(2) Az önkormányzat székhelye a 3274 Ludas, Fő tér 1. szám alatti ingatlan.

2.§ Az önkormányzat jelképe Ludas címere és zászlaja, amelyek leírására, használatára a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

3.§ Az önkormányzat hivatalos körbélyegzője középen Magyarország címerét, körben a „Ludas Község Önkormányzata” és a „Ludas” szövegeket tartalmazza.

2. Az önkormányzat feladatai

4.§  (1)    Az önkormányzat alaptevékenységként ellátott kormányzati funkcióit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 2. melléklete tartalmazza. 

3. Az önkormányzat szervezete

5.§  (1) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése Ludas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: a képviselő-testület). 

(2) A képviselő-testület szerveire vonatkozó rendelkezéseket e rendelet IV. Fejezete tartalmazza.

6.§  Az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervek megnevezését és az általuk ellátott főbb feladatokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A munkaterv

7.§ (1) A képviselő-testület tárgyév január 1. napját megelőzően munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza a rendes ülések várható időpontját és a tárgyalni tervezett fontosabb napirendeket.

(3) A munkaterv év közben a képviselő-testület határozatával módosítható.

5. A képviselő-testület rendes ülései

8.§  (1) A képviselő-testület évente tíz rendes ülést tart.

(2) Rendes ülésnek minősül a képviselő-testület munkatervében szereplő ülés.

(3) A rendes üléseket a polgármester lehetőség szerint minden hónap utolsó szerdai napjára, tizenhét órára hívja össze. 

6. A képviselő-testületi rendkívüli ülései

9.§ (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben a 9.§ (1) bekezdésében foglalt határidő mellőzésével, továbbá elektronikus úton vagy távbeszélőn is összehívható.

7. A képviselő-testület ülésének összehívása

10.§ (1) A képviselő-testület ülését a papíralapú meghívó és a kapcsolódó előterjesztések nyomtatott formában vagy – az érintett hozzájárulása esetén – elektronikusan történő megküldésével legalább az ülést megelőző ötödik napon kell összehívni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az előterjesztések a 13.§ (4) bekezdésben foglalt esetben elektronikus úton is megküldhetőek.         

11.§ A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.^[1]

8. A képviselő-testületi ülés meghívója

12.§ (1) A meghívó tartalmazza

       a) az ülés helyét, időpontját,

b) az ülés jellegét,

c) a napirendi pontokat az előadó megjelölésével, valamint

d) a meghívottak névsorát. 

(2) A meghívóhoz képviselő-testület tagjai részére mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

9. Az előterjesztések

13.§ (1) Az előterjesztéseket szóban vagy írásban kell beterjeszteni a képviselő-testület ülésére.

(2) Kizárólag írásban terjeszthető be

a) a rendelettervezet,

b) a költségvetési beszámoló, a költségvetési koncepció tervezete, valamint

c) az alapító-, a megszüntető- és az alapító okiratot módosító okirat. 

(3) A rendelettervezetek előzetes társadalmi véleményeztetésének szabályairól a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(4) Az ülést megelőzően írásban beérkező előterjesztés-tervezetek napirendre vételéről a polgármester határoz.

(5) A polgármester megtagadhatja az előterjesztés napirendre vételét abban az esetben, ha az nem került a (6) bekezdés szerint előzetes törvényességi jóváhagyás céljából benyújtásra a jegyző részére. 

(6) Az előterjesztés-tervezeteket előzetes törvényességi jóváhagyás céljából legkésőbb a soron következő rendes ülést megelőző szerdán 12 óráig lehet benyújtani írásban az önkormányzat hivatalában vagy elektronikus úton, a hivatal központi elektronikus postafiókjába történő megküldéssel.

(7) Amennyiben a jegyző az előzetes vizsgált során olyan hiányosságot vagy téves jogértelmezést tapasztal az előterjesztésben, amely miatt az anyagot jóváhagyni nem tudja, úgy haladéktalanul tájékoztatja erről az előterjesztés benyújtóját, egyben tájékoztatja arról, hogy az előterjesztést mely pontokon látja célszerűnek módosítani.

(8) Amennyiben az előterjesztő előterjesztését továbbra is fenntartja, a polgármester pedig ennek ellenére is napirendre veszi az előterjesztést, úgy a jegyző törvényességi jelzést tesz a képviselő-testület ülésén.^[2]

10. A napirend

14.§ A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

15.§ (1) Az ülés megnyitását követően új napirendi pont felvételére (sürgősségi indítvány), napirendi pont elhagyására, elnapolására vagy a sorrend megváltoztatására a polgármester, a képviselő és a jegyző is javaslatot tehet. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az új napirendi pont (1) bekezdés szerinti felvételére az ülésen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a napirend előterjesztése rendelettervezetet nem tartalmaz. Amennyiben rendelettervezetet is tartalmaz az előterjesztés, úgy az az ülésen csak írásban nyújtható be, annak tárgyalásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja, úgy bármely képviselő indítványára szünet rendelhető el az előterjesztés megismerése érdekében.

(4) ^[3]

16.§ A napirendi pontokról a képviselő-testület vita és formális határozathozatal nélkül dönt.

8. A határozatképesség vizsgálata

17.§ A képviselő-testület határozatképességét a polgármester állapítja meg.

9. Napirend előtti felszólalások

18.§ (1) Napirend előtt a polgármester, továbbá bármely képviselő felszólalhat.

(2) A képviselő napirend előtti felszólalásának feltétele, hogy e szándékát a polgármesternek az ülést megelőzően jelezze.

19.§ (1) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, a felszólalással összefüggésben vita nem indítható, érintettség esetén azonban a polgármester, a képviselő vagy a jegyző válaszolhat.

(2) A napirend előtti felszólalás tárgya nem lehet olyan kérdés, amely előterjesztésként, önálló indítványként, interpellációként vagy az e rendelet szerinti kérdésként megfogalmazható. 

10. A napirendi pont tárgyalása

20.§ A napirendi pont tárgyalását megelőzően a napirendi ponthoz az előterjesztés készítője vagy előterjesztője rövid szóbeli kiegészítést tehet.

21.§ (1) A napirendi pont megnyitását és az esetleges szóbeli kiegészítést követően az előterjesztőhöz, indokolt esetben az előterjesztés készítőjéhez kérdés intézhető.

(2) Az előterjesztő vagy az előterjesztés készítője válaszához tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevő segítségét is kérheti.

(3) Amennyiben az előterjesztő vagy az előterjesztés készítője a kérdésre szóban nem tud válaszolni, a kérdező felhívására a következő rendes ülésre köteles válaszát írásban elkészíteni és átadni a kérdezőnek.

22.§ (1) Új napirendi pont tárgyalására az ülés napjának huszadik óráját követően csak a képviselő-testület döntése alapján kerülhet sor. 

11. A vita

23.§ (1) A polgármester a szóbeli kiegészítést, a kérdéseket és a kérdésekre adott válaszokat követően bocsátja vitára.

24.§ (1) Minden napirendi pontról önálló vitát kell nyitni.

(2) Az ülés gördülékennyé tétele érdekében a polgármester az adott napirend időkeretben történő tárgyalását rendelheti el.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a napirend vitája során egy képviselő legfeljebb három alkalommal, összesen legfeljebb 10 perc időtartamban szólalhat fel.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően bármikor szót kérhet

       a) az előterjesztő,

b) az előterjesztés készítője,

c) ügyrendi kérdésben a képviselő, továbbá

d) törvényességi észrevétel megtétele céljából a jegyző.

25.§ (1) A vita során, annak lezárását megelőzően bármikor szövegszerűen módosító javaslatot lehet tenni. 

(2) Amennyiben a módosító javaslat nagyobb terjedelmű, úgy a javaslat megfogalmazására a polgármester szünetet rendelhet el. 

26.§ (1) A vitát a polgármester zárja le, amennyiben megállapítja, hogy több hozzászóló nem jelentkezik, valamennyi hozzászóló kimerített hozzászólási időkeretét, vagy csak olyan képviselő jelentkezik, aki hozzászólási időkeretét már kimerítette.

(2) A vita lezárását követően, de a szavazást megelőzően a polgármester lehetőséget biztosít a jegyzőnek törvényességi észrevétel megtételére.

27.§ A napirendi pont tárgyalásától az előterjesztő a vita lezárását megelőzően bármikor elállhat.

28.§ A napirendi pont tárgyalása a képviselő-testület tagjának kezdeményezésére határozattal elnapolható.

12. Interpelláció

29.§ (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) polgármestertől,

b) jegyzőtől, és a

c) bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció).

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább két nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3)  A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az interpelláló nevét, valamint

b) az interpelláció tárgyát és tartalmát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben a polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen, ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban kell választ adni. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról. Az írásbeli választ a képviselő-testület minden tagja részére meg kell küldeni.

(7) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpellációt az illetékes állandó bizottságnak kell kiadni vizsgálatra és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni. 

13. Kérdés

30.§ A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

14. Bejelentés

31.§ A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

15. A rendfenntartás keretében megtehető intézkedések

32.§ (1) A polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel összefüggésben tegye meg javaslatát, észrevételét, a tárgytól pedig ne térjen el,

             b) felszólítja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megnyilvánulásoktól tartózkodjon,

             c) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

            d) megvonja a szót attól, aki az a)-c) pontok szerinti rendzavaró magatartást többszöri figyelmeztetés, felszólítás vagy                        rendreutasítás ellenére sem hagyja abba,

          e) a nem képviselő résztvevőt eredménytelen figyelmeztetést, felszólítást vagy rendreutasítást követően a teremből kiutasítja.

33.§ Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, úgy az ülést vezető elnök az ülést félbeszakíthatja.

16. Döntéshozatal

34.§ (1) A képviselő-testület a vita lezárása után döntést hoz. 

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. 

(3) Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. 

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

35.§ A képviselő-testület főszabály szerint nyílt-, a törvényben meghatározott esetekben titkos-, az ülést vezető elnök vagy a képviselő indítványára pedig név szerinti szavazással hoz döntést.

36.§ Nyílt szavazás esetén a képviselő-testület tagja kézfeltartással szavaz.

37.§ (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja az érvényes és érvénytelen szavazatokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely 

​

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét

tartalmazza. 

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja aláírja.

(5) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel, amely jelentés elfogadásáról a képviselő-testület vita és formális határozathozatal nélkül dönt.

38.§ (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. 

(2) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülést vezető elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. 

(3) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

39.§ A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.

40.§ (1) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület^[4]​ a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb hat hónapra legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mulasztás mellett meghozott döntés érvénytelennek minősül, a szavazást a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes, indokolt esetben rendkívüli ülésen meg kell ismételni. 

(3) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

17. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése

41.§ Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő közzététel.

18. Jegyzőkönyv

42.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

19. Nyilvánosság

43.§ (1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, a napirend tervezetéről a jegyző a lakosságot az ülés meghívójának az önkormányzat honlapján történő közzététel útján tájékoztatja.

(2) A képviselő-testület ülésein – tevékenységi körükben – a rendelet 4. mellékletében meghatározott személyeket és szervezeteket illeti meg tanácskozási jog.

III. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselő

20. Jogok és kötelezettségek

44.§* A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület bármely képviselő ez irányú kezdeményezésére vonatkozó javaslatára hozott határozata alapján legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

​* Hatályos: 2014. október 12. napjától

21. Rendeletalkotás és határozathozatal kezdeményezése

45.§* (1) A képviselő

a) írásos vagy

b) szóbeli

indítvány alapján kezdeményezheti határozat meghozatalát.

(2) A képviselő rendelet megalkotását kizárólag írásban benyújtott indítvány útján kezdeményezheti az e rendelet 15.§-ban meghatározottak szerint.

​* Hatályos: 2014. október 12. napjától

IV. Fejezet

A Képviselő-testület szervei

22. A polgármester

   46.§ A polgármester főállású tisztségviselő.

47.§ A polgármester dönthet - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át meg nem haladó új kötelezettségvállalásról,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítása miatti intézkedés megvalósításáról.

^47/A.§ [5]A polgármester ügyfélfogadási ideje: péntekenként 9-11 óráig, vagy ettől eltérően, előzetesen egyeztetett időpontban.

23. Az alpolgármester

48.§ (1) A képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és irányítja tevékenységét.

24. A bizottságok

49.§^[6] (1) A képviselő-testület állandó bizottságként

a) két képviselő és egy nem képviselő tagból álló Pénzügyi Bizottság elnevezésű bizottságot, valamint

b) két képviselő és egy nem képviselő tagból álló Szociális Bizottság elnevezésű bizottságot

hoz létre.

(2) A bizottságok részletes feladatait e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság az általa elfogadott ügyrend előírásai alapján működik.

(2) A bizottság ellát minden olyan feladatot, amely jogszabály előírása alapján kizárólagos bizottsági hatáskörbe tartozik. 

(3) A bizottság működésének fő szabályait a bizottság által elfogadott ügyrend tartalmazza.

25. A jegyző

50.§ (1) A közös önkormányzati hivatal aljegyzővel nem rendelkezik.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamban az e rendelet 5. mellékletében meghatározott köztisztviselő látja el. 

26. Az önkormányzat hivatala

51.§ A képviselő-testület Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt működtet Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel és nagyfügedi székhellyel. 

27. Átruházott hatáskörök

52.§ A képviselő-testület valamely szerve részére átruházott hatásköreit e rendelet 6. melléklete, valamint az önkormányzat egyéb rendeletei tartalmazzák.

V. Fejezet

Lakossági fórumok

28. Falugyűlés, közmeghallgatás, lakossági fórum

53.§ (1) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében falugyűlést, vagy a település lakosságának meghatározott részét érintő egyéb lakossági fórumot hívhat össze. 

(2) A lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot legalább nyolc nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon a közmeghallgatás előtt legalább tizenöt nappal értesíti.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

29. Az önkormányzat költségvetése

54.§ Az önkormányzat költségvetési rendeletét a képviselő-testület – ezzel ellentétes döntése hiányában – egy fordulóban tárgyalja. 

30. Az önkormányzati hivatal gazdálkodással összefüggő feladatai

55.§ A hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el Ludas Községi Önkormányzat és saját gazdálkodási, számviteli feladatain túl az önkormányzat önállóan működő költségvetési szerveinek ilyen jellegű feladatait is a felelősségvállalás és munkamegosztás rendjéről szóló megállapodás alapján. 

31. A belső ellenőrzés

56.§ (1) Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása látja el.

(2) Az önkormányzat a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést az Abasári Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás útján biztosítja.

​(3) Az önkormányzat a háziorvosi ügyeleti feladatok ellátását a Mátraaljai Önkormányzatok Egészségügyi Társulása útján biztosítja.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

32. Hatályba léptető rendelkezések

57.§ (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2013. július 3. napján lép hatályba. 

(2) A 44-45.§ a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

58.§ Hatályát veszti Ludas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testületi és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007. (III.29.) önkormányzati rendelete.

Ludas, 2013. június 27.

dr. Molnár Péter, sk.                                           Somlai György, sk.  

          jegyző                                                           polgármester