Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 5.) önkormányzati rendelete
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Hatályos: 2016. 09. 08- 2015. 03. 01Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi rendezéséről
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
2016-09-08-tól
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését
a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával,
b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével,
c) egyes szakosított ellátási formák biztosításával valósítja meg.
2. §
(1) Az aktív korúak ellátásában részesülő – egészségkárosodottnak nem minősülő - személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel (a továbbiakban: Szolgálat) együttműködik, amelynek keretében:
a) a Szolgálatnál az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és
b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Szolgálattal.
(2) A Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő program típusai:
a) egyéni képességeket fejlesztő program
b) életmódot formáló foglalkozás
c) munkavégzésre történő felkészítés.
(3) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, amennyiben:
a)a meghatározott határidőn belül nem veszi fel a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel,
b)a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodást nem köti meg,
c)a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a rögzítettek szerint nem teljesíti,
d)megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget.
e)a beilleszkedést segítő programban önhibájából nem vesz részt.
f)Távolmaradását a beilleszkedési programot követően 5 napon belül orvosi, vagy hatósági igazolással nem igazolja.
(4) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Szolgálat haladéktalanul jelzi a jogosultságot megállapító szervnek.
(5) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pont felhatalmazása alapján rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek aki:
a) legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket.
b) az a) pontban foglalt állapot fennállását a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv érvényes komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleménye alapozza meg, melyet a kérelemhez szükséges csatolni,
c) további feltétel az Szt. 33. § (2) bekezdésében foglalt jövedelmi és vagyoni viszonyok fennállása.
3. §
(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 45. §-a szerinti önkormányzati segélyt nyújt annak a személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át.
(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(3) Elemi kár esetén az önkormányzati segély legmagasabb összege – amennyiben a károsult a károsodott vagyontárgyra biztosítással nem rendelkezett – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a.
(4) Elemi károsultnak azt a személyt kell tekinteni, akinek elemi csapás következtében vagyona oly mértékben rongálódott meg, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált. Az elemi kár tényét és mértékét minden esetben szakértői véleménnyel kell alátámasztani.
(5) Temetési számlával igazolt önkormányzati segélykérelem feltétele, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelemhatára ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetében 300 %-át.
(6) Az önkormányzati segély természetbeni formában is nyújtható. Ezen forma a nevelési-oktatási intézményeknek utalva, a gyermek étkezési díjához való hozzájárulás keretében történik.
(7) Az önkormányzati segély természetbeni formájának összege alkalmanként és gyermekenként legfeljebb 15.000.- Ft.
(8) Az önkormányzati segély természetbeni formáját a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy gyermekvédelmi felelőse is igényelheti a gyermek törvényes képviselőjével egyeztetve.
(9) Az önkormányzati segély természetbeni formáját kizárólag a nevelési-oktatási intézmény használhatja fel, a gyermek étkeztetésére és az étkezési díjtartozása kiegyenlítésére. Az étkeztetési hozzájárulás díja a szülőnek nem fizethető ki.
(10) A segély felhasználásának ellenőrzésére a polgármester jogosult a segély megállapítását követő 30 napon belül.
(11) Az önkormányzati segély megállapítása a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Közjóléti Bizottság feladata.
4. §
(1) A méltányossági közgyógyellátáshoz való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetén annak 200 %-át, továbbá a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
(2) A szociális rászorultság további feltétele a súlyos fogyatékosság fennállása. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
5. §
Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások városunkban:
a)családsegítés
b)idősek nappali ellátása
c)támogató szolgálat
d)hajléktalanok nappali melegedője
e)gyermekjóléti szolgálat
f)gyermekek napközbeni ellátása
g)bölcsőde
h)gyermekek és családok átmeneti otthona
6. §
Az önkormányzat a családsegítés, idősek nappali ellátása, támogató szolgálat, hajléktalanok nappali melegedője és családok átmeneti otthona feladatait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat útján biztosítja.
7. §
Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat és gyermekek napközbeni ellátása feladatait a Híd Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
8. §
Az önkormányzat a bölcsődei ellátást az Aprófalva Bölcsőde, Esztergom intézmény útján biztosítja.
9. §
Az Önkormányzat a támogató szolgálat Szt. 65/C. §-ában megjelölt feladatait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat útján látja el.
10. §
Nappali ellátás esetén:
(1) A felvételi kérelemkor a háziorvos véleményét ki kell kérni arra vonatkozóan, hogy a kérelmező nem szenved olyan betegségben, amely a közösségben való részvételre alkalmatlanná teszi vagy a többi ellátott egészségét veszélyezteti.
(2) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért.
11. §
(1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. a nehéz élethelyzetűek támogatásáról szóló 63/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet
2. a gyermekek támogatásáról szóló 24/2011. (VIII.26.) önkormányzati rendelet.
Tétényi Éva Dr. Sarkantyu Lajos Adrián
polgármester aljegyző
A rendeletet kihirdettem:
2013. ………..
Dr. Sarkantyu Lajos Adrián
aljegyző
Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének
6/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelete
a települési szociális és gyermekvédelmi ellátásokról
(Egységes szerkezetben 16/2015. (VI.24.)* 12/2016. (IV.6.) ** önkormányzati rendelettel)
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdés, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében és a 92. § (1) és (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az önkormányzat a szociális és gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését
a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával és
b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével biztosítja.
2. §
(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a szerinti rendkívüli települési támogatást nyújt annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetében 300 %-át, kivéve az Szt. 45. § (4) bekezdésében felsorolt élethelyzeteket, mely kérelmek elbírálása a Közjóléti és Egészségügyi Bizottság feladata.
(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(3) A tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek a rendkívüli települési támogatást 3 havonta igényelhetik.
(4) Elemi kár esetén a rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(5) Elemi károsultnak azt a személyt kell tekinteni, akinek elemi csapás következtében vagyona oly mértékben rongálódott meg, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált. Az elemi kár tényét és mértékét minden esetben szakértői jegyzőkönyvvel kell alátámasztania a kérelmezőnek.
3. §
(1) Azon személyek részére, akik hozzátartozójukat elveszítették, a települési támogatás, temetési támogatás formájában nyújtható.
(2) A temetési támogatás feltétele a kérelmező részére kiállított temetési költségekről szóló számla eredeti példányának benyújtása, valamint, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetében 350 %-át.
(3) A temetési támogatás összege alkalmanként legfeljebb 30.000.- Ft.
4. §
(1) Azon személyek részére, akik a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez kérelmezik, a települési támogatás lakásfenntartási támogatás formájában nyújtható.
(2) A lakásfenntartási támogatás azon személyek részére állapítható meg, akinek családjában (háztartásában) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetében 300 %-át.
(3) A lakásfenntartási támogatás feltétele a kérelem benyújtását megelőző havi, befizetett közüzemi számlák bemutatása. A közüzemi számláknak a kérelmező nevére, a kérelmező közeli hozzátartozójának nevére, vagy a kérelmező főbérlőjének nevére kiállítva kell szerepelnie.
(4) A lakásfenntartási támogatás egy évre, ugyanazon lakásra, egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül az ott élő személyek és családok számától. Lakásnak minősül a külön közüzemi mérőórákkal rendelkező ingatlan.
(5) A lakásfenntartási támogatás mértéke egy éven keresztül, havi 4.000.- Ft.
(6) A lakásfenntartási támogatást a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani. A támogatást a lejáratot követően meg kell újítani.*
(7) A támogatás megszüntetésre kerül, amennyiben a jogosult elköltözik a kérelmezett lakóingatlanból.*
(8) A lakásfenntartási támogatás jogosultja köteles a támogatásban részesített ingatlanának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:*
a) az ingatlanban és annak udvarán keletkező hulladéknak a hulladékszállítási szolgáltató által előírt módon történő eltávolíttatása,
b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az allergén és gyomnövények irtása,
c) az ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartása, pormentesítése, síkosságmentesítése,
d) a járdaszakasz melletti nyílt árokban a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok, hulladék és növények eltávolítása,
e) a lakóingatlan, valamint kert és melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
f) az ingatlanhoz tartozó utcafronti kerítés megléte, karbantartása,
g) az illegális hulladékégetésre vonatkozó szabályok betartása.
(9) A kérelmező köteles a (8) bekezdésben foglaltakat a jogosultság megállapítását követően is fenntartani, ami szúrópróbaszerűen ellenőrizhető. Amennyiben helyszíni szemle alapján a lakókörnyezet rendezettsége nem felel meg a (8) bekezdésben foglaltaknak, úgy 15 napos határidővel felszólításra kerül a jogosult a rendezettség helyreállítására. Amennyiben a jogosult a határidő leteltét követően sem tesz eleget a felszólításnak, úgy a lakásfenntartási támogatás megszüntetésre kerül.*
5. §
(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdés szerinti gyermekvédelmi támogatást nyújt annak a kiskorú gyermekkel rendelkező személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló szülő esetében 300 %-át. Az egyedülállóság tényét gyermek-elhelyezési dokumen-tummal vagy válási végzéssel szükséges igazolni.
(2) A gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege – gyermekenként - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(3) A tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek a gyermekvédelmi támogatást 3 havonta igényelhetik.
(4) A gyermekvédelmi támogatás természetbeni formában is nyújtható. Ezen ellátási forma a nevelési-oktatási intézményeknek utalva, a gyermek étkezési díjához való hozzájárulás keretében történik.
(5) A gyermekvédelmi támogatás természetbeni formáját kizárólag a nevelési-oktatási intézmény használhatja fel, a gyermek étkeztetésére és az étkezési díjtartozása kiegyenlítésére. Az étkeztetési hozzájárulás díja a szülőnek nem fizethető ki.
5/A. §
A Közjóléti és Egészségügyi Bizottság -átruházott hatáskörben- a 18. életévét be nem töltött esztergomi lakcímmel rendelkező gyermek nagykorú hozzátartozója részére, amennyiben a gyermek mindkét szülőjét elveszítette, 300.000,-Ft összegig egyszeri pénzbeli támogatást állapíthat meg.**
6. §
(1) A 2-5. §-okban szabályozott ellátások odaítélésének és mértékének megállapítása - a benyújtott iratok és közölt indokok alapján - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Közjóléti és Egészségügyi Bizottság feladata.
(2) A 2-5. §-okban szabályozott ellátások benyújtásának feltétele az alábbi iratok kérelemhez történő csatolása:
a) a kérelem benyújtását megelőző havi, nettó jövedelemigazolás, nyugdíjigazolás, vagy egyéb rendszeres pénzellátás igazolása;
b) munkanélküli esetén a munkanélküli hivatal igazolása;
c) tartásdíjról szóló igazolás, nyilatkozat;
d) gyermekelhelyezésről szóló végzés;
e) vagyonnyilatkozat;
f) 16 év feletti, vagy magántanuló gyermek esetén tanulói jogviszony igazolás;
g) személyi azonosító, illetve lakcímkártya másolata,
h) bérelt ingatlan esetén bérleti szerződés.
(3) A 2-5. §-okban szabályozott ellátásokhoz történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles kérelmét az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Közjóléti Irodájához beterjeszteni, továbbá nyilatkozni a maga és a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól.
(4) A 2-5. §-okban szabályozott ellátások tekintetében a Közjóléti és Egészségügyi Bizottság kérésére a Hivatal környezettanulmányt készít.
(5) E rendeletben szabályozott települési támogatások természetbeni formában is teljesíthetőek a Közjóléti és Egészségügyi Bizottság egyedi döntése alapján. A támogatások pénzbeli teljesítése a kérelmező lakcímére történő postai kiutalással, vagy lakcím hiányában, illetve a postai kiutalás teljesíthetetlensége esetén az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal házipénztára útján készpénzes kifizetéssel történik.*
7. §
(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 48. § (4) bekezdése alapján a köztemetés költségeinek kifizetésére kötelezett személynek lehetőséget biztosít a költségek részletekben történő megtérítésére, maximum 12 havi részletfizetés keretében.
(2) Indokolt esetben, illetve létfenntartást veszélyeztető körülmények fennállása esetén lehetőség van a költségek visszafizetése alóli mentesítésre is.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben szabályozott kedvezmények megállapítása, valamint a köztemetés elrendelése - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben - a Közjóléti és Egészségügyi Bizottság feladata.
8. §
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet. A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:
- a családsegítő szolgálat vezetője,
- a gyermekjóléti szolgálat vezetője,
- a szociális központ vezetője,
- a rendőrkapitányság képviselője,
- az esztergomi illetékességű egyházak képviselői,
- a város illetékességi területén működő
fa) nyugdíjas érdekképviseleti szervezetek képviselői,
fb) munkavállalói érdekképviseleti szervezetek képviselői,
fc) munkaadói érdekvédelmi szervezetek képviselői,
fd) karitatív szervezetek képviselői,
fe) egyéb szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.
9. §
Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások városunkban:
- családsegítés
- idősek nappali ellátása
- fogyatékosok nappali ellátása
- hajléktalanok nappali melegedője
- támogató szolgálat
- gyermekjóléti szolgálat
- bölcsőde
- családok átmeneti otthona
10. §
Az önkormányzat a családsegítés és hajléktalanok nappali melegedője feladatait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat útján biztosítja, amely ellátja a támogató szolgálat, idősek nappali ellátása és családok átmeneti otthona szolgáltatásokat is.
11. §
Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat feladatát a Híd Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
12. §
Az önkormányzat a fogyatékosok nappali ellátását az Életút Egyesület útján biztosítja.
13. §*
(1) Az önkormányzat a bölcsődei ellátást az Aprófalva Bölcsőde, Esztergom intézmény útján biztosítja.
(2) A Képviselő-testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 32. § (1) bekezdése alapján a bölcsődei ellátásra irányuló jogviszony keletkezését a bölcsődevezető hatáskörébe utalja át.
14. §
Nappali ellátás esetén:
(1) A felvételi kérelemkor a háziorvos véleményét ki kell kérni arra vonatkozóan, hogy a kérelmező nem szenved olyan betegségben, amely a közösségben való részvételre alkalmatlanná teszi vagy a többi ellátott egészségét veszélyezteti.
(2) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért.
15. §
(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi rendezéséről szóló 13/2013. (XI. 05.) önkormányzati rendelet
Romanek Etelka Dr. Sarkantyu Lajos Adrián
polgármester aljegyző
A rendeletet kihirdettem:
2015. március 2.
Dr. Sarkantyu Lajos Adrián
aljegyző