

(4) A meglévő, zárt térfalat adó tömör kerítés megtartandó. Új utcai kerítést a hosszúságának legfeljebb 30 %-án lehet áttört szerkezettel kialakítani. A tömör felületek nyerstégla, kőburkolat vagy vakolt szerkezettel készülhetnek, a közterület felől látszó betonfelület nem alkalmazható. Hagyományos fa-, illetve faburkolattal fedett kapuk készítendők.

26. A HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÜLETRÉSZEKre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

33. §

(1) Helyi védett épület, épületrész történeti, városképi, építészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében:

a) helyi védett épületen, épületrészen külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési munkát, továbbá minden olyan beavatkozást, amely az épület külső arculatát megváltoztatja, településképi vélemény, az önkormányzati tervtanácsi vagy főépítészi állásfoglalás alapján lehet elvégezni;

b) védett épület vagy épületrész nem bontható, azt az új épület részeként is meg kell őrizni;

c) a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, hiányuk esetén pótlandók;

d) a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszítéseket;

e) homlokzat-felújítás, átalakítás, portál kialakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, annak egységes – tulajdonrész-határoktól független – kezelésével történhet (anyag- és színhasználat, nyílászáró geometria stb.);

f) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben engedélyezhető,

(2) Védett épület, épületrész bontása csak a teljes műszaki és funkcionális avultság, a rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanság beálltával, a védettség megszüntetését követően, az Önkormányzati Tervtanács vagy a Főépítész javaslata alapján engedélyezhető, az épület tulajdonosa által benyújtott felmérési- és fotódokumentáció alapján;.

(3) A Főépítész gondoskodik a (2) bekezdésben megjelölt dokumentációk megőrzéséről, valamint az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről, elsődlegesen muzeális értékeket kezelő szervezetek közreműködésével.

34. §

A jellegzetes, kis architektúrális elemek (tetőfelépítmények, kapuzatok, kapuk, portálok, épületszobrász munkák) önmagukban, az épülettől függetlenül képviselnek helyi jelentőségű értéket, az őket hordozó épületnél magasabb és jelentősebb kulturális, történeti és esztétikai színvonalon. Megőrzésük fontos, ennek érdekében:

a) törekedni kell a védett épületrészek eredeti helyén történő megtartására;

b) fennmaradásukat az épület átépítése vagy újjáépítése esetén is biztosítani kell, elsősorban “in situ”, ha ez nem lehetséges, akkor áthelyezéssel (akár más épületre is);

c) a hozzájuk kapcsolódó épületszerkezetek felújítása, karbantartása esetén autentikus helyreállításukról, állagmegőrzésükről is gondoskodni kell.

27. A HELYI VÉDETT TERMÉSZETI ÉS A TERMÉSZET RÉSZÉVÉ VÁLT MESTERSÉGES ÉRTÉKEKre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

35. §

A helyi védett természeti és a természet részévé vált mesterséges értékek védelme érdekében folyamatos, szakszerű kezelésükről, az ártalmas környezeti hatásokkal szembeni védelmükről a terület sajátságainak megfelelően, a 3. mellékletben foglalt fenntartási terv szerint kell gondoskodni.

28. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

36. §

(1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) Helyi védett területen a közép-, vagy kisfeszültségű hálózatokat, és a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(4) Gáznyomás-szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés az épület egyéb homlokzatain, előkertben, vagy udvaron elhelyezhető.

(5) Kisméretű (legfeljebb 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon, vagy épületek utcai homlokzatán takart módon elhelyezhető.

(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) és lakóterület között legalább 500 méteres távolság biztosítandó.

(7) Az utcai homlokzatokon kívül a homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.

(8) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy:

a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,

b) egfeljebb 2 sort alkossanak,

c) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

d) az adott tetősík legfeljebb 50%-át fedhetik le.

(9) Lapostető esetén az attikával párhuzamosan, attól legalább 50 cm távolságot tartva, a tető teljes területe lefedhető.

(10) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.

(11) Napelem cserép a tető teljes felületén alkalmazható.

29. Cégjelzés, üzletfelirat elhelyezésének szabályai

37. §

(1) Cégjelzés, üzletfelirat elhelyezésének, kialakításának illeszkednie kell az épület homlokzati elemeihez, színezéséhez.

(2) Egy épület homlokzatán a különböző rendeltetési egységek cégjelzéseit, üzletfeliratait egymáshoz illeszkedően kell kialakítani.

(3) Rikító színű, vagy kápráztató fényű cégjelzés, üzletfelirat nem alkalmazható. Műemléki környezetben digitális kijelzésű fényreklám, változó futófény felirat, vagy belülről megvilágított dobozszerű szerkezetű cégjelzés, üzletfelirat nem helyezhető el.

(4) Egy adott rendeltetési egység közterületről nyíló közforgalmú bejáratánál 1 db, sarki egység esetében homlokzatonként 1 db, legfeljebb 2 m2 felületű cégfelirat, valamint 1 db, legfeljebb 0,5 m2 felületű cégtábla helyezhető el a homlokzati falsíkkal párhuzamosan, attól legfeljebb 12 cm távolságra. A cégjelzések összfelülete nem haladhatja meg az üzletportál tömör homlokzatfelületének 30%-át.

(5) Egy adott rendeltetési egység homlokzatán általános esetben 2 db, sarki egység esetében homlokzatonként 2 db cégér helyezhető el. A cégér magassága legfeljebb 0,8 m, szélessége legfeljebb 0,8 m, mélysége legfeljebb 0,5 m lehet.

(6) A (4) és (5) bekezdésekben megadott méretek túllépése esetén közterület-használati szerződést kell kötni és közterület-használati díjat kell fizetni.

(7) Rendeltetési egységenként 2 db megállítótábla helyezhető el, melyek darabonkénti felülete nem haladhatja meg az 1 m2-t.

30. A reklámok és reklámhordozók elhelyezésének és eltávolításának szabályai

38. §

(1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót elhelyezni a településkép védelméről szóló törvény, valamint a törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletnek megfelelően, a (2) - (11) bekezdések betartásával lehet.

(2) Reklámfelület

a) az utasváró út tengelyével párhuzamos, hátsó határoló szerkezete felületének legfeljebb 1/3 részén, valamint az út tengelyére merőleges, a jármű érkezési irányával ellentétes határoló szerkezetén

b) kioszk felületének legfeljebb 1/3 részén,

c) közművelődési célú hirdetőoszlop teljes felületén, valamint

d) információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb 2/3 részén,

helyezhető el.

(3) A reklámfelület (2) bekezdés szerinti elhelyezésénél kápráztató fényű reklám, változó futófény nem alkalmazható.

(4) Információs tábla kivételével reklámhordozó nem létesíthető:

a) közterületen álló és védett fákon,

b) emlékműveken és köztéri műalkotásokon,

c) csobogókon, ivókutakon, szökőkutakon,

d) védett természeti területeken, közparkokban, virágágyásokban,

e) játszótéri eszközökön,

f) köztemetők kerítésein,

g) kandeláberek kivételével közmű berendezéseken,

h) úttartozékokon.

(5) A város területén legfeljebb 100 db óriásplakát tábla helyezhető el, műemléki környezetben óriásplakát-tábla nem létesíthető. A város területén önálló utcabútorként összesen 20 db belső világítású hirdetőtábla létesíthető.

(6) Óriásplakát-táblát elő- vagy oldalkertben létesíteni nem lehet.

(7) Idegenforgalmi-, tudományos- és kulturális eseményt népszerűsítő közérdekű molinó az esemény kezdőnapját megelőző 30 nappal helyezhető el, melyet az esemény zárónapját követő 48 órán belül el kell távolítani

(8) Az építési reklámhálót az építmény használatba vételével egyidejűleg el kell távolítani.

(9) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

31. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

39. §

(1) Településképi véleményezési eljárást, településképi bejelentési eljárást, vagy lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló beruházást megelőzően az építtető vagy tervező köteles főépítészi szakmai konzultációt kérni, ha a közterületről látható módon megváltoztatja:

a) az ingatlan beépítési módját;

b) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,

c) az építmény anyaghasználatát,

d) az építmény tömegformálását,

e) az építmény homlokzatának kialakítását,

f) a telek zöldfelületének kialakítását.

32. A szakmai konzultáció részletes szabályai

40. §

(1) A szakmai konzultációt a Főépítész, vagy az általa kijelölt munkatársa folytatja le a tervezés kezdeti, vagy azt megelőző szakaszában.

(2) A szakmai konzultáció időpontját a Főépítésszel előzetesen egyeztetni kell, az a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) A főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező, ennek során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni. Az emlékeztetőt a Főépítész készíti elő, aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküldi. Az emlékeztetőkről a főépítész nyilvántartást vezet.

(5) Amennyiben a Főépítész szükségesnek tartja, az emlékeztetőben a szakmai konzultáció megismétlésétre javaslatot tehet, az építtető/tervező új konzultációt kezdeményezhet.

33. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre

41. §

(1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le új építmény építésére, meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2) A településképi vélemény az önkormányzati tervtanács állásfoglalásán alapul:

a) helyi védett területen minden ügyben,

b) helyi védett területen kívül 600 m² szintterületet vagy 6 rendeltetési egységet elérő építmény esetében;

c) egyedi védett épület felújítása, átalakítása esetében;

d) meglévő épület utólagos tetőtér-beépítése vagy sarokingatlan tetőtér-beépítése esetén az övezeti jelben szereplő építménymagasságtól való legfeljebb 1,0 m-rel történő eltérés esetében.

(3) A településképi vélemény az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul:

a) 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület,

b) meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó méretűre bővítése;

c) 20 m²-nél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) 100 m²-nél nagyobb ipari, gazdasági épület,

e) településközpont vegyes terület övezet,

f) közterületen új építmények elhelyezése

34. A településképi véleményezés szempontjai

42. §

(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során a településképben harmonikusan megjelenő, az épített és természeti környezethez illeszkedő, annak előnyösebb megjelenését segítő megoldásokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményben és a településképi bejelentés során vizsgálandó szempontok:

a) településrendezési eszközöknek való megfelelés,

b) telepítés,

c) környezetbe illeszkedés,

d) építészeti karakter,

e) környezetterhelés, környezeti hatások.

(3) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:

a) figyelembe veszi-e a szakmai konzultáció írásba foglalt javaslatait;

b) a hatályos szabályozásától, illetve az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e;

c) megfelel-e jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek;

d) a tervezett rendeltetés nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;

e) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését;

f) figyelembe veszi-e a közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait, növényzetét;

g) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítása illeszkedik-e a környezethez, összhangban van-e az épület rendeltetésével;

h) javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő üzlet- és cégjelzések és az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és kialakítására;

i) kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései elhelyezésére;

j) helyi védett érték esetén nem eredményezi-e a védett érték előnytelen megváltozását.

35. A településképi véleményezési eljárás szabályai

43. §

(1) A településképi vélemény iránti kérelmet vagy településképi bejelentést Gyöngyös Város Polgármesterének címezve, a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóságán kell benyújtani valamint az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR) kell feltölteni.

(2) A településképi vélemény az önkormányzati tervtanács állásfoglalásán vagy a főépítész szakmai álláspontján, a településképi bejelentés igazolása a főépítész szakmai álláspontján alapul. Amennyiben az önkormányzati tervtanács a településképi vélemény megadására adott 15 napos határidőn belül nem tanácskozik, a településképi vélemény az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

36. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

44. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységekre:

a) helyi védett területen lévő épületek, valamint a 4. melléklet szerinti többlakásos lakóépületek utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása;

b) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése, vagy új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg;

c) helyi védett területen lévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése;

d) épületben az önálló rendeltetési egységek számának növelése, ha a szükséges parkolók száma is növekszik;

e) helyi védett területen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m2 alapterületet;

f) helyi védett területen lévő, közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot;

g) önálló reklámtartó építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása;

h) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal, zászlórúd építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t;

i) közterületen park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése;

j) helyi védett területen közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;

k) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áruautomata építményen vagy építményben való elhelyezése.

37. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

45. §

A polgármester véleményezési jogkörére, az irányadó eljárásra a Korm. rendelet rendelkezései, a jogorvoslati lehetőségre pedig az Étv. szabályai az irányadók.

38. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei

46. §

(1) Településképi követelmény megszegésének minősül a bejelentési kötelezettség:

a) elmulasztása;

b) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása;

c) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

39. A településképi kötelezési eljárás szabályai

47. §

A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén az önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

40. Hatályba léptető rendelkezések

48. §

(1) E rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.

41. Hatályon kívül helyező rendelkezések

49. §

(19 

(1) Hatályát veszti:

a) Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gyöngyös Város Építési    Szabályzatáról szóló 3/2007. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3/A.§ (3), (4), 6.§ (3), (4), (5), 7.§ (7), 12.§ (4), 16.§ (6), 27.§ (7), (8), (9), 28.§ (6), (7), 35.§ (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13), 37.§ (6), (16), (17), 38.§ (6), (16), (17), (20), (21), (22), (23), 39.§ (5), 40.§ (10), (11), 41.§ (5), (9), (10), (11), (12), (14), 44.§ (6), 53.§ (13), 54.§ (12), (17), (20) a), (22), 58.§ (1), (2) és 61.§ (5) bekezdései;

b) Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzati Tervtanács (ÖTT)létrehozásáról és működtetéséről szóló 12/2007.(III. 26.) önkormányzati rendeletének 4. §-a;

c) Gyöngyös Város Képviselő-testületének a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozásáról és engedélyezéséről szóló 45/2005. (X.24.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésének 1), 2) és 3) pontja, 5. § (15) bekezdésének a) pontja, 6.§ (5), (6), (9), (10), és (12) bekezdései.

d) Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 13/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete;

e) Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének a városkép alakításáról és védelméről szóló 21/2015. (V.4.) önkormányzati rendelete;

f) Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített örökség, városképi jelentőségű épületek és a helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartásának támogatásáról szóló 30/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

I. a.) A “Városszerkezeti jelentőségű” terület határai

• Északon: a Csárda utca és folytatása az Észak-Kálváriapart lábánál tervezett forgalmi útig,
• Nyugaton: az Észak-Kálváriapart lábánál tervezett forgalmi út és a Deák Ferenc utca nyugati oldalának teleksora,
• Délen: a Puskin utca, attól dél felé a Nagy-patak menti pontházak, keleti oldalán letérve a Báthory I. utca és az Országút utca,
• Keleten: az Országút utca, az Alkotmány utca a Zrínyi M. utcától kelet felé, a Koháry út és a Dózsa Gy. utca a Csárda utcáig.

I. b.) Védett beépítési vonalak

• Jókai Mór utca a Báthory István utca - Bethlen Gábor utca csomópontjától a Széchenyi István utca bekötéséig,
• Petőfi Sándor utca a Táncsics Mihály utca – Forrás utca csomópontjától a víztoronyig,
• A Püspöki utca a 6-60. hsz-ig és a 17-93. hsz-ig a templom körüli teresedéssel,
• A volt patakmeder ívét követve a Sziget utca – Bihari János utca és Menház utca a Berényi utcától a Menház utca 33-ig.
• Mátrafüred: Parádi út, Béke út, Pálosvörösmarti út
• Sástói 6906 hrsz-ú közterület (parkoló) körüli beépítés és a Farkas út mindkét oldala
• Mátraházai 7173 hrsz-ú ingatlan (parkoló) körüli beépítés

II. Épületek, építészeti értékek:

III. Természeti értékek:

IV. Helytörténeti, kultúrtörténeti temetők, temetőrészek, sírok:

2. melléklet

3. melléklet

FENNTARTÁSI TERV

I. Orczy-kert (1630/1 hrsz.)

• Fák, cserjék egészség megőrző ifjítása, gallyazása, hulladék elszállítása
• Tavaszi szellőztetés jellegű pázsit takarítás
• Időjárástól függően évi 8-10 kaszálás, gyűjtés, zöldhulladék elszállítás
• Park takarítása heti két alkalommal, téli hómentes napokon heti egy alkalommal
• Növényvédelem (permetezés) időjárástól függően évi két-három alkalommal
• Kézi szemetesek ürítése (10 db) heti két alkalommal
• Gyöngykavicsos sétányok, padok karbantartása
• Tápanyag-utánpótlás szükség szerint

II. Rigó utcai lakópark (6121, 6122 hrsz.)

• Fűnyírás évi nyolc-tíz alkalommal
• Fák, cserjék metszése
• Alászorult növények szétültetése
• Örökzöldek téli hóvédelme
• Sövények nyírása évi két alkalommal
• Mulcsozás évi két alkalommal
• Takarítás heti egy alkalommal
• Fiatal növények öntözése szükség szerint
• Tápanyag-utánpótlás szükség szerint

III. Farkasmályi pincesor

• Nagyméretű vadgesztenye fák, hársfák és platánok szükség szerinti permetezése
• Az idős növényállomány korona-alakító metszése, az eredeti habitus helyreállítása
• Idős lucfenyők elszáradt ágainak eltávolítása
• Tápanyag-utánpótlás szükség szerint

IV. Gyöngyös város területén lévő védett fák

Petőfi S. u. 32. – 2 db tiszafa (Taxus baccata); Klapka Gy. u. 1. – 3 db tiszafa (Taxus baccata); Szent Bertalan u. 3. – 2 db japán akác (Sophora japonica); Egri u. 2. – 1 db páfrányfenyő (Ginkgo biloba); Mátrafüred, Akadémia u. 11. – 2 db lucfenyő (Picea abies); Fő tér 13. – 1 db japán akác (Sophora japonica).

• Mivel a védett fák idős korúak, egyes egyedeknél szükséges statikai – dendrológiai szakvélemény – elkészítése, és ennek alapján egyedi beavatkozás, melynek célja a felszíni és csapadékvizek bejutásának megakadályozása az odvakba, illetve korhadt részekbe, mellyel az idős fa élete meghosszabbítható.
• A védett fák állapotának rendszeres – negyedévenkénti – ellenőrzése és a szükséges intézkedések azonnali megtétele (egészségügyi szárazgallyazás, növényvédelmi permetezés, öntözés, téli hóvédelem, tápanyag-utánpótlás).

4. melléklet

Többlakásos lakóépületek