A rendeletalkotás célját, valamint tárgyi és személyi hatályát határozza meg.

Értelmező rendelkezéseket tartalmaz, a korábbi szabályozással egyező módon.

Az eltérő használat általános szabályai között kerül rögzítésre, hogy a közterülethasználatra a közigazgatási hatósági eljárás szabályai érvényesülnek. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) a közigazgatási hatósági döntés formájaként szabályozza a határozati formán túl a hatósági szerződés megkötésének lehetőségét, és ezt a megoldást a hivatkozott jogegységi határozat is nevesíti. Hatósági szerződést lehet kötni az ügyfél és a közérdek szempontjából előnyös rendelkezések rögzítése érdekében, alkalmazásához a rendeletben nevesíteni kell ennek lehetőségét. A szerződés lényegében tartalmazza mindazokat az adatokat, előírásokat, amelyek egyébként a hatósági határozatban is szerepelnének. Az eljárás egyszerűsítése, egységesítése érdekében, valamint a korábbi szerződéses tapasztalatok hasznosítása érdekében a hatósági határozat helyett egységesen hatósági szerződés kerül megkötésre azon esetekben, ahol a használat engedélyezhető.

A jogszabályhely tartalmazza a használati díj, vagy engedély nélkül történő területhasználat eseteit, továbbá a közterülethasználat felelősségi rendjét is.

A kérelem benyújtására és elbírálásának határidejére tartalmaz rendelkezéseket, valamint az engedély megadásának és visszavonásának főbb szabályait. A közigazgatási eljárásra való áttérés kapcsán a jövőben hangsúlyosan kell alkalmazni a rendeletnek a kérelem benyújtására, a benyújtandó mellékletekre irányuló szabályait, hiszen a hatósági eljárás rövid határidői miatt az ügyféltől kell megkövetelni pl. a közműszolgáltatók, szakhatóságok nyilatkozatait, a közútkezelői hozzájárulást, stb., ennek beszerzésére a hatóságnak nem lesz ideje.

Tekintettel arra, hogy a közterülethasználatra a jövőben a szabadabban érvényesíthető magánjogi szabályok helyett a közigazgatási hatósági eljárás lesz érvényes, szükséges szabályozni az engedély megtagadásának eseteit is. Mivel a közterület bárki által történő használatát a bírói gyakorlat szerint csak indokolt esetben lehet korlátozni, a megtagadási okok között nevesítésre kerül az önkormányzati érdeket hordozó döntésekkel, rendeletekkel való ütközés, központi jogszabályba ütközés (pl. szabálysértés lenne az engedélyezett használat), a forgalom, a közszolgálatók tevékenységének akadályozása, valamint a rendeletben több helyen is szereplő közterülethasználati feltételekkel ellentétes igénylés (pl. a kérelem mellékleteinek nem csatolása, tartozás az Önkormányzat felé, városképi megjelenésre vonatkozó főépítészi nyilatkozat hiánya, túlzott mértékű kitelepülési területigény, stb.). Ilyen esetekben az elutasítás jogorvoslattal is megtámadható határozattal történik, és a jövőben – különösen az ilyen esetekben – figyelni kell az eljárási határidők betartására is.

A választási eljárások során igényelt közterülethasználatra speciális szabályokat tartalmaz a választási törvény. Ha a közterülethasználat a választópolgárokkal való közvetlen kommunikációra irányul (kapcsolatfelvétel, személyes beszélgetés, szórólapozás, aláírásgyűjtés), és az igénybe vett terület a négy m2-t nem haladja meg, a közterülethasználat helyi szabályai nem érvényesülnek, ez rögzítésre kerül a rendeletben.

A közterülethasználati díj mertékét határozza meg, valamint a díjfizetés szempontjából kedvezményes eseteket.

A mátrafüredi közterülethasználat külön szabályait 2020-ban iktatta a Képviselő-testület a rendeletbe. A szabályok alkalmazása azóta zökkenőmentesen történik, a bevételek rendeletben szabályozott felhasználására (mátrafüredi fejlesztési feladatok) a jövőben is figyelni kell. A rendelkezések között megtartásra kerül a nagyobb létszámú, országos vagy regionális sportrendezvények esetén alkalmazásra kerülő óvadék intézménye. A hatósági szerződésre az Ákr-ben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Ptk. szabályait kell alkalmazni , ezért a szerződéses feltételek között az óvadék továbbra is megjeleníthető.

A közterületi árusítás, szeszes ital árusítás és fogyasztás, valamint a Fő téri vendéglátó egységek közterülethasználatára, illetve a rendezvények feltételeire irányuló szabályokat tartalmaznak. Továbbra is fenntartásra kerül a közterületi szeszesital fogyasztás tilalma a nagyrendezvények kivételével. Különösen a rendezvények esetében kell megkövetelni a használt terület takarítását, folyamatos tisztántartását, az erre tekintettel bevezetett óvadék intézménye fenntartásra kerül.

Filmforgatási célú közterülethasználat szabályait tartalmazza.

A zöldterületi közterülethasználat továbbra is védelem alatt áll, a helyreállítási, pótlási kötelezettség fenntartása továbbra is indokolt. A zöldterületi parkoló létesítésére irányuló, határozatlan időre szóló engedély kapcsán megtartásra kerül a szakbizottság döntési kompetenciája.

A járművek tárolására irányuló szabályok a parkolásról szóló rendeletben találhatók, itt erre csak hivatkozás történik. Ugyanakkor a közterülethasználati díjak jelen rendelet mellékletében történő szabályozását – a parkolási rendelet esetleges módosításáig – az egységesség érdekében itt még megtartásra kerül.

A játszóterek és köztéri sportpályák védelme érdekében hangsúlyozásra kerül a dohányzás és a szeszesital fogyasztás tilalma ezen helyeken, bár a rendelet más helyen is rögzíti a közterületi italfogyasztás tilalmát. A nyitvatartás rendje nem változik.

Ezen jogszabályhely azt az esetet szabályozza, amikor az Önkormányzattól független személyek kívánnak közterületen, vagy közterületről jól látható magánterületen emléktáblát állítani. Ehhez az Önkormányzat hozzájárulására van szükség.

A közigazgatási eljárásra való áttérés egyik következménye lesz a jogosulatlan közterülethasználat jogkövetkezményeinek változása is. Jogellenes használat esetén továbbra is működhet az előzetes felszólítás, azonban a használat megtiltása, a helyreállítási kötelezés, bírság kiszabása már hatósági határozatban kell, hogy történjen, amelyet végrehajtási eljárás követhet nem teljesítés esetén. A jogosulatlan használat esetén alkalmazott hatósági tiltás, az eredeti állapot helyreállítására irányuló kötelezés az Ákr-ben szabályozottak szerint nyilvánítható azonnal végrehajthatónak, azaz ha életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása, káros következmények enyhítése miatt szükséges, vagy ha nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges. A jogszabályhely rögzíti a közigazgatási bírság kiszabásnak lehetőségét, azonban ismeretes, hogy vannak olyan, jelen rendeletben is szabályozott élethelyzetek, amelyek megsértése esetén központi jogszabály határoz meg szankciót (pl. közterületi italozás, vagy jogosulatlan közterületi értékesítés szabálysértésnek minősül).

Az új rendelet megalkotásával egyidőben hatályon kívül kell helyezni az eredeti rendelet valamennyi olyan módosítását, amely korábban nem került hatályon kívül helyezésre az ún. „öngyilkos klauzula” alkalmazásával.