Zagyvaszántó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az a tevékenység vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti vagy veszélyezteti, és azt Zagyvaszántó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) e rendeletben közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít.

(2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

(3) A rendelet hatálya kiterjed Zagyvaszántó Község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást megvalósító, minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre; valamint a magatartások elkövetőivel szembeni közigazgatási bírság kiszabásának szabályaira.

(4) A döntés ellen újrafelvételi eljárás nem indítható.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá azt a magánterületet, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

2. Zöldterület: állandóan növényzettel fedett, más közigazgatási terület-felhasználási egységbe nem tartozó közterület. A község közigazgatási területén zöldterületnek minősül a Millecentenáriumi park, Rákóczi úti Szent Erzsébet park, Szabadság téri park, Nagymező utcai parkok, „Boróka” park, a játszóterek, a Tájház kertje, a sportpálya, az utcai zöldsávok, a virágágyások. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyeken a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

3. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt – része.

4. Út: a járművek és gyalogosok közlekedésére vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület vagy magánterület (közút, magánút). Közút: a járművek és a gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület. Magánút: a járművek és a gyalogosok közlekedésére szolgáló közforgalom elől elzárt vagy közforgalom elől el nem zárt magánterület.

5. Árok: a csapadékvíz elvezetésére szolgáló, rendszerint a járda és az út közötti hosszú, keskeny bemélyedés. Kertek, mezőgazdasági ingatlanok végében vízelvezetési funkcióval húzott mélyedés.

6. Mezőgazdasági ingatlan: a termőföld a rajta lévő telepítménnyel, az ingatlan nyilvántartásban vele együtt nyilvántartott felépítménnyel, valamint a termőföldön található, önálló ingatlanként nyilvántartott mezőgazdasági rendeltetésű felépítmény. A termőföld az a külterületi földrészlet, amelyet az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdőművelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A telepítmény a termőföld hasznosítását segítő és a termőföld értékét illetve hasznait növelő – beruházás útján megvalósuló – agrotechnikai létesítmény (pl. haszonnövény, telep, támrendszer stb. együtt), valamint az erdő esetében – a védett, vagy védelemre tervezett erdők kivételével – a faállomány.

2. Eljárási szabályok

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása miatt indult eljárásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére (a továbbiakban: Jegyző) ruházza át.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósítójával szembeni eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel. 

(3) A Ket. 94.§ (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 94.§ (1) bekezdés a) pontja kizárt - vagyis a közigazgatási bírság külön felszólítás nélkül azonnal kiszabható -, ha az abban megszabott határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné - az e rendelet alapján kiszabott jogkövetkezmények alkalmazásával – az alábbi közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetében: 6-7.§§.

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.

(2) Nem indítható eljárás, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása óta a Jegyző tudomására jutásától számított hat hónap, vagy a magatartás megvalósulásától számított egy év eltelt. Az egyéves határidő kezdő napja

a) az a nap, amikor a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósul,

b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik,

c) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejárta.

(3) A Jegyző Zagyvaszántón ideiglenes vagy állandó lakcímmel nem rendelkező személyt idézheti a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltségének címére.

5. § (1) E rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályit sértő magatartás természetes személy megvalósítójával szemben ötezer forinttól kétszázezer forintig terjedő, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén tízezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki, amely kiszabás a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magtartás folyamatos, egy hónapot meghaladó fennállása esetén többször is ismételhető.

(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(3) A fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell azzal, hogy gondoskodjon a fiatalkorú hatóság előtti megjelenéséről.

(4) A kiszabásra kerülő pénzbírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(5) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás  

a) csekély súlyú,

b) a megvalósítója a megvalósulást megelőző egy évben a településen nem valósított meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást,

c) megvalósítójának személyi körülményei, és

d) megvalósulásának körülményei alapján megállapítható, hogy kellő visszatartó hatás várható tőle,

a Jegyző határozatában megállapítja a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulását, és közigazgatási bírság alkalmazása helyett a magatartás megvalósítóját kötelezi, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, továbbá tájékoztatja őt, hogy az ismételt magatartás megvalósítás esetén lehetőség van közigazgatási bírság kiszabására.

(6) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósítója a megvalósulást megelőző egy évben a településen kétszer vagy annál többször valósított meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást (függetlenül a cselekményért kapott szankciótól) súlyosbító körülményként kell figyelembe venni. Ezt a kiszabott közigazgatási bírság összege kell, hogy tükrözze.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósítása miatt kiszabott közigazgatási bírságot az első fokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást megvalósító személynek megfizetni Zagyvaszántó Község Önkormányzata 62100236-11039990 számú bírság alszámlára. Az így befolyt összeget a Képviselő-testület a közterületek karbantartására, műtárgyak (pad, kuka), növények beszerzésére fordítja. Az előző évben befolyt összeg felhasználásáról a Képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendelet elfogadásakor dönt.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósulása miatt lefolytatott eljárás során eljárási költségnek minősül a jegyző eljárása során felmerült, igazolt költség is.

(9) A közigazgatási bírság meg nem fizetése esetén a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Zagyvaszántó Község rendezettségével, zöldterületeivel, és a környezet védelmével összefüggő egyes közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

6. § A környezetvédelemről és a köztisztaságról szóló 13/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelethez kapcsolódóan közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:

1. aki a szennyvizet élő vizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornába, nyílt árokba vezeti, illetve gyűjti, az ilyen, már meglévő bekötéseket nem szünteti meg,

2. a szórakoztató, vendéglátóhely, árusító hely, üzlet üzemeltetője, ha nem gondoskodik a szórakoztató, vendéglátóhely, árusító hely, üzlet előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, és az ottani hulladék eltávolításáról, illetve a környék tisztán tartásáról, ha azt a vendégei összekoszolták (a nyitvatartási időn kívül is),

3. aki az ingatlana előtti járdaszakaszt szükség szerint nem takarítja le,

4. az ingatlannak a tényleges használója, és a tulajdonosa, aki a járda mellett növő gazt nem irtja ki, a járdára kinyúló ágakat és bokrokat nem nyesi le,

5. aki az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint, akár naponta többször nem síkosság-mentesíti (szórásra bomló, szerves környezetkárosító anyagot használni nem szabad, célszerű a homok, nem darabos hamu, fűrészpor, kőporliszt használata, melynek beszerzéséről a kötelezettnek kell gondoskodni),

6. saroktelek esetén az ingatlan használója, tulajdonosa, aki az ingatlan használóját, tulajdonosát terhelő munkálatokat mindegyik utcafront felől el nem végzi,

7. az ingatlan használója, tulajdonosa, aki az ingatlan előtt lévő árkok, folyókák, átereszek tisztántartását nem végzi el, a csapadékvíz akadálytalan lefolyását nem biztosítja, az árok rendeltetésszerű használatát nem biztosítja, vagy a nyílt árkot befedi,

8. az ingatlan használója, tulajdonosa, aki az ingatlan területén a növényvédelem, az ingatlan zöldterületének létesítése, fenntartása, gondozása, a kártevők és az allergén növények irtására vonatkozó kötelességének nem tesz eleget,

9. az az üzemeltető, aki a község területén lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek, vendéglátó helyek) környezetét folyamatosan nem tartja rendben,

10. az a mezőgazdasági ingatlant használó, aki a lakott területen kívüli dűlőutak, árkok, árokpartok tisztántartásáról, a gyomnövények irtásáról, a növényvédelmi munkák elvégzéséről, a csapadékvíz elvezetéséről nem gondoskodik,

11. aki zöldterületen a fákat, növényeket rongálja,

12^[1] aki fákon, közterületeken álló építményeken, épületek falán, kerítéseken – a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével – hirdet, falragaszt vagy reklámot helyez el (választási plakát kihelyezése a villanyoszlopokon, és a buszvárókon lehetséges; a közterületen álló fákon, valamint a közterület egyéb részein környezetvédelmi okból tilos; a középületeken a tulajdonos, valamint a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehetséges),

13. aki a hulladékgyűjtés céljára közterületre kihelyezett tárolóedénybe háztartási hulladékot helyez el,

14. aki közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba dugulás, illetve rongálás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmelék, építési anyag, tűz- és robbanásveszélyes anyag, egyéb anyag, szennyvíz) szór, önt vagy bevezet,

15. aki a kötelezettségi körébe tartozó ingatlan tisztántartásáról nem gondoskodik,

16. az a kötelezett, aki a beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

17. aki az építési területen és közvetlen környékén (építés körüli közterületen) a biztonságos közlekedés lehetőségét nem biztosítja,

18. az a közutat használó személy, aki a közutat vagy a közúti jelzést beszennyezi, vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttat, és nem gondoskodik a keletkezett veszély elhárításáról, illetve ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét nem tájékoztatja,

19. az a közutat használó, aki földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a rátapadt sarat nem távolítja el.

7. § A levegőminőség védelmével kapcsolatosan közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:

1^[2] aki nem száraz avart és kerti hulladékot éget, úgyszintén az is, aki a száraz avart és kerti hulladékot nem megfelelő légköri viszonyok között (szélcsendben), illetve aki nem március-április és május hónapokban; és szeptember-október- november hónapokban éget,

2. aki a megengedett hónapokban nem hétfői és pénteki napokon, és nem 8.00-18.00 óra között, nem szélmentes időben éget száraz avart és kerti hulladékot, illetve, ha az égetés meghaladja az 1 óra hosszat vagy tartós füstölés történik. Szintén tilos az országos tűzgyújtási tilalom idején történő égetés,

3. aki nem olyan megfelelően kialakított helyen éget, ahol a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz, illetve, ha közterületen olyan személy végez égetést, aki a közterület gondozására nem köteles.

4. Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2015. június 1-jén lép hatályba.