1. § A Rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

2. § A Rendelet hatálya Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) A megye Térségi Szerkezeti Tervét az M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a következők:

(3) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését az 1. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A megye Térségi Övezeteinek területét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 3. számú mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint:

(2) Az egyes övezetek által érintett települések felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az OTrT 14. § felhatalmazása alapján a komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetében a

(2) Védett természeti terület övezetében a tájrehabilitációt igénylő területek újrahasznosítását a tájrendezésre kijelölt területre készült természetvédelmi célú felmérés eredményével, valamint a védett természeti terület kezelési tervével összhangban kell végrehajtani.

(3) Ha a roncsolt területen védett, vagy fokozottan védett élőlények populációi telepedtek meg, vagy ilyen élőhelyek alakultak ki, vagy földtani értékek találhatók, a terület újrahasznosítása a természeti értékek megőrzésével történhet.

(4) Ha a területen természeti értékek nem találhatók, akkor az újrahasznosítás célja erdősítés, turisztikai célú hasznosítás, sportolási célú hasznosítás, bemutatási-ismeretterjesztési célú hasznosítás egyaránt lehet.

(5) A bányatavak rendezése során a többcélú hasznosítás (természetvédelem-ökológia, turizmus, horgászat, vízisportok) összehangolt feltételeit kell biztosítani.

6. § Az OTrT 16. § alapján a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének öveztében a következő szabályokat kell alkalmazni:

7. §¹ A tájképet és a megőrzendő történelmi táj jelleget jelentősen károsító építmények elhelyezésének és területhasználat kialakulásának megelőzése érdekében az OTrT 21. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a tájképvédelmi terület övezetében az építmények tájba illesztésére a következő szabályokat kell alkalmazni:

(1) A tájképvédelmi területek övezete a hagyományos tájkarakter, történeti tájhasználat megőrzésére kijelölt tájképvédelmi szempontból érzékeny Duna menti és dombvidéki térség. A tájképvédelmi terület övezetébe tartozik a mellékletben felsorolt települések övezeti tervlapon kijelölt területe.

(2) A kertes mezőgazdasági területek – volt zárkertek – hagyományos építészeti karakterének megőrzése érdekében csak a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő formájú, anyaghasználatú és tömegű gazdasági épületek létesíthetők.

(3) Tájképvédelmi terület övezetében szélerőmű-torony és egyéb, három szintnél magasabb ipari létesítmény csak akkor létesíthető, ha történeti tájjelleg, tájkép megőrzése ezek tájba illesztésével biztosítható.

(4) Települési térséghez, vagy már művelésből kivett és beépített területekhez (pl. majorokhoz) szervesen nem kapcsolódó beépítésre szánt területeken épület, építmény csak akkor létesíthető, ha a történeti tájjelleg, tájkép megőrzése, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő anyaghasználat és tömegforma biztosítható.

8. § A városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területe a Rendelet hatályba lépése előtt érvényben lévő településrendezési tervekben meghatározott belterület és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal szerves egységet képező, jellemzően beépítésre szánt területek együttes területe. Településrendezési terv hiányában települési térségnek kell tekinteni a földhivatali nyilvántartás szerinti belterületet, az ahhoz szervesen kapcsolódó művelésből kivett és jogszerűen beépített területeket, továbbá az önálló belterületként nyilvántartott lakott helyeket.

9. § (1) Védett természeti terület övezetét mind a megyei területrendezési terv mind a településrendezési tervek vonatkozásában a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § g) pontja alapján kell meghatározni.

10. § (1) Természeti terület övezete a természet védelméért felelős miniszter által rendeletben közzétett természeti területek, továbbá a külön jogszabályban kijelölt és védett természeti területbe nem tartozó különleges természet-megőrzési területek.

(2) Az övezet határát településrendezési tervekben a vonatkozó rendeletek szerint pontosítani kell. A rendeletek megalkotásáig a természeti területek határainak pontosítása az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.

11. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.