1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén található fás szárú növényekre a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § E rendelet célja:

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

4. § (1) Gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

(2) Az (1) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

(3) Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területén tilos az 1. mellékletben felsorolt idegenhonos inváziós fajú fás szárú növények telepítése.

5. § (1) Fás szárú növényt kivágni a nem közterület minősítésű ingatlanon – a (3) - (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak végleges kivágási engedély alapján szabad.

(2) Kivágást engedélyezni különösen építmény elhelyezése, veszélyhelyzet megelőzése érdekében, vagyonbiztonsági okból, környezetrendezés miatt, vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt okból lehet.

(3) Az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fás szárú növény kivágását – a veszélyhelyzet elhárítása érdekében – az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles elvégezni, azonban ezt haladéktalanul, de legkésőbb a fás szárú növény kivágását követő 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal köteles bejelenteni a jegyzőnek. A bejelentésben a kivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli kivágásnak minősül.

(4) Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzatának tulajdonában lévő nem közterületi besorolású ingatlanokon növényápolási, vagy kivágási munkát az önkormányzat saját hatáskörben, megfelelő szakmai alátámasztással és indoklással engedély kiadása nélkül végezhet.

6. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskört Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzőjére ruházza át. A jegyző elsőfokú döntése ellen a Közgyűléshez fellebbezés nyújtható be.

(2) A jegyző eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

7. § (1) A nem közterületnek minősülő ingatlanon lévő fás szárú növény kivágására, vagy ifjítására, illetve cserjék 50 m2-nél nagyobb területű kivágására irányuló engedélykérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A kivágási engedély a véglegessé válástól számított egy évig érvényes. Amennyiben az engedélyezett kivágást az engedélyes az érvényesség idején belül nem végzi el, új kérelem alapján új eljárást kell lefolytatni.

(4) A kivágás megtörténtét 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a jegyzőnek.

(5) A kivágott fás szárú növény pótlása nem történhet idegenhonos inváziós fajú fás szárú növénnyel.

(6) Engedély nélküli kivágás esetén pótlásra a fás szárú növényt kivágó személyt, vagy szervezetet kell kötelezni. Amennyiben kiléte nem azonosítható, a pótlásra az ingatlan használóját vagy kezelőjét, ennek hiányában a tulajdonost kell kötelezni.

(7) A fás szárú növény kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fás szárú növény csonkítása esetén.

(8) Amennyiben a kiszáradt fás szárú növényt az ingatlan tulajdonosa nem vágja ki, erre a jegyző kötelezheti.

8. § (1) A jegyző a kivágás engedélyezése keretében, illetve a 7. § (6) bekezdésben foglalt esetben pótlási kötelezettséget elrendelő határozatban rendelkezik a kivágott fás szárú növény pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a pótlásként elültetendő előnevelt fás szárú növény darabszámát, faját-fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, a 9. §-ban szabályozott esetekben a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is. Amennyiben a pótlási kötelezettség teljesítésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint közterületen kerül sor, úgy az engedélyben elő kell írni, hogy a kivágott fás szárú növény helyett ültetendő növények fenntartására, gondozására – a fás szárú növény pótlását követő 2. évig – a pótlásra kötelezett köteles.

(2) Nem közterületen lévő fás szárú növény kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa körméretével azonos mértékében, cserje pótlásáról a területborítottsággal azonos mértékben, elsősorban a kivágott fás szárú növénnyel azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni.

(3) Amennyiben az azonos helyrajzi számú területen a pótlás nem teljesíthető, úgy a pótlási kötelezettség teljesítésének helyéül szolgáló közterületet a jegyző jelöli ki.

(4) Fás szárú növény engedély nélküli kivágása esetén a pótlási kötelezettség a kivágott fa körméretével azonos mértékű, a cserje területborítottságával azonos mértékű azzal, hogy a pótlási kötelezettséget a 9. § szerinti pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a túltelepítés elkerülése miatt a pótlásra nincs lehetőség.

(5) Ha a fás szárú növény a pótlását követő vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, illetve az (1) bekezdés szerinti fenntartási kötelezettség időszakában elpusztul, úgy a pótlás eredménytelennek tekintendő, azt meg kell ismételni.

(6) Eredménytelen pótlás esetén a jegyző hivatalból eljárva kötelezi a pótlásra kötelezettet az újabb pótlási kötelezettség teljesítésére, mely eljárásra e § rendelkezései az irányadók.

9. § (1) A 8. § (4) bekezdés szerinti kivágás esetén, illetve amennyiben a pótlási kötelezettség a kivágással érintett, nem közterületnek minősülő ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, vagy a közterületen történő pótlás a kérelmezőnek aránytalan nehézséget jelentene, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani. A pénzbeni megváltás értéke a pótlandó fás szárú növények azonos fajú és fajtájú csemetéinek díszfaiskolai bruttó átlagára (Ft/db) és a pótlandó körméretnek megfelelő darabszám (db) szorzata.

(2) A pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fás szárú növények egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, és a fennmaradó növények pótlása pedig pénzben váltható meg a (3) bekezdésének megfelelő módon.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben a jegyző által a pótlásra előírt pénzbeni értéket Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata fák pótlása alszámlájára kell befizetni.

(4) Cserjék kivágása esetén a terület növényborítottsága szerint arányosított fapótlás pénzbeni értékében is előírható a pótlás (100 m2/1db 18/20 körméretű fa).

10. § (1) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa körméretével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni. Amennyiben az azonos helyrajzi számú területen a pótlás nem teljesíthető, úgy a pótlási kötelezettség teljesítésének helyéül szolgáló közterületet a jegyző jelöli ki.

(2) Ha a közterületen álló fa kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból, vagy kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettségről az önkormányzat gondoskodik a kivágott fa darabszámával azonos mértékben.

(3) A (2) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen

(4) A fás szárú növény kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fás szárú növény csonkítása esetén.

(5) A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet idegenhonos inváziós fajú fás szárú növénnyel, illetve tömbös beépítésű lakóövezetekben gyümölcsfával.

11. § (1) Amennyiben az azonos helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség és nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, a 10. § (1) bekezdés szerinti pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni. A jegyző által a pótlásra előírt fák pénzbeni értékét Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának fák pótlása alszámlájára kell befizetni. A pótlás értéke a pótlandó fák azonos fajú és fajtájú csemetéinek bruttó díszfaiskolai átlagára (Ft/db) és a pótlandó körméretnek megfelelő darabszámának (db) szorzata.

(2) Amennyiben a pótlási kötelezettséget fasori fa ültetésével kell teljesíteni, úgy a jegyző a fasorba illeszkedő fajtájú fa ültetését írja elő az engedélyes részére.

12. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a 7–9. § szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A cserje pótlását lehetőleg a kivágott cserjével azonos helyrajzi számú területen történő cserje, vagy faültetéssel kell megoldani.

(3) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, a pótlás pénzben váltandó meg.

13. § (1) A pótlási kötelezettség teljesítésénél a telepítendő fák körmérete 14 cm-nél kisebb nem lehet.

(2) A pótlási kötelezettség pénzben történő megváltásából befolyt összeget elkülönítetten kell kezelni. A befolyt összeget a közterületek, vagy Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő intézmények zöldfelületeinek minőségi javítására kell fordítani, cserje- és faültetésre, útsorfák telepítésére, fasorok rekonstrukciójára.

(3) Ha építési munkák során a kertészeti, kivágási tervdokumentációban megmaradóként, vagy megvédendőként feltüntetett fák, cserjék kivágásra kerülnek, elpusztulnak, vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukról – tekintet nélkül arra, hogy az érintett növény közterületnek, vagy nem közterületnek minősülő ingatlanon található – a 8. § (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(4) A pótlási kötelezettség megtörténtét a kötelezett kérelmére a jegyző igazolja.

(5) Egyéb rendelkezés hiányában az önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő fás szárú növény kivágása esetén a kivágott faanyagot engedélyes köteles az önkormányzat által kijelölt helyre szállítani, illetve a nem hasznosítható faanyagot lehetőség szerint helyszínen ledarálni és felhasználni.

(6) Az e rendeletben foglaltak be nem tartása, valamint az engedély nélküli kivágás esetén az engedély kérésére kötelezettel szemben természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(7) A bírság kiszabása nem mentesít a kivágott fás szárú növények pótlása alól.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

15. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.