Boldog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete

a köztemetőkről és temetkezésről

Hatályos: 2023. 04. 01

Boldog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelete

a köztemetőkről és temetkezésről

2023.04.01.

Boldog Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Boldog Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi köztemetőre kiterjed. Önkormányzati tulajdonú köztemető

a) az 529/2 hrsz-ú, természetben Boldog, Turai út 4. szám alatt található „Régi” temető,

b) a1309 hrsz-ú, természetben Boldog, Turai úton található „Új” temető azzal, hogy a rendelet (1) bekezdésének a) pontja szerinti köztemető az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján lezárt temető.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati köztemetőkben végzett valamennyi temetkezési, temető-fenntartási, üzemeltetési és használati tevékenységre, valamint a temetői szolgáltatásokat igénybevevő, illetve a tevékenységeket végző természetes és jogi személyekre.

2. A köztemetők üzemeltetése és fenntartási feladatainak ellátása

2. § (1) A köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről az önkormányzat saját maga gondoskodik, annak pénzügyi fedezetét a költségvetési keret terhére biztosítja.

(2) Az önkormányzat a Polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében biztosítja a temető használatával és igénybevételével kapcsolatos, az üzemeltető közreműködését igénylő ügy intézését.

3. § (1) A köztemető nyilvántartásaiba a temettető, az elhunyt hozzátartozója, a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja, valamint az arra jogosult hatóság tekinthet bele, illetve kérhet a nyilvántartáson alapuló adatszolgáltatást.

(2) A kérelmet írásban, a Polgármesteri hivatalnak címzett iratban, valamint a Polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében, szóban lehet előterjeszteni. A kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező nevét, lakcímét, valamint a kapcsolattartás módját és adatait,

b) az elhunyt nevét, ismert természetes személyazonosító adatait, vagy a temetési hely ismert adatait,

c) az adatigénylés jogcímét.

(3) Hatósági eljáráshoz történő adatigénylésen túl a nyilvántartásokból csak az elhunyt nevéről, a temetkezés pontos helyéről és a temetés időpontjáról adható tájékoztatás. A „Régi” temető vonatkozásában tájékoztatás adható a maradványok kiemelésének idejéről és az újratemetés helyéről.

(4) A nyilvántartásba való betekintést a kérelem alapján a temetőgondok biztosítja előre egyeztetett időpontban.

4. § (1) Az üzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzat temetőgondnokot alkalmaz. A temetőgondok feladatait a munkaköri leírása tartalmazza, munkavégzésének ellenőrzését a polgármester látja el.

(2) A temetőgondnok

a) ellenőrzi a köztemetők területén végzett szolgáltatásokat, munkavégzést e rendeletben meghatározott előírások betartása érdekében,

b) feladata a temetések összehangolása (temetési nap biztosítása),

c) gondoskodik a köztemetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, átadásáról, az elhunytak előírásoknak megfelelő módon való hűtéséről,

d) biztosítja a ravatalozó és kiszolgálóhelyiséget tisztántartását, fertőtlenítését,

e) az önkormányzat karbantartóival együttműködve biztosítja a köztemetők infrastruktúrájának állagmegóvását, és a köztemetők tisztántartását, útjainak járhatóságát,

f) ellenőrzi a síremlékek, sírboltok állapotát, a rossz állapotú, veszélyes, düledező síremlékek, sírboltok tulajdonosát az állagmegóvásra felhívja, a felhívás eredménytelensége esetén a temetési hely felett rendelkezésre jogosult személy adatainak átadásával a jegyzőt a kialakult helyzetről tájékoztatja,

g) folyamatosan ellenőrzi a köztemetők valamennyi létesítményének biztonságosságát.

(3) A temetőgondnok minden év októberében a képviselő-testület rendes ülésén beszámol a köztemetők üzemeltetése során tapasztaltakról és tevékenységéről.

3. A temetkezési szolgáltatások rendje, ravatalozó használata, valamint a munkavégzés rendje

5. § (1) A köztemetőben temetkezési szolgáltatást a jogszabályokban előírt engedéllyel rendelkező vállalkozók végezhetnek.

(2) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit (ravatalozó, hűtő, közmű, szeméttároló stb.) e rendelet 1. mellékletében meghatározott szolgáltatási díj ellenében veheti igénybe, melyet az önkormányzat részére köteles megfizetni csekken, vagy a házipénztárba történő befizetéssel.

(3) Az önkormányzat, mint fenntartó a köztemetők létesítményeit és a temetkezési szolgáltatás végzésének lehetőségét valamennyi, engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatónak azonos feltételekkel biztosítja.

6. § (1) Az önkormányzat e rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti „új temetőben” biztosít az elhunyt felravatalozására lehetőséget.

(2) A ravatalozó használata nem kötelező, amennyiben az elhunyt eltemetésére a temetőbeszállítást és azonosítást követően haladéktalanul sor kerül.

(3) A ravatalozó használatára vonatkozó igényt a temetőgondnok rögzíti, és gondoskodik a ravatalozó kinyitásáról és a helyiségek átadásáról.

(4) A köztemetőbe szállított, de haladéktalanul el nem temetett holttest tárolásáról és hűtéséről a ravatalozóban kell gondoskodni.

(5) A temetkezési szolgáltatást végző a szertartást követően köteles a ravatalozóból az általa bevitt tárgyakat haladéktalanul eltávolítani, valamint a ravatalozót az átvett állapotnak megfelelően átadni a temetőgondnoknak.

7. § (1) A köztemetőben munkavégzésre (építési, bontási, helyreállítási és ehhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzésére) csak előzetes, írásban történő bejelentés alapján kerülhet sor. A bejelentésről a temetőgondnok nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a bejelentés és a munka megkezdésének időpontját, a munkavégzés helyét, (parcella, sor, sírhely) megnevezését, elvégzésének munkanapban meghatározott idejét, valamint az építtető és a kivitelező nevét, címét.

(2) Kivételt képez az (1) bekezdés rendelkezései alól a sírgondozás, valamint a sírhely díszítését szolgáló növénybeültetés.

(3) A temetőgondnok felügyeletével illetve neki történő bejelentést követően történhet

a) síremlék, sírjel állítása, helyreállítása,

b) síremlék, sírjel elszállítása,

c) sírbolt létesítése,

d) sírkeret készítése, cseréje,

e) síremléken, sírkereten maradandó díszítés, felirat elhelyezése,

f) meglévő díszítés, felirat megváltoztatása, törlése.

(4) Temetési szertartások ideje alatt, vasárnap és ünnepnapon a köztemetőkben építési munka nem végezhető.

(5) A vállalkozó köteles a kiásott munkagödröt, munkaterületet körülkeríteni és a munkavégzés teljes időtartama alatt a tűz- és balesetvédelmi előírásokat betartani illetve betartatni.

(6) Megbontott síremlék a temetőben nem tárolható, azt a szétszedés napját követő 7 napon belül a temetőből el kell szállítani. Bontott síremléket és bontásból származó törmeléket, építés során kitermelt földet és egyéb építési hulladékot a temető területéről haladéktalanul el kell szállítani, ezek a temetői szeméttárolókba nem helyezhetők.

(7) A fenntartó a munkavégzéshez elektromos energiát, valamint vízvételi lehetőséget nem biztosít.

4. A temetési hely gazdálkodási szabályai, a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

8. § (1) A temetőben a sírhelytáblák, sorok kialakítása, számozása, nyilvántartása során a temetőkről és temetkezésről szóló 145/1999. (X.1.) kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A temetési helyek kijelölése a temetőtérkép megjelöléseinek figyelembevételével történik azzal, hogy a sírboltok (kripta) részére az egységes gondozás céljából külön sorokat kell kijelölni.

(3) A köztemetőben a sírhelytáblák közötti út szélessége 3 méter, az egyes sírhelysorok közötti távolság 0,6 méter. A sírhelyeket, temetési helyeket egymástól 0,6 méter távolságra kell elhelyezni.

(4) A temetőtérkép tartalmazza a sírhelytáblák, sorok kihasználtságára vonatkozó naprakész adatokat a temetőgondnok jelzése alapján.

(5) A temetési hely kiválasztására az önkormányzat nem biztosít lehetőséget. Amennyiben a temetés nem már megváltott temetési helyre, sírboltba, kettős sírba történik, az elhunytat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni. Urnafalba történő temetés esetén az urnafülke helye megválasztható.

(6) A hamvak köztemetőben történő szétszórását az önkormányzat nem engedélyezi.

9. § (1) Az önkormányzat a köztemetőben biztosítja

a) egyes és kettős sírhely,

b) gyermeksírhely,

c) urnafülke,

d) urnasírhely, és

e) sírbolt

kialakítását.

(2) Az egyes sírhelyek méreteit az önkormányzat az alábbiak szerint határozza meg:

a) az egyes sírhely 2,1 méter hosszú, 0,9 méter széles,

b) a kettős sírhely 2,1 méter hosszú, 1,8 méter széles,

c) a gyermeksírhely 2,1 méter hosszú, 0,6 méter széles,

d) az urnasírhely 1 méter hosszú, 0,6 méter széles,

e) a sírbolt legalább 2,1 méter hosszú és 1,8 méter széles, de méretét a befogadott koporsók száma határozza meg.

(3) Az urnák elhelyezése a köztemetőben létesített urnafalban, urnafülkében is történhet.

(4) Mélyített (3 méternél mélyebb sírgödör) esetén egy sírhelyre további egy koporsó vagy négy urna, kettős sírhelyre további két koporsó vagy nyolc urna temethető. Urnasírhelyre négy urna temethető.

(5) A sírhelyek összevonása nem engedélyezett.

10. § (1) Az egyes temetési hely megváltásáról a hozzátartozó, vagy az eltemetésre kötelezett, illetve az azt vállaló személy gondoskodik.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jogosultság megszerzésének díját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A díjfizetés előre (a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően) történik a Polgármesteri hivatal házipénztárában. A temetési hely feletti rendelkezési jogosultság a megváltás napjával kezdődik.

(3) Temetési helyet előre megváltani csak családi sírbolt és családi urnasírbolt céljára lehet az e célra kijelölt területen. Egyéb sírhely megváltására csak közvetlenül a temetést megelőzően van lehetőség.

(4) Élő személy részére sírhely megváltására csak kettős sír megváltása esetén van lehetőség, a fennmaradó hely megváltására vonatkozóan.

(5) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

a) egyes, kettős és gyermeksírhely esetén a megváltástól számított 25 év,

b) urnasírhely esetén a megváltástól számított 25 év,

c) sírbolt esetén a megváltástól számított 70 év,

d) urnafülke esetén a megváltástól számított 20 év.

(6) A 25 évnél régebben eltemetett és exhumált maradványok megváltott temetési helyre történő rátemetése nem hosszabbítja meg a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamát, valamint nem kell rá alkalmazni a 2. melléklet szerinti megváltás díjszámítását.

(7) A temetési hely megváltása nem keletkeztet tulajdont, csak a temetési hely használatára jogosít.

11. § (1) A rendelkezési jogosultság mindaddig újraváltható, amíg az önkormányzat, mint fenntartó nem dönt a temető vagy sírhelytábla lezárásáról. Lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

(2) A temetkezési hely feletti rendelkezési jogosultság újraváltása e Rendelet 10. § (5) bekezdése szerinti időtartamra történik. A rendelkezési jog gyakorlója azonban kérheti ennél rövidebb megváltási idő megállapítását.

(3) A (2) bekezdés szerinti rövidebb megváltási idő a Rendelet 10. § (5) bekezdés a) és b) pontja esetén nem lehet kevesebb, mint 10 év, c) pontja esetén 30 év, d) pontja esetén 5 év.

(4) Amennyiben az temetési hely újraváltása rövidebb időre történik, az 2. számú mellékletében meghatározott díjtétel időarányos részét kell megállapítani.

(5) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó - a használati idő lejárta előtt - a holttestmaradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

(6) A temetési helyek megváltási díját a képviselő-testület minden év októberében felülvizsgálja.

5. A köztemető használatának rendje

12. § (1) A köztemető a nyitvatartási időben látogatható. A köztemető

a) április 1. és szeptember 30. között 5.30 órától 21 óráig,

b) október 1. és március 31. között 7 órától 17 óráig

tart nyitva azzal, hogy Halottak napján és Mindenszentek ünnepén a köztemető korlátozás nélkül látogatható.

(2) A köztemetőbe állatot bevinni vagy beengedni tilos, kivételt képez a rendelkezés alól a segítőkutya.

(3) A köztemetőt minden tevékenység során úgy kell használni, hogy az elhunytak emlékének méltó megőrzése, és a kegyelet ne sérüljön.

(4) A köztemetőt 12 év alatti gyermek csak nagykorú kísérő jelentlétében látogathatja.

13. § (1) Annak érdekében, hogy a 12. § (3) bekezdésben foglalt feltétel teljesüljön, tilos a köztemetőkben

a) dohányozni,

b) kegyeletsértő módon hangoskodni, a látogatókat megbotránkoztató viselkedést tanúsítani,

c) a szertartások kivételével zenét hallgatni,

d) kereskedelmi tevékenységet folytatni,

e) reklámot, hirdetést elhelyezni,

f) sírokat, síremlékeket, kegyeleti tárgyakat beszennyezni, megrongálni, azokat helyükről elmozdítani,

g) tüzet rakni, hulladékot elégetni,

h) a hulladékgyűjtőkben nem a temetőből származó hulladékot elhelyezni,

i) kerékpárral közlekedni, kerékpárt a sírhelyek közé bevinni.

(2) Az önkormányzat a köztemetőkben nem engedélyezi a gépjárművel történő közlekedést. Indokolt esetben (különösen halottszállítás, építési anyag szállítása, szervezett hulladékszállítás) a temetőgondnok a behajtást engedélyezheti.

(3) A köztemetők területén található vízvételi helyekről kizárólag a sírhely gondozása céljából lehet vizet vételezni.

(4) Nem lehet továbbá

a) a sírgödröt szilárd burkolattal ellátni,

b) a sírhelyre és annak környezetébe fát, fás szárú, valamint olyan növényt ültetni, melynek növekedési magassága meghaladja az 1 métert, vagy a sírhely határain túlterjed, a sírok közötti közlekedést akadályozza,

c) a sírhelyre a sírok, síremlékek díszítését szolgáló tárgy (virágtartó, koszorútartó, koszorú, mécsestartó, sírlámpa, mécses, gyertya…stb.) kivételével más tárgyat, élelmiszert elhelyezni,

d) vegyszeres gyomirtást végezni,

e) a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni, a talajt elhordani,

f) a sírgondozásból származó hulladékot a sírhelyek között tárolni,

g) a sírhelyet, sírboltot bekeríteni.

(5) A sírhely mellett ülőpadot elhelyezni csak engedély birtokában lehet, amennyiben a közlekedést nem akadályozza.

14. § (1) A temetési hely feletti rendelkezés jogosultja köteles

a) a síremlék, sírjel, a síron elhelyezett kegyeleti tárgyak állagmegóvásáról gondoskodni,

b) a sírhely gondozása körébe tartozó feladatokat (gazmentesítést, sírok közötti terület karbantartása) ellátni,

c) a sírhely gondozása során keletkezett hulladékot a kihelyezett hulladékgyűjtőkbe szállítani,

d) a köztemető épületeit, útjait, kerítését, zöldfelületeit, egyéb műtárgyait rendeltetésüknek megfelelően használni.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak elmulasztása esetén a temetőgondnok jogosult a temetési hely rendelkezési jogosultját a munkálatok elvégzésére felhívni, annak szükségességéről a sírhelyen, valamint a köztemető kerítésen elhelyezett hirdetőtáblán elhelyezett felhívással értesíteni.

(3) Amennyiben a temetési hely feletti rendelkezés jogosultja a felszólítás ellenére sem tesz eleget a karbantartási kötelezettségének, az önkormányzat a felhívás közzétételét követő 60 napot követően a munkálatokat elvégzi, és annak költségét a temetési hely feletti rendelkezés jogosultjára áthárítja.

6. Sírjelek alkalmazása, kegyeleti tárgyak elhelyezése

15. § (1) A temetési hely megjelölésére síremlék vagy sírhely állítható.

(2) A temetési helyre elhelyezni tervezett síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az önkormányzat részére előzetesen be kell mutatni. A bemutatás tényét és a tervezet szabályoknak való megfelelőségét az önkormányzat írásban igazolja.

(3) A sírjel és síremlék megtervezése során figyelembe kell venni, hogy az nem terjeszkedhet túl a megváltott sírhely rendeletbe foglalt méretén, magassága nem haladhatja meg a másfél métert. Ettől eltérő méretű sírjel, síremlék elhelyezésére egyedi elbírálást követően kerülhet sor a képviselő-testülethez címzett kérelem alapján.

(4) Síremléket szilárd alapra (helyszíni betonalapozás, vagy előre gyártott elemekből készített alapozás) lehet elhelyezni.

(5) A síremlékek, sírkeretek, illetve temetési helyek közötti területet kizárólag zúzott kővel vagy faaprítékkal lehet borítani a két sírhely közötti terület feléig terjedően. Ettől eltérő borításra, burkolat elhelyezésére csak a polgármesteri hivatal ügyintézőjénél benyújtott kérelem, és engedély birtokában lehet. A két sírhely közötti terület teljes borításához a szomszédos temetési hely feletti rendelkezésre jogosult személy írásos hozzájárulása szükséges.

16. § (1) A síremléken, sírhelyen a látogató kegyeleti tárgyat helyezhet el.

(2) A kegyeleti tárgy elhelyezése nem sértheti a közízlést, mások kegyeleti jogait, és a köztemető jellegét.

(3) A kegyeleti tárgy elhelyezése engedélyhez kötött, ha mérete, a balesetveszélyességének lehetősége azt indokolja.

(4) A temetőgondnok felhívhatja a látogatót a kegyeleti tárgy eltávolítására, illetve amennyiben a látogató személye ismeretlen maga is eltávolíthatja azt, ha az nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak.

7. A lezárt köztemetőre vonatkozó eltérő rendelkezések

17. § (1) Az önkormányzat lezárt temetőként tartja nyilván az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti köztemetőt.

(2) A lezárt temetőre alkalmazni kell a rendelet előírásait az alábbi kivételekkel:

a) a lezárt temetőben temetési hely megváltására, újraváltására nincs lehetőség,

b) síremlék, sírbolt építésére, cseréjére nem kerülhet sor, a síremlékek, sírjelek karbantartása, kegyeleti tárgy elhelyezése ez alól kivételt képez,

c) a lezárt temetőben építési beruházást, fa és fás szárú növény ültetését csak az önkormányzat, mint fenntartó végezheti, a temető látogatója csak egynyári növények ültetésével díszítheti a sírt, mely rendelkezés nem érinti a már meglévő növényzetet,

d) a lezárt temetőben temetés, rátemetés, ide értve az urna elhelyezését is, nem lehetséges,

e) a lezárt temető nyilvántartásai nem aktívak, a korábbi nyilvántartásokból adatszolgáltatás e rendelet szerinti módon lehetséges.

(3) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult a lezárt köztemetőből az elhunyt maradványait, urnát az „új temetőbe” kívánja átszállítani, és az ott megváltott temetési helyre elhelyezni, az önkormányzat nem számol fel további díjat a rátemetésért, amennyiben a rátemetés a hatályos jogszabályok és e rendelet szerint lehetséges. A rátemetés ebben az esetben nem hosszabbítja meg a már megváltott temetési hely használati idejét.

18. § (1) Az önkormányzat a lezárt temető felszámolásáról, a temetési helyek kiürítéséről, a terület egyéb hasznosításáról dönthet a helyi rendezési tervnek megfelelően.

(2) Kegyeleti okokból, valamint a „Régi temető” helyi jelentőségű emlékhely minősége okán az önkormányzat a még látogatott, gondozott sírhelyeket mindaddig megőrzi, amíg azok állagmegóvása a látogatók részéről lehetséges.

(3) Az önkormányzat fenntartóként biztosítja

a) a látogatók számára a folyamatos, korlátozás nélküli nyitvatartást,

b) a sírgondozáshoz szükséges vízvételi lehetőséget,

c) a sírgondozás során keletkezett hulladék időszakos elszállítását,

d) a síemlék, sírjel korlátozás nélküli elszállításának lehetőségét.

(4) Az önkormányzat a lezárt temető területéről évente, felszólítást követően összegyűjti és a sírjelek számára fenntartott Kőtárban elhelyezi azokat a sírjeleket, síremlékeket, melyeket látogató már nem gondoz.

(5) Nem helyezhető el a Kőtárban a törött, törmelékes sírjel vagy síremlék. Azok megsemmisítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(6) A Kőtár szabadon látogatható, onnan síremlék, sírjel elszállítására a hozzátartozói minőség igazolását követően a polgármester írásos engedélyének birtokában kerülhet sor.

(7) A lejárt rendelkezési jog alá eső temetési helyek, nem látogatott, gondozatlan sírhelyek vonatkozásában az önkormányzat évente két alkalommal felszólítást tesz közzé hivatalos felületein, valamint a köztemetők hirdetőtábláin, melyen megjelöli a parcella és sírhely számát, az elhunyt nevét annak érdekében, hogy a még élő hozzátartozók a síremlék, sírjel karbantartásól, vagy a sírhely felszámolásáról és a maradványok elszállításáról gondoskodjanak.

8. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2023. 04. 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a temetőkről és temetkezésről szóló 3/2000. (II.24.) önkormányzati rendelet.

20. § Ez a rendelet 2023. április 1-jén lép hatályba.

1. melléklet az 5/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelethez

Köztemetők létesítményeinek használati díja temetkezési szolgáltatók számára

1

Temetőfenntartási hozzájárulás temetésenként

12.000 Ft

2

Halotthűtő igénybevételi díja boldogi lakos elhunyt esetén

2500 Ft/nap

3

Halotthűtő igénybevételi díja nem boldogi lakos elhunyt esetén

4000 Ft/nap

4

Hulladékkezelési díj temetésenként

5000 Ft

2. melléklet az 5/2023. (III. 27.) önkormányzati rendelethez

Temetési helyek megváltási díja

használati idő

első megváltás díja (bruttó)

újraváltás díja (bruttó)

egyes sírhely

25 év

20.000 Ft

20.000 Ft

mélyített egyes sírhely

25 év

25.000 Ft

25.000 Ft

kettős sírhely

25 év

40.000 Ft

40.000 Ft

mélyített kettős sírhely

25 év

50.000 Ft

50.000 Ft

gyermeksírhely (0-18 éves korig)

25 év

ingyenes

20.000 Ft

sírbolt

70 év

80.000 Ft/ férőhely

80.000 Ft/ férőhely

urnasírhely

25 év

18.000 Ft

18.000 Ft

urnafülke

20 év

18.000 Ft

18.000 Ft