A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54.§ (1) bekezdésében és a 218/1999 (XII.28.) Korm. rendeletben foglaltakra, Ludas községi Önkormányzat képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy

(1) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;

(2) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;

(3) szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Ludas község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).

(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a közutak igazgatásáról szóló 19/1994 (V.31.) KHVM r. 4. számú mellékletében foglalt tevékenységekre és az azokkal kapcsolatos hatósági eljárásokra.

3. §

A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

Közterület-használat engedélyezése, visszavonása, a közterület igénybevétele

4. §

(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,

b mobil elárusító-fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,

c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,

d szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,

e) önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,

f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

g) alkalmi és mozgóárusításra,

h) kiállítás, alkalmi vásár céljára, sport és kulturális rendezvények, valamint

mutatványos tevékenység folytatásához

i) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás

alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

j) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,

k) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép,

pótkocsi, autóbusz tárolására vonatkozóan.

l) film- és televízió-felvétel céljára

m) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény elhelyezéséhez

5. §

(1) Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt a hatóságnál – az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor be kell jelenteni.

6. §

Nem adható közterület-használati engedély

a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával; műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával;

b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,

c) a tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az

utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását tájékoztatását szolgálja,

d) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.

e) olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

f) közutak, hidak területére,

g) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány megrongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,

h) a közút és a járda felületének reklám – ide értve a politikai reklámot is – céljára történő használatához,

i) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

j) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 10 m2 alapterületet meghaladó zárt szerkezetű pavilonok létesítéséhez,

k) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 10 m2 alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pultok és állványok létesítéséhez,

l) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné,

m)olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges infrastruktúra nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

n) jármű iparszerű javítására.

7. §

Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:

(1) lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna

(2) veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot, a közegészségügyi előírások érvényesülését

(3) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,

(4) sértené a faluképet,

(5) gátolná a települési esztétikai követelmények érvényesülését,

(6) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,

(7) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését,

(8) a kereskedelem-politikai és turisztikai érdekek indokolatlan mértékű sérelmével járna.

8. §

(1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat a polgármester látja el. A kérelmet az 1. melléklet szerint kell benyújtani.

(2) Az engedély

a) ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg

c) a visszavonásig adható meg.

(3) Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati engedélyt csak idény jelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.

(4) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, mely kérelemre többször meghosszabbítható.

(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

9.§

(1) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.

(2) A közterület-használati engedély kiadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a község rendezési tervét, valamint a köztisztasági szempontokat.

(3) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, illetve szakhatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzését.

(4) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterülethasználati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

10. §

(1) Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét, lakhelyét, illetőleg székhelyét,

b) a közterület-használat célját, időtartamát,

c) a közterület-használat helyének és mértékének pontos meghatározását,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat tartalmát,

e) a külön jogszabályban előírt illetéket.

(2) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, lakhelyét, székhelyét

b) a közterület-használat célját, időtartamát, a terület helyét mértékét,

c) az engedélyező eljárásban közreműködő szakhatósági hozzájárulásban foglalt előírásokat,

d) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

e) az igénybe vett terület tisztántartására, a környezet megóvására vonatkozó felszólítást,

f) az engedélyes kártalanítási igényeinek kizárását,

g) a közterület-használati díjfizetési kötelezettség mértékét, illetőleg a fizetés határidejét, módját

(3) Az engedély egy példányának megküldésével értesíteni kell:

a) kérelmezőt,

b) közreműködő szakhatóságokat,

c) a hivatal pénzügyi csoportját.

(4) Az engedélyes a közterület-használati engedélyt más személyre nem ruházhatja át.

(5) A közterület-használati engedély közérdekből bármikor visszavonható.

(6) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az

engedélyezett célra, mértékben használja, díjfizetési kötelezettségének

felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(7) Az engedély mintáját a 3. sz. melléklet tartalmazza.

11. §

(1) Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a jegyző köteles ellenőrizni, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja-e.

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

12. §

(1) Az engedélyes, a bérlő a közterület használatáért díjat (bérleti díjat) köteles fizetni. A díj mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza, a fizetendő díjat (bérleti díjat) és megfizetésének határidejét, módját a határozatban, illetve a szerződésben kell meghatározni.

(2) ¹

(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az OTÉK szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít. A közterülethasználati díjak évi, havi, napi vagy idénydíjak.

(4) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 1 m2-nek tekintendő.

(5) A díj befizetésének tényét a önkormányzati hivatalnál a befizetésre megszabott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolni kell.²

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

13. §

(1)Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért,

b) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért,

c) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért,

d) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,

e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, vízmedencék és más köztárgyak elhelyezéséért,

f) a fegyveres- és a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

g) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen.

(2) A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető:

a) az Önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok,

b) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység,

c) az Önkormányzat saját szervezetei (pl. intézményei) által szervezett rendezvények esetében.

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

14. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.

(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

15. §

(1) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.

(2) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.

A közterület-használati engedély érvényének megszűnése

16. §

(1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,

d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással

(2) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.

(3) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával, vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével.

(4) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti a tulajdonos Önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei

17. §

A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.

18. §

A közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött, de engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót a polgármester határidő kitűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.

19. §

(1) Szabálysértést követ el, és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 30.000,- forintig terjedő bírsággal sújtható az, aki a közterületet engedély, hozzájárulás nélkül igénybe veszi, azaz engedélytől eltérő módon használja, és e tevékenységével a rendelet 19.§-ában meghatározott figyelmeztetés ellenére sem hagy fel.

(2) Aki hirdetőtáblát, hirdető-berendezést, hirdetés céljára szolgáló ábrázolást engedély, hozzájárulás nélkül e célra ki nem jelölt helyen létesít, azzal szemben az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.

Záró rendelkezés

20. §

(1) Ez az önkormányzati rendelet 2005. november 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületfoglalási és haszonbérleti díj megállapításáról szóló 2/1991. (II.11.) önkormányzati rendelet, valamint e rendeletet módosító 7/1997.(VI.10.), 8/1997(X.14.), 15/1998.(XI.24.), 9/2002.(VII.03.), és a 19/2004.(V.27.) önkormányzati rendeletek.

(3) E rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

L u d a s, 2005. október 26.

Somlai György sk                                                                                             Vargáné Tóth Márta sk

    polgármester                                                                                                              jegyző