Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §- ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48 §. (4) bekezdésében,  és a 50. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés b), c) f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény l3. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik.

b) krízishelyzet: kérelmező otthonát fenyegető végrehajtási eljárás, az elmaradt hiteltörlesztés biztosítására, felhalmozódott közüzemi tartozás és egészségügyi hozzájárulás, illetve bármely körülmény, amelynek fennállásával kérelmező és családja szükségszerű életfeltételeinek a biztosítása átmenetileg veszélybe került,

c)^[1]

2. Az ellátások megállapításának általános szabályai

2. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor – ha szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban Szt.) vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy lakásban élő közeli hozzátartozók szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező és családjának létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Szolgálat Szociális Irodáján vagy postai úton az e célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be az Szt-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott mellékletek csatolásával.

(3) Ha az Szt. másképpen nem rendelkezik – a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és családjában élő személyek vagyoni és jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy amennyiben ez lehetetlen, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A jövedelemnyilatkozatban foglalt jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát a jövedelemnyilatkozathoz mellékelni szükséges.

(4) Állástalan, munkanélküli, havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, és az erről szóló igazolást benyújtotta.

(5) Tizennyolcadik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát igazolni kell.

(6) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a kérelem benyújtásakor igazolni, csatolni kell:

a) a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, illetve a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülők – szülői felügyelet gyakorlását érintő - egyezségéről.

b) a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy végzés másolatát.

(7) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát kell csatolni.

(8) Váratlan krízishelyzet esetén a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat becsatolásától az eljárás során el lehet tekinteni.

(9) Gyámság esetében csatolni kell a gyámrendelés tárgyában keletkezett bírósági, illetve gyámhatósági döntést.

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott támogatási hatáskört gyakorló hatóság a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készít, illetve más szervet kér fel környezettanulmány készítésére.

(2) Nem kell új környezettanulmányt készíteni, ha hat hónapnál nem régebbi áll rendelkezésre.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.

4. § A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére a Szt. 17. § rendelkezései az irányadóak, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.

5. § (1) A Közgyűlés az Szt. által hatáskörébe utalt adósságcsökkentési támogatással, az önkormányzati segéllyel, és közüzemi díjtámogatással, közgyógyellátással, tüzelő segéllyel kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre, a gyógyszertámogatással, méltányossági ápolási díjjal kapcsolatos hatásköreit a Népjóléti Bizottságra ruházza át.

(2) Kérelemre megállapítható az ellátás abban az esetben, amennyiben a kérelmező jövedelme legfeljebb 10 %-ig haladja meg az egyes ellátásra jogosultságként meghatározott jövedelemhatárt.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmeket a TJ ESZI Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Adósságkezelési Csoportja juttatja el a polgármesteri hivatalba.

II. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

3. Az ellátások formái

6. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli, valamint természetbeni szociális ellátás nyújtható

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Polgármester, illetve a Jegyző

a) pénzbeli ellátásként:

aa) ápolási díjat

ab) gyógyszertámogatást

ac) aktívkorúak ellátására való jogosultságot

ad) önkormányzati segélyt

b) természetbeni ellátásként:

ba) közüzemi díjtámogatást

bb) köztemetést

bc) közgyógyellátást

bd) adósságkezelési szolgáltatást

be) tűzifa segélyt

állapít meg az e rendeletben  meghatározott feltételek szerint.

4. Aktív korúak ellátására való jogosultság

7. § (1) A Jegyző aktívkorúak ellátására való jogosultságot - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt – állapít meg az Szt. és a végrehajtására kiadott Korm.r. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

(2)  Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésének alkalmazásában az együttműködésre kijelölt szerv a Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmények Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(3) Az Szt. 37/B. § (1) bek. szerint rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében köteles

a) részt venni az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programban

b) folyamatosan tartani a kapcsolatot a Családsegítő Szolgálattal s az általuk megjelölt időpontban megjelenni.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése

c) más ellátásba juttatás segítése

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem tartja be,

b) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradásának okát 15 napon belül nem igazolja.

8. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a) munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű  egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70 %- os mértéket,

b) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább három alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

ba) az orvos szakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 70 %-os mértékben határozta meg,

c) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(2)  A 8. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 8. § a) pontja szerinti esetben az orvos szakértői szerv által kiadott, a munkaképesség csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 8. §  b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 8 . §  c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 8. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(3) Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 8. § a) b) pontja alapján kéri, és orvos szakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

5. Ápolási díj

9. § (1) Ápolási díj megállapítására jogosult az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi,

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének l50%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át,

b) mind az ápolt, mind az ápoló Tatabányán bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és e címen életvitelszerűen laknak, melyet az elvégzett helyszíni szemle is igazol, továbbá

c) sem az ápoló, sem családja vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Az ápolási díj az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az ápolási tevékenység az ápoló számára munkából és jövedelemből való kiesést eredményez.

(3)^[2] Az ápoló az ápolási díjra a kérelem benyújtásának napjától jogosult, amennyiben az (1) bekezdésben előírt jogosultsági feltételeknek megfelel és csatolja a munkaviszonyának megszűnését igazoló dokumentumot.

6. Önkormányzati segély

 10. § (1) Önkormányzati segélyben részesül az a személy, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, a nem tervezhető többletkiadásai, vagy gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A kérelmező önkormányzati segélyre akkor jogosult, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg:

a) családos esetén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b)egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

c)gyermekét egyedül nevelő személy esetén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 180 %-át,

d)60 év feletti, egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.(3)Abban az esetben, ha a kérelmező jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át önkormányzati segély kizárólag temetési segély finanszírozására adható.

a)A temetési költség finanszírozására nyújtott önkormányzati segély összege az adott évben a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 30 %-a, a támogatás összege nem haladhatja meg a 60.000 Ft-ot.

b)A kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a kérelmező nevére kiállított temetési számlát vagy annak másolatát és jövedelemigazolást.

c)Nem jogosult a kérelmező önkormányzati segélyre temetési költségek finanszírozása okán, ha a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, valamint ha az egy főre számított családi havi jövedelemhatár meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

d)Nem állapítható meg önkormányzati segély temetési költségek finanszírozására, akinek tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(4)^[3] Az önkormányzati segély eseti jelleggel adható, melynek összege

a) egyedül élő személy esetén a tárgyévben nem haladhatja meg a mindenkori öregségi  nyugdíjminimumot,

b) házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő személyek esetén a tárgyévben nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180 %-át,

c) egy vagy kétgyermekes család esetén nem haladhatja meg a tárgyévben az mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át,

d) három-vagy több gyermekes család esetén nem haladhatja meg a tárgyévben a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át,

e) a (3) bekezdés a) pontja, valamint (5) bekezdése kivételével alkalmanként nem haladhatja meg a 8.000 Ft-ot.

(5)^[4] Rendkívüli élethelyzet esetében a (2), a (4) és a (6) bekezdésben leírtaktól el lehet térni és maximálisan 50.000 Ft állapítható meg.

E rendelkezés alkalmazásában rendkívüli élethelyzet áll fenn, ha a kérelmezőnél, illetve családjában:

a) rendkívüli esemény történik, így különösen hosszan tartó betegség (tartós, egy hónapot meghaladó kórházi kezelés, vagy egy hónapot meghaladó táppénzes állomány), baleset, káresemény, vagyon elleni bűncselekmény következik be; vagy

b) rendkívüli költség/díj kifizetése válik szükségessé, így különösen gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások (gyermek megtartásának, fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, ikergyermek születése), gyermekintézmény térítési díja, utazási költség, tüzelő költség, magas gyógyszerköltség, létfenntartást veszélyeztető váratlan többletkiadás kifizetése merül fel, vagy

c) munkahely elvesztése következik be.

(6) Az (5) bekezdésben írt feltételek meglétét a rendkívüli élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni.

7. Gyógyszertámogatás

11. § (1) Az önkormányzat annak a szociálisan rászorult kérelmezőnek, akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy annak helyreállítása komoly megterhelést jelent, a nagy összegű gyógyszerek, speciális kezelések, gyógyászati segédeszközök megvásárlásához anyagi támogatást biztosít.

(2) A gyógyszertámogatás elsősorban azokban az esetekben állapítható meg, melyek a közgyógyellátás keretébe nem illeszthetők.

(3) Naptári évenként a támogatás legalacsonyabb összege az igazolt költségek 10 %- a, de legalább 2.000 Ft, maximum 35.000 Ft.

(4) A támogatás összege - naptári évenként -  gyógyászati segédeszköz esetében a térítés díj 50 %-a, maximum 60.000 Ft. Gyógyászati segédeszköz megvásárlásához nyújtott gyógyszertámogatásban - a bentlakásos intézményben ellátottak kivételével - tatabányai állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személy részesülhet.

(5) A kérelemhez csatolni kell az orvosi (háziorvos, kezelőorvos) javaslatot és a költségekről szóló igazolást.

III. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

8. Köztemetés

12. § (1) Az Szt. 48. §-a szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában kell gondoskodni.

(2) A Polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek

a) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, nem haladja meg

b) részbeni, legfeljebb 1-50 %-ig terjedő elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg és

c) a kérelmező, valamint családja az Szt. 4.§ (1) bekezdés b. pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik

d)^[5] részletekben történő visszafizetését, melynek időtartama maximum 12 hónap.

(3) A kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi adatait igazoló dokumentumokat, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletét képező vagyonnyilatkozatot.

9. Méltányossági közgyógyellátás

13. § (1) Annak a szociálisan rászorult kérelmezőnek, akinek a gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága.

(2)^[6] A közgyógyellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 180 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át, feltéve, hogy havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át meghaladja.

10. Közüzemi díjtámogatás

14.  § (1) A közüzemi díjtámogatás természetbeni ellátásként havi rendszerességgel adható. A közüzemi díjtámogatás nyújtásának formája a szolgáltatóhoz történő átutalás. A támogatás villanyáram, víz és gázfogyasztás, távhőszolgáltatás díjához igényelhető.

(2)^[7] Közüzemi díjtámogatásként megállapított támogatás közvetlenül a szolgáltató részére kerül átutalásra. A havi rendszerességgel nyújtott közüzemi díjtámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha a benyújtott közüzemi számla összege meghaladja az egy főre jutó családi havi jövedelem 15 %-át és az egy főre jutó családi havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 270 %-át.

(3) A közüzemi szolgáltatókhoz utalt közüzemi díjtámogatás időtartama maximum 6 hónap, elsősorban fűtési idényben - az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak - igényelhető. Hat hónapra jutó összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) Nem állapítható meg közüzemi díjtámogatás, azon kérelmező részére aki, normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(5)^[8] A kérelemhez csatolt közüzemi számla nem lehet régebbi a kérelem benyújtását megelőző két hónapnál. A támogatás összege nem haladhatja meg a benyújtott közüzemi számlán szereplő díj összegét.

11. Adósságkezelési szolgáltatás

15. § Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást nyújt a lakhatással összefüggésben eladósodott, szociálisan rászoruló családoknak.

16. § (1) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatással az alábbi adósságfajtákat kezeli:

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó- lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) lakbérhátralék

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék (továbbiakban: lakáscélú hitelhátralék) 

(2) Az (1) bekezdés a) - c) pontja esetében az adósság nem haladhatja meg a 400.000 Ft-ot. Amennyiben az adósság együttes összege a 400.000 Ft-ot meghaladja, ahhoz az adóssághoz kell nyújtani a támogatást, mely a lakhatás feltételeit leginkább veszélyezteti.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében az adósság nem haladhatja meg a 800.000 Ft- ot.

(4) Az önkormányzat erre a célra, az éves költségvetésben adósságcsökkentési támogatás címén előirányzatot biztosít.

17. § (1) Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a tatabányai lakcímmel rendelkező családot vagy személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át,

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás esetében az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d./ pontban meghatározott   lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb 100 nm.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben vagy részletekben állapítható meg, az adós által vállalt önrész fizetés teljesítési ütemezésétől függően.

(4) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása az adott városrészre jellemző, összehasonlító adatok alapján történik.

18. § (1) A Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmények Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (továbbiakban: Szolgálat) működteti az adósságkezelési tanácsadást. A Szolgálat e feladatának ellátása során együttműködik az adóssal, a Polgármesteri Hivatal szakirodájával, a szolgáltatókkal.

(2) A Szolgálat az adósságcsökkentési támogatási kérelmet összeállítja, és azt továbbítja a Polgármesteri Hivatal szakirodájához. Értesíti az önkormányzatot, amennyiben az ügyfél az adósságkezelési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget.

(3) Az ügyfél minden hónapban egy alkalommal köteles az adósságkezelési tanácsadáson részt venni. A tanácsadásról való távolmaradását köteles igazolni, azt előzetesen jelezni és a tanácsadáson való részt vételét pótolni. A távolmaradás igazolására orvosi igazolás fogadható el.

19. § (1) A Szolgálat az adósságkezelési tanácsadásra jelentkező ügyfélnél helyszíni  ellenőrzést készít.

(2) A Szolgálat együttműködési megállapodást köt az ügyféllel a háztartás fizetőképességének helyreállítása érdekében. Az együttműködés időtartama az adósságcsökkentési támogatási kérelmet megelőzően, igazolt 2 hónap, legfeljebb azonban 6 hónap. Az együttműködési kötelezettség az adósság rendezésének időtartamára is kiterjed.

(3) Az adósságcsökkentési támogatási kérelmet a Szolgálatnál, illetve a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani, melyhez csatolni kell:

a) a lakáshasználat jogcímét igazoló dokumentum másolatát,

b) a tulajdonossal, a lakás kezelőjével és a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásairól szóló igazolásokat,

c) a lakásban együtt lakók jövedelméről szóló igazolásokat,

d) nyilatkozatot arról, hogy az adósságcsökkentés céljából az adatok - az adatvédelmi szabályok betartásával – felhasználhatók a támogatási eljárás során.

Amennyiben a kérelem a Polgármesteri Hivatalnál kerül benyújtásra, azt a Szolgálat részére meg kell küldeni.  

(4)  Az adósságcsökkentési támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a támogatott személyi adatait,

b) a támogatással csökkentendő hátralékok felsorolását,

c) az ügyfél által vállalt önrész mértékét és megfizetését,

d) a támogatás ütemezését és határidejét,

e) kötelezettségvállalást a fizetési kötelezettségek teljesítésére,

f) a támogatási megállapodás megszegésének következményeit: saját tulajdonú  lakás esetén a jelzálogjog bejegyzésére jogosító nyilatkozatot, önkormányzati lakás esetén a lakásbérleti jogviszony feltételeinek megváltoztatásához - a lakásbérletekről szóló rendelet bérleti jogviszonyt szabályozó fejezete szerint - való beleegyezést,

g) szerződő felek aláírását.

(5) A támogatási megállapodáshoz csatolni kell a polgármester határozatát.

(4)Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben, vagy havi részletekben – az önrész vagy az önrész részlete befizetésének az adósságkövetelés jogosultja általi igazolást követően – az adósságkövetelés jogosultjának utalja át.

(5)Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. Az adós az igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul bemutatja. A tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önkormányzat felé, hogy az önrész befizetése megtörtént. Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó jelzése alapján utólag, a következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

12.Tüzelő segély

20. § (1) Tüzelő segélyre az a kérelmező jogosult, akinek a téli időszakban a tüzelő biztosítása nehézséget okoz, a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló  esetén 200 %-át és az ingatlanában való fűtést kizárólag tűzifával tudja biztosítani.

(2) A támogatás természetbeni ellátásként, tűzifa formájában, a (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt egyszeri alkalommal biztosítható.

(3)^[9] A természetbeni támogatás iránti kérelmet téli időszakban – amely az év november 1. napja és a következő év február 28. napja közötti időszak – lehet benyújtani.

Az adható támogatás összege a 80.000 Ft-ot, a tűzifa súlya a 25 q-át nem haladhatja meg.

(4)   Nem állapítható meg a támogatás azon kérelmező részére, aki a (3) bekezdés időtartama alatt normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. §       (1) Ez a rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és    természetbeni   szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) rendelete

aa) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 36/2013. (XII.02).   rendelete

ab) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 15/2013. ( IV.19.) rendelete

ac) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 36/2012. (06. 22.) rendelete

ad) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 11/2012. (II.24.),rendelete

ae) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 52/2011. ( XII.17.) rendelete

af) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 29/2011. (VIII.26.) rendelete

ag) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 25/2011. (VI.24.) rendelete

agy) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 52/2009. (XII.18.) rendelete

ah) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 17/2009. (II.27.) rendelete

ai) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 13/2008. (III.28.) rendelet

aj) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 7/2007. (II.23.) rendelete

ak) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 26/2006. (VI.26.) rendelete

al) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 14/2006. (III.30.) rendelete

am) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 48/2005. (XI.30.) rendelete

an) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 33/2005. (VIII.31.) rendelete

ao) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 29/2005. (VIII.31.) rendelete

ap) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 11/2005. (II.28.) rendelete

aq) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 7/2004. (II.19.) rendelete

ar) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 43/2003. (XI.20.) rendelete

as) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 42/2003. (IX.25.) rendelete

asz) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 14/2003. (III.20.) rendelete

at) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 39/2000. (X.19.) Kgy. számú rendelet módosításáról szóló 39/2002. (XII.12.) rendelete

b) a pénzbeli és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 40/2000. (X.19.) rendelete

ba) a pénzbeli és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 40/2000. (X.19.) rendelet módosításáról szóló 27/2006. ( VI.26.) rendelete

bb) a pénzbeli és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 40/2000. (X.19.) rendelet módosításáról szóló 7/2006. ( II.28. ) rendelete

bc) a pénzbeli és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 40/2000. (X.19.) rendelet módosításáról szóló 28/2005. (VIII.31.) rendelete

bd) a pénzbeli és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 40/2000. (X.19.) rendelet módosításáról szóló 12/2005. (II.28.) rendelete

be) a pénzbeli és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 40/2000. (X.19.) rendelet módosításáról szóló 44/2003. (X.30.) rendelete

bf) a pénzbeli és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 40/2000. (X.19.) rendelet módosításáról szóló 36/2001. (X.18.).) rendelete

(2) Ezen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

                          Schmidt Csaba s.k.                                        Tamásné Lobenwein Gizella s.k.

                                         polgármester                                                                       jegyző