Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a közterületek, közutak használatáról, valamint a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról

Hatályos: 2025. 05. 01- 2025. 05. 01

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a közterületek, közutak használatáról, valamint a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról

2025.05.01.

[1] Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül a közterületek rendezettségének növelése érdekében fontosnak tartja olyan szabályok megalkotását, amelyek településképi, településrendezési, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot.

[2] Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 37. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy:

a) a helyi sajátosságokat figyelembe véve szabályozza a közterület használat rendjét,

b) megállapítsa a közterület-használati díjjal kapcsolatos szabályokat,

c) szabályozza a közterület engedély nélküli használatával kapcsolatos eljárást.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. Közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában meghatározott közterület.

2. Közhasználatú zöldterület: a város belterületén lévő minden:

a) közterületnek minősülő közpark, telepített növényzettel fedett közterület,

b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő,

c) lakó-, illetve üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik,

d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület.

3. Közterület rendeltetésszerű használata: a közterületet rendeltetésének megfelelő célra a jogszabályok keretei között - állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával - bárki szabadon használhatja.

4. Közút: közútnak tekintendő a gyalogosok és közúti járművek közlekedésére szolgáló közterületnek az a közvetlenül kapcsolódó része is, amelynek ilyen célú folyamatos igénybevétele valamely körülmény miatt nem lehetséges.

5. Reklám-hirdető és útbaigazító berendezés:

a) cégér: valamilyen mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerű ábra.

b) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető tábla,

c) címtábla: vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla,

d) hirdetőoszlop: több különböző hirdetmény, plakát kihelyezésére szolgáló építmény,

e) hirdetőtábla: hirdetéseket, közleményeket építményre vagy közterületre önállóan kihelyezett tábla,

f) reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló, épületen vagy önállóan, nyilvánosan elhelyezett tábla, beleértve a fényreklámot is,

g) útbaigazító (megállító) tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé, a közterületre kihelyezett mobil reklámtábla.

6. Üzemképtelen jármű: üzemképtelennek minősül minden olyan jármű, amely hatósági jelzéssel nem rendelkezik és a közúti forgalomban ennek hiányában nem vesz részt. Üzemképtelen az a jármű is, amely közlekedési balesetből, vagy egyéb okból bekövetkezett sérülései, valamint meghibásodásai, műszaki állapota miatt időszakosan vált alkalmatlanná a közúti közlekedésre, illetve nem rendelkezik a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 5. § (1) bekezdés a), b), és d) pontjában a meghatározott, a járművek közlekedésben való részvételének előírt feltételeivel.

2. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területén közhasználatra szolgáló, az önkormányzat tulajdonában, kezelésében álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként, közútként nyilvántartott földrészletekre.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területén közterületet igénybe venni kívánó

a) jogi személyre,

b) jogi személyiség nélküli szervezetekre, és

c) természetes személyekre.

3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával mindenki szabadon, díjmentesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata közterület-használati engedély, vagy hatósági szerződés alapján, díjfizetés ellenében történhet.

(3) A közterület-használati engedély és a hatósági szerződés nem pótolja vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági vagy szakhatósági engedélyeket, hozzájárulásokat, melyek beszerzése a használó feladata.

(4) A használó köteles az igénybevett területet és környezetét folyamatosan tisztántartani, a keletkezett hulladék elszállításáról gondoskodni, a közművekben, építményekben és zöldfelületekben keletkező kár helyreállítási költségeit megfizetni.

(5) A közterület rendeltetéstől eltérő használata során a közterületen elhelyezett szerkezetek, tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítményekkel, karbantartásukról a használó folyamatosan köteles gondoskodni.

(6) A használó köteles a közterület-használati engedélyt, valamint az egyéb hatósági engedélyeket (vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány, külön engedély stb.) a helyszínen tartani és azokat a közterület-felügyelet, a szakhatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre bemutatni.

(7) Közterületet rendeltetésétől eltérően - a 6–7. §-ban foglalt kivétellel - csak közterülethasználati engedély vagy hatósági szerződés alapján, az abban foglalt feltételek teljesítésével lehet használni.

2. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedélyt kell kérni.

(2) Az e rendelet 1. mellékletében meghatározottak figyelembevételével megállapított- díjat kell fizetni az alábbi esetekben:

a) Kereskedelmi, szolgáltató és vállalkozási tevékenységek:

aa) Alkalmi, idény jellegű és mozgóárusítás, javító, szolgáltató tevékenység,

ab) Rendezvényhez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó tevékenység,

ac) Vendéglátóipari előkert, terasz,

ad) Kiállítás, vásár, cég- vagy termékbemutató, reklámcélú vagy vállalkozási rendezvények,

ae) Üzletből utcára történő árusítás előkért, terasz létesítésével, vagy egyéb bútorok elhelyezésével,

af) Kereskedelmi tevékenység céljából megvalósuló árusítás.

b) Reklámhordozók, árubemutatások:

ba) Óriásplakátok (szabályozási terv alapján) érvényes engedéllyel 16 m2-ig,

bb) Óriásplakátok 16 m2 felett,

bc) Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), vitrin,

bd) Hirdetőtábla, reklámtábla, megállító tábla,

be) Hirdetési céllal elhelyezett gépjármű,

bf) Maximum 2m2 látható reklám hirdető illetve útbaigazító berendezés,

bg) Minden további látható m2 felület (k ponthoz kapcsolódóan),

bh) Cirkuszi tábla,

bi) Hangos reklám,

bj) Molinó,

bk) Reklámzászló.

c) Szórakoztató tevékenységek:

ca) Mutatványos, cirkusz,

cb) Légvár,

cc) Majális, búcsú.

d) Építési-, szerelési munkálatok:

da) Állvány és építőanyag tárolás,

db) Konténerben történő törmeléktárolás,

dc) Egyéb konténer (pl. lakókonténer építkezésnél),

dd) Hulladék tárolására szolgáló edényzet (KUKA típusú edény (110, 120, 240 literes))

de) Egyéb-, vegyes hulladék tárolására szolgáló edényzet (770, 1100 literes DIN szabvány),

df) Állami hulladékgazdálkodás közfeladat ellátási körébe tartozó külön gyűjtött hulladékok gyűjtőedényei (pl. használt sütőolaj, ruhanemű stb.).

e) Gépjármű tárolás: Forgalomképtelen, lejárt műszaki engedéllyel rendelkező, illetve forgalomból kivont személygépkocsi, lakókocsi, utánfutó tárolása max.30 napig.

f) Különleges közterület használat:

fa) Mobil toalett,

fb) Egyéb célú közterület-használat.

5. § Közterület-használati engedélyt kell kérni, de díjat nem kell fizetni a közterület-használat alábbi eseteiben:

a) katasztrófavédelem, rendészeti és fegyveres testületek létesítményeinek elhelyezése és rendezvényei,

b) az országos közforgalmi vasutak, továbbá a közforgalmú közúti vállalatnak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei,

c) szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, zászlótartók és köztárgyak elhelyezése,

d) az önkormányzat által, írásban támogatott vagy a kulturális intézményei által szervezett, azon a résztvevő szolgáltatást nyújtók számára térítésmentes megjelenést biztosító kiállítás, sport-, egyházi-, kulturális- és gasztronómiai rendezvények megtartása, valamint az ezekhez kapcsolódó tűzijáték megvalósítása.

6. § (1) Közterület-használati engedély nélkül végezhető tevékenységek:

a) közvetlen életveszély elhárítását szolgáló tevékenységek,

b) karitatív tevékenység vagy közérdekű önkéntes tevékenység,

c) tüzelő, építési anyagok, törmelék, építéshez szükséges szerkezetek közterületen történő elhelyezése, tárolása, rakodása, ha annak időtartama a 72 órát nem haladja meg.

(2) Nem kell közterület-használati engedélyt kérni és nem kell díjat fizetni a választási eljárásról szóló törvény szerinti választási kampányidőszak alatt a választási eljárásról szóló törvény szerinti választási plakátok, hirdetőberendezések kihelyezésére.

7. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő minden szilárd burkolattal ellátott közterület bármilyen céllal történő felbontására az építését, illetve teljes körű felújítását követő 5 éven belül nem, azt követően kizárólag rendkívül indokolt esetben, a legszükségesebb mértékben adható közterület-használati engedély.

(2) Az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közút, járda burkolatát november 15-tõl március 15-ig terjedő időszakban felbontani tilos.

8. § (1) Az utak és járdák felbontása esetén az eredeti állapotot kell helyre állítani, az út, járda anyagával azonos minőségben, megfelelő tömörítéssel, a közútkezelő előírásai szerint, öt éves garanciális kötelezettséggel.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő minden szilárd burkolattal ellátott közterület felbontása esetén a közterület használó a közterület-használati díj mellett letéti díjat köteles fizetni, ha a közterület-használat után helyreállítási kötelezettsége van.

(3) A letéti díj összege (nettó): 40 000 Ft/m2

(4) Amennyiben az igénybe vevő a közterületet határidőre az eredeti állapotába helyreállítja, a letéti díj részére visszajár, ha ezt elmulasztja, a letéti díj összege a helyreállítási költségbe beszámításra kerül.

3. A közterület-használati engedély iránti kérelem

9. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó kérelmet a Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) kérelmező nevét (cégnév), lakcímét (székhely, telephely), levelezési vagy értesítési címét),

b) a közterület használat célját,

c) a közterület használat időtartamát,

d) a közterület használat módját, a kihelyezésre kerülő tárgyak pontos leírását,

e) közterület használat helyének pontos meghatározását, a használni kívánt közterület m2-re kerekített nagyságát,

f) az engedélyben foglalt kötelezettségek teljesítéséért felelős személy megnevezését, lakcímét.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatára irányuló kérelemhez az alábbiakat kell mellékletben csatolni:

a) léptékhelyes helyszínrajzot, a kérelemben szereplő terület helyének, útvonalnak, nyomvonalnak és méreteinek pontos megjelölésével,

b) az elhelyezni kívánt eszköz vagy berendezés terveit olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja,

c) vendéglátó-ipari terasz létesítésére irányuló kérelem esetén műszaki tervdokumentáció készítésére jogosult szakember által készített helyszínrajzot 1:1000 vagy 1:500 méretarányban és az előkert megjelenését ábrázoló tervet vagy fényképet,

d) a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek másolati példányait.

(4) A rendezvények megvalósítására irányuló kérelemhez az alábbiakat kell mellékletben csatolni:

a) léptékhelyes helyszínrajzot, a kérelemben szereplő terület helyének és méreteinek pontos megjelölésével,

b) az elhelyezni kívánt eszköz vagy berendezés terveit olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja,

c) amennyiben a közterület-használat a közúti forgalmat befolyásolja, 1:1000 vagy 1: 500 méretarányú forgalomelterelési tervet,

d) a rendezvény helyszínének takarítására vonatkozó nyilatkozatot,

e) a rendezvény részletes programtervét,

f) a rendezvény technikai jellegéből adódó, szükséges technikai igények felsorolását és azok biztosítási forrásainak megjelölését.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

4. A közterület-használati engedély érvénye

10. § (1) A közterület-használati engedély:

a) meghatározott idő elteltéig,

b) meghatározott feltétel bekövetkeztéig,

c) visszavonásig érvényes.

(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használata legfeljebb öt év határozott időre engedélyezhető.

(3) Meghatározott időre szóló közterült-használati engedély érvénye a közterület-használati engedéllyel rendelkezőnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

(4) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható. Nem minősül átruházásnak, ha az engedélyben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi.

(5) A közterület-használati engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni.

5. A közterület-használati engedély

11. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatának engedélyezése hatósági határozatban vagy hatósági szerződésben történhet.

(2) A közterület használat engedélyezése önkormányzati hatósági ügy, melynek elbírálása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § (1) A közterület használattal kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben a polgármester jár el.

(2) A polgármester döntése ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

(3) A Közgyűlés a közúti közlekedésről szóló törvényben rá ruházott közútkezelői feladat- és hatásköröket a polgármesterre ruházza.

13. § Nem adható közterület-használati engedély és nem köthető hatósági szerződés azzal,

a) akinek az önkormányzattal szemben bármilyen lejárt határidejű tartozása van és fizetési kötelezettségének felszólítást követően sem tett eleget,

b) aki olyan tevékenységet kíván a közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja,

c) aki a közterület használat engedélyezéséről szóló rendelet előírásait a kérelem beérkezésétől számított kettő éven belül - az engedélyező hatóság nyilvántartásából megállapíthatóan – megszegte.

d) aki a piac közvetlen, 100 m-en belüli környezetében árusít.

14. § A közterület-használati engedélynek az Ákr. 81. §-ban, a hatósági szerződésnek az Ákr. 92. § (2)-(3) bekezdésében, a foglaltakon túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a közterület használat célját és jellegét, időtartamát,

b) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

c) a közterület-használati engedély lejárta, visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

d) a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és megfizetésének módját,

e) a közterület használattal járó járulékos költségek viselésének és megfizetésének módját.

f) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását.

15. § (1) A rendeltetéstől eltérő közterület használat engedélyezésére hatósági szerződésben kerülhet sor, ha

a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellegére,

b) a használni kívánt terület nagyságára, vagy

c) a használat tervezett időtartamára tekintettel az e rendeletben foglaltaktól eltérő, illetve további feltételek meghatározása szükséges.

(2) Hatósági szerződés megkötésére akkor van lehetőség, ha a kérelmezett használat

a) a közérdek sérelme és a szomszédos közterületek használatának akadályozása nélkül megvalósítható,

b) településrendezési szempontokat nem sért.

6. A közterület-használati díj

16. § (1) Az engedélyes a közterület-használati engedély érvényességi ideje alatt, a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati díjat köteles fizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni.

(2) A közterület használat díjtételeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A közterület használati díj mértékét a Közgyűlés minden évben a költségvetés elfogadását megelőzően felülvizsgálja.

(3) A fizetendő díj megállapításánál minden megkezdett m2 egésznek számítandó, a töredékhónapot (napot) egész hónapnak (napnak) kell tekinteni.

(4) A közterület-használati díjat a közterület tényleges igénybevételét megelőzően egy összegben kell megfizetni.

(5) Írásbeli kérelemre a polgármester a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól részben vagy egészben felmentést adhat, ha az engedélyes családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el.

7. A közterület használat megszűnése

17. § (1) A közterület-használati engedély érvényét veszti a közterület-használati engedélyben meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkezésével.

(2) A közterület-használati engedélyt azonnali hatállyal vissza kell vonni ha,

a) a használó a közterület-használati díjat határidőre nem fizette meg,

b) a használó a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra, módon és területen használja, a területet és környékét nem tartja rendben, vagy tisztán,

c) a használó közterületen folytatott tevékenységre jogosító okiratának, engedélyének érvényessége megszűnt,

d) nem az engedélyes folytatja a tevékenységet, használatot a közterületen,

e) az engedélyes saját akaratából a tevékenységet megszünteti,

f) közérdekből.

(3) Amennyiben a közterület-használati engedély visszavonására közérdekből (2) bekezdés f) pont) kerül sor, a közterület használatot más közterületen kell biztosítani

(4) Ha a közterület-használati engedéllyel rendelkező a közterület használatát meg kívánja szüntetni köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak legkésőbb a közterületről történő levonulás napján bejelenteni, az engedélyét visszaadni.

(5) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártérítési igény nélkül - legkésőbb 3 napon belül helyreállítani.

8. A közterület használat ellenőrzése

18. § (1) A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő használatának szabályszerűségét és közterület- használati engedély meglétét a közterület felügyelet a város közigazgatási területén folyamatosan ellenőrzi.

(2) Ha a közterület engedély nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használó a közterületfelügyelő felszólítása ellenére sem nyújt be engedély iránti kérelmet, bejelentést vagy nem fizeti meg a közterület-használati díjat, a hatóság az elhelyezett építményeket, tárgyakat, az ott tárolt eszközöket és az üzemképtelen járműveket a használó költségére elszállíttathatja és a felelős őrzés szabályai szerint tárolja. Romlandó áruk lefoglalása esetén a felügyelet a közegészségügyi szabályok szerint jár el.

(3) Engedélytől, a kikötési feltételektől eltérő közterület használat esetén, a közterület-felügyelő a közterületre kihelyezett tárgyat, anyagot, létesítményt, felépítményt és reklámtáblát stb. felszólítás nélkül a kihelyező (tulajdonos) költségére és veszélyére, azonnal elszállíttathatja, ha az a közterület eredeti funkció szerinti használatát jelentős mértékben korlátozza vagy közvetlen élet- és balesetveszélyt idéz elő.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, a hozzájárulás nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő - a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékű - közterület-használati díj tízszeresének megfelelő összeg megfizetésére lehet kötelezni. Amennyiben a közterület-használat időtartama pontosan nem állapítható meg, úgy egyhavi díjat kell a kötelezés alapjául figyelembe venni.

(5) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát 24 órán belül saját költségén - minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

(6) A közterület használat megszűnését követő 3 napon belül a közterület-felügyelők ellenőrzik az eredeti állapot helyreállítását és az ellenőrzés megállapításától függően a szükséges intézkedéseket megteszik.

19. § (1) Engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon közterületen tárolt üzemképtelen járművek hatósági elszállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A jármű hatósági elszállítása előtt a Polgármesteri Hivatal köteles írásban felszólítani az ismert üzembentartót járművének a közterületről belül történő elszállítására.

(3) Ha az üzembentartó kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnal elszállítható, erről a rendőrkapitányságot értesíteni kell.

(4) A hatósági elszállításkor a jármű műszaki állapotát meg kell állapítani és arról fényképfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a járműben talált felszereléseket is.

(5) A Polgármesteri Hivatal az üzembentartó kilétének megállapítását követő 15 napon belül köteles az üzembentartót írásban felszólítani, hogy a járművet a tárolás helyszínéről 15 napon belül szállítsa el.

(6) Ismeretlen üzembentartó esetén felszólítást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzati Hírekben közzé kell tenni.

(7) Az elszállítást és a tárolást a Polgármesteri Hivatal végzi (végezteti) el, ennek költségei a jármű tulajdonosát terhelik. A járművet az igazolt tulajdonosának - csak a felmerült költségek megtérítése után – lehet kiadni.

(8) A hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező és ki nem váltott üzemképtelen járművet a Polgármesteri Hivatal az elszállítás napjától számított 6 hónap elteltével értékesítheti, annak eredménytelensége után megsemmisítheti.

(9) A tulajdonos a polgári jogi elévülési időn belül az értékesítés során befolyt, de az elszállítás és tárolás során felmerülő költségekkel csökkentett összegre jogosult igényét érvényesítheti, ha a tulajdonjogot hitelt érdemlően igazolja.

(10) A járművek és az azokban található dolgok értékesítésére vagy megsemmisítésére a talált tárgyak kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak

20. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén (továbbiakban: igénybevétel) – ideértve más jogszabályok által meghatározott rendkívüli igénybevétel esetét is - a fizetendő díjakat e rendelet 2. melléklete szerint – a 3. mellékletben felsorolt útkategóriák figyelembevételével – kell megállapítani úgy, hogy a megállapított díj az 2. mellékletben meghatározott minimum fizetendő díj összegénél kevesebb nem lehet.

(2) A fizetendő díjat az igénybevételt megelőzően, a közút nem közlekedési célú igénybevételét engedélyező határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata számára megfizetni.

(3) Rendkívüli igénybevétel estén a fizetendő díjat, - utólagos bejelentési kötelezettség mellett – a díjat előíró határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata számára megfizetni.

21. § (1) A helyi közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén pótdíjat kell fizetni.

(2) Hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétel esetén, a pótdíj mellett az alapdíjat is meg kell fizetni.

(3) A pótdíjat az igénybevétel tényleges tartamára – a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő vagy hozzájárulás nélküli igénybevétel esetén a szabálytalanság fennállásának időtartamára – napokban kell megállapítani úgy, hogy minden megkezdett nap egész napnak számít.

(4) A pótdíj mértéke az igénybevételre kivetendő alapdíj tízszerese, de legalább 20.000,-Ft.

(5) A pótdíjat a kötelezést tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata számára megfizetni.

(6) Az alapdíj, illetőleg a pótdíj késedelmes megfizetése esetén az igénybevevő köteles a jegybanki alapkamat kétszeres összegének naptári napra számított összegével egyező mértékű késedelmi kamatot is megfizetni.

22. § (1) Nem kell díjat fizetni, ha az igénybevételre Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött feladatellátási szerződés alapján önkormányzati feladatot ellátó, vagy az önkormányzat vagyonkezelési feladattal megbízott szervezetei által, illetve megrendelésükre végzett tevékenység miatt kerül sor.

(2) Nem kell díjat fizetni továbbá, ha az igénybevételre Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízása vagy munka megrendelése alapján kerül sor.

23. § (1) Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere – az igénybevevő kérelmére - díjmentességet engedélyezhet amennyiben:

a) a helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele valamely közfeladat ellátása érdekében szükséges és

b) az igénybevevő nem rendelkezik jelen rendelet hatálya alá tartozó lejárt esedékességű díjhátralékkal, helyi adótartozással.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából közfeladatnak minősül minden olyan jogszabály által nevesített állami vagy önkormányzati feladat, amelyet az igénybevevő haszonszerzési cél nélkül, a jogszabályokban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez.

10. A közterületek közösségi használatának szabályai

24. § (1) A közterületeken álló díszkutak, szökőkutak, díszmedencék és csobogók vize fürdésre, egyéb tevékenységre (mosás, tisztálkodás stb.) nem használható, állatot beengedni e vizekbe, illetve ezekből itatni nem lehet.

(2) A közterületek díszburkolattal ellátott felületein gördeszkázni, vagy a burkolat károsítására alkalmas egyéb eszközzel közlekedni nem lehet.

(3) Az utcai bútorok, játszótéri eszközök és berendezési tárgyak csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók.

(4) Közterületen madarakat etetni csak az e célból kihelyezett etetőkből lehet.

(5) Közterületeken szeszesital fogyasztása, a közterület-használati engedély alapján megrendezett közterületi rendezvények, és a közterület-használati engedély alapján vendéglátás céljára használt közterület kivételével, tilos.

(6) Közhasználatú zöldterületen közterület-használati engedély nélkül gépjárművel közlekedni, ráhajtani, várakozni nem lehet.

(7) Üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül, közterületen tárolni nem lehet. Közterület-használati szerződés nem köthető a hulladékká vált gépjárműre.

(8) A közterületet rendeltetésétől eltérően közterület-használati engedély, illetve reklámcélú használat esetén a reklám-rendszergazdával kötött bérleti szerződés nélkül használni tilos.

(9) Az üzemképtelen jármű üzembentartója köteles nevét, címét, a közterület-használati engedély, vagy annak másolatát a járművön jól látható helyen (például szélvédő üveg mögött) elhelyezni.

(10) Az (1)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság, illetve húszezer forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki. Amennyiben a közterületet az egyébként érvényes közterület-használati engedély alapján használó személy a közterület-használati engedélyt a helyszíni ellenőrzés során nem tudja bemutatni, a kiszabható közigazgatási bírság összege legfeljebb húszezer forint, a helyszíni bírság összege ötezer forint.

(11) A (8) bekezdésben foglaltak megsértése esetén kiszabott közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság megfizetése esetén is meg kell fizetni a használat idejére járó közterület-használati díjat, illetve bérleti díjat.

(12) Aki ebet belterület közterületén - az ebek futtatására kijelölt területet, valamint a természeti és védett természeti területet kivéve - póráz nélkül vezet, az ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal, illetve húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.

25. § (1) A 24. § (6)–(7) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése esetén a gépjármű üzembentartójával, illetve a (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben kell a közigazgatási bírságot kiszabni, illetve ezen személy köteles azt megfizetni.

(2) E rendelet alkalmazásában üzemben tartó - kivéve, ha üzembentartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét igazolja - a gépjárműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartója, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett üzemben tartója.

(3) A 24. § (6) bekezdése miatt lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(4) Az üzemben tartó mentesül a 24. § (6) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően - kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.

(5) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (6) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (6) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza

a) a gépjármű hatósági jelzését,

b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,

c) valamint azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

26. § (1) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.

(2) A 24. § (1)–(9) bekezdéseiben és (12) bekezdésében foglalt szabályok betartását a közterület-felügyelő is jogosult ellenőrizni és közigazgatási helyszíni bírságot kiszabni.

11. Átmeneti rendelkezések

27. § (1) A megkötött közterület-használati szerződések a lejáratukig érvényben maradnak.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott közterület-használati engedélyek az abban meghatározott határidőig érvényben maradnak.

12. Záró rendelkezések

28. § (1) Hatályát veszti a közterületek használatáról szóló 8/2014. (II.24.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló 22/2018. (XII.3.) önkormányzati rendelet.

29. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.