Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes települési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 40.§ (1) bekezdése szerinti, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:    

1.§ (1) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet) 1.§ (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
„f)  a 6.1 mellékletét képező, „Észak-Vértes szabályozási tervlap”-okon (A/3-as formátumban 1 db átnézeti szelvényháló és 3 db, 1-től 3-ig számozott, színes A/3 formátumú tervlap M=1:4000 léptékben) jelölt területre;      
a 6.2. mellékletét képező, az 12054 munkaszámon készített, Szabályozási Terv (részlet) című, SZT-m rajzszámú, M=1:2500 méretarányú tervlapon (mely a 6.1. melléklet szerinti 2-3 tervlapot módosítja) jelölt területre;        
a 6.3 mellékletét képező, „Észak-Vértes Szabályozási terv 2015 szabályozási tervlap”-okon (A/1-es formátumban 11 db, 0-tól 10-ig számozott, színes tervlap M=1:4000 léptékben) jelölt területre.”
(2) A Rendelet 1.§ (1) bekezdése kiegészül a következő s) ponttal: 
„s)  a 19. mellékletét képező „Tatabánya, Városközpont Szabályozási Terv” feliratú, SZT-1 rajzszámú tervlapon jelölt területre;”   

2.§  A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és 6/C.§ -sal:     

„Tatabánya „Városközpont” nagyvárosias lakóterülete építési övezeteire vonatkozó
sajátos előírások

6/C.§   (1)  A lakóterületek egyes övezeteit az SZT-1 számú szabályozási terv tünteti fel. A területen a meglévő lakóépületek területei az Ln-K1 és Ln-K2 jelű, kialakult nagyvárosias lakó övezetekbe soroltak.         
(2)  Az övezetekben lakóépületek mellett csak nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató létesítmények alakíthatók ki. Új kereskedelmi, szolgáltató létesítmény csak akkor alakítható ki, ha az előírt gépkocsi tároló helyek megépítésre kerülnek (parkolóházban, többszintes parkolóban vagy mélygarázsban).      
(3)  A lakóterületek övezeteiben telekalakítás csak „Telepítési tanulmányterv” alapján, az SZT-1 számú szabályozási tervhez illeszkedően lehetséges. A telepítési tanulmánytervben, az országos érvényű jogszabályokon túlmenően, az alábbi előírásokat kell betartani:       
a) telket alakítani csak egy –az SZT-1 számú szabályozási terven jelölt– övezet egészére egységesen lehet, a szabályozási vonal és az eltérő építési övezetek közötti határvonal figyelembevételével;        
b)    új telek alakítása esetén a kialakított telek beépítettsége maximum 60% lehet;      
(4)  Az Ln-K1 jelű övezet a középmagas pontházak övezete ahol a következő előírások érvényesek: 
a)    A beépítés kialakult, további önálló épület - kukatároló, kerékpártároló kivételével - nem helyezhető el.        
b)    Az épületeken emeletráépítés, magastető nem létesíthető.       
c)    A homlokzatok csak az épület egészére vonatkozó, egységes terv alapján újíthatók fel.
(5)  Az Ln-K2 jelű övezet a többszintes sávházak övezete, ahol:   
a) A beépítés kialakult, további önálló épület nem helyezhető el, de az épületek földszintjén kialakított (vagy kialakuló) kereskedelmi, szolgáltató létesítmények meglévő épülethez kapcsolódó bővítése lehetséges, egy épületre vonatkozó egységes engedélyezési terv alapján, a védett növényállomány megőrzése mellett.  
b) A jelenleg 16,0 m-nél alacsonyabb épületek legfeljebb 1 szinttel bővíthetők, az építménymagasság maximum 3,6 m-rel növelhető. 

c)    A homlokzatok csak az épület egészére vonatkozó, egységes terv alapján újíthatók fel.
(6)  A Városközpont nagyvárosias lakóterületeire vonatkozó részletes előírások:

(7)  A városközpont területén 3,0 m²-nél nagyobb önálló és épített felületre szerelt vagy festett reklám célú hirdetőfelület nem helyezhető el.”

3.§    A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és 10/C.§-sal: 

„Tatabánya „Városközpont” központi vegyes területe építési övezeteire
vonatkozó sajátos előírások

10/C.§ (1)  A településközpont vegyes területek Vk-K1, Vk-K2, Vk-K3 jelű kialakult, valamint Vk-1, Vk-2, Vk-2a, Vk-2b, Vk-3, Vk-4, Vk-5, Vk-6, Vk-7 és VK-T1, VK-T2 jelű övezeteit a SZT-1 számú Szabályozási Terv tünteti fel.              
(2)  A Szabályozási Terven jelölt szabályozási elemeket, illetve jelen szakasz magassági előírásait, az egyes övezetekhez tengerszint feletti magasságban megadott –a Szabályozási Terven jelölt- alapszinthez viszonyítva kell értelmezni.  
(3)  A központi vegyes területek övezeteiben – a Vk-K1, Vk-K2 és Vk-1 jelű övezetek kivételével - árufeltöltés, teheráru rakodás csak 3,5 tonna össztömeg alatti járműből és a helyi útkezelővel egyeztetett módon történhet. Árurakodási helyet gyalogos közlekedési felületen kijelölni csak korlátozott időtartammal lehet.      
(4)  Amennyiben az övezetekben az építéssel érintett ingatlanon nem alakítható ki a szükséges számú gépkocsi-várakozóhely, akkor a parkolóhelyeket az építéssel érintett telek határától mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kell megvalósítani. 
(5)  A Vk-K1 jelű - 151,0 mBf. alapszintű - övezet a helyi védettségű Megyeháza területe, ahol a telek és a beépítés kialakult, melyre a következő előírásokat kell alkalmazni:      
a) Az övezet beépítettsége, valamint az épület magassága nem növelhető. Az épületen az épület tömegét, építészeti megjelenítését, jellegét megváltoztató átépítés, felújítás nem végezhető.         
b) Magastető nem létesíthető.         
c) A védett épületen minden, az épület homlokzatát érintő változtatás településképi véleményezési eljárás lefolytatása után lehetséges.      
d) Az épületen maximum 0,3 m² nagyságú cég- cím- vagy reklámtábla helyezhető el.  
(6)  A Vk-K2 jelű –154,0 mBf. alapszintű– övezet a meglévő gimnázium területe, ahol a telek és a beépítés jellemzően kialakult, melyre a következő előírásokat kell alkalmazni:      
a) A meglévő épület az építési hely határáig, de maximum 50% beépítettségig bővíthető, a zöldfelület nagysága a telekterület minimum 25%-a.        
b) Az épületegyüttes magassága egy szinttel –legfeljebb 14,0 m homlokzatmagasságig illetve 12,0 m építménymagasságig– növelhető.   
c)    Magastető, tetőtérbeépítés létesíthető, a tető hajlásszöge 30° – 42° közötti lehet.      
d)    Az épület homlokzatai csak egyszerre, egységes terv alapján újíthatóak fel.  
(7)  A Vk-K3 –150,0 mBf alapszintű– jelű övezet a meglévő üzletház területe, , melyre a következő előírásokat kell alkalmazni:      
a)    A beépítés  maximum 60% lehet.
b)    A megengedett építménymagasság maximum 16,0 m lehet.    
c)    A telek beépítetlen területén korlátlan közhasználatot kell biztosítani.           
d)    A meglévő parkfelület megtartandó.      
(8)  A Vk-1 jelű –152,0 mBf alapszintű– övezet a könyvtár épületének területe, ahol a következő előírásokat kell betartani: 
a)    Az építési hely határa a szabályozási vonallal megegyező.      
b)    A beépítési mód kialakult.          
c)    A beépítettség maximum 80% lehet, a zöldfelület minimum 10%.     
d)    A megengedett építménymagasság maximum 16,0 m lehet.    
(9)  A Vk-2 jelű –152,0 mBf alapszintű– övezet a városháza és a banképület területe. Az övezetben a meglévő épületeken túlmenően új épület nem létesíthető, a meglévők –a szabályozás keretein belül– átalakíthatóak, bővíthetőek. Az övezetben a következő előírásokat kell betartani:
a)    Az övezetben a beépítési mód kialakult.
b)    A maximális beépítettség 80% lehet, a zöldfelület minimum 10%.    
c)    Az övezetben az építménymagasság maximum 16,0 m lehet, de az épületegyüttes Komáromi út felőli oldalán, a homlokzatmagasság nem haladhatja meg a    Városháza épülete meglévő negyedik emeletének párkánymagasságát,     
d)    Az övezeten keresztül, a Vk-3 övezetben lévő sétáló utca irányába a gyalogos átjárási lehetőséget biztosítani kell.   
(10) A Vk-2a és Vk-2b jelű –148,0mBf. alapszintű– övezetek a Megyeháza előtti tér és a meglévő áruház területei. Az övezetekben kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, iroda-, szálláshely szolgáltató-, közösségi szórakoztató- és kulturális funkciójú épület valamint többszintes parkoló helyezhető el. Az övezetekben a következő részletes előírásokat kell betartani:         
a)    Az övezetekben a beépítési mód zártsorú, telekhatárra épülő. 
b)    A maximális beépítettség 80% lehet (a köztér legalább 15%-át zöldfelületként kell kialakítani).          
c) Az övezetben az építménymagasság maximum 16,0 m lehet, de az épületegyüttes Győri út felőli oldalán, a homlokzatmagasságnak illeszkednie kell a Megyeháza Győri út felőli   homlokzatmagasságához. Az eltérés legfeljebb +/- 1,0 méter lehet. A mértékadó magasság    161,31mBf.   
d) A létesíthető többszintes parkoló tetőszintje maximum a 152,0 mBf. szinttel megegyező lehet, ahol a tető szinten gyalogos-, sétáló-, pihenő terasz és zöldfelület alakítandó ki.        
(11) A Vk-2a övezet a Megyeháza előtti tér területe, ahol a következő részletes előírásokat kell alkalmazni:   
a) Az övezetben elhelyezhető épület és többszintes parkoló között összeköttetés létesíthető. A    szabad, korlátozásmentes gyalogos forgalmat az épület és a többszintes parkoló között       szolgalmi joggal biztosítani kell.    
b)    Az övezet területén a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, iroda épületek és a köztér nem egy időben üzemel, így a funkciókhoz számítandó parkoló használatánál egyidejűségre    nem kell számítani. Az övezeten belül a köztér parkoló igényét - a meglévők visszapótlása     mellett - nem kell biztosítani.          
(12) A Vk-2b övezet az áruház övezete. Az áruház épülete a jelenlegi beépítettségnek megfelelően átalakítható. Az épület megengedett maximális építménymagassága az Árpád tér felől 12,0 m, a Győri út felől 16,0 m.        
(13) A Vk-3 jelű -152,0 mBf alapszintű- övezet a sétáló utcai kereskedelmi, szolgáltató és intézményi területek övezete. Az övezetben kereskedelmi-, szolgáltató-, szórakoztató- és közösségi funkciójú létesítmények helyezhetők el a következő előírások szerint:         
a)    Az övezetben az építési hely határa megegyezik a szabályozási vonallal.      
b)    A maximális beépítettség 80% vagy kialakult lehet, a minimális zöldfelület 10%.
c) Az épületegyüttes megengedett maximális építménymagassága 10,5 m, maximális homlokzatmagassága – az alapszinttől mérve – 12,0 m.
d) Az egy épületben lévő, önálló helyrajzi számú kereskedelmi egységek homlokzata csak tömbönként egységes tervek alapján, egyidejűleg építhetőek át.       
e)    A sétáló utcák és a 11204/5 helyrajzi számú (posta) területeken kialakult gyalogos felületek korlátlan közhasználatát a továbbiakban is biztosítani kell.      
f)    Az alsó kiszolgáló szint beépített területeinek homlokzatát –üzleti és intézményi célú funkcióváltással egyidejűleg– valamint a felette lévő üzletek homlokzatait a tervezett új köztér arculatának megfelelően, a térfalakra egységesen kidolgozott építészeti terv alapján  kell átépíteni.
(14) A Vk-4 jelű –152,0mBf alapszintű– övezet a meglévő szállodaépület és üzletház tömbje. Az övezetben szálláshely szolgáltató-, kereskedelmi-, szolgáltató-, szórakoztató-, igazgatási- és közösségi funkciójú létesítmények helyezhetőek el a következő előírások szerint:   
a)    Az övezetben az építési hely határa megegyezik a szabályozási vonallal.      
b)    A beépítettség maximum 80% lehet, a minimális zöldfelület 10%.    
c)    A megengedett építménymagasság maximum 18,0 m, de az alapszint feletti homlokzatmagasság nem haladhatja meg a szálloda épületének kialakult magasságát.  
d)    Árufeltöltés, teheráru rakodás az övezet területén, csak az alapszint alatt történhet.  
(15) A Vk-5 jelű –150,0 mBf alapszintű– övezet a meglévő zeneiskola-, a Vértes Agorája- és a meglévő irodaépület területe, valamint azokhoz kapcsolódó bővítési területek. A kijelölt bővítési területeken elsősorban a meglévő rendeltetésekhez kapcsolódó oktatási-, művelődési-, közösségi-, egyházi-, kivételesen szórakoztató-, kereskedelmi- és szolgáltató funkciójú létesítmények helyezhetőek el a következő előírások betartásával:
a)    A beépítettség maximum 80% lehet, a minimális zöldfelület 10%.    
b)    Az övezet meglévő épületei új épülettel –a tűzvédelmi előírások betartásával– összeköthetőek illetve bővíthetőek. Új, önálló épület az építési helyen belül helyezhető el.  
c)    A megengedett építménymagasság maximum 16,0 m. 
d)    Hagyományos pikkely- és hullámlemez fedésű magastetős épület nem építhető.      
(16) A Vk-6 jelű –150,0 mBf. alapszintű– övezet a meglévő távbeszélő központ épületének és annak kapcsolódó bővítési területe. Az övezetben kereskedelmi-, szolgáltató-, igazgatási-, iroda-, közösségi-, szórakoztató- és kulturális funkciójú épület, valamint parkolóház helyezhető el. Az övezetben a következő előírásokat kell betartani:  
a)    A kialakítható telekhatár a szabályozási vonallal megegyező. 
b)    Az építési hely az alapszint felett az irányadó építési vonal és a Győri úttal ellentétes oldali szabályozási vonal közötti terület.  .          
c)    A minimális zöldfelület a telek területének 10%-a.      
d)    Az övezetben meglévő épület párkánymagassága megtartandó.          
e)    Új épület építménymagassága maximum a meglévő épületével megegyező lehet.      
(17) A Vk-7 jelű –148,0 mBf. alapszintű– övezet a meglévő Konzum üzletház és MÁV szálló tömbje. A meglévő épületek bővítése illetve új épület létesítése során kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, iroda-, szálláshely szolgáltató funkciójú épület valamint többszintes parkolóház helyezhető el a következő előírások betartásával:    
a)    A kialakítható teleknagyság minimum 2000 m² lehet.  
b)    A beépítettség maximum 80% lehet, minimális zöldfelület 10%.       
c)    A megengedett építménymagasság maximum 20,0 m. 
d)    Az övezeten keresztül –alapszinten a gyalogos aluljáró felől– a Dózsa kert irányába vezető gyalogos- kerékpáros felüljáróhoz és a vasútállomáshoz a gyalogos átjárási lehetőséget biztosítani kell.           
(18) A VK-T1 jelű övezetben jellemzően  nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, gazdasági-, iroda-, egyházi-, közösségi-, szórakoztató- és sport funkciójú épület helyezhető el, valamint telkenként maximum 5 db lakás a jellemző létesítmény épületén belül, a tulajdonos illetve a használó számára. Az SZT-1 számú szabályozási terven kijelölt építési hely területén belül –a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő egymás közötti minimális távolság betartásával– több épület is elhelyezhető.
Az övezetben a következő előírásokat kell alkalmazni:       
a)    A beépítési mód zártsorú vagy kialakult.           
b)    A beépítettség maximum 80%, a zöldfelület minimum 10%.  
c)    A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.    
d)    Az építménymagasság minimum 7,0 m, maximum 16,0 m. A homlokzatmagasság a Köztársaság út mentén az út korona szintjétől mért maximum 16,0 m.          
e)    Az előkert a közterület felől 0,0 m.        
(19) A VK-T2 jelű övezetben jellemzően nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és gazdasági létesítmények valamint üzemanyagtöltő állomás helyezhető el. Az övezet területén több épület is elhelyezhető, mely esetben az épületek egymás közötti minimális távolságát a tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően kell meghatározni. Az övezetben a következő részletes előírásokat kell alkalmazni:      
a)    A beépítési mód szabadonálló.   
b)    A beépítettség maximum 60%, a zöldfelület minimum 20%.  
c)    A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2.    
d)    Az építménymagasság maximum 7,5 m.
e)    Az előkert a Jedlik Ányos utcai szabályozási vonaltól 5,0 m.  
(20) A VK-T1 és VK-T2 övezetekben új épület építése-, meglévő épület átalakítása-, felújítása során a homlokzatképzésnél hagyományos pikkely- és hullámlemez fedésű, magastetős épület nem létesíthető.    
(21) A VK-T1 és VK-T2 övezetekben az újonnan megvalósuló létesítmények parkolási igényét és teheráru rakodását telken belül kell biztosítani.         
(22) A Városközpont központi vegyes területeire vonatkozó részletes előírások:  

^x A homlokzatmagasság nem haladhatja meg a Vk-K1 jelű övezetben lévő épület Komáromi út felőli homlokzat magasságát.
^xx Az épületegyüttes homlokzatmagassága a Komáromi út felőli oldalán nem haladhatja meg a Városháza épülete meglévő negyedik emeletének párkánymagasságát.        
^xxx Az épületegyüttes Győri út felöli oldalán, a homlokzatmagasságnak illeszkednie kell a Megyeháza Győri út felöli homlokzatmagasságához. Az eltérés legfeljebb + - 1,0méter lehet. A mértékadó magasság 161,31m.      
^xxxx Az alapszint feletti homlokzatmagasság nem haladhatja meg a szálloda épületének magasságát.      
SZT -  Szabályozási terv szerint         

(23) A városközpont területén 3,0 m²-nél nagyobb önálló és épített felületre szerelt vagy festett reklám célú hirdetőfelület nem helyezhető el.”  

11.§  A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és 17/C.§-al:   

„Tatabánya „Városközpont” közlekedési- és közműterületeinek övezeteire
vonatkozó sajátos előírások

17/C.§   (1)  Tatabánya „Városközpont” szabályozási terv területén a közlekedési- és közműterületek: 
a)    közterek (KÖu-t)    
b)    közlekedési területek (KÖu és U) 
(2)  A közterek övezetébe a KÖu-t1, KÖu-t2, KÖu-t3, KÖu-t4 jelű közterületek tartoznak. Az öveztek határait a szabályozási terven részben a szabályozási vonalak, részben övezeti határvonal jelzi.          
(3)  A köztereken belüli, eltérő hasznosítású területek (gépjármű út, vegyes használatú út) határait jelölő vonal irányadó, pontos helyét a hasznosításnak megfelelően kell meghatározni.    
(4)  A KÖu-t1 jelű övezet a Polgármesteri Hivatal Komáromi út felőli területe.    
a)    A tér kialakítása során meg kell határozni a burkolatok helyét és minőségét, a tér eltérő szintjeinek magasságát, a zöldfelületeket és a berendezési tárgyakat.        
b)    A főtéren csillapított sebességgel átvezethető a gépjárműforgalom a kijelölt helyen.
c)    A gépjármű forgalom számára kijelölt helyen a tömegközlekedés eszköze áthaladhat.
(5)  A KÖu-t2 jelű övezet a területen lévő további közterek (Stúdium tér, Árpád tér és a Zeneiskola előtti tér) területe.
(6)  A KÖu-t3 jelű övezet a kiszolgáló forgalmat is lebonyolító gyalogos utcák területe, melyekre a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:     
a)    Az övezet elsősorban gyalogos forgalom számára fenntartott, de megerősített burkolatára   hajthatnak a tűzoltó, a közterület fenntartó, a közszolgáltatást végző és a szolgalmi jogokkal rendelkező kereskedelmi és vendéglátó egységeket időbeli korlátozással kiszolgáló járművek, illetve a Vk-2a jelű övezetben jelölt szint alatti parkolót és a KÖu-4 jelű övezetet megközelítő járművek.         
b)    A Vk-K1 és Vk-2 jelű övezetek közötti gyalogos utcát - sétányt, a többszintes parkoló feletti térrel együttesen kell megtervezni és megépíteni. 
(7)  A KÖu-t4 jelű övezet a –152,0 mBf alapszintű– sétáló utca területe, melyre a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:   
a)    Az övezetben a mozgásukban korlátozottak számára akadálymentesített gyalogos közlekedés kialakítása szükséges.           
b)    A Vk-3 jelű övezetben lévő sétáló utcák és terek területét közhasználatra átengedetten kell fenntartani.    
(8)  A közlekedési célú területeket és létesítményeket a szabályozási terv KÖu-1, KÖu-2,
KÖu-3 és KÖu-4 jelű közút övezetekbe sorolja, melyekre a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:         
a) A közlekedési területeken építményt, műtárgyat, berendezési tárgyat, növényzetet csak a használatot nem zavaró és nem akadályozó módon lehet elhelyezni. 
b)    Az övezet egyes elemei közútként kerülnek kiszabályozásra, a közlekedési területek korlátlan közhasználatát biztosítani kell.     
(9)  A közúthálózat egyes övezeteire vonatkozó minimális szabályozási szélességek a Szabályozási Terven jelöltek szerint:  
a)  KÖu-1 jelűek: az önkormányzati kezelésű, települési főutak (Győri út, Köztársaság út, Dózsa György út) szabályozási szélessége 36,0 – 40,0 m, illetve kialakult. A Győri út és Köztársaság út területén a kerékpárút elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. Gyalogút, kerékpárút és zöldfelület csak „közterület-alakítási” terv alapján létesíthető.  
b) KÖu-2 jelűek az önkormányzati kezelésű, települési mellékutak - gyűjtő utak (Komáromi út, Mártírok útja, Béla király körút, Jedlik Ányos út, Álmos vezér – Mozdony utcák) szabályozási szélessége min. 22,0 m illetve kialakult. Az övezetben gépjármű parkoló létesítéséhez „közterület-alakítási” terv készítése szükséges.     
c)    KÖu-3 jelűek az önkormányzati kezelésű feltáró utak (kiszolgáló utak, gépjármű parkolók) szabályozási szélessége min. 12,0 m, illetve kialakult. Új utak, parkolók létesítése, illetve a meglévők átépítése csak „közterület-alakítási” terv alapján lehetséges. Az övezetben átme- nő teherfogalom nem lehetséges.    
d)    A KÖu-4 jelű terület a meglévő terepszint (152,0 mBf) alatti, közforgalom számára nem  megnyitott út területe, amelyről a meglévő épületek, telkek közterületi kapcsolata biztosítható. Szabályozási szélessége: kialakult.       
e)    Az U1 jelű terület a tömbbelsőt feltáró, közhasználatra megnyitott magánutak területe.
(10) A közterületek határait a Szabályozási Terv szabályozási vonalként kezelve tartalmazza. A közterületek tervezett határait a terület beépítését megelőző „telekhatár-rendezéssel” kell érvényesíteni.   
(11) A városközpont területén az övezetben 3,0 m²-nél nagyobb önálló, reklám célú hirdetőfelület csak településképi véleményezési eljárás lefolytatása után helyezhető el.”

12.§ A Rendelet 18.§ (1) bekezdése kiegészül a következő g) ponttal: 
„g) Az „Észak Vértes Szabályozási Terv” területén a beépítésre nem szánt területeken lévő, illetve beépítésre nem szánt területeket kiszolgáló telekszélessége legalább 4,5 m, a közforgalom elől el nem zárható „zsák magánút” végén végfordulót kell kialakítani.”

17.§ A rendelet kiegészül a következő alcímmel és 22/C. §-sal:        

„Természetközeli terület

22/C.§ (1) Az „Észak-Vértes Szabályozási Terv” területén természetközeli terület a szabályozott mocsár, nádas, vízfelület területe.     
(2) Természetközeli területen épület nem létesíthető. 
(3) Természetközeli terület övezeteiben a vízgazdálkodást továbbá a Farkas-tavak területén a halgazdálkodást szolgáló műtárgyak –a természetes és természetközeli élőhelyek sérelme nélkül– létesíthetőek.”  

19.§ A Rendelet 24.§-a kiegészül a következő (16) bekezdéssel:       
„(16)   A Szabályozási Terven jelölt, telken belüli növényzet beültetési kötelezettség, védőfásítás területe (az építési övezetre előírt min. zöldfelületi követelmény kielégítése esetén) csökkenthető a telek megközelítését biztosító kapubehajtó(k) max. 8,0 m. széles sávjával, az iparvágány(ok) űrszelvényével, valamint a porta-telepítéshez szükséges területekkel.”

20.§ A Rendelet 28/A.§-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:          

„Tatabánya „Felsőgalla és Mésztelep”, valamint a „Városközpont” Szabályozási Tervek
területére vonatkozó sajátos örökségvédelmi előírások”

21.§ A Rendelet 28/A.§-a kiegészül a következő (8), (9) és (10) bekezdésekkel:        
„(8) A „Tatabánya – Városközpont” Szabályozási Terven jelölt „Helyi egyedi védelem” alá vont épület a Megyei Önkormányzat (Fő tér 4. hrsz: 11202) szocialista realista stílusú épülete.
(9)  A „Tatabánya – Városközpont” Szabályozási Terven jelölt a nemzeti örökség részét képező, nyilvántartott, védelem alatt álló régészeti lelőhely a törvény erejénél fogva ex-lege védett. A 47. számú lelőhely a 11198/3 hrsz.-ú közpark területét érintő őskori emlék. A telken minden földmunkát igénylő tevékenység során a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni.      
(10) Helyi természetvédelmi értékként kell megóvni az alábbi fasorok egyedeit: 
a)    a Komáromi út és az Ln-K2 jelű övezet (Mártírok útja 7–9. és 11. számú lakóház) közötti platán fasor,      
b)    az Ln-K2 jelű övezet déli oldalán (Mártírok útja 11–12. lakóház előtt) lévő juhar fasor,
c)    Mártírok útja 9 sz. ház melletti ezüst hárs.”         

22.§  A Rendelet kiegészül az e rendelet:          
(1) 1. mellékletét képező, „Tatabánya – Városközpont Szabályozási Terv” feliratú, SZT-1 jelű 19. melléklettel.   
(2)  2. mellékletét képező, „Észak-Vértes Szabályzási terv 2015” című, 0-10 számozott szelvényű, 6.3 melléklettel.

23.§ Hatályát veszti a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének: 
(1)  a Rendelet 1.§ (4) bekezdése;        
(2)  a Rendelet 12.§ (1) bekezdés táblázatát követő Gk(3) – SZ/10/6/10000 jelű építési övezet, a Gk(8) –O/40/6/1500 jelű építési övezet és a Gk(9)-Sz/20/6/5000 jelű építési övezet előírása.
(3)  A Rendelet 15/B.§ (1) bekezdés Kk(1)-SZ/2/8/1000 jelű övezet, a Kk(2)-SZ/2/6/10000 jelű övezet, a Kk(3)-SZ/2/3,5/100000 jelű övezet, a Kk(04)-SZ/K/K/1000 jelű övezet előírása.
(4)  A Rendelet 15/C.§-a és az azt megelőző, „Természet közeli terület” alcíme.   
(5)  A Rendelet 26/A.§-a és az azt megelőző, „Az Észak-Vértes szabályozási terv területén a komplex táj rehabilitációra vonatkozó sajátos szabályok” alcíme.         
(6)  Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tatabánya, Fő tér és környezete Helyi Építési Szabályzatáról szóló, 14/2008. (IV. 3.) számú önkormányzati rendelete.         
(7)  Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tatabánya Városközpont Dél-Nyugat Helyi Építési Szabályzatáról szóló, 23/2006. (V.29.) számú önkormányzati rendelete.

24.§  (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2016. január 1. napján lép hatályba.
(2)  E rendelet 4.§-a, 5.§-a, 6.§-a, 7.§-a, 8.§-a, 9.§-a 10.§-a, 13.§-a, 14.§-a, 15.§-a, 16.§-a és 18.§-a 2016. február 1-én lép hatályba.

                                   Schmidt Csaba s.k.                                      Tamásné Lobenwein Gizella s.k.

                                      polgármester                                                                 jegyző