Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdése és 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény l3. § (1) bekezdés 8 a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Tatabánya város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre terjed ki.

2. Hatásköri szabályok

^[1]2. § (1) A képviselőtestület az e rendeletben, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban Szt). 7. § (1) és a 45. § (1)-(5) bekezdéséiben, valamint 48. § által meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester döntése ellen a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűléséhez lehet fellebbezést benyújtani.

^[2](3) Jelen rendeletben foglalt eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül.

3. Az ellátások megállapításának általános szabályai

3. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor − amennyiben a Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik − az egy lakásban élő közeli hozzátartozók szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező és családjának létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelem Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában, vagy postai úton az e célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be.

(3) Amennyiben a Szt. másképpen nem rendelkezik – a kérelmező a kérelem benyújtásakor − köteles saját maga és családjában élő személyek vagyoni és nettó jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni (a kérelem benyújtását megelőző hónapról), vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A jövedelemnyilatkozatban foglalt jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy annak fénymásolatát a jövedelemnyilatkozathoz mellékelni szükséges.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére adható támogatás esetében a kérelmező köteles csatolni az ingatlan tulajdonjogát igazoló adásvételi szerződés, vagy a tulajdoni lap másolatát, a bérlő az érvényes bérleti szerződést, vagyonnyilatkozatot, valamint annak a szolgáltatónak a számláját, ahová a támogatást igényli.

^[3](5) Hatályát vesztette.

^[4](6) Hatályát vesztette.

(7) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a kérelem benyújtásakor igazolni, csatolni kell:

a) a gyermek elhelyezésére, vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, illetve a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülők − szülői felügyelet gyakorlását érintő - egyezségéről,

^[5]b)a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy végzés másolatát. Amennyiben nem rendelkezik az a) b) pontban megjelölt hivatalos irattal, abban az esetben az a), b) pontról szóló ügyfél nyilatkozata szükséges.

c)  özvegy szülő esetén az árvaellátás összegéről szóló igazolást.

(8) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát kell csatolni.

^[6](9) Hatályát vesztette.

(10) Gyámság esetében csatolni kell a gyámkirendelés tárgyában keletkezett bírósági, illetve gyámhatósági döntést.

4. § (1) Az e rendeletben meghatározott támogatási hatáskört gyakorló hatóság a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készít, illetve más szervet kér fel környezettanulmány készítésére.

(2) Nem kell új környezettanulmányt készíteni, ha hat hónapnál nem régebbi áll rendelkezésre.

^[7](3) Hatályát vesztette.

^[8](4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Polgármesteri Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót

e) Egészségbiztosítási nyilvántartást

f) Kormányhivatal illetékes szervét.

5. §  a) A települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékok kezelését igénylő személyek kérelmeit a távhő-szolgáltató tanácsadójánál − amennyiben kizárólag távhő hátralékkal rendelkeznek −, vagy a Polgármesteri Hivatal szakirodáján (a továbbiakban: szakiroda) lehet benyújtani.

b) A hátralékkezeléssel kapcsolatos tanácsadás az ügyféllel való együttműködés keretén belül történik, mely tartalmazza:

ba) a hátralékkal rendelkezők szándékainak megismerését,

bb) információszolgáltatást,

bc) fizetési kapacitás felmérését,

bd) közösen felállított hátralékrendezési terv készítését,

be) háztartásgazdálkodási ismeretek bővítését és

bf) a szemléletformálást annak érdekében, hogy a hátralékkal rendelkező fizetőképessége helyre álljon.

^[9]6. § A települési támogatásként havi rendszerességgel nyújtott összeg nem lehet kevesebb 2.500 Ft/hónál és az összeget valamennyi települési támogatásnál 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

^[10]6/A. § Azon személyek, családok részére, akiknek saját tulajdonú háza, lakása természeti katasztrófa, vagy vis maior következtében lakhatatlanná válik, és amennyiben a helyi szociális intézményi ellátórendszerben az elhelyezés nem biztosított a felújítás idejére, az önkormányzat szállást biztosít egyedi elbírálás alapján, mely esetekben a lakások bérletéről szóló rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

4. Az ellátások formái

7. § (1) A szociálisan rászorult jogosult részére pénzbeli, valamint természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Az önkormányzat a jogosult számára az alábbi pénzbeli települési támogatásokat biztosítja:

a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére,

c) gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére,

e) rendkívüli települési támogatást az Szt-ben meghatározott körülmények fennállása esetén.

5. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatása

8. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás Tatabánya város közigazgatási területén legalább 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy részére adható, az alábbi feltételek esetén:

a) a kérelmező a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásainak viseléséhez, a támogatás megállapított időtartama alatt csak egyfajta pénzbeli vagy természetbeni támogatást igényelhet,

b) önkormányzati bérlakás esetén bérleti, vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkezők részesülhetnek támogatásban,

c) nem önkormányzati lakást bérlő esetében abban az esetben, ha a kérelmező érvényes bérleti szerződéssel és ott bejelentett állandó, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

^[11]d) belterületen vagy különleges külterületen (zártkertben) élő kérelmező csak akkor részesülhet támogatásban, ha az ingatlanra lakás céljára érvényes építési engedéllyel rendelkezik.

e) a kérelmező és családtagja akkor jogosult a támogatásra, ha az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik,

^[12]f) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez támogatásra akkor jogosult a kérelmező, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg:

fa) család esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 205 % -át

fb) egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 255 % -át.

^[13] (1a) A kérelmet a tulajdonos, bérlő, a haszonélvező vagy a használó nyújthatja be.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás pénzbeli formában kerül átutalásra

a) a bérleti díj vonatkozásában a nem önkormányzati lakást bérlő esetén a kérelmező részére postai utalás útján;

b) a villanyáram, a víz,- gáz, valamint a távhő-szolgáltatás vonatkozásában pedig a szolgáltató részére.

Önkormányzati lakást bérlő esetén a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás a bérleti díj vonatkozásában a bérleti díjban kerül jóváírásra. Azon személyek esetében, akiknél előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működik, a támogatást természetben, a készülék működését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

^[14](3) A támogatás a benyújtás hónapjának első napjától egyéves időtartamra állapítható meg. A támogatásismételt megállapítására való kérelem legkorábban a jogosultság megszűnését megelőző hónaptól nyújtható be.

(4) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450 Ft.

^[15](5) A támogatás esetében elismert lakásnagyság:           

a) egy személy esetében legfeljebb 35 nm,

b) két személy esetében legfeljebb 45 nm,

c) három személy esetében legfeljebb 55 nm,

d) négy személy és annál több személy esetében maximum 65 nm.

A támogatás kiszámításánál, ha az elismert lakásnagyságnál kisebben lakik a kérelmező, akkor a tényleges lakásnagyságot kell figyelembe venni.

A tényleges lakásnagyság x 450 Ft = a lakásfenntartás elismert havi költsége

A támogatás mértékének ( TM ) kiszámítása a következő módon történik:

            TM = 0,3 – J − 0,5 NyM x 0,15

                                    NyM

A J a jogosult család egy főre jutó havi jövedelme, az NYM pedig a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

TM x lakásfenntartás elismert havi költsége = támogatás összege

A támogatás havi összege 3.000 Ft-tól 7.000 Ft-ig állapítható meg, az összeget 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(6) Az önkormányzat minden hónap 5. napjáig teljesíti a pénzügyi kötelezettségét.

(7) A természetbeni támogatás szén vagy fa alapú fűtőanyagként kerül megállapításra és kiszállításra. A kérelmet egész évben be lehet benyújtani. A támogatás mértéke:

a) szén fűtőanyag esetén családnál maximum 15 q, egyedül élőnél maximum 10 q,

b) fa alapú tüzelő esetén (tűzifa és fa brikett) családnál maximum 15 q, egyedül élőnél maximum 10 q.

^[16](8) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától. A támogatás folyósítása haláleset, lakcímváltozás esetén a bejelentés hónapjának végétől megszüntetésre kerül.

6. Települési támogatás

18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

9. § (1) Települési támogatásra jogosult az a hozzátartozó (Ptk. 8:1. § (1) 2. pont):

a) aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi,

b) az ápolt személy tartósan beteg állapotát igazolja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet 5. számú melléklete szerint,

^[17]c) az életvitelszerűen együtt lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének l55%-át,

d) mind az ápolt, mind az ápoló Tatabányán legalább 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és e címen életvitelszerűen együtt laknak, melyet az elvégzett helyszíni szemle is igazol, továbbá

e) sem az ápoló, sem családja az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

^[18](2) Az ápolási díj az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, támogatás benyújtás hónapjának első napjától, illetve a jogosultsági feltételek teljesülésének napjától állapítható meg, ha az ápolási tevékenység az ápoló számára munkából és jövedelemből való kiesést eredményez. Az ápolónak csatolnia kell két hónapnál nem régebbi igazolást a munkaviszonya megszűnéséről.

^[19](3) A támogatás mértéke a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj havi összegének 80 %-a.  A 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végző személy részére folyósított ellátás időtartama szolgálati időre jogosít, ezért az önkormányzat nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.

(4) A támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(5) Az ellátás megszűnik:

a)  az ápolt halála hónapjának utolsó napjával,

b) az ápolt személy 2 hónapot meghaladó intézményi ellátása esetén,

c) az ápolást végző személy keresőtevékenysége esetén,

d) az ápoló részére megállapított rendszeres pénzellátások esetén,

^[20]e) Hatályát vesztette.

7. Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez

^[21]10. § (1) Az önkormányzat annak a Tatabánya város közigazgatási területén legalább 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy szociálisan rászorult kérelmezőnek, akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy annak helyreállítása komoly megterhelést jelent, a nagy összegű gyógyszerek, speciális kezelések, valamint a hivatalos segédeszköz listán szereplő gyógyászati segédeszközök megvásárlásához anyagi támogatást biztosít.

^[22] (2) A támogatás annak, aki közgyógyellátásban részesül, nem állapítható meg. Aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, abban az esetben részesülhet támogatásban, ha a gyógyászati segédeszköz közgyógyellátás alapján nem beszerezhető.  

^[23](3) A kérelemhez csatolni kell az orvosi (háziorvos, kezelőorvos) javaslatot és a gyógyszertár által igazolt gyógyszer, illetve segédeszköz költségekről szóló igazolást, árajánlatot, mely 3 hónapnál nem lehet régebbi.

^[24](4) Támogatásra akkor jogosult a kérelmező, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg:

a) család esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 205 %-át,

b) egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 255 %-át. 

^[25](5) Eseti támogatás 2000 Ft-ot elérő gyógyszerköltségtől állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltséggel megegyező. A maximálisan adható támogatás: 25.000 Ft/év.

^[26](6) Rendszeres támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától tárgyévben maximum 6 hónapra állapítható meg, összege maximum 3000 Ft/hó, amennyiben az igazolt gyógyszerköltség meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 10 %-át.

^[27](7) Gyógyászati segédeszköz esetén a költség 40 %-a, max. 40.000 Ft/év támogatás adható. Amennyiben a támogatás megállapítása árajánlat alapján történik, az ügyfél köteles előzetesen nyilatkozni, hogy az árajánlaton szereplő összeg 60 %-a rendelkezésére áll. A támogatási összeg kézhezvételétől számított egy hónapon belül, illetve a kezelés befejezését követően az összeg felhasználását igazoló, az ügyfél részére kiállított és kifizetett számla/csekk bemutatása kötelező, amennyiben a számla nem kerül bemutatásra, az ügyfél a támogatás visszafizetésére az SZt. alapján kötelezhető.

^[28] 10/A. § (1) Rendszeres gyógyszertámogatásra akkor jogosult az öregségi nyugdíjban részesülő kérelmező, ha az egy főre számított havi jövedelemhatár nem haladja meg:

1. család esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 300 %-át,
2. egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 350 %-át.

(2) Rendszeres gyógyszertámogatás a kérelem benyújtásának hónapjától legfeljebb 12 hónapra állapítható meg, összege az igazolt havi gyógyszerköltséggel megegyező, legfeljebb 5.000 Ft/hó.

(3) Az öregségi nyugdíjban részesülő kérelmező esetén eseti gyógyszertámogatás a 10. § (5) bekezdés szerint állapítható meg az (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatár figyelembe vételével.

8. Települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére

11. § ^[29](1) Települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó, szociálisan rászorult személyek részére akkor adható, ha Tatabánya város közigazgatási területén legalább 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg:

a) család esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 255 %-át,

b) egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 305 %-át.

(2) A támogatást kizárólag jövedelemmel rendelkezők vehetik igénybe. 

^[30](3) A támogatás csak arra az ingatlanra kérhető és folyósítható, melyben a kérelmező életvitelszerűen lakik.

12. § Az önkormányzat az alábbi adósságfajtákat kezeli:

a) közüzemi díjtartozás

b) lakbérhátralék

A hátralék/tartozás (továbbiakban adósság) akkor kezelhető, ha összege meghaladja az 50 ezer forintot és a fennálló tartozás legalább 6 havi.

A kezelt adósság nem haladhatja meg a 400.000 Ft-ot, melynek 62,5 %-át az önkormányzat, 37,5 %-át pedig az ügyfél rendezi. Amennyiben az adósság együttes összege a 400.000 Ft-ot meghaladja, akkor ahhoz az adóssághoz kell nyújtani a támogatást, mely a lakhatás feltételeit leginkább veszélyezteti.

^[31]13. § A támogatás 6 hótól 18 hónapig tartó részletekben állapítható meg, az adós által vállalt önrész fizetés teljesítési ütemezésétől függően. Amennyiben a programba bevont személy egy összegben fizeti ki az önrészt, az önkormányzat abban az esetben is a támogatási megállapodásban foglaltak szerint havonta teljesíti az utalást. Ez alól kivétel, hogy amennyiben az ingatlan eladásra kerül, és az ügyfél egy összegben teljesíti az önrész kifizetését, akkor az önkormányzat is egy összegben utalja át a szolgáltató részére támogatást.

14. § (1) A hátralékkal rendelkező a távhő-szolgáltató tanácsadójával ‒ kizárólag távhő hátralékkal rendelkezők esetén ‒ több szolgáltatónál fennálló hátralék esetén a szakirodával együtt működik a kérelem benyújtását megelőző három hónapig legfeljebb azonban 6 hónapig. A szakiroda és a távhő-szolgáltató tanácsadója a feladatának ellátása során együttműködik az adóssal. A szakiroda a szolgáltatókkal is kapcsolatot tart. Az együttműködési kötelezettség az adósság rendezésének időtartamára is kiterjed.

(2) A távhő­szolgáltató tanácsadója az előzetes együttműködést követően a kérelmet a megfelelő igazolásokkal együtt továbbítja a szakiroda felé.

 A kérelemhez csatolni kell:

a) a lakáshasználat jogcímét igazoló dokumentum másolatát,

b) a tulajdonossal, a lakás kezelőjével és a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásokról szóló egy hónapnál nem régebbi igazolásokat,

c) a család tagjainak a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelméről szóló igazolásokat,

d) nyilatkozatot arról, hogy a támogatás céljából az adatok – az adatvédelmi szabályok betartásával ‒ felhasználhatók a támogatási eljárás során,

e) környezettanulmányt,

f) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet 1. számú mellékletét képező vagyonnyilatkozatot.

(3) Az ügyfél együttműködési megállapodás alapján köteles:

a) havi rendszerességgel előre  egyeztetett időpontokban a távhő-szolgáltató tanácsadójánál vagy a szakirodán megjelenni (távolmaradását igazolni, vagy azt előzetesen jelezni és az elmulasztott megjelenést pótolni),

b) az aktuális számlákat befizetni és azt bemutatni,

c) adataiban bekövetkező változást 15 napon belül jelezni.

15. § (1) A szakiroda a hátralék kezelése érdekében jelentkező ügyfélnél kötelezően helyszíni szemlét készít.

(2) A szakiroda az utánkövetésről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a lakás fenntartásának havi költségeinek befizetését.

(3) A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a támogatott személyi adatait,

b) a támogatással csökkentendő hátralékok felsorolását,

c) az ügyfél által vállalt önrész mértékét és a fizetési részleteket,

d) a támogatás ütemezését és határidejét,

e) kötelezettségvállalást a fizetési kötelezettségek teljesítésére,

f) a felmondás esetén a visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettségeket,

g) szerződő felek aláírását.

^[32](4) Az önkormányzat a támogatást az adós vállalásától függően havi részletekben ˗ az önrész befizetésének igazolását követően - a szolgáltatónak utalja át. Amennyiben az ügyfél lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatásban részesül, a támogatásra való jogosultsága megszüntetésre kerül annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben az önkormányzat az első önrészt a szolgáltatónak átutalja. A két támogatás egyidejűleg nem folyósítható.

(5) A támogatás időtartama alatt az adós minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni az önrész részletekben történő és a lakásfenntartási kiadások megfizetésének, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. Az adós az igazolást a szakirodánál, vagy a távhő-szolgáltatónál bemutatja. A távhő-szolgáltató tanácsadója minden hónap 20. napjáig jelzi a szakiroda felé, hogy az önrész befizetése megtörtént és jelzi, ha a lakásfenntartási kiadások befizetése három hónapot meghaladóan elmaradt.

(6) A szolgáltató részére az önkormányzat utólag minden hónap 5. napjáig folyósítja a támogatást.

16. § (1) A támogatás tovább nem folyósítható és a szolgáltató részére átutalt összeget vissza kell fizetnie, (az önrész vállalásának megfelelő havi részletben) ha a jogosult

a) a szakiroda által nyújtott tanácsadást nem veszi igénybe,

b) az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetve

c) a támogatás időtartama alatt a lakásfenntartás kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) A hátralék kezelésének sikeres teljesülése esetén ugyanazon személy vagy család tagja a támogatás megszüntetését követően ismételten 36 hónap múlva igényelhet támogatást.

(3) A támogatás felmondása esetén ugyanazon személy vagy család tagja ismételten támogatási megállapodást a felmondását követő 48 hónap múlva köthet, de csak abban az esetben, ha a kérelmező a visszafizetési kötelezettségének eleget tett az önkormányzat felé.

(4) Az ügyfél a sikeres hátralékkezelést követően 6 hónapig köteles a lakás rezsi befizetéséről szóló igazolásokat a szakiroda és távhő-szolgáltató tanácsadójának minden hónap 20. napjáig bemutatni (utánkövetés). Ennek teljesítése után zárható le a támogatás.

Ellenkező esetben ugyanazon személy vagy család tagja ismételt támogatást csak, az utánkövetés folyamatában bemutatott utolsó havi csekk idejétől számított 48 hónap múlva igényelhet.

9. Rendkívüli települési támogatás

17. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesül az a személy, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, nem tervezhető többletkiadásai, vagy gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

^[33](2) A kérelmező rendkívüli települési támogatásra akkor jogosult, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg:

a) család esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 135 %-át,

b) egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 155 %-át,

c) 60 év feletti, egyedül élő személy esetén a mindekori öregségi nyugdíjminimum összegének 205 %-át.

^[34](3) Amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 205 %-át rendkívüli települési támogatás kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:55-66. §-ában foglaltak szerinti közeli hozzátartozó eltemettetésére kifizetett temetési költségek finanszírozására adható.

a) A temetési költség finanszírozására nyújtott rendkívüli települési támogatás összege 50.000 Ft.

b) A kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a kérelmező nevére kiállított eredeti temetési számlát és a családban élők jövedelemigazolásait.

c) Nem jogosult a kérelmező rendkívüli települési támogatásra a temetési költségek finanszírozása okán, ha tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése, illetve az egy főre számított családi havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 335 %-át, valamint, ha az elhunyt eltemettetése köztemetés keretein belül történt.

^[35](4) A rendkívüli települési támogatás alkalmanként adható. A kérelmező részére egy naptári évben kifizetett rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, alkalmanként adott összege – a (6) a), b), c) pontja kivételével − nem haladhatja meg a 8.000 Ft-ot. Az önkormányzat jogosult előírni, hogy a támogatásban részesülő utólag, az összeg kézhezvételét követő 30 napon belül igazolja a kifizetett összeg azon célra való felhasználását, melyre a kérelme irányult. Amennyiben az igazolás nem kerül bemutatásra az ügyfél a támogatás visszafizetésére, az Szt. alapján kötelezhető.

^[36](5) Rendkívüli élethelyzet esetében a (2) és a (4) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni, ebben az esetben támogatásként maximálisan 80.000 Ft állapítható meg. A tárgyévben adható rendkívüli települési támogatás maximális összegébe nem számít bele a temetési költség finanszírozására adott támogatás.

 ^[37](6) Az (5) alkalmazásában rendkívüli élethelyzet áll fenn, ha a kérelmezőnél, illetve családjában

a) rendkívüli esemény történik, így különösen hosszan tartó betegség (tartós, egy hónapot meghaladó kórházi kezelés vagy egy hónapot meghaladó táppénzes állomány), baleset, káresemény, vagyon elleni bűncselekmény következik be, vagy

b) rendkívüli költség/díj kifizetése válik szükségessé, így különösen gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások (gyermek megtartásának, fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, ikergyermek születése), gyermekintézmény térítési díja, utazási költség,

c) munkahely elvesztése következik be.

^[38](7) A (6) bekezdésben írt feltételek meglétét a rendkívüli élethelyzetet jellegének megfelelő 30 napnál nem régebbi dokumentummal kell igazolni.

10. Köztemetés

18. § (1) Az Szt. 48. §-a szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában kell gondoskodni.

^[39] (1A) A kérelmet a köztemetésről szóló díjfizetési kötelezettséget tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

(2) A Polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek

^[40]a) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 155 %-át nem haladja meg,

^[41]b) részbeni, legfeljebb 1-50 %-ig terjedő elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 205 %-át, nem haladja meg és a kérelmező, valamint családja az Szt-ben meghatározott vagyonnal nem rendelkezik,

c) részletekben történő visszafizetését, melynek időtartama maximum 12 hónap.

^[42](3) A kérelemhez a (2) bekezdés a)-b) pontja esetében csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi adatait igazoló dokumentumokat.

^[43](4) A pénzfizetési kötelezettségről szóló döntésben meghatározottak nem teljesítése esetén a végrehajtást az Önkormányzat nevében a Polgármesteri Hivatal végzi.

III. Fejezet

11. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 46/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete.

                          Schmidt Csaba s.k.                                          Tamásné Lobenwein Gizella s.k.

                                            polgármester                                                                     jegyző