Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a 4. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló l990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében, az 55. § tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÖZGYŰLÉS

1. Az önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata.

(2) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának székhelye: Tatabánya, Fő tér 6.

2. A Közgyűlés

2. § (1) A Közgyűlés évente legalább 6 ülést tart.

(2)[1]

3. §  Az összehívott közgyűlésen, amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármesterek akadályoztatva vannak, akkor az állandó bizottságok elnökei a bizottságok ABC sorrendje szerint látják el az elnöki teendőket.

3. A képviselő

4.§ (1) A képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakció) hozhatnak létre, a frakció létszámának alsó határa 4 fő.

(2) A képviselőcsoport megalakítását a polgármesternek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport nevét, a képviselőcsoporthoz tartozó képviselők és a képviselőcsoport vezetőjének nevét.

(3) A képviselő tiszteletdíjáról és juttatásairól az 1. melléklet rendelkezik.

4. A Közgyűlés összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje

5. § (1) A Közgyűlés rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Amennyiben az ülés határozatképtelen, a közgyűlést a határozatképtelen ülést követő 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újra össze kell hívni, a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint.

(3)  A rendes ülés időpontja –amennyiben az elfogadott munkaterv másként nem rendelkezik - a hónap utolsó előtti csütörtöki napja 9.00 órai kezdettel. Az ülésnap a napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásáig tart.

(4) A polgármester a Közgyűlés rendkívüli ülését a munkatervtől eltérő időpontban és a munkatervben nem szereplő napirend tárgyalása céljából is összehívhatja.

(5) A rendkívüli ülést össze kell hívni öt képviselő vagy a közgyűlés állandó bizottságának indítványára. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét és idejét. Az indítványhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztést. A képviselők által benyújtott indítványt az indítványt beterjesztő valamennyi képviselőnek saját kezűleg kell aláírnia.

6. § (1) A Közgyűlés tagjait az ülés helyének és napjának, napirendjének, kezdési időpontjának, valamint az ülés várható befejezése időpontjának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a Közgyűlés ülésének napját megelőzően legalább 6 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal előbb kell kézbesíteni.

(3) A meghívóban foglalt napirendekhez tartozó írásbeli előterjesztéseket, fellebbezéseket a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 24 órával kell kézbesíteni.

7. § A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt,

b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

c) a területileg illetékes kormányhivatal, illetve járási hivatal vezetőjét,

d) a napirendi pontok előkészítőit,

e) akiknek a polgármester a meghívását indokoltnak tartja,

f) a Komárom-Esztergom Megye 1. választókerületének országgyűlési képviselőjét, valamint a városban lakó, pártlistáról mandátumot szerzett országgyűlési képviselőket.

8. § A Közgyűlés időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak:

a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,

b) a helyi televízióban, rádióban és a www.tatabanya.hu honlapon történő közzététele

útján kell értesíteni.

9. §  A Közgyűlés ülését levezető elnök (a továbbiakban: elnök) feladatai:

a) a Közgyűlés ülését összehívja, megnyitja, bezárja, két órás időközönként tíz perc szünetet és 12-14 óra között egy órás ebédszünetet rendel el,

b) megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan vagy igazolatlanul távollévőket,

c) az ülés vezetése,

d) a szó megadása, megtagadása,

e) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

f) ügyrendi kérdésben a szó megadása, megtagadása,

g) az ülés félbeszakítása,

h) tárgyalási szünet elrendelése,

i) javaslattétel a napirendek összevont tárgyalására,

j) a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,

k) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

l) szavazást rendel el,

m) megállapítja a szavazás eredményét,

n) ismerteti a döntést,

o) az ülés rendjének biztosítása,

p) gondoskodik a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról és betartatásáról.

10. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, a ismételt felszólítás után megvonja szót. Akitől a szót megvonják, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(2) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. Amennyiben az elnapolást követően az előterjesztő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.

(3) Bármely napirendi pont megtárgyalása során az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb 15 perc lehet. A képviselőcsoport vezetője, távolléte esetén helyettese indítványozhatja napirendenként 5 perc időtartamra tárgyalási szünet elrendelését. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

5. Rendfenntartás

11. § A közgyűlési tanácsteremben a hallgatóság kizárólag nyilvános ülésen, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, az ülés menetét semmilyen tevékenységével nem zavarhatja, és nem akadályozhatja, véleményt nem nyilváníthat. Ezen előírások megsértőjét az elnök figyelmezteti, ha nem hagy fel a tevékenységével, az ülésről kiutasíthatja.

12. § (1) Amennyiben a képviselő a felszólalása során a Közgyűlés tekintélyét vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, az elnök rendreutasítja.

(2) A rendreutasítás eredménytelensége esetén az elnök a képviselőtől megvonja a szót.

6. A Közgyűlés működése

13. § (1) A Közgyűlés rendes üléseit féléves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:

a) a Közgyűlés tagjaitól,

b) a Közgyűlés bizottságaitól,

c) az alpolgármestertől,

d) a jegyzőtől,

e) a területileg illetékes kormányhivatal vezetőjétől,

f) a településen megválasztott országgyűlési képviselőtől, valamint a településen élő országgyűlési képviselőtől,

g) a területileg illetékes vezető ügyésztől,

h) a helyi rendőrkapitánytól,

i) a helyben működő, az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok helyi vezetőitől,

j) a polgármester által meghatározott érdekképviseleti szervezetektől,

k) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetektől,

l) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

m) a fontosabb közszolgáltatást végző gazdasági társaságok és intézmények vezetőitől,

n) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,

o) a helyben működő egyházaktól.

(3) A munkaterv összeállításához a véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések várható időpontját,

b) a napirendek címét, előterjesztőjét, előkészítőjét,

c) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen kötelesek megvitatni,

d) a közmeghallgatás időpontját és napirendjét.

(5) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a Közgyűlés minden félév utolsó ülésnapján, egyszerű szótöbbséggel határoz. A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Közgyűlést tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról.

14. § (1) A közgyűlés meghívójára felvett napirendeken túl további napirendekre bármely képviselő tehet javaslatot. Az ülés napirendjét a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

(2) Az elnök köteles az ülés napirendjére felvenni a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően előkészített:

a) előterjesztéseket,

b) önálló képviselői indítványokat,

c) az interpellációt.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül az írásban benyújtott, rendelet megalkotására, határozat meghozatalára irányuló indítvány, valamint a beszámoló, tájékoztató.

(2) Az előterjesztés akkor szabályszerű, ha tartalmazza:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat, valamint azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatot,

e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését,

f) az előterjesztő saját kezű aláírását.

(3) Valamennyi előterjesztéshez az ülés megkezdéséig csatolni kell az előterjesztés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező, az e rendeletben meghatározott bizottság írásbeli véleményét.

(4) Előterjesztést a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottsági elnök, és a tanácsnok tehet.

(5) Az előterjesztő az előterjesztést a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

16. § (1) A közgyűlés napirendjére felvett előterjesztésekkel össze nem függő tárgyú képviselői önálló indítványt a polgármesterhez kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 6 nappal írásban benyújtani.

(2) A 15. § (4) bekezdése kivételével a képviselői önálló indítványokra az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

17. § (1) A képviselő a Közgyűlés ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökéhez, a tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben interpellációt intézhet, melyre az ülésen érdemi választ kell adni

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 6 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak megjelölését, akihez az interpellációt intézik.

(3) Az interpellációt az ülés előtt a képviselőknek meg kell küldeni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett 2 perc időkeretben megilleti a szóbeli kiegészítés joga is. Az interpellált 3 perces időkeretben adhatja meg a választ. Az interpelláló a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatát 1 perc időkeretben adhatja meg.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, úgy a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról. A válasz el nem fogadása esetén az interpelláció tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottság köteles a kérdést megtárgyalni, és a következő ülésre előterjesztést készíteni.

18. §  (1) Az interpellációkat követően minden képviselő 2-2 perces időtartamban kérdéseket tehet fel, közügyeket érintő felszólalásokat tarthatnak.

(2) Kérdés feltevése estén meg kell jelölni a kérdezett személyt. Amennyiben a kérdésekre szóbeli válaszadásra kerül sor, annak időtartama 3 perc. A kérdésre adott válasz és a közérdekű képviselői felszólalások fölött a Közgyűlés vitát nem nyit.

19. § (1) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a Közgyűlés tagjai módosító indítványt nyújthatnak be. A módosító indítvány a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonható.

(2) A módosító indítványt a Közgyűlés ülése előtt vagy az ülésen írásban kell benyújtani. Az ülésen benyújtandó módosító indítvány elkészítésére az indítványozó napirendenként egyszeri, legfeljebb tíz perces szünetet kérhet.

(3) A sürgősségi indítványhoz módosító indítványt annak tárgyalása közben írásban lehet beterjeszteni. Ennek elkészítéséhez a módosító indítványt előterjesztő kérésére az elnök tárgyalási  szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb 15 perc lehet.

(4) A költségvetést érintő módosító indítvány benyújtója köteles megjelölni az indítványban megjelölt cél megvalósításához szükséges pénzügyi forrást, e nélkül a módosító indítvány szavazásra nem bocsátható, az indítványról érdemi döntés nem hozható.

20. § (1)[2] A kiküldött meghívóban nem szereplő előterjesztés vagy önálló képviselői indítvány sürgős tárgyalását a polgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a tanácsnok, a képviselőcsoportok vezetői, valamint a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők indítványozhatják (sürgősségi indítvány).

 (2) Az indítvány tárgyalásának sürgősségét az előterjesztésben meg kell indokolni.  A sürgősségi indítvány szabályszerűségére egyebekben az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve az előzetes bizottsági vélemény kikérését.

(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőzően 3 nappal kell benyújtani a polgármesternél, aki az ülést megelőzően 24 órával megküldi a képviselőknek.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vétele kérdésében a Közgyűlés az ülés napirendjének meghatározása során egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. § A Közgyűlés azon bizottsága, amelyet a munkaterv napirendi pontjának véleményezésére feladatkörrel rendelkezik, a bizottsági ülés idejéig beérkezett előterjesztéshez és az ehhez benyújtott módosító indítványokat is értékelő írásos véleményt nyújt be a Közgyűlésnek, melynek lényegét a bizottság elnöke 2 percben az ülésen ismertetheti.

7. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

22. § A döntéshozatali eljárás során olyan döntés nem hozható, mely szerint az előterjesztésről a Közgyűlés vita nélkül dönt.

23. § (1) A felszólalások típusai és időtartama:

a) ügyrendi felszólalás alkalmanként 1 perc,

b) az előterjesztő napirendi ponthoz kapcsolódó kiegészítése egy alkalommal 5 perc,

c) a napirendi ponthoz kapcsolódó, a vita megnyitását megelőző kérdésfeltevés napirendenként első alkalommal 2 perc, második alkalommal 1 perc,

d) az előterjesztő vagy előkészítő kérdésekre adott válasza összesen 10 perc, mely közgyűlési döntéssel növelhető,

e) a napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői hozzászólás első alkalommal 3 perc, második alkalommal 2 perc,

f) a frakcióidő frakciótagonként 1 perc, a frakcióhoz nem tartozó képviselő hozzászólási többletideje 1 perc. A frakcióidőt a frakció bármely tagja a frakcióvezető hozzájárulása esetén felhasználhatja, a frakcióidő frakción kívüli tagnak nem adható át.

g) tanácskozási jogú felszólalás 3 perc, kérdésekre adott válasz 3-3 perc,

h) az előterjesztő döntéshozatal előtti felszólalása zárszóként 5 perc, melyet követően az elnök bejelenti a vita lezárását, ezt követően a vitát újra megnyitni nem lehet,

i) a vitában az ülésvezető elnök is felszólalhat a képviselői keretnek megfelelő időtartamban.

(2) Az egyes képviselő felszólalási ideje összevonható, és együttesen felhasználható, de nem osztható.

(3) Az adórendeletek és a költségvetési rendelet tárgyalása a fentiektől eltérő magasabb időkeretben történhet. Ennek rendjét a téma tárgyalását megelőzően a frakcióvezetők javaslatai alapján a levezető elnök terjeszti a testület elé, mely arról egyszerű többséggel dönt.

24. § (1) Ügyrendi felszólalás kifejezetten a napirend tárgyalásának technikájára, a határozathozatalra, illetve a vita lezárására vonatkozhat.

(2) Ügyrendi felszólalásként bármelyik képviselő a vita alatt legfeljebb 1 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként egy fő részéről legfeljebb 1 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a Közgyűlés a javaslat felett vita nélkül határoz.

(4) Újabb ügyrendi felvetést csak az előző lezárását követően lehet tárgyalni.

(5) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezett képviselők a javaslat elfogadása esetén is megtehetik hozzászólásukat.

(6) Szavazás közben az ügyrendi kérdésben megadni a szót nem lehet, arra csak a szavazást követően van mód. Amennyiben az ügyrendi javaslat jelentősen módosíthatja a szavazás eredményét, vagy a szavazás módjára tesz javaslatot, új szavazásra csak a Közgyűlés minősített döntése alapján kerülhet sor.

(7) Amennyiben a képviselő ügyrendi felszólalásra jelentkezett, és felszólalásának tartalma nem ügyrendi, az ülésvezető figyelmezteti erre a körülményre. Az eredménytelen figyelmeztetés után a képviselőtől megvonja a szót. Két nem ügyrendi tartalmú felszólalás után a képviselő az ülésnap folyamán újabb ügyrendi kérdésben már nem kaphat  szót.

(8) Vita esetén az ügyrendi javaslat minősítéséről a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

25. § Az ügyrendi felszólalásra, napirendi pontokhoz történő hozzászólásra a szavazatszámláló gépen, technikai akadály esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni. Az elnök a szót a bejelentkezés sorrendjében adja meg.

26. § A nyílt szavazás szavazatszámláló berendezéssel, technikai akadály estén kézfelemeléssel történik.

27. § (1) A zárt ülésen tárgyalható ügyekben az előterjesztő vagy bármelyik képviselő titkos szavazást kérhet.

(2) A titkos szavazás írásban történik, a 3 tagú szavazatszámláló bizottság tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel választja a képviselők közül. A bizottság határozza meg a szavazás lebonyolításának módját. A szavazás eredményét a bizottság saját tagjai közül választott elnöke hirdeti ki, a leadott szavazólapokat a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. A szavazólapokat úgy kell elkészíteni, hogy abból a szavazatot leadó személye ne legyen azonosítható.

28. §  (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazatokat tartalmazó névsort átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni

29. § A név szerint szavazás kivételével a szavazás módjának megváltoztatását az adott napirendnél a jelenlévő képviselők egyharmada írásban javasolhatja. A javaslatról a Közgyűlés felszólalás és vita nélkül határoz.

30. § Amennyiben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a Közgyűlés döntéshozatalából kizárható képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, egy havi tiszteletdíjának megvonásával büntethető. E jogkövetkezmény alkalmazásáról a Közgyűlés minősített többséggel dönt.

8. Rendeletalkotás, határozathozatal

31. § (1) A közgyűlés a vita lezárása és a zárszó után döntést hoz.

(2)[3] A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a Közgyűlés vagy a bizottság ülésén szóban, vagy az ülést követő öt napon belül írásban teszi meg. A jegyző írásban tett észrevételét csatolni kell a közgyűlés, illetve a bizottsági ülés jegyzőkönyvéhez.

32. § (1) A rendeletalkotáson kívül minősített többségű döntés szükséges az e rendeletben meghatározott esetekben.

(2) A Közgyűlés a szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelet-tervezetről, határozati javaslatokról (döntés) szavaz. Ha a döntés tervezetének ugyanazon részéhez több módosító indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

(3) Amennyiben a döntésre vonatkozó javaslat több pontban kerül megfogalmazásra, a szavazás a döntés egészére vonatkozik. Bármelyik képviselő javasolhatja, hogy a szavazás pontonként történjen, amelyről a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Amennyiben több döntési lehetőség közül meghatározott számú döntésre van lehetőség, valamennyi javaslatról külön kell szavazni, és az a javaslat, illetve javaslatok kerülnek elfogadásra, melyekre a legtöbb igen szavazatot adták le.

(3) Az elnök a döntést a rendelet és a határozat tárgyának felolvasásával ismerteti.

33. §[4] Az önkormányzati rendeletet kihirdetni, illetve a határozatot közzétenni a Polgármesteri Hivatal erre a célra létrehozott, mindenki számára hozzáférhető helyen elhelyezett hirdetőtábláján kell.

9. A Közgyűlés ülésének jegyzőkönyve

34. § (1) A Közgyűlés jegyzőkönyvének a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következőket kell tartalmaznia:

a) az ülés megnyitásának idejét,

b) a Közgyűlés elfogadott napirendjét,

c) a szóban elhangzott határozati javaslatokat,

d) a határozathozatal módját,

e) szükség esetén az elnök intézkedéseit,

f) a közgyűlésen történt fontosabb eseményeket,

g) az interpellációval kapcsolatos hozzászólásokat, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, a közérdekű képviselői felszólalásokat.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések, önálló képviselői indítványok, sürgősségi indítványok, módosító indítványok,

d) a név szerinti szavazásról készült irat,

e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele.

10. Nyilvánosság

35. § (1) A meghívók, előterjesztések az önkormányzat www.tatabanya.hu hivatalos hon- lapján is megtekinthetők.

(2) Az állampolgároknak biztosítani kell a szabad hozzáférést a közgyűlésen készült video-és hangfelvételekhez.

11. Közmeghallgatás

36. §  A Közgyűlés évente egy alkalommal tart közmeghallgatást. A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a közmeghallgatást megelőzően 15 nappal a helyi sajtóban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

                                                                 II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

12. A bizottságok

37. § (1) A bizottságok e rendelet keretei között megalkotott saját szervezeti és működési szabályzatukban előírtak szerint működnek.

(3) A bizottságok a feladatkörüket érintő előterjesztéseket a közgyűlést megelőzően kötelesek megtárgyalni.

38. § (1) Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottsági elnök akadályoztatása esetén a bizottság tagjai közül a bizottság szervezeti és működési szabályzatában  kijelölt személy hívja össze és vezeti az ülést.

(3) A Közgyűlés állandó bizottságai:

1. Gazdasági és Lakásügyi Bizottság (7 fő)

2. Jogi és Közbeszerzési Bizottság (5 fő)

3. Népjóléti Bizottság (5 fő)

4. Oktatási és Kulturális Bizottság (5 fő)

5. Pénzügyi Bizottság (5 fő)

6. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (5 fő)

13. Gazdasági és Lakásügyi Bizottság

39. § (1) Általános feladatai:

a) közgazdasági elemző és ellenőrző tevékenységgel gondoskodik az önkormányzati vagyon és a felhasználható eszközök (pénz, értékpapír, kötvény stb.) elosztási arányainak helyes kialakításáról,

b) meghatározza a költségvetés terveztetésének és évközi aktualizálásának módszerét,

c) javaslatot tesz az a önkormányzat tulajdoni részesedésével működő társaságokban az önkormányzat stratégiai feladataira,  a vagyonhasznosítás és vagyonátcsoportosítás irányaira,

és korlátaira, elemzi és értékeli az önkormányzati vagyon működésének hatékonyságát és eredményességét,

d) ellátja az önkormányzat lakásgazdálkozással kapcsolatos feladatait, gondoskodik a lakáskoncepció előkészítéséről, végrehajtásáról.

 (2) Gazdasági feladatok

a) Döntés előkészítési jogkör:

aa) előkészíti a gazdasági társaságokban az önkormányzatot képviselő vezető tisztségviselők személyének megválasztását,

ab) javaslatot tesz a forgalomképtelen ingatlanvagyonból a közutak és közterületek átminősítésére, illetve elidegenítésére a hatályos szabályozási terv és a szükséges hatósági (útügyi és építéshatósági) engedélyek alapján,

ac) véleményezi az önkormányzat ár megállapítási jogkörébe tartozó díjak és a kötelezően igénybe vett közszolgáltatások díjával kapcsolatos előterjesztéseket,

ad) kidolgozza a Közgyűlés számára a város ingatlanértékesítési stratégiáját és alkalmazandó árait.

b) Döntési jogkör:

ba) dönt a hatáskörébe utalt évközi költségvetési átcsoportosítási javaslatokról a költségvetési rendelet szabályai szerint,

bb) dönt az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet által a Közgyűlés hatáskörébe nem utalt ügyekben,

bc) dönt a gazdasági társaságokkal kapcsolatban az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben,

bd) jóváhagyja az érdekeltségi rendeletben szabályozott kifizetéseket.

c) Véleményezési jogkör:

ca) írásban véleményezi a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet,

cb) év közben figyelemmel kíséri az önkormányzati pénzgazdálkodást, részt vesz a likviditási terv elkészítésében,

cc) véleményezi a hitelek felvételével és a kölcsönük nyújtásával kapcsolatos előterjesztéseket,

cd) megvitatja a külön jogszabályban meghatározott átengedett központi adók felhasználásával kapcsolatos kérdéseket,

ce) véleményezi a helyi adók bevezetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,

cf) véleményezi az önkormányzati vagyon helyzetével kapcsolatos éves zárszámadási jelentéseket,

cg) véleményezi az önkormányzati törzsvagyon létrehozásával, bővítésével kapcsolatos terveket,

ch) véleményezi az önkormányzati vagyon vállalkozásba történő bevitelével kapcsolatos javaslatokat, és megfogalmazza a vagyonhasznosítási irányelveket,

ci) véleményezi az önkormányzati vagyon felhasználásával kapcsolatos pályázatokat,

cj) véleményezi az önkormányzatnak a gazdaságpolitikájával kapcsolatos elképzeléseket,

ck) véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok alapító okiratait és azok módosítását  

(3) Lakásügyi feladatok

a) Döntési jogkör:

aa) elbírálja a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendelet szerint a lakáspályázatokat,

ab) dönt az egyedi lakásbérletekkel kapcsolatos ügyekben,

ac) tulajdonosi jogokat gyakorol a vegyes tulajdonban álló  társasházaknál az önkormányzati tulajdonú  bérlakások és nem lakás célú helyiségre vonatkozóan,

ad) dönt az elidegenítésre kijelölt lakások elidegenítésének módjáról,

ae) dönt az önkormányzati lakáscélú támogatások odaítéléséről.

b) Ellenőrzési jogkör: felügyeli a lakásgazdálkodásra vonatkozó megállapodások, szerződések betartását, betartatását.

14. Jogi és Közbeszerzési Bizottság

40. § (1) Általános feladatai

a) az önkormányzat működése során az önkormányzati rendeletekkel, határozatokkal kapcsolatos általános jogi és igazgatási feladatok ellátása, melynek során véleményezi, előkészíti és ellenőrzi a hozott döntések végrehajtását,

b) az önkormányzat költségvetési kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása, átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése érdekében a helyi munkaerő foglalkoztatás, áru előállítás és szolgáltatás nyújtásának elősegítése.

41. § (1) Jogi feladatok

a) Döntési jogkör: dönt keresetindításról, valamint per megszüntetéséről, amennyiben a pertárgy értéke nem haladja meg a 45 millió forintot.

 b) Véleményezési jogkör:

ba) írásban véleményez valamennyi rendelet-tervezetet,

bb) véleményezi a Polgármesteri Hivatal átszervezésével kapcsolatos előterjesztéseket,

bc) véleményezi a külföldi önkormányzatokkal való megállapodás tervezeteit, belföldi és nemzetközi önkormányzati szervezetekhez és társulásokhoz történő csatlakozásra vonatkozó előterjesztést,

bd) véleményezi a bírósági ülnökök megválasztására vonatkozó előterjesztést,

be) véleményezi a kitüntetések adományozásával, megvonásával kapcsolatos előterjesztéséket,

bf) előterjesztést tesz a Tatabánya Díszpolgára cím és az Ezüst Turul Díj adományozására,

bg) javaslatot tesz a Közgyűlés számára a polgármester, valamint az alpolgármesterek illetményének, jutalmazásának és költségtérítésének megállapítására,

bh) állást foglal a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyrendi vagy etikai ügyekben,

bi) véleményezi azon szerződés-tervezeteket, amelyeket elé terjesztenek,

bj) véleményezi az alapítványok alapító okiratát, amelyben az önkormányzat alapítóként vagy csatlakozóként vesz részt,

bk) véleményezi az önkormányzatot érintő követeléseket, peres ügyeket, peren kívüli egyezséget,

bl) véleményezi az Alkotmánybíróság előtti eljárások kezdeményezését,

bm) véleményezi a Közgyűlés elé kerülő szerződéstervezeteket.

c) Ellenőrzési jogkör:

ca) ellenőrzi az önkormányzati rendeletek végrehajtását,

cb) ellenőrzi Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatának betartását,

cc) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat,

cd) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, és döntésre a közgyűlés elé terjeszti.

(2) Közbeszerzési feladatok

 a) Döntési jogkör:

E jogkör gyakorlása során a közbeszerzési törvény és a helyi közbeszerzési szabályzat előírásai szerint jár el.

aa) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések esetén dönt az alkalmazásra kerülő eljárás fajtájáról, és az előminősítési eljárás szükségességéről,

ab) dönt a közbeszerzési ügyekben elé kerülő előterjesztésekről, mint ajánlati, ajánlattételi, részvételi dokumentációk és szerződéstervezetek,

ac) dönt a benyújtott ajánlatok érvényességéről és az esetleges kizárásról, valamint a nyertes ajánlattevőről, továbbá az eljárás eredményességéről, eredménytelenségről, és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokban az ajánlattevő tárgyalásra való alkalmasságáról.

ad)  központosított közbeszerzések esetén dönt a verseny megindításakor az ahhoz kapcsolódó ajánlati, ajánlattételi dokumentációról.

b) Véleményezési jogkör:

ba) véleményezi azokat a közbeszerzési eljárásokat, amelyek esetében jogszabályok közgyűlési döntést írnak elő,

bb) véleményezi és kezdeményezi a közbeszerzési tárgyú jogszabályváltozásokat és egyéb rendelkezéseket.

c) Ellenőrzési jogkör:

ca) ellenőrzi a közbeszerzési jogszabályok érvényesülését az ezek hatálya alá tartozó szerveknél,

cb) ellenőrzi a közbeszerzési tevékenységet,

cc) ellenőrzi a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesülését, különös tekintettel a bennük foglaltaknak megfelelő műszaki színvonalon és határidőre történő elvégzését, amennyiben az nyomós érdekből szükséges.

15. Népjóléti Bizottság

42. § (1) Általános feladatai:

a) kezdeményezi a szociális gondoskodás új formáinak és támogatási rendszerének kialakítását,

b) megállapítja az egészségügyi ellátás területi tagozódását és a folyamatos ellátáshoz szükséges szervezeti kereteket,

c) koordináló szerepet vállal a helyi, a megyei, a regionális és az országos egészségügyi ellátás közötti kapcsolatokban.

(2) Döntési jogkör:

a) megállapítja a gyógyszertámogatásban részesítettek körét,

b) elbírálja az adósságcsökkentési támogatás, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó  lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, átmeneti segély,

 gyógyszertámogatás, temetési segély, gyógyszertámogatás, egyéb ellátás-közüzemi díj, HPV elleni védőoltás elutasítása ellen benyújtott méltányossági kérelmeket,

c) jóváhagyja a szociális, a gyermekjóléti (bölcsődei) intézmények szervezeti és működési szabályzatát,

d) dönt a Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíj pályázatokról,

e) elbírálja a HPV vírus elleni oltási programban való részvétel iránti kérelmeket, dönt az oltás elmulasztása miatti megtérítési kötelezettségről,

f) bölcsődék nyitva tartása (éves, nyári ügyeleti),

g) éves beszámolók értékelésének elfogadása,

h) elfogadja azon szakmai programokat, melyek nem érintik a költségvetést,

i) dönt a l8. életévüket betöltött személyek ápolási díjának megállapításáról.

(3) Véleményezési jogkör:

a) véleményezi a Szabó Ignác díj adományozására az egészségügyi és szociális területen tett javaslatokat, és indítványt tesz a Közgyűlésnek a díj odaítélésére,

b) írásban véleményezi a polgármester által előterjesztett, előzetesen egyeztetett költségvetési rendelet tervezet szociális és egészségügyi területre vonatkozó részét,

c) véleményezi az önkormányzat felügyelete alatt álló szociális intézmények létesítésével, ellátottságával, átcsoportosításával, megszüntetésével kapcsolatos testületi anyagokat,

d) figyelemmel kíséri a szociális és egészségügyi ellátás színvonalának alakulását, a szükségleteknek megfelelően javaslatot tesz új formák kialakítására,

e) képviselője útján közreműködik a szociális és egészségügyi célú pályázatok elbírálásában,

f) véleményezi a szociális és gyermekjóléti intézmények magasabb vezetőinek kinevezésével és a közalkalmazotti viszony megszüntetésével kapcsolatos testületi előterjesztéseket, és javaslatot tesz az intézményvezetők jutalmazására és annak mértékére,

g) véleményezi a szociális tárgyú helyi rendelet-tervezeteket, előterjesztéseket, koncepciókat, h) véleményezi és figyelemmel kíséri a szociális ellátás területére vonatkozó megállapodásokat, szerződéseket, civil szervezetek beszámolóit,

i) véleményezi az egészségügyi ellátás területi tagozódását és a folyamatos ellátáshoz szükséges szervezeti kereteket,

j) véleményezi a hatáskörébe tartozó kérdésekben a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa számára készült előterjesztéseket,

k) véleményezi a szociális, gyermekjóléti (bölcsődei) és egészségügyi intézmények alapító okiratait és módosításaikat,

l) véleményezi a nyári szociális gyermekétkeztetéssel kapcsolatos pályázatot,

m) véleményezi a feladatkörébe utalt pályázatokat.

(4) Egészségüggyel összefüggő feladatok:

a) véleményezi az  egészségügyi alapellátás körzethatárainak módosítására irányuló javaslatokat,

b) véleményezi a polgármester által előterjesztett, előzetesen egyeztetett költségvetési rendelet-tervezet egészségügyre vonatkozó részét,

c) figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás színvonalának alakulását, a szükségleteknek megfelelően javaslatot tesz új formák kialakítására,

d) véleményezi és figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás területére vonatkozó megállapodásokat, szerződéseket,

e) véleményezi és a Közgyűlésnek döntésre előkészíti a háziorvosi, fogorvosi praxisok betöltésére kiírt pályázatokat,

f ) szakterületén ellenőrzi az átadott önkormányzati feladatok teljesülését, szerződés szerinti megvalósulását,

g) koordináló szerepet vállal a helyi, a megyei, a regionális és az országos egészségügyi ellátás közötti kapcsolatokban.

(5) Ellenőrzési jogkör:

a) szakterületén ellenőrzi az átadott önkormányzati feladatok teljesülését, szerződés szerinti megvalósulását,

b) figyelemmel kíséri az önkormányzat által működtetett szociális és egészségügyi alapellátás körébe tartozó feladatokat, finanszírozásokat, illetve az ellátás színvonalát.

16. Oktatási és Kulturális Bizottság

43. § (1) Általános feladatai:

a) előkészíti és koordinálja az önkormányzat alapellátásához kapcsolódó óvodai és kulturális feladatokat ellátó intézmények létesítését, megszüntetését, a finanszírozási rendszer kialakítását és az ellátás színvonalának meghatározását,

b) kezdeményezi a nevelési és kulturális folyamatok új formáinak és támogatási rendszerének kialakítását,

c) javaslatot tesz az óvodai és kulturális intézmények területi tagozódására, és a folyamatos ellátáshoz szükséges szervezeti keretekre,

d) koordinálja a helyi, regionális, országos és a nemzetközi nevelési és kulturális kapcsolatokat.

(2) Óvodai feladatok

a) Döntési jogkör:

aa)  meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát,

ab) értékeli az óvodák pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét az éves beszámolók alapján,

ac) dönt a feladatkörébe utalt pályázati támogatásokról

ad) dönt az óvodák beiratkozási rendjéről és a körzethatárokról, valamint a nyári óvodai ügyelet rendjéről,

ae) egyetértési jogot gyakorol az óvodai szervezeti és működési szabályzatok, a pedagógiai program és a házirend azon rendelkezései tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul.

b) Véleményezési jogkör:

ba) írásban véleményezi a polgármester által előterjesztett, előzetesen egyeztetett költségvetési rendelet-tervezet óvodákra vonatkozó részét,

bb) előkészíti és véleményezi az önkormányzat hatáskörébe tartozó óvodai kérdésekkel foglalkozó előterjesztéseket, véleményezi az intézményeket érintő fejlesztési, beruházási elképzeléseket,

bc) véleményezi az óvodák magasabb vezetőinek kinevezésével és közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos testületi előterjesztéseket, és javaslatot tesz az intézményvezetők jutalmazására, annak mértékére,

bd) véleményezi a városban élő fiatalkorúak helyzetével kapcsolatos előterjesztéseket,

be) véleményezi a nem önkormányzati fenntartású óvodákkal kötendő együttműködési megállapodásokat, és a támogatás felhasználásáról készült éves beszámolókat,

bf) véleményezi a Molnár János-díj adományozására tett javaslatokat, és indítványt tesz a Közgyűlésnek a díj odaítélésére,

bg) véleményezi az óvodai neveléssel kapcsolatos helyi rendelet-tervezeteket, előterjesztéseket, koncepciókat, pályázatokat.

(3) Kulturális feladatok

a) Döntési jogkör:

aa) felülvizsgálja és jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények szervezeti és működési szabályzatait,

ab) dönt a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézményhálózat által készített beszámolókról, munkatervekről,

ac) dönt a feladatkörébe utalt pályázati támogatásokról.

b) Véleményezési jogkör:

ba) előkészíti és véleményezi az önkormányzat hatáskörébe tartozó közművelődési, közgyűjteményi és művészeti kérdésekkel foglalkozó előterjesztéseket,

bb) véleményezi a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények magasabb vezetőinek kinevezésével és közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos testületi előterjesztéseket, és javaslatokat tesz az intézményvezetők felhatalmazásának mértékére,

bc) véleményezi a nem önkormányzati fenntartású közművelődési, közgyűjteményi és művészeti és művészeti intézményekkel kötendő együttműködési megállapodásokat,

bd) véleményezi a Tatabánya Kultúrájáért Díj és a Solymos Mihály-díj adományozására tett javaslatokat, és előterjesztést tesz a Közgyűlésnek a díj odaítélésére,

be) véleményezi és a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra az önkormányzat által támogatott közművelődési pályázatokat és tanulmányokat,

bf) írásban véleményezi a polgármester által előterjesztett, előzetesen egyeztetett költségvetési rendelet-tervezet közművelődési ügyekre vonatkozó részét,

bg) véleményezi az önkormányzati intézmények alapító okiratait és azok módosításait.

17. Pénzügyi Bizottság

44.§ (1) Általános feladatai:

a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatain túl ellenőrzi és értékeli a közvagyon és közpénzek felhasználásának törvényességét, a közgyűlési döntéseknek való megfelelőségét, gazdaságosságát, valamint eredményességét,

b) működését az önkormányzat belső ellenőrzését végző Pénzügyi Ellenőrző Iroda munkája segíti.

(2) Véleményezési jogkör:

a) a költségvetés zárszámadási rendelet-tervezetének véleményezése,

b) évente áttekinti az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények ellenőrzésének tapasztalatait, megállapításait,

c) véleményezi a pénzügyi ellenőrzési munkatervet,

d) véleményezi mindazon előterjesztéseket, jelentéseket, beszámolókat, melyeket a Közgyűlés vagy a bizottság hatáskörébe tartozónak minősít.

(3) Vizsgálati jogkör:

a) minden olyan vizsgálat elvégzése, amelyet a Közgyűlés vagy a bizottság a törvényben meghatározottakon túl hatáskörébe tartozónak minősít,

b) vizsgálja a helyi adórendeletek gazdasági hatásait.

(4) Ellenőrzési jogkör:

a) a költségvetési rendelet végrehajtásának ellenőrzése és elemzése,

b) az önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzése,

c) pályázaton nyert és egyéb támogatásként kapott, valamint az önkormányzat által juttatott támogatások, pénzeszközök felhasználásának, hasznosulásának ellenőrzése,

d) a feladat- ellátási szerződések ellenőrzése,

e) felkérésre ellenőrzi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok, egyéb szervezetek gazdálkodását,

f) ellenőrzi a helyi adórendeletek hatályosulását,

g) év közben ellenőrzi az önkormányzati pénzgazdálkodást,

h) ellenőrzi az ingatlanértékesítésre előírt árakat és szerződési feltételeket.

18. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

45. § (1) Általános feladatai:

a) előkészíti a város közép és hosszú távú fejlesztésének, városrendezési és környezetvédelmi feladatainak koncepcionális kérdéseit, meghatározza a koncepciók módozatait és kiterjedését,

b) előkészíti és koordinálja az önkormányzat alapszolgáltatásaihoz tartozó szervezetek létrehozására (megszüntetésére) szakosított vállalkozásokkal kötendő szolgáltatási szerződés szakmai és finanszírozási rendszerét,

c) előkészíti az önkormányzati törvényből adódó, városüzemeltetéssel és városrendezéssel kapcsolatos koncepciók, programok kidolgozását, koordinálja azok végrehajtását.

(2) Döntési jogkör:

a) dönt  a Környezetvédelmi Alapot érintő bevételekről és kiadásokról,

b) dönt a költségvetési rendeletben átruházott hatáskörben az üzemeltetési szakfeladatok átcsoportosításáról,

c) dönt a tömegközlekedés helyi járati közszolgáltatási szerződésének menetrendi változásokat tartalmazó mellékletéről, ha az nem érinti a szolgáltatás egészére vonatkozó követelmények lényeges megváltozását,

d) dönt az önkormányzati vízi közműveken – az ivóvíz-és szennycsatorna hálózat üzemeltetési szerződésében foglaltak alapján – megállapított eszközhasználati díj felosztásáról.

(3) Véleményezési jogkör:

a) véleményezi a településfejlesztési koncepciót, a helyi építési szabályzatot, az övezeti tervet, a településrendezési szerződés tervezetét, a településszerkezeti tervet és a helyi szabályozási terveket, módosításokat, kiegészítéseket,

b) véleményezi a város fejlesztését érintő koncepciókat és a gazdaságpolitikával kapcsolatos elképzeléseket,

c) előkészíti a város környezetvédelmével kapcsolatos koncepciókat, programokat, véleményezi a környezet-és természetvédelmi kihatású beruházásokat, vállalkozásokat,

d) kezdeményezi a környezetvédelmi témájú helyi rendezvényeket, kiírja és véleményezi a környezetvédelmi pályázatokat,

e) részt vesz a város köztisztaságával, a közterületek rendjével kapcsolatos rendeletek előkészítésében,

f) véleményezi  Zöld Ág Díj adományozására tett javaslatokat, és előterjesztést tesz a díj odaítélésére,

g) véleményezi az integrált városfejlesztési stratégiát és az akcióterületi tervet, valamint szükség esetén kezdeményezi a Közgyűlésnél az integrált városfejlesztési stratégia és az akcióterületi terv módosítását,

h) véleményezi az autóbusz közlekedés, lakossági távhőszolgáltatás és a kötelezően igénybe vett közszolgáltatások (kéményseprő-ipari, temetkezési közszolgáltatások, téli útüzemeltetés) díjával kapcsolatos előterjesztéseket,

i) véleményezi a város közép-és hosszú távú fejlesztésének, városrendezési feladatainak koncepcionális kérdéseit,

j) véleményezi az önkormányzati törvényből adódó, városüzemeltetéssel és városrendezéssel kapcsolatos koncepciók, programok kidolgozását, koordinálja azok végrehajtását,

k) véleményezi a város környezetvédelmével kapcsolatos koncepciókat, programokat, véleményezi a környezet-és természetvédelmi kihatású beruházásokat, vállalkozásokat,

l) véleményezi és jóváhagyja a város éves környezetvédelmi jelentéseit,

m) véleményezi a téli útüzemeltetési szolgáltatásokról szóló koncepciókat és annak díjszabásait,

n) véleményezi és elfogadja a környezet védelméről szóló törvény alapján a város évenként egyszer kötelezően elvégzendő környezeti jelentését,

o) véleményezi az önkormányzati tulajdonú közműveken képződött bérleti díjak felosztásáról szóló koncepciókat, tervezeteket,

p) a polgármester felkérésére véleményt ad a helyi közutak forgalmi rendjének kialakításához.

III. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS EGYÉB SZERVEI

19. A polgármester

46.  § (1) A polgármesternek a bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:

a) rendszeresen kapcsolatot tart a bizottságokkal, azok elnökeivel és a tanácsnokkal, tájékoztatva őket a Közgyűlés előtt álló önkormányzati feladatokról, megjelölve az együttműködés konkrét területeit,,

b) összehangolja a bizottságok működését.

47. § A Közgyűlés polgármesterre átruházott hatásköreit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

20.[5]

48. §[6]

21. Jegyző, aljegyző

49. §[7] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Jogi Irodájának vezetője látja el.

22. A Közgyűlés hivatala

50. § (1) A Közgyűlés hivatalának hivatalos elnevezése: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

(2) A hivatal jogállását és feladatait a Közgyűlés által jóváhagyott, a Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

IV. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

23. Sporttanács

51. § (1) A Közgyűlés mellett a sportról szóló törvényben a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai ellátásának segítése érdekében Sporttanács működik.

(2) A Sporttanács véleményt nyilvánító és javaslattevő sportszakmai testület.

(3) A Sporttanács l5 tagból áll: elnök, társelnök, főtitkár és 12 tag. Elnököt – a polgármester egyetértésével – a tanács tagjai választanak. A tanács társelnöke a polgármester vagy az általa megbízott személy. A tanács operatív működésével kapcsolatos tevékenység irányítására a polgármester – a tanács tagjainak egyetértésével – főtitkárt bíz meg, illetve ment fel. A tagokat a sporttal kapcsolatos tevékenységet ellátó civil szervezetek, valamint a sportvállalkozások tagjai közül a Közgyűlés választja meg.

(4) A Sporttanács maga alkotja meg szervezeti és működési szabályzatát, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

(5) A Sporttanács képviselője tevékenységi körében tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés és bizottságai ülésén.

(6) A Sporttanács véleményezi a Földi Imre-sportösztöndíjra beérkező javaslatokat és javaslatot tesz a sportösztöndíjban részesítendőkre.

24. A tanácsnok

52. § (1) A nemzetiségekkel kapcsolatos önkormányzati feladatkörök felügyeletét a nemzetiségi tanácsnok látja el. A nemzetiségi tanácsnok feladatait az e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A tanácsnok a feladatkörében:

a) a Közgyűlés megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,

b) a neve mellett használhatja a tanácsnok elnevezést,

c) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartózó felvilágosítást és közreműködést kérhet,

d) véleményezi és ellenjegyzi a feladatkörét érintő közgyűlési előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthet, figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő közgyűlési döntések végrehajtását.

(3) A tanácsnok megbízása megszűnik:

a) lemondással,

b) képviselői mandátuma megszűnésével,

c) visszahívással,

d) halálával.

25. Lakossági fórumok

53. §  A képviselők az általuk meghatározott rendszerességgel fogadónapok, illetve lakossági fórumok tartásával segítik elő a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek tájékoztatását az önkormányzati feladatok végrehajtásáról. A fontosabb önkormányzati döntések előkészítése során közvetítik a testület felé a lakossági véleményeket, javaslatokat.

26. Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályai

54. § Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályait az e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

27. Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

a) a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/l991.(II.14.) önkormányzati rendelet  (továbbiakban: R.),

b) a R. módosításáról szóló 27/l991.(XI. 7.) önkormányzati rendelet,

c) a R. módosításáról szóló 11/l992.(IV. l5.) önkormányzati rendelet,

d) a R. módosításáról szóló l2/l992.(V. 7.) önkormányzati rendelet,

e) a R. módosításáról szóló 3/l993.(III. 4.) önkormányzati rendelet,

f) a R. módosításáról szóló 5/l993.(III. 25.) önkormányzati rendelet,

g) a R. módosításáról szóló 1/l994.(I. 20.) önkormányzati rendelet,

h) a R. módosításáról szóló 5/l994.(III. 17.) önkormányzati rendelet,

i) a R. módosításáról szóló 31/l994.(IX. 29.) önkormányzati rendelet,

j) a R. módosításáról szóló 15/l995.(V.18.) önkormányzati rendelet,

k) a R. módosításáról szóló 19/l996.(VI. 13.) önkormányzati rendelet,

l) a R. módosításáról szóló 29/l997.(XI. 19.) önkormányzati rendelet,

m) a R. módosításáról szóló 28/l998.(XI. 19.) önkormányzati rendelet,

n) a R. módosításáról szóló 33/l998.(XII. 3.) önkormányzati rendelet,

ny) a R. módosításáról szóló l0/l999.(III. 18.) önkormányzati rendelet,

o) a R. módosításáról szóló 34/2000.(VIII. 24.) önkormányzati rendelet,

p) a R. módosításáról szóló 29/2002.(XI. 4.) önkormányzati rendelet,

q) a R. módosításáról szóló 30/2002./XI. 21.) önkormányzati rendelet,

r) a R. módosításáról szóló 15/2003.(IV. 24.) önkormányzati rendelet,

s) a R. módosításáról szóló l6/2004.(VI. l6.) önkormányzati rendelet,

t) a R. módosításáról szóló 41/2004.(XII. 16.) önkormányzati rendelet,

ty) a R. módosításáról szóló 26/2005.(VIII. 31.) önkormányzati rendelet,

u) a R. módosításáról szóló 20/2006.(V. 29.) önkormányzati rendelet,

v) a R. módosításáról szóló 39/2006.(XII. 5.) önkormányzati rendelet,

w) a R. módosításáról szóló 5/2007.(II. 23.) önkormányzati rendelet,

x) a R. módosításáról szóló 23/2009.(V. 22.) önkormányzati rendelet,

y) a R. módosításáról szóló 18/2010.(X. l5.) önkormányzati rendelet,

z) a R. módosításáról szóló l9/2010.(X. 22.) önkormányzati rendelet,

zs ) a R. módosításáról szóló 10/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelet.

         Schmidt Csaba s.k.                                                      Tamásné Lobenwein Gizella s.k.

              polgármester                                                                                 jegyző

1. melléklet a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(III.22.) önkormányzati rendelethez

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése képviselőinek tiszteletdíja és juttatása

1. A képviselő tiszteletdíja (alapdíja) a köztisztviselői illetményalap 2,6-szorosa.

2. Amennyiben a képviselő bizottság tagja, tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 45%-a.

3. A bizottság nem képviselő tagjai az alapdíj 45%-os mértékével megegyező tiszteletdíjban részesülnek.

4. A bizottság elnökének, a tanácsnoknak a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 90%-a.

5. A képviselő és bizottság nem képviselő tagja az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet juttatására jogosult. 

2. melléklet a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(III.22.) önkormányzati rendelethez

A polgármesterre átruházott közgyűlési hatáskörök:

1. Tulajdonosi hatáskörök:

1.1. dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet meg nem haladó hasznosításáról, ha annak egyedi értéke az 5 millió Ft értéket nem haladja meg

1.2. dönt a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak 3 évet meg nem haladó hasznosításáról, ha annak egyedi értéke az 5 millió Ft-ot nem haladja meg

1.3. a forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása, ingatlan biztosítékul adása, illetve megterhelése 5 millió Ft egyedi forgalmi értékig

1.4. dönt az önkormányzat ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén, ha a vagyon egyedi forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot nem haladja meg

1.5 az önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről 5 millió Ft-ig

1.6. dönt a behajthatatlannak nem minősülő fizetési követelések teljes vagy részbeni elengedése tekintetében 5 millió Ft egyedi forgalmit érték alatt

1.7. dönt a behajthatatlan követelések leírásáról a számviteli törvényben foglaltak figyelembevételével 5 millió Ft nyilvántartási értékig

1.8. elbírálja az ingatlanhasznosítással kapcsolatos részletfizetési kérelmeket

1.9. értékhatártól függetlenül dönt az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozatok kiadásáról.

2. Lakásgazdálkodás:

2.1. földhivatali bejegyzésekkel kapcsolatos ügyekben

2.1.1. jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem benyújtása

2.1.2. ranghely csere

2.1.3. pénzintézeti nyilatkozatok megtétele

2.2. részletfizetési kérelmek elbírálása

2.3. a lakbértámogatásra való jogosultság megállapítása, módosítása és megszüntetése

2.4. a lakásbérleti szerződések megkötése.

3. Szociális igazgatás:

jogtalanul felvett támogatások visszafizetésére részletfizetési kedvezmény biztosítása

4. [8]

5. Egyéb nyilatkozatok:

5.l . a Tatabánya városnév használatának engedélyezése

5.2. Tatabánya város címere használatának engedélyezése

5.3. településképi véleményezési eljárásban vélemény kiadása

5.4. településképi bejelentési eljárásban településképi igazolás kiadása

5.5. településképi kötelezés, bírság kiszabása.

6. Dönt azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály a helyi közutak tekintetében a közút kezelőjének döntését írja elő.

7. Dönt a Földi Imre-sportösztöndíj odaítéléséről.

8. Az önkormányzat nevében munkaszerződést köthet a pályázati projekt-menedzsment szervezetében való feladatellátás érdekében.

9.Az önerőt nem igénylő pályázatok esetében a pályázat benyújtása, illetve a tulajdonosi, fenntartói hozzájárulás kiadása a feladatkörrel rendelkező bizottság véleményének kikérését követően.

3. melléklet a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(III.22.) önkormányzati rendelethez

A nemzetiségi tanácsnok feladatai

1. A nemzetiségi tanácsnok a Tatabánya Megyei Jogú Városban megalakult nemzetiségi önkormányzatok és a Közgyűlés közötti együttműködési megállapodás megvalósulását felügyeli. A nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott egyéni és kollektív jogok biztosítása érdekében részt vesz az alábbi jogok érvényesülésének biztosításában:

1.1. hagyományápolás,

1.2. a nemzetiségi kultúra,

1.3. a nemzetiségi nyelvoktatás,

1.4. kapcsolattartás a nemzetiség anyaországával

1.5. a nemzetiségek építészeti és tárgyi emlékeinek védelme,

1.6. nemzetiségi intézmények létesítése és működtetése,

1.7. a nemzetiségi múlt helytörténeti kutatása,

1.8. néprajzi gyűjtemények védelme,

1.9. a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása.

2. Az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítése érdekében eljár a nemzetiségi önkormányzatot érintő döntések előkészítésében.

3. Koordinálja a nemzetiségi önkormányzatok által szervezett és az önkormányzat által támogatott rendezvényeket. 

4. melléklet a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(III.22.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttműködésének

szabályai

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Tatabánya Városban megválasztott helyi nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

1. helyiséghasználat

2. a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségek viselése

3. az önkormányzat a saját költségvetéséből támogatást nyújt

4. a nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési, zárszámadási határozatának tervezetét.

Az önkormányzat és az egyes nemzetiségi önkormányzatok a fenti feladatok ellátásáról együttműködési megállapodást kötnek, melyet évente felülvizsgálnak.