Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 05. 28Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Bükkszenterzsébet Községi Önkormányzata Képviselő-testülete célja, hogy a működése során a törvény által meghatározott kötelező feladatait – az anyagi lehetőségeihez mérten – a település közössége érdekében teljesítse. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az önkormányzat számára a struktúra és működés alapvető irányelveit és rendszerét.
[2] Bükkszenterzsébet Községi Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az Önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Bükkszenterzsébet Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Képviselő-testület), Székhelye: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 133.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Bükkszenterzsébet Községi Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), Székhelye: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 133.
(3) Bükkszenterzsébet Község Polgármestere, Székhelye: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 133.
(4) A Képviselő-testület bizottsága elnevezése: Bükkszenterzsébet Községi Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága, Székhelye: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 133.
(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Istenmezejei Közös Önkormányzati Hivatal Bükkszenterzsébeti Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal), Székhelye: 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 133.
(6) Istenmezeje Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Székhelye: 3253 Istenmezeje, Nefelejcs utca 18.
2. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei, működése
2. § (1) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A hatáskör gyakorlója köteles a támogatások megállapításánál az elfogadott éves költségvetésben biztosított kereteken belül gazdálkodni, az év közbeni átcsoportosításokat szükség esetén a Képviselő-testület elé terjeszteni, illetve azt kezdeményezni.
(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlója beszámolási kötelezettséggel tartozik a Képviselő-testületnek.
3. Az alakuló ülés szabályai
3. § Az alakuló ülés folyamata:
a) a napirend elfogadása,
b) helyhatósági választások eredményének ismertetése,
c) képviselő-testületi tagok és a polgármester eskütétele,
d) SZMSZ megalkotása vagy felülvizsgálata,
e) alpolgármester megválasztása, eskütétele,
f) polgármester, alpolgármester illetménye, és egyéb juttatásai,
g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások megállapítása,
h) bizottság, bizottsági tagok megválasztása,
i) bizottság nem képviselő tagjai eskütétele.
4. § Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpontját,
b) helyszínét,
c) a jelen lévők felsorolását,
d) a szavazás eredményét,
e) a szavazást lebonyolító bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
4. A települési képviselők jogai és kötelezettségei
5. § (1) Interpelláció tárgyát a képviselő az ülést megelőző 2 nappal köteles írásban benyújtani a polgármesterhez. Ezt szóban a Képviselő-testület előtt megismétli. A kérdésre adott válasz felett a Képviselő-testület nem dönt, és nem nyit vitát.
(2) Az interpellációra adott válaszról, amennyiben az interpelláló nem fogadja el, arról a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület elutasítása esetén a következő testületi ülésen a válaszadó újból válaszol.
(3) Interpellációkat a testületi ülés napirendi pontjai után kell megválaszolni.
(4) Az interpellációk tárgyát a napirendek felsorolása után közli a polgármester.
(5) A Képviselő-testület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, esetleg a bizottságot kérheti meg a vizsgálatra és biztosítja az interpelláló részvételét is.
6. § A Képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, és a különböző vizsgálatokban,
d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,
f) folyamatos kapcsolattartáson túl a választópolgároknak a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről.
7. § (1) A törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő, alpolgármester, bizottsági tag tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti, illetve megvonja.
(2) Kötelezettségszegést követ el az, aki:
a) az eskütételt követő 3 hónapon belül a kormányhivatal képzésén nem vesz részt, a 3. hónap után nem részesül tiszteletdíjban, amíg a képzési kötelezettségének eleget nem tesz, de maximum 12 hónapig,
b) a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tiszteletdíját a képviselő-testület 25%-kal csökkenti,
c) kettő egymást követő alkalommal nem vesz részt a képviselő-testület, a bizottság ülésén, tiszteletdíját 25%-kal 2 havi időtartamra csökkenti,
d) a választópolgárokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a közmeghallgatást követő hónaptól a képviselő megállapított tiszteletdíja 25%-kal, 3 havi időtartamra csökken. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.
5. A Képviselő-testület ülései
8. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 ülést tart.
(2) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a jegyző az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja:
a) meghívó kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) az önkormányzat honlapján.
9. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha:
a) a Képviselő-testületnek döntenie kell hatáskörébe tartozó ügyekben,
b) azonnali döntést igénylő ügyekben a polgármester és a képviselők indítványára.
(3) A Képviselő-testület ülése rendkívüli ülés esetén szóban is összehívható.
10. § (1) Ha az érintett beleegyezésétől függ a nyilvános vagy zárt ülés tartása:
a) az érintett a képviselő-testületi ülésen személyesen kérheti a zárt ülés tartását,
b) az érintett nyilatkozatot tehet írásban, ha kéri a zárt ülés tartását.
(2) Az írásbeli kérelmet a képviselő-testületi ülést megelőző időpontig a polgármesternek vagy a jegyzőnek kell eljuttatni.
6. Ülések tervezése, előkészítése
11. § (1) A Képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja.
(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) polgármester,
b) képviselők,
c) bizottság,
d) intézményvezetők.
(3) A Képviselő-testület munkatervét a megelőző év utolsó ülésén fogadja el.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülés hónapját,
b) a tárgyalandó napirendi pontokat és azok előterjesztőit.
7. Az előterjesztések
12. § (1) Az előterjesztés általában írásbeli, melynek tartalmi elemei:
a) tárgy meghatározás,
b) meg kell jelölni pontosan, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, ha igen, milyen döntés született,
c) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
d) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
e) határozati javaslat.
(2) Határozati javaslat követelményei:
a) egyértelműen megfogalmazott legyen,
b) az alternatív döntésre előkészített feladatok egymástól jól elkülönültek legyenek,
c) meg kell nevezni a végrehajtás felelősét,
d) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét,
e) korábbi hatályban lévő döntésre utalás.
(3) A polgármester dönt az előterjesztés írásban történő kiadásáról, mely digitális formában történik. Az előterjesztéseket és határozati javaslatokat az ülést legalább 4 nappal megelőzően kell megkapnia a képviselő-testületi tagoknak, kivéve a rendkívüli ülés előterjesztését és határozati javaslatát.
(4) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat érdeke, vagy pályázat miatt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülés kezdetét megelőzően az előterjesztésre jogosult szóbeli vagy kötelezően írásban előterjesztendő napirend esetén írásbeli előterjesztésként sürgősségi indítványt nyújthat be. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről egyszerű többséggel a képviselő-testület határoz.
(5) Minden előterjesztéshez a jegyző ellenjegyzése szükséges.
8. A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése, tanácskozás rendje
13. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.
(3) A nyilvános ülésre meghívót kapnak:
a) polgármester,
b) képviselők,
c) jegyző,
d) napirendi ponthoz érintett személy.
(4) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) időpontját,
c) napirendet,
d) dátumot,
e) meghívó nevét és
f) aláírását.
(5) A meghívót a tervezett ülés előtt legkésőbb 4 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülést megelőző napon kell megküldeni a meghívottaknak.
(6) Szóbeli meghívásra telefonon a 9. § (3) bekezdése esetben kerülhet sor.
(7) Határozatképtelen ülést 7 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(8) A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendekkel az ülést tovább folytatja.
14. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a számszerűséget, határozatképességet.
(2) Javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Az előterjesztőkhöz a Képviselő-testület tagjai és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, a javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) Törvénysértő, jogszabályt sértő döntés meghozatala előtt a jegyző javaslatára a polgármester újra vitát indít.
(7) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a javaslat tételének sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(8) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(9) A tanácskozás rendjéért a polgármester felel:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgytól,
b) tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő magatartás esetén figyelmezteti a rendbontót,
c) ismétlődő rendzavarás esetén a Képviselő-testület jóváhagyásával a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő-testületi tag rendbontót.
(10) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el és a polgármester engedélyével hozzászóláshoz juthatnak. A tanácskozás rendjét sértő magatartás esetén a polgármester figyelmezteti a résztvevőket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintettet a terem elhagyására.
(11) A polgármester ülés közben szünetet rendelhet el két napirend között képviselő kérésére is.
(12) A polgármester a képviselő-testületi ülés végén bezárja az ülést.
9. A szavazás módja
15. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatokat a jegyző számolja össze.
(2) A képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet.
(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) hitel felvételénél,
b) adó megállapításánál,
c) a képviselő-testület bármely tagjának indítványára, ha azt a képviselő-testület megszavazza,
d) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt minősített többséggel a képviselő-testület feloszlatása esetén.
(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként olvassa ABC sorrendben a képviselők nevét, akik nevük felolvasása után igennel, nemmel vagy tartózkodással szavaznak.
(5) Név szerinti szavazásról készült listát a polgármester és a jegyző írja alá és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) A Képviselő-testület esetenként titkos szavazást is elrendelhet.
(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal és urnában történő elhelyezéssel történik.
(8) A szavazatok megszámlálását az Ügyrendi Bizottság végzi.
10. A Képviselő-testület döntései
16. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását és határozat meghozatalát kezdeményezhetik:
a) képviselő-testületi tagok,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) jegyző.
(2) A rendeletalkotásra és a határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezést a polgármesternek nyújtják be.
(3) A polgármester - a jegyző útján - a kezdeményezést tartalmazó indítványt a Képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A Képviselő-testület a rendelettervezet előkészítésével a jegyzőt bízza meg, szükség esetén a rendelet tárgya szerinti szakértőt kér fel.
17. § (1) A kihirdetés helyben szokásos módja: az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát,
b) kihirdetésének idejét,
c) a rendelet címét,
d) módosításait.
18. § A Képviselő-testület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
19. § (1) Minősített szavazattal - a megválasztott helyi képviselők több mint felének szavazatával - dönt a Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
a) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntések,
b) kitüntetések, elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása,
c) titkos szavazás elrendelése
esetén.
(2) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(3) Ha a Képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
20. § (1) A határozat tartalmazza:
a) Képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtásra szolgáló határidőt és
c) a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(3) A jegyző a kihirdetett önkormányzati határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) az ülés idejét,
b) a határozat számát,
c) a határozat tárgyát,
d) kihirdetésének idejét,
e) a határidejét,
f) a felelős nevét.
21. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:
a) napirend elfogadása,
b) ügyrendi kérdések,
c) név szerinti szavazás elrendelése,
d) titkos szavazás elrendelése,
e) sürgősségi indítvány napirendre vétele esetén.
11. A jegyzőkönyv
22. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakat, továbbá
a) az ülésről távol maradt képviselők nevét,
b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,
c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ülés elején a képviselők közül, a polgármester javaslatára megválasztott kettő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A polgármester távollétében az ülést levezető, a jegyző távollétében a 30. § (5) bekezdésének megfelelő személy írja alá.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) előterjesztéseket,
d) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólást.
(4) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül. A zárt ülés kivételével - a nyilvánosság biztosítása érdekében - Bükkszenterzsébet község honlapján kerül közzétételre.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével - ügyfélfogadási időben a jegyzőnél betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe.
12. Közmeghallgatás, lakossági fórum
23. § (1) Az önkormányzat évente egy alkalommal köteles közmeghallgatást tartani.
(2) A közmeghallgatás időpontja minden év második féléve.
(3) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testületi ülés meghirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Tartós távolléte esetén a közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület vezetésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Lakossági fórumot kell tartani a település életére, fejlődésére jelentős hatással bíró döntésekkel kapcsolatban.
(6) A lakossági fórumot kezdeményezheti:
a) önkormányzati képviselő,
b) a településen székhellyel rendelkező civil szervezet,
c) legalább 100 fő nagykorú állampolgár, akik a településen állandó lakóhellyel rendelkeznek.
(7) A lakossági fórum tartására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki a lakossági fórumot a kezdeményezés átvételétől számított nyolc napon belül köteles összehívni.
(8) A lakossági fórum meghívóját annak időpontja előtt legalább nyolc nappal ki kell függeszteni a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének hirdetőtábláján és közzé kell tenni Bükkszenterzsébet Községi Önkormányzat honlapján.
13. Helyi népszavazás
24. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél a település választópolgárainak 15 %-a. A kezdeményezésre a helyi népszavazást a képviselő-testület köteles kitűzni.
(2) A helyi népszavazás kezdeményezés további feltételei és eljárási szabályai tekintetében a hatályos törvények rendelkezései szerint kell eljárni.
14. A Képviselő-testület bizottsága
25. § A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai 3 fő képviselő.
26. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) ellátja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat,
b) kezeli és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait, gondoskodik azok őrzéséről.
(2) A Képviselő-testület egyes feladatai eredményesebb ellátására szükség szerint további bizottságokat hozhat létre.
27. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról, az ülés vezetéséről a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagjai gondoskodnak.
(2) Az ülések összehívását a bizottság tagjai is kezdeményezhetik.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz a polgármester és a jegyző.
(4) A bizottsági ülés összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
15. A Polgármester
28. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje heti 40 óra munkaidő keret, mely a pihenőidőt (ebédidőt) tartalmazza.
(3) A polgármester ügyfélfogadási rendje: Hétfő, szerda 10.00 órától 12.00 óráig.
16. Az Alpolgármesterek
29. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek tiszteletdíját a Képviselő-testület állapítja meg.
17. A Jegyző
30. § (1) A jegyző munkarendje heti 40 óra munkaidő keret, mely a pihenőidőt (ebédidőt) tartalmazza.
(2) A jegyző ügyfélfogadását a Közös Önkormányzati Hivatal SzMSz-e tartalmazza.
(3) A jegyzőnek az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal SzMSz-e tartalmazza.
(4) Köteles a jogsértő javaslatra vagy döntésre a figyelmet felhívni.
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátásra szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.
18. A Közös Önkormányzati Hivatal
31. § A Képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.
19. Társulások, nemzetiségi önkormányzat
32. § (1) Az Önkormányzat szükség szerint vesz részt hatósági igazgatási társulásban, közösen.
(2) Az igazgatási társulás működését a Képviselő-testületek külön megállapodásban rögzítik.
(3) Az Önkormányzat a Heves Vármegyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásban vesz részt.
(4) A Képviselő-testület által a társulásra átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
33. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen a hagyományok őrzése és gyarapítása, a nemzetiségek kulturális autonómiájának a települési nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzattal.
(2) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve tájékoztatás megadása iránt intézkedni. Amennyiben lehetséges, a Képviselő-testület a kezdeményezés, javaslat, tájékoztatás kérés megadásáról a soron következő legközelebbi ülésén dönt.
(3) A nemzetiségi önkormányzat az Njtv.-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni legkésőbb a Képviselő-testület soron következő ülésének napján.
(4) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályait közigazgatási szerződésben rendezik.
(5) Az Önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az Istenmezejei Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.
(6) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének közigazgatási szerződésben rögzített használatát.
34. § Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2020.(III.4.) önkormányzati rendelet.
35. § Ez a rendelet 2025. május 28-án lép hatályba.
1. melléklet az 5/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelethez
1. települési támogatások a lakhatási támogatás kivételével
2. önkormányzati tulajdon igénybevételéhez kezelői és tulajdonosi hozzájárulás adása
3. a településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása
2. melléklet az 5/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet az 5/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelethez