Petőfibánya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a szociális ellátások szabályozásáról a következő rendeletet alkotja.

1. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

A rendelet hatálya

2. §

       (1) A rendelet hatálya Petőfibánya község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, valamint az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

Hatásköri szabályok

3. §(1) Jelen rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatáskörökben Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a Pénzügyi Bizottság dönt a települési támogatás megállapításáról és a rendkívüli települési támogatásról a sürgős eseteket kivéve.

(2) A települési támogatás iránti kérelmekben szükség esetén, illetve a szociális rendeletben meghatározott esetekben a települési támogatásról átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

(3) A Polgármester dönt továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátás (étkeztetés) igénybevételéről és a köztemetés elrendeléséről.^[1]

Eljárási rendelkezések

4. §(1) A szociális ellátások iránti kérelmet - az igénylésre rendszeresített nyomtatványon - egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Petőfibányai Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél és a titkárságon.

(2) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(3)A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

5. §(1) A települési támogatás benyújtásához a kérelmezőnek az alábbi igazolásokat kell csatolni, illetve nyilatkozatot kell tenni:

a)Az igénylő és vele közös háztartásban élők rendszeres nettó jövedelméről szóló igazolásokat és az egyéb jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatokat.

b) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél 1 hónap, egyéb jövedelem esetén egy év.

c) Amennyiben az igénylő és családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagyonhasznosításból származik, és kétség merül fel jövedelemnyilatkozata valódiságát illetően, a Polgármesteri Hivatal megkéri a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) igazolását az igénylő jövedelemadójának alapjáról.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(3) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

II. fejezet

A települési támogatás formái

6. §

(1) Települési támogatás

​a) a létfenntartási gondok enyhítése;

b) a lakhatás támogatása

c) a szociális étkezés igénybevételének támogatása^[2],[3]

^d) [4],[5]

céljából nyújtható.

(2) Akinek az önkormányzattal fennálló közfoglalkoztatása a munkáltató részéről történő rendkívüli felmondással szűnt meg, az nem jogosult a települési és rendkívüli települési támogatásra a felmondás napjától számított egy évig.

(3) Nem jogosult a rendkívüli települési támogatás kivételével települési támogatásra az, aki nem működik együtt a Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségével.

7. §

(1) Rendkívüli Települési támogatás állapítható meg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére, a temetési költségekhez való hozzájárulásként, pénzbeli támogatás formájában a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, illetve annak a közgyógyellátási igazolványra nem jogosult személynek a részére, akinek a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása jelentős.

(2) A települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás esetén az egy főre jutó családi jövedelemhatár a mindenkori nyugdíjminimum 160%-a, egyedül élők esetében 210%-a, mely felett a támogatás csak rendkívüli élethelyzetben (haláleset, súlyos betegség, baleset stb.) nyújtható.

(3) Egy naptári évben ugyanazon személy legfeljebb 3 alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban. Ebbe a 3 alkalomba nem számít bele a szociális tűzifatámogatás.

(4) A települési támogatás egyszeri vagy többszöri alkalomra is megállapítható. Amennyiben a Pénzügyi Bizottság több alkalommal történő támogatásban dönt, a határozatban fel kell tüntetni a kifizetés időpontját, időtartamát, a kifizetések számát és összegét. Egyidejűleg nem lehet megállapítani a kérelmező részére rendkívüli települési támogatást pénzben vagy utalványban és tüzelősegély formájában.

(5) A rendkívüli települési támogatás minimális összege egy alkalommal 2.000 Ft, amely támogatás pénzben, illetve természetben, azaz vásárlási utalvány formájában nyújtható. A rendkívüli települési támogatás formájáról a kérelem elbírálásakor a Pénzügyi Bizottság dönt.

(6) Rendkívüli, halasztást nem tűrő kritikus élethelyzetben a Pénzügyi Bizottság ülését megelőzően a Polgármester dönthet saját hatáskörben a támogatás megítéléséről a Pénzügyi Bizottság utólagos tájékoztatásával.

8. §

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatásként

a) közüzemi díj támogatása állapítható meg a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással legfeljebb egy éves időtartamra, havi rendszerességgel történő utalással;

b) lakbér-hozzájárulás állapítható meg a településen állandó lakosként bejelentkezett bérlő lakbérfizetési kötelezettségéhez, havi rendszerességgel történő utalással legfeljebb egy évre, vagy a bérleti viszony fennállásáig.

(2) A természetben megállapított támogatás összegének folyósítása elsősorban az ügyféllel szerződésben álló közüzemi szolgáltató folyószámlájára havonta történő átutalással történik.

(3) A közüzemi szolgáltatók közül elsőbbséget élvez a gázszolgáltató, áramszolgáltató, illetve vízmű által kibocsátott számlák részbeni kiegyenlítéséhez nyújtott támogatás.

(4) Amennyiben a kérelmező a fenti szolgáltatókkal szerződésben nem áll, úgy más közüzemi díjat kibocsátó szolgáltató részére is át lehet utalni a lakhatás elősegítése érdekében megállapított települési támogatás összegét, így a vízdíjra vonatkozó rendszeres lakhatási támogatást a Közös képviselő részére kell átutalni, aki a települési támogatás összegét a támogatott vízdíjának fizetésére köteles felhasználni.

(5) Amennyiben a kérelmező egyetlen szolgáltatóval sem áll szerződésben, illetve közüzemi vízfogyasztása sincs, abban az esetben a lakhatás elősegítése érdekében megállapított települési támogatás a közös költség fizetésére is felhasználható.

(6) A természetbeni ellátásként egy évre megállapított lakhatási támogatást a szolgáltatók felé havonta kell folyósítani a szolgáltató számlájára.

9. §

(1) A közüzemi díjtámogatás annak a személynek állapítható meg, akinek a háztartásában az egy főre jutó családi jövedelemhatár nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 210%-át, egyedül élő esetében a 260%-át.

(2) A Közüzemi díjtámogatás összege:

a) ha egy főre eső jövedelem 0-31.350 Ft, akkor 4.500Ft/hó;

b) ha egy főre eső jövedelem 31.351-45.600 Ft, akkor 3.500Ft/hó;

c) ha egy főre eső jövedelem 45.601-59.850Ft, vagy egyedül élő esetében 74.100 Ft, akkor 2.500Ft/hó.

(3) Közüzemi díjtámogatás esetén lakásonként, háztartásonként – függetlenül a benne élő lakók, illetve családok számától – csak egy kérelem nyújtható be, illetve egy személy részesülhet támogatásban.

(4) A közüzemi díjtámogatás legfeljebb egy évre állapítható meg, a jogosultság megszűnését követően a kérelem újra beadható.

(5) Amennyiben a közüzemi díjtámogatás egy évre lett megállapítva, a jogosult köteles minden esetben 15 napon belül bejelenteni, ha vagyoni viszonyaiban változás állt be. Bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a részére megállapított támogatás azonnal megszüntethető, illetve visszafizetési kötelezettséget keletkeztet.

10. §

(1) A lakbér-hozzájárulás akkor állapítható meg, ha a lakás bérlőjének a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) aki nem rendelkezik állandó bejelentett lakcímmel az adott lakcímre;

d) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

e) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

f) lakbér-hozzájáruláson kívül jogosult a lakhatási támogatásra az is, aki érvényes tartózkodási hellyel is rendelkezik a kérelemben szereplő petőfibányai ingatlanra.

(3) A lakhatást elősegítő települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától december 31-ig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(4) A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanban lakó albérlő lakbér-hozzájárulásának összegét a Polgármester határozza meg a bérlő jövedelemviszonya alapján, melynek összege nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot havonta.

(5) A kérelemre megállapított lakbér-hozzájárulás összegét az ingatlant bérbeadó tulajdonos számlájára kell átutalni.

11. §

(1) A szociális bérlakásban lakó szociálisan rászoruló kérelmére szociális lakbér-hozzájárulás állapítható meg, ha a lakás bérlőjének a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) A lakhatást elősegítő szociális lakbér-hozzájárulás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától december 31-ig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

(3) A szociális bérlakásban lakó albérlő lakbér-hozzájárulásának összege legfeljebb a bérlő által fizetett lakbér 50%-a.

(4) A szociális lakbér-hozzájárulást a Polgármester állapítja meg a bérlő jövedelemviszonya alapján.

(5) A szociális lakbér-hozzájárulás összegét a kérelmező számlájára kell átutalni.

12. §

(1) A természetbeni szociális ellátás formái: élelmiszer, ruhanemű, tankönyv, tüzelősegély, közüzemi díjak, lakbértámogatás, gyermekintézmények térítési díjának fizetése, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(2) A települési támogatás folyósítása történhet természetben, készpénzben, gyógyszer-, és vásárlási utalvány formájában.

(3) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható, melynek tényét a határozatban fel kell tüntetni.

(4) A települési támogatásra benyújtott kérelemnél

a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni.

(5) Igazolásként csak eredeti nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, banki bizonylat, számlakivonat fogadható el, szükség esetén arról az igénylő kérésére az ügyintéző által készített hiteles másolat is elfogadható.

13. §

(1) A Pénzügyi Bizottság, illetve a Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani, a Képviselő-testület döntése ellen pedig jogszabálysértésre hivatkozással keresetnek van helye. A határozat felülvizsgálatát – a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – az Egri Törvényszéktől lehet kérni.

(2) A szociális igazgatási eljárásra – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Önkormányzati hatósági ügyben az Ákr. 81. §-a alapján egyszerűsített határozat is hozható.^[6]

Köztemetés

14. §

(1) A településen elhunyt személy közköltségen történő eltemettetését az Szt. 48. §-a alapján a Polgármester rendeli el, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről időben nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésről köteles gondoskodni:

a)aki a temetést szerződésben vállalta;

b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;

c) végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;

d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.

(3) Amennyiben az eltemettetésre köteles személy fellelhető, az önkormányzat határidő tűzésével felszólítja, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.

(4) Az eltemettetésre köteles személy a mulasztása miatti köztemetés költségeit köteles az Önkormányzat részére megtéríteni.

(5) Köztemetésként a legalacsonyabb osztályú temetés rendelhető el.

Szociális Kerekasztal

15. §

(1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. Feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal tagjai: háziorvos, a házi gyermekorvos, védőnő, a gyógyszerész, a Pénzügyi Bizottság elnöke, a szociális gondozónő, a családsegítő, óvodavezető, iskolaigazgató és az intézmények GYIV-felelősei, illetve a településen működő szociális, karitatív feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(3) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, illetve a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata során tart ülést.

16. §

(1) Petőfibánya közigazgatási területe a szociális alapszolgáltatások tekintetében két ellátási körzetet alkot. Az egyes ellátási körzetekhez tartozó utcák beosztását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Alapszolgáltatások

17. §

(1) Az időskorúak, fogyatékos, személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és a hajléktalan személyek ellátása érdekében az önkormányzat a szociális alapszolgáltatás keretében:

a) szociális étkeztetésről,

b) házi segítségnyújtásról, és

c) családsegítésről gondoskodik.

Szociális étkeztetés, Házi segítségnyújtás

18. §

(1) A szociális étkeztetést a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a Polgármester az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint biztosítja.

(2) Szociális étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud, mert

a) a 60. életévét betöltötte és nyugdíjas, vagy

b) egészségi állapota alapján legalább III. csoportú rokkant vagy egyedül élő rokkantsági ellátásban részesül, vagy

c) fogyatékos, pszichiátriai beteg, vagy

d) szenvedélybeteg, vagy

e) hajléktalan, vagy

f) akinek környezettanulmány alapján igazolt lakhatási és szociális körülményei együttesen nem teszik lehetővé az önmagáról való gondoskodást.

(3) A szociális étkeztetés igénybevétele kérelem alapján állapítható meg, amely kérelemhez csatolni kell a szociális rászorultság igazolását, illetve jogosultságot megalapozó következő igazolásokat, dokumentumokat:

a) a (2) bekezdés b) és d) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,

b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát megállapító határozatot, illetve pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,

c) a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(4) Az ellátásra való jogosultság elbírálása polgármesteri hatáskörbe tartozik, aki határozatban állapítja meg a jogosultságot, a fizetendő térítési díjat, továbbá az egyéb kérdésekre megállapodást köt a szociális étkeztetésre jogosulttal.

(5) Hajléktalan személy esetén az ellátást külön eljárás nélkül is biztosítani kell.

(6) A szociális étkeztetés igénybevételére való jogosultság megszűnik, amennyiben

a) az ellátás feltételei már nem állnak fenn,

b) az ellátott szakosított ellátást nyújtó intézetbe kerül elhelyezésre,

c) a jogosult vagy hozzátartozója az ellátás megszűntetését bejelenti,

d)a jogosult elhunyt.

19. §

(1) A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy az Szt. 114. § (2) bekezdése szerinti tartásra köteles és képes személy köteles megfizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat a Szt. 115. §-ában foglaltakra figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az intézményi térítési díj összege ne haladja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és az állami támogatás egy főre jutó összegének különbözete, melyet a Képviselő-testület alacsonyabb összegben is megállapíthat.^[7]

(3) Az önkormányzat a szociális étkeztetést az óvodai konyháról saját elszállítással vagy a házi segítségnyújtás igénybevételével házhoz való szállítás keretében biztosítja.^[8]

20. §

(1) Az Önkormányzat alapellátásként a házi segítségnyújtást a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulással kötött megállapodás alapján láttatja el.^[9]

^{(2) [10],[11]}

^(3) [12]

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az önköltségnél alacsonyabb összegben állapítja meg az intézményi térítési díjat, amely térítési díj az állami támogatás egy főre jutó összegével együtt nem éri el a szolgáltatási önköltséget, abban az esetben az Önkormányzat a különbözet összegét a szociálisan étkezők részére települési támogatásként nyújtja.^[13]

(5) A szociálisan étkezést igénybe vevők részére juttatott települési támogatás összegét a Polgármester az ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban állapítja meg.^[14],[15]

21. §

(1) A 17-20. § szerinti ellátásokért térítési díjat kell fizetni az Szt. 114-116. §-ai alapján.

(2) a) Az egyszeri szociális étkezés intézményi térítési díja:   bruttó 530 Ft/ebéd.^[16]

b) a szociális étkezés igénybevételének támogatása céljából nyújtható települési támogatás összege bruttó 25 Ft/ebéd.^[17]

c) az alkalmazottak részére nyújtott, egyszeri, nem szociális étkezés intézményi térítési díja: 689Ft+ÁFA/ebéd, azaz bruttó 875 Ft/ebéd.

d) a vendégek részére nyújtott, egyszeri, nem szociális étkezés intézményi térítési díja: 815Ft+ÁFA/ebéd, azaz bruttó 1.035 Ft/ebéd.

^{(3) [18],[19]}

^{(4) [20],[21],[22],[23]}

^(5) [24]

(6) A szociális étkezést havonta előre, az étkezés igénybe vétele hónapjának 10. napjáig a Polgármesteri Hivatal házipénztárába történő befizetéssel lehet igénybe venni.^[25],[26]

Családsegítés

22. §

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat személyi gondoskodást nyújtó alapellátásként a családsegítő szolgáltatást a Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulással kötött megállapodás alapján láttatja el.

(3) A családsegítő az Szt. 64. §-ában meghatározott feladatokon túl:

a) Folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét.

b) Kezdeményezi a Polgármesternél az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését és új szociális ellátások bevezetését.

c) Részt vesz a Szociális Kerekasztal munkájában.

IV. Záró rendelkezések

23. §

(1) A rendelet a 11. § és 21. § kivételével 2017. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 11. §-a és 21. §-a 2017. április 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális ellátások szabályozásáról szóló 3/2015.(II.12.) rendelet hatályát veszti a 22. § (2) bekezdését kivéve, amely április 1-jén veszti hatályát.

(4) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

K.m.f.

     Juhászné Barkóczy Éva                                                                            Dr. Gyirán Viktor

             Polgármester                                                                                               Jegyző