Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és a Szabályozási terv elfogadásáról
Hatályos: 2023. 09. 02- 2023. 11. 30Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási terv elfogadásáról
2023.09.02.
A képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /módosítva az 1999. évi XCV. törvénnyel/ 6. § (3) bekezdés a) pontjában és a Helyi Önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános előírások
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Szihalom Község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi III. törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /módosítva az 1999. évi XCV. törvénnyel/, valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendelet /módosítva a 36/2002. (III.07.) számú kormányrendelettel/ {a továbbiakban OTÉK} előírásai, valamint a T-4* jelű külterületi szabályozási terv, a T-5*, T-5A*, T-5B a belterületi szabályozási terv és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2 §
Belterületi határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határmódosítást nem irányoz elő, szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe-vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.
II. Fejezet
Településrendezési követelmények
3. §
A terv területének felhasználása
A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint:
(1) Beépítésre szánt területek:
a) Lakóterület, ezen belül
aa) falusias lakóterület Lf,
ab) védett falusias lakóterület Lfv,
ac) üdülőterület Üh
b) Vegyes terület
ba) településközponti vegyes terület Vt,
c) Gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi szolgáltató terület Gksz,
d) Különleges terület (K), ezen belül
da) sport és rekreációs területek,
db) temető,
dc) bánya területek
(2) Beépítésre nem szánt területek:
a) Közlekedési és közműterületek,
b) Zöldterületek,
c) Erdőterület, ezen belül
ca) Véderdő Ev,
cb) Gazdasági erdő Eg,
cc) 1 Turisztikai erdő Et
d) Mezőgazdasági területek, ezen belül
da) Kertes mezőgazdasági terület Mk,
db) Általános mezőgazdasági terület Má,
dc) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
e) 2 Vízgazdálkodási terület V,
ea) Patakmedrek, árkok – V
eb) Horgásztótó – V-2
f) 3 Különleges területek Kk
fa) nyersanyaglelőhely Kk-b
fb) rekreációs célú terület KK-r
fc) megújuló energiaforrások területe – Kb-En
fd) 4 nagykiterjedésű sportolási célú terület – Kb-Sp
fe) 5 egyéb terület (hírközlési célú) – Kb-Hi
fd) 6 nagykiterjedésű sportolási célú terület – Kb-Sp
fe) 7 egyéb terület (hírközlési célú) – Kb-Hi
(3) Kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek /külterület, belterület/ határozzák meg és határolják el.
4. §
Szabályozási elemek
(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
· A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal,
· Szabályozási szélesség,
· Övezeti határ,
· A terület-felhasználási és övezeti besorolás,
· Funkcionális korlátozások,
· Övezeti előírások, ezen belül:
Ø Beépítési mód,
Ø Megengedett legnagyobb beépítettség,
Ø A telekre vonatkozó legkisebb telekterület, szélesség, mélység, zöldterület,
Ø Megengedett építménymagasság,
- A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások,
- Elő, oldal,- és hátsókertek méretei, építési hely,
- Kötelező építési vonal,
- Lakótelkek zónái,
- A közművesítés előírásai,
- Környezetvédelmi előírások.
(3) Irányadó elemek:
a) Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok
b) 8 nem bemért árok és parti sávja
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alábbiakat:
Az építési övezet és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítások megtartása mellett módosulhatnak, ha az nem eredményezi az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladja meg az érintett ingatlan vagy övezet területének 20%-át.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása:
i) A rendezési terv módosítása nélkül akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül,
ii) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához /összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal vagy övezeti határ nem tilt/ rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani,
iii) A telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket /legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód, kötelező építési vonal/
(5) Az övezeti jelben feltüntetett /K/ kialakult jel értelmezése és használata:
a) Kialakult legnagyobb beépítettség:
i) A meglévő beépítettség mértéke nem növelhető a telekterület 30%-tól,9
ii) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke legfeljebb a kialakult beépítettség mértéke. Amennyiben a kialakult beépítettség mértéke nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni.
b) Kialakult építménymagasság mértéke:
A meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé. A kialakult épületmagasság /homlokzatmagasság/ nem növelhető. Amennyiben a kialakult épületmagasság értéke nagyobb, mint a szabályozásban megadott építménymagasság értéke, úgy megtartható, de új építés esetén a szabályozott értéket kell alkalmazni.
c) Kialakult telekterület:
A meglévő telekterület nem csökkenthető és nem megosztható. Kivételt képeznek azon telekkorrekciók, melyek két szomszédos telek között történnek, s a telekterület 20%-át nem haladják meg.
A megengedett legkisebb telekterület újonnan kialakított vagy telekrendezéssel érintett telkek esetében alkalmazandó.
Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.
5. §
A telek beépítésének feltételei
(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei /terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása/ nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.
(4) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint- egyes terület-felhasználási egységek, illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.
(5) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésre kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 5. § (3) bekezdés szerint kell biztosítani.
(6) Az egyes építési övezetekben, belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése vagy az azokat pótló berendezések kiépítése esetén lehet. A falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges, a településközponti vegyes és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.
(7) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni és vízzáróságát jegyzőkönyvvel igazolni kell.
(8) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.
(9) 10
(10) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között a köztárgyak, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(11) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett /még beépítetlen/ nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
6. §
Építéshatósági eljárások
(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:
a) Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése,
b) Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető.az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, illetve homlokzati tervrajzot.
c) Minden 50 m2 területet meghaladó térburkolat.
d) Mindennemű kerítésépítés /oldal és hátsókert is/.11
(2) Az építési engedélykérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 12. § - án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell:
a) Az épület alatti, közterület alá nyúló, vagy önállóan létesült pince, illetve gazdasági épület felmérési terveit.
b) Az építési engedélyezési tervnek a védett területeken belül tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításának módját, melyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve az önkormányzat /főépítész/ megszabhat.
c) Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet foto-dokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.
d) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületekről felmérési terv-dokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek /pince is/ alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon foto-dokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés, belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők /kapuk, ablakok, ajtók/ részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.
(3) A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.
(4) Állattartó épület építése egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni.
(5) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(6) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.
(7) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetők. Nem engedélyezhetők a meglévő építészeti karaktertől idegen, magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek /pincegarázsok, utcai erkélyek stb./ a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
(8) Az újonnan kialakítandó, összefüggő lakó,- és településközponti vegyes területek esetében és lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni /a 85/2000.(XI.08.)FVM rendelet szerint/, melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.
7. §
A telekalakítás szabályai
(1) A terület-felhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat, egyéb jogszabályok, valamint a telekalakítási terv alapján végezhetők.
(2) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. A terv nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz,- illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.
(3) A Településszerkezeti tervben előirányzott településrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a szabályozási tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetők. A képviselőtestület az Építési törvényben kapott felhatalmazás alapján a közterületek kialakítását és annak költségmegosztását, támogatását külön rendeletben szabályozza.
(4) A minimális telek a kialakult övezetekben is 500 m2; 14 m-es a telekszélesség.12
(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(6) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.
III. Fejezet
Terület-felhasználási egységek övezeti szabályozása
Beépítésre szánt területek
8. §
A területre vonatkozó általános előírások
(12) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. § (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(13) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.
(14) Terepszint alatti építmény – a közművek és építmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 métert nem haladja meg.
(15) Falusias lakóterületen belül a minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető /melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve/, egyébként több épület létesítése is megengedett.
(16) Tetőtérbeépítés esetében csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(17) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen és helyi védelem alá vont épületen és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés /sem falon, sem tetőfelületen/.
(18) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3,0 m – megtartása mellett.
Elő,- és oldalkertben:
- Közmű-becsatlakozási műtárgy,
- Hulladéktartály tároló /legfeljebb 1,50 méteres magassággal/,
- Kirakatszekrény /legfeljebb 0,50 méteres szélességgel/,
- Multireklámtábla /2 m2 felett/ a védett területek, településközponti területek /Vt/ és kisvárosias lakóterületek /Lk/ kivételével.
Oldal,- és hátsókertben:
- Multireklám tábla /2 m2 felett/,
- Kerti építmény /hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz/,
- Kerti víz,- és fürdőmedence, napkollektor,
- Kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- Kerti szabadlépcső és lejtő.
Hátsókertben:
- Multireklám tábla /2 m2 felett/,
- Kerti építmény /hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz/,
- Kerti víz,- és fürdőmedence, napkollektor,
- Kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- Kerti szabadlépcső és lejtő.
- Kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- Szabadonálló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
(19) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetők el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) Jármű /gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb./ tároló,
b) Háztartással, lakófunkciókkal kapcsolatosan:
c) Nyári konyha, mosókonyha, szárító,
d) Tároló építmények /tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb./,
e) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
f) Kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
g) A turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók /idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók/,
h) Fűtés céljára szolgáló melléképület /kazánház/,
i) Pince, pince felépítménye,
j) Előkertben melléképület, pavilon helyezhető el.
(20) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása, építési hely:
a) Előkertek:
b) Az előkertek méretét a kialakultak szerint kell meghatározni,
c) Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
d) Oldalkertek:
Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával:
e) Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan /legalább 7 méter széles épület/ és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.
f) A szomszédos telek felé megadott minimális /4 méteres/ oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.
g) Amennyiben a tényleges építménymagasság nagyobb mint 4 méter, úgy a szomszéd telek felőli falat nyílás nélküli tömör /tűzgátló/ falként kell megépíteni, átalakítani.
h) Hátsókertek: a hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik.
(21) A lakóterületek saroktelkein – oldalhatáron álló beépítési mód esetében – az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos telkek építési jogait nem korlátozhatja.
(22) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet övezeti szabályozása határozza meg.
(23) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a HÉSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az egyéb állattartási szabályokat külön állattartási rendelet határozza meg.
9. §
Falusias lakóterületek
(1) A szabályozási terven „Lf” jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerint, kivéve az 5. 6. 7. 8. pontot.
(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú egyedi építési telek alakítható ki.
(4)
a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetésű egység /lakás/ helyezhető el.
b) a lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (9) bekezdés szerint.
(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.
Lakó és gazdasági udvar zónája:
· Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el,
· Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető,
· Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert zóna:
· Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna.
· A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
· Az utcai telekhatártól számított 60 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
· Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. A falusias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
(6) A falusias lakótelkek szabályozása:13
/1/ Min. telekszélesség: 12,- m,
/2/ Min. teleknagyság: szabályozási terv szerint,
/3/ Beépítési mód jellemzően: oldalhatáron álló, illetve szabályozási terv szerint (lásd még 8. §/10/ pont!),
/4/ Elő,- oldal,- hátsókert: 8. §/9/ pont szerint.
/5/ Építménymagasság: max. 4,50 m .
/6/ Zöldfelület: min. 40%.
/7/ Max. szintterület-sűrűség: 0,5. beépítettség: szabályozási terv szerint.
/8/ Csak magastető létesíthető. Tetőhajlásszög: 35-45º. Szürke síkpala és hullámpalafedés alkalmazása tilos. A tető jellemző gerinciránya és idoma igazodjék a környező 2 közvetlen és 3 szemközti szomszédhoz.
/9/ Utcai kerítés igazodjék a két szomszéd kerítés kialakításához. A kerítés max. 1,50 m magas és áttört hatású legyen, a lábazata max. 50 cm .
/10/ Állattartás a helyi állattartási rendelet szerint.
/11/ A hrsz. 1136, 1137, 1138 alatti lakótelekre vonatkozóan övezeti előírás: Lf (falusias lakóterület/, oldalhatáron álló beépítés, 30,00 %-os max. beépítettség, 4,50 m maximum építménymagasság.
10. §
Falusias védett lakóterület
(1) Az „Lfv” jelű falusias védett lakóterületet a terv jelöli /védett községközpont, helyi értékvédelmi terület/.
(2) A falusias lakóterületre vonatkozó 9. § előírásai nem érvényesek.
(3) A falusias védett lakóterület szabályozása:
/1/ Min. telekszélesség: kialakult,
/2/ Min. teleknagyság: kialakult. A kialakult telekhálózat is védelem alatt áll, azaz azon változtatni nem lehet. Ez alól kivétel:
· Kisebb telekhatár-kiigazítás /pl. törésvonal megszüntetése, határvonal kiegyenesítése/. Ezt csak az érintett telektulajdonosok egyetértésével lehet végezni.
· Telekalakítás: a terven jelölt telekosztás szerint a telek megosztható. Ahol nincs jelölve a telekosztás, a szomszédos telkek mérete szerint a telekosztás lehetséges, de a min. telekszélesség 12 méter! Telekösszevonás akkor lehetséges, ha az érintett és a csatolandó telek területe max. 400-400 m2. Az így kialakuló telek beépítettsége számításánál a két telek közül a nagyobbik területét kell alapul venni, azaz nem az összevonással nyert teljes telekterületet!
/3/ Beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve kialakult szerint.
/4/ Elő,- oldal,- hátsókert: kialakult.
/5/ Építménymagasság: max. 3,50 m /tömbönként változó/.
/6/ Zöldfelület: min. 40%.
/7/ Max. szintterület-sűrűség: 0,5. beépítettség max. 30%.
/8/ Csak magastető létesíthető. Tetőhajlásszög: 35-45º. Szürke síkpala és hullámpalafedés alkalmazása tilos. A tetőgerinc irány utcára merőleges. A tető kontyolt. Álló tetőablak, erkély létesítése tilos! Tornác javasolt /fa,- vagy kőoszlopos/. Az ablakok aránya, ritmusa a régi épületéhez legyen hasonló. A kisarchitekturális elemek a környezetben használatosak legyenek: pl. füstlyuk a tetőgerincnél, kéményfej, nyíláskeret, homlokzatszínezés és felületképzés, lábazatmagasság és szín. A földszinti padlómagasság 50 cm. Fentiek a melléképületre is vonatkoznak.14
/9/ Utcai kerítés mint 9. §(6) pont (9) bekezdése alatt.15
(4) A szabályozási tervben jelölt Lf jelű védett lakóterületeknél tévesen jelölt 800 m2-es min. teleknagyság helyesen 500 m2-re, illetve a helyileg kialakult nagyságra változik.16
10/A. §
Üdülőterület
(1) Az üdülőterületet a szabályozási tervek jelölik.
(2) Hétvégi házas üdülőterület /Üh jelű övezet a Zsóri-ban/:
· A telekméret: kialakult.
· A beépítési mód: kialakult /szabadonálló és iker/.
· Beépítettség: max. 20%.
· Építménymagasság: kialakult, de max. 4,50 m.
· Az OTÉK 23. §-a, az (5) pont kivételével betartandó.
· Szintterület-sűrűség: max. 0,2.
· Legkisebb zöldfelület: 60%.
2/A. Hétvégi házas üdülőterület (Zsóry-fürdő)
A HRSZ 1425/1,2-1453/1,2-1485/1,2-1510/1,2 alatti területre vonatkozó építési előírások:
o Egy üdülő-egység építhető,
o Ezen szabályzat 8. § 9/b pontjától eltérően a min. oldalkert mérete: 3,00 m.
o A hátsó kert: min. 6,- m.
o Az előkert: a kialakult szerinti
o Beépítettség: max. 20 %.
o A beépítési mód: oldalhatáron álló, de a szomszédos kerítéstől 60,- cm-es távolságot kell betartani. Ugyanitt a fal vakolatmentes kialakítású legyen (pl. nyers téglafal mészhomok téglából)
o Az építmény magasság: max. 3,40 m.
o A szomszédos kerítéstől 60 cm-re lévő falon semmiféle nyílás nem létesíthető.
o Jellemző tetőgerinc-irány az úttal párhuzamos lehet,
o Tetőhajlás: 30,- fok.
o A telekméret: kialakult.
o Szintterület-sűrűség: max. 0,2.
o A legkisebb zöldfelület 60,- %
o Az OTÉK 23. § (3) és (5) pontja itt nem alkalmazható.
o A beépítésbe be nem számíthatóan előtető (terasz lefedés pl.) létesíthető. (OTÉK 1. sz. melléklet 74. pont)
o Telepítés az északkeleti határ mentén.
(3) Üdülőházas üdülőterület /Üü jelű övezet a Zsóri-ban/:
· A telekméret:kialakult, de továbbosztható. Min. szélesség 25 m, min. telekterület 700 m2.
· A beépítési mód: szabadonálló.
· Beépítettség: max. 20%.
· Építménymagasság: max. 7,50 m.
· Az OTÉK 22. § (2) pontja nem alkalmazható.
· Szintterület-sűrűség: max. 1,0.
· Legkisebb zöldfelület: 40%.
(4) „Szilvási üdülőpark” hétvégi házas területére vonatkozó előírások /Üh jelű övezet/:17
/1/ Teleknagyság: min. 400,- m2,
/2/ Min. telekszélesség: 12,- m,
/3/ Max. beépítettség: 20 %,
/4/ Előkert: 5,- m,
/5/ Oldalkert: 6,- m, (min.)
/6/ Hátsókert: 6,- m, (min.)
/7/ Max. épületszélesség: 6,- m,
/8/ Építménymagasság: max. 3,50 m .
/9/ Épületgerinc iránya: útra merőleges,
/10/ Szintterület sűrűség: max. 0,2,
/11/ Zöldfelület: min. 60%,
/12/ A tetőhajlásszög: 35-45º,
/13/ A tetőtér nem beépíthető,
/14/ A tetőfedés, mint 9. §/8/,
/15/ Utcai kerítés, mint 9. §/9/,
/16/ Állattartás tilos,
/17/ Különálló melléképület nem építhető.
/18/ Az épület a „Tobány” falurész kisarchitekturális elemei felhasználásával tervezendő (tornác, nyílásméret-arány, tetőképzés, kéménykialakítás stb.)
/19/ Beépítési mód: szabályozási terv szerint.
Az eredeti HÉSZ 10/A §./4/ pontja érvényét veszti.
11. §
Településközponti vegyes területek
(1) A szabályozási terven „Vt” jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.
(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. §(2) bekezdés szerint, kivéve a 6. pontot. A 7. pontban felsorolt üzemanyagtöltő csak parkolóházakban létesíthető.
(3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. §(3) bekezdésben felsorolt létesítmények.
(4) A településközponti vegyes tömbök lakótelkeire a 9. § és 10. § előírásai vonatkoznak.
(5) A telekméret vagy kialakult vagy igény szerint alakítandó ki.
(6) A beépítési mód a terv szerinti.
(7) Beépítettség: terv szerinti.
(8) Építménymagasság: terv szerinti.
(9) Elő,- oldal,- hátsókert az OTÉK 35. ; 36 §. Szerinti.
(10) Min. zöldterület: 10%.
(11) Max. szintterület-sűrűség: 0,7.
(12) A magastető kötelező. A tetőhajlásszög 35-45º /új létesítésnél/. A tetőidom a szomszédos épületekéhez igazodó legyen. Szürke síkpala, hullámpala-fedés nem alkalmazható.
(13) Utcai kerítés mint 9. §(6) pont (9) bekezdése alatt.
(14) A Zsóri-fürdő telepen a Vt1,2,3tömb beépítési előírása a T-5B jelű terv szerinti. Ugyanitt a min. zöldfelület: 10% és a max. szintterület-sűrűség: 0,7.
12. §
Gazdasági területek /Gksz jelű övezet/
(1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi-szolgáltató területek /Gksz/.
(2) Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb mezőgazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható.
(3) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció maradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető.
(4) Telekfelosztás esetén telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani, mely lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is. Amennyiben magánúttal történik a területek kiszolgálása, úgy azokat a közforgalom számára meg kell nyitni /1988. évi I. tv/.
(5) A telek mérete a funkció és a bővítési lehetőség szerinti legyen.
(6) A beépítési mód szabadonálló.
(7) Az elő,- oldal,- és hátsókert mérete az OTÉK 35. §-a szerinti, az építmények közötti távolság az OTÉK 36. §-a szerinti.
(8) A területen az OTÉK 19. §-a szerinti épületek helyezhetők el, kivétel: sportépítmény, oktatási, egészségügyi, szociális és szórakoztató épületek.
(9) Beépítettség: max. 30%.
(10) Min. zöldfelület: 40%. A terv szerinti véderdősáv létesítése a tulajdonos feladata: ezt a területet a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(11) Építménymagasság: max. 12,50 m.18
(12) Szintterület-sűrűség: 1,0.
(13) Új telephely létesítésénél elvi építési engedélyben kell tisztázni a beépítést, a közműellátást, a közlekedés sé a környezetvédelem kérdését.
(14) A „Gksz-f„ jelű övezet építési előírásai /falusi gazdasági övezet/19
/1/ Beépítési mód: szabadonálló.
/2/ Max. beépítettség: 30 % (védő-zöldterület nélkül számított területre vetítve),
/3/ Szintterület sűrűség: max. 1,0,
/4/ Max. építménymagasság: 7,50 m .
/5/ Előkert: 20,- m,
/6/ Oldalkert: 16,- m, (ebből védőzöldterület 10,- m széles!),
/7/ Hátsókert: 16,- m, (ebből védőzöldterület 10,- m széles!)
/8/ Min. zöldfelület: 40% (védőzölddel együtt).
13. §
Különleges területek
(1) 1) A szabályozási terven „K” jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
(2) 20
(3) Temető terület /Ktem jelű/: a területére parcellázási tervet kell készíteni a vonatkozó jogszabályok és helyi rendelet alapján. A temetőt körbe kell keríteni, annak mentén 30 m szélességben örökzöld növény ültetendő. A temetőhöz parkolót kell létesíteni.
(4) Bányaterület /Kbánya jelű/: a bányatelek művelés alá vonását a jogszabályok betartása mellett kell végrehajtani. A művelésbe vonásig ezen területen csak a Bányakapitányság hozzájárulásával lehet építési engedélyt kiadni. Az épületek csak a bányászathoz szolgálóak lehetnek. Építménymagasság max. 4,50 m, szabadonálló beépítés, magastető.
(5) A volt anyaggödör (HRSZ 095-1, 45382 m2 ) előírásai:21
/1/ A meglévő erdőterületet meg kell tartani.
/2/ Az erdő és tó területén felüli részek zöldterületként alakítandók ki, melynek max. 2%-a építhető be.
/3/ Épület szabadonállóan telepítendő. Max. építménymagasság 7,50 m . Az épület és egyéb építmény a sport, üdülés, pihenés, vendéglátás céljára hozható létre.
/4/ Közmű-pótló berendezés megengedett /zárt szennyvíztároló/.
/5/ A telepre komplex terv készítendő /vízügyi, építészeti, közművesítési, kertészeti, útépítési stb. terv/.
(6) A HRSZ 0129/1-26 alatti különleges terület előírásai:22
/1/ A funkciók engedélyezése a létesítési engedélyeztetéskor történik.
/2/ Védősávok, biztonsági sávok területén épület nem létesíthető. Ezek mezőgazdasági művelésű területek maradnak.
/3/ A beépítési mód: szabadonálló. Max. beépítettség: 20% (védőterületek nélkül számított területre vetítve). Max. építménymagasság: 7,50 m . Legnagyobb szintterületsűrűség:1,0. Min. zöldfelület: 40%.
/4/ A vízvédelmi területen történő létesítés előírásai a vonatkozó rendelet szerinti.
Beépítésre nem szánt területek
14. §
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építéshatóság engedélyét is be kell szerezni
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a. Hirdető /reklám/ berendezés elhelyezése,
b. Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c. Köztisztasággal kapcsolatos építmények /tárgyak/,
d. Szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e. Távbeszélőfülke elhelyezése,
f. Építési munkával kapcsolatos létesítmények /állványok elhelyezése/, építőanyag-tárolás,
g. Zöldfelületek, fasorok,
h. Közművek felépítményei,
i. Egyéb, önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit. Illetőleg a használati díját a közterület tulajdonosa esetenként – esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó – külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról vagy magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen az akadálymentesítés érdekében minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is /gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb./.
(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székkel is igénybe vehető /méreteinél nagyobb / gépkocsiparkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
(10) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 39. §-a szerint lehet. A beépítési mód szabadonálló. Egyéb építési előírás a csatlakozó /szomszédos/ építési területével azonos.
15. §
Közlekedési és közműterületek
(1) A terv közlekedési területi a tervben szabályozási vonalak által meghatározottak.
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a) Országos mellékút
Települési főút
Szabályozása:
· Belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint,
· Külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal:
o Az út építési területe min. 30 méter,
o Az út védőtávolsága 100 méter
b) Helyi gyűjtőút
Szabályozása: belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
c) Kiszolgáló út
Szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
d) Kiemelt belterületi kiszolgáló út
Szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. Részleges gyűjtőúti funkcióval.
e) Gyalogút
Szabályzása: méretezés nélküli min. szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
f) Kiemelt külterületi kiszolgáló út
Szabályozása külterületen:
o Az út szabályozási szélessége – közterületen és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter,
o Az út építési területe minimum 12 méter,
o Az út védőtávolsága 25 méter
g) Vegyes használatú gépjármű út
Szabályozása: belterületen min. 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
h) Vasútvonal és vasútállomás
Lásd szabályozási terv. Védőtávolság 100-100 m a szélső vágánytól. A területen lehetőség szerint maximum zöldfelület létesítendő!
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) A közlekedési területen a közlekedést szolgáló létesítmények és a közművek helyezhetők el.
(5) A belterületi utakra rendszeresen forgalomtechnikai terv készítendő.
(6) A belterületi úton legalább az egyik oldalon járdát kell készíteni, kivétel a vegyes forgalmi utat.
(7) Álló gépjárművek részére parkolót vagy tárolót kell létesíteni /OTÉK 42. §/.
(8) Állami közutak külterületi szakasza mentén az 50-50 m, illetve 100-100 m /autópálya/ széles védősávban a létesítés útügyi és egyéb hatósági engedély alapján lehetséges.
(9) Az utak és közművek létesítésénél a közcélú távközlő eszközök elhelyezését meg kell oldani /1992. évi LXXII.tv. a távközlésről/.
(10) A község területén lévő hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(11) A védett községközpont meglévő úthálózata megtartandó. Útkorszerűsítésnél kisebb szabályozási vonal igazítás /kerítés átépítéssel járó/ lehetséges. A vegyesforgalmú utakon külön járda ne készüljön.
16. §
A közművesítés területei és létesítményei
(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt terület-felhasználási egységek közműellátásának mértéke:
a) Falusias lakóterület: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés.
b) Településközponti vegyes terület: teljes közművesítés.
c) Gazdasági területek: kereskedelmi-szolgáltató területek és egyéb ipari területek esetében teljes közművesítés; külterületen legalább részleges közművesítés.
d) Különleges területek: teljes közművesítés.
(2) Az egyes terület-felhasználási egységekben a vízi közmű kiépítés mértéke:
a) A vezetékes ivóvíz, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület-felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerben épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetéstől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. Ahol a csapadékvíz csatorna kiépült, az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(6) A külterületi közművek védősávjait /biztonsági sávját/ a szolgáltató /tulajdonos/ az érvényes előírások alapján állapítja meg. A közművek közelében való létesítéshez a szolgáltató /tulajdonos/ engedélyét is be kell szerezni. A védőtávolságon belüli létesítés és területhasználat a közműtulajdonos engedélye alapján lehetséges /lásd 123/1997.(VII.18.)sz. korm. Rendelet IPM-KPM 9004/1981. számú rendelet;> 11/1984.(VIII.22.) IpM sz. rendelet/.
17. §
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterületei önálló terület-felhasználási egységként közpark formában jelennek meg.
(2) Szabályozása az OTÉK 27. § szerint.
18. §
Erdőterületek
(1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint /lásd 1996. évi LIV.tv. és 29/1997.(IV.30.)FvM rend./:
Ev védelmi célú erdő,
Eg gazdasági célú erdő,
Ee turisztikai célú erdő.
(3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.
(4) Ev védelmi erdő övezetében és Ee turisztikai célú erdő övezetében tarvágást nem lehet alkalmazni.
(5) Evjelű mezővédő erdősáv legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult szélességgel. A telepítés őshonos fafajokkal és cserjékkel történjék.
(6) A szabályzási terveken jelölt erdők rendeltetése az Erdészeti Igazgatóság nyilvántartás szerint veendő figyelembe az esetben, ha az a terven jelölt rendeltetéssel nem egyezik.23
19. §
Erdőterületek
(1) Mezőgazdasági területek besorolása:
Mk kertes mezőgazdasági terület,
Má általános mezőgazdasági terület,
És korlátozott mezőgazdasági terület.
(2) A kertes mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el. Nem építhető be.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetei:
1. szántó: beépítési lehetőségek az OTÉK 29. §(3) bekezdés szerint
o lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10000 m2 alatti terület nem építhető be.
o Állattartó telepek /új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével. Állattartó telep birtok központként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.
2. gyep: az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagból.
3. nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét. Az övezet nem beépíthető.
4. általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeti (A korlátozás oka: természeti terület):
5. szántó övezet: nem beépíthető.
6. Védett gyepterület, nem beépíthető. Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, a Bükki Nemzeti Park eseti szakhatósági hozzájárulásával. Művelési ág változtatása tilos, illetve természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött, a területhasználat a BNP Igazgatóság előírása szerinti.
20. §
Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
(2) Patakmedrek, árkok: a mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 3,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka,- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket /töltéseket/ időszakosan sem kerti művelés céljából.
(3) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.
(4) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.
(5) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.
(6) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partéltől számított 6-6 m szélességében fenntartási területsávot kell biztosítani felvonulás céljára.
(7) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.
(8) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(9) Állóvizek medre és partja övezet: a működtetéséhez és a kiépítéshez szükséges vízjogi engedélyeket be kell szerezni.
(10) Az élő vízfolyások mentén a vizes élőhely védelme érdekében a vízügyi szabályozási szélességen túl gyepes /vagy fásított/ védősávokat kell létesíteni: gyep esetén min. 50 m szélességben, erdősáv esetében min. 30 m szélességben /lásd szabályozási terv!/ Az erdő őshonos fajokból álljon.
IV. Fejezet
A települési környezetvédelmi előírásai
21. §
Általános előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) A legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) Megelőzze a környezetszennyezést,
c) Kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
21/A. §24 (1) Nyersanyaglelőhelyek: Kb-B
a) A területen csak a bányászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el.
b) A bányaterületen zárt tartályos konténeres szociális létesítményt lehet elhelyezni.
c) Mobil konténer-állomás, nyersanyag előfeldolgozó telepítése a folyékony szennyezések összegyűjtését biztosító betonozott felületen lehetséges, olajfogó tálca alkalmazásával.
d) A 3. sz. főút védőpillérének területén jelölt, beültetési kötelezettséggel érintett területen épület, építmény, technológiai létesítmény nem helyezhető el.
e) A bányászati tevékenység előrehaladásával a felhagyott területek folyamatos rekultivációját tájrendezési terv alapján kell elvégezni.
f) A rekultiváció során a bányatavak partjait a növényzet megtelepedéséhez alkalmas enyhe dőlésszögű rézsűvel kell kialakítani.
g) Tereprendezés során csak szennyezés-mentes anyagok használhatóak fel.
h) A kijelölt bányatelken kívül eső területen technológiai létesítmény nem helyezhető el, a korábban elhelyezett meddőt a rekultiváció során el kell távolítani.
(2) Egyéb-rekreációs célú terület Kb-Er
a) A területen vendégház, vendéglátó létesítmény, kemping, egyenként maximum 40 m2 alapterületű horgásztanyák, 15 m2 alapterületű viziállások, sport és kulturális létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetőek el szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagassággal, maximum 2 %-os beépítettséggel. A vendégház építménymagassága elérheti a 6,0 m. értéket.
b) A beépítettség számításakor az övezet által körbezárt horgásztó területének 1/3 részét is figyelembe lehet venni.
c) A természetközeli állapotú kíméleti területen épület, építmény nem helyezhető el.
d) Terepszint alatti építmény, épületrész nem létesíthető.
e) Burkolt felület a vendégház parkolóit leszámítva kizárólag vízáteresztő technológiával valósítható meg.
f) Pavilonok, árusító sátrak ideiglenes jelleggel, a felszín burkolása nélkül telepíthetőek.
(3) Megújuló energiaforrások területe: Kb-En
a) A területen belül a műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseken kívül kizárólag a rendeltetést kiszolgáló építmények helyezhetőek el.
b)25 Alakítható legkisebb telekterület: 3000 m2.
c) Alkalmazható beépítési mód: szabadonálló.
d) Telekre vonatkoztatott legnagyobb beépítettség: 5%. A műtárgyakat és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.
e) Telekre vonatkoztatott legkisebb építménymagasság: 10 m. Az építménymagasság mértékét az elektromos alállomás és a vezeték-technológiai indokoltság esetén, szakági tervező által igazolt mértékig túlléphetik.
f) A „nem bemért árok és parti sávja” a 087/1 és 087/12 helyrajzi számon meglévő árok megközelítő nyomvonaláról tájékoztat. Végleges térképi feltűntetése és telekhatár rendezése és parti sávjának kijelölése a vonatkozó jogszabályok alapján végrehajtott vízrendezési munkák után történő bemérésen alapuljon. A telekrendezés az esetleges kisajátítás alapjául is szolgál. Tereprendezés során csak szennyezés-mentes anyagok használhatóak fel.
(4)26 Nagykiterjedésű portolási célú terület: Kb-Sp
a) A területen belül a sporthoz, testedzéshez kapcsolódó és sportépítményeket kiszolgáló, továbbá a terület fenntartását szolgáló és vendéglátó építmények helyezhetőek el.
b) Alakítható legkisebb telekterület: 10000 m2.
c) Alkalmazható beépítési mód: szabadonálló.
d) Telekre vonatkoztatott legnagyobb beépítettség: 5%.
e) Telekre vonatkoztatott legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
f) Az övezet rendeltetéséhez szükséges gépjármű parkolók közterületi parkolóval is biztosíthatóak.
g) Az övezet részleges közművesítése szükséges.
h) A területen meglévő víztorony önálló helyrajzi számon történő kialakítása esetén az alakítható legkisebb telekterület mértékét nem kell figyelembe venni. Az építménymagasság mértéke kialakultnak tekinthető.
(5)27 Egyéb terület (hírközlési célú): Kb-Hi
a) A területen elsősorban hírközlési létesítmények, tornyok, átjátszó állomások, valamint azok kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.
b) Az övezeten belül épület csak a kiszolgálást biztosító tevékenység számára helyezhető el.
c) Alkalmazható beépítési mód szabadonálló,
d) Alakítható legkisebb telekterület 150 m2
e) Telekre vonatkoztatott legnagyobb beépítettség: 5%
f) Telekre vonatkoztatott legkisebb építménymagasság 7,5 m.
g) A technológiai berendezések, tornyok esetében az egyes műtárgyak magassága az előírt megengedett legnagyobb épiítménymagasságtól eltérő is lehet, legfeljebb 70 méteres magasságig. A technológiai berendezések, tornyok a beépítettség mértékébe nem számítanak bele.
(4)28 Nagykiterjedésű portolási célú terület: Kb-Sp
a) A területen belül a sporthoz, testedzéshez kapcsolódó és sportépítményeket kiszolgáló, továbbá a terület fenntartását szolgáló és vendéglátó építmények helyezhetőek el.
b) Alakítható legkisebb telekterület: 10000 m2.
c) Alkalmazható beépítési mód: szabadonálló.
d) Telekre vonatkoztatott legnagyobb beépítettség: 5%.
e) Telekre vonatkoztatott legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
f) Az övezet rendeltetéséhez szükséges gépjármű parkolók közterületi parkolóval is biztosíthatóak.
g) Az övezet részleges közművesítése szükséges.
h) A területen meglévő víztorony önálló helyrajzi számon történő kialakítása esetén az alakítható legkisebb telekterület mértékét nem kell figyelembe venni. Az építménymagasság mértéke kialakultnak tekinthető.
(5)29 Egyéb terület (hírközlési célú): Kb-Hi
a) A területen elsősorban hírközlési létesítmények, tornyok, átjátszó állomások, valamint azok kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.
b) Az övezeten belül épület csak a kiszolgálást biztosító tevékenység számára helyezhető el.
c) Alkalmazható beépítési mód szabadonálló,
d) Alakítható legkisebb telekterület 150 m2
e) Telekre vonatkoztatott legnagyobb beépítettség: 5%
f) Telekre vonatkoztatott legkisebb építménymagasság 7,5 m.
g) A technológiai berendezések, tornyok esetében az egyes műtárgyak magassága az előírt megengedett legnagyobb épiítménymagasságtól eltérő is lehet, legfeljebb 70 méteres magasságig. A technológiai berendezések, tornyok a beépítettség mértékébe nem számítanak bele.
22. §
A természet értékeinek védelme
Országos védelem alatt álló /illetve javasolt/ területek. A védett területek helyét a szabályozási terv jelöli. Ezek pontosítását a természetvédelmi hatóság végzi.
23. §
A föld védelme
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, illetve használók kötelessége.
(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti földhivatal földvédelmi és a Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.
(4) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(6) A téli síkosságmentesítés kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.
(7) A volt bányaterületek, szeméttelepek területének rekultivációját meg kell oldani.
(8) A termőföldön megvalósuló beruházáshoz a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat hozzájárulását is meg kell kérni.
(9) Termőföldön történő szennyvíz-elhelyezés az 1994. évi LV. tv. és az 50/2001./IV.3./ Korm. rendelet szerint lehetséges.
(10) A 49/2001.(IV.03.) Korm. rend. Szerint Szihalom területe nitrátérzékeny. A mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartani a rendelet előírásait.
24. §
A vizek védelme
(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élő vízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a 9/2002./III.22./KöM-KöViM rendelet szerint kell meghatározni.
(2) A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne jusson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírásokban foglaltak betartásáról.
(4) A mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.
(5) A község „A” szennyezés érzékenységi besorolású a 33/2000.(III.17.) számú kormányrendelet szerint.
(6) A terveken jelölt vízbázis védőidomon belül az ÉVIZIG sajátos előírásait is érvényesíteni kell.
(7) A község területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik, és „kiemelten érzékeny felszín alatti terület”-nek minősül /lásd 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet és 7/2005.(III.01.) KvVM rendelet./.30
(8) A község területe „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001.(IV.03.) Korm. rendelet, illetve a 27/2006.(II.07.) Korm. rendelet alapján „nitrátérzékeny” területen fekszik.31
(9) A készítés alatt álló Zsóry-fürdői hidrogeológiai védőidom kapcsán a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni /vízbázisok, távlati vízbázisok, ivóvíz-ellátást szolgáló vízi létesítmények védelme/.32
(10) A felszíni vizek védelméről szóló 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet, a 93/2007.(IV.26.) Korm. rendelet előírásait a felszíni vizek minőségének védelme kapcsán figyelembe kell venni.33
25. §
A levegőtisztaság védelme
(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja, vagy az egészségre káros módon terheli.
(2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001./V.9./ sz. KöM-EüM-FVM sz. és a 21/2001./II.14./ sz. kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.
(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
26. §
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A Község területének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(3) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002./III.22./ KöM-EüM sz. rendeletben meghatározott besorolások és határértékek érvényesek.
(4) A szállópor terhelés mérsékléséra az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, illetve kezelőjének kell gondoskodni.
(5) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
27. §
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával (16/2001./VII.18./KöM rendelet és 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet szerint). A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
(3) A község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.
(4) Kommunális hulladék a Tisza-tavi regionális telepre kerül.34
28. §
Sugárzás
Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.
29. §
Környezetbiztonság
(1) A műszaki biztonság kérdését az alábbi rendeletek szabályozzák:
o 29/1960./VI.7./ Korm. rendelet, illetve 2/1971./IV.28./ NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés.
o 1994. évi XLVIII. Tv., illetve 34/1995./IV.5./ Korm. rendelet és az 1/1967./IV.28./NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
o 1994. évi XLI. Tv., illetve 1/1977. /IV:6./ NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz, vagy olajberendezés.
o 6/1993./V.12./ IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyag ellátó berendezés.
V. Fejezet
Az épített környezetvédelem előírásai
30. §
Általános előírások
Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.
(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők /tartózkodók/ egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.
(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.
(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését. /HRSZ 1114-1132, 937-832, 273-280, 489-459, 388-401, 377-382, 373-376, 405-410, 282/1-330, 363-386, 326/1-324-ig/.
31. §
Építészeti értékvédelem
(1) Országos védelem alatt álló műemlékek:
· Római Katolikus templom,
· Kőkereszt a Hunyadi út 23. szám előtt,
(2) Műemléki környezet: a 2001.LXIV. tv. alapján.
(3) Helyi értékvédelmi terület: /lásd szabályzási terven!/
(4) Helyi építészeti védelem alá vont létesítmények:
- A községközpont területe,
- Plébánia /HRSZ 3/1/,
- Kálvária /HRSZ 1047/,
- Mária-szobor /Hunyadi úton, a templom mellett/,
- Kőkereszt /Hunyadi út 96. szám előtt/,
- 1848-as emlékmű,
- Káptalani magtár /HRSZ 452/,
- Feszület a temetőben,
- Faluház Hunyadi út 90. /HRSZ 33/,
- Árpádvár /Bem úton/,
- Lakóházak: Hunyadi út 30 /HRSZ 1122/, Hunyadi út 112. /HRSZ 45/, Hunyadi út 23. /HRSZ 928/.
- Községháza, Hunyadi út 78. /HRSZ 1313/,
- Óvoda, Hunyadi út /HRSZ 57/.
(5) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
1) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemlékvédelmi hatósághoz tartozó épületekre a műemlékvédelmi szabályok vonatkoznak.
2) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetben van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el /csak különleges helyzetben életveszély esetén/.
3) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
4) Az átalakítás során az épületek tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
5) A homlokzati díszítőelemeket (pl. gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat stb.
VI. Fejezet
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
32. § (1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.
(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
33. §
Útépítési és közművesítés hozzájárulás
(1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) Az 1. pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan/ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés napját követő 15. napon lépnek hatályba.
1
A (2) bekezdés c) pont cc) alpontját a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
2
A (2) bekezdés e) pontja a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
3
A (2) bekezdés f) pontját a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
4
A (2) bekezdés f) pont fd) alpontját a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
5
A (2) bekezdés f) pont fe) alpontját a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
6
A (2) bekezdés f) pont fd) alpontját a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
7
A (2) bekezdés f) pont fe) alpontját a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
8
A (3) bekezdés b) pontját a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
9
Módosította a 18/2004.(X.26.) önk.rend. 1.§-a
10
Hatálytalanította a 18/2004.(X.26.) önk.rend. 2.§-a
11
Hatálytalanította a 18/2004.(X.26.) önk. Rend. 3.§-a
12
Módosította a 8/2005.(VII.05.) önk. rend. 1.§-a
13
Módosította a 4 /2008. (IV. 16.) önk. rend.
14
Módosította a 18/2004.(X.26.) önk.rend. 4.§(1)
15
Módosította a 18/2004.(X.26.) önk.rend. 4.§(2)
16
Kiegészítés a 10/2005.(VII.05.) önk.rend. 1.§
17
Módosította a 4/2008. (IV. 16.) önk. rend.
18
Módosította a 8/2005.(VII.05.) önk. rend 2.§-a, és a 10/2005.(VII.05.) önk. rend. 2.§-a
19
Kiegészítés a 4/2008. (IV. 16.) önk. rend
20
A (2) bekezdést a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
21
Kiegészítés a 4/2008. (IV. 16. ) önk. rend.
22
Kiegészítés a 4/2008. (IV. 16 ) önk. rend
23
Kiegészítés a 4/2008.(IV.16. ) önk. rend
24
A 21/A. §-t a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
25
A 21/A. § (3) bekezdés b) pontja a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
26
A 21/A. § (4) bekezdését a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
27
A 21/A. § (5) bekezdését a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
28
A 21/A. § (4) bekezdését a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
29
A 21/A. § (5) bekezdését a Szihalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
30
Kiegészítés a 4/2008. (IV.16 ) önk. rend. szerint
31
Kiegészítés a 4/2008. (IV.16.) önk. rend. szerint
32
Kiegészítés a 4/2008. (IV.16) önk. rend. szerint
33
Kiegészítés a 4/2008. (IV.16. ) önk. rend. szerint
34
Kiegészítés a 4/2008.(IV.16. ) önk. rend. Egyben hatálytalanítva a 10/2005.(VII.05.) önk. rend. 3.§-a