[1]A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 143. (4) bekezdése A) pontjában adott felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjének szabályozására (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Petőfibánya Község Önkormányzata

(a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3023 Petőfibánya, Bánya út 3. szám

(3)Az önkormányzat jogi személy.

(4) Petőfibánya 1989. május 1-jétől vált önálló községgé a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) 48/1989. (IV. 7.) számú határozata alapján.

(5) A község közigazgatási területe 133 ha. belterület valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2005. március 16.-i 7.Pf.20.050/2005/3 ítéletével jóváhagyott a Heves Megyei Bíróság G. 20.189/2004/7. számú 2004. november 22-én hozott ítélete alapján 977 ha 2394 m² külterület.

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat címere: álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek vörössel és feketével balharánt osztott mezőjén – a bányászok védőszentjének – pálmaágat tartó arany Szent Borbála figura látható. Pajzsfőben két hegyestalpú pajzs helyezkedik el. Jobb szélén a bányászatot szimbolizáló vörössel és feketével hasított pajzsban, egymáson keresztbe tett arany bányászszerszámok, míg a bal szélső vörössel és feketével négyszer vágott mező a község hagyományos színeit mutatja.

(2) Az önkormányzat zászlaja: arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú (90 x 180 cm) fekvő téglalap – vörös és fekete színben, melyen a címer a rúd felőli egyharmad metszéspontjában helyezhető el.

(3) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.

(4) Az önkormányzat által használt bélyegzők lenyomatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A helyi önkormányzati feladatellátás

3. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2) [1]A Képviselő-testület feladatai a Mötv. 10-17. §-ában felsoroltak, mely feladatokat a Képviselő-testület a Mötv. 10-17. §-ában foglaltak alapján lát el. A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a alapján látja el.

(3) [2]A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörei a Mötv. 17. §-ában felsoroltakon túlmenően:

1. a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés alkalmával a személyi alapbér megállapítása,
2. helyi közügy önálló megoldásának vállalása, arról történő lemondás,
3. a Képviselő-testület gazdasági programjának (ciklusprogram) és munkatervének elfogadása,
4. az éves költségvetés összesen 1 %-át meghaladó hitelügylet,
5. önkormányzati ingatlanügylet és egyéb, az éves költségvetés összesen 1 %-át meghaladó vagyonügylet,
6. a költségvetési tartalék összesen 10 %-át meghaladó felhasználása.

(4) A Képviselő-testület az át nem ruházható hatásköreit kivéve egyes hatásköreinek gyakorlását átruházza a polgármesterre, illetve a pénzügyi bizottságra. E hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, és a hatáskör gyakorlását visszavonhatja.

(5) Önkormányzati hatósági ügyekben első fokon a Képviselő-testület jár el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésének megfelelően. Ezt a hatáskörét e rendeletben a polgármesterre és a bizottságokra átruházhatja.

(6) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 4. számú, a bizottságra átruházott hatásköröket az 5. számú melléklete tartalmazza.

4. §

(1) Az önkéntes közfeladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi- és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottsága véleményt nyilvánít. Az eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért külön bizottság.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező javaslat csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldásnak az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit.

(3) [3]Az önként vállalt helyi közügy megoldása a Mötv. 10. §-ban foglaltaknak megfelelően nem veszélyeztetheti a Mötv. által kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5. §

1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő képviselő és a polgármester.

2. A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele, azaz legalább 4 fő jelen van. A határozatképesség, a döntéshozatal és a Képviselő-testület működése szempontjából a polgármestert is települési képviselőnek tekintendő.

3. Határozatképtelenség esetén az ülést, ugyanazon napirendek megtárgyalására, 5 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

A Képviselő-testület gazdasági programja (ciklusprogramja) és munkaterve

6. §

1. A Képviselő-testület megválasztását követő hat hónapon belül megbízatásának időtartamára gazdasági programot (ciklusprogramot) fogad el.
2. A program tartalmazza a ciklusra a helyi gazdasági, közszolgáltatási, kommunális, kulturális, egészségügyi-szociálpolitikai és egyéb települési célkitűzéseket.
3. A ciklusprogram elkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
4. A ciklusprogram tervezetét képviselő-testületi tárgyalását és elfogadását megelőzően ismertetni kell a bizottsággal, illetve annak elkészítésekor figyelembe kell venni a település érdekeit és a lakosság igényeit is.
5. A program elkészítése során figyelembe kell venni a bizottság javaslatait és gondoskodni kell arról, hogy a programot a község lakossága, politikai pártjai, társadalmi szervezetei és egyesületei is megismerjék.

7. §

1. A Képviselő-testület a gazdasági programon (ciklusprogramon) alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

2. A munkatervet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésén, melyet a javaslatok és kötelező feladatok alapján a jegyzővel együtt állít össze.

3. A munkatervre javaslatot tehetnek:

1. a polgármester,
2. a települési képviselők,
3. a bizottság,
4. az alpolgármester,
5. a jegyző.

4. A  munkaterv tartalmazza:

1. a testületi ülések tervezett időpontját, az ülések kezdési idejét és helyét,
2. a tervezett napirendi javaslatot,
3. az előterjesztők nevét,
4. a napirendi pontokat véleményező bizottság megnevezését.

5. A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

6. A testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

1. a települési képviselőknek,
2. a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének,
3. az állandó meghívottaknak.

A Képviselő-testület ülésének összehívása

8. §

1. A Képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott számú – de évente legalább hat alkalommal – rendes testületi ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

2. A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság Elnöke hívja össze az Önkormányzat székhelyén. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

3. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.

4. [1]A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának az indítványára. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül, a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

5. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester 8 napon belül nem intézkedik, abban az esetben a Képviselő-testület ülését az indítványozó(k) is összehívhatja(k).

9. §

1. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell az érintettek részére eljuttatni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

2. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó nélkül, telefonon is, illetve más elektronikus eszköz útján is összehívható.

3. A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell a helyben szokásos módon. Az éves munkatervet és a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre

10. §

(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. a települési képviselőket,
2. a jegyzőt,
3. az intézményvezetőket,
4. a pénzügyi bizottság nem képviselő-testületi tagjait,
5. a község területén működő, bejegyzett pártszervezetek képviselőit,
6. a napirendi pont előadóját,
7. akit a polgármester megjelölt.

2. Az e)-g) pont szerint meghívottak csak meghívót kapnak.

3. A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

4. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. a jegyzőt,
2. az önkormányzati intézmények vezetőit,
3. a község területén működő bejegyzett pártszervezetek képviselőit,
4. akit a polgármester meghívott.

5. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg azt, akit a polgármester egy-egy napirendre korlátozva meghívott.

6. A Képviselő-testület ülésére meghívással egyenértékűnek kell tekinteni azt is, ha a meghívandó személy az éves munkatervet az adott év első ülését megelőzően egy alkalommal megkapta.

Előterjesztések

11. §

1. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fajtái:

1. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, intézmény tevékenységéről, támogatott szervezet önkormányzati támogatása felhasználásáról,
2. döntést igénylő javaslat valamely napirend tárgyalásához, mely határozathozatalra, rendeletalkotásra is irányulhat,
3. tájékoztató anyag a Képviselő-testület tudomásulvételére.

2. A b) pont szerinti előterjesztésre jogosult:

1. a polgármester és az alpolgármester,
2. a téma szerint illetékes bizottság,
3. bármely települési képviselő,
4. a jegyző.

3. Írásbeli előterjesztés készül valamennyi fő napirendi pont esetében, így különösen:

• önkormányzati rendeletalkotás, határozathozatal előterjesztésére,
• ciklusprogram, munkaterv elfogadásához,
• lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóhoz,
• intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
• társulás létrehozásához, csatlakozásához, abból történő kilépéshez,
• képviselő-testületi döntést igénylő hitelfelvételhez, vagyonügylethez.

4. Egyszerűbb ügyekben formális előterjesztést nem kötelező készíteni, elegendő a határozati javaslat írásba foglalása, a beérkezett kérelem, ajánlat, illetve egyéb ismertetése.

12. §

1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a téma pontos meghatározását, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
• az előzmények ismertetését, különösen a korábban hozott testületi döntéseket, azok végrehajtását,
• a jogszabályi felhatalmazást,
• a jogszerű döntési változatokat – amennyiben ilyenek vannak – a mellettük és ellenük szóló érveket, következményekkel és költségkihatásokkal,
• a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy és a határidő megjelölésével.

2. Az elkészített előterjesztéseket jogszerűségi észrevételre a testületi ülést megelőző nyolcadik napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.

3. Az előterjesztés kézbesítéséről a testületi meghívóval egyidejűleg az önkormányzati hivatal gondoskodik.

A Képviselő-testület ülése

13. §

1. A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely érdeklődő részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján – a képviselők hozzászólását követően – napirendenként, egy alkalommal, maximum 3 percben felszólalhat.

2. [2]A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján meghatározott esetekben a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak részt vételével.

3. A (2) bekezdésben foglaltakon felül zárt ülés nem rendelhető el.

4. [3]Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vesznek részt.

5. A Képviselő-testület rendes ülése 16,00 órakor kezdődik. Napirendjeit úgy kell összeállítani, hogy az ülés 21,00 óránál tovább ne tartson.

A napirend megállapítása

14. §

1. A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül számozatlan határozattal dönt.

2. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül számozatlan határozatban szótöbbséggel határoz.

3. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül számozatlan határozatban szótöbbséggel határoz.

4. A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezeteket – tárgyalja meg.

5. A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat a javasolt és elfogadott sorrendben tárgyalja.

6. A polgármester, illetve a tanácskozási joggal részt vevők javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül számozatlan határozatban szótöbbséggel határozhat úgy, hogy az előterjesztésben meghatározott napirendi pontokat más sorrendben tárgyalja.

15. §

1. [4]A rendes képviselő-testületi ülések között történt fontosabb eseményekről a polgármester az éves munkatervben meghatározott rendes képviselő-testületi üléseken tájékoztatja a Képviselő-testületet írásbeli tájékoztatójában.

2. A jogszabályi változásokról szóló tájékoztatót, illetve a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót a jegyző minden rendes képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

3. A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről és a jogszabályi változásokról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület a napirendek utáni „Indítványok, bejelentések, egyebek” után – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint számozatlan határozattal dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott döntések, tett intézkedések elfogadásáról.

4. A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

1. bármely képviselő,
2. a jegyző,
3. a Képviselő-testület bizottsága,
4. a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője.

(5) A sürgősségi indítványt – rövid tömör indoklással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12,00 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.

(6) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

A Képviselő-testületi ülés vezetése

16. §

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük távollétében a Pénzügyi Bizottság Elnöke vezeti.

2. Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

1. megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést, tájékoztatja a megjelenteket a tanácskozás rendjéről,

2. tájékoztatást ad a két ülés közötti főbb eseményekről, valamint beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

3. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

4. a napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
5. a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását és a vita lezárását,

6. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, illetve a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következtében a hozzászóló ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel,

7. tárgyalási szünetet rendelhet el, valamint a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,

8. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja vagy – ismételt figyelmeztetést követően a képviselők kivételével – kiutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, vagy a tanácskozás rendjét zavarja.

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

A felvilágosítás-kérés szabályai

17. §

1. A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – önkormányzati feladatkörükbe tartozó kérdésekről – szóban vagy az ülést megelőző 3 nappal írásban – a polgármesternél benyújtva – felvilágosítást kérhetnek.

2. Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés, illetőleg problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló intézmény tevékenységi körével.

3. Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (1) bekezdésben előírt határidőn túl nyújtották be, vagy a testületi ülésen szóban terjesztették elő, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

4. Az ülésen a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását.

A vita és a döntéshozatal módja

18. §

1. A napirendi pont tárgyalását maximum 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

2. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

3. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdéseket intézhetnek.

4. A kérdés elhangzása után a válaszadás, majd az (3) bekezdésben említett személyek – maximum 5 perces – hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.

5. A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

6. Személyes megjegyzést tehet maximum 2 perces időtartamban a vita lezárása után az a képviselő, aki a vita során őt ért – véleménye szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

19. §

1. Az ülésvezető a vita lezárása után először a módosító indítványokat az elhangzás fordított sorrendjében, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

2. A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

3. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

4. [5]A választott képviselők több mint felének (vagyis legalább 4 főnek) egybehangzó igen szavazata (minősített többség) szükséges:

1. önkormányzati rendeletalkotáshoz,
2. az Önkormányzat szervezeti rendjének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
3. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
4. megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
5. intézmény alapításához, megszüntetéséhez,
6. zárt ülés elrendeléséhez a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben,
7. amennyiben a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt kimondja feloszlását név szerinti szavazással,
8. kereset benyújtásához a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása esetén,
9. hatáskör átruházása, visszavonása esetén,
10. helyi közügy önálló megoldásának vállalásához,
11. fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához,
12. képviselő döntésből való kizárásához, személyes vagy hozzátartozói érintettség okán.

20. §

1. A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

2. [6]Amennyiben a Képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlását, név szerinti szavazást kell elrendelni, minősített többségű döntéssel. Elrendelhető továbbá név szerinti szavazás bármely képviselő kezdeményezésére egyszerű többséggel.

3. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít fel és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

4. [7]Titkos szavazás a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti zárt ülésen tárgyalható, vagy tárgyalandó ügyekben tartható.

5. A titkos szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott, hitelesített szavazólappal történik, egyszerű többséggel megválasztott szavazatszedő bizottság közreműködésével.

6. A titkos szavazás helyéről, idejéről, a bizottság tagjairól, a szavazás körülményeiről, eredményéről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá.

21. §

1. A titkos szavazás lebonyolításában három főből álló szavazatszedő bizottság vesz részt, melynek tagjai maguk közül elnököt választanak.

2. A szavazatszedő bizottság tagjaira és elnökére az ülésvezető, bármely képviselő, valamint a jegyző tehet javaslatot.

3. A nyílt szavazás és a név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető, a titkos szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését.

4. Ha a szavazásra bocsátott javaslatot a szavazástól tartózkodók magas száma – az összes szavazat legalább fele – miatt utasította el a Képviselő-testület, akkor a szavazást egyszer meg kell ismételni.

5. Ha az ismételt szavazás során sem kapta meg a javaslat a többségi igent, akkor a javaslatot nem fogadta el a Képviselő-testület, az változatlan formában és ugyanazon a Képviselő-testületi ülésen ismét nem tárgyalható.

A Képviselő-testület döntései

22. §

1. A Képviselő-testület:

1. rendeletet alkot,
2. határozatot hoz.

2. A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

• a napirend meghatározásáról,
• az ügyrendi kérdésekről,
• a képviselői felvilágosítás kérésre, kérdésre adott válasz elfogadásáról,
• lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

23. §

1. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testületi döntést szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

2. Az ülésvezető az ülést felfüggesztheti a szóban tett javaslatról hozott döntés, valamint a több indítvánnyal módosított javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére.

3. [8]A Képviselő-testület és az átruházott önkormányzati hatósági jogkörben eljáró bizottság és a polgármester hatósági határozataira – a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.tv. (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. [9]A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. A Képviselő-testület határozatait az érintetteknek tértivevénnyel az ülést követő 15 napon belül ki kell kézbesíteni.

24. §

1. A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:

      Petőfibánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011.(I.1.) önkormányzati rendelete a tárgyról /a rendelet sorszáma a tárgyévben/tárgyév (a kihirdetés időpontja) önkormányzati rendelete és a rendelet tárgyának megjelölése/. Rövidített elnevezés: 1/2011.(I.1.) petőfibányai ör.

2. A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:

      1/2011.(I.1.) Képviselő-testületi határozat /a határozat sorszáma a tárgyévben/tárgyév (az elfogadás időpontja) Képviselő-testületi határozat/.

A rendeletalkotás

25. §

1. Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

2. Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

3. Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítése menetéről és felelősségéről.

4. A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalását is.

5. A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a Pénzügyi bizottság közreműködésével.

6. A megalkotott rendeletek kihirdetése a helyben szokásos módon hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik, a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

26. §

1. Szükség esetén a jegyző kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését.

2. A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

3. A Képviselő-testület ciklusidőnként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

4. Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a polgármester felkérésére – tájékoztatást adnak, a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

5. A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket az elfogadást követő legkésőbb második munkanapon a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonati formában az érintetteknek meg kell küldeni.

6. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatalban az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztés. Ezen felül az önkormányzati rendelet a www.petofibanya honlapon is közzétételre kerül.

A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése

[10]26/A. §

1. Az önkormányzati rendelet-tervezetet a (6) bekezdésben foglalt kivétellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, amelynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek /továbbiakban: véleményezésre jogosultak/ a rendelettervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

2. A rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemény hagyományos módon írásban, papíralapon is megküldhető. Ha a véleménykérés formája kérdőíves, az kitölthető és továbbítható elektronikus úton vagy kinyomtatva postai úton. A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot is szervezhet.

3. Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet tárgyához nem illeszkedik vagy név nélküli.

4. A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítélésére, véleményének kifejtésére.

5. A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének, e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

6. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

1. az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetési rendeletet megalapozó és a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
2. az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,
3. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

A Képviselő-testület dokumentumai

27. §

1. A Képviselő-testület jegyzőkönyvének három példányban történő elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

2. A jegyzőkönyv röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket, és az azokra adott válaszokat, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos, tényszerű, a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott; képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetésére) utaló adatokat.

3. A Képviselő-testület egyszerű többséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

1. valamely hozzászólás,
2. a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint szerepeljen a jegyzőkönyvben.

4. A jegyzőkönyv mellékletei:

1. meghívó,
2. jelenléti ív,
3. a megtárgyalt előterjesztések,
4. a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,
5. az írásban benyújtott hozzászólások és
6. egyéb írásos indítványok.

5. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

6. A jegyzőkönyv két példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti, egy példányt a Polgármesteri Hivatalban őriz, egy példányt elhelyez a könyvtárban.

28. §

1. A jegyzőkönyv egy példányát mellékleteivel együtt a jegyző köteles az ülést követő 15 napon belül felterjeszteni a Heves Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályának vezetőjéhez.

2. A jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyző csatolja az esetleges jogszabálysértésekre vonatkozó észrevételeit is.

3. Az érdeklődők az internetes hozzáférési és könyvtári lehetőségeken túl – a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével – a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben betekinthetnek a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, valamint a testületi ülések írásos indítványaiba, előterjesztéseibe, azokról az Illetéktörvény szerinti másolati illetékkel megegyező díjazásért másolatot kaphatnak, saját jegyzetet készíthetnek.

4. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

5. [11] A testületi ülésekről – a zárt ülés kivételével – hangfelvétel készül, amelyet a jegyző kezel.
6. [12]A nyílt ülésről készült hangfelvételt bárki – kérésére – meghallgathatja ügyfélfogadási időben.

A települési képviselő

29. §

1. A települési képviselő a gazdasági programban (ciklusprogramban) megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátása érdekében a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

2. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősségen túl a rábízott településrészre vonatkozóan a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat köteles ellátni.

3. Amennyiben a települési képviselő a rábízott településrészre vonatkozóan a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat rajta kívül álló okok miatt nem tudja ellátni, erről haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, aki gondoskodik a feladat más képviselő általi ellátásáról.

4. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövegét a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény melléklete tartalmazza.

5. A települési képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

6. Petőfibánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak névsorát és lakcímét a 2. számú melléklet tartalmazza.

A települési képviselő főbb jogai

30. §

1. A települési képviselő részt vesz a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében, képviselői, illetve bizottsági elnöki munkájáért tiszteletdíjra, költségtérítésre jogosult.

2. A települési képviselő igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására.

3. A települési képviselő a bizottság nyilvános ülésén tanácskozási joggal részt vehet, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását.

4. A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület bírálja felül bizottságának és a polgármester – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

5. A települési képviselő a Polgármesteri Hivataltól a polgármesteren és a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, a hivatal ügyviteli közreműködését, közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet.

6. Amennyiben a települési képviselő egy konkrét ügyben vizsgálat indítását kezdeményezi, abban az esetben a Képviselő-testület felé kell kezdeményeznie az adott ügyre nézve felállítandó vizsgálóbizottság létrehozását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határozatban dönt.

A települési képviselő főbb kötelezettségei

31. §

1.  A települési képviselő köteles a Képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában aktívan részt venni.

2.  A települési képviselő köteles elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előre bejelenteni.

3.  [13]A települési képviselő köteles a döntéshozatal előtt személyes érintettségét bejelenteni. Bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a képviselőt jogsértésének megfelelő összegű bírsággal sújthatja. A bírság mértéke maximum egy havi képviselői tiszteletdíj összege.

4.  A települési képviselő köteles felkérés alapján közreműködni a Képviselő-testület, valamint az adott bizottság ténymegállapító, feltáró és egyéb vizsgálataiban.

5.  A települési képviselő köteles a lakossággal kapcsolatot tartani, jogos kéréseik, panaszaik intézését figyelemmel kísérni.

6.  A települési képviselő köteles képviselői megbízatásához, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni.

32. §

1. A települési képviselő köteles tartózkodni képviselői minőségben szerzett, vagy tudomására jutott információ saját maga, vagy más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától.

2. A települési képviselő köteles megőrizni képviselői tevékenysége kapcsán tudomására jutott állami vagy szolgálati titkot.

3. A települési képviselő köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. magántitokra, személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait.

4. A titoktartás kötelezettsége a települési képviselő megbízatásának lejárta után is fennáll.

5. A települési képviselők, a bizottsági elnökök tiszteletdíját és a költségtérítéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

6. A települési képviselő magatartásával a testületi ülés rendjét nem zavarhatja, „széksértés” esetén a rendzavaró képviselőt az ülés vezetője rendbírsággal sújthatja. A bírság mértéke maximum egy havi képviselői tiszteletdíj összege.

IV. Fejezet

A bizottságok

33. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi Bizottság (5 fő, ebből 2 fő külsős tag),

34. §

1. A bizottság létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

2. A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester vagy bármely képviselő indítványára azt módosíthatja.

3. A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.

4. A polgármester tesz javaslatot a bizottság külső tagjainak megválasztására.

5. A képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

35. §

1. A Pénzügyi Bizottság látja el az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló teendőket.

2. [1]Az összeférhetetlenség vizsgálatánál a Polgári törvénykönyvről szóló közeli hozzátartozót kell érteni.

3. A Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát.

4. A bizottság összetételét, tagjainak nevét és címét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

5. A bizottságok feladat- és hatáskörét az 5. számú melléklet tartalmazza.

6. [2]A Pénzügyi Bizottság a Petőfibányai Települési Értéktár Bizottságként ellátja a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényben, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat.

36. §

1. A Képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó választott szerv, amely a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható.

2. A Képviselő-testület további állandó, illetve ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

3. A Képviselő-testület a fontosabb önkormányzati közfeladatokkal kapcsolatban felmerülő feladatok ellátására a gazdaságossági szempontokra is figyelemmel állandó bizottságot hoz létre.

4. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy egy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.

5. Az ideiglenes bizottságra egyebekben értelemszerűen az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

37. §

1. A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet tájékoztatás céljából a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

2. A bizottság a munkaterv alapján, illetőleg jogszabályi előírás vagy szükség szerint ülésezik.

3. A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

38. §

1. A bizottság ülését az elnök – akadályoztatás esetén a bizottság általa megbízott tagja – hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót, és az előterjesztéseket az ülést megelőző két munkanappal kézhez kapják.

2. A bizottsági ülés időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

3. A bizottság tervezett üléseinek időpontjáról, az ülések napirendjéről a képviselőket és a lakosságot is tájékoztatni kötelesek a helyben szokásos módon.

4. [3],[4]A bizottság zárt ülésen dönt az átmeneti segély iránti kérelmekben. Zárt ülést tartani a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a Mötv. 45. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kell, illetve lehetséges.

5. A bizottság határozatképességére, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére és a határozathozatalra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

6. A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Amennyiben a tag az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

39. §

1. A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

2. A bizottsági döntéshozatalból ki kell zárni azt a tagot, aki az ügy elbírálásában érdekelt.

3. Érdekelt a bizottság tagja akkor, ha a döntés eredménye az általa is képviselt természetes, vagy jogi személyt előnyösen vagy hátrányosan érinti, illetőleg ő maga is tagja ilyen szervezetnek.

4. A döntéshozatalból való kizárást bármelyik bizottsági tag kezdeményezheti. A kizárásról a bizottság minősített többséggel határoz.

5. [5]A bizottság hatósági jogkörében – a Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a Ket. szabályai, átruházott önkormányzati hatáskörének gyakorlása során az SZMSZ szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntéseit. Önkormányzati hatósági ügyben a kérelemnek teljes egészében helyt adó határozat egyszerűsített határozat, jogorvoslati felhívást és indokolást nem tartalmaz.

6. A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakíthat ki.

40. §

1. Az állandó bizottság és az eseti bizottságok között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása az irányadó.

2. A bizottság határozatait a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott személy írja alá.

3. A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működéshez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a Polgármesteri Hivatal útján – gondoskodik.

4. [6]A bizottság üléséről két példányban a tanácskozás lényegét és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

5. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvek eredeti példányát és mellékleteit a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente összefűzi és irattárba helyezi.

A bizottsági jegyzőkönyvek kezelésére, felterjesztésére, a betekintésre az SZMSZ 28. §-ának szabályai értelemszerűen vonatkoznak az internetes és a könyvtári hozzáférést kivéve.

V. Fejezet

A polgármester

41. §

1. A polgármester Petőfibánya község választópolgárai által közvetlen úton megválasztott tisztviselő, aki megbízását főállásban látja el.

2. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

3. A polgármester a megválasztását követően, az alakuló ülésen esküt tesz a Képviselő-testület előtt. Az esküvevő a Helyi Választási Bizottság elnöke.

4. A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

5. [1]A polgármester az önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Mötv. 63-68. §-aiban meghatározottak alapján látja el.

6. A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatásköreit, az önkormányzat hivatalának közreműködésével látja el.

42. §

1. [2]A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt a Mötv. 67. §-ban meghatározottak szerint.

2. [3]A polgármester a Mötv. 67. § G) pontjában meghatározott személyeken túl gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a szociális gondozók és a karbantartó csoport tagjainak tekintetében.

3. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, a tisztségek esetlegesen egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület összehívására, ülése vezetésére a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult.

4. A polgármester további feladatai – a Képviselő-testülettel, illetőleg annak intézményeivel kapcsolatban - a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban – a következők:

1.  biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság előtti működését,
2. segíti a települési képviselők munkáját,
3. biztosítja a bizottsági tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését,
4. javaslattételre, véleményezésre legalább 5 nappal előbb megküldi a testületi ülés anyagát az érintett bizottságnak,
5. kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szervezeteivel, annak vezetőivel,
6. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
7. elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
8. rendszeres időközönként fogadóórát tart.

5. A polgármester a jogszabályokban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

1. dönt az éves költségvetés összességében 1 %-át meg nem haladó gazdálkodási hitelügyletről,
2. dönt a költségvetési tartalék összességében 10 %-áig terjedő felhasználásáról,
3. a befektetett eszközök vétele és eladása kivételével megállapodást köt az éves költségvetés összességében 1 %-áig terjedő vagyonügyletben,
4. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
5. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
6. a köztisztviselőkkel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében a Ktv. szerint egyetértési jogot gyakorol,

(6) Az (5) bekezdés a), b), c) pontjai esetén a polgármester döntéséről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni köteles.

VI. Fejezet

Az alpolgármester

43. §

1. A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartalmára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a Képviselő-testületi tagok közül.

2. Az alpolgármester személyére az alakuló ülésen a polgármester tesz javaslatot.

3. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

4. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

44. §

1.   A Képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését:

1. [1]A tizenöt napon túli távollét (akadályoztatás) esetén gyakorolja a polgármestert megillető jogosítványokat, de nem járhat el, és nem hozhat döntést 30 napon túli akadályoztatásig a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörökben, valamint nem láthatja el az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

2. a polgármester által kialakított munkamegosztásban segíti és koordinálja a bizottság munkáját,

3.   teljesíti a Képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízásokat, és azokról beszámol,

4.   a polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

VII. Fejezet

A jegyző

45. §

1. [1]A Polgármester a Mötv. 82. §-a, illetve a 2011. évi CXCIX. törvény előírásai alapján kiírt pályázatban meghatározott feltételek, képesítési követelmények figyelembevételével nevezi ki a jegyzőt határozatlan időre.

2. [2]

3. [3]A jegyző a Mötv. 81. §-ában foglaltak alapján látja el feladatait, ezen túlmenően:

1. a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

2. tájékoztatja a Képviselő-testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

3. véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

4. tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottság ülésein, igény szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról,

5. fogadóórát tart,

6. javaslatot tesz a Képviselő-testület döntéseinek felülvizsgálatára,

7. gondoskodik a rendeletek, illetve az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakészen tartásáról,

8. [4]a Mötv. 81. § (3) bekezdés F) pontjában foglaltak alapján évente az adott év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén beszámol a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

4.  [5]A jegyzői tisztség legfeljebb 6 hónapra történő betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői teendők ellátására a Polgármester jogosult helyettesítő jegyző megbízásáról gondoskodni.

VIII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

46. §

1. [1]A Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján a Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az Önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátására, Petőfibányai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

2. A Képviselő-testület az SZMSZ 6. számú mellékleteként külön határozatban meghatározza a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét. (Polgármesteri Hivatal Ügyrendje)

3. A Hivatal a jegyző által készített, képviselő-testületi határozatban szabályozott ügyrend szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait és belső (szervezeti egységek és dolgozók közötti) munkamegosztását.

4. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

5. A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

6. Az Önkormányzat Képviselő-testületének költségvetési rendelete határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési-, fenntartási-, felhalmozási kiadásokat.

IX. Fejezet

Hatósági igazgatási társulás

47. §

1. A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, szakszerűbb ellátása érdekében – szükség szerint hatósági igazgatási társulásban vehet részt.

2. [1]A hatósági társulást írásos együttműködési megállapodás hozza létre, amelyben rendezni kell a megállapodásban foglaltak végrehajtásával összefüggő főbb szabályokat is a Mötv. 87-95. §-ában foglaltak alapján.

3. [2]A megállapodás tartalmára vonatkozóan a Mötv. 93. §-ban  foglaltak az irányadók.

4. A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól kétévenként tájékoztatni szükséges a Képviselő-testületet.

X. Fejezet

Intézményi társulás

48.§

1. A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel két vagy több települést ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.

2. A közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá, illetve – amennyiben ez nem felel meg a társulásban részt vevő feleknek – közös megállapodás alapján határozzák meg a hozzájárulás mértékét.

3. [1]Az intézményi társulásra vonatkozóan a Mötv. 87-95. §-ában foglaltak az irányadók.

4. [2]

XI. Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartási formák

49. §

1. A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

2. Lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és a helyi közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre:

•      a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
• a közvetlen tájékoztatásra,
• a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

3. Az együttműködés formái:

1. a Képviselő-testületi nyilvános ülésén megjelent érdeklődők - az ülésvezető engedélyével - felszólalhatnak,

2. közmeghallgatás,

3. falugyűlés,

4. a lakossági kapcsolatok egyéb fórumai, közösségek rendezvényei.

(4) A Képviselő-testület – az éves munkatervek megküldésével- az alábbi önszerveződő közösségek képviselőinek biztosítja a tanácskozási jogot a Képviselő-testület és bizottsága nyilvános ülésein:

1. Bányász Sportegyesület
2. Horgászegyesület
3. Helyi pártalapszervezetek
4. Lövészegyesület
5. Magyar Rákellenes Liga helyi szervezet
6. Nyugdíjas Bányász Szakszervezet helyi alapszervezete
7. Nyugdíjas Klub
8. Petőfibánya Általános Iskolásaiért Alapítvány
9. Petőfibányai Kulturális és Testnevelési Közalapítvány (PKTK)
10. Petőfibányáért Egyesület
11. Polgárőrség
12. Vöröskereszt helyi alapszervezete

Lakossági fórumok

50. §

1. Különböző lakossági fórumok szervezéséről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján legkorábban munkatervének elfogadásakor dönt, illetve azt bármikor az év folyamán módosíthatja.

2. [1]A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást, illetve négyévente cikluszáró falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról legkésőbb az adott év utolsó előtti képviselő-testületi ülésén dönt.

3. A Képviselő-testület meghatározott, konkrét témakörben és általános kérdésekben is az év folyamán bármikor meghirdethet közmeghallgatást, falugyűlést.

4. A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

1. a közmeghallgatáson a Képviselő-testület tagjainak határozatképes számban kell megjelenni,

2. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

3. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetlegesen ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint szórólapon vagy önkormányzati lapban is értesíteni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal,

4. a közmeghallgatást a polgármester, vagy az alpolgármester vezeti,

5. a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a Képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni,

6. a közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a jogszabályokban előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról, eredményéről.

5.   A falugyűlés legfontosabb szabályai:

1. a falugyűlés, a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.

2. a gyűlés helyéről, idejéről, az esetlegesen ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint szórólapon vagy önkormányzati lapban is értesíteni kell a lakosságot legalább 5 nappal a fórum előtt,

3. a gyűlést a Képviselő-testület által kijelölt személy vezeti, melyre meg kell hívni a Képviselő-testület tagjain kívül a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, az intézmények vezetőit,

4. a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezettetéséről a jegyző gondoskodik.

5. a falugyűlésen megjelentek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

XII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

51. §

1. [1]A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45-50. §-ait kell alkalmazni.

2. Helyi népszavazást a Képviselő-testület köteles kitűzni, amennyiben a településen élő választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezi.

3. Népi kezdeményezést a település választópolgárainak legalább 5 %-a a polgármesternél terjeszthet elő. Ebben az esetben a Képviselő-testület a népi kezdeményezést köteles napirendjére tűzni és 30 napon belül megtárgyalni.

4. A helyi népszavazás elrendelésére, kitűzésére a népszavazás lebonyolítatására, értékelésére, és jogorvoslati eljárásra a választási eljárásról szóló 1997 évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) és végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni.

5. A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló képviselő-testületi határozat kihirdetésének helyben szokásos módja Polgármesteri Hivatalban lévő önkormányzati hirdetőtáblán és a település több pontján történő kifüggesztés.

XIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat gazdálkodása

52. §

1. [1]A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Mötv. 115. § (1) bekezdésének megfelelően a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

2. [2]Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozóan a Mötv. 111-118. §-ainak előírásai alapján kell eljárni.

3. Az Önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

4. A fizetésképesség helyreállítása érdekében az Önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági, és az alapvető lakossági közszolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

5. A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló éves beszámolót /zárszámadás/ rendeleti formában fogadja el. A féléves beszámoló és az I.-III. negyedéves tájékoztató elfogadása határozati formában történik.

6. A Képviselő-testület felhatalmazza a jegyzőt, hogy a költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló negyedéves, féléves, éves beszámolók készítésekor a költségvetési előirányzatok szükséges módosítását saját hatáskörében hagyja jóvá.

53. §

1. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, melyről a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni szükséges.

2. Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

1. A Pénzügyminisztérium által előírt módon elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi, negyedéves pénzforgalmi információs jelentést, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
2. beszedi az Önkormányzat saját bevételeit,
3. megigényli a címzett- és céltámogatásokat,
4. gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
5. biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
6. biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
7. kétévente elkészíti az Önkormányzat vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
8. az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak és az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

3.   Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működő intézmények, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

4.   A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat által finanszírozott intézmények vezetői a kisösszegű készpénz-kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt állományból a pénzkezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint teljesítik.

54. §

1. A polgármester dönthet az Önkormányzat bruttó 2.000 eFt értéket meg nem haladó beruházása, kivitelezése, szolgáltatás igénybevétele megrendeléséről. Ezen értékhatár felett köteles a Képviselő-testület döntéshozatalához több kivitelező árajánlatát megkérni. Azonos árajánlat esetén a helyi ajánlattevő elsőbbséget élvez.

2. Rendkívüli helyzetben a több árajánlat megkérése alól a Képviselő-testület felmentést adhat utólagos tájékoztatás és elszámolás mellett.

3. A (2) bekezdés nem vonatkozik a közbeszerzési értékhatárt elérő beruházásokra, árubeszerzésekre, amelyekre az eljárás lefolytatása a Közbeszerzési tv. szabályai szerint kötelező.

Az önkormányzati vagyon

55. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetve más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

2. A polgármester évente, számszaki adatokkal köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzati vagyon alakulásáról.

Az önkormányzati költségvetés

56. §

1. A Képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulások mértéké a költségvetési törvény határozza meg.

2. A költségvetési rendelet megalkotása egy fordulóban történik.

3. A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

4. A költségvetési rendelet-tervezetet a Pénzügyi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

5. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

57. §

1. Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

2. Az önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzését a Képviselő-testület látja el.

3. [3]A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű független, külső belső ellenőr cég útján, annak megbízásával gondoskodik.

4. A Pénzügyi Bizottság az Önkormányzatnál és intézményeinél:

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
4. ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesülését.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

58. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

1. Hatályba-lépésével a 13/2007.(IV.12.) rendelet és az azt módosító 21/2007.(VIII.30.), a 7/2008.(III.04.), a 16/2008.(V.29.), és a 16/2010.(XI.14.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

2. Jelen rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik.

K.m.f.

Juhászné Barkóczy Éva sk.                                                                   Dr. Gyirán Viktor sk.

          Polgármester                                                                                           Jegyző

Az SZMSZ 1. számú melléklete

A Képviselő-testület és Szervei által használt

bélyegzők lenyomatai

1./ Petőfibánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete:

[1]2./ Petőfibányai Polgármesteri Hivatal:

3./ Petőfibánya Község Polgármestere:

[2]4./ Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője:

Az SZMSZ 2. számú melléklete

Petőfibánya Község Önkormányzata Képviselőtestülete tagjainak névsora és lakcíme

      Juhászné Barkóczy Éva               3023 Petőfibánya, Hársfa utca 2.               polgármester

Székelyné Szécsy Judit                3023 Petőfibánya, Szabadság út 15.          alpolgármester

Ambrus Zoltán                             3023 Petőfibánya, Deák Ferenc út 4.

Mizser László                               3023 Petőfibánya, Hegyalja utca 12.

Nagy Katalin                               3023 Petőfibánya, Liszt Ferenc út 4.           

Papp Tamás                                  3023 Petőfibánya, Liszt Ferenc utca 12. Fsz. 2.

Ruzsom Lajos                              3023 Petőfibánya, Apci út 14.          

Az SZMSZ. 3. számú melléklete

A bizottságok tagjainak névsora és lakcíme

Pénzügyi Bizottság

Ruzsom Lajos                  3023 Petőfibánya, Apci út 14.                                  elnök

Mizser László                   3023 Petőfibánya, Hegyalja utca 12.

Papp Tamás                      3023 Petőfibánya, Liszt Ferenc utca 12. Fsz. 2.

      Dorner Gábor                   3023 Petőfibánya, Fenyőfa utca 58.

      Bodáné Kókai Ilona         3023 Petőfibánya, Deák F.u.1.fsz.4.

Az SZMSZ 4. számú melléklete

A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei

A Polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében:

• dönt az éves költségvetés összesen 1 %-át meg nem haladó gazdálkodási (likviditási) hitelügyletekről,

• dönthet a költségvetési tartalék összesen 10 %-áig  terjedő felhasználásáról,

• megállapodást köt az éves költségvetés összesen 1 %-áig terjedő vagyonügyletekben,

• az önkormányzat megtakarított szabad pénzeszközeit lejáratkor a mindenkori legjobb kondíciókat ajánló pénzintézetnél köti le,

• gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy arra gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról a beruházást igénylő döntések kivételével. Ez a hatáskör kiterjed a szerződéskötésre is, amennyiben a feladatra munkaszerződéssel dolgozó, vagy polgári jogi szerződéssel vállalkozót szükséges alkalmazni.

• Gyakorolja a munkáltatói jogokat a védőnők és a családgondozó-családsegítő kivételével az önkormányzatnál nem intézményi keretek között foglalkoztatott közalkalmazottak és munkatörvénykönyve szerinti munkavállalók felett.

• engedélyezi a közterület eltérő használatát.

Átruházott hatáskörben ellátja a Képviselő-testület szociális és gyermekvédelmi törvényekből adódó következő kötelező feladatait, hatósági hatáskörét

1. Dönt a hajléktalanok és elemi károsultak átmeneti ellátásáról.
2. [1]Sürgős szükség esetén önkormányzati segélyt állapít meg.
3. Dönt a kamatmentes szociális kölcsön folyósításáról.
4. Dönt a köztemetés elrendeléséről, költségei megtéríttetésére kötelezésről.
5. Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról
6. Dönt a személyes gondoskodási formák (szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás) igénybevételéről.
7. Megállapítja a méltányossági ápolási díjra való jogosultságot, felülvizsgálja, megszünteti az ellátást, kötelezhet a jogtalanul felvett ápolási díj visszafizetésére.
8. [2]
9. [3]

Az SZMSZ 5. számú melléklete

Az állandó bizottság feladat- és hatásköre

Pénzügyi Bizottság

Előkészíti, véleményezi és ellenőrzi a Képviselő-testület elé kerülő pénzügyi- gazdálkodási témájú előterjesztéseket, különösen: 

• az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet tervezetét,
• az önkormányzat zárszámadásáról szóló rendelet tervezetét,
• véleményezi az éves költségvetés 1 %-át meghaladó gazdálkodási és bármely összegű fejlesztési hitelfelvételt, vizsgálja annak indokait és gazdasági megalapozottságát,
• ellenőrizheti a polgármesteri hivatalnál és az intézményeknél a pénzügyi gazdálkodású szabályzatok érvényesülését, betartását, a gazdálkodás menetét, szabályszerűségét,
• tájékoztatást kérhet a Képviselő-testület által anyagi támogatásban részesített egyesületektől, szervezetektől, személyektől a felhasználásra vonatkozóan,
• jelentést kérhet a Képviselő-testület részére az ellenőrzése, vizsgálódása kapcsán keletkezett tapasztalatairól,
• a bizottság vagy tagjai részt vesznek az önkormányzat által meghirdetett versenytárgyaláson,
• figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását (különös tekintettel a saját bevételekre), a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, javaslatot tesz a törzsvagyonból kivonásra
• véleményezi: az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok alapítását, belépés, összeolvadás, kilépés, megszűnés indokoltságát,
• véleményezi és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát,
• javaslatot tesz kommunális és közüzemi díjak mértékére, közterület használati díjak, tarifák stb. összegére,
• véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba vitelét, más célú hasznosítását,
• javaslatot tesz a Környezetvédelmi Alap felhasználására,
• előzetesen véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő rendeletek tervezetét, illetve részt vesz azok kidolgozásában,
• folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
• kezdeményezi valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalását,
• véleményezi a Képviselő-testület jegyzőkönyve kiigazításának kérését,
• véleményezi a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony létesítésére, magasabb vezetői megbízás adására vonatkozó, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó beérkezett pályázatokat,
• véleményt nyilváníthat az önkormányzati intézmények vezetői által meghirdetett álláspályázatokra jelentkezők alkalmasságáról,
• gyakorolja az elnöke révén a polgármesterre vonatkozó egyéb munkáltatói jogokat és kötelezettségeket.
• [1] [2]dönt az önkormányzati segély iránti kérelmekben kivéve a sürgős szükség esetét.
• [3]pénzbeli támogatást állapíthat meg a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel.
• [4]a Szt. 50. § (3) bek. szerinti méltányossági közgyógyellátásról.

Az SZMSZ 6. sz. melléklete

      A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről

[1]A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre, Petőfibányai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. A Polgármesteri Hivatal működésének alapvető szabályozását a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A belső szervezeti tagozódásra, a dolgozók munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal ügyrendjét az alábbiak szerint hagyja jóvá.

Petőfibánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Polgármesteri Hivatalának ügyrendje

I.FEJEZET

A Polgármesteri Hivatal jogállása, szervezeti felépítése

1. §

1. A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által létrehozott egységes szerv, mely a polgármester irányításával és a jegyző vezetésével látja el feladatait.

2. A Polgármesteri Hivatal gazdálkodását tekintve önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

3. A Hivatal megnevezése, székhelye:

                     [2]Petőfibányai Polgármesteri Hivatal

                                   3023 Petőfibánya Bánya út 3.

2. §

(1) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése

• Polgármester
• Jegyző
• Igazgatási Csoport
• Pénzügyi Csoport

(2) A polgármester és a jegyző feladatait a Képviselő-testület SZMSZ-e részletesen tartalmazza.

3. §

A Polgármesteri Hivatal a szükséges munkamegosztás és az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés céljából az alábbi egységekből áll:

1. [3]Igazgatási Csoport

a)Az anyakönyvi-, címnyilvántartási-, gyámügyi- és szociális-, lakásügyi-, építésügyi-, adóügyi-, igazgatási- a Képviselő-testülettel és bizottságaival összefüggő szervezési-, valamint iktatási, ügyirat kezelési és leíró feladatok ellátására.

b)A csoport közvetlenül a jegyző vezetése alatt áll.

(2) Pénzügyi Csoport

• Az Önkormányzat költségvetésnek és beszámolójának elkészítése pénzügyi és számviteli feladatainak ellátása, analitikus nyilvántartások vezetése, munkaügyi feladatok elvégzése, intézményekkel gazdálkodási feladatok összehangolása és egyéb pénzügyi feladatok ellátása.

• A csoport közvetlenül a jegyző vezetése alatt áll. A szakmai irányítást a jegyző által kijelölt személy látja el visszavonásig a polgármester egyetértésével.

II. F E J E Z E T

A Polgármesteri Hivatal irányítása, vezetése, működése

4. §

(1)  A Polgármesteri Hivatalt a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben a polgármester irányítja. A polgármester SZMSZ szerinti, 15 napon túli távolléte esetén az irányítási jogosítványok az alpolgármestert illetik meg.

5. §

1. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti és gyakorolja a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében.

2. A jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal működésében a törvényesség, a szakmai tudás, az ügyek határidőben, pontos és udvarias intézésének biztosításáról. Ennek érdekében a jegyző és a polgármester legalább háromhavonta munkaértekezletet tart az általános tapasztalatok megbeszélésére, lehetőséget adva az ügyintézők újító, jobbító kezdeményezései, problémái felvetésére.

3. Az ügyintézők szakmai képzettségének érdekében a jegyző gondoskodik az egyéni és csoportos továbbképzésről, tájékoztatást ad a jogszabályváltozásokról, naprakész joganyagot és segédleteket biztosít.

4. [4]A Polgármesteri Hivatal ügyintézői kötelesek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. CXCIX. törvényben (továbbiakban: Kttv.) előírtak szerint szakszerűen, pártatlanul, igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint, felettesük utasításának megfelelően eljárni.

5. A Hivatal ügyintézőinek feladatait a jegyző által meghatározott munkaköri leírás tartalmazza.

6. A Polgármesteri Hivatal dolgozói munkaidőben munkakörükhöz nem tartozó tevékenységet, szolgáltatást nem folytathatnak.

7. A jegyző a polgármesternek rendszeres tájékoztatást ad a Polgármesteri Hivatal és egységei működéséről.

6. §

A Polgármesteri Hivatal működése

1. A munkarend:

A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra.

a) Munkarendje:  

      - hétfőtől csütörtökig        7,30-16,00 óráig

            - pénteken                         7,30-13,30 óráig tart.

[5]Ha a munkaidő a 6 órát meghaladja, a munkaközi szünet napi 30 perc, amelynek kiadása 12,00-13,00 óra között történik. A Kttv. 94. § (1) bekezdése szerint minden további 3 óra munkavégzés után a köztisztviselő részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

b) Munkarenden kívüli időben munkáltatói utasításra végzett túlmunka esetén a jegyző a Ktv. szerinti időtartamú szabadidőt biztosít, melyet lehetőség szerint a túlmunkavégzést követő héten igénybe kell venni. Jegyzői utasítás, illetve engedély nélkül a Hivatalban munkaidő után túlmunka nem végezhető, az irodahelyiségeket be kell zárni.

c) A Polgármesteri Hivatal dolgozói munkavégzésük idejét „jelenléti íven” vezetik, melyben a Polgármesteri Hivatalba érkezés, illetve távozás időpontját, a hivatalos távollét, a túlóra  és a szabadság idejét is jelezni kell. Munkaidőben a Polgármesteri Hivatal csak a polgármester vagy a jegyző előzetes engedélyével hagyható el.

2. Az ügyfélfogadás rendje:

1. A Hivatal az ügyek döntésre előkészítése, végrehajtása nyugodt, operatív körülményeinek megteremtése érdekében az ügyfélfogadást a következők szerint biztosítja:

- hétfőn:                      8,00 – 12,00-ig

- kedden:                    8,00 – 12,00-ig           l3,00 – 16,00-ig

- szerdán:                     ÜGYFÉLFOGADÁS NINCS

- csütörtökön:             8,00 – 12,00-ig           13,00 – 16,00-ig

- pénteken:                  8,00 – 12,00-ig 

  

2. Ügyfélfogadási időn kívül a sürgős és halaszthatatlan ügyek intézésén felül az ügyfélfogadás szünetel. A távoli településről érkezetteket ügyfélfogadási időn túl is fogadni kell.

3. A polgármester ügyfélfogadási rendje:

• hétfőn:                             8,00 – 12,00-ig
•  csütörtökön:                   8,00 – 12,00-ig 

4. A jegyző ügyfélfogadási rendje: hétfő, kedd, csütörtök napokon a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjében e napoknak megfelelő időtartam szerint.

5. A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor, az önkormányzati intézmények vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – fogadni kell.

6. A lakosságot az ügyfélfogadás rendjéről széleskörűen tájékoztatni szükséges.

III. F E J E Z E T

A Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatok

7. §

A helyettesítés szabályozása

(1) Tartós távollét esetén, szabadság vagy betegség idejére az ügyintézők munkaköri leírásuk szerint helyettesítik egymást. A technikai dolgozó helyettesítését a Pénzügyi Csoport szervezi.

8. §

Az ügyiratkezelés, szignálás

1. A Polgármesteri Hivatal ügyiratkezelése központosított, mely az egész szervezetre végzi az ügyiratok iktatását, irattározását és szükség esetben postázását.

2. A Polgármesteri Hivatalhoz érkezett postaküldemények felbontását a polgármester és a jegyző, illetve a pénzügyi csoport szakmai vezetője - lehetőség szerint - együtt végzi.

3. Nem tekintendő személyre szóló küldeménynek, így felbontandó az a levél, egyéb küldemény, melyen az ügyintéző neve és a Polgármesteri Hivatal elnevezés együtt szerepel.

4. A postabontás során az iratot a jegyző vagy a polgármester szignálja az ügyintézőkre, utalva esetleges előzményére, elintézésének határidejére, sürgős eljárás szükségességére.

5. Az utasításokat az ügyintéző köteles figyelembe venni.

9. §

1. Az ügyiratokat az iktató az „előadói munkanaplóba” történő bevezetéssel adja át az ügyintézőnek, legkésőbb az iktatást követő napon.

2. A Ket. 29. § (3) bek. szerint szükséges az eljárás megindításáról szóló értesítést az ügyintéző készíti el, íratja alá és tértivevénnyel megküldi az ügyfél, ellenérdekű vagy érintett ügyfél részére.

3. Az ügyintéző az ügyirat átvételét aláírásával igazolja, ezt követően köteles a sürgős ügyeket soron kívül, az egyéb ügyeket határidőben elintézni, az iratok átvételét követően azonnal megtenni a szükséges közbeeső intézkedéseket (értesítés, idézés, megkeresés, iratpótlás, stb.).

4. Az elintézett ügyiratokat az ügyintéző köteles az ügyirat kezelési szabályok betartásával irattározásra a központi ügyiratkezelőhöz visszajuttatni, melyet az előadói munkanaplójában igazol. A folyamatban lévő ügyeket az irodákban lehetőleg zárható szekrényben kell tartani. Köteles a köztisztviselő az ügyiratot úgy kezelni, hogy abból adatok illetéktelenek tudomására ne juthassanak.

5. Az ügyiratok eltérő kezelése következtében az elvesztése miatt a dolgozó felel.

10. §

1. Az önkormányzat bélyegzőit az SZMSZ melléklete tartalmazza. A bélyegzők rendeléséről a jegyző, nyilvántartásáról és átvételéről a munkaköri leírásában azzal megbízott köztisztviselő gondoskodik.

2. A bélyegzőfelelős a használatba adás során a bélyegzőlenyomat mellett az átvevővel az alábbi nyilatkozatot íratja alá: „Alulírott a mai napon az alábbi lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzőt kizárólag hivatali célra, rendeltetésének megfelelően használom (bélyegző lenyomat, dátum, aláírás).”

3. A bélyegző használója anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért, azt köteles munkaidőn kívül szekrényben, fiókban tartani. Ha a dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszti, köteles a jegyzővel azonnal írásban közölni.

4. A jegyző köteles az elvesztés körülményeit és a dolgozó felelősségét kivizsgálni és a megsemmisítési eljárást lefolytatni.

5. Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé vált bélyegzőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni.

6. A bélyegzők meglétét évenként ellenőrizni kell, az ellenőrzés tényét a nyilvántartásba kell jegyezni.

7. A dolgozó köteles a bélyegzőt visszaadni, ha munkaviszonya megszűnik.

11. §

1. Az aláírás (kiadmányozás) rendjét hatáskörükben a polgármester és a jegyző utasítási formában szabályozzák.

2. [6]A Polgármesteri Hivatal pénzkifizetéseinek utalványozásánál a jegyző minden kifizetést jogosult utalványozni. Távollétében a pénzintézeti bejelentés szerinti ügyintéző utalványoz. Az ellenjegyzésre a pénzintézeti bejelentés szerinti ügyintézők jogosultak.

3. Cégszerű aláírásra az utalványozásra és ellenjegyzésre bejelentett személyek a bejelentésben szereplő módon jogosultak.

12. §

(1) A Polgármesteri Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre köteles az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-ában meghatározott közszolgálatban álló személy.

IV. F E J E Z E T

Záró rendelkezések

13. §

1. Jelen határozat elfogadása napján lép hatályba.
2. Hatálybalépésével a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjéről szóló 88/2007.(IV.11.) Képviselő-testületi határozat hatályát veszti.

[1]Az SZMSZ 8. sz. melléklete

Petőfibánya Községi Önkormányzat szakfeladatai:

38 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

381 HULLADÉKGYŰJTÉS

3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése

381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

41 ÉPÜLETEK ÉPÍTÉSE

412000 Lakó- és nem lakóépület építése

42 EGYÉB ÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE

421 ÚT, VASÚT ÉPÍTÉSE

421100 Út, autópálya építése

56 VENDÉGLÁTÁS

562 RENDEZVÉNYI ÉTKEZTETÉS ÉS EGYÉB VENDÉGLÁTÁS

5629 Egyéb vendéglátás

56291 Oktatásban, üdültetésben részt vevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése

562917 Munkahelyi étkeztetés

562919 Egyéb étkeztetés

56292 Egyéb vendéglátás

562920 Egyéb vendéglátás

68 INGATLANÜGYLETEK

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

81 ÉPÍTMÉNYÜZEMELTETÉS, ZÖLDTERÜLET-KEZELÉS

812 TAKARÍTÁS

812000 Takarítás

812900 Egyéb takarítás

84 KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

841 KÖZIGAZGATÁS

8411 Általános közigazgatás

84111 Törvényhozás, önkormányzati jogalkotás, államhatalmi szervek tevékenysége

841112 Önkormányzati jogalkotás

84115 A nemzeti vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841154 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

84117 Általános gazdasági, társadalmi tervezési, valamint statisztikai tevékenységek az állam különböző szintjein

841172 Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek helyi, területi szinteken

84119 Nemzeti ünnepek, kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

841191 Nemzeti ünnepek programjai

841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

8413 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése

84133 Általános munkaügyi igazgatás

841339 Munkanélküli ellátások finanszírozása

8414 Önkormányzati szolgáltatások, tevékenységek

841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

8419 Költségvetési pénzellátás technikai szakfeladatai

841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai

841902 Központi költségvetési befizetések

841906 Finanszírozási műveletek

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása

86 HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

862 JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS, FOGORVOSI ELLÁTÁS

8622 Szakorvosi járóbeteg-ellátás

86223 Foglalkozás-egészségügyi ellátás

862231 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

869 EGYÉB HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás

86904 Betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás

869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás

869052 Település-egészségügyi feladatok

88 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS BENTLAKÁS NÉLKÜL

882 ÖNKORMÁNYZATI SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS

882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása

8821 Önkormányzati pénzbeli ellátások

88211 Önkormányzati rendszeres pénzbeli ellátások

882111 Aktív korúak ellátása

[2]

882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

[3]

882116 Ápolási díj méltányossági alapon

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119 Óvodáztatási támogatás

88212 Önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

8822 Önkormányzati természetbeni ellátások

882201 Adósságkezelési szolgáltatás

882202 Közgyógyellátás

882203 Köztemetés

889 EGYÉB SZOCIÁLIS ELLÁTÁS BENTLAKÁS NÉLKÜL

8892 Egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások

889201 Gyermekjóléti szolgáltatás

8899 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

88992 Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

889921 Szociális étkeztetés

889922 Házi segítségnyújtás

889924 Családsegítés

88993 Családtámogatások és egyéb gyermekvédelmi támogatások

889933 Gyermeknevelési támogatás

88994 Lakásépítési, -vásárlási támogatások

889942 Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások

889949 Egyéb, m.n.s. lakáshoz jutást segítő támogatások

889967 Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és -átalakítási támogatása

89 TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ KÖZFELADATOK

890 TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ KÖZFELADATOK

8903 Civil szféra, civil szervezetek megerősödését célzó tevékenységek, programok, támogatások

890301 Civil szervezetek működési támogatása

890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása

890303 Civil szféra megerősítését segítő egyéb tevékenységek

8904 Esélyegyenlőséget és társadalmi integrációt elősegítő komplex és speciális közfeladatok, programok és támogatások

89044 Közfoglalkoztatás

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

93 SPORT-, SZÓRAKOZTATÓ, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG

931 SPORTTEVÉKENYSÉG

9319 Egyéb sporttevékenység

931901 Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása

96 EGYÉB SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

960 EGYÉB SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

9603 Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás

960302 Köztemető-fenntartás és -működtetés