Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2014.(VI. 24.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4)
bekezdés d) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) elkövető: aki Esztergom Város közigazgatási területén az e rendelet 2. alcímében meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó cselekményt megvalósítja.

b) közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartás: amely sérti vagy veszélyezteti a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben meghatározott alapvető szabályait és azt önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartásnak vagy mulasztásnak minősíti.

(2) E rendelet szabályai nem alkalmazhatók azon magatartási szabályok tekintetében, melyet törvény bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy amelyre törvény közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

2. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartások miatt az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései alapján kell lefolytatni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt közigazgatási eljárás (a továbbiakban: eljárás) lefolytatása a jegyző feladata.

(3) Az eljárás hivatalból vagy bármely személy, szervezet bejelentése alapján indulhat.

3. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartás kapcsán kiszabható közigazgatási bírság felső határát az egyes önkormányzati rendeletek a jogsértés jellegéhez igazodóan egyedileg állapítják meg.

(2) Az elkövetővel szemben a közterület-felügyelő vagy az erre vonatkozó felhatalmazás alapján a jegyző ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bírságok legalacsonyabb összege ötezer forint és összegét úgy kell meghatározni, hogy az ezerrel osztható legyen.

(4) Ha az elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartás csekély súlyú és a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével, pótlásával, vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a jegyző a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján eljárva fel kell hívni az elkövető figyelmét a jogszabálysértésre és húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezni kell annak megszüntetésére.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bírságot kell kiszabni.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bírság ismételten is kiszabható. Az ismételten kiszabható bírságot az előzőleg kiszabott bírság összegénél magasabb összegben kell megállapítani.

(7) Az e rendeletben foglalt eljárás során közigazgatási bírságot megállapító döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye, a végrehajtást nem befolyásoló bírósági felülvizsgálatnak van helye.

2. EGYES KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIT SÉRTŐ VAGY ELMULASZTÓ MAGATARTÁSOK

4. §

(1) Aki

a) hirdetményt, plakátot, falragaszt tiltott helyen helyez vagy helyeztet el,

b) az aktualitását vesztett, lejárt hirdetményt, plakátot, falragaszt 30 napon belül nem távolítja vagy távolíttatja el,

c) hatósági, önkormányzati hirdetményt leszakít, eltávolít, megrongál, olvashatatlanná tesz, vagy erre utasítást ad, felhív

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) Az (1) bekezdés c) pont alkalmazásában az önkormányzati hirdetménnyel esik egy tekintet alá a közforgalmú közlekedési eszköz üzemeltetőjének menetrendjére vagy működésére szolgáló tájékoztató is.

5. §

(1) Aki

1. az állatok tartására szolgáló helyiségeket szükség szerinti rendszerességgel nem takarítja, fertőtleníti,
2. állati tetemet közterületen vagy önkormányzati tulajdonú területen elhagy,
3. bármilyen állatot oly módon tart, hogy az állat a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát beszennyezi,
4. közterületen kóborló állatot vagy galambot etet,
5. többlakásos épület udvarán vagy lépcsőházában ebet póráz nélkül vezet vagy szabadon tart,
6. trágyát belterületen szabadon érlel

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.

6. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város tulajdonában és kezelésében lévő közutak, valamint járdák burkolatbontási tilalmáról szóló 29/2003. (VI.16.) önkormányzati rendeletének 4. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Aki

1. az 1. §-ban meghatározott burkolatbontási tilalmat megszegi, erre utasítást ad vagy felhív,
2. a 2-3. §-ban előírt helyreállítási szabályokat nem tartja vagy tartatja be

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(5) Az (3) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

7. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a házszámozás rendjéről szóló 77/2007. (XI.29.) önkormányzati rendelete 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. § (1) Aki házszámtáblát vagy utcanévtáblát

1. eltakar, beszennyez, olvashatatlanná tesz,
2. jogellenesen eltávolít, megváltoztat, vagy erre utasítást ad, felhív
3. jogellenesen vagy megtévesztő módon helyez vagy helyeztet ki

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

8. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a városi címer, zászló és szóembléma alkotásáról, használatának rendjéről szóló 63/2003. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. § (1) Aki

a) a címert és a zászlót áruvédjegyként, pártok és csoportok politikai propagandájának részeként használja,

b) a címert és a zászlót nem hiteles alakjában, szerkezetében és jelképi elemeinek teljességében használja fel,

d) a szóemblémát engedély nélkül használja

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

9. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről 38/2003. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„10. § (1) Aki az önkormányzat tulajdonában álló temetőben

1. a temető üzemeltetőjének engedélye nélkül, vagy attól eltérően végez munkát (ide értve a faültetést és ülőpad elhelyezését is),
2. a keletkezett hulladékot nem az arra kijelölt gyűjtőhelyen helyezi el,
3. a temető területén bármiféle hulladékot éget,
4. az építéssel, bontással keletkező anyagok haladéktalan elszállításáról nem gondoskodik,
5. kutyát és egyéb állatokat – vakvezető kutya kivételével – a temető területére bevisz,
6. nem a temetőből származó hulladékot a temető területén helyez el, illetve szemetel,
7. a temető területén reklámot, hirdetést helyez el, vagy árusító tevékenységet végez

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

10. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 3/2007. (I. 25.) önkormányzati rendelete 14. § (1) – (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Aki közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy a közterület-használati engedélyben foglalt előírások megsértésével használ, a közútkezelői hozzájárulás beszerzésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, úton végzett munka során a munkavégzés jelzésére és körülkorlátozására vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja be a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és vele szemben

a) természetes személy esetén kétszázezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétmillió forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

11. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) önkormányzati rendelete 15. § (1) – (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) Aki

a) ingatlantulajdonosként vagy az ingatlant más címen használóként

aa) ingatlanának tisztántartásáról rendszeresen és megfelelően nem gondoskodik,

ab) ingatlana előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, hó- és síkosságmentesítéséről jogszabály szerint nem gondoskodik,

ac) ingatlana előtti zöldsáv jogszabály szerinti karbantartását elmulasztja,

ad) ingatlana előtti vízelvezető árok tisztításáról nem gondoskodik, vagy abba a víz lefolyását akadályozó anyagot juttat,

ae) ingatlanán hulladékot felhalmoz, raktároz, vagy rendszeres elszállításáról nem gondoskodik, mellyel a rovarok, rágcsálók elszaporodását elősegíti,

af) a kerti hulladék kezelésére, elégetésére vonatkozó 6. §-ban foglalt előírásokat megszegi,

ag) magánterületen álló fának a 13. §-ban foglalt csonkolására vagy kivágására vonatkozó tilalmat megszegi, előírásokat megsérti, vagy az engedélyezett fakivágás esetében az előírt fapótlási kötelezettségének határidőig nem tesz maradéktalanul eleget,

b) a közterületi útfenntartó vagy síkosságmentesítő anyagot szétszórja, a közérdekű síkosságmentesítést zavarja,

c) az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről megfelelően nem gondoskodik,

d) csapadékvíz elvezető közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz-elvezető árokba, a szennyvízelvezető csatornahálózatba dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot szór, önt vagy bevezet,

e) építkezés vagy más por keletkezésével járó tevékenység során a por képződésének mérséklésére a megfelelő óvintézkedések megtételét elmulasztja, közterületet vagy más ingatlanát porral beszennyezi vagy az építési hulladék tárolására és gyűjtésére vonatkozó előírásokat maradéktalanul nem tartja be,

f) az üzemeltetésében lévő szórakozó-, vendéglátó-, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakasznak, közterületi résznek a nyitva tartás ideje alatt és zárás után feltakarításáról, télen a hóeltakarításról és síkosságmentesítésről nem gondoskodik megfelelően, illetve szükség esetén megfelelő szemetesedény, hamutartó kihelyezéséréről és annak rendszeres ürítéséről nem gondoskodik,

g) a hólerakás szabályaira vonatkozó 9. § (8) – (9) bekezdéseiben foglalt előírásokat megsérti,

h) közterületen lévő zöldterületre, közterületi zöldfelületre gépkocsival vagy más járművel ráhajt,

i) a közparkban lévő öntözőhálózatot, a növények öntözésén kívül más célra használ,

j) az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat összekeveri vagy a szelektív hulladékgyűjtő edényeket nem rendeltetésszerűen használja

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és vele szemben természetes személy esetén százezer forintig terjedő, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése.

  Tétényi  Éva                                                                dr. Sarkantyu Lajos Adrián

 polgármester                                                                                     aljegyző

 A rendeletet 2014. június 24. napján kihirdettem.

     dr. Sarkantyu Lajos Adrián

aljegyző

Indokolás:

Általános indokolás

Ez a rendelet a Mötv. 143. § (4) bekezdés d) pontjában felhatalmazásának megfelelően meghatározza a közösségi együttélés alapvető szabályait és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. A törvényi felhatalmazás indokolttá teszi ilyen magatartások megállapítását, hiszen a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény nem fed le minden olyan kisebb súlyú jogsértést, melyek a mindennapi életben, a közösségi együttélés kapcsán felmerülnek és betartatásuk csak szankció alkalmazásával érhető el.

Társadalmi igényként merült fel, hogy a helyben szabályozott előírások is megkövetelhetőek és betartathatóak legyenek. Ezeket a szabályokat más jogszabály (törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet) nem határozza meg és a törvényi kereteken belül az önkormányzatnak joga és kötelessége, hogy olyan szabályokat alkosson, melyek a békés egymás mellett élés, más jogainak tiszteletben tartása és a közérdek megkíván.

A rendelet hézagpótló szerepet kíván betölteni, más jogszabály által meg nem határozott magatartási szabályokat ír elő és ezeket számonkérhetővé teszi.

Indokolás az 1. §-hoz:

(1) Fogalom-meghatározásokat tartalmaz. A közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásához meg kell határozni és pontosítani kell azt a fogalmat, hogy mit is kell érteni a közösségi együttélés alapvető szabályai alatt és ki követheti el azokat.

(2) Egyértelműsíti és elhatárolja, hogy ha egy magatartást a törvény bűncselekménnyé vagy szabálysértéssé minősít, akkor e rendelet szabályait nem lehet alkalmazni és a törvényi előírás szerint kell eljárni. Ha tehát adott esetben egy magatartási formát a törvény alapján szabálysértési pénzbírsággal lehet sújtani, akkor nincs helye az e rendelet szerinti eljárásnak vagy e rendelet szerinti bírság kiszabásának.

Indokolás az 2. §-hoz:

(1) A Ket. Szabályainak alapulvételével kell az e rendelet előírásait alkalmazni. Vannak olyan kérdések, amelyeket azonban a törvény nem határoz meg, ezek kiegészítésére, pontosítására van szükség, hogy a szabályok a gyakorlati alkalmazása gördülékeny legyen és ne okozzon fennakadást egy adott kérdés pontatlan szabályozása.

(2) Az eljárás lefolytatására történő hatáskör átruházását határozza meg.

(3) Fontos leszögezni, hogy az e rendelet szerinti eljárás nem csak hivatalból, hanem bejelentésre (kvázi „feljelentés” alapján) is lefolytatható, hiszen a Ket. csak a hivatalbóli vagy kérelemre történő eljárásokat nevesíti.

Indokolás az 3. §-hoz:

(1) A törvény által megállapított maximális bírságösszegek szabályozása nem egységes. Az egyes önkormányzati rendeletekben szabályozott témakörökhöz igazodik a kiszabható közigazgatási bírság felső határa, azaz nem a törvényben meghatározott maximális bírság kerül általánosan megállapításra.

(2) A Ket. helyszíni bírság kiszabására is lehetőséget biztosít, azonban a helyszíni bírság kiszabására jogosultak körét nem határozza meg, ezért ezt a rendelet szabályozza. Ugyanakkor nem minden ügyben járhat el a közterület-felügyelő és nem minden esetben van lehetősége a jegyzőnek eljárni. A helyszíni bírság összegének maximalizálására is előírást tartalmaz a rendelet, mely értelemszerűen nem lehet olyan magas, mint az eljárás lefolytatásának eredményeként kiszabásra kerülő bírság.

(3) A rendelet meghatározza, hogy mely a legalacsonyabb kiszabható bírságösszeg. Erre a végrehajtás biztosítása érdekében van szükség. A kiszabható bírságösszeg ezer forintra való kerekítése adminisztratív egyszerűsítés miatt indokolt.

(4) – (5) A Ket. előírása szerinti határidőt pontosító szabályt ír elő.

(6) A rendelet szigorúan előírja, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályait ismételten elkövető vagy mulasztást meg nem szüntető elkövető ismételt bírságolása alkalmával a korábban alkalmazott bírság összegénél magasabb bírságot kell alkalmazni, hogy a visszatartó hatás érvényesülni tudjon.

Indokolás az 4-5. §-hoz:

Önkormányzati rendeletben nem szabályozott, de a gyakorlat során előforduló közösségi együttélés alapvető szabályait határozza meg és ezek elkövetése esetére kiszabható bírságmaximumot ír elő.

Indokolás az 6-11. §-hoz:

Az egyes önkormányzati rendeleteket egészíti ki szankcionálás lehetőségeivel az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal előzetes törvényességi észrevételeinek megfelelően az alábbi módosításokat javaslom a kiküldött előterjesztés mellékletét képező rendeletalkotási javaslatban:

1. A bevezető rész az alábbiak szerint módosul:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4)
bekezdés d) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

2. A 3. alcím az alábbiak szerint módosul:

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3. Az 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:

a) elkövető: aki Esztergom Város közigazgatási területén az e rendelet 2. alcímében meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó cselekményt megvalósítja.

4. A 3. § (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében, az 5. § (3) bekezdésében, a 6-11. §-okban:

„az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője” szövegrész

„a jegyző” szövegre módosul

5. A 12. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Esztergom, 2014. február 20.

                                                                                       Tétényi Éva

                                                                                      polgármester

Az előterjesztés készítője:

                                                                                  dr. Zakariás János

Törvényességi záradék:

                                                                                   dr. Sarkantyu L. Adrián

                                                                                       aljegyző

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2014.(VI. 24.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

(Egységes szerkezetben a 20/2014. (XII.3.)* önkormányzati rendelettel)

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4)
bekezdés d) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) elkövető: aki Esztergom Város közigazgatási területén az e rendelet 2. alcímében meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó cselekményt megvalósítja.

b) közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartás: amely sérti vagy veszélyezteti a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben meghatározott alapvető szabályait és azt önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartásnak vagy mulasztásnak minősíti.

(2) E rendelet szabályai nem alkalmazhatók azon magatartási szabályok tekintetében, melyet törvény bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy amelyre törvény közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

2. §

(1) * Hatályát vesztette.

(2) * A közigazgatási eljárás lefolytatása a jegyző feladata.

(3) * Hatályát vesztette.

3. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartás kapcsán kiszabható közigazgatási bírság felső határát az egyes önkormányzati rendeletek a jogsértés jellegéhez igazodóan egyedileg állapítják meg.

(2)  * Hatályát vesztette.

(3) * Hatályát vesztette.

(4) * Hatályát vesztette.

(5) * Hatályát vesztette.

(6) * Hatályát vesztette.

(7) * Hatályát vesztette.

2. Egyes közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó magatartások

4. §

(1) Aki

a) hirdetményt, plakátot, falragaszt tiltott helyen helyez vagy helyeztet el,

b) az aktualitását vesztett, lejárt hirdetményt, plakátot, falragaszt 30 napon belül nem távolítja vagy távolíttatja el,

c) hatósági, önkormányzati hirdetményt leszakít, eltávolít, megrongál, olvashatatlanná tesz, vagy erre utasítást ad, felhív

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) * Hatályát vesztette.

(4) Az (1) bekezdés c) pont alkalmazásában az önkormányzati hirdetménnyel esik egy tekintet alá a közforgalmú közlekedési eszköz üzemeltetőjének menetrendjére vagy működésére szolgáló tájékoztató is.

5. §

(1) Aki

1. az állatok tartására szolgáló helyiségeket szükség szerinti rendszerességgel nem takarítja, fertőtleníti,
2. állati tetemet közterületen vagy önkormányzati tulajdonú területen elhagy,
3. bármilyen állatot oly módon tart, hogy az állat a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát beszennyezi,
4. közterületen kóborló állatot vagy galambot etet,
5. többlakásos épület udvarán vagy lépcsőházában ebet póráz nélkül vezet vagy szabadon tart,
6. trágyát belterületen szabadon érlel

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) * Hatályát vesztette.

6. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város tulajdonában és kezelésében lévő közutak, valamint járdák burkolatbontási tilalmáról szóló 29/2003. (VI.16.) önkormányzati rendeletének 4. §-a az alábbi (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Aki

1. az 1. §-ban meghatározott burkolatbontási tilalmat megszegi, erre utasítást ad vagy felhív,
2. a 2-3. §-ban előírt helyreállítási szabályokat nem tartja vagy tartatja be

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(5) Az (3) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

7. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a házszámozás rendjéről szóló 77/2007. (XI.29.) önkormányzati rendelete 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. § (1) Aki házszámtáblát vagy utcanévtáblát

1. eltakar, beszennyez, olvashatatlanná tesz,
2. jogellenesen eltávolít, megváltoztat, vagy erre utasítást ad, felhív
3. jogellenesen vagy megtévesztő módon helyez vagy helyeztet ki

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

8. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a városi címer, zászló és szóembléma alkotásáról, használatának rendjéről szóló 63/2003. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. § (1) Aki

a) a címert és a zászlót áruvédjegyként, pártok és csoportok politikai propagandájának részeként használja,

b) a címert és a zászlót nem hiteles alakjában, szerkezetében és jelképi elemeinek teljességében használja fel,

d) a szóemblémát engedély nélkül használja

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

9. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről 38/2003. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„10. § (1) Aki az önkormányzat tulajdonában álló temetőben

1. a temető üzemeltetőjének engedélye nélkül, vagy attól eltérően végez munkát (ide értve a faültetést és ülőpad elhelyezését is),
2. a keletkezett hulladékot nem az arra kijelölt gyűjtőhelyen helyezi el,
3. a temető területén bármiféle hulladékot éget,
4. az építéssel, bontással keletkező anyagok haladéktalan elszállításáról nem gondoskodik,
5. kutyát és egyéb állatokat – vakvezető kutya kivételével – a temető területére bevisz,
6. nem a temetőből származó hulladékot a temető területén helyez el, illetve szemetel,
7. a temető területén reklámot, hirdetést helyez el, vagy árusító tevékenységet végez

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás

a) természetes személy elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

10. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 3/2007. (I. 25.) önkormányzati rendelete 14. § (1) – (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Aki közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy a közterület-használati engedélyben foglalt előírások megsértésével használ, a közútkezelői hozzájárulás beszerzésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, úton végzett munka során a munkavégzés jelzésére és körülkorlátozására vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja be a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és vele szemben

a) természetes személy esetén kétszázezer forintig terjedő,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétmillió forintig terjedő

közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

11. §

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) önkormányzati rendelete 15. § (1) – (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) Aki

a) ingatlantulajdonosként vagy az ingatlant más címen használóként

aa) ingatlanának tisztántartásáról rendszeresen és megfelelően nem gondoskodik,

ab) ingatlana előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, hó- és síkosságmentesítéséről jogszabály szerint nem gondoskodik,

ac) ingatlana előtti zöldsáv jogszabály szerinti karbantartását elmulasztja,

ad) ingatlana előtti vízelvezető árok tisztításáról nem gondoskodik, vagy abba a víz lefolyását akadályozó anyagot juttat,

ae) ingatlanán hulladékot felhalmoz, raktároz, vagy rendszeres elszállításáról nem gondoskodik, mellyel a rovarok, rágcsálók elszaporodását elősegíti,

af) a kerti hulladék kezelésére, elégetésére vonatkozó 6. §-ban foglalt előírásokat megszegi,

ag) magánterületen álló fának a 13. §-ban foglalt csonkolására vagy kivágására vonatkozó tilalmat megszegi, előírásokat megsérti, vagy az engedélyezett fakivágás esetében az előírt fapótlási kötelezettségének határidőig nem tesz maradéktalanul eleget,

b) a közterületi útfenntartó vagy síkosságmentesítő anyagot szétszórja, a közérdekű síkosságmentesítést zavarja,

c) az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről megfelelően nem gondoskodik,

d) csapadékvíz elvezető közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz-elvezető árokba, a szennyvízelvezető csatornahálózatba dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot szór, önt vagy bevezet,

e) építkezés vagy más por keletkezésével járó tevékenység során a por képződésének mérséklésére a megfelelő óvintézkedések megtételét elmulasztja, közterületet vagy más ingatlanát porral beszennyezi vagy az építési hulladék tárolására és gyűjtésére vonatkozó előírásokat maradéktalanul nem tartja be,

f) az üzemeltetésében lévő szórakozó-, vendéglátó-, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakasznak, közterületi résznek a nyitva tartás ideje alatt és zárás után feltakarításáról, télen a hóeltakarításról és síkosságmentesítésről nem gondoskodik megfelelően, illetve szükség esetén megfelelő szemetesedény, hamutartó kihelyezéséréről és annak rendszeres ürítéséről nem gondoskodik,

g) a hólerakás szabályaira vonatkozó 9. § (8) – (9) bekezdéseiben foglalt előírásokat megsérti,

h) közterületen lévő zöldterületre, közterületi zöldfelületre gépkocsival vagy más járművel ráhajt,

i) a közparkban lévő öntözőhálózatot, a növények öntözésén kívül más célra használ,

j) az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat összekeveri vagy a szelektív hulladékgyűjtő edényeket nem rendeltetésszerűen használja

a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és vele szemben természetes személy esetén százezer forintig terjedő, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetőjével szemben kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő és a jegyző helyszíni bírságot szabhat ki.”

3. Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése.

  Tétényi  Éva                                                                dr. Sarkantyu Lajos Adrián

 polgármester                                                                                     aljegyző

 A rendeletet 2014. június 24. napján kihirdettem.

     dr. Sarkantyu Lajos Adrián

aljegyző

Indokolás:

Általános indokolás

Ez a rendelet a Mötv. 143. § (4) bekezdés d) pontjában felhatalmazásának megfelelően meghatározza a közösségi együttélés alapvető szabályait és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. A törvényi felhatalmazás indokolttá teszi ilyen magatartások megállapítását, hiszen a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény nem fed le minden olyan kisebb súlyú jogsértést, melyek a mindennapi életben, a közösségi együttélés kapcsán felmerülnek és betartatásuk csak szankció alkalmazásával érhető el.

Társadalmi igényként merült fel, hogy a helyben szabályozott előírások is megkövetelhetőek és betartathatóak legyenek. Ezeket a szabályokat más jogszabály (törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet) nem határozza meg és a törvényi kereteken belül az önkormányzatnak joga és kötelessége, hogy olyan szabályokat alkosson, melyek a békés egymás mellett élés, más jogainak tiszteletben tartása és a közérdek megkíván.

A rendelet hézagpótló szerepet kíván betölteni, más jogszabály által meg nem határozott magatartási szabályokat ír elő és ezeket számonkérhetővé teszi.

Indokolás az 1. §-hoz:

(1) Fogalom-meghatározásokat tartalmaz. A közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásához meg kell határozni és pontosítani kell azt a fogalmat, hogy mit is kell érteni a közösségi együttélés alapvető szabályai alatt és ki követheti el azokat.

(2) Egyértelműsíti és elhatárolja, hogy ha egy magatartást a törvény bűncselekménnyé vagy szabálysértéssé minősít, akkor e rendelet szabályait nem lehet alkalmazni és a törvényi előírás szerint kell eljárni. Ha tehát adott esetben egy magatartási formát a törvény alapján szabálysértési pénzbírsággal lehet sújtani, akkor nincs helye az e rendelet szerinti eljárásnak vagy e rendelet szerinti bírság kiszabásának.

Indokolás az 2. §-hoz:

(1) A Ket. Szabályainak alapulvételével kell az e rendelet előírásait alkalmazni. Vannak olyan kérdések, amelyeket azonban a törvény nem határoz meg, ezek kiegészítésére, pontosítására van szükség, hogy a szabályok a gyakorlati alkalmazása gördülékeny legyen és ne okozzon fennakadást egy adott kérdés pontatlan szabályozása.

(2) Az eljárás lefolytatására történő hatáskör átruházását határozza meg.

(3) Fontos leszögezni, hogy az e rendelet szerinti eljárás nem csak hivatalból, hanem bejelentésre (kvázi „feljelentés” alapján) is lefolytatható, hiszen a Ket. csak a hivatalbóli vagy kérelemre történő eljárásokat nevesíti.

Indokolás az 3. §-hoz:

(1) A törvény által megállapított maximális bírságösszegek szabályozása nem egységes. Az egyes önkormányzati rendeletekben szabályozott témakörökhöz igazodik a kiszabható közigazgatási bírság felső határa, azaz nem a törvényben meghatározott maximális bírság kerül általánosan megállapításra.

(2) A Ket. helyszíni bírság kiszabására is lehetőséget biztosít, azonban a helyszíni bírság kiszabására jogosultak körét nem határozza meg, ezért ezt a rendelet szabályozza. Ugyanakkor nem minden ügyben járhat el a közterület-felügyelő és nem minden esetben van lehetősége a jegyzőnek eljárni. A helyszíni bírság összegének maximalizálására is előírást tartalmaz a rendelet, mely értelemszerűen nem lehet olyan magas, mint az eljárás lefolytatásának eredményeként kiszabásra kerülő bírság.

(3) A rendelet meghatározza, hogy mely a legalacsonyabb kiszabható bírságösszeg. Erre a végrehajtás biztosítása érdekében van szükség. A kiszabható bírságösszeg ezer forintra való kerekítése adminisztratív egyszerűsítés miatt indokolt.

(4) – (5) A Ket. előírása szerinti határidőt pontosító szabályt ír elő.

(6) A rendelet szigorúan előírja, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályait ismételten elkövető vagy mulasztást meg nem szüntető elkövető ismételt bírságolása alkalmával a korábban alkalmazott bírság összegénél magasabb bírságot kell alkalmazni, hogy a visszatartó hatás érvényesülni tudjon.

Indokolás az 4-5. §-hoz:

Önkormányzati rendeletben nem szabályozott, de a gyakorlat során előforduló közösségi együttélés alapvető szabályait határozza meg és ezek elkövetése esetére kiszabható bírságmaximumot ír elő.

Indokolás az 6-11. §-hoz:

Az egyes önkormányzati rendeleteket egészíti ki szankcionálás lehetőségeivel az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal előzetes törvényességi észrevételeinek megfelelően az alábbi módosításokat javaslom a kiküldött előterjesztés mellékletét képező rendeletalkotási javaslatban:

1. A bevezető rész az alábbiak szerint módosul:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4)
bekezdés d) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

2. A 3. alcím az alábbiak szerint módosul:

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3. Az 1. § (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:

a) elkövető: aki Esztergom Város közigazgatási területén az e rendelet 2. alcímében meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő vagy elmulasztó cselekményt megvalósítja.

4. A 3. § (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében, az 5. § (3) bekezdésében, a 6-11. §-okban:

„az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője” szövegrész

„a jegyző” szövegre módosul

5. A 12. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Esztergom, 2014. február 20.

                                                                                       Tétényi Éva

                                                                                      polgármester

Az előterjesztés készítője:

                                                                                  dr. Zakariás János

Törvényességi záradék:

                                                                                  dr. Sarkantyu L. Adrián

                                                                                       aljegyző