Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2025. 05. 01- 2025. 05. 01Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
[1] A szabályozás célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az önkormányzati illetékességi területén a szociális rászorultsági alapon járó pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában a lakosság szélesebb körében biztosítsa a támogatás igénybevételének lehetőségét, a támogatásra való jogosultságot, valamint a támogatásokkal érdemi segítséget nyújtson a rászoruló családoknak.
[2] Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 26. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) és (3) bekezdésében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény l3. § (1) bekezdés 8 a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Tatabánya város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre terjed ki, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyek körére.
2. Hatásköri szabályok
2. § (1) A Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az e rendeletben, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdésében, a 45. § (1)-(5) bekezdéseiben, valamint 48. §-ban meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester döntése ellen a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűléséhez lehet fellebbezést benyújtani.
(3) Jelen rendeletben foglalt eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) háztartás: Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti háztartás
(2) fogyasztási egység: a háztartásnak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám
(3) fogyasztási egység kiszámítása: fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám, ahol
a) első nagykorú személy arányszáma 1,0,
b) második nagykorú személy arányszáma 0,7,
c) első kiskorú személy arányszáma 0,7,
d) minden további nagykorú és kiskorú személy arányszáma személyenként 0,5,
e) amennyiben a nagykorú személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamely kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik,
f) amennyiben a háztartásban egyedülélő nyugdíjas él, rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,33-mal növekszik,
g) gyógyszertámogatás esetén a második felnőtt nyugdíjas 0,7 arányszáma további 0,33 arányszámmal növekszik.
(4) család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti család
(5) egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyedülélő
(6) egyedülálló: Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontja szerinti egyedülálló
(7) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozó
(8) közeli hozzátartozó: Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó
(9) jövedelem: Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem
(10) vagyon: Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyon
(11) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti szemle
(12) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényben meghatározott gyógyszer és magisztrális készítmény
(13) gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti gyógyászati segédeszköz, valamint az online segédeszköz jegyzéken (sejk.hu) szereplő segédeszközök
(14) tartósan beteg személy: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban ápolást, gondozást igényel
(15) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadás: a víz- és csatornahasználati díj, a villamosenergia-fogyasztás, a távhőszolgáltatás, lakbér díj, és albérleti díj.
4. Az ellátások megállapításának általános szabályai
4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor - amennyiben a Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik - az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közösségének szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező és családjának létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelem Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: hatóság), vagy postai úton, vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott módon, az e célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be.
(3) Amennyiben a Szt. másképpen nem rendelkezik a jövedelemhatárhoz kötött támogatások esetében a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és háztartásában élő személyek vagyoni és nettó jövedelmi viszonyairól a jövedelem típusának megfelelő igazolást benyújtani (a kérelem benyújtását megelőző hónapról), vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(4) A benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmát, továbbá az ellátás megállapítása esetén a jogosultsági feltétel fennállását a hatóság bármikor ellenőrizheti.
(5) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a kérelem benyújtásakor igazolni, csatolni kell:
a) a gyermek elhelyezésére, vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, illetve a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülök - szülői felügyelet gyakorlását érintő egyezségéről, vagy amennyiben nem rendelkezik a hivatalos irattal, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot kell tenni,
b) a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy végzés másolatát, vagy amennyiben nem rendelkezik a hivatalos irattal, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot kell tenni,
c) özvegy szülő esetén az árvaellátás összegéről szóló igazolást.
(6) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról elsősorban a különélő szülő, ennek akadálya esetén a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát kell csatolni.
(7) Csatolni kell a kérelemhez aló. életévet betöltött gyermek tanulói jogviszonyát igazoló dokumentumot, amennyiben családi pótlékban nem részesül.
(8) Csatolni kell a kérelemhez gyámság esetében a gyámkirendelés tárgyában keletkezett bírósági, illetve gyámhatósági döntést.
5. § (1) A hatóság a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készít, illetve más szervet kér fel környezettanulmány készítésére.
(2) Nem kell új környezettanulmányt készíteni, ha hat hónapnál nem régebbi a hatóság rendelkezésre áll.
(3) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a hatóság megkeresheti különösen:
a) az állami adóhatóságot,
b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) az igazolást kiállító szervet,
d) a munkáltatót,
e) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egészségbiztosítási nyilvántartását,
f) Kormányhivatal illetékes szervét.
6. § A települési támogatásként havi rendszerességgel nyújtott összeg nem lehet kevesebb 2.500 Ft/hónál és az összeget valamennyi települési támogatásnál 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni, kivéve a települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott támogatás esetében.
7. § A kérelmezőt a havi rendszerességgel folyósított ellátása a kérelem benyújtása hónapjának első napjától - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik -12 hónapra illeti meg.
8. § A havi rendszerességgel folyósított támogatás ismételt megállapítására vonatkozó kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt legkorábban, a lejárat hónapjában nyújtható be.
9. § Az eseti pénzbeli ellátást a megállapítást követő legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.
10. § A hatóság a havi rendszerességgel megállapított ellátáshoz kapcsolódó pénzügyi kötelezettségét - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik -utólag, a hónap 5. napjáig teljesíti.
11. § A jogosult amennyiben jövedelmi helyzetében, vagy egyéb jogosultságot érintő feltételeiben bekövetkezett változást 15 napon belül nem jelenti a hatóság felé, úgy a támogatás megszüntetésével egyidejűleg a jogosulatlanul felvett támogatás az Szt. szerint visszakövetelhető.
12. § Azon személyek, családok részére, akiknek saját tulajdonú háza, lakása természeti katasztrófa, vagy vis maior következtében lakhatatlanná válik, és amennyiben a helyi szociális intézményi ellátórendszerben az elhelyezés nem biztosított a felújítás idejére, a polgármester kérelemre vagy hivatalból szállást biztosít egyedi elbírálás alapján, mely esetekben a lakások bérletéről szóló rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.
Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások
5. Az ellátások formái
13. § (1) A jogosult részére pénzbeli, valamint természetbeni szociális ellátás nyújtható.
(2) Az önkormányzat a jogosult számára az alábbi pénzbeli, természetbeni települési támogatási formákat biztosítja:
a) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatása önkormányzati bérlakás esetén,
b) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres egyéb kiadások támogatása
c) települési támogatás a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy támogatása,
d) települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez,
e) települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek támogatása,
f) rendkívüli települési támogatás, az Szt.-ben meghatározott körülmények fennállása esetén,
g) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés.
6. Települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatása önkormányzati bérlakás esetében
14. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódóan lakbértámogatás állapítható meg minden önkormányzati bérlakásban élő háztartás részére, az alábbi feltételek fennállása esetén:
a) a kérelmezett tatabányai ingatlanra lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
b) a kérelemben megjelölt ingatlanra érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkezik,
c) a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik az Szt. szerinti vagyonnal,
d) a lakbértámogatás mértéke a jövedelmi helyzet alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:
da) 70 %-os lakbértámogatásra jogosult a kérelmező amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 2/3-ának a 40%-át,
db) 60 %-os lakbértámogatásra jogosult a kérelmező amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem meghaladja a bruttó minimálbér 2/3- ának a 40%-át, de nem lépi túl a bruttó minimálbér 2/3-ának az 50%-át,
dc) 50 %-os lakbértámogatásra jogosult a kérelmező amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem meghaladja a bruttó minimálbér 2/3- ának az 50%-át, de nem lépi túl a 2/3-ának az 60%-át
dd) 40 %-os lakbértámogatásra jogosult a kérelmező amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem meghaladja a bruttó minimálbér 2/3- ának az 60%-át, de nem lépi túl a 2/3-ának az 70%-át
de) 30 %-os lakbértámogatásra jogosult a kérelmező amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem meghaladja a bruttó minimálbér 2/3- ának az 70%-át, de nem lépi túl a 2/3-át.
(2) A kérelmet a bérlő nyújthatja be.
(3) A hatóság a lakbértámogatást a kérelem benyújtásának hónapjának első napjától egy éves időtartamra, illetve a bérleti szerződés lejártáig állapítja meg.
(4) A támogatás ismételt megállapítására vonatkozó kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható.
(5) Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.
(6) A hatóság a jogosultsági feltételekben, és a jövedelmi viszonyokban történt változásról való tudomásszerzést követően a megállapított támogatást felülvizsgálja az alábbi esetekben:
a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátás, továbbá családi pótlék, árvaellátás, tartásdíj összegének változása esetén,
b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítése esetén, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,
c) a keresőtevékenység megszűnése esetén,
d) a lakásbérleti szerződésben bekövetkezett változás esetén,
e) lakóhely, vagy tartózkodási hely változása esetén,
f) az Szt. szerinti vagyonban bekövetkezett változás esetén.
7. Települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres egyéb kiadások támogatásához
15. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatása Tatabánya város közigazgatási területén a kérelem benyújtását megelőzően megszakítás nélkül 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, továbbá a kérelmezett tatabányai ingatlanba lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy részére adható.
(2) A kérelmet a tulajdonos, haszonélvező vagy bérlő nyújthatja be.
(3) A kérelmező a háztartás tagjainak jövedelemigazolásain túl köteles csatolni a vagyonnyilatkozatot, valamint annak a szolgáltatónak a számláját, ahová a támogatást igényli, bérlő esetén az érvényes bérleti szerződést is.
(4) Belterületen vagy különleges külterületen (zártkertben) élő kérelmező csak akkor részesülhet támogatásban, ha az ingatlanra lakhatás céljára érvényes építési engedéllyel rendelkezik.
(5) A kérelmező akkor jogosult a támogatásra, ha az Szt. szerinti vagyonnal a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik.
(6) Támogatásra akkor jogosult a kérelmező, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 1/3 - át.
(7) A kérelmező a jogosultsági időtartam alatt csak egyfajta lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesülhet. Az önkormányzati bérlakásban élő kérelmező települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres egyéb kiadások támogatása közül kizárólag természetbeni ellátásban részesülhet, tűzifa vagy szén formájában.
(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatás pénzbeli formában kerül átutalásra
a) albérleti díj vonatkozásában a kérelmező részére postai utalás útján;
b) a villamosenergia - fogyasztás, víz-, távhőszolgáltatás vonatkozásában pedig a szolgáltató részére.
(9) Azon személyek esetében, akiknél előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működik a támogatás feltöltőkód formájában kerül biztosításra.
(10) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450 Ft.
(11) A támogatás esetében elismert lakásnagyság:
a) egy személy esetében 45 nm,
b) két személy esetében 55 nm,
c) három személy esetében 65 nm,
d) négy személy és annál több személy esetében 75 nm.
(12) A támogatás kiszámításánál, ha az elismert lakásnagyságnál kisebben lakik a kérelmező, akkor a tényleges lakásnagyságot kell figyelembe venni. A tényleges lakásnagyság x 450 Ft = a lakásfenntartás elismert havi költsége. A támogatás mértékének (TM) kiszámítása az 1. mellékletben szereplő képlet alapján történik.
(13) A (12) bekezdés alkalmazásában a J a jogosult család egy főre jutó havi jövedelme, az SZVA pedig a szociális vetítési alap összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. TM x lakásfenntartás elismert havi költsége = támogatás összege.
(14) A támogatás havi összege 3.000 Ft-tól 7.000 Ft-ig állapítható meg.
(15) A természetbeni támogatás szén vagy fa alapú fűtőanyagként kerül megállapításra. A megállapított mennyiség egyszerre kerül kiszállításra, a szállítóval kötött megállapodásban foglaltak szerint.
(16) A támogatás mértéke:
a) szén fűtőanyag esetén háztartásonként maximum 15 q, egyedül élőnél maximum 10 q,
b) fa alapú tüzelő esetén (tűzifa) háztartásonként maximum 15 q, egyedül élőnél maximum 10 q.
(17) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.
(18) Ugyanazon háztartás részére természetben nyújtott támogatás a jogosultság időtartama alatt csak egyszer állapítható meg.
(19) A támogatás folyósítása haláleset, lakcímváltozás esetén a bejelentés hónapjának utolsó napjával megszüntetésre kerül.
8. Települési támogatás 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére
16. § (1) Települési támogatásra jogosult a hozzátartozó az alábbi feltételek esetében:
a) aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és
b) az ápolt személy tartósan beteg állapotát a háziorvos vagy szakorvos a kérelmen szereplő igazolás kitöltésével igazolja, és
c) az életvitelszerűen együtt lakók háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 1/3 - át, és
d) mind az ápolt, mind az ápoló Tatabánya város közigazgatási területén a kérelem benyújtását megelőzően megszakítás nélkül 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és e címen életvitelszerűen együtt laknak, melyet az elvégzett helyszíni szemle igazol, és
e) a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik az Szt. szerinti vagyonnal.
(2) Az ápolási díj csak abban az esetben állapítható meg, ha az ápolási tevékenység az ápoló számára munkából és jövedelemből való kiesést eredményez, melynek igazolására az ápolónak csatolnia kell azon dokumentumot, mely szerint munkaviszonya vagy jogviszonya két hónapon belül szűnt meg.
(3) A támogatás mértéke a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj havi összegének 80 %-a. A 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végző személy részére folyósított ellátás időtartama szolgálati időre jogosít, ezért az önkormányzat nyugdíj árulék fizetésére kötelezett.
(4) A támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
(5) Az ellátást meg kell szüntetni a hatóság tudomására jutás hónapjának utolsó napjával
a) az ápolt halála esetén,
b) az ápolt személy 2 hónapot meghaladó intézményi ellátása esetén,
c) az ápolást végző személy keresőtevékenysége esetén,
d) az ápoló részére megállapított rendszeres pénzellátások esetén.
9. Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez
17. § (1) A hatóságannak a Tatabánya város közigazgatási területén a kérelem benyújtását megelőzően megszakítás nélkül 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmezőnek, akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy annak helyreállítása komoly megterhelést jelent, a nagy összegű gyógyszerek, speciális kezelések, valamint a hivatalos segédeszköz listán szereplő gyógyászati segédeszközök megvásárlásához anyagi támogatást biztosít.
(2) Nem állapítható meg támogatás annak a személynek, aki közgyógyellátásban részesül, kivéve, ha a gyógyászati segédeszköz közgyógyellátás alapján számára nem beszerezhető.
(3) A kérelemhez csatolni kell az orvosi (háziorvos, kezelőorvos) javaslatot és a gyógyszertár által igazolt gyógyszer, illetve segédeszköz költségéről szóló igazolást, árajánlatot, mely nem lehet 3 hónapnál régebbi.
(4) Támogatásra akkor jogosult a kérelmező, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 1/3 - át.
(5) Eseti gyógyszertámogatás 2.000 Ft-ot elérő gyógyszerköltségtől állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltséggel megegyező, de legfeljebb a maximálisan adható támogatás összege, 25.000 Ft/év.
(6) Rendszeres gyógyszertámogatás összege az igazolt havi gyógyszerköltséggel megegyező, legfeljebb 5.000 Ft/hó, amennyiben az igazolt gyógyszerköltség meghaladja a mindenkori szociális vetítési alap legkisebb összegének 10 %-át.
(7) Gyógyászati segédeszköz esetén a költség 40%-a, max. 40.000 Ft/év támogatás adható. Amennyiben a támogatás megállapítása árajánlat alapján történik, az ügyfél köteles előzetesen nyilatkozni, hogy az árajánlaton szereplő összeg 60 %-a rendelkezésére áll. A támogatási összeg kézhezvételétől számított egy hónapon belül, illetve a kezelés befejezését követően az összeg felhasználását igazoló, az ügyfél részére kiállított és kifizetett számla vagy csekk bemutatása kötelező. Amennyiben a számla nem kerül bemutatásra, az ügyfél a támogatás visszafizetésére az Szt. alapján kötelezhető.
10. Települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére adóságrendezési program útján
18. § (1) Települési támogatás lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére akkor adható, ha Tatabánya város közigazgatási területén a kérelem benyújtását megelőzően megszakítás nélkül 3 éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 40 %-át.
(2) A támogatást kizárólag jövedelemmel rendelkezők vehetik igénybe. Az igazolt jövedelemnek fedeznie kell a háztartás igazolt létfenntartási, lakáshatási költségét, oly módon hogy az ne veszélyeztesse a család további létfenntartását.
(3) A támogatás csak arra az ingatlanra kérhető és folyósítható, melyben a kérelmező életvitelszerűen lakik.
(4) Kérelmet tulajdonos, vagy haszonélvező nyújthat be.
(5) Az önkormányzati bérlakásban élő kérelmező a támogatást nem veheti igénybe.
(6) Az adóságrendezési program előzetes együttműködési, a támogatási és utánkövetési szakaszokból áll.
19. § (1) A hatóság a víz-, távhőszolgáltatás közüzemi díjtartozást kezeli.
(2) A hátralék vagy tartozás (a továbbiakban: adósság) akkor kezelhető, ha összege meghaladja az 50.000 forintot és a fennálló tartozás legalább 6 havi.
(3) A kezelt adósság nem haladhatja meg a 400.000 Ft-ot, melynek 62,5 %-át az önkormányzat, 37,5 %-át pedig a kérelmező rendezi. Amennyiben az adósság együttes összege a 400.000 Ft- ot meghaladja, akkor ahhoz az adóssághoz kell nyújtani a támogatást, mely a lakhatás feltételeit leginkább veszélyezteti.
20. § A támogatás 6-tól 18 hónapig terjedő időszakra állapítható meg, az adós által vállalt önrész fizetés teljesítési ütemezésétől függően. Amennyiben az adósságrendezi programba bevont személy egyösszegben fizeti ki az önrészt, a hatóság abban az esetben is a támogatási megállapodásban foglaltak szerint havonta teljesíti az utalást. Amennyiben az ingatlan eladásra kerül, és az ügyfél egyösszegben teljesíti az önrész kifizetését, akkor az önkormányzat egyösszegben utalja át a szolgáltató részére a támogatást.
21. § (1) A kérelmező - kizárólag távhő hátralék esetén - a távhőszolgáltató tanácsadójával, több szolgáltatónál fennálló hátralék esetén a hatósággal működik együtt a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapig, legfeljebb 6 hónapig, előzetes együttműködési megállapodás keretében.
(2) A hátralékkezeléssel kapcsolatos tanácsadást a hatóság vagy a távhőszolgáltató tanácsadója az előzetes együttműködés keretében végzi, mely tartalmazza:
a) a hátralékkal rendelkezők szándékainak megismerését,
b) információszolgáltatást,
c) fizetési kapacitás felmérését,
d) közösen felállított hátralékrendezési terv készítését,
e) háztartásgazdálkodási ismeretek bővítését és
f) a szemléletformálást annak érdekében, hogy a hátralékkal rendelkező fizetőképessége helyre álljon.
(3) A kérelmező az előzetes együttműködési megállapodás alapján köteles:
a) havi rendszerességgel előre egyeztetett időpontokban a távhőszolgáltató tanácsadójánál vagy a hatóságnál megjelenni (távolmaradását igazolni, vagy azt előzetesen jelezni és az elmulasztott megjelenést pótolni),
b) az aktuális számlákat befizetni és azt bemutatni,
c) adataiban bekövetkező változást 15 napon belül jelezni.
(4) A távhőszolgáltató tanácsadója az előzetes együttműködést követően a kérelmet a megfelelő igazolásokkal együtt továbbítja a hatóság felé.
(5) A kérelemhez csatolni kell:
a) a lakáshasználat jogcímét igazoló dokumentum másolatát,
b) a 19. § (1) bekezdés szerinti közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásokról szóló egy hónapnál nem régebbi igazolásokat,
c) a háztartás tagjainak a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelméről szóló igazolásokat,
d) nyilatkozatot arról, hogy a támogatás céljából az adatok - az adatvédelmi szabályok betartásával - felhasználhatók a támogatási eljárás során,
e) környezettanulmányt,
f) a kérelem nyomtatványon szereplő vagyonnyilatkozatot.
22. § (1) A hátralék kezelése érdekében jelentkező kérelmezőnél kötelezően helyszíni szemlét kell tartani.
(2) A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a támogatott személyi adatait,
b) a támogatással csökkentendő hátralékok felsorolását,
c) a támogatott személy által vállalt önrész mértékét és a fizetési részleteket,
d) a támogatás ütemezését és határidejét,
e) kötelezettségvállalást a fizetési kötelezettségek teljesítésére,
f) a felmondás esetén a visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettségeket,
g) szerződő felek aláírását.
(3) Amennyiben a támogatott személy lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres egyéb kiadások támogatásban részesül, a támogatásra való jogosultsága megszüntetésre kerül annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a hatóság az első önrészt a szolgáltatónak átutalja. A két támogatás egyidejűleg nem folyósítható.
(4) A támogatás időtartama alatt a támogatott személy minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni az önrész részletekben történő és a lakásfenntartási kiadások megfizetésének, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. A támogatott személy az igazolást a hatóságnál, vagy a távhőszolgáltatónál bemutatja. A távhőszolgáltató tanácsadója minden hónap 20. napjáig jelzi a hatóság felé, hogy az önrész befizetése megtörtént, továbbá jelzi, ha a lakásfenntartási kiadások befizetése három hónapot meghaladóan elmaradt.
(5) A támogatott személy a sikeres hátralékkezelést követően 6 hónapig köteles a lakás rezsi befizetéséről szóló igazolásokat a hatóság vagy távhőszolgáltató tanácsadójának minden hónap 20. napjáig bemutatni (utánkövetés). Ennek teljesítése után zárható le az adósságrendezési program.
(6) Az utánkövetésről a hatóság nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a lakás fenntartásának havi költségeinek befizetését.
23. § (1) A támogatás tovább nem folyósítható és a szolgáltató részére átutalt összeget vissza kell fizetnie, (az önrész vállalásának megfelelő havi részletben) ha a jogosult
a) a hatóság által nyújtott tanácsadást nem veszi igénybe,
b) az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetve
c) a támogatás időtartama alatt a lakásfenntartás kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
(2) A hátralék kezelésének sikeres teljesülése esetén ugyanazon háztartás tagja a támogatás megszüntetését követően ismételten 36 hónap múlva igényelhet támogatást.
(3) A támogatási megállapodás felmondása esetén ugyanazon háztartás tagja ismételten támogatási megállapodást a felmondását követő 48 hónap múlva köthet, ha a támogatott személy a visszafizetési kötelezettségének eleget tett.
(4) Ugyanazon háztartás ismételt támogatást, csak az utánkövetés alatt az utolsó havi csekk bemutatását követő 48 hónap múlva igényelhet.
11. Rendkívüli települési támogatás
24. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesül az a háztartás, amely önmaga létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, nem tervezhető többletkiadásai, vagy gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(2) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel adható. Ugyanazon háztartás részére az egy naptári évben a támogatás maximális összege a bruttó minimálbér 50 %-a lehet.
(3) Támogatásként (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár figyelembe vételével 100 % -os támogatásra jogosult a kérelmező, amennyiben a háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 25%-át.
(4) Támogatásként (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár figyelembe vételével 75 % -os támogatásra jogosult a kérelmező, amennyiben a háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem meghaladja a bruttó minimálbér 25%-át, de nem lépi túl a bruttó minimálbér 33,33 %-át,
(5) Támogatásként (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár figyelembe vételével 50 %- os támogatásra jogosult a kérelmező, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem meghaladja a bruttó minimálbér 33,33 %-át, de nem lépi túl a bruttó minimálbér 50%-át.
(6) A támogatás esetenkénti legkisebb összege 5.000 Ft, legmagasabb összege 30.000 Ft. A támogatás esetenkénti összegétől eltérni különös méltánylást érdemlő igazolt élethelyzet fennállása esetén lehet.
(7) A tárgyévben adható rendkívüli települési támogatás maximális összegébe nem számít bele a temetési költség finanszírozására adott támogatás.
(8) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet kell benyújtani, és a kérelemben leírtak meglétét a rendkívüli élethelyzetet jellegének megfelelő 30 napnál nem régebbi dokumentummal kell igazolni.
(9) Rendkívüli élethelyzet áll fenn különösen, ha:
a) rendkívüli esemény történik (hosszan tartó betegséghez kapcsolódó kiadások, tartós kórházi kezeléshez kapcsolódó kiadások, vagy legalább 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány, baleset, káresemény, vagyon elleni bűncselekmény következik be).
b) rendkívüli költség/díj kifizetése válik szükségessé (szolgáltatói költségfizetés vagy díjfizetés elmaradása), gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások (gyermek megtartásának, fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, ikergyermek születésével kapcsolatos kiadások, gyermekintézmény térítési díja, kapcsolattartáshoz kapcsolódó utazási költség).
c) munkahely elvesztése következik be (mely 6 hónapon belül következett be)
d) a segítő szolgálatoktól jelzés érkezik.
(10) A hatóság jogosult előírni, hogy a támogatásban részesülő utólag, az összeg kézhezvételét követő 30 napon belül igazolja a kifizetett összeg azon célra való felhasználását, melyre a kérelme irányult. Amennyiben az igazolás nem kerül bemutatásra az ügyfél a támogatás visszafizetésére az Szt. alapján kötelezhető.
25. § (1) Rendkívüli települési támogatás keretén belül kizárólag a közeli hozzátartozó eltemettetéséhez temetési költségtérítésre jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 50%-át.
(2) A temetési költség finanszírozására nyújtott rendkívüli települési támogatás összege a temetés igazolt költségével megegyező, de legfeljebb esetenként 100.000 Ft/év.
(3) Az eltemettetéssel összefüggő támogatás egy alkalommal állapítható meg.
(4) A kérelmet a halálesetet követő 45 napon belül lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a kérelmező nevére kiállított temetési számlát és a családban élők jövedelemigazolásait.
12. A köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés szabályai
26. § (1) Az Szt. 48. §-a szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában kell gondoskodni.
(2) A Polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek
a) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 1/3-át
b) 50 %-ban történő elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbér 50 %-át, és a kérelmező, valamint a háztartás tagjai az Szt.-ben meghatározott vagyonnal nem rendelkeznek.
(3) Kérelmet a köztemetésről szóló díjfizetési kötelezettséget tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.
(4) A kérelemhez a (2) bekezdés esetében csatolni kell a háztartás jövedelmi helyzetét igazoló dokumentumokat.
Záró rendelkezések
27. § Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelet.
28. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.