Parádsasvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

 (kihirdetve: 2013.szeptember 30.)

Parádsasvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint 143.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Parádsasvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3242 Parádsasvár, Kristály tér 3.

(2) A képviselőtestület hivatalának neve: Recski Közös Önkormányzatai  Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége ( továbbiakban: hivatal)  Telephelye: 3242 Parádsasvár, Kristály tér 3.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Parádsasvár község közigazgatási területe

(4) A helyi önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(5) Az önkormányzat hivatalos bélyegzői:

  Kör alakú bélyegző, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:

• Parádsasvár Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete
• Községi Önkormányzat Parádsasvár
• Parádsasvár  Polgármestere

(6) A Magyarország címerét is tartalmazó bélyegzőkről a polgármester által kijelölt köztisztviselő nyilvántartást vezet, mely a bélyegzőlenyomat mellett tartalmazza az átvételi dátumot és az átvevő beosztását és aláírását is.

  (7) Az Önkormányzat jelképei:

  Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét, külön önkormányzati rendelet szabályozza.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

2. §

(1) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot.

(2)A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

  (3) Az önkormányzat feladatai ellátása során:

1. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;
2. erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;
3. egyes közszolgáltatások igénybevételét –törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.

  (4) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaiként kötelesek:

1. öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához;
2. betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

3. §

(1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja.

1. Településfejlesztés, településrendezés
2. Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítás és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3.  A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. A környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása;
6.  óvodai ellátás;
7. Kulturális szolgáltatás, különösen nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. Lakás- és helyiséggazdálkodás; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
10. Honvédelem, polgári védelem, katasztrófa védelem, helyi közfoglalkoztatás;
11. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
12. A kistermelők, őstermelők számára- jogszabályban meghatározott termékeik- értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
13. Sport, ifjúsági ügyek;
14. Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
15. Hulladékgazdálkodás;

  (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

  (3) Parádsasvár Önkormányzata alaptevékenységeinek körét az SzMSz 1. számú melléklete határozza meg.

  (4) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, valamint a jegyző

1. számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy
2. honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.

  (5) Ha a polgármester, jegyző a (3) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

  (6) Az önkormányzat önként vállalt közügyeit és feladatait a 2. számú függelék tartalmazza.

(7) Az önként vállalt helyi közügyek és feladatok megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(8) Az önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben- biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

  (9) A képviselő-testület - a törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, jegyzőre a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

  (10) A képviselő testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;
2. a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmány Bíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. ami a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

 (11) A képviselő- testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

 (12) Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

4.§

 (1)A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

  (2)A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

  (3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A nyári szabadságolási szünet időpontja minden év június 1-jétől augusztus 31-ig tart. Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolni kell.

  (4) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.

(6) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton meg lehet küldeni.

 A rendkívüli ülésre telefonon is össze lehet hívni  a meghívottakat.

(7) A  hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni: a testületi ülések meghívóját valamint azt, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával - meg lehet tekinteni a  hivatalban.

(8) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt, aljegyzőt a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében meghatározott helyettesítését ellátó ügyintézőt,
2. a napirendi pontok előadóit

(9) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 1. függelék tartalmazza.

 1. Munkaterv

5. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával a bizottság, helyi érdekvédelmi szervek javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé, minden év utolsó rendes képviselő-testületi ülésére.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

      - a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

      - közmeghallgatás időpontjának kijelölése,

2. A képviselő-testület ülése

Az ülés vezetésének szabályai

6. §

(1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(2)  A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott minősített többséggel dönt.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a  hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

Zárt ülés elrendelhet el a Mötv. 46.§. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben, amelyre a polgármester, a képviselők és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület

(4) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak  szerint történt, továbbá
2. megállapítja az ülés határozatképességét,
3. javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,
4. előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
5. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
6. tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
7. lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,
8. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
9. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat.
10. berekeszti az ülést.

  (6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

  (7) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

3. Az előterjesztés

7. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett, a képviselőtestület  vagy a képviselőtestület bizottsága  által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2)A képviselő-testületi ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(3) Az előterjesztések formai  és tartalmi követelményei , a határozati javaslat:

 Első rész:  a tárgy pontos meghatározása, helyzetfeltárás;

 Második rész: határozati javaslat;

• a végrehajtásért felelős személy megnevezése;
• határidő megjelölése.

(4)Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a bizottsági ülések előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

4. A tanácskozás rendje, vita, szavazás

8. §

 (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

            a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket

               tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,

            c) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

  (2) A hozzászólók legfeljebb

a) rendeletalkotásnál 5 percben,

b) egyéb fő napirendi pontnál 3 percben,

c) második hozzászólás esetén 2 percben kaphatnak szót.

  (3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól.

  (4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

  (5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

  (6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

9. §

 (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 42.§ 1,2,5,6,7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46.§ (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

Minősített többség kell a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapításához.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját (PTK. szerinti közeli hozzátartozó) az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) A kizárt képviselő - amennyiben a kizárás ellenére- szavazatát leadja, azt semmisnek kell tekinteni.

(6)  A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, illetve név szerinti szavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b) a bizottság kezdeményezésére,

c) a polgármester kérésére.

 Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerint szavazást javasolni.

Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"- el vagy "nem"- el szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(8) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel). A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(9) Név szerinti szavazás során tartózkodni nem lehet.

10. §

 (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Parádsasvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének .../20...(...hó ...nap) számú határozata

(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

5. Kérdés, interpelláció

11. §

(1) A napirendek megtárgyalását követően sor kerülhet az interpellációkra.

  (2) Interpelláció csak testületi ülésen tárgyalható. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

A kérdést, az interpellációkat szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

  (3) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervező- szükségletkielégítő munkájával, illetőleg annak valamely önkormányzat alá rendelt szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

  (4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor kerül, valamint ha az ügy természete és a válaszadó felkészültsége megengedi, úgy arra az ülésen kell válaszolni.

  (5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, valamely bizottságot, illetőleg a tanácsnokot is. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, de külön dönt arról a képviselő-testület is.

A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

  (6) A testületi ülésen a jelenlévők közül bárki kérdést tehet fel az önkormányzat működésével kapcsolatban. A kérdésre adandó válasz maximális időtartama 4 perc. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselőt-estület egyszerű szótöbbséggel akkor határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

6. A tanácskozás rendjének fenntartása

12. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

            a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

            b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,

            c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

            d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

  (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.

7. A jegyzőkönyv

13. §

(1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás);
2. az ülés nyilvános vagy zárt módját;
3. a testületi ülés helyét;
4. időpontját;
5. a megjelent és távolmaradó önkormányzati képviselők nevét;
6. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
7. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
8. előterjesztéseket
9. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
10. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
11. a döntéshozatalban résztvevők számát;
12. a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
13.  a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését
14. a szavazás számszerű eredményét;
15. a hozott döntéseket;
16.  a napirendet követően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat;
17.  az ülésen történt fontosabb eseményeket;
18.  az ülés bezárásának időpontját,
19.  a polgármester, a jegyző és egy képviselő-testületi tag hitelesítő aláírását.

  (3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

      a) meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, interpellációját,

f) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatban,

g) a jegyző törvényességi észrevételét,

(4) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartásának esetén is biztosítani kell.

 (5) A jegyzőkönyvet az ülést kövező tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

V. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

14. §

(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a Mötv. 8. §.(1) bekezdésében foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményét. Közterület elnevezésének rendjét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

15. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a települési képviselők,
• bizottság,
• a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
• választópolgárok, népi kezdeményezés útján

  (2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

  (3)  Az önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző, vagy aljegyző írja alá.

  (4) Az önkormányzati rendeletet a hivatal falitábláján a helyben szokásos módon kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző, aljegyző gondoskodik.

  (5) Az önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

  (6) Az önkormányzati rendeleteket évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Parádsasvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20… (év,hó) önkormányzati rendelete a …..-ról”

  (7) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.

  (8) A rendeteket a  Hivatalban a hivatalos ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti.

VI. Fejezet

A települési képviselő

16. §

 (1) A képviselőt az Ötv. 19.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

  (2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti Közös önkormányzati hivatal parádsasvári kirendeltségének az intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 5 napon belül köteles érdemi választ adni,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

  (3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles jelezni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, d) a tudomására jutott állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági  közösségekkel,

f)  személyes érintettség bejelentése,

g) jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül,

h) összeférhetetlenség bejelentése és megszüntetése,

  (4) A községi képviselőknek külön rendeletben megállapítható költségtérítés, juttatás, illetőleg havonkénti tiszteletdíj adható.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

17. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére, különböző folyamatos feladatok megoldása érdekében vagyon nyilatkozat vizsgálatára bizottságot választ. A bizottságok tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

18. §

(1) A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint felét a községi képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A nem képviselő-tagok közül a bizottság feladatköre szerinti területen dolgozó szakértelemmel rendelkező, jelentősebb szervezetek képviselőjét kell választani.

19. §

 (1)A Ügyrendi Összeférhetetlenségi Vagyonnyilatkozat vizsgálatával  foglalkozó bizottság  feladatai:

            a) Ellenőrzi az önkormányzati vagyont, a tulajdonnal, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,

            b) ellenőrzi a polgármesteri hivatal belső pénzügyi rendjét, gazdálkodását, ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának és összeférhetetlenségének vizsgálatát,

            c) ellátja a polgármester és az alpolgármester illetményére és jutalmára vonatkozó javaslattételi feladatokat.

20. §

(1) Az alkalmanként felmerülő feladatok ellátására a képviselő-testület minősített többséggel ideiglenes bizottságokat alakít.

(2) Ideiglenes bizottságot különösen a közvetlen feladatok megoldására lehet létrehozni.

• Egy-egy önkormányzati rendelet vagy döntés előkészítésére, végrehajtásának ellenőrzésére,
• a képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítése, amelyek külön vizsgálatot, összehangolt és széles körű tájékozódást igényelnek,
• társulási, együttműködési megállapodások előkészítésére,

21. §

(1) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, a bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

22. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülésről készített jegyzőkönyvi szabályoknak megfelelő, az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

23. §

(1)A képviselő-testület és a bizottságok közötti zavartalan kapcsolat adminisztrációs feltételeit a jegyző az aljegyző útján biztosítja.

VIII. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői

Polgármester

24. §

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. Fogadó órája minden szerda: 8-10 óra között.

(2)A képviselő –testület elnöke a polgármester. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testületnek határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintető.

(3) A polgármester:

1.  a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a recski közös önkormányzati hivatal parádsasvári kirendeltségét;
2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza az közös önkormányzati hivatal parádsasvári kirendeltségének a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreit átruházhatja az alpolgármesterre, jegyzőre, közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott – döntés kivételével, egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.  A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt –két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett- a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben.

(7) A polgármester  önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

Alpolgármester

25. §

(1) A képviselő-testület- tagjai közül- egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.

(2) A polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.

(4) Az alpolgármesteri tisztség ellátásának tartós akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő látja el az alpolgármesteri feladatokat.

Jegyző, aljegyző

26. §

A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyző, aljegyző  kinevezéséhez  egyetértési joga szükséges. A kinevezés határozatlan időre szól. 

27. §

(1)  Jegyző vezeti  a Recski közös Önkormányzati Hivatalt. Az aljegyző közvetlenül irányítja a  Recsk Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári kirendeltségnek hivatalát.  Az aljegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A aljegyzőt távolléte esetén a Recski közös Önkormányzati Hivatal  SZMSZ-ében meghatározott, jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező köztisztviselő helyettesíti.

  (3)  Recski közös Önkormányzati hivatal parádsasvári kirendeltségénél az aljegyző:

1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
2. gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
3. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a bizottságainak ülésén;
4. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
5. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
6. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
7. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben

IX. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége

28. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Recski Közös Önkormányzati  Hivatalt hoz létre Parádsasvári Kirendeltséggel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége.  Telephely: 3242 Parádsasvár Kristálytér 3.

(3) Az egységes hivatal belső ágazati tagozódása:

• pénzügyi, gazdasági ügyek intézése,
• adóügyi ügyek intézése
• igazgatási ügyek intézése, településüzemeltetési, anyakönyvi  ügyek intézése, stb.

29. §

 (1) A képviselő-testület a község közintézményeinek fenntartásával, közterületek,  gondozásával kapcsolatos feladatok ellátására, a közös önkormányzati hivatal munkájának segítésére alkalmazottakat vehet fel. Munkaviszonyukra a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, felettük a munkáltatói jogokat az Önkormányzat polgármestere gyakorolja.

(2) A Közös Önkormányzati hivatal működésére vonatkozó részletes szabályokat a Recski Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata és az Ügyrendje rögzíti.

(3) A aljegyző gondoskodik a különböző települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő informálásáról, jogszabályok, állásfoglalások, szaklapok, különböző információs anyagok hozzáférhetővé tételéről.

(4) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a közhivatal letöltése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan információt, adatot, tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely fenti kötelezettségét befolyásolja.

A társulások

30.§

(1) A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az 3. függelék tartalmazza.

X. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Lakossági fórumok

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

31. §

 (1) A képviselőtestület az Ötv.-ben foglaltakon túlmenően a következő ügyekben írhat ki helyi népszavazást:

  a) a törzsvagyon körébe tartozó – korlátozott forgalomképes – vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában ( 200 millió Ft értékhatáron felül),

32. §

 A helyi népszavazást kezdeményezheti a polgármesternél: a települési képviselők legalább egynegyede; a képviselőtestület bizottsága; a helyi társadalmi szervezet vezető testülete; valamint a választópolgárok, amely szám a választópolgárok legalább 23-25 %-a, e nem lehet több a választópolgárok 25 %-ánál.

33. §

Nem rendelhető el helyi népszavazás:

  a) a költségvetésről való döntésre,

  b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

  c) a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselőtestület feloszlásának a kimondásáról.

34. §

(1) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

  a) Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely – képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügy – testületi ülésen történő megtárgyalását.

Több – tartalmában megegyező – beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.

  b) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:

• olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselőtestületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,
• a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat-azonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.

  c) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.

  d) A képviselőtestület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

  e) A képviselőtestület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok  legalább 9- 10%-a kezdeményezhet, de ez a szám nem lehet több a választópolgárok  10 %-ánál.

35. §

 A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Közmeghallgatás, lakossági fórum

36. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a meghívó a Recski Közös Önkormányzati Hivatal  Parádsasvári Kirendeltségének Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével  a közmeghallgatást megelőzően legalább 7 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

XI. Fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

37. §

 Az önkormányzat a képviselő-testület megbízatásának, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot fogad el, amelyben meghatározza azokat a célkitűzéseket, feladatokat, amely a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálja.

Az önkormányzat vagyona

38. §

(1)Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.

(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

Az önkormányzat költségvetése

39. §

 (1) A képviselő-testület a települési önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület egy vagy két tárgyalási fordulóban fogadja el.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző vagy az aljegyzőkészíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok irányadók.

Az önkormányzat gazdálkodása

40. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Recski Közös Önkormányzati  Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége látja el. E körben a feladatai különösen:

a) a jogszabályban előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési  beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) igényli a MÁK -tól az központi támogatásokat

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak a kiegyenlítéséről.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

41. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi és a belső ellenőr végzi.

.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

42. §

 (1) E rendelet 2013. év október  1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltségén a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel.

  (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és még a hatályban tartott Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/2006. (XI. 30.) rendelete  valamint az azt módosító 5/2010. (X.14.) önkormányzati rendelete.

Parádsasvár, 2013. szeptember 25.

             Holló Henrik                                                                                    Varró Gyuláné

             polgármester                                                                    Címzetes főjegyző

7/2013.(IX.30.) önkormányzati rendelet

mellékleteinek és függelékeinek jegyzéke

1. számú melléklet:     Parádsasvár Község Önkormányzata alaptevékenységei

2. számú melléklet:     A képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó átruházható és át nem

                                   ruházható feladatokról

Függelék:

1. számú függelék:      Képviselők – bizottságok

2. számú függelék:      Önként vállalt közügyek 

3. számú függelék:      Társulási megállapodások

4. számú függelék:      Recski közös Önkormányzati  Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

5. számú függelék:       Egyetértési jog gyakorlása