Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§(1) bekezdés 1. pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§    (1)   Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 1.§ (1) bekezdése kiegészül az alábbi francia bekezdéssel:

„– a 8. mellékletét képező „Tatabánya, Nyugat–Gerecse Szabályozási Tervlap”-okon (A/3-as formátumban 14 db, SZ 0-tól SZ 5-ig és SZK 1-7 számozott színes tervlap M=1:4000 és M=1:8000 léptékben) jelölt területre”  

         (2)   A Rendelet 4.§-a kiegészül az alábbi (7) bekezdéssel:    

„(7) A folyamban lévő eljárásokra az adott területre az eljárás megkezdésekor hatályos övezeti előírások érvényesek.”

         (3)   A Rendelet kiegészül az alábbi új 4/A.§ és 4/B.§ rendelkezéseivel:      

„4/A.§  (1)  A 10%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén az épület lejtő felöli homlokzatának vonalában a földszinti szint magassága (Bf) és meglévő természetes terepszint átlagos magassága (Bf) között legfeljebb 1,2 méter magasság különbség engedélyezhető.
(2)   az épület völgy és hegy felöli homlokzatának átlagos magassága legfeljebb 1,0 méterrel térhet el.         
(3)   Szerelt kémény legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal, a tetőszínével harmonizáló színűre festve helyezhető el. Önállóan, épületen kívül szerelt kémény nem építhető.
(4)   Napkollektor magas tetőn csak a tetőfedéshez igazodó kivitelben (színben harmonizáló, tetőablakok kiosztási rendszerével együtt tervezett), építhető.
(5)   Beültetési kötelezettséggel vagy a telek zöldfelületként megtartandó részének jelölt területen a meglévő értékes növényzet min. 85%-ban megtartandó, vagy a zöldfelületként jelölt telekrész min. 85%-án zöldfelület alakítandó ki.

4/B.§    (1)  Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.     
(2)   Beépítésre nem szánt – erdő és mezőgazdasági területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatal szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.       
(3)   A külterületen vadvédelmi kerítésen kívül egyéb kerítés nem építhető.  
(4) Közterületen elhelyezhető közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utas-váró, 0,5 m2-nél nagyobb reklámfelület, gyepes árok, támfal, ideiglenes reklámfelület, egyéb mérnöki létesítmény. Minden más új építmény, épület, köztéri létesítmény közterület-rendezési terv alapján helyezhető el.     
(5)   A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani. A parkoló-felületek kialakításánál a talaj és felszín alatti vizek védelme érdekében olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, ami a beszivárgó szennyező anyagoktól megvédi a környezetet.       
(6)   A felszíni vízelvezető árkok kialakításánál természetes anyagokat (gyep, természetes kő), a vízvisszatartást segítő és az eróziót megakadályozó vízáteresztő felületeket kell alkalmazni.”

         (4)   A Rendelet 11.§ (1) b) pontjában szereplő „Településközpont vegyes területek” övezeti előírásait tartalmazó táblázat kiegészül az alábbiak sorokkal:

(5)   A Rendelet 11.§ paragrafusa kiegészül az alábbi új (5), (6) és (7) bekezdések rendelkezéseivel:         

„(5) A Vt 20 és Vt 21 jelű övezetben az építés feltétele a terület teljes közműellátásának megléte (vízellátás, szennyvízelvezetés vagy egyedi szennyvíztisztítás, földkábel) és szilárd burkolatú út biztosítandó.         
(6)   A Vt 20 és Vt 21 jelű övezetben az eredeti terepjelleget megváltoztatni nem lehet.
(7)   A Vt 20 jelű övezet részletes előírásai a meglévő kert helyi védelemre javasolt, ezért a meglévő fák kivágása, kertrendezés csak kertészeti kiviteli terv alapján végezhető.”

(6)   A Rendelet kiegészül az alábbi új 12/D.§ rendelkezéseivel:       

„12/D.§  A gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területek övezeti előírásai (Tatabánya „Nyugat-Gerecse” Szabályozási Terv területén):   ”

(7)  A Rendelet 12.§ kiegészül az alábbi új (4) és (5) bekezdések rendelkezéseivel:  

„(4) A Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-5 jelű építési övezetekben az épültetek hegy felőli és völgy felőli homlokzatmagassága között az eltérés max. 1,2 méter lehet.       
(5)  A Gksz-G garázs jelű építési övezetben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek helyezhetőek el:           
       a)    A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, amennyiben az
              építés miatt megszüntetett garázsok miatti és a szükséges új parkoló-igény a saját
              telken belül elhelyezhető.        
       b)    A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági
              tevékenység céljára szolgáló épület, amennyiben az építés miatt megszüntetett
              garázsok miatti és a szükséges új parkoló-igény a saját telken belül elhelyezhető.      
       c)    Gépkocsi-tároló, parkolóház.” 

(8)  A Rendelet 15/B.§-a kiegészül az alábbi új (3), (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdések rendelkezéseivel:

„(3) Különleges bánya (Kk-b) övezet (Tatabánya „Nyugat-Gerecse” Szabályozási Terv területén) előírásai:        
       a)    Az övezetben a bányászattal és a bánya üzemeltetésével kapcsolatos kiszolgáló
              épületek, építmények és szociális épületek helyezhetők el.    
       b)    Az övezeten belül a zöldfelületként megtartandó telekrészeken a nyersanyag
              kitermelés tilos, a meglévő zöldfelület és terepalakulat megőrzendő.
       c)    A különleges bánya övezetben a meglévő épületek megtarthatók és felújíthatók, új
              épületek max. 2%-os beépíthetőséggel, de legfeljebb 100 m² alapterülettel
              helyezhetőek el, 4,5m-es építménymagassággal. Technológiai építmény,
              berendezés magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

(4)  Különleges sport (Kk-sp) övezet (Tatabánya „Nyugat-Gerecse” Szabályozási Terv területén) előírásai:        

       Az övezetben az egykori felszíni bányagödörben a sport funkcióhoz kötődő kiszolgáló, vendéglátó, kereskedelmi-szolgáltató, szálláshely funkciójú épületek helyezhetőek el, maximum 2%-os beépíthetőséggel, 4,5 méteres építménymagassággal.
(5)  Különleges egyéb (Kk-t) övezet (Tatabánya „Nyugat-Gerecse” Szabályozási Terv területén) részletes előírásai:     
       a)    Az övezetbe a Szent Borbála kórház főbejárata előtti terület tartozik.
       b)    A turizmushoz, rekreációhoz és vendéglátáshoz kapcsolódó épületek: sport,
              szabadidő, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az
              övezetben elhelyezhetők a fő funkciót kiszolgáló épületek, szálláshely, és a
              tulajdonos, használó és a személyzet számára lakóépület.      
       c)    A területen az építés feltétele a terület teljes közműellátásának (vízellátás,
              szennyvízelvezetés vagy egyedi szennyvíztisztítás, földkábel) és szilárd burkolatú
              út megléte.        
(6)  Különleges turisztikai terület (Kk-v) – a koldusszállási vadászházra (Tatabánya „Nyugat-Gerecse” Szabályozási Terv területén) vonatkozó előírások:
       a)    A turizmushoz, rekreációhoz és vendéglátáshoz kapcsolódó épületek: sport,
              szabadidő, egyházi és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az
              övezetben elhelyezhetők a fő funkciót kiszolgáló épületek, szálláshely, és a
              tulajdonos, használó és a személyzet számára lakóépület.      
       b)    A kialakult beépítés megtartható, felújítható és újjáépíthető, a kialakult beépítés
              mértékéig új épületek elhelyezhetők.   
       c)    A területen az építés feltétele a terület részleges közműellátásának megléte
              (vízellátás, szennyvízelvezetés vagy egyedi szennyvíztisztítás).         
       d)    Az eredeti terepjelleget megváltoztatni nem lehet.      
(7)  Különleges agrárturisztikai (Kk-a) területre (Tatabánya „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv területén – Gödöri dűlő) vonatkozó előírások:         
       a)    Az agrárturizmushoz, rekreációhoz és vendéglátáshoz kapcsolódó épületek: 
              sport, szabadidő, egyházi és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az
              övezetben elhelyezhetők a fő funkciót kiszolgáló épületek, szálláshely, és a
              tulajdonos, használó és a személyzet számára lakóépület.      
       b)    A területen az építés feltétele a terület teljes közműellátásának (vízellátás,
              szennyvízelvezetés vagy egyedi szennyvíztisztítás, földkábel) és szilárd burkolatú
              út megléte.        
       c)    Az eredeti terepjelleget megváltoztatni nem lehet.      
(8)  Különleges beépítésre nem szánt területeken (Tatabánya „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv területén) új építési igény esetén az övezetekben a következő paraméterek biztosítandóak:

(9)     A Rendelet 15/D.§-a kiegészül az alábbi új (5), (6), (7) és (8), bekezdések rendelkezéseivel:

„(5)   A „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv területén hétvégi házas üdülőterületen új építési igény esetén az egyes építési övezetekben a következő paraméterek biztosítandóak:        

(6)  A „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv területén hétvégi házas üdülőterület egyedi nyaralóépületek elhelyezésére szolgáló terület.
(7)  A „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv területén Hétvégi házas területen telkenként egy épületben egy üdülő egység, vagy egy lakás helyezhető el. Elhelyezhető továbbá:
       a)    kereskedelmi-szolgáltató,
       b)    vendéglátó funkció,      
melyek az üdülőterület használatát nem zavarják.         
(8)  A „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv területén Hétvégi házas üdülőterületekre vonatkozó részletes előírások:   
       a)    Üh-4 övezetben minden, legalább 12 méter széles telek beépíthető, ha egyéb
              építési előírások nem korlátozzák azt. 
       b)    Az Üh-5, Üh-6 övezetben a legkisebb beépíthető és kialakítható telekszélesség 14 m.
       c)    A „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv területén látványvédelmi szempontok miatt, a            szabályozási terven jelölt domboldalakon (látványvédelmi szempontból fokozottan            védett terület) minden építési engedély településképi véleményezési eljárás alapján                 adható ki.       
       d)    Az Üh-4, Üh-5, Üh-6 övezetekben az épültetek hegy felőli és völgy felőli    
              homlokzatmagassága között az eltérés max. 1,2 méter lehet.   
       e)    Az Üh-4, Üh-5, Üh-6 övezetekben az előkertet fásítva kell kialakítani. Az előkerteket           honos fás szárú növényekkel, gyümölcsfákkal ültetendők be.           
       f)    Az Üh-4, Üh-5, Üh-6 övezetekben a telken belüli övezethatáron telket alakítani nem                 kötelező. Ahol az övezethatár nem telekhatár ott az épület elhelyezésére vonatkozó            előírásokat az övezethatár mentén nem kell betartani.”        

(10)       A Rendelet III. Rész Övezetekre Vonatkozó Általános Előírásokról szóló 16.§-a kiegészül az alábbi  francia bekezdések rendelkezéseivel:       

         „- Et             turisztikai rendeltetésű erdő, 
         - Eg            erdőgazdasági rendeltetésű erdő,”    

(11)       A Rendelet 17.§-a kiegészül az alábbi új (6) bekezdés rendelkezéseivel:     

„(6) A KÖu övezetben a Szabályozási Terven jelölt építési helyen elhelyezhető szálláshely, kereskedelmi és szolgáltató létesítmény, melynek az építmény magassága nem haladhatja meg a 6,5 métert és a beépített alapterülete nem lehet 500 m²-nél nagyobb. A terület közforgalom elől nem zárható el.”          

(12)       A Rendelet kiegészül az alábbi új alcímmel és új 20/C.§ rendelkezéseivel:  

„A „Nyugat-Gerecse” szabályozási terv erdőterületeire vonatkozó sajátos előírások
20/C.§   (1)     Minden erdőövezetben elsődleges szempontként kell figyelembe venni a természeti, tájképi értékek védelmét, a tájkarakter megőrzését.
(2)  A védelmi és véderdő, valamint turisztikai erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.  
(3)  Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.           
(4)  A Ev jelű védelmi és véderdő területeken a természetszerű erdőgazdálkodási módszerekkel kell gazdálkodni, fontos a folyamatos erdőborítás biztosítása. Csak pihenőhelyek, erdei sétaút, az erdővédelemhez szükséges erdészeti út alakítható ki.   
(5)  A Ev jelű védelmi és véderdő területeken műemlék számára a Szabályozási terven jelölt javaslat alapján telek alakítható.  
(6)  Az Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdőgazdálkodással kapcsolatos épületek, építmények helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezést a magasabb rendű jogszabály nem tiltja.    
(7)  Az Eg övezeten belül 10 ha-t meghaladó teleknagyság esetén a kijelölt építési helyeken helyezhető el épület, max 0,5%-os beépítettséggel. Elhelyezhető magastetős épület, építmény magasság 3,5 m.          
(8)  Az Et jelű építésügyi szempontból turisztikai rendeltetésű természetvédelmi erdőterület övezetében a jelölt építési helyeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények és épületek mellett turisztikai, vendéglátó, szociális, egészségügyi funkciójú és szakrális épületek és építmények helyezhetők el.      
(9)  Az Et övezeten belül 10 ha-t meghaladó teleknagyság esetén a kijelölt építési helyeken helyezhető el épület, max 5%-os beépítettséggel. Csak magastetős épület engedélyezhető, megengedett tetőhajlásszög 35°-42°, építmény magasság 6,0 m.        

(13)       A Rendelet 21.§ az alábbi új (7), (8) és (9) bekezdések rendelkezéseivel:    

„(7) Az Mk-1G, Mk-2G, Mk-3G övezetben épületek 16 m-es telekszélesség alatt oldalhatáron állóan, 16 m-t meghaladó telekszélesség esetén szabadon állóan helyezhetők el.
(8)  Az Mk-1G, Mk-2G, Mk-3G övezetben belüli övezethatáron telket alakítani nem kötelező. Ahol az övezethatár nem telekhatár ott az épület elhelyezésére vonatkozó előírásokat az övezethatár mentén nem kell betartani.   
(9)  Az Mko övezetben épületek nem helyezhetők el, a területen extenzív mezőgazdasági termelés folytatása mellett a folyamatos növényborítást fenn kell tartani.”

(14)       A Rendelet 22.§ az alábbi új (3), (4) és (5) bekezdések rendelkezéseivel:    

„(3) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények létesítéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Állattartó épület a vízfolyásoktól minimum 200 m-re helyezhető el.
(4)  A vízfolyások jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.
(5)  A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet közeli állapotának visszaállítását elősegítik, és ha más jogszabály nem tiltja.”     

(15)       A Rendelet a Föld védelméről szóló 26.§ (4) bekezdése kiegészül az alábbi új pontok rendelkezéseivel:

„i)   Az erózióveszélyes - 17%-nál nagyobb lejtésű területeken az erózió megakadályozása érdekében a teljes növényborítás fenntartása javasolt, a területeken ültetvények erózió elleni védelem kiépítésével létesíthetők, a meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell.           
j)    Az erózióveszélyes - 17%-nál meredekebb területek beépítése esetén előzetes talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező, 30%-nál meredekebb terület esetén ennek ki kell térnie a terület építésföldtani alkalmasságának vizsgálatára.”     

(16)       A Rendelet a Vizek védelméről szóló 26.§ (5) bekezdése kiegészül az alábbi új pont rendelkezéseivel:

„h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet előírásait a mezőgazdasági tevékenységek végzésénél be kell tartani. A nitrát érzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló rendelet alapján a műtrágya és szerves trágya kijuttatás korlátozottan lehetséges.”

(17)       A Rendelet kiegészül az alábbi új alcímmel és új 28/B.§ rendelkezéseivel:  

„Települési tájképvédelmi területre vonatkozó előírások   
28/B §.  (1)     A települési tájképvédelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni.         
(2)  Új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhetőek el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(3)  Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.”          

2.§  (1)    A Rendelet „A szabályozási elemek változtatásának feltételei és határai”-ról szóló 3.§ (2) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:  

„(2) A szabályozási tervlapon jelölt övezethatár a következő feltételekkel a szabályozási terv keretei között elmozdítható:
       a)    az övezeti határ elmozdításának legnagyobb mérete a tervlaphoz viszonyítva
              +/-15 m lehet.” 

(2)  A Rendelet 11.§.(1) b) pont szövegezése helyébe az alábbi rendelkezés lép:       

„b)  „Újváros-Kelet és Sárberek”, „Bánhida és Dózsakert” valamint a „Nyugat-Gerecse” szabályozási tervek területén:”  

(3)  A Rendelet 21.§ (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:           

(6)  Mezőgazdasági területeken új építési igény esetén a táblázat szerinti övezetekben a következő paraméterek biztosítandóak: 

3.§    Jelen rendelet a mellékletét képező SZK 1-7 és SZ 0-5 tervlapokkal együtt érvényes.     

4.§    (1) Ez a rendelet 2014. január hó 1. napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.   

(2) A Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tatabánya Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Tatabánya, Turul emlékmű körüli parkerdő részletes szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 51/2003.(XI. 20.) önkormányzati rendelete.

                                   Schmidt Csaba s.k.                                       Tamásné Lobenwein Gizella s.k.

                                      polgármester                                                               jegyző