Parádsasvár község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII tv. 6. § és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § felhatalmazása alapján helyi építési előírásokat állapít meg, és elrendeli azok alkalmazását.

I.   FEJEZET
ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. A rendelet hatálya kiterjed Parádsasvár község teljes igazgatási területére.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett – csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
3. ^[1]A rendelet 1. melléklete a Szabályozási terv belterület (rajzszám: J-3)

2. melléklet a Központot és a Parádi–Tarna patakhoz kapcsolódó telkeket érintő módosítás SZTm-1/2015

3. melléklet: SZTm-1/2015 jelű módosító terv jelmagyarázata

1 függelék: az országos és helyi örökségvédelmi értékek, valamint a nemzetközi, országos és helyi természetvédelmi értékek jegyzéke (a korábbi 2. melléklet)

4. Jelen rendeletben foglalt előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek.

2. §

A szabályozási terv elemei

1. A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
2. A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

1. a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalait,
2. az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzőit,
3. a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító előírásokat és korlátozásokat,
4. az építési vonalra és építési helyre illetve védősávokra vonatkozó előírásokat,
5. a tervezett kötelező telekhatárokat.

3. A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:

1. az irányadó szabályozási vonalakat,
2. és az egyéb szabályozási elemeket.

4. A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.
5. Az irányadó szabályozási elemektől el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.

3. §

Beépítésre szánt terület határa

1. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
2. A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.
3. A beépítésre szánt területi határvonal a szabályozási terven jelölteknek megfelelően módosítható.
4. ^[2]
5. A területeket a területfelhasználás megváltoztatásáig az eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé. Az irányadó szabályozási vonalak között állandó jellegű építmény nem helyezhető el.

II. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. §

1. A beépítésre szánt területek terület-felhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
2. A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

1. lakóterület
2. vegyes terület
3. ^[3]
4. üdülőterület
5. különleges terület

Lakóterület

5. §

^[4] A falusias lakóterületen (Lf jelű) az OTÉK rendeltetései valósíthatók meg, az építési övezetben üzemanyagtöltő nem létesíthető. Egy építési telken legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység alakítható ki, helyezhető el.

6. §

Lf

Falusias lakó építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben az építési telek beépítési módja : zártsorú
2. A kialakítható legkisebb telekterület : 300 m2
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke : 35 %.
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság : 6,5 m
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.
6. Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
7. A terepszínt alatti ( épület határoló falain kívüli ) építmény alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.
9. Az építési övezet építési telkein a melléképítmények elhelyezhetők.

7. §

Lf

Lf

Lf

építési övezet előírásai

1. ^[5]Az Lf jelű falusias lakóövezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáron álló beépítési mód. A 18m szélességet meghaladó telken és saroktelken a jellemzően beépített oldalhatártól 3m-t meghaladó telekrész is elhagyható építési helyen belüli épület elhelyezésnél.
2. A kialakítandó legkisebb telekterület: 400, 550, illetve 700m2 (szabályozási terv szerint)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
4. ^[6]A megengedett legnagyobb építménymagasság: jellemzően beépült utca szakaszoknál K = kialakult. Az építménymagasság a két szomszédos beépített építési telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb +/- 2,0m-rel térhet el, de nem lehet több 6,5m-nél.
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %
6. Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
7. A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.
9. Az építési övezet építési telkein elhelyezhetők:

1. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,
2. és a melléképítmények.

8. §

Lf

Lf

Falusias lakó építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja: szabadon álló.
2. A kialakítható legkisebb telekterület : 550, illetve 700 m2 (szabályozási terv szerint).
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság : 5,5 m.
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.
6. Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
7. A terepszínt alatti ( épület határoló falain kívüli ) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az épületek tetőgerinc iránya az utcára merőleges (közel észak-déli irányú), a tetőhajlásszöge 27-35° legyen.
9. Az építési övezet építési telkein elhelyezhetők:

a)         az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

1. és a melléképítmények.

9. §

Lf

Falusias lakó építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.
2. A kialakítandó legkisebb telekterület: 800 m2
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %.
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %. Csak 2,5 méternél alacsonyabbra növő növényzet telepíthető.
6. Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
7. A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az épületek tetőgerinc iránya az utcára közel merőleges (közel kelet-nyugati irányú), tetőhajlásszöge 27-35° legyen. Az épület tetőszerkezetén tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak, illetve a kötelezően előírt tetőgerinc iránytól eltérő tetőgerinc irányú tetőszerkezet nem létesíthető.
9. Az építési övezetben az építési telken egy épülettömeg létesíthető, az épületek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. § (1) bekezdése szerinti gépjárműtárolót is a lakóépülettel egy tömegben kell létesíteni.
10. Az építési övezetben haszonállattartásra szolgáló épület, rendeltetési egység, illetve helyiség nem létesíthető.
11. Az építési övezetben az építési telkeken az előkert legkisebb mélysége 6,5 méter, az oldalkert legkisebb szélessége 5 méter
12. Az építési övezetben az építési telkeken a hátsókert legkisebb mélysége – amennyiben az, a szabályozási terven nincs feltüntetve – 12 méter. A szabadon álló beépítési módba tartozó saroktelek keleti és nyugati oldalkertjeinek legkisebb mélysége 12 méter.
13. Az építési telkek határain kerítés építése nem kötelező.

Vegyes terület

10. §

1. ^[7]A Vt jelű településközponti vegyes építési övezetben több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, egészség turisztikai, szociális épület, különleges idegenforgalmi és regionális sportfunkciót magába foglaló épület, építmény, szabadtéri sportlétesítmény, valamint többszintes lemezparkoló létesíthető.
2. A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

11. §

Vt

építési övezet előírásai

1. ^[8]A településközponti vegyes építési övezetben 20m telekszélesség alatt oldalhatáron álló beépítési mód építési helyén helyezhetők el az épületek. A meglévő, telekhatártól telekhatárig húzódó épületek, vagy ikresen csatlakozó épületek csak építési helyen belül bővíthetők, alapterületileg és magasságilag. A 20m-t elérő és meghaladó telekszélesség esetén, az építési helyen belül, az épület szabadon elhelyezhető.
2. A kialakítandó legkisebb telekterület : 700 m2
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke : 40 %
4. A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság : kialakult (az építménymagasság a két szomszédos beépített telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.
6. Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
7. A terepszínt alatti ( épület határoló falain kívüli ) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.
9. Az építési övezet építési telkein a melléképítmények elhelyezhetők.

12. §

Vt

Településközpont építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.
2. A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2.
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság: építési telkenként legfeljebb a kialakult építménymagasság + 1,0 m.
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete a be nem épített terület 50 %-a.
6. Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
7. A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszögű (40-45°) magastetővel kell kialakítani.
9. Az építési övezetben a melléképítmények elhelyezhetők.

12/A. §^[9]

1. A Vt-3, a Vt-4 és a Vt-5 jelű építési övezet:

1. beépítési előírásai:

SZ = Szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési hely

2. A közterületi telekhatártól tartandó legkisebb előkert mélysége új épület elhelyezése esetén, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, legalább 5m. Átmenő-, vagy saroktelek esetén elég az egyik közterületi telekhatár felöl a legalább 5m-es előkertet megtartani.
3. A 12m-t meghaladó épületszélesség (traktusszélesség) lezárására vegyestető, alacsonyhajlású, vagy lapostető is alkalmazható. A lakóterülettel határos építési övezet új épületeinél a homlokzatképzésben természetes, vagy természetközeli építőanyagok alkalmazandók, a kapcsolódó lakóterülethez illeszkedő módon. Épületszínezésre a természetes építőanyagok színei használandók.
4. 30m-t meghaladó homlokzati hossz építészeti eszközökkel történő tagolását meg kell oldani. A kilátásvédelem szempontjait, az új épülettömegek formálásánál, biztosítani kell a Kossuth Lajos utca felöl és a Parádi-Tarna patak irányából.
5. A Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezethez tartozó telkek építési engedélyezési terveihez tereprendezési terv és kertépítészeti terv is készítendő a korlátozott közhasználat és a domborzati adottságok miatt.

2. A Vt-4 jelű övezetben:

1. A megmaradó magas csarnokrészek lezárásánál a magastető alkalmazása kerülendő. Homlokzatképzésnél a különleges sportfunkcióhoz, kalandparki funkcióhoz kapcsolódóan és az épületléptékhez igazodóan korszerű homlokzatképző elemek is alkalmazhatók (pl nagytáblás látszóbeton, nagytáblás faburkolat, színezett kettős-függönyfal üvegszerkezet.)
2. A parkolás telken belül oldandó meg. A gépjárművek helybiztosítására a szintkülönbséget kihasználó 2-3 szintes lemezparkoló is létesíthető.
3. Településkép védelmi szempontból a Vt-4 jelű övezetben az építési engedélyezési terv részeként látványterv is készítendő.
4. A Kristály térhez kapcsolódó intézményi kertrész, a szabályozási terven jelölt szakaszon, nem keríthető le, térbeli zárás csak növényzettel alakítható ki.
5. Az építési övezet területén haladó Parádi-Tarna patak szakasz revitalizálandó. Az új épületek létesítmények szabadtéri sportpályák csak a partmenti sáv megtartásával létesíthetők.
6. Az övezettel érintett csatlakozó közterületek rendezése „közterület alakítási terv” alapján végezhető.”

Gazdasági terület

13. §^[10]

14. §^[11]

Üdülő terület

15. §

1. Az üdülőterület üdülőházas terület (Üü), amely üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 22. §) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.
2. Az üdülőterület határait a szabályozási terv tartalmazza.

16. §

Üü

Üü

Üdülőházas építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló
2. A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület, illetve 1200 m2 (szabályozási terv szerint)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %.
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság: építési telkenként legfeljebb a kialakult építménymagasság + 1,0 m.
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.
6. Az építési telek csak a teljes közművesítettség esetén építhető be.
7. A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az építési övezetben csak az üdülő igényeinek kielégítését szolgáló építmények helyezhetők el.

17. §

1. ^[12]Az üdülőterület hétvégi házas terület (Üh), amely üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
2. Az üdülőterület határait a szabályozási terv tartalmazza.

18. §

Üh

Hétvégi házas építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló
2. A kialakítható legkisebb telekterület: 300 m2.
3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %.
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult (az építménymagasság a két szomszédos beépített építési telken lévő épület építménymagasságának átlagától legfeljebb + 1,0 m-rel térhet el.)
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 60 %.
6. Az építési telek csak a teljes közművesítettség esetén építhető be.
7. A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az építési övezetben haszonállattartás nem folytatható, ilyen rendeltetésű helyiség, melléképítmény nem építhető.
9. Az építési övezetben csak az üdülés igényeinek kielégítését szolgáló építmények helyezhetők el.

19. §

Üh

Hétvégi házas építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló
2. A kialakítható legkisebb telekterület: 400 m2.
3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %.
4. A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.
5. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 60 %.
6. Az építési telek csak a teljes közművesítettség esetén építhető be.
7. A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.
8. Az építési övezetben haszonállattartás nem folytatható, ilyen rendeltetésű helyiség, melléképítmény nem építhető.
9. Az építési övezetben csak az üdülés igényeinek kielégítését szolgáló építmények helyezhetők el.

Különleges terület

20. §

1. Különleges terület a temető különleges terület (Kt), a gyógyvízkút különleges terület (Kgy), és a különleges gazdasági terület (Kg).
2. A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

21. §

Kt

Temető különleges építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben csak a temetkezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
2. Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló
3. A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult
4. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %
5. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
6. A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.

22. §

Kgy

Gyógyvízkút különleges építési övezet előírásai

1. Az építési övezetben csak a gyógyvízkút üzemeltetésével, a gyógyvíz hasznosításával és a területet használók kiszolgálásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.
2. Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.
3. A megengedett legkisebb telekterület: 1200 m².
4. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
5. A megengedett legnagyobb építménymagasság: építési telkenként legfeljebb a kialakult építménymagasság + 1,0 m.
6. Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.
7. Az építési övezet csak teljes közművesítettség esetén építhető be.
8. A terepszínt alatti építmények (épület határoló falain kívüli) alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.

23. §

Kg

Különleges gazdasági építési övezet előírásai

1. Az építési övezet építési telkein csak a kialakult tevékenység kiszolgálásához szükséges építmények helyezhetők el. (tanya, udvar területén lakóépület, szálláshely szolgáltató épület, és mező-, erdőgazdasági, illetve vadgazdálkodási épület).
2. Az övezetben a beépítés módja: szabadon álló.
3. A kialakítható legkisebb telekterület: 1200 m².
4. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.
5. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m.
6. Az építési telek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhető be.
7. A megengedett legkisebb zöldfelület: 10 %.
8. A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli) építmények alapterülete legfeljebb a telek területének 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.

III. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

24. §

1. A beépítésre nem szánt területek terület-felhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
2. A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

1. közlekedési és közmű terület
2. zöldterület
3. erdőterület
4. mezőgazdasági terület
5. vízgazdálkodási terület

Közlekedési és közműterület

25. §

1. A közúti közlekedési terület (KÖu) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
2. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - , a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26.§) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.
3. ^[13]

KÖu jelű közúti közlekedési övezet előírásai

26. §

1. Az építési övezetben csak közlekedést kiszolgáló építményt lehet elhelyezni, a vonatkozó jogszabályok betartásával.
2. ^[14]Az országos főutak külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől 100m távolságon belül, valamint az országos mellékutak külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől számított 50m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

1. 24. számú főút és a 24117 jelű bekötőút csomópontja korszerű módon, településkapuként alakítandó át.
2. A csomóponthoz kapcsolódóan elkülönülten építendő ki a turista buszok parkolója, személygépkocsi parkoló és az információs tájékoztató pont..

3. A közutak szabályozási szélességei a következők:

a)         Országos főút a 24. számú főút: 40 m. Irányadó szabályozási szélességgel: Bátonyterenye-24. számú főút közötti új főúti kapcsolat tervezett nyomvonala: 40 m (megvalósíthatósági tanulmánnyal pontosítható).

b)         Országos mellékút: 24117. számú Parádsasvári bekötőút (Kossuth és Rákóczi út): 14-16 m.

c)         Külterületi gyűjtőutak:

ca)       Parádsasvár - Szuha összekötő út: 20 m,

cb)       Fényespusztára vezető út: 20 m,

cc)       Galya-tető – Rudolf tanya közötti út: 20 m,

d)         Belterületi gyűjtő út a Ságvári út: 15-16 m.

e)         Lakóutak I.: a terepviszonyok, forgalmi viszonyok és a meglévő beépítés által indokolva: 12-14 m.

f)         ^[15]Lakóutak II. és vegyeshasználatú út: a terepviszonyok, forgalmi viszonyok és a meglévő beépítés által indokolva: 10-13 m.

g)         ^[16]Önálló közterületi gyalogút, gyalogos lépcső: 3-7 m.

h)         ^[17]Parádi-Tarna patak parti sétánya 9m.

4. ^[18]A II Rákóczi Ferenc utca és Kristály tér forgalomcsillapítása sávszűkítéssel, sávelhúzással, váltott oldalú parkoló felületekkel és közlekedési zöldszigetekkel oldandó meg.
5. ^[19]A Kristály teret és környezetét érintő „közterület alakítási terv” alapján, a buszmegálló a Kristály térről kihelyezendő nyugatra, a Kossuth Lajos utca szabályozási terven jelölt szakaszára.

Zöldterület

27. §

1. A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
2. A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (OTÉK 27.§)
3. ^[20]A zöldterületek méretüknél fogva közkertek. Közkertben épület nem építhető, csak köztárgyak, közműlétesítmények, kerti építmények, támfalak, kerti pihenők, játszóeszközök, kerti bútorok, lábon álló kerti tető, kerti lépcsők, gyalogutak létesíthetők.
4. ^[21]A Parádi-Tarna patak menti parti sétány geodéziai felmérés alapján, valamint kertépítészeti terv és növényvédelmi - fakivágási terv szerint valósítható meg, a domborzati adottságokhoz igazodó módon. A sétány kialakításánál figyelembe veendő a patak 3m-es karbantartó sávja. A sétány pihenőhelyek kerti bútorok környezetében csak természetes és természetközeli anyagok alkalmazhatók. A közvilágítás csak alacsony fénypont magasságú világító testekkel valósítható meg. Amennyiben a sétány és a lakótelek végek domborzaton kívüli fizikai elválasztása szükséges ( a horhos szerű szakaszon), a kerítés 90%-ban átlátható drótfonatból készítendő, legfeljebb 0,2m magas tömör lábazattal. A kerítés magassága legfeljebb 2m lehet.
5. ^[22]
6. ^[23]

Erdőterület

28. §

Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint : védelmi erdő (Ev), gazdasági erdő (Eg), és egészségügyi-szociális, turisztikai (Ee) terület. (OTÉK 28.§) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.

Védelmi erdő (Ev)

29. §

1. A védelmi erdők a Mátrai Tájvédelmi Körzet területén lévő védett erdők, melyek övezeti határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
2.             A Mátrai Tájvédelmi Körzet védett erdő területén épületet elhelyezni nem lehet.

Gazdasági erdő (Eg)

30. §

1. A gazdasági erdők területén az erdők elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
2. A gazdasági erdő övezetben elhelyezhető:

1. az erdő rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény
2. és a vadgazdálkodás célját szolgáló építmény

3. Az övezetben a beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m² (10 ha)
4. Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló
5. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %
6. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m

Egészségügyi-szociális turisztikai erdő

31. §

1. Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő elsődlegesen a turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő).
2. Az övezetben csak a 100.000 m2-t meghaladó méretű erdőterületen helyezhető el a szabadidő eltöltését és a testedzést szolgáló építmény.

Mezőgazdasági terület

32. §

1. A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
2. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolási építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (OTÉK 29.§) Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai.
3. Az általános mezőgazdasági övezetbe a mezőgazdasági termelésre szolgáló szántó, gyep, rét, legelő, gyümölcsös, szőlő, kert és nádas megnevezésű földrészletek tartoznak.
4. A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 10000 m² (1 ha).
5. Az övezetben a telek beépítési módja : szabadon álló.
6. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %.
7. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
8. Az övezetben csak az építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építményt lehet építeni, az épületek tetőgerince lehetőleg a tereplejtés irányvonalával párhuzamos, tetőhajlásszöge 40-45°, tetőformája nyeregtető legyen.
9. Állattartás csak körbekerített területen folytatható.

Vízgazdálkodási terület

33. §

1. A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek. Ezen a területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 30. §)
2. A vízgazdálkodási területek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
3. ^[24]A Parádi-Tarna patak mentén, mindkét oldalon 3-3m széles karbantartó sáv biztosítandó szabad átjárással, lekerítés mentesen. Amennyiben a domborzati adottságok, korábbi elépítések ezt nem teszik lehetővé, a domborzatilag kedvezőbb, jellemzően az északi oldalon legalább 6m széles karbantartó sáv tartandó meg szabadon.
4. ^[25]A karbantartó sávba örökzöldek, fás szárú növények nem ültethetők. Intenzív mezőgazdasági, kerthasználati céllal a karbantartó sáv nem használható.  A patak vize és a patak vízvédelmi, természetvédelmi zónája kemikáliákkal nem szennyezhető.

IV. FEJEZET
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

34.§

Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

Előkert

35. §

Az előkert legkisebb mélységét az építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga.

Oldalkert

36. §

1. Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

1. oldalhatáron álló beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasságnál,
2. szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság felénél,
3. zártsorú beépítési mód esetén (pl. saroktelken, vagy hátsókert irányú épületszárny esetén) sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.

Hátsókert

37. §

1. A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.
2. Az építési hely hátsó határvonala azonban az építési telek utcai telekhatárától maximum 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

Építési vonal

38. §

Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható, ha azt a telek szabályos csapadékvíz elvezetése indokolja.

V. FEJEZET

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

Építészeti örökség védelme

39. §

1. A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.
2. ^[26]A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a hatályos jogszabály szerint kell eljárni.
3. A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett épületeket a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Parádsasvár község helyi építészeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.
4. A műemlékek és helyi védelmű épületek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.
5. Az épített környezet minőségének védelme érdekében a műemléki környezetben és a helyi védelmű területen csak műemléki tervezési jogosultsággal rendelkező okleveles építészmérnök készíthet engedélyezési tervdokumentációt.

Természeti értékvédelem

40. §

1. A Mátrai Tájvédelmi Körzet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Ezen a területen építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.
2. ^[27]A Nemzeti Ökológiai Hálózat természetvédelmi területeinek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A természeti területek és a különleges madárvédelmi területek természetvédelmi területeinek lehatárolását a helyi építési szabályzat 2. számú melléklet tartalmazza.
3. A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Parádsasvár község helyi természeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

A településkép védelme

41. §

1. A kialakult, változatos beépítésű utcákon a helyi védelmű épületek adják az utca karakterét, ezt a környező épületek építészeti kialakításánál figyelembe kell venni.
2. A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

1. A lakótelken épülő gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 4,0 méter, megengedett legnagyobb tetőgerinc magassága 6,5 méter, amely lejtős terep esetén az épülethez legmagasabban csatlakozó terepfelszíntől mért tetőgerincre vonatkozik.
2. A lakótelkek utcai kerítései egy-egy utcaszakaszon jellegükben azonosak legyenek. A természetes építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.
3. ^[28]
4. Az utcakeresztszelvények adottságait figyelembe véve az utcában a vonatkozó jogszabályok betartásával fasort kell telepíteni. Kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő hatású fajok alkalmazását.
5. A település zöldterületén, a közparkokban a területen jellemző őshonos növényzetet kell telepíteni és fenntartani.
6. Az új elektromos és telefon illetve kábeltelevízió hálózatot földkábellel kell megvalósítani.
7. A gázellátást földalatti, és a fal síkjában felhozott vezetékekkel kell biztosítani, a biztonsági szelepek egységes elhelyezésével és burkolati megoldásával.
8. A telken lévő elektromos mérőszekrényt és gázmérőt közterületről takart módon kell elhelyezni.