Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazás alapján és annak végrehajtására a pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeiről és eljárási szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

BEVEZETÉS

1. §

(1) A rendelet célja, hogy az Sztv. helyi végrehajtásaként meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáit.

(2) A szociális segítséget minden olyan esetben, amikor az lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ezáltal is erősítik.

(3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.

II. fejezet

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3. § (1) – (3) bekezdésében foglalt személyekre.

III. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

2. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 37/A § (1) bekezdésének alkalmazásában az együttműködésre kijelölt szerv a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Egyesített Szociális Intézmények Családsegítő Szolgálat és Megyei Módszertani Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).                     

(2) Az Szt. 37/B. § (1) bek. b)-c) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés kertében köteles

a) részt venni az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában.

b) a Családsegítő Szolgálattal folyamatosan kapcsolatot tartani és az általuk előírt időpontban megjelenni.

(4) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése

c) más ellátásba juttatás segítése

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem tartja be,

b) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradásának okát 15 napon belül nem igazolja.

Lakásfenntartási támogatás

(Sztv. 38-39.)

hatályon kívül helyezte a 11/2012. ( II.24.) számú rendelet

3. §

hatályon kívül helyezte a 11/2012. ( II.24.) számú rendelet

4. §

 hatályon kívül helyezte a 11/2012. ( II.24.) számú rendelet

5. §

hatályon kívül helyezte a 11/2012. ( II.24.) számú rendelet

6. §

hatályon kívül helyezte a 11/2012. ( II.24.) számú rendelet

Ápolási díj

(Sztv. 40 – 44. §)

7. §

(1) Hatályon kívül helyezve.

(2) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, tartósan beteg személy gondozását végzi és az elvégzett helyszíni szemle alapján a körülmények az ápolási díj megállapítását indokolják.

(3) Ápolási díj olyan személynek is megállapítható, aki nem rendelkezik tatabányai állandó lakhellyel, de a gondozásra szoruló személy ápolása idejére tartózkodási hellyel az ápolt lakásában lakik és a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben akkor állapítható meg az ápolási díj, ha az ápolt ápolása munkából és jövedelemből való kiesést eredményez, valamint az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó.

(5) A (2) és (3) bekezdés alapján ápolási díj akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.

Átmeneti segély

(Sztv. 45. §)

8. §

(1) Az átmeneti segély pénzbeli és természetbeni ellátásként alkalmanként és havi rendszerességgel támogatásként adható.

(2) Átmeneti segélyre jogosult különösen aki:

a) munkanélkülivé vált,

b) hajléktalanná vált,

c) kórházi kezelésben részesült,

d) közeli hozzátartozója elhalálozott,

        e) elemi kár, természeti csapás érte,

         f) rendszeres, illetve rendkívüli kiadásai létfenntartását veszélyeztetik.

9. §

(1) Az átmeneti segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetőleg az terjesztheti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez.

(2) Sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján a támogatás megállapítható.

(3) Az átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.

10. §

(1) Az átmeneti segély összege alkalmanként legfeljebb 5.000 Ft, több alkalommal való segélyezés esetén tárgyévben legfeljebb 20.000 Ft lehet.

(2) Rendkívüli esemény vagy rendkívüli élethelyzet esetén a R. 9. § (3) és a 10. § (1) bekezdésben meghatározottaktól kivételesen el lehet térni.

11. §

A közgyűlés az átmeneti segély természetbeni juttatásaként vásárlási utalványt biztosíthat.

Gyógyszertámogatás

12. §

(1) Az önkormányzat annak a szociálisan rászorult kérelmezőnek, akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy annak helyreállítása komoly megterhelést jelent, a nagy összegű gyógyszerek, speciális kezelések, gyógyászati segédeszközök megvásárlásához anyagi támogatást biztosít.

(2) A gyógyszertámogatás elsősorban azokban az esetekben állapítható meg, melyek a közgyógyellátás keretébe nem illeszthetők. A támogatás összege gyógyászati segédeszköz esetében a térítés díj 50 %-a, maximum 60.000 Ft. Gyógyszertámogatásban gyógyászati segédeszköz formájában - a bentlakásos intézményben ellátottak kivételével - tatabányai állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személy részesülhet.

(3) A kérelemhez csatolni kell az orvosi (háziorvos, kezelőorvos) javaslatot és a költségekről szóló igazolást.

(4) Naptári évenként a támogatás legalacsonyabb összege az igazolt költségek 10 %-a, de legalább 2.000 Ft, maximum 35.000 Ft.

Temetési segély

(Sztv. 46. §)

13. §

(1) A segély összege a temetés költségeinek 30 %-a, de legfeljebb 60.000.- Ft.

(2) A kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a kérelmező nevére kiállított temetési számlát vagy annak másolatát és jövedelemigazolást.

(3) A temetési segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át.

Köztemetés

( Sztv. 48. §)

13/A. §

(1) A polgármester átruházott hatáskörben az eltemettetésre köteles személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek:

a) részbeni, legfeljebb 50 %-ig terjedő elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg és a kérelmező, valamint családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik;

b) elengedését, ha az eltemetetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg és a kérelmező, valamint családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik

(2) A kérelemhez mindkét esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi adatait igazoló dokumentumokat, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó nyilatkozatot.

(3) A közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb módon kell gondoskodni.

III. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

Közgyógyellátás

(Sztv.: 49 – 53. §)

14. §

(1) Annak a szociálisan rászorult kérelmezőnek, akinek a gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága.

(2) A közgyógyellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át meghaladja.

Tüzelő segély

14/A. §

 (1) Tüzelő segélyre az a kérelmező jogosult, akinek a téli időszakban a tüzelő biztosítása nehézséget okoz, a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át és az ingatlanában való fűtést kizárólag tűzifával tudja biztosítani.

(2) A támogatás természetbeni ellátásként, tűzifa formájában, a (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt egyszeri alkalommal biztosítható.

(3) A természetbeni támogatás iránti kérelmet téli időszakban - az év november 01. napja és a következő év március 31. napja közötti időszak - lehet benyújtani. Az adható támogatás összege a 80.000 Ft-ot, a tűzifa súlya a 25 q-át nem haladhatja meg.

(4) Nem állapítható meg a támogatás azon kérelmező részére, aki a (3) bekezdés időtartama alatt normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

ADÓSSÁGKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁS

( Sztv. 55. § – 55/C §)

15. §

Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást nyújt a lakhatással összefüggésben eladósodott, szociálisan rászoruló családoknak, akik készek és képesek tartozásuk rendezésére.

15/A §

(1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatással az alábbi adósságfajtákat kezeli:

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő- szolgáltatási, víz- és    csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) lakbérhátralék

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék (továbbiakban: lakáscélú hitelhátralék)

(2) Az (1) bekezdés a) – c) pontja esetében az adósság nem haladhatja meg a 400.000 Ft-ot.    Amennyiben az adósság együttes összege a 400.000 Ft-ot meghaladja, ahhoz az adóssághoz kell nyújtani a támogatást, mely a lakhatást feltételeit leginkább veszélyezteti.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében az adósság nem haladhatja meg a 800.000 Ft-ot.

(4) Az önkormányzat erre a célra, az éves költségvetésben adósságcsökkentési támogatás címén előirányzatot biztosít.

15/B §

(1) Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a tatabányai lakcímmel rendelkező családot vagy személyt,

a) akinek az adóssága az e rendeletben meghatározott adósságfajták közül meghaladja    az  50.000 Ft-ot  és tartozása legalább hat havi,

b) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át,

c) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt és vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését

d) vállalja a támogatási megállapodásban foglaltak teljesítését,

e) vállalja az ismételt eladósodás elkerülése érdekében az adósságkezelési     tanácsadóval való együttműködést, az adósságcsökkentési támogatás lejártát követő hathónapos időtartamban, egy összegű önrész fizetés esetén is.

Az adósságkezelési szolgáltatásra a rendelet 5. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék biztosítható, feltéve, hogy a készülék rendeltetésszerű használatát legalább egy éves időtartamra vállalja.

(3)  Az adósságcsökkentési támogatás mértéke  az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %- a és összege maximum 300.000 Ft, a lakáscélú hitelhátralék esetében maximum 600.000 Ft. Ha a kérelmező az adósságkezelési szolgáltatásban 4 éven belül második alkalommal részesül, az adósságcsökkentési támogatás mértéke, az adósságkezelés körébe bevont adósság 50 %-a és összege maximum 200.000 Ft.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben vagy részletekben állapítható meg, az adós önrészének teljesítésétől függően.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás időtartama – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – 18 hónap, mely 6 hónappal meghosszabbítható, ha a családtag:

- munkanélkülivé válik

- 3 hónapot meghaladóan keresőképtelenné válik

- az adós egyedülállóvá válik.

(6) Amennyiben a lakáscélú hitelhátralékból fennálló tartozás a (4) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama – az Sztv. 55.§ (6)bekezdésben foglaltak fennállása esetén – 36 hónap, mely 6 hónappal meghosszabbítható a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása az adott városrészre jellemző, összehasonlító adatok alapján történik.

15/C §

(1) Az Egyesített Szociális Intézmények Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) működteti az adósságkezelési tanácsadást. A Szolgálat e feladatának ellátása során együttműködik az adóssal, a Polgármesteri Hivatal szakirodájával, a szolgáltatókkal.

(2) A Szolgálat az adósságcsökkentési támogatási kérelmet összeállítja, és azt továbbítja a Polgármesteri Hivatal szakirodájához. Értesíti az önkormányzatot, amennyiben az ügyfél az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget.

(3) Az ügyfél minden hónapban egy alkalommal köteles az adósságkezelési tanácsadáson részt venni. A tanácsadásról való távolmaradását köteles igazolni, azt előzetesen jelezni és a tanácsadáson való részt vételét pótolni. A távolmaradás igazolására elsősorban orvosi igazolás fogadható el.

15/D §

(1) A Szolgálat az adósságkezelési tanácsadásra jelentkező ügyfélnél helyszíni ellenőrzést készít.

(2) A Szolgálat együttműködési megállapodást köt az ügyféllel a háztartás fizetőképességének helyreállítása érdekében. Az együttműködés időtartama az adósságcsökkentési támogatási kérelmet megelőzően, igazolt 2 hónap, legfeljebb azonban 6 hónap. Az együttműködési kötelezettség az adósság rendezésének időtartamára is kiterjed.

(3) Az adósságcsökkentési támogatási kérelmet a Szolgálatnál, illetve a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani, melyhez csatolni kell:

- a lakáshasználat jogcímét igazoló dokumentum másolatát,

- a tulajdonossal, a lakás kezelőjével és a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásairól szóló igazolásokat,

- a lakásban együtt lakók jövedelméről szóló igazolásokat,

- nyilatkozatot arról, hogy az adósságcsökkentés céljából az adatok – az adatvédelmi szabályok betartásával – felhasználhatók a támogatási eljárás során.

Amennyiben a kérelem a Polgármesteri Hivatalnál kerül benyújtásra, azt a Szolgálat részére meg kell küldeni.  

(4) Az adósságcsökkentési támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell:

 - a támogatott személyi adatait,

 - a támogatással csökkentendő hátralékok felsorolását,

 - az ügyfél által vállalt önrész mértékét és megfizetését,

 - a támogatás ütemezését és határidejét,

 - kötelezettségvállalást a fizetési kötelezettségek teljesítésére,

 - a támogatási megállapodás megszegésének következményeit: saját tulajdonú lakás esetén a jelzálogjog bejegyzésére jogosító nyilatkozatot, önkormányzati lakás esetén a lakásbérleti jogviszony feltételeinek megváltoztatásához – a lakásbérletekről szóló rendelet bérleti jogviszonyt szabályozó fejezete szerint – való beleegyezést,

- engedményezési nyilatkozatot, a visszafizetési kötelezettség jövedelemből való közvetlen levonhatóságáról,

- ügyvédi ellenjegyzést,

- szerződő felek és tanuk aláírását.

A támogatási megállapodáshoz csatolni kell a polgármester határozatát.

(5) A támogatási megállapodás alapján a Polgármesteri Hivatal minden hónap 5. napján utalja a jogosultak részére a megállapított összeget. A támogatási összegek felhasználásáról a Polgármesteri Hivatal szakirodája nyilvántartást vezet. Az utalásokat a Gazdálkodási Iroda végzi.

15/E §

Egyéb ellátás

 (1) Közüzemi díjtámogatásra az jogosult, akinek a közüzemi számla kifizetése időszakos nehézséget okoz, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 270%-át.

A támogatás természetbeni ellátásként, havi rendszerességgel nyújtható.

(2) Közüzemi díjtámogatásként megállapított támogatás közvetlenül a szolgáltató részére kerül átutalásra. A támogatás

a) áramszolgáltatás,

b) vízszolgáltatás,

c) gázszolgáltatás,

d) távhőszolgáltatás

    díjához igényelhető.

(3) A közüzemi díjtámogatás időtartama maximum 6 hónap. A támogatás 6 hónapra jutó összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) E paragrafus alkalmazásában időszakos nehézségben lévő kérelmezőnek minősül az a személy, aki normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.

IV. fejezet

VEGYES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

16. §

(1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – rendeletben előírt tartalmú- igazolásokat becsatolni, illetve ennek hivatalból történő megkereséséhez hozzájárulni.

(2) A kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni:

a) Közös háztartásban élést a személyi igazolvánnyal, illetve az eljáró szerv által a      népesség-nyilvántartásból beszerzett adatokkal.

b) A saját háztartáson belüli eltartást: a nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek  esetében iskolalátogatási igazolással, melynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíjat is.

c) Jövedelemmel nem rendelkező eltartott esetében a fogyatékosságot és rokkantságot, az ezt megállapító határozattal.

d) Munkanélküli esetében a Munkaügyi Központ által kiállított – az ügyfél írásbeli kérésére az eljáró szerv által beszerzett – igazolással, vagy ennek hiányában és egyéb esetekben az igénylő és az eltartott nyilatkozatokkal.

e) Elvált szülőknél a saját háztartásban tartást a kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló jogerős ítélet bemutatásával, külön élők esetében nyilatkozattal, továbbá a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával.

f) Az önkormányzattól vagy a szociális intézményeknél igénybe vett ellátásról, támogatásról a jogerős határozattal, esetleg az adott intézmény által kiadott igazolással, vagy a szociális nyilvántartás adataival.

g) A lakásfenntartási támogatás megállapításához a lakásnagyságot-hitelt érdemlően, tulajdoni lappal, bérleti szerződéssel kell igazolni.

(4) A jövedelem számításánál irányadó időszakok és az igazolás módja:

a) Munkabér esetében - az évközi jutalom, prémium, 13. havi fizetés, stb. 1/12-ed   részével növelt - az előző 3 hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás.                  

b) Munkanélküli járadékban részesülőknél a megállapító határozat másolatának és az utolsó 3 havi csekkszelvény becsatolásával, az előző 3 havi átlag alapján számolható nettó jövedelem.

c) Nyugdíj, egyéb járadékok esetében a tárgyhavi szelvény és a folyósító igazolása a teljes havi összegről. Folyószámára utalás esetén 3 havi pénzintézeti számlakivonat.

d) Vállalkozók esetében a NAV igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról.

e) Egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén a személy nyilatkozata   a     havi átlagos nettó jövedelemről.

f) Tartásdíj esetében a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett a ténylegesen folyósított tartásdíj átvételi elismervénye, postai feladóvevénye alapján számított 3 havi átlag.

g)  GYES, GYED, családi pótlék illetve anyasági támogatás esetén a munkáltató vagy a Magyar Államkincstár igazolása.

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő személyek szociális, vagyoni körülményeinek megismerése érdekében szükség szerint helyszíni ellenőrzést kell végezni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai szakértői véleményt lehet kérni.

(6) A megállapított rendszeres támogatásokat, ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követő hónap 1. napjától havonta egy alkalommal kell folyósítani.

17. §

(1) Az e rendeletben megállapított ellátások pénzben postai utalással, készpénzben pénztári kifizetéssel, közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez történő átutalással, élelmiszer utalvány, valamint egyéb utalványi formákban adhatók, az egyes ellátási formáknál meghatározott összeghatárokban.

(2) Amennyiben kétségesnek látszik, hogy a megállapított segély vagy támogatási összeg a célnak megfelelően kerül felhasználásra, a jogosult helyett a teljes összeg más személy részére is utalható elszámolási kötelezettség előírása mellett. Ezen esetben be kell szerezni a segély felvételére jogosult személy büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát, mely szerint vállalja és biztosítja a kiutalt segély jogosultra történő rendeltetésszerű felhasználását.

(3) E rendelet alkalmazása tekintetében az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összege a tárgyév január 1. napján érvényes összeg.

(4) A méltányossági ápolási díjban részesülők jogosultságát évente felül kell vizsgálni.

18. §

(1)  A Közgyűlés az Sztv. Által hatáskörébe utalt adósságcsökkentési támogatással, az átmeneti segéllyel, a temetési segéllyel és a méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre, a gyógyszertámogatással kapcsolatos hatásköreit a Népjóléti Bizottságra ruházza át.      

A polgármester határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés terjeszthető elő, melye Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése bírál el.

A polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben a Népjóléti Bizottság kérelemre méltányosságból megállapíthatja az ellátást abban az esetben, amennyiben a kérelmező jövedelme 10 %-ig haladja meg az egyes ellátásra jogosultságként meghatározott jövedelemhatárt.. A kérelmező a közléstől számított 15 napon belül kérheti a Közgyűléstől a bizottság döntésének felülvizsgálatát.

(2)  Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó döntés esetén mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(3)  Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben korlátozottan cselekvőképes személy is lehet ügyfél.

(4)  Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az eljárási cselekmények elektronikus úton nem gyakorolhatók.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §

(1) Az alaprendelet 2001. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A többször módosított rendelet 2004. július 1-én hatályba, de rendelkezéseit április 30. napjáig visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, 17/2000. (V.18.) sz., a 33/1997. (XI.29.) sz., a 13/1997. (IV.16.) sz., a 41/1995. (XII.7.) sz., valamint a 38/1995. (IX.27.) sz. rendelettel módosított 8/1995. (III.23.) számú rendelet, kivéve a III. fejezet 3. §-a rendelkezéseit, az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXII. törvény 56. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben tovább kell alkalmazni.

b) A lakásfenntartási támogatásokról, azok feltételeiről, valamint eljárási szabályairól szóló, 34/1999. (X.21.) számú rendelettel módosított 11 /1999. (III.18.) számú rendelet.

c) A 14/2003. (III.20.) sz. rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

A R. 14. §-a, továbbá

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/1999. (V.22.) sz., a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási feltételeinek megőrzéséről szóló rendelete.

(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben „ A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról” szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A rendelet - az (5) bekezdésben foglalt kivételével – 2005. április 1. napjával lép hatályba.

(5) A 11/2005. (II.28.) rendelet 1. § – 3. §, valamint az 5. § (1) bekezdése 2005. március 1. napjával lép hatályba. A 29/2005. (VIII.31.) sz. rendelet 2005. november 1. napjával lép hatályba. A 48/2005. (XI.30.) sz. rendelet 2005. december 1. napjával lép hatályba.

(6) A 14/2006. (III.30.) sz. rendelet 2006. április 1. napjával lép hatályba.

(7) A 26/2006. (VI.26.) sz. rendelet 2006. július 1. napjával lép hatályba.

(8) A 7/2007. (II.23.) sz. rendelet 2007. március 1. napjával lép hatályba.

(9) A 13/2008. (III.28.) sz. rendelet 2008. április 1. napjával lép hatályba.

(10) A 17/2009. (II.27.) sz. rendelet 2009. március 1. napjával lép hatályba.

(11) Az 52/2009.(XII.18.) sz. rendelet 2010. január 1. napjával lép hatályba.

(12) A 25/2011. (VI.24.) sz. rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba.

(13) A 29/2011. (VIII.26.) sz. rendelet 2011. szeptember 1. napján lép hatályba.

(14) Az 52/2011. (XII.17.) sz. rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(15) A 11/2012. (II.24.) sz. rendelet 2012. március 1. napján lép hatályba.

(16) A 36/2012. (06.22.) sz. rendelet 2012. július 1. napján lép hatályba.

(17) A 15/2013. (IV.19.) sz. rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.

(18) A 36/2013. (XII.02.) sz. rendelet 2013. december 1. napján lép hatályba.

Schmidt Csaba s.k.                                               Tamásné Lobenwein Gizella s.k.

   polgármester                                                                            jegyző