A képviselő-testület  az Épített környezet alakításáról  és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /módosítva az 1999. évi XCV. törvénnyel/ 6. §. (3) bekezdés a. pontjában és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

                                                                 I. fejezet

                                                        Általános előírások

                                                                     1. §.

                                                        A rendelet hatálya

1) E rendelet hatálya Besenyőtelek Község igazgatási területére terjed ki.

2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi III. törvény, az Épített környezet alakításáról  és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /módosítva az 1999. évi XCV. törvénnyel/, valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelet /módosítva a 36/2002.(III.7.) számú kormányrendelettel/, /a  továbbiakban: OTÉK/ előírásai, valamint a T-5, T-5A jelű külterületi szabályozási terv, a T-6, T-6A jelű belterületi szabályozási terv és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

  2. §.

                                                Belterületi határmódosítás

1) A szabályozás belterületi határmódosítást nem irányoz elő.

A 290 hrsz-ú Ady Endre köz meghosszíbbításra kerül a 273. hrsz. telek terhére. A n288/3 hrsz-ú telek feltárása céljából.

                                                             II. fejezet

                                            Településrendezési követelmények

                                                                  3. §.

                                            A terv területének felhasználása

1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

     a) beépítésre szánt területek

            1. Lakóterület, ezen belül

                 1.1. falusias lakóterület Lf

                 1.2. védett falusias lakóterület Lfv

             2. Vegyes terület

                  2.1. településközponti vegyes terület Vt

             3. Gazdasági terület, ezen belül

                  3.1. kereskedelmi szolgáltató terület Gksz.

             4. Különleges terület K, ezen belül

                  4.1. sport és rekreációs területek

                  4.2. temető

                  4.3. mezőgazdasági terület

      b) Beépítésre nem szánt területek

             1. Közlekedési és közműterületek

              2. Zöldterületek

              3. Erdőterület, ezen belül

                  3.1. véderdő Ev

                  3.2. gazdasági erdő Eg

              4. Mezőgazdasági területek, ezen belül

                  4.1. kertes mezőgazdasági terület Mk

                  4.2. általános mezőgazdasági terület Má

                  4.3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület

              5. Vízgazdálkodási terül V

kerültek kijelölésre, melyek  övezeti besorolását a szabályozási tervek /külterület, belterület/ határozzák meg és határolják el.

                                                                    4. §.

                                                      Szabályozási elemek

1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza.

2) Kötelező szabályozási elemek:

      - A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal:

      - Szabályozási szélesség,

      - Övezeti határ,

      - A terület-felhasználási és övezeti besorolás,

      - Funkcionális korlátozások

      - Övezeti előírások, ezen belül:

            - beépítési mód,

            - megengedett legnagyobb beépítettség,

            - a telekre vonatkozó legkisebb, telekterület, szélesség, mélység, zöldterület

            - a megengedett építésmagasság

       - A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi

         előírások,

       - Elő-, hátsó-, és oldalkertek  méretei, építési hely,

       - Kötelező építési vonal,

       - Lakótelkek zónái:

       - A közművesítés előírásai,

       - Környezetvédelmi előírások

3) Irányadó elemek:

a) Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok

4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

      a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása

          szükséges, kivéve az alábbiakat:

          Az építési övezet és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa,

          amelyek az övezeti előírások  és a telekalakítások megtartása mellett módosulhatnak,

          ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladja meg az

          érintett ingatlan vagy övezet területének 20 %-át.

      b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása

          - a rendezési terv módosítása nélkül akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban

            meghatározott valamennyi kívánalom teljesülésre kerül.

          - a meglévő telekhatárok megváltoztatásához /összevonás, telekalakítás, melyet 

            kötelező szabályozási vonal vagy övezeti határ nem tilt/ rendezési tervet nem kell 

            módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani:

          - a telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott

            kötelező szabályozási elemeket /legnagyobb beépítettség, építménymagasság,

            beépítési mód, kötelező építési vonal/.

5) Az övezeti jelben feltüntetett /K/ kialakult jel értelmezése és használata:

         a) Kialakult legnagyobb beépítettség

                - A meglévő beépítettség mértéke nem növelhető, csak 10 %-kal.

                - A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke legfeljebb a kialakult beépítettség

                  mértéke. Amennyiben a kialakult beépítettség mértéke nagyobb, mint az övezetben

                  megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet

                  alkalmazni.

          b) Kialakult építménymagasság mértéke

              A meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé. A kialakult

              épületmagasság /homlokzatmagasság/ nem növelhető. Amennyiben a kialakult

              épületmagasság értéke nagyobb, mint a szabályozásban megadott építménymagasság

              értéke, úgy megtartható, de új építés esetén a szabályozott értéket kell alkalmazni.

           c) Kialakult telekterület:

               A kialakult lakótelek terület megosztható, ha a 9. §. /6/ pontja szerinti telekméretek

               /szélesség, terület/ betarthatók.

   5. §.

                                                 A telkek beépítésének feltételei

1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei /terület előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása/ nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.

4) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes terület-felhasználási egységek, illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.

5)  Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 5. §. (3) bekezdés szerint kell biztosítani.

6) Az egyes építési övezetekben, belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése vagy az azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet. A falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges, a településközponti vegyes és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

7) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe-helyezését szintén a használatbavétel feltételeként  kell kezelni és vízzáróságát jegyzőkönyvvel igazolni kell.

8) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

10) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, a köztárgyak, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

11) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett /még beépítetlen/ nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

 6. §.

                                                   Építéshatósági eljárások

1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM. rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:

a) Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése

b) Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, illetve a homlokzati tervrajzot.

2) Az építési engedélykérelemhez a védett területek esetében a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell.

a) Az épület alatti, közterület alá nyúló vagy önállóan létesült pince, illetve gazdasági épület felmérési terveit.

b) Az építési engedélyezési tervnek a védett területeken belül tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításának módját, melyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve az önkormányzat /főépítész/ megszabhat.

c) Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció  egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.

d) A 46/1997.(XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületekről felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek /pince is/ alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők /kapuk, ablakok, ajtók/ részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

3) A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.

4) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni.

5) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

6) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályban megadottak szerint helyezhető el.

7) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek.  Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen, magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek /pincegarázsok, utcai erkélyek stb./ a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra/

8) Az újonnan kialakítandó, összefüggő lakó- és településközponti vegyes területek esetében és lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíteni /a 85/2000.(XI.8.) FVM. rendelet szerint/, melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.

                                                                  7. §.

                                                   A telekalakítás szabályai

1) A terület-felhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, egyéb jogszabályok, valamint telekalakítási terv alapján végezhetőek.

2) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. A terv nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz-, illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.

3) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek. A képviselő-testület az Építési törvényben kapott felhatalmazás alapján a közterületek kialakítását és annak költségmegosztását, támogatását külön rendeletben szabályozza.

4) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális teleméretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.

5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

6) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.

                                                            III. fejezet

                            Terület felhasználási egységek övezeti szabályozása

                                                  Beépítésre szánt területek

                                                                  8. §.

                                       A területre vonatkozó általános előírások

1) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. §. (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

3) Terepszint alatti építmény – a közművek és építmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 métert nem haladja meg.

4) Falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető /melléképület csak a lakóépülettől egybeépítve/, egyébként több épület létesítése is megengedett.

5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

6) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen és helyi védelem alá vont épületen és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés. /sem falon, sem tetőfelületen/

7) Az építési telken a telek beépített területébe be  nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett.

Elő- és oldalkertben:

   - közmű becsatlakozási műtárgy

   - hulladéktartály tároló /legfeljebb 1,50 méteres magassággal/

   - kirakatszekrény /legfeljebb 0,50 méteres szélességgel/

   - multireklám tábla /2 m2 felett/ a védett területek, településközponti területek /Vt/ és      

     kisvárosias lakóterületek /Lk/ kivételével

Oldal- és hátsókertben:

   - multireklám tábla /2 m2 felett/,

   - kerti építmény /hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra

     emelkedő lefedés nélküli terasz/,

   - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

   - kerti épített tűzrakó hely, lugas,

   - kerti szabadlépcső és lejtő

Hátsókertben:

   - multireklám tábla /2 m2 felett/

   - kerti építmény /hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra 

     emelkedő lefedés nélküli terasz/

  - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

  - kerti épített tűzrakó hely, lugas,

  - kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

  - kerti szabadlépcső és lejtő,

  - szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

8) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- /gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb./ tároló

b) a háztartással, lakófunkciókkal kapcsolatosan

         1. nyári konyha, mosókonyha, szárító

         2. tároló építmények /tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár,

             góré, csűr, pajta stb./

         3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás

             és az állattartási rendelet lehetővé teszi

         4. kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

         5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók /idegenforgalmi,

             kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók/

         6. fűtés céljára szolgáló melléképület /kazánház/

         7. pince, pince felépítménye

         8. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása, építési hely:

    a) Előkertek

          - Az előkertek méretét a kialakultak szerint kell meghatározni

          - Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól

            számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

     b) Oldalkertek

          Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések

          alkalmazásával

           - Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a

             6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan

             /legalább 7 méter széles épület/ és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb

             távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy

             felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg

             az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.

           - A szomszédos telek felé megtartott minimális /legalább 4 méteres/ oldalkert felé néző

             tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem

             létesíthető. A tetőhéjjazat csak nem éghető anyagú lehet.

          - Amennyiben a tényleges építménymagasság nagyobb mint 4 méter, úgy a szomszéd

            telek felőli falat nyílás nélkül tömör /tűzgátló/ falként kell megépíteni, átalakítani.

          - Amennyiben a kialakult állapot kisebb oldalkerti méretű, mint 4 méter, úgy a kialakult

            értéket lehet alkalmazni felújítás esetén.

c) Hátsókertek: A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik.

10) A lakóterületek saroktelkein – oldalhatáron álló beépítési mód esetében – az épület szabadon állóan is  elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet övezeti szabályozása határozza meg.

12) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön állattartási rendelet határozza meg  /helyi rendeletként/.

9. §.

                                                        Falusias lakóterületek

1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

2) A falusias lakóterületeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. §. -ban szabályozottak alapján.

3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú egyedi építési telek alakítható ki.

4) a. Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység /lakás/ helyezhető el.

   b. A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. §. (9) bekezdés szerint.

5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

     Lakó és gazdasági udvar zónája

         1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

         2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettől          

             egybeépítve létesíthető.

         3. Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok  

             betartandók.

      Gazdasági és kert zóna

          1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna.

          2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon 

              elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező

               telekhatárra épülhet.

          3. Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

          4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar

              zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. A falusias lakóterületek építési övezeteinek 

              telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása.

6) A falusias lakótelkek szabályozása:

         1. min. telekszélesség 14 m

         2. min. teleknagyság: 500 m2

         3. beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve terv szerint, illetve 8. §. (10) bek. szerint

         4. előkert: oldalkert, hátsó kert 8. §. 9. pont szerint

         5. max. építménymagasság: 4,5 m

         6. min. zöldfelület: 40 %

         7. max. szintterület sűrűség: 0,5, beépítettség max. 30 %

         8. Csak magastető létesíthető. A tetőhajlásszög 35-45 fok. Szürke síkpala és hullámpala

             alkalmazása tilos!  A tető jellemző gerinc iránya és idoma igazodjék a környeztében

             lévőkhöz. /2 közvetlen és 3 szemközti szomszédhoz!/

         9. Utcai kerítés kialakítása igazodjék a két szomszédhoz. A kerítés, max. 1,50 m magas

             és áttört hatású legyen. Lábazata max. 50 cm.

  10. §.

                                                 Falusias védett lakóterülete

1) Az Lfv jelű falusias védett lakóterületet a terv jelöli. /védett községközpont, helyi értékvédelmi terület „hadas” tömbök/

2) A falusias lakóterületre vonatkozó 9. §. előírásaiból az 1, 2, 3, 4, 5 pont alattiak ide is érvényesek.

3) A falusias védett lakóterület szabályozása:

        - min telekszélesség: vagy kialakult vagy új osztás esetén min. 12 m

        - min. teleknagyság 500 m2

        - beépítési mód: oldalhatáron álló vagy 8. §. (10) szerinti.

        - elő-, oldal-, hátsókert: 8. §. (9) pont szerinti

        - max. építménymagasság 3,50 m

        - min. zöldfelület 40 %

        - max. szintterület-sűrűség 0,5, beépítettség max. 30 %

        - Csak magastető létesíthető. A tetőhajlásszög 35-45 fok. Szürke síkpala és hullámpala           

          alkalmazása tilos! A földszinti padlómagasság min.:50 cm

        - Utcai kerítés kialakítása igazodjék a két szomszédhoz. A kerítés max. 1,5 m magas és

          áttört hatású legye. Lábazat max. 50 cm.

                                                                      11. §.

                                           Településközponti vegyes területek

1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.

2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. §. (2) bekezdés szerint, kivéve a 6. pontot. A 7. pontban felsorolt üzemanyagtöltő csak parkolóházakban létesíthető.

3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. §. (3) bekezdésben felsorolt létesítmények.

4) A településközponti vegyes tömbök lakótelkeire a 9. §. és 10. §. előírásai vonatkoznak.

5) A telekméret vagy kialakult vagy igény szerint alakítandó ki.

6) A beépítési mód oldalhatáron álló vagy szabadonálló.

7) Beépítettség: max. 30 %.

8) Építménymagasság: 4,50 m, illetve a kialakulthoz igazodó /pld. 6,5 m/

9) Elő-, oldal-, hátsókert az OTÉK 35. – 36. § szerinti.

10) Min zöldfelület: 10 %.

11) Max. szintterület-sűrűség: 0,7

12) A magastető kötelező. A tetőhajlásszög 35-45 fok /új létesítésnél/. A tetőidom a

       szomszédos épületekéhez igazodó legyen.  Szürke síkpala, hullámpala-fedés nem

       alkalmazható.

13) Utcai kerítés, mint 9. §. (6) pont (9) bekezdés alatt.

  12. §.

                                     Gazdasági területek /Gksz jelű övezet/

1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek

    /Gksz/.

2) Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az  

    egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható.

3) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági

   övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető.

4) Telekfelosztás esetén telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani, mely lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is. Amennyiben magánúttal történik a területek kiszolgálása, úgy azokat a közforgalom számára meg kell nyitni az 1998. évi I. törvényben foglaltak szerint.

5) A telek mérete a funkció és a bővítési lehetőség szerinti legyen.

6) A beépítési mód szabadon álló.

7) Az elő-, oldal-, hátsókert mérete az OTÉK 35. §-a szerinti, az építmények közti távolság az OTÉK 36. §-a szerinti.

8) Gazdasági övezetekhez tartozó területeken az OTÉK 19. §.-bn meghatározott épületek helyezhetők el.

9) Beépítettség: max. 30 %.

10) Min. zöldfelület: 40 %. A terv szerinti véderdősáv létesítése a tulajdonos feladata: ezt a területet a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

11) Építménymagasság: max. 7,5 m

12) Szintterület-sűrűség: 1,0

13) Új telephely létesítésénél elvi építési engedélyben kell tisztázni a beépítést. A közmű-ellátást a közlekedés és a környezetvédelem kérdését.

Hanyi és Komáromi úti bensőségben az eddig kertként illetve gazdasági területként használt terület a választó vonallal jelzett arányban "lakótelekként" illetve kertes mezőgazdasági területként kerül felhasználásra.

                                                                          13. §.

                                                             Különleges területek

1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

2) Sportterület /K sport jelű/: A területet zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. /gyep, fásított terület/. A területén a sportot kiszolgáló építmény helyezhető el.

3) Temető terület /K tem/ jelű/: A területére parcellázási tervet kell készíteni a vonatkozó jogszabályok és a helyi rendelet alapján A temetőt körbe kell keríteni, annak mentén 30 m szélességben örökzöld növény ültetendő. A temetőhöz parkolót kell létesíteni.

4) Mezőgazdasági /volt Tsz/majorok/ Kmg jelű: A korábban létrejött majorok területén a nagyüzemű állattartás épületei, a gépszínek, gépjavító műhelyek stb. változatlanul működtethetők. Ezekben az épületekben /funkcióváltozásként/ a gazdasági területre vonatkozó használat /Gksz jelű övezet/ megengedhető, illetve ilyen újabb létesítmény elhelyezhető a gazdasági területre vonatkozó előírás szerint /lásd: 12. §.!/ Amennyiben az előbbi két funkcióféleséget /mezőgazdasági és gazdasági/ egy időben kívánják működtetni, a zavaró hatás függvényében lehet csak engedélyt adni./ /védőterületek!/

                                  BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

                                                                    14. §.

                            Közterületek kialakítása, nyilvántartás és használata

1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

    a. hirdető /reklám/ berendezés elhelyezése,

    b. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

    c. köztisztasággal kapcsolatos építmények /tárgyak/,

    d. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

    e. távbeszélő fülke elhelyezése,

    f. építési munkával kapcsolatos létesítmények /állványok elhelyezése/, építőanyag tárolás,

    g. zöldfelületek, fasorok

    h. közművek felépítményei

    i. egyéb, önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók

6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület használat egyéb feltételeit, illetőleg a használati díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó – külön rendeletben szabályozza.

7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

8) A közterületen az akadálymentesítés érdekében minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. /Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb./

9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székkel is igénybe vehető /méreteinél nagyobb/ gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

                                                                   15. §.

                                         Közlekedési és közműterületek

1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározottak.

2) A közterületek a közlekedési területek szabályozási szélességét a terv tartalmazza.

     a. országos mellékút

         települési főút

     Szabályozása:

     1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

     2. külterületen, az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet

         elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

            - az út  építési területe mint. 30 méter

            - az út védőtávolsága 100 méter

     b. helyi gyűjtőút

     Szabályozása:

         Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

     c. kiszolgáló út

     Szabályozása:

         Méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

     d. kiemelt belterületi kiszolgáló út

     Szabályozása:

          Méretezés nélküli minimális szélessége 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti

          érték. Részleges gyűjtőúti funkcióval.

      e. gyalogút

       Szabályozása:

           Méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

       f. kiemelt külterületi kiszolgáló út

       Szabályozása:

       Külterületen:

           - Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal

           – meglévő  jogi határokkal, illetve 6 méter

          - Az út építési területe minimum 12 méter

          - Az út védőtávolsága 25 méter

     g. vegyes használatú gépjármű út

     Szabályozása:

     Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

4) A közlekedési területen a közlekedést szolgáló létesítmények és a közművek helyezhetők el.

5) A belterületi utakra rendszeresen forgalomtechnikai terv készítendő.

6) A belterületi úton legalább az egyik oldalon járdát kell készíteni, kivétel a vegyes forgalmi utat.

7) álló gépjárművek részére parkolót vagy tárolót kell létesíteni /OTÉK 42. §./

8) A külterületi közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez az útkezelő hozzájárulása szükséges /1988. évi I. tv. 42/A

. §. /1/ pont/

9) Az utak és közművek létesítésénél a közcélú távközlő eszközök elhelyezését meg kell oldani. /1992. évi LXXII. tv.: a távközlésről/

10) A község területén lévő hidak, átereszek felülvizsgálatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

                                                                16. §.

                                    A közművesítés területei és létesítményei

1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt terület-felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

a. falusias lakóterület

        belterületen teljes közművesítés

        külterületen legalább részleges közművesítés

b. településközponti vegyes terület

        teljes közművesítés

 c. gazdasági területek

         kereskedelmi és szolgáltató területek

         egyéb ipai területek

                    teljes közművesítés

         külterületen legalább részleges közművesítés

 d. különleges területek

          teljes közművesítés

2) Az egyes terület-felhasználási egységekben a vízi közmű kiépítés mértéke:

 a)  A vezetékes ivóvíz, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület-felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetéstől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült, az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

3) A szennyvízcsatorna kiépítésig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

6) A külterületi közművek védősávjait /biztonsági sávját/ a szolgáltató /tulajdonos/ az érvényes előírások alapján állapítja meg. A közművek közelében való létesítéshez a szolgáltató /tulajdonos engedélyét is be kell szerezni. A védőtávolságon belüli létesítés és területhasználat a közműtulajdonos engedélye alapján lehetséges. /lásd. 123/1997./VII.18./ Korm. rendelet IPM-KPM 9004/1981. számú rendelet, 11/1984.(VIII.22.) IpM. sz. rendelet/

                                                                  17. §.

                                                            Zöldterületek

1) A település közterületi zöldterületei önálló terület-felhasználási egységként közpark formájában jelenik meg.

2) Szabályozása az OTÉK 27. §. Szerint

                                                                   18. §.

                                                            Erdőterületek

1) Az erdő céljára szolgáló terület

2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

    Ev védelmi célú erdő

    Eg gazdasági célú erdő

    Ec turisztikai célú erdő

3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. §. (3) és (4) bekezdés szerint

4) Ev védelmi erdő övezetben és Ee turisztikai célú erdő övezetben tarvágást nem lehet  

    alkalmazni.

5) Ev jelű mezővédő erdősáv, legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult  

    szélességgel. A telepítés őshonos fafajokkal és cserjékkel történjen.

     A közutak /országos, helyi és közforgalom elől el nem zárt magánutak/, illetve a

     vasútvonal mellé telepítendő Ev jelő véderdők pontos helyét, szélességét, hosszát és

     magasságát az illetékes útkezelővel, vasút-üzemeltetővel kell meghatározni.

6) Az erdőterületek használatánál az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV.

    törvényt és módosításait, valamint az e törvény végrehajtására kiadott 29/1997.(IV.30.)

   FM. Rendelet előírásait  be kell tartani.

                                                                     19. §.

                                                        Mezőgazdasági területek

1) Mezőgazdasági területek besorolása:

    Mk kertes mezőgazdasági épület

    Má általános mezőgazdasági  terület

    és korlátozott mezőgazdasági terület

2) Kertes mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.

     Nem építhető be!

3) Általános mezőgazdasági terület övezetei:

    1. Szántó: Beépítési lehetőségek OTÉK 29. §.(3) bekezdés szerint

            - Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10000 m2 fölött 3 %-os beépítettség

               megtartásával, 10000 m2 alatti terület nem beépíthető.

            - Állattartó telepek /új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági

              engedélyek beszerzésével/. Állattartó telep birtok központként önállóan is 

              kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

     2. Gyep:  Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem

         megengedett állattartó telepek létesítésére. Az állattartás építményei közül csak karám

         és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.

     3. Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.

         Az övezet nem beépíthető.

4) Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei:

     A korlátozás oka: természeti terület

     1. Szántó övezet

         Nem beépíthető

     2. Védett gyepterület, nem beépíthető. Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben

         megadottak szerint, a Bükki Nemzeti Park eseti szakhatósági hozzájárulásával. Művelési

         ág változtatás tilos, illetve természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött, a

         területhasználat a BNP Igazgatóság előírásai szerint.

     3. A község teljes közigazgatási területe a NATURA 2000. hálózat részeként úgynevezett

         különleges madárvédelmi terület. A község külterülete Érzékeny Természeti Terület   

         /ÉTT/. Fentiekre tekintettel a területhasználatnál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága

         véleményét, hozzájárulását, engedélyét be kell szerezni.

                                                                   20. §.

                                                      Vízgazdálkodási terület

1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.

2) Patakmedrek, árkok

     A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől

     számított 3,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad    

     közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti

     birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási

     területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket /töltéseket/

     időszakosan, sem kerti művelés céljából.

3) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell

    hárítani.

4) Belterületen a vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és

     gaznövéseket a parti birtokosok  kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.

5) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek

    környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási vagy büntetőeljárás keretében

    felelősségre kell vonni.

Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások

6) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások

    partéltől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

7) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka

    gondos elvégzése után.

8) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

9) Állóvizek medre és partja övezet.

     A működtetéséhez és a kiépítéshez szükséges vízjogi engedélyeket be kell szerezni.

10) Az élő vízfolyások mentén vizes élőhely védelme érdekében a vízügyi szabályozási szélességen túl gyepes/vagy fásított védősávokat kell létesíteni: gyep esetén min. 50 m szélességben, erdősáv esetén min. 30 m szélességben. /lásd szabályozási terv!/ Az erdő őshonos fafajokból állóan létesüljön.

                                                               IV. Fejezet

                    A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

                                                                   21. §.

                                                           Általános előírások

1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

    a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.

    b) megelőzze a környezetszennyezést

    c) kizárja a környezetkárosítást

2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

                                                                    22. §.

                                                  A természet értékeinek védelme

1) Országos védelem alatt álló /illetve javasolt/ területek. A védett területek helyét a

    szabályozási terv jelöli. Ezek pontosítását a természetvédelmi hatóság végzi.

                                                                    23. §.

                                                            A föld védelme

1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása,

    rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, illetve használók kötelessége.

2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások

    esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti földhivatal földvédelmi hatósági

    engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről

3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az

    illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

4) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről,

    összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell

    gondoskodnia.

5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a

    használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a

    talajba ne kerülhessen.

6) A téli siktalanítás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.

7) A volt bányaterületek, szeméttelepek területének rekultivációját meg kell oldani.

8) A termőföldön megvalósuló beruházáshoz a megyei Növény-, és Talajvédelmi Szolgálat

    szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni.

9) A szennyvíz, szennyvíz-iszap termőföldön történő elhelyezésénél az 1994. évi LV. Tv. és az 50/2001.(IV.3.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

                                                                 24. §.

                                                        A vizek védelme

1) Fokozatosan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővizekbe bevezethető víz minőségi paramétereit a 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint kell meghatározni.

2) A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.

4) A mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.

5) A község „A” szennyezés érzékenységi besorolású a 33/2000.(III.17.) számú kormányrendelet szerint.

6) A terveken jelölt vízbázis védőidomon belül az ÉVIZIG sajátos előírásait is érvényesíteni kell.

                                                                25. §.

                                                 A levegőtisztaság védelme

1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001.(V.9.) sz. KöM-EüM-FVM sz. és a 21/2002.(II.14.) sz. kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

4) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint  hagyományos energia-termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított 21/2001.(II.14.) Korm. rend. előírásai szerint kell eljárni.

5) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles  - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlanon rendszeres karbantartásáról, tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet 10. §.-a értelmében.

6) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett.

7) Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

                                                                        26. §.

                                                       Zaj és rezgés elleni védelem

1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

3) A területen új létesítmények ,építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. rendeletben meghatározott besorolások és határértékek érvényesek.

4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonatkozásában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, illetve kezelőjének kell gondoskodni.

5) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.

                                                                   27. §.

                                              Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását  egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. /101/1996.(VII.12.) és 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet szerint/. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

A veszélyes hulladék kezelése:

  - Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.

  - A veszélyes hulladékot, melynek körét a mód. 16/2001.(VIII.18.) KöM rendelet 1. számú

    melléklete határozza meg, elkülönítve – a környezet károsítását kizáró módon – az e célra

    kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

  - A veszélyes hulladék kezelésre való átadáskor meg kell győződni az átvevő kezelésre való

    jogosultságáról.

  - A veszélyes hulladék kezeléséről /gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás,

    ártalmatlanítás/, a kapcsolódó tevékenységek feltételeiről szóló mód. 98/2001.(IV.15.)

    Korm. rendelet szerint kell gondoskodni.

  - Tilos a hulladék illegális lerakása és égestése.

3) A község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényben tárolható elszállításig.

                                                                        28. §.

                                                                    Sugárzás

Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.

                                                                          29. §.

                                                             Környezetbiztonság

A műszaki biztonság kérdését az alábbi rendeletek szabályozzák:

a) 29/1960.(IV. 7.) Kormányrendelet, illetve 2/1971.(IV.28.) NIM rendelet alá tartozó

    nyomásfokozó berendezés.

b) 1994. évi XLVIII. tv. illetve 34/1995.(IV.5.) Kormányrendelet és az 1/1967.(IV.28.) NIM

     rendelet alá tartozó villamosvezeték.

c/ 1994. évi XLI. tv. illetve 1/1977.(IV.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz, vagy olaj

     berendezés.

d) 6/1993.(V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyag ellátó

     berendezés.

                                                                           V. Fejezet

                                     AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

                                                                             30. §.

                                                                  Általános előírások

Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.

1) Biztosítani kell az épített környezetben élők /tartózkodók/ egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonásra.

2) Fejlesztéseknél,  beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat

3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítást.

5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti  lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

A belterületi régészeti lelőhelyek területe:

Hrsz: 1006, 1007, 86/10, 84/2, 84/1, 86/3, 86/4, 86/5, 96, 92, 93, 86/1, 89, 83, 85, 87/2, 3, 4, 401/1, 400, 399, 402/1, 498

                                                                   31. §.

                                                    Építészeti értékvédelem

1) Országos védelem alatt álló műemlékek

       - Római Katolikus templom

       - Szentháromság szobor

       - Nep. Szt. János szobor

2) Műemléki környezet: /a 2001. LXIV. tv. alapján/

3) Helyi értékvédelemi terület: /Lásd szabályozási terven!/

4) Helyi építészeti védelem alá vont épületek:

       - Kistemplom /iskola/

       - Major-féle  iskola /Jókai u. 1./

       - Czakó Kálmán lakóháza /Fő út 47./

       - Rausz-ház /Fő u. 105-107./

       - Tepély pusztai kőkereszt /hrsz. 0160/

       - Czakó Kálmán-féle malom /Fő u. 47./

       - Haranghy kastély /Fő út 62./

       - Arany János út 14. /lakóház/

       - Parókia /Fő út 110./

       - Gyógyszertár /Fő út 111./

       - volt Koczka-ház /Rákóczi út/

       - Vass András lakóháza és melléképületek /Vörösmarty út- Fő út sarkán/

       - volt Hangya-bolt /Fő út – Hanyi út déli sarkán/

5) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

   a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett

       épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.

   b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett

       vagy helyi területi értékvédelmi környezetben van, kell eljárni. Azonban az építési

       engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el /csak különleges

       helyzetben életveszély esetén/.

   c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi

      értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

   d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai

       kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.

   e) A homlokzati díszítőelemeket /gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok,

       egyéb értékek/ meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátokat,

       belső nyílászárókat, kapukat stb.

                                                                   32. §.

                       A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos

                                                            jogintézmények

1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

Új utak a tömbfeltárás kapcsán: Rákóczi út 13. sz. mellett, Gárdonyi u. 374/2 hrsz. környékén, Arany János u. 424 hrsz. és környéke, Rózsa F. és Dózsa út közötti új út hrsz 738 és folytatásában, a Komáromi és Hanyi út közötti új út hrsz. 943 és környékén, Bercsényi út és Világosi út összekötésénél a hrsz 839 és környékén.

2) A terven beültetési kötelezettség nem szerepel.

3) A településrendezési célok megvalósításához az önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják. Különösen az előbbi 1) pont alatt felsorolt tömbfeltárásoknál, továbbá zöldterület kialakításoknál: hrsz 765, 764/2, 968, 939/2, 387/1, 386.

                                                                   33. §.

                                         Útépítési és közművesítési hozzájárulás

1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.

2) Az 1) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.

3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közműveket az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan /ingatlanok/ tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

                                                                   VI. Fejezet

                                                            Záró rendelkezések         

                                                                       34. §.

1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba.

2) Ezen rendelet jóváhagyásával egyidejűleg a  korábbi településrendezési terv hatályát veszíti.