Ludas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

Ludas Községi Önkormányzat Polgármesterének 8/2020. (IV.28.) önkormányzati rendeletével módosított

2/2018. (II.23.) önkormányzati rendelete

Ludas Községi Önkormányzat Képviselő – testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (meghatározott feladatkörében eljárva az következőket rendeli el:

1. Bevezető rész

1. §

(1) A Képviselő – testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és – hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

II. Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése, alapvető adatai

2.  §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Ludas Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3274 Ludas, Fő tér 1. szám alatti ingatlan.

3. §

Az önkormányzat jelképe Ludas címere és zászlaja, amelyek leírására, használatára a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

4. §

Az önkormányzat hivatalos bélyegzője középen Magyarország címerét, körben a „Ludas Községi Önkormányzat” és a „Ludas” szövegeket tartalmazza.

2. Az önkormányzat szervezete

5. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Ludas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei – a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző – és megállapodástól függően az önkormányzat társulásai látják el.

(3) A képviselő-testület szerveire vonatkozó rendelkezéseket e rendelet V. fejezete részletezi.

6.§

Az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervek megnevezését és az általuk ellátott főbb feladatokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3. Az önkormányzat hivatala

7. §

A képviselő-testület Karácsond Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt működtet Karácsondi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) elnevezéssel és karácsondi székhellyel.

4. Az önkormányzat feladat – és hatáskörei

8. §

(1) Az önkormányzat alaptevékenységeként ellátott kormányzati funkcióit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a kötelező, illetve önként vállalt feladat – és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönthet.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását, ha annak jövedelmi, tárgyi és személyi feltételei rendelkezésre állnak.

(5) Önként vállalt helyi közügyek ellátása nem veszélyeztetheti az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó, kötelezően ellátandó feladatainak ellátását.

(6) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(7) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

9. §

(1) A képviselő-testület valamely szerve részére átruházott hatásköreit e rendelet 4. számú melléklete, valamint az önkormányzat egyéb rendeletei tartalmazzák.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről évente számot ad a képviselő-testületnek.

(3) A települési képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra vonatkozó kezdeményezést írásban kell a képviselő-testület részére benyújtani. A kezdeményezést a képviselő-testület kivizsgálja és dönt a vizsgálat eredményéről.

III. A képviselő-testület működése

10. §

A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

1. A képviselő-testület munkaterve

11. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves – január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló – munkaterv.

(2) A képviselő-testület a munkatervet minden tárgyév január 1. napját megelőzően fogadja el.

(3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, jóváhagyás céljából a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő-testületet a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.

(4) A munkaterv tartalmazza a rendes ülések várható időpontját és a tárgyalni tervezett fontosabb napirendi pontokat.

(5) A munkatervet a képviselő-testület év közben határozatával módosíthatja.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

2. A képviselő-testület ülései

12. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 15 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

2.1. A képviselő-testület alakuló ülése

13. §

(1) A képviselő-testület tagjai részére az alakuló ülést megelőzően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket. A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen:

a) a képviselő-testület meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját,

b) a testület tagjai (képviselők) a Választási Bizottság elnöke előtt esküt tesznek,

c) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját,

d) a képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét, költségtérítését,

e) a képviselő-testület a polgármester javaslatára megválasztja az alpolgármestert,

f) a képviselő-testület megállapítja a polgármester, és az alpolgármester tiszteletdíját, költségtérítését,      

g) a képviselő-testület módosíthatja az SZMSZ-t, megválaszthatja a bizottságokat.

(3) Az alpolgármester megválasztására irányuló titkos szavazást a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság bonyolítja le.

(4) Az eskü szövegét az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke, egyéb esetben a polgármester olvassa elő.

(5) A képviselő-testület alakuló ülését követő 15 napon belül a jegyző valamennyi települési képviselő és bizottsági tag részére a hatályos önkormányzati rendeleteket elektronikus adathordozón, vagy papíralapú nyomtatványon átadja.

2.2. A képviselő-testület rendes ülése

14. §

(1) A képviselő-testület évente hat rendes ülést tart.

(2) Rendes ülésnek minősül a képviselő-testület elfogadott munkatervében szereplő ülés.

(3) A rendes ülést a polgármester – lehetőség szerint – a munkaterv szerinti hónap (kivételt képez a szeptember és a december hónap) utolsó csütörtöki napjára, 12:00 óra utáni időpontra hívja össze.

2.3. A képviselő-testület rendkívüli ülése

15. §

(1) A képviselő-testület elfogadott munkatervében nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülése összehívható:

a) a polgármester  indítványára a sürgősség indokának megjelölésével

b) törvénysértés miatt a jegyző indítványára,

c) nemzetiséget érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat indítványára.

(3) A rendkívüli ülés megtartására irányuló indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 15 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni.

3. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága

16. §

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

(2) A képviselő-testület ülésein – tevékenységi körükben – a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott személyeket és szervezeteket illeti meg tanácskozási jog.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozottak szerint.

(4) Amennyiben a zárt ülés tartására – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint - az érintett kérésére történik, az erre vonatkozó írásos kérelmet legkésőbb az ülés megkezdéséig az ülést vezető részére le kell adni.

(5) Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és a képviselő-testület által kiírt pályázat feltételeinek meghatározására, a pályázat tárgyalásakor a zárt ülés elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(6) A zárt ülés tartására vonatkozó testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(7) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel az „egyebek, bejelentések” napirendi pontban az előzőleg érintett napirendi pontokkal kapcsolatban hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólás maximális időtartama három perc. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jogot a polgármester megvonhatja, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet, illetve hozzászólása nem az előzőleg elhangzott napirendi pontokra vonatkozik.

4. A képviselő-testület üléseinek összehívása

17. §

(1) A képviselő-testület ülését a meghívó és a kapcsolódó előterjesztések írásos, papíralapú megküldésével legalább az ülés megtartását megelőző ötödik napon kell összehívni.

(2) Az előterjesztések elektronikus formában kell megküldeni a képviselő-testület részére, de amennyiben az elektronikus megküldés akadályozott, úgy az előterjesztéseket postai úton kell továbbítani a tagok számára.

18. §

A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a szociális bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.

5. A képviselő-testületi ülés meghívója

19. §

(1) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját

b) az ülés jellegét

c) a javasolt, tárgyalandó napirendi pontokat az előadó megjelölésével, valamint

d) az ülésre meghívott személyek névsorát.

(2) A képviselő-testület tagjai részére a meghívó mellé csatolni kell az írásos előterjesztéseket is.

(3) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés csak a zárt ülés résztvevőinek kézbesíthető.

6. A napirend

20. §

(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) Az ülés megnyitását követően új napirendi pont felvételére (sürgősségi indítvány), napirendi pont elhagyására, elnapolására vagy a sorrend megváltoztatására a polgármester, a képviselő és a jegyző is javaslatot tehet. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Az új napirendi pont (2) bekezdés szerinti felvételére az ülésen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a napirend előterjesztése rendelettervezetet nem tartalmaz. Amennyiben rendelettervezetet is tartalmaz az előterjesztés, úgy az az ülésen csak írásban nyújtható be, annak tárgyalásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja új napirendi pont tárgyalásához, úgy bármely képviselő indítványára szünet rendelhető el az előterjesztés megismerése érdekében.

(5) Az ülést megelőzően írásban beterjesztett képviselői indítványt, a kérdést, az interpellációt az (1)-(6) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(7) A napirend elfogadását követően a képviselő-testület nem térhet el a napirendi pontok tárgyalását sem időrendben sem tartalomban.

7. Az előterjesztések

21. §

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) döntést igénylő indítvány, amely rendelet alkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat,

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely intézmény, szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

22. §

(1) Az előterjesztéseket szóban, vagy írásban kell beterjeszteni a képviselő-testület ülésére.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) témakör szerint illetékes bizottság elnöke

c) települési képviselő,

d) a jegyző.

(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt 10 munkanappal a jegyzőhöz kell eljuttatni.

(4) Az előterjesztő jogosult az előterjesztést visszavonni.

(5) Kizárólag írásban terjeszthető be:

                     a) rendelettervezet;

                     b) költségvetési beszámoló, a költségvetési koncepció tervezete, valamint

                     c) az alapító-, a megszüntető-, és az alapító okiratot módosító okirat.

(6) A rendelettervezetek előzetes társadalmi véleményeztetésének szabályairól a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(7) Amennyiben az előterjesztés jelentős terjedelmű, úgy a (2) bekezdésben, valamint a 17. § - ban foglaltak teljesítettnek tekintendők abban az esetben is, ha a jegyző felhívja a képviselők figyelmét arra, hogy a dokumentum teljes terjedelemben megtekinthető az önkormányzati hivatalban, vagy kérésre elektronikus úton megküldhető a képviselők részére.

(8) Minden esetben jelentős terjedelműnek kell tekinteni az előterjesztést, ha annak terjedelme meghaladja a húsz oldalt.

8. A sürgősségi indítvány

23. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések lezárását követően merült fel és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani.

(2) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyában egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) polgármester,

b) bizottságok,

c) települési képviselő, 

d) jegyző,

e) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján 12.00 óráig a polgármesternél kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(5) Amennyiben a polgármester az indítványnak helyt ad, úgy a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt. Elutasítás esetén az indítvány a testület soron következő ülésén napirendre kerül.

9. A tanácskozás rendje

9.1. A határozatképesség vizsgálata

24. §

(1) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester állapítja meg.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több, mint a fele jelen van.

9.2. A tárgyalási szünet

25. §

Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület minimum 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

9.3. A rendfenntartás keretében tehető intézkedések

26. §

(1) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, melynek érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

c) rendre utasítja azt, aki a képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson,

(3) Az (2) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

10. A hozzászólások típusai

27. §

A képviselő-testületi ülésen elhangzó hozzászólások típusai:

a) napirend előtti felszólalás,

b) hozzászólás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó hozzászólás,

d) interpelláció,

e) kérdés,

f) bejelentés,

g) személyes megjegyzés.

10.1. Napirend előtti felszólalás

28. §

(1) Napirend előtt a polgármester, továbbá bármely képviselő felszólalhat.

(2) A képviselő napirend előtti felszólalásának feltétele, hogy e szándékát a polgármesternek az ülést megelőzően legalább egy órával jelezze, megjelölje felszólalása tárgyát, és időtartamát.

(3) Ha a polgármester az engedély megadását megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A napirend előtti hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(5) A hozzászólás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

(6) A napirend előtti felszólalás tárgya nem lehet olyan kérdés, amely előterjesztésként, önálló indítványként, interpellációként vagy az e rendelet szerinti kérdésként megfogalmazható.

10.2. Hozzászólás ügyrendi kérdéshez

29. §

(1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik települési képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. Ügyrendi kérdésnek minősül a jelen rendelet szabályainak betartásával kapcsolatos hozzászólás.

(2) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

10.3. Napirendhez kapcsolódó hozzászólás

30. §

A napirendi pont tárgyalását megelőzően a napirendi ponthoz az előterjesztés készítője vagy előterjesztője rövid szóbeli kiegészítést tehet.

31. §

(1) A napirendi pont megnyitását és az esetleges szóbeli kiegészítést követően az előterjesztőhöz, indokolt esetben az előterjesztés készítőjéhez kérdés intézhető.

(2) Az előterjesztő vagy az előterjesztés készítője válaszához tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevő segítségét is kérheti.

(3) Amennyiben az előterjesztő vagy az előterjesztés készítője a kérdésre szóban nem tud válaszolni, a kérdező felhívására a következő rendes ülésre köteles válaszát írásban elkészíteni és átadni a kérdezőnek.

10.4. Interpelláció

32. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) polgármestertől,

b) jegyzőtől, és a

c) bizottság elnökétől

az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben felvilágosítást kérhet (interpelláció).

(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb az ülést megelőző negyedik munkanapig a polgármesternél kell benyújtani, mely tartalmazza az interpelláló nevét, interpelláció tárgyát, a címzettet.

(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(4) Sürgős esetben a polgármester engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére az interpelláció engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Az interpellációra a testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - választ kell adni. Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen a válaszadásra a testület következő ülésén kerül sor.

(6) A válasz elhangzása után az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(7) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, annak vizsgálatával a tárgy szerint érintett bizottságot bízza meg, melynek eredményéről a bizottság a következő ülésen beszámol.

(9) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottság jelentésének meghallgatását követően vita nélkül határoz.

(10) Amennyiben az interpellációra írásban adnak választ, annak másolatát meg kell küldeni minden képviselőnek és annak elfogadásáról a következő ülésen a testület a (7) – (9) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

10.5. Kérdés

33. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – 2 perc időtartamban szóban vagy írásban – a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, tanácsnokhoz önkormányzati ügyben kérdést intézhet.

(2) Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(3) A képviselőnek kérdezési szándékát – a kérdés teljes írásos szövegének a polgármesterhez történő benyújtásával – kell jeleznie.

(4) A munkaterv szerinti soron következő ülés előtt legalább 8 nappal benyújtott kérdésre a képviselő-testület ülésén a képviselő részére kötelező érdemi választ adni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül, de az ülés megkezdése előtt legalább egy órával benyújtott kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

10.6. Bejelentés

34. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen az ülés napirendjének megtárgyalása után bejelentéssel élhet intézkedést nem igénylő tény, körülmény testülettel történő megismertetése céljából.

(2) A képviselőnek bejelentési szándékát a polgármesternek az ülés megkezdése előtt legalább egy órával jeleznie kell.

(3) A bejelentés maximális ideje 5 perc.

10.7. Személyes megjegyzés

35. §

(1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.

11. A vita

36. §

(1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Az önkormányzati rendelettervezetek tárgyalása – a képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően.

(3) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jogkörrel résztvevő személyek összesen legfeljebb 10 perc, hozzászólásonként pedig legfeljebb 3 perc időtartamban tehetik meg hozzászólásukat napirendi pontonként.

(4) A hozzászólások lezárását követően a polgármester az elhangzottak véleményezésére lehetőséget ad a napirend előterjesztője részére legfeljebb 3 perc időtartamban, majd a vitát lezárja.

(5) A vita lezárását követően a polgármester összefoglalja az elhangzottakat.

(6) A rendelettervezetet, a határozati javaslatot z előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a javaslattevő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A javaslat részekre is bontható, ebben az esetben részenként kell szavazni. A részekre bontást bárki javasolhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(10) A rendelet és a határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a rendelettervezet és a határozat szövegébe történt beillesztése után lehet.

(11) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a rendeletet, határozatot.

(12) A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben lehet minősített többséggel, vita nélkül, nyílt szavazással hozott döntés alapján visszatérni.

(13) A napirendi pont tárgyalása a képviselő-testület tagjának kezdeményezésére vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal elnapolható.

A döntéshozatal

37. §

(1) A képviselő-testület a vita lezárása után döntést hoz.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(3) Bármely képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

38. §

A képviselő-testület főszabály szerint nyílt-, a törvényben meghatározott esetekben titkos-, az ülést vezető polgármester, vagy a képviselő indítványára pedig név szerinti szavazással hoz döntést.

39. §

(1) Nyílt szavazás esetén a képviselő-testület tagja kézfeltartással szavaz.

(2) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellenszavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

40. §

(1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A szavazólap tartalmazza:

a) a szavazás pontos idejét (év, hó, nap),

b) a jelölt nevét,

c) a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést,

d) a döntés tárgyát.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja az érvényes és érvénytelen szavazatokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét

tartalmazza.

(5) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja aláírja.

(6) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést a szavazás eredményéről a képviselő-testületnek, amely jelentés elfogadásáról a képviselő-testület vita és formális határozathozatal nélkül dönt.

41. §

(1) Névszerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottak kivételével  - bármely ügyben elrendelhet.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket – a polgármester és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

42. §

A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások nem ismételhetők meg.

43. §

(1) Amennyiben a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb hat hónapra legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mulasztás mellett meghozott döntés érvénytelennek minősül, a szavazást a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes, indokolt esetben rendkívüli ülésen meg kell ismételni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

13. A képviselő-testület döntései

44. §

A képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendelet;
2. önkormányzati határozat;
3. határozathozatal nélküli tudomásulvétel.

13.1. Az önkormányzati rendelet

45. §

(1) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

a) polgármester,

b) települési képviselő,

c) képviselőtestület bizottsága,

d) jegyző,

e) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,

 f) civil szervezet képviselője.

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani.

46. §

(1) A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelettervezetből és szükség esetén indokolásból áll. Az  indokolásnak tartalmazza azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(2) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság/ok megvitatják.

(3) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – azok benyújtásának sorrendjében – szavaz, majd a rendelet egészéről dönt.

(4) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) A rendeletek nyilvántartásáról  és folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyző figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását, és szükség szerint elvégzi a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései szerinti  utólagos hatásvizsgálatát, melynek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

47. §

(1) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendelet jelölése tartalmazza:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését

b) a rendelet sorszámát

c) a rendelet kihirdetésének idejét (év/hónap,nap)

d) az önkormányzati rendelet kifejezést és

e) a rendelet címét.

48. §

(1)A rendelet kihirdetése a Ludas Községi Önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetés napja a rendelet kifüggesztésének időpontja.

(2) A kihirdetett rendelet egy példányát amennyiben szükséges, meg kell küldeni rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek.

13.2. Az önkormányzati határozat

49. §

(1) A képviselő-testület határozat fajtái:

a) normatív határozat

b) önkormányzati hatósági határozat

c) egyéb határozat.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásról való beszámolás idejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) Az elfogadott határozat szövegét a polgármester kihirdeti.

50. §

(1) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.

(2) A határozat jelölése tartalmazza: 

a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését

b) a határozat sorszámát

c) a határozat meghozatalának idejét (év, hónap, nap) és

d) a határozat kifejezést.

51. §

(1) A normatív határozat kihirdetésére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

52. §

A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekben,

b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,

c) tájékoztató anyagokról,

d) a rendelettervezet és a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványokról.

14. A képviselő-testület jegyzőkönyve

53. §

(1)A képviselő-testület jegyzőkönyvét egy, a képviselő-testület tagjai közül választott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(2) A jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a polgármester tesz javaslatot, személyéről a képviselő-testület formális határozathozatal és vita nélkül dönt.

(3) Az írásos jegyzőkönyv digitális hangfelvétel segítségével készül.

(4) A hangfelvétel archiválásáról a jegyző köteles gondoskodni, melyről másolatot készíteni tilos.

(5) A jegyző köteles biztosítani a képviselők részére a hangfelvétel közös önkormányzati hivatal székhelyén történő meghallgatását.

(6)  A hangfelvételt  a jegyző köteles a közös önkormányzati hivatal székhelyén zárt helyen tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, majd azt az érintett önkormányzati ciklus végén megsemmisíteni.

(7) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza

a) az ülés jellegét, nyilvános vagy zárt módját,

b) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát. Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását nem menti ki, igazolatlanul távolmaradónak minősül.

c) képviselők esetében a később érkezés, illetve az ülés bezárása előtti távozás idejét, tényét,

d) az előadók nevét és beosztását,

e) a polgármester intézkedéseit,

f) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(8) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(9 A jegyzőkönyv melléklete:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a névszerinti szavazásról készült jegyzék,

d) az írásban benyújtott hozzászólás, interpelláció, kérdés,

e) az előterjesztés.

54. §

A választópolgárok a nyilvános ülések jegyzőkönyveibe a Ludas Községi Önkormányzat Hivatalában tekinthetnek be.

IV. A helyi önkormányzati képviselő

1. A helyi önkormányzati képviselő jogállása

55. §

(1) A helyi önkormányzati képviselők jogait és kötelezettségei a mindenkor hatályos Magyarország önkormányzatairól szóló törvény és egyéb jogszabályok, továbbá a jogokra, kötelezettségekre valamint a jogállásra vonatkozóan e rendelet határozza meg.

(2) A képviselő-testület tagja Ludas Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A helyi önkormányzati képviselő jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

56. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) A települési képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(3) A lemondás nem vonható vissza.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik a képviselő által meghatározott – a lemondást követő egy hónapon belüli – időpontban. Ennek hiányában a lemondás bejelentésének illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

2. Az összeférhetetlenségi eljárás

57. §

(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Szociális Bizottság részére adja át kivizsgálásra.

(2) A képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

3. A méltatlansági eljárás

58. §

(1) A polgármester a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a Szociális Bizottság részére adja át kivizsgálásra.

(2) A Szociális Bizottság a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt a méltatlanságról.

4. A helyi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata

59. §

A helyi önkormányzati képviselői, a nemzetiségi képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a Szociális Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

V. A képviselő-testület szervei

1. A Polgármester

60. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmának megállapítására a Szociális Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően az alábbi főbb feladatokat látja el:

a) a település fejlődésének elősegítése;

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a  közakarat  érvényesülésének a biztosítása,

f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g) a lakosság  önszerveződő közösségeinek a  támogatása,  a  szükséges együttműködés kialakítása,

h) kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel,

i) az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése,

j) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

k) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

l) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

m) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása,

n) A polgármester dönthet - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

1. önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

2. az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át meg nem haladó új kötelezettségvállalásról,

3. az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítása miatti intézkedés megvalósításáról.

 (2) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a  jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

2. Az Alpolgármester

61. §

(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és irányítja tevékenységét.

3. A Jegyző

62. §

(1) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései szerinti feladatokat látja el.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő testület döntései határozzák meg.

(3) A közös hivatal jegyzőjét Karácsond Község Polgármestere nevezi ki határozatlan időre.

(4) A közös önkormányzati hivatal aljegyzővel rendelkezik.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamban az aljegyző, vagy akadály esetén a Karácsond polgármestere által meghatározott köztisztviselő látja el.

A megbízást az önkormányzati rendelet 5. melléklete tartalmazza.

4. A Bizottságok

4.1. Az állandó bizottságok

63. §

Állandó bizottságként a Szociális Bizottság ellátja az önkormányzat szociális rendeletében meghatározott bizottsági feladatokat, véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális kérelmeket, azokkal kapcsolatban javaslatot tesz, ellátja azokat a feladatokat, melyeket a képviselő-testületi döntés vagy jogszabály bizottság hatáskörébe utal, továbbá a jelen rendelet 57. § és 59. § - ában foglaltak szerint jár el

64. §

A képviselő-testület szociális bizottsága két képviselő és egy nem képviselő tagból áll.

4.2. Az ideiglenes bizottságok

65 §

(1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízása, feladatának elvégzéséig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Az ideiglenes bizottság az általa végzett munkáról és annak eredményéről köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni.

(3) Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

4.3. A bizottságok ülései

66. §

(1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a polgármester látja el.

(2)Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozata,

b) a jegyző indítványa,

c) a bizottsági tagok több mint felének indítványa alapján, illetőleg

e) e rendeletben meghatározott esetekben.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, valamint a roma nemzetiséget érintő napirendekhez a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, valamint mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(4) A képviselőket elektronikus formában, papíralapon, vagy telefonon értesíteni kell a bizottságok ülésének időpontjáról és napirendjéről.

(5) A bizottság köteles megtárgyalni és véleményt nyilvánítani a képviselő-testület, a polgármester által meghatározott kérdésekről, vagy – az általuk megjelölt – testület elé kerülő napirendekről. Indokolt esetben sürgősen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.

(7) A bizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatot egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.

(8) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A bizottság határozatainak jelölése:

a) a határozat sorszámát

b) a határozat meghozatalának idejét (év, hónap, nap),

c) a bizottság megnevezését és

d) a bizottsági határozat kifejezést.

(9) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

(10) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén.

(11) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

(12) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolás időpontját a képviselőtestület munkatervében önálló napirendként kell meghatározni.

VI. A Társulás

67. §

(1) A képviselő-testület - feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása, valamint a község és környéke közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése, térségi kapcsolatok erősítése céljából - más települési önkormányzattal társulhat.

(2) A társulással kapcsolatos megállapodást írásba kell foglalni, amelyet a polgármester és a jegyző készít elő, továbbá gondoskodnak annak végrehajtásáról.

(3) A társulás ellátja a társulási megállapodásban rá átruházott hatásköröket.

VII. Lakossági fórumok

68. §

(1) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében falugyűlést, vagy a település lakosságának meghatározott részét érintő egyéb lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot legalább nyolc nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon a közmeghallgatás előtt legalább tizenöt nappal értesíti.

VIII. Az önkormányzat gazdálkodása

1. A gazdasági program

69. §

(1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kérhet a település polgáraitól, a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé.

2. A költségvetés

70. §

(1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó központi jogszabályok és az önkormányzat rendeletei az irányadóak.

(2) Az önkormányzat költségvetési rendeletét a képviselő-testület – ezzel ellentétes döntése hiányában – egy fordulóban tárgyalja.

(3) A költségvetési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a munkatervében meghatározott időpontban. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok elvégzéséről - a polgármester intézkedésének megfelelően - a jegyző gondoskodik.

71. §

A költségvetési évet követően a zárszámadást rendelettel állapítja meg a képviselő-testület.

3. Az önkormányzat vagyona

72. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) A képviselő-testület a lakosságot évente egyszer tájékoztatja az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

4.  A belső ellenőrzés

73. §

Az önkormányzat és az irányítása alatt álló költségvetési szervek belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása látja el.

IX. Nemzetközi kapcsolatok

74. §

Ludas Községi Önkormányzat külföldi testvérvárosai:

a) Ludas (Vajdaság)

b) Marosludas (Románia-Erdély).

X. Záró rendelkezések

75. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ludas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról.

Ludas, 2020. április 27.

Vargáné Csengeri Mónika                                                                         Forgó Istvánné

polgármester                                                                                           jegyző

Kihirdetve:

2020. április 28.

Forgó Istvánné jegyző