Zagyvaszántó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92.§-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Zagyvaszántó Községi Önkormányzat

(a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe:

            3031 Zagyvaszántó, Ifjúság tér 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

            Zagyvaszántó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

            (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Zagyvaszántó község közigazgatási területe.

2.§ Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3.§ A Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4.§ Az Önkormányzat hivatalos lapja: www.zagyvaszanto.hu

5.§ (1) Az önkormányzati képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) Az önkormányzat szervezeti felépítését a 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzati képviselők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

(4) az Önkormányzat költségvetési szerveinek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

6.§ Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7.§ Az Önkormányzat elláthatja az olyan önként vállalt feladatokat, melyek olyan helyi közügyek önálló megoldását igénylik, amelyeket jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

8.§ A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, és az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

9.§ Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

            a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

            b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

10.§ Helyi népszavazást a Képviselő-testület köteles kitűzni, amennyiben a településen élő választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezi.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11.§ A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12.§ (1) A Képviselő-testület évente 10 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét időpontját és tervezett napirendjeit a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(3) A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

            a) az ülések időpontját,

            b) az adott ülésen tárgyalandó napirendi pontokat,

            c) az előterjesztő megnevezését,

            d) az előterjesztésben közreműködőket,

            e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

            f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

13.§ (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

            a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

            b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

            c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

14.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi-, Községfejlesztési-, Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozati Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet, és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

15.§ A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

16.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A Képviselő-testület eseti határozatot is hozhat rendkívüli ülés megtartásáról.

17.§ (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

            a) az ülés helyét,

            b) az ülés időpontját,

            c) a tervezett napirendeket,

            d) a napirendek előadóit,

            e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált
előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra, plusz maximum 20 gépelt oldal mellékleteire korlátozza.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni elektronikus úton. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kiküldéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

            a) az önkormányzati képviselőknek,

            b) a jegyzőnek,

            c) a nem állandó meghívottaknak:

                        ca) az előterjesztőknek és

                        cb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(8) A 17.§ (7) bekezdés c) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

18.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

            a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

            b) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 17. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.

19.§ (1) A Képviselő-testület ülésén az önkormányzati képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

            a) az Önkormányzat költségvetési szervének vezetőjét,

            b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

20.§ (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

            a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

            b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) A 19.§ (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

3. A Képviselő-testület ülésének vezetése

21.§ A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

            a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

            b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

            c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

            d) napirendenként:

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

                        db) a vita összefoglalása,

                        dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

                        dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

                        de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

                        df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

dg) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a témától, illetve figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, így a hozzászóló ugyanazon ügyben nem szólalhat föl. A hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását és a vita lezárását,

            e) a rend fenntartása érdekében biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja vagy ismételt figyelmezetést követően - a képviselők kivételével - kiutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, vagy a tanácskozás rendjét zavarja,

            f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

            g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

            h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

            i) az ülés bezárása,

            j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

22.§ (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

23.§ A jegyzőkönyvet két képviselő írja alá hitelesítőként.

24.§ (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A polgármester joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok sorrendjének felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A települési képviselőtől vagy költségvetési szerv vezetőjétől új napirend felvételére, legkésőbb az ülést megelőző 3 nappal korábban van lehetőség.

(3) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, vagy napirendről történő levételére elsősorban az előterjesztő, vagy indokolt esetben bármelyik képviselő tehet javaslatot.

(4) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, számozott határozattal dönt.

25.§ (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint meghatározott esetekben szavazással kell dönteni.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

26.§ (1) Írásos határozati javaslat nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indokolással, és a határozati javaslat.

(3) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, de az írásos határozati javaslat ekkor is készül.

27.§ (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

            a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

            b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

            c) a téma ismertetése,

            d) a jogszabályi háttér bemutatása,

            e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

            f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

            g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

            h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

            i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

            j) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása.

(2) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazandó kötelező tartalmi elemek:

a) a költségvetési és zárszámadási rendeletet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

                                                                                                                                            b) a költségvetési és zárszámadási rendeletet akkor kell beterjeszteni a Képviselő-testület elé, ha a Pénzügyi-, Községfejlesztési-, Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozati Bizottság írásbeli véleménye a költségvetési és zárszámadási rendeletet a Képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.

            c) intézményvezetőkkel történt előzetes egyeztetés.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó követelményeknek.

28.§ (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

29.§ (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze, az előterjesztő reagál az elhangzott észrevételekre.

30.§ Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a Képviselő-testület határozatképességét.

31.§ (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

            a) a határozat szövege,

            b) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

            c) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

32.§ A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

33.§ A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47.§ (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

34.§ (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50.§-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 50.§-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A Képviselő-testület döntései

35.§ (1) A Képviselő-testület döntései:

            a) a határozat,

            b) a rendelet.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

            a) az ügyrendi kérdésekről,

            b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A Képviselő-testület határozattal dönthet arról, hogy a rendelet-tervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendeletalkotás esetén a Képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

36.§ (1) A Képviselő-testület a 35.§ (1) bekezdésben meghatározott döntéseit:

            a) nyílt szavazással, ezen belül:

                        aa) nem név szerinti nyílt szavazással

                        ab) név szerinti nyílt szavazással,

            b) titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő önkormányzati képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 48.§(3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden önkormányzati képviselőt személy szerint szólít, és az önkormányzati képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén az önkormányzati képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

37.§ (1) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdés szerinti (zárt ülés keretében tárgyalandó) ügyekben akkor, ha azt az önkormányzati képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatallal történik, és csak adott alkalomra vonatkozik, maguk közül elnököt választanak.

(3) A titkos szavazás során az önkormányzati képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

38.§ Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően azt, hogy a Képviselő-testület a szavazásra feltett határozatot, vagy rendeletet elfogadta, vagy elutasította. A szavazategyenlőség elutasító döntésnek számít.

39.§ (1) A Képviselő-testület - 38.§ szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik:

Zagyvaszántó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a ........................................................................ -ról.

40.§ A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

41.§ (1) A Képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Zagyvaszántó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

42.§ (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület - a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.

43.§ (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai (képviselők, jegyző, az adott napirendi pont előterjesztője, az adott napirendi ponthoz meghívottak) az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja, hogy 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját.. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

44.§ (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként felelősönként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

45.§ Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

46.§ (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

47.§ (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52.§ (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52.§ (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testületi ülésen elhangzott kérésre a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52.§ (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a Képviselő-testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

            a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

            b) a törvényességi felügyeletnek a jegyzőkönyv elektronikus úton kerül megküldésre,

            c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

            a) a meghívót,

            b) a jelenléti ívet,

            c) az írásos előterjesztéseket,

            d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

            e) a képviselők kérése alapján

                        ea) a képviselői indítványokat,

                        eb) a képviselői hozzászólásokat,

                        ec) a képviselői kérdéseket.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok

48.§ (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54.§-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, az ülésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell rá.

(2) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

49.§ A közmeghallgatást a polgármester vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50.§ (1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

51.§ Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére, melyre helyben, ha erre nincs lehetőség legkésőbb 15 napon belül választ ad.

52.§ A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

53.§ (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel egyeztető fórumot ( a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért önkormányzati képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít.

V. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

54.§ (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzati képviselő:

            a) a Képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

            b) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

            c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

            d) tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

            e) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;

            f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

            g) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

            h) köteles a testületi üléseken megjelenni, a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

            i) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

            j) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

(3) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

55.§ (1) Az önkormányzati képviselő köteles:

            a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

            b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

            c) a tudomására jutott önkormányzati minősített adatokat (szolgálati, üzleti, valamint magán titkot) megőrizni.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53.§ (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

            a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

            b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

            c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

56.§ (1) Az önkormányzati képviselők járandóságait a Képviselő-testülete külön rendelete határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36.§-a tartalmazza.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület szervei, azok jogállása, feladatai

57.§ A képviselő-testület szervei:

            a) a polgármester ,

            b) a Képviselő-testület bizottsága,

            c) a jegyző,

            d) a Közös Önkormányzati Hivatal,

            e) a társulás.

6. A polgármester és az alpolgármester

58.§ (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 36.§-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39.§-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69.§-a tartalmazza.

59.§ (1) A polgármester lemondására Mötv. 69.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek.

60.§ (1) A polgármester Mötv. 65.§ és 67.§-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

            a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

            b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

            c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

            d) fogadóórát tart,

            e) nyilatkozik a sajtónak,

            f) képviseli az Önkormányzatot.

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester fogadóórája: minden hónap első szerdai napján 14,00 órától 16,00 óráig

(4) A polgármester az Mötv. 67.§ e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

61.§ (1) Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70.§ (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható és át nem ruházott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható és át nem ruházott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

62.§ (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A Képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap első hétfői napján 15,00 órától 16,00 óráig

7. A Képviselő-testület bizottságai

63.§ A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

64.§ (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai

            a) Pénzügyi-, Községfejlesztési-, Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozati Bizottság,

            b) Szociális-, Oktatási-, Kulturális- és Sport Bizottság.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését és tagjait az 5. melléklet tartalmazza.

65.§ (1) A Pénzügyi-, Községfejlesztési-, Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozati Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A Képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság minőségében benyújtandó előterjesztések:

            a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,

            b) a Képviselő-testület éves munkaterv javaslata,

            c) az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,

            d) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,

            e) az éves tevékenységéről szóló beszámoló.

(3) A Képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

            a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,

            b)  a képviselők díjazásával összefüggő döntések.

(4) Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre

                                                                                                                                            a) előkészíti a Képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a Képviselő-testület ülésén,

            b) az Mötv. 29.  (1) bekezdése, a 36.§, 37.§ és a 38.§ szerinti kivizsgálás,

                                                                                                                                            c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a Képviselő-testület elé,

            d) döntést hoz a Képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

            e) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz.

            f) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése.

            g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

66.§ (1) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság minőségében

(2) A Képviselő-testület elé a vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.

(3) A Képviselő-testület elé a vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

(4) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság feladat- és hatásköre

            a) az Mötv. 39.§-ában foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

                                                                                                                                            b) az Mötv. 39.§-ában foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

                                                                                                                                            c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a Képviselő-testület tájékoztatása.

            d) döntést hoz a Képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

            e) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(6) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

67.§ (1) A pénzügyi bizottság minőségében

(2) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120.§-ában foglaltakon kívül

                                                                                                                                            a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,

            b) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,

            c) döntést hoz a Képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

            d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A Képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

            a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,

            b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,

            c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,

            d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A Képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

            a) az éves költségvetési rendelet,

            b) az éves zárszámadási rendelet.

(5) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(6) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

(7) A Pénzügyi-, Községfejlesztési-, Ügyrendi és Vagyonnyilatkozati Bizottság feladat és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

68.§ (1) A Szociális-, Oktatási-, Kulturális- és Sport Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A bizottság feladatai:

                                                                                                                                            a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekjóléti tárgyú kiadások előzetes véleményezése,

                                                                                                                                            b) az önkormányzat szociális és gyermekjóléti tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,

            c) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a Képviselő-testület tájékoztatása,

            d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

            e) javaslattétel a gyermekjóléti ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.

            f) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

            g) a gyermekjóléti tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

            h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A Képviselő-testület elé a szociális bizottság által benyújtandó előterjesztések a (2) bekezdés c)-e) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.

(4) A Képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések a (2) bekezdés a), valamint az f) és g) pontban meghatározott ügyek.

(5) A szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.

(6) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az Önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye képviselőjét.

(7) A Szociális-, Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság feladat és hatáskörét a 7. melléklet tartalmazza.

69.§ A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

70.§ A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57.§-a határozza meg.

71.§ (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60.§-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége látja el.

8. A jegyző és az aljegyző

72.§ (1) A jegyző és az aljegyző jogállására az Mötv. 81-83.§§ kell alkalmazni. A jegyző és az aljegyző részletes feladatit, a feladatok közötti munkamegosztást a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás és a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint a költségvetési szerv belső szabályzatai tartalmazza.

(2) A jegyző és az aljegyző az Mötv. 81.§ (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai különösen:

            a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

            b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

            c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

            d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

            e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

            f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

            g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

            h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

73.§ (1) A 75. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(2) A helyben szokásos kihirdetési mód: a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltségének hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

9. A Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége

74.§ (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84.§ (1) bekezdése alapján, mint 2000 fő alatti település Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal. A Hivatalnak kirendeltsége működik Zagyvaszántón, Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.

(3) A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódása, létszáma, munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában szabályozott.

10. Helyi önkormányzatok társulása

75.§ (1) Az Mötv. IV. Fejezetében meghatározott jogi személyiséggel rendelkező társulás egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására hozható létre.

(2) Erre a társulási formára az Mötv. szabályait kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdálkodás és gazdasági programja

11. Az önkormányzat gazdálkodása

76.§ (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért az Mötv. 115.§ (1) bekezdésének megfelelően a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozóan az Mötv. 111-118.§§-nak előírásai alapján kell eljárni.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló éves beszámolót rendeleti formában fogadja el. A féléves beszámoló és az I.-III. negyedéves tájékoztató elfogadása határozati formában történik.

77.§ (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, melyről a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni szükséges.

(2) Az Önkormányzat és költségvetési szervei gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben különösen:

            a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi, negyedéves pénzforgalmi információs jelentést, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,

            b) beszedi az Önkormányzat saját bevételeit,

            c) a költségvetési szervek vezetőinek aláírt és lepecsételt adatszolgáltatása alapján megigényli és továbbutalja a feladatfinanszírozást,

            d) a helyi költségvetési rendelet keretei között, időarányosan gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett költségvetési szervek egyéb finanszírozásáról,

            e) az Önkormányzat és költségvetési szervei likviditási tervét elkészíti: ehhez a költségvetési szervek igényeit felméri, időbeli elosztását, teljesítését egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel,

            f) biztosítja az Önkormányzat és költségvetési szervei részére a számlák érkezési időpontját figyelembe vevő szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az önállóan működő költségvetési szervek könyvvitelének számlarendjét,

            g) biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

            h) évente elkészíti az Önkormányzat vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

            i) az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat és költségvetési szervei kiadásainak, és bevételeinek a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről,

            j) Az önkormányzat alapfeladatait a 8. mellékletben felsorolt kormányzati funkciókon látja el.

78.§ (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

79.§ (1) Vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos szabályokat az Mötv. 39.§-a tartalmazza.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

80.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zagyvaszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013.(V.25.) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete.