Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2015. (XII.23.) önkormányzati rendelete
a Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 02. 01- 2016. 02. 01Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2015. (XII.23.) önkormányzati rendelete
a Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
2016-02-01-tól 2016-02-02-ig
4.§ A Rendelet 11.§ (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Az „Észak-Vértes Szabályozási Terv” területén:
A Vt(24)-SZ/30/12,5/2000 jelű építési övezet (a Mentálhigiénés Intézet) előírásai:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: max. 30 %
c) épület építménymagassága: max.12,5 m
d) kialakítható legkisebb telekterület: min. 2000 m2
e) zöldfelület: min. 35 %
f) előkert: min. 0 m
g) oldalkert: min. 3 m
h) hátsókert: min. 6 m.
Közművesítettség szükséges mértéke: legalább részleges.”
5.§ A Rendelet 12.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Gk és Gksz jelű építési övezetekben új építési igény esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetőek:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület, továbbá az
épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület;
c) igazgatási és egyéb irodaépület;
d) sportépítmény;
e) parkolóház, üzemanyagtöltő;
f) hulladékgyűjtő udvar.”
6.§ (1) A Rendelet 12/D.§ paraméter-táblázata előtti szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területek övezeti előírásai a „Nyugat-Gerecse”, a „Bánhida, Kossuth-kert”, a „Bánhida, Turul utca és környéke” az „SZT-Kertváros/mód-2015” valamint „Észak-Vértes 2015” jelű Szabályozási Tervek területén:”
(2) A Rendelet 12/D.§ paraméter-táblázata kiegészül a következő sorokkal:
Sorszám | Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítettség max. (%) | Építmény-magassága max. (m) | Telekterület min. (m2) | Zöldfelület min. (%) | Előkert (m) | Oldalkert min (m) | Hátsókert min.(m) | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gksz-9 | Gksz | Sz | 10 | Szabadonálló | 10 | 6,0 | 10.000 | 40 | min 10 | 8 | 8 |
6,0 | 1 ha | ||||||||||
Gksz-10 | Gksz | Sz | 50 | Szabadonálló | 50 | 9,5 | 2.000 | 25 | min 5 | 8 | 8 |
9,5 | 2000 | ||||||||||
Gksz-11 | Gksz | O, Sz | 40 | Oldalhatáron álló, Szabadonálló | 40 | 6,0 | 1.500 | 25 | min 10 | 6 | 8 |
6,0 | 1500 | ||||||||||
Gksz-12 | Gksz | Sz | 20 | Szabadonálló | 20 | 6,0 | 5.000 | 40 | min 10 | 8 | 8 |
6,0 | 5000 | ||||||||||
Gksz-13 | Gksz | Sz | 40 | Szabadonálló | 40 | 6,0 | 1.000 | 40 | min 5 | 3 | 3 |
6,0 | 1000 | ||||||||||
Gksz-14 | Gksz | Sz | 40 | Szabadonálló | 40 | 6,0 | 800 | 40 | min 5 | 3 | 3 |
6,0 | 800 | ||||||||||
(3) A Rendelet 12/D.§-a kiegészül a következő (13) és (14) bekezdésekkel:
„(13) A Gksz-14 jelű építési övezetben csak a temető rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltatási célú gazdasági épületek létesíthetőek.
(14) Az „Észak-Vértes Szabályozási Terv 2015” területén lévő Gksz-9, Gksz-10, Gksz-11, Gksz-12, Gksz-13, Gksz-14 építési övezetekben a közművesítettség legalább részleges.”
7.§ (1) A Rendelet 13.§ (1) bekezdés paraméter-táblázata kiegészül a következő sorokkal:
Sorszám | Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítettség max. (%) | Építmény-magasság max. (m) | Telekterület min. (m2) | Zöldfelület min. (%) | Előkert (m) | Oldalkert min (m) | Hátsókert min.(m) | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ge 18 | Ge | Sz | 50 | Szabadonálló | 50 | 7,5 | 2.000 | 25 | min 5 | 6 | 6 |
7,5 | 2000 | ||||||||||
Ge 19 | Ge | Sz | 20 | Szabadonálló | 20 | 10,5 | 1 ha | 25 | min 5 | 8 | 8 |
10,5 | 1 ha | ||||||||||
(2) A Rendelet 13.§ (3) bekezdés a), b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„a) Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben – a Ge 8, Ge 9, Ge 10, Ge 11, Ge 18, Ge 19 építési övezetek kivételével – a közművesítettség szükséges mértéke: teljes.
b) Az egyéb ipari gazdasági terület Ge 8, Ge 9, Ge 10, Ge 11, Ge 18, Ge 19 építési övezeteiben a közművesítettség szükséges mértéke: legalább részleges.
c) A Ge 12 és Ge 19 jelű építési övezetben a szintterületi mutató: max. 1,5.”
8.§ A Rendelet 15.§ (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Az „Észak-Vértes Szabályozási Terv” területén lévő, beépítésre szánt különleges területek övezeteinek építési előírásai:
ca) A Kl jelű, különleges terület – lovasközpont építési övezetben a lovas oktatás, sportolás, a lótenyésztés, a bemutatási és ismeretterjesztési célú állattartás, a vendéglátás és az egyéb sportolás építményei, továbbá a turisták fogadását szolgáló építmények, szállás jellegű épületek létesíthetőek. Kialakítható a tulajdonos, használó és a személyzet számára lakás is.
beépítési mód: szabadonálló
beépítettség: max. 20 %
épület építménymagassága: max. 6 m
kialakítható telekterület: min. 4.000 m2
zöldfelület: min. 40 %.
cb) A Kv jelű, különleges terület – vízmű építési övezetben a vízkivételt, az ivóvízellátást, a vízkezelést és a víz palackozását szolgáló építmények létesíthetőek.
beépítési mód: szabadonálló
beépítettség: max. 30 %
épület építménymagassága: max. 7,5 m
kialakítható telekterület: min. 2.500 m2
zöldfelület: min. 40 %.
cc) A Ka jelű, különleges terület – adóállomás építési övezetben az adóállomás rendeltetéséhez kapcsolódó építmények létesíthetőek.
beépítési mód: szabadonálló
beépítettség: max. 40 %
épület építménymagassága: max. 6 m
kialakítható telekterület: kialakult
zöldfelület: min. 40 %.
cd) A Kkk jelű, különleges terület – kirándulóközpont építési övezetben az erdei oktatást, ismeretterjesztést, a természeti értékek bemutatását, a sportolást szolgáló építmények, szállás- és vendéglátó épület, erdei tábor és annak szociális építményei, továbbá a kirándulóközpont fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmények létesíthetőek.
beépítési mód: szabadonálló
beépítettség: max. 15 %
épület építménymagassága: max. 5,5 m
kialakítható telekterület: min. 2.000 m2
zöldfelület: min. 50 %.
ce) Kk jelű, különleges terület – kemping építési övezetben a funkcióhoz kapcsolódó fogadó épület, vendéglátó és szállás épület, továbbá szociális épület létesíthető.
beépítési mód: szabadonálló
beépítettség: max. 15 %
épület építménymagassága: max. 4,5 m
kialakítható telekterület: min. 2.500 m2
zöldfelület: min. 45 %.
cf) Az „Észak-Vértes Szabályozási Terv” területén lévő különleges beépítésre szánt területek építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: legalább részleges.”
9.§ A Rendelet 15/D.§ (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az „Észak-Vértes Szabályozási Terv” területén a hétvégiházas üdülőterületen új építési igény esetén, az egyes építési övezetekben a következő paraméterek biztosítandóak:
a) Az Üh(1)-K/20/4/300 jelű építési övezet előírásai:
beépítési mód: kialakult állapot szerint (oldalhatáron álló vagy szabadonálló)
beépítettség: max. 20 %
épület építménymagassága: max. 4,0 m
kialakítható telekterület: min. 300 m2
zöldfelület: min. 60 %
előkert: min. 5 m
oldalkert: min. 3 m
hátsókert: min. 6 m
újonnan kialakítható legkisebb telekszélesség: 14,0 m (sarokteleknél: 18,0 m)
tetőhajlásszög: 30-45 fok között.
b) Az Üh(2)-K/15/4,5/600 jelű építési övezet előírásai:
beépítési mód: kialakult állapot szerint (oldalhatáron álló vagy szabadonálló)
beépítettség: max. 15 %
épület építménymagassága:max. 4,5 m
kialakítható telekterület: min. 600 m2
zöldfelület: min. 60 %
előkert: min. 5 m
oldalkert: min. 3 m
hátsókert: min. 6 m
újonnan kialakítható legkisebb telekszélesség: 14,0 m. (sarokteleknél: 18,0 m.)
tetőhajlásszög: 30-45 fok között.
(2) Az Üh1 és Üh2 jelű építési övezetben üdülőépület és az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, sportépítmény létesíthető.
(3) Az Üh1 és Üh2 jelű építési övezetben telkenként egy üdülőépület –amely egy üdülőegységet vagy a (2) bekezdés szerinti egyéb rendeltetést tartalmazhat– továbbá egy tárolási célú melléképület létesíthető.”
10.§ A Rendelet 17.§-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(8) Az „Észak-Vértes Szabályozási Terv” területén, a mezőgazdasági és erdőterületet érintő közlekedési célú közterületek mentén, építmény (kerítés is) az út tengelyétől számított legkevesebb 6-6 m-re helyezhető el.”
13.§ A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és 19/A.§-sal:
„Tatabánya „Városközpont” zöldterületek, zöldfelületek övezeteire vonatkozó
sajátos előírások
19/A.§ (1) A közparkok övezetébe a Z-1, Z-2 és Z-3 jelű közterületek tartoznak. Az övezetekben nem alakítható ki közhasználat elől elzárt terület.
(2) A közparkok övezeteinek területén a burkolható térrész a területeknek maximum 30%-a lehet.
(3) A terven jelölt értékes, idős faállomány megóvása érdekében a beteg faegyedek kivágása csak kertészeti szakvélemény alapján történhet.
(4) A terület meglévő utcafásításai megtartandóak. Pótlásukról, kiegészítésükről gondoskodni kell. A fásítások pótlására a már túlsúlyban lévő fafajok használandóak.
(5) A terület közparkjaiban a városra jellemző, a helyi adottságokat és a klímát toleráló fasorok telepítendőek.
(6) A kerékpár utat kísérő fásítások esetén –magas törzsű fák telepítésével– min. 3,0 m magas űrszelvény biztosítandó.
(7) A Z-1 jelű közpark területek a Fő tér (KÖu-t1 jelű övezet) területéhez kapcsolódó, nagyobb, összefüggő felületen intenzív növényállománnyal kialakított parkterületek (Béke park, Életfa körüli park), melyekre a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) Az övezetben elhelyezhetők a gyalogos és kerékpáros közlekedést szolgáló burkolt felületek, pihenő területek, képzőművészeti alkotások. Közművezetékek csak térszint alatt létesíthetőek.
b) A meglévő növényállományt gondozni és parkrekonstrukciós terv szerint fenntartani szükséges.
(8) A Z-2 jelű közpark területek a lakóövezetek között, illetve közutak mellett meglévő zöldfelületi közterületek, melyek állandóan növényzettel borítottak és rekreációs funkciót látnak el, és amelyekre a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) Az övezetek zöldfelületei közpark és közkert jelleggel egyaránt kialakíthatóak illetve kialakultak.
b) Az övezetben gyalogos és kerékpáros közlekedést szolgáló burkolt felületek, pihenő területek, játszó helyek, képzőművészeti alkotások, közmű létesítmények (új közmű létesítmény esetén csak térszint alatt) helyezhetőek el.
c) A zöldterület min. 70 %-át növényzettel állandóan fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(9) A Z-3 jelű zöldterület övezete a Megyeháza előtti tér és a Győri út közötti terület. Az övezetben gyalogos és kerékpáros, közlekedésre szolgáló burkolt felületek és képzőművészeti alkotások, közművek és műtárgyak helyezhetőek el.
14.§ A Rendelet 20/A.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A§ (1) Az Ev jelű, építésügyi szempontból védelmi erdőövezet területén új épület nem létesíthető. Meglévő épület a telekméretétől függetlenül –azonos kubatúra mellett– újjáépíthető, felújítható.
(2) Az Eg jelű, építésügyi szempontból gazdasági erdőövezet területén az erdő- és vadgazdálkodással összefüggő épületek létesíthetőek.
(3) Az Eg jelű övezetben az épületek elhelyezésének feltételei a következőek:
a) a beépíthető telek területe: min. 100.000 m2;
b) a beépítettség: max. 0,5%;
c) az épületek építménymagassága: max. 7,5 m;
d) a beépítési mód: szabadonálló;
e) épületek a telek határától: min. 10 m-re létesíthetőek;
f) csak magastetős épületek létesíthetőek: 35-45 fok tetőhajlásszöggel;
g) az övezetben meglévő épület a telekméretétől függetlenül –azonos kubatúra mellett– újjáépíthető, felújítható.
(4) Az Ee-1 jelű turisztikai erdőövezetben épületek nem létesíthetőek. Kialakíthatóak az erdő közjóléti funkciójához kapcsolódó erdei sportolás, erdei pihenés műtárgyai (erdei sétaút, erdei pihenő, tornapálya, tornaösvény, esőtető).
(5) Az Ee-2 jelű turisztikai erdőövezet az Erőmű-tó déli határán meglévő és tervezett erdőterület, ahol közösségi horgászház és a horgászturizmus szociális épületei létesíthetőek.
(6) Az Ee-2 jelű erdőövezetben az épületek elhelyezésének feltételei a következők:
a) a beépíthető telek területe: min. 3.000 m2;
b) a beépítettség: max. 5 %;
c) az épület építménymagassága: max. 7,5 m;
d) a beépítési mód: szabadonálló;
e) csak magastetős épületek létesíthetőek: 35-45 fok tetőhajlásszöggel;
f) az előkert, oldalkert, hátsókert: min. 5 m, de az Erőmű-tóval határos telek esetén épület a tó partjától min. 10 m-re létesíthető.”
15.§ A Rendelet 21/A.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A.§ (1) A mezőgazdasági terület Má-1 övezetében a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, továbbá lakóépület, lakás létesíthető.
(2) Az Má-1 övezetben a telekosztással a kialakítható legkisebb telek területe 1,5 ha, szélessége legalább 50 m.
(3) Az Má-1 övezetben építmények létesítésének feltételei a következők:
a) a beépíthető telek területe: min. 5,0 ha;
b) a beépítettség mértéke: max. 3%, de lakóépület esetén a lakás alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 1,5%-át;
c) az épületek építménymagassága: max. 6,0 m;
d) az övezetben kialakítható önálló épület-tömeg: max. 1.500 m2 lehet;
e) az épületek szabadonálló beépítési móddal létesíthetőek;
f) az előkert: min. 10 m;
g) meglévő épület a telekméretétől függetlenül –azonos kubatúra mellett– felújítható, újjáépíthető;
h) az övezetben lakófunkció csak már meglévő gazdasági épületek esetén, vagy a gazdasági épületekkel egy időben létesíthető;
(4) Az Má-1 övezetben birtokközpont is létesíthető, ha az építtető és családtagjai tulajdonában, több tagban min. 5,0 ha termőföld van. Ekkor az egyik min. 1,0 ha területű telken létesíthető a birtokközpont.
(5) A (4) bekezdés szerinti birtokközpont területén az (1) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel létesíthetőek:
a) a beépíthető telek területe: min. 1,0 ha, de max. 3,0 ha lehet;
b) a beépítési mód: szabadonálló;
c) a beépítettség mértéke: a birtokközpont területének max. 40%-a, de a birtok-
központot alkotó telkek összterületének max. 3%-a lehet.
d) épületek a telekhatártól: min. 10 m-re létesíthetőek.
(6) Az Má-2 övezetben –az állattenyésztés kivételével– az (1) bekezdés szerinti építmények
helyezhetőek el.
(7) Az Má-2 övezetben telekosztással kialakítható telek nagysága min. 3.000 m2, szélessége min. 30 m.
(8) Az Má-2 övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következőek:
a) a beépíthető telek területe: min. 3.000 m2, lakófunkció azonban a legalább 6.000 m2 telken létesíthető;
b) a beépítettség mértéke: max. 3%, de lakóépület esetén a lakás alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 1,5%-át;
c) az épületek építménymagassága: max. 4,5 m lehet;
d) a beépítési mód: szabadonálló;
e) az előkert: min. 5,0 m;
f) csak magastetős épületek létesíthetőek: 35-45 fok tetőhajlásszöggel.
g) lakófunkció az övezetben csak már meglévő gazdasági épületek esetén, vagy a gazdasági épületekkel egy időben létesíthető;
h) meglévő épület a telek méretétől függetlenül –azonos kubatúra mellett– újjáépíthető, felújítható.
(9) Az Má-2 övezetben birtokközpont nem létesíthető.
(10) A kertes mezőgazdasági terület Mk-1 jelű övezetében egy –elsősorban tárolás célját szolgáló– gazdasági épület létesíthető, amely ideiglenes ott-tartózkodásra alkalmas helyiséget is tartalmazhat.
(11) Az Mk-1 jelű övezetben az építmények kialakításának feltételei a következőek:
a) a beépíthető telek területe: min. 720 m2;
b) a beépítési mód: oldalhatáron álló;
c) a beépítettség mértéke: max. 3%, de a gazdasági épület alapterülete nem lehet több 30 m2-nél;
d) az épület építménymagassága: max. 3,5 m lehet;
e) az előkert: min. 5,0 m;
f) csak magastetős épületek létesíthetők: 35-45 fok tetőhajlásszöggel.
(12) Az Mk-2 jelű övezetben telekalakítás csak az övezetre, tömbre kiterjedően, egységes telekalakítás keretében lehetséges. Az övezetben a (10) bekezdés szerinti építmények a (11) bekezdés szerint létesíthetőek.
(13) Az Mk-3 jelű övezetben elsősorban tárolás célját szolgáló gazdasági épület –mely tartalmazhat ideiglenes ott-tartózkodásra alkalmas helyiséget is– továbbá lakóépület létesíthető.
(14) Az Mk-3 jelű övezetben az építmények kialakításának feltételei a következők:
a) a gazdasági épülettel beépíthető telek területe legalább 1.500 m2, de lakófunkció csak a legalább 3.000 m2 területű, szőlő, gyümölcsös, és kert művelési ágú telken létesíthető.
b) a beépítési mód: szabadonálló;
c) a beépítettség mértéke: max. 3%, de a lakóépület, lakás alapterülete nem lehet több a telek terület 1,5%-ánál;
d) az épületek építménymagassága: max. 4,5 m;
e) az előkert: min, 5,0 m;
f) csak magastetős épületek létesíthetőek: 35-45 fok tetőhajlásszöggel;
g) az övezetben lakó funkció önállóan nem, csak a gazdasági épületekkel együtt létesíthető;
h) meglévő épület a telek méretétől függetlenül –azonos kubatúra mellett– újjáépíthető, felújítható.
(15) Az Mko-0 jelű övezetben épület nem létesíthető.
(16) Az Mko-1 jelű övezet területén a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a természetvédelmi célú bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épület, továbbá a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.
(17) Az Mko-1 jelű övezetben önálló lakóépület nem létesíthető, a lakófunkció a gazdasági épülettel egybeépítve alakítható ki.
(18) Az Mko-1 jelű övezetben az építmények kialakításának feltételei a következők:
a) az övezetben telekosztással kialakítható telek: min.3 ha, szélessége: min. 50 m;
b) a beépíthető telek: min. 10 ha;
c) a beépítési mód: szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: max. 3%, de az övezetben elhelyezhető önálló
épülettömeg max. 600 m2;
e) az épületek építménymagassága: max. 4,5 m;
f) az előkert: min 10,0 m;
g) csak magastetős épületek létesíthetőek: 35-45 fok tetőhajlásszöggel;
h) az övezetben birtokközpont nem létesíthető.
(19) Az Mko-2 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épületek, továbbá a tulajdonos, használó, a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.
(20) Az Mko-2 jelű övezetben önálló lakóépület nem létesíthető, a lakó funkció a gazdasági épülettel egybeépítve alakítható ki.
(21) Az Mko-2 övezetben az építmények kialakításának feltételei:
a) az övezetben telekosztással kialakítható telek: min. 3,0 ha, szélessége: min. 50 m;
b) a beépíthető telek: 10 ha;
c) a beépítési mód: szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: max. 3%, de az övezetben elhelyezhető önálló
épülettömeg nem lehet több 600 m2-nél;
e) az épületek építménymagassága: max. 7,5 m;
f) előkert: min. 10,0 m;
g) csak magastetős épületek létesíthetőek: 30-45 fok tetőhajlásszöggel;
(22) Az Mko-2 övezetben birtokközpont létesíthető, ha az építtető és családtagjai tulajdonában több tagban van legalább 10,0 ha termőföld.
(23) Az Mko-2 övezetben létesített birtokközpont területén a (19) bekezdés építményei, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.
(24) Az Mko-2 övezetben kialakítandó birtokközpont területén az építmények kialakításának feltételei a következők:
a) a birtokközpont telke: min 1,0 ha, de max. 3,0 ha lehet;
b) a beépítés mértéke: a birtokközpont telkének max. 40%-a, de max. a
birtokközpontot alkotó telkek összterületének 3%-a;
c) a beépítési mód: szabadonálló;
d) az épületek építménymagassága: max. 7,5 m lehet;
e) csak magastetős épületek létesíthetők: 30-45 fok hajlásszögű tetővel;
f) épület a telek határától legalább 10 m-re létesíthető.”
16.§ A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és 22/B.§-sal:
„Észak-Vértes szabályozási terv területén lévő, beépítésre nem szánt különleges területekre
vonatkozó szabályok
22/B.§. (1) A Kk-h jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – horgásztelep övezetben közösségi horgászház, horgász kemping és a horgászathoz kapcsolódó egyéb építmények létesíthetőek.
(2) A Kk-h jelű övezetben szabályozott – telken belül megtartandó erdő területén– épület nem létesíthető, az övezetben jelölt vízfelületen a vízgazdálkodás és a horgászat műtárgyai létesíthetőek.
(3) A Kk-h jelű övezetben építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: max. 2%
c) épület építménymagassága: max. 4,5 m
d) kialakítható telekterület: min. 100.000 m2
e) zöldfelület az erdő és vízfelülettel együtt: min. 70%.
(4) A Kk-t jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – temető övezetben a temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: max. 2%
c) épület építménymagassága: max. 8 m
d) kialakítható telekterület: min. 10.000 m2
e) zöldfelület (sírkertekkel együtt): min. 45%.
(5) A Kk-kp jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – kegyeleti park övezetben (volt izraelita temető) a rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: 2 %
c) épület építménymagassága: 6,0 m
d) kialakítható telekterület: kialakult.
(6) A Kk-r jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – rekreációs központ övezetben a rekreációt, a szabadtéri sportolást, a játékot, a szórakozást nyújtó létesítmények, továbbá kereskedelmi szállásépület, kemping és vendéglátó épület a következő előírások szerint létesíthető:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: max. 2 %
c) épület építménymagassága: max. 7,5 m
d) kialakítható telekterület: min. 10.000 m2
e) zöldfelület: min. 45 %.
(7) A Kk-z jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – zagytározó övezetben a terület rekultivációjához kapcsolódó építmények a következő előírások szerint létesíthetőek (a rekultiváció befejezését követően az építményeket el kell bontani):
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: max. 2 %
c) épület építménymagassága: max. 5 m
d) kialakítható telekterület: min. 10.000 m2.
(8) A Kk-tk jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – tájgazdálkodási központ övezetben a legeltetéses állattartás építményei, továbbá a génmegőrzést, a bemutatást szolgáló állattartás építményei a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: max. 5 %
c) épület építménymagassága: max. 4,0 m
d) kialakítható telekterület: min. 5.000 m2.
(9) A Kk-fk jelű, beépítésre nem szánt, különleges terület – fogadóközpont övezetben a szabadidő eltöltését, a szabadtéri sportolást, az ismeretterjesztést, a Vértes természeti értékeinek bemutatását, az oktatást, a turisták fogadását, a vendéglátást szolgáló építmények, továbbá szállásépület a következő előírások szerint létesíthető:
a) beépítési mód: szabadonálló
b) beépítettség: max. 2 %
c) épület építménymagassága: max. 7,5 m
d) kialakítható telekterület: min. 10.000 m2
e) zöldfelület: min. 60 %.”
18.§ A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és 23/A.§-sal:
„Tatabánya „Városközpont” közműellátás, elektronikus hírközlés és közlekedési
védőterületeire vonatkozó sajátos előírások
23/A.§ (1) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért (Szabályozási Terven jelölt) 100 m távolságon belül építmény a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(2) Energiaellátó és közműlétesítmények védőterületei:
a) A gravitációs és nyomott rendszerű (NA 300 méretig) csatorna: 3-3 m (a palást külső falától mérve.
b) A hőtáv-vezeték: terepszint alatti ISOPLUSS vezeték palástjának külső falától 3–3 m.
c) A 3 bar középnyomású gázvezeték > f 90 mm csőátmérő esetén: 4-4 m.
d) A gáznyomás-szabályzó: 10 m.
A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos magyar szabványok a mérvadóak.”