Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 79. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a 80. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (továbbiakban: Áht.) 108. §-ának végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I.       FEJEZET

általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §   A rendelet hatálya kiterjed Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a)      ingatlan vagyonra és az ahhoz kapcsolódó, önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra (földhasználat, haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog) (továbbiakban együtt: ingatlan vagyon);

b)      ingó vagyonra és az ahhoz kapcsolódó, önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra (továbbiakban együtt: ingó vagyon);

c)      tagsági jogot vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (továbbiakban együtt: portfolió vagyon);

d)      vagyoni értékű követelésekre és igényekre (továbbiakban együtt: várományi vagyon).

Az Önkormányzat ingatlan, ingó, portfolió és várományi vagyona e rendelet vonatkozásában a továbbiakban együttesen: önkormányzati vagyon, amelynek egyes elemei a továbbiakban: vagyontárgyak.

2. §   E rendelet hatálya nem terjed ki:

a)      11Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendelete,

b)      12Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelete,

c)      13Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a nem lakáscélú helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelete, és

d)      14Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelete

e)[1]  15Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelete

         által szabályozott esetekre.

2. az önkormányzati vagyon

3. §*

4. §   Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek:

a)      a köztemetők,

b)      **

c)      azon helyi védelem alá helyezett önkormányzati tulajdonú építészeti értékek, amelyek nem minősülnek kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak.

d)      **

5. § **

6. §*

7. §*

3. a tulajdonosi jogok gyakorlása

8. §   (1) A tulajdonosi jog gyakorlóját a vagyontárgy (ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, akkor vagyonrész) forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.

(2)   Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyon egyes tárgyai forgalomképesség szempontjából különböznek, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlóját a legkevésbé forgalomképes vagyontárgy figyelembevételével kell megállapítani.

(3)   A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az érintett valamennyi vagyontárgy összértéke az irányadó a vagyontárgyak együttes értékesítése, illetve hasznosítása során, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve egyéb módon történő hasznosítása

a)      egy eljárás keretében csak egyetlen természetes vagy jogi személy részére történik vagy

b)      egyidejű döntésekkel, de több eljárás keretében, több személy részére történik.

9. §*

4. forgalomképtelen törzsvagyon feletti

tulajdonosi jogok gyakorlása

10. § (1)  Értékhatártól függetlenül a közgyűlés dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet meghaladó  időtartamú hasznosításáról.

(2)   A közgyűlés dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet meg nem haladó hasznosításáról, ha annak egyedi értéke a 25 M Ft-ot meghaladja.

(3)   A Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság16 dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet meg nem haladó hasznosításáról, ha annak egyedi értéke az 5 M Ft-ot meghaladja, de a 25 M Ft-ot nem éri el.

(4)   A polgármester dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet meg nem haladó hasznosításáról, ha annak egyedi értéke az 5 M Ft-ot nem haladja meg.

5. korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti

tulajdonosi jogok gyakorlása

11. § (1)  A közgyűlés dönt a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

               a)   elidegenítéséről;

               b)   3 évet meghaladó hasznosításáról, valamint

c)   hasznosításáról, ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke meghaladja a 25 M Ft-ot.

(2)   A Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság17 dönt a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak 3 évet meg nem haladó hasznosításáról, ha annak egyedi értéke az 5 M Ft-ot meghaladja, de a 25 M Ft-ot nem éri el.

(3)   A polgármester dönt a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak 3 évet meg nem haladó hasznosításáról, ha annak egyedi értéke az 5 M Ft-ot nem haladja meg.

6. forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

12. § (1)  A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása, ingatlan biztosítékul adása, illetve megterhelése esetén a döntési jogosultság

a)      5 M Ft egyedi forgalmi értékig a polgármestert

b)     5-45 M Ft egyedi forgalmi értékig a Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottságot18

c)      45 M Ft egyedi érték felett a közgyűlést

illeti meg.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi jog gyakorlása során a döntéshozó meghatározza:

a)      a vagyonhasznosítás módját;

b)      ellenértékét;

c)      a fizetés módját;

d)      a szerződés biztosítékait;

e)      a szerződés időtartamát;

f)       illetve dönt azokról a további feltételekről, amelyek a konkrét szerződés létrejöttét alapvetően befolyásolják.

7. az önkormányzati vagyon értékének  meghatározása

13. § (1)  Az önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát bruttó értéken, a portfolió vagyonát beszerzési értéken tartja nyilván.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján több érték áll rendelkezésre, így azok közül a legmagasabb értéket kell figyelembe venni.

(3)[2]A vagyontárgyak értékesítése vagy megterhelése – kivéve a vagyonkezelői joggal történő megterhelés – esetén a vagyontárgy értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)    Vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés vagy üzleti értékelés, akkor annak  felülvizsgált változata alapján.

b)   Ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján vagy egyedi szakértői értékbecsléssel.

(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése, megterhelése – kivéve a vagyonkezelői joggal történő megterhelés - hasznosítása estén a vagyontárgy értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)[3] Önálló felépítményes ingatlan esetén a tulajdonosi jog gyakorlója döntésének meghozatalát megelőző 12 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés szükséges.

b) Telekingatlan esetében a forgalmi érték meghatározásánál a közgyűlés által megállapított fajlagos telekár (árkataszter) az irányadó. Amennyiben az ennek alapján számított forgalmi érték eléri a 25 M Ft egyedi forgalmi értéket, ingatlanforgalmi értékbecslést kell készíttetni.

c)[4]  Az ingatlanvagyon bérbe- vagy használatba adásakor a vagyontárgy értékén határozott idejű bérleti jogviszony esetén a teljes időszakra vonatkozó - a Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság19 által meghatározott - bérleti díj összegét, határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén 3 éves időszak bérleti díját kell érteni.

(5)[5]         Amennyiben az önkormányzat ingó vagy ingatlan vagyontárgyra vagyonkezelői jogot létesít, akkor a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek értékét „Az önkormányzat eszközeinek és forrásainak értékelésére vonatkozó szabályzat”-ban rögzített értékelési eljárás módszere szerint kell megállapítani.

II.    FEJEZET

különös rendelkezések

8. Az önkormányzati vagyon versenyeztetésére

vonatkozó szabályok

14. § (1)  Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása 25 M Ft érték felett

-    nyilvános; vagy

-    a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén (a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntésétől függően) zártkörű (amely lehet meghívásos vagy ajánlatkérés)

versenyeztetési eljárás alkalmazásával, a legjobb ajánlatot tevő részére történik.

(2)   Nyilvános pályázat helyett akkor írható ki zártkörű pályázat, illetőleg kérhető ajánlat, ha

a)      a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, leghatékonyabb hasznosítása előre meghatározott ajánlatot tevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszik szükségessé vagy

b)      az önkormányzat érdeke, különösen közszolgáltatás ellátása vagy üzleti titok megtartása indokolttá teszi vagy

c)      a pályázati kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(3)   Nyilvános pályázat során is – speciális feltételek meghatározásával – szűkíthető a pályázók köre, ha az szakmai szempontból indokolt.

(4)   A versenyeztetés módjáról (nyilvános vagy zártkörű) a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt.

      Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi forgalmi érték alatti vagyon hasznosítása esetén versenyeztetési eljárás lefolytatásáról vagy mellőzéséről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt.

(5)  A pályázatok beérkezésének időpontját annak igazolására alkalmas módon rögzíteni kell.

      A pályázatok felbontására a beérkezésre megadott határidőt követően, a pályázati hirdetményben, illetőleg az ajánlati felhívásban rögzített időpontban, helyen kerül sor.

(6)  A beérkezett pályázatokról – a kiírásban rögzített értékelési szempontok figyelembevételével – a tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult dönteni, több érvényes pályázat esetén sorrend felállításával.

      Amennyiben a győztes pályázóval a szerződés az eredmény közlésétől számított 30 napon belül nem jön létre, a megállapodás a sorrendben következő pályázóval is megköthető.

      Az önkormányzat jogosult a versenyeztetési eljárást eredménytelennek nyilvánítani.

15. § (1) A nyilvános versenyeztetési eljárás pályázati hirdetmény közzétételével indul.

(2)   A zártkörű versenyeztetési eljárás

- a lehetséges pályázók körét megjelölő ajánlati felhívással vagy

- a számba jöhető ajánlattevőnek közvetlenül eljuttatott ajánlatkéréssel indul

a rendelkezésre jogosult döntése szerint.

(3) A pályázati hirdetményt és az ajánlati felhívást a www.tatabanya.hu honlapon meg kell jelentetni, vagy egyéb alkalmas módon közzétenni.

(4)   A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyek.

(5)   Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

(6)   Forgalmi értéktől függetlenül, az önkormányzati vagyont csak olyan ajánlatot tevő, illetve kérelmező szervezet vagy személy részére lehet értékesíteni, tulajdonba, bérbe vagy használatba adni, amely, illetve aki büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy az önkormányzat felé nincs három hónapnál régebben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás

      későbbi időpontban történő megfizetéséhez előzetesen írásban hozzájárult. Az írásbeli nyilatkozatot az ajánlathoz csatolni kell.

9. ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzés,

valamint vagyonátruházás

16. § (1)  Az önkormányzat ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén, ha a vagyon egyedi forgalmi értéke

a)   az 5 M Ft-ot nem haladja meg, a polgármester;

b)   5 M Ft-25 M Ft-ig a Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság20;

c)   25 M Ft felett van, a közgyűlés

határoz.

(2)  Az önkormányzat ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén minden esetben kötelező a forgalmi értékbecslés.

(3)  Amennyiben a felajánlott vagyonhoz kötelezettségek kapcsolódnak, forgalmi értékétől függetlenül, a közgyűlés dönt.

(4)  Nem fogadható el az ingyenesen és kedvezményesen felajánlott vagyon, ha annak ismert terhei elérik vagy meghaladják annak forgalmi értékét.

17.§  (1)  Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, használati jogát kedvezményesen - bármilyen jogcímen – átruházni kizárólag

a)      közfeladat vagy közszolgáltatás ellátása; vagy

b)      közérdekű tevékenységet végző bejegyzett civil szervezetek támogatása; vagy

c)      természeti katasztrófa sújtotta közösségek megsegítése

céljából a Közgyűlés döntésével, írásbeli megállapodás alapján lehet.

9/A. VAGYONKEZELŐI JOG

17/A.§ (1)[6]A Közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra, valamint üzleti vagyonra az önkormányzati közfeladata átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog határozott vagy határozatlan idejű, ingyenes vagy visszterhes vagyonkezelési szerződéssel jön létre, melynek – a törvényi minimumon felüli – tartalmát a Közgyűlés határozza meg.

(2)  A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5%-a.

(3)  Vagyonkezelői jog a Közgyűlés minősített többséggel hozott határozata alapján ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan

a)   más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása           részére, vagy

b)   az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi   tulajdonában   lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a         gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a             közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére        nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.

17/B.§[7](1) A vagyonkezelői jogot – a (3) bekezdésben szabályozott esetet kivéve – nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A pályázat kiírásáról a Közgyűlés dönt. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, a vagyonkezelői jog ellenértékére tett ajánlatot.

(2) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5%-a.

(3) Vagyonkezelői jog a Közgyűlés minősített többséggel hozott határozata alapján létesíthető ingyenesen önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek javára.

(4) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(5) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

17/C.§[8](1) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni. Ezen kötelezettsége teljesítése érdekében a vagyonkezelő rendszeresen (legalább évente) teljes körű ellenőrzést köteles elvégezni.

(2)  A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.

(3)  A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan elemi károk elleni biztosítást köteles kötni, amennyiben nincs olyan, az önkormányzat által kötött biztosítás, mely az átvett vagyonelemre is vonatkozik. A vagyonkezelő a vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan felmerülő károk megtérítése érdekében felelősségbiztosítást köteles kötni. A vagyonkezelő által kötött biztosításokban kedvezményezettként Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatát kell megjelölni.

17/D.§[9](1) A vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.

(2)  A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.

(3)  A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanokat érintő változásokról a változást követő 30 napon belül köteles a tulajdonost tájékoztatni az alábbiak szerint:

a)   telekalakításnál a jogerős hatósági határozat megküldésével

b)  beruházás esetében a beruházás bruttó értékének közlésével és a használatbavételi engedély megküldésével.

(4)  A vagyonkezelő a tárgyévet követően legkésőbb május 31. napjáig köteles a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteréhez benyújtani. A Polgármester a szakbizottság állásfoglalását követően dönt a beszámoló elfogadásáról.

(5)  A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésre vonatkozó éves beszámolójában a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének a felhasználásáról beszámolni. A tulajdonos önkormányzat jogosult a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében, különösen a bevételek növelése, illetve a költségek, valamint a kintlévőségek csökkentése érdekében szükséges intézkedésre javaslatot tenni.

(6)  A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az önkormányzat polgármestere ellenőrzi.

(7)  A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(8) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a)   a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b)  az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és  okirat bemutatását kérni,

c)   az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.

(9) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a)   az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b)  az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.

(10)   Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:

a)   az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b)   az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c)   az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok ) teljességéről nyilatkozni,

d)   az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(11)   Az Önkormányzat polgármestere az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésében – a tárgyévet követő év június 30-ig – tájékoztatja a Gazdasági, Lakásügy és Turisztikai Bizottságot21.

17/E.§[10] A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.

10. peren kívüli egyezség

18. § (1) 22Az önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a Közgyűlés szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott alapján jogosultat illeti meg a döntés.

(2)   Egyezség megkötésének tekintendő az önkormányzatot megillető követelés érvényesítése során a részletfizetésben vagy más teljesítési kedvezményben való megállapodás.

11. követelésről lemondás

19.§  (1)  Behajthatatlannak nem minősülő követelések teljes vagy részbeni elengedése tekintetében a döntési jogosultság

a)   5 M Ft egyedi forgalmi értékig a polgármestert

b)   5-25 M Ft egyedi forgalmi értékig a Gazdasági, Lakásügyi és turisztikai Bizottságot23

c)   25 M Ft egyedi érték felett a közgyűlést

illeti meg.

         (2)  Behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra kizárólag

a)   közérdek védelme;

b)   közfeladatot ellátó szervezet működőképességének biztosítása;

c)   méltányolható – nem a kötelezett önhibájára visszavezethető – megélhetési nehézségek esetén kerülhet sor

   abban az esetben, ha magasabb rendű jogszabály tilalmába nem ütközik, és az önkormányzat kötelező alapfeladatának ellátását nem veszélyezteti, illetőleg érdekeit más módon nem sérti.

         (3)  A behajthatatlan követelések leírásáról a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 3. § (4) 10. pontjának figyelembevételével

-          5 M Ft nyilvántartási értékig a polgármester;

-          5-25 M Ft nyilvántartási érték felett a Gazdasági és Lakásügyi Bizottság

-          25 M Ft nyilvántartási érték felett a közgyűlés

jogosult dönteni.

12. Az intézményekre vonatkozó rendelkezések

20.§  Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyon vonatkozásában az intézmény vezetője – az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt

a)   1 millió beszerzési értékhatárt el nem érő ingó vagyon megszerzéséről,     elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról;

b)   ingatlan vagy ingatlanrész             

- alkalmi célú (három napot meg nem haladó) igénybevételének biztosításáról, az ingyenes, kedvezményes igénybevétel kivételével, valamint

-  bérbe, illetve használatba adásról legfeljebb egy év időtartamra a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.(A döntési jogosultság egy évnél hosszabb időtartam esetén a 11.§ rendelkezései szerint alakul.)

13. önkormányzati társaságok és társasági üzletrészek feletti

tulajdonosi jogok gyakorlása

21.§  Gazdasági társaság alapításáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba történő beviteléről kizárólag a közgyűlés jogosult dönteni.

2422.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének – törvény által hatáskörébe utalt – alábbi jogait az önkormányzat közgyűlése közvetlenül gyakorolja, a többszemélyes társaságoknál pedig a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően az önkormányzat közgyűlése határoz az alábbi kérdésekben:

a)         a társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat (a továbbiakban együtt: társasági szerződés) megállapítása (jóváhagyása),

b)        a társasági szerződés módosítása, amennyiben az pénzügyi kötelezettségvállalással jár;

b)    az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a társaság vezérigazgatójának, ügyvezető igazgatójának megbízása, megbízásának visszavonása és díjazásának megállapítása;

c)    alaptőke (törzstőke) felemelése;

d)    az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása vagy részvényfajták megszüntetése;

e)    a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, más társasági formává alakulásának elhatározása.

(2) A Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság gyakorolja a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó tulajdonosi jogokat az önkormányzat részvételével működő több személyes gazdasági társaságokban, és dönt a társasági szerződés módosításáról, amennyiben az nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással.

(3) A Gazdasági, Lakásügyi és Turisztikai Bizottság gyakorolja az alábbi, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó tulajdonosi jogokat az egyszemélyes önkormányzati társaságok esetében:

a)      beszámoló, üzleti terv elfogadása,

b)      vezető tisztségviselő prémium feladatainak értékelése, munkaszerződésének módosítása,

c)      társasági szerződés módosítása, amennyiben az kötelezettségvállalással nem jár,

d)      alapszabály, társasági szerződés, alapító okirat által a taggyűlés hatáskörébe utalt szerződések, hitelfelvételek, szabályzatok elfogadása, amennyiben az  nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással,

e)      a könyvvizsgáló megbízása, visszahívása,

f)       alaptőke leszállítása.

14. SZERZŐDÉSEK KÖZZÉTÉTELE

23.§  Az önkormányzat vagyonával összefüggő – az Áht. 15/B § (1) bekezdésében meghatározott – szerződéseket értéküktől függetlenül a www.tatabanya.hu honlapon közzé kell tenni.

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

24.§ (1) Jelen rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba.

(2)   E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló 30/2000. (VI.22.) kgy. sz. rendelet, valamint az ezt módosító 16/2003. (IV. 24.) kgy. sz., a 34/2003. (VIII. 21.) kgy. sz., az 5/2005. (I.31.) kgy. sz., az 1/2006. (I. 31.) kgy. sz. és a 22/2006. (V. 25.) kgy. sz. rendelet.

(3)   A 41/2011. (X.26.) önkormányzati rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4)   A 10/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 2012. március 1. napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5)   A 25/2013. (IX.03.) önkormányzati rendelet 2013. szeptember 4. napján lép hatályba.

Schmidt Csaba s.k.                                                                 dr. Bene Magdolna s.k.

                polgármester                                                                              címzetes főjegyző