Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2/2019. (II. 28.) önkormányzati rendelete
a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről
Hatályos: 2019. 11. 29- 2020. 02. 27Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2/2019. (II. 28.) önkormányzati rendelete
a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-ában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Komárom - Esztergom Megyei Önkormányzat (továbbiakban: megyei önkormányzat) Közgyűlésére, annak bizottságaira, a Közgyűlés elnökére, alelnökeire, és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalra (továbbiakban: Hivatal).
(2) A jelen költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra az aktuális vagyongazdálkodási irányelvek.
Feladatellátás
2. § (1) Állami feladatok: a megyei önkormányzat nem lát el állami feladatokat.
(2) Államigazgatási feladatok: a megyei önkormányzat nem lát el államigazgatási feladatokat.
(3) Önként vállalt feladatok: a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatai, a megyei értéktárral kapcsolatos feladatai, és az egyéb funkcionális feladatai – közvetlenül, vagy közvetve – a kötelező feladatai végrehajtását szolgálják.
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
bevételei és kiadásai
3. § (1) Bevételi főösszeg: 765.439.403 forint
4. § Az önkormányzati feladatok ellátásának finanszírozására tervezett bevételi és kiadási előirányzat csoportokat és kiemelt előirányzatokat a 2. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A nem tervezett kiadások finanszírozására, valamint az elmaradó bevételek pótlására felhasználható általános tartalék összege: 10.600.000 forint.
(2) A céltartalékok összege összesen 15.894.081 forint.
(3) A céltartalékok felhasználási jogcímeit a 4. melléklet tartalmazza.
A Hivatal bevételei és kiadásai
6. § (1) A hivatali feladatok ellátásának finanszírozására tervezett bevételi és kiadási előirányzat csoportokat és kiemelt előirányzatokat a 3. melléklet tartalmazza (2) A Hivatal kiadási előirányzatainak terhére kötelezettségvállalásra a megyei jegyző, mint a Hivatal vezetője, vagy az általa felhatalmazott hivatali dolgozó jogosult.
(3) Az osztályvezetői illetménypótlék mértéke 2019. évben: 10%
Hivatali LÉTSZÁMKERET
7. § (1) A Hivatal engedélyezett létszámkeretét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A Hivatal vezetője a köztisztviselő tartós távolléte esetén a távollévő munkaköri feladatainak folyamatos és szakszerű ellátása érdekében a munkaköri feladatok ideiglenes szétosztására, a belső helyettesítés megszervezésére, indokolt esetben külső helyettesítő bevonására köteles és jogosult.
(3) A Közgyűlés és a Hivatal nem alapfeladatai körébe tartozó, funkcionális feladatai költségcsökkentő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében megbízási, vállalkozási, illetve szolgáltatási szerződés köthető. A kiszervezett feladatokat ellátók nem tartoznak az engedélyezett létszámkeretekbe, és a megrendelőt terhelő vállalkozói - szolgáltatói díjakat a dologi költségek között kell elszámolni.
a költségvetési gazdálkodás egyes szabályai
8. § (1) A Közgyűlés, a Közgyűlés elnöke és a Hivatal vezetője adósságot keletkeztető ügyletre irányuló kötelezettséget és kezességet nem vállalhat.
(2) Az éves szinten nettó összegben egybeszámított behajthatatlan követelés elengedését
a) 1.000.000 Ft – ot meghaladó követelés esetén a Közgyűlés,
b) 1.000.000 Ft – ot meg nem haladó követelés esetén a Közgyűlés elnöke,
c) 100.000 Ft alatti hivatali követelés esetén a Hivatal vezetője engedélyezheti.
(3) A követelések behajthatatlanságát az elengedés kezdeményezőjének bizonyítania kell.
(4) Behajthatatlan követelés az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(5) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül az éves szinten egybeszámított 100.000 Ft értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kötelező.
(6) A megyei önkormányzat javára szóló vagyonjuttatás elfogadásáról
a) a közgyűlés dönt, ha a vagyontárgy bruttó forgalmi értéke eléri az 1.000.000 Ft-ot,
b) az elnök dönt, ha a vagyontárgy bruttó forgalmi értéke nem éri el az 1.000.000 Ft-ot.
9. § (1) A nem kötelező többletfeladatok 2019. évi vállalásának közgyűlési engedélyezésére csak kivételesen, a prognosztizált működési kiadások ismerete, és a szükséges finanszírozási fedezet rendelkezésre állása esetén kerülhet sor.
(2) A Közgyűlés a finanszírozási források gyarapítása céljából elrendeli a költségvetési bevételek pályázati úton történő növelését.
(3) Az alanyi jogon járó béren felüli juttatás (cafetéria) bruttó összege 200.000 forint/ fő.
számlavezetés
10. § Az Önkormányzat és a Hivatal kizárólagos számlavezetője a Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága.
A Közgyűlés elnökének jogosítványai
11. § A Közgyűlés elnöke felhatalmazást kap:
a) pótlólagos működési vagy fejlesztési források elérését célzó pályázatok benyújtásának elrendelésére, utólagos beszámolási kötelezettséggel,
b) a kiemelt kiadási előirányzatok keretein belül a közgyűlési elemi költségvetés részelőirányzatainak felhasználására, és a részelőirányzatokon belüli átcsoportosításra,
c) két közgyűlési ülés között az általános és céltartalékba helyezett kiadási előirányzatok felhasználására, legfeljebb 1.000.000 – 1.000.000 forint összeg mértékéig, utólagos beszámolási kötelezettséggel.
d) két közgyűlési ülés között realizálódó bevételek esetén a Magyar Államkincstár felé történő adatszolgáltatási kötelezettség határidős teljesítése érdekében ezen bevételek technikai előirányzatosításának lehetőségére. A tényleges előirányzatosítást a soron következő költségvetési rendelet módosításkor kell elvégezni.
A Hivatal vezetőjének jogosítványai
12. § A Hivatal vezetője felhatalmazást kap:
a) a Hivatal bevételeit növelő, önerőt nem igénylő pótlólagos működési és fejlesztési források elérését célzó pályázatok benyújtására,
b) a kiemelt kiadási előirányzatok keretein belül a hivatali elemi költségvetés részelőirányzatainak felhasználására, és a részelőirányzatokon belüli átcsoportosításra,
c) két közgyűlési ülés között realizálódó bevételek esetén a Magyar Államkincstár felé történő adatszolgáltatási kötelezettség határidős teljesítése érdekében ezen bevételek technikai előirányzatosításának lehetőségére. A tényleges előirányzatosítást a soron következő költségvetési rendelet módosításkor kell elvégezni.
Támogatások
13. § (1) Az államháztartáson kívülre történő forrásátadásról a költségvetési előirányzat rendelkezésre állása esetén
a) 1 millió forintig a közgyűlés elnöke,
b) 1 millió forint felett – a közgyűlés elnökének előterjesztése alapján - a Közgyűlés dönt.
(2) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről, amennyiben annak célja nem jelent az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást a közgyűlés elnöke, amennyiben az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent a Közgyűlés dönt.
(3) A megyei önkormányzat költségvetéséből támogatott szervezetek, illetve személyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre juttatott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. A számadási kötelezettség nem teljesítése esetén a további támogatás folyósítását fel kell függeszteni, és intézkedni kell a folyósított támogatási összeg behajtásáról. A közgyűlés Pénzügyi Bizottsága jogosult, a Hivatal függetlenített belső ellenőre köteles ellenőrizni a támogatások felhasználását és a számadási kötelezettségek teljesítését.
Átmeneti gazdálkodás
14. § A Közgyűlés a 2019. évi költségvetési rendeletének megalkotásáig felhatalmazza
a) a közgyűlés elnökét, hogy a megyei önkormányzat folyamatos és szakszerű működése érdekében a 2019. évi költségvetés terhére a 2018. évi költségvetési rendeletben eredetileg meghatározott önkormányzati kiadási előirányzatok egyhavi átlagának megfelelő összeget havonta felhasználjon,
b) a Hivatal vezetőjét, hogy a Hivatal folyamatos és szakszerű működése érdekében a 2019. évi költségvetés terhére a 2018. évi költségvetési rendeletben eredetileg meghatározott hivatali kiadási előirányzatok egyhavi átlagának megfelelő összeget havonta felhasználjon.
Tárgyévi vagyongazdálkodási irányelvek
15. § (1) A legfőbb vagyongazdálkodási cél a meglévő vagyon takarékos üzemeltetése, a meglévő vagyon értékének, állagának megőrzése, a vagyon szükség szerinti növelése.
(2) A megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok kezelője a Hivatal. A megyei önkormányzat hatályos vagyonrendeletében meghatározott vagyon kezelésének joga és kötelezettsége – jogszabályban, vagy a vagyonrendeletben meghatározott esetek kivételével - a Hivatal vezetőjét illetik meg. A Hivatal által kezelt vagyontárgyak hasznosításából, értékesítéséből származó bevételeket a megyei önkormányzat bevételei között kell elszámolni.
(3) Az elhasználódott tárgyi eszközök pótlásának, és az új igényként felmerülő tárgyi eszközök beszerzésének egyik költségvetési forrása a megyei önkormányzat költségvetésében megtervezett Eszközpótlási Céltartalék.
(4) Az Eszközpótlási Céltartalék, mint kiadási előirányzat forrásai lehetnek:
a) az előző évi Eszközpótlási Céltartalék költségvetési maradványa,
b) a tárgyévi eszközértékesítésből származó bevétel,
c) az eszközállomány tárgyévet megelőző évi amortizációja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékéig.
(5) A bevételek növelése érdekében törekedni kell az átmenetileg szabad kapacitások visszterhes hasznosítására.
(6) A vagyongazdálkodási eljárásokban a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletének szabályait kell alkalmazni.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
16. § (1) Közbeszerzések esetén a tárgyévi központi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárokat kell alkalmazni. A Közgyűlés elnöke elrendelheti a törvényi értékhatárokat el nem érő becsült beszerzési érték esetén is a közbeszerzési törvény szerinti eljárás lefolytatását.
(2) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések estén a megyei önkormányzat vagyonrendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Céljuttatás többletfeladatokat meghatározó célfeladat kitűzése, és annak teljesítése esetén fizethető, amennyiben a céljuttatás pénzügyi fedezete a hivatali személyi kiadások terhére biztosítható. Célfeladat kitűzésére és céljuttatás kifizetésére a Hivatal vezetője jogosult.
17. § A rendelet mellékletei az alábbiak:
a) a Megyei Önkormányzat összevont mérlege (1. melléklet)
b) a Közgyűlés működési és felhalmozási bevételei és kiadásai (2. melléklet)
c) a Hivatal működési és felhalmozási bevételei és kiadásai (3. melléklet)
d) Működési Céltartalék (4. melléklet)
e) a Megyei Önkormányzat 2019-2022. évekre prognosztizált költségvetési bevételei és kiadásai (5. melléklet)
f) a Megyei Önkormányzat közvetett támogatásainak jegyzéke (6. melléklet)
g) a Megyei Önkormányzat likviditási terve. (7. melléklet)
h) Kimutatás a pályázatok költségvetéséről (8. melléklet)
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. § E rendelet 2019. március 1-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
9. melléklet