Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2015. (II. 11.) önkormányzati rendelete

Esztergom Város Önkormányzatának helyi építészeti örökség védelméről szóló 30/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény a 62. § (6) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény a 6/A. § (1)  bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. §    Esztergom Város Önkormányzatának helyi építészeti örökség védelméről szóló 30/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

2. §    Ez a rendelet a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba.

Romanek Etelka                                                      Dr. Sarkantyu Lajos Adrián

            polgármester                                                               aljegyző

A rendelet kihirdetve:

…………………….

Dr. Sarkantyu Lajos Adrián

aljegyző

1. melléklet

2/2015. (II.11.) önkormányzati rendelethez

Szentgyörgymező :

Andrássy utca 23.

Balassa Bálint utca 1., 2., 37.

Barkóczy Ferenc utca 15.

Dessewffy Arisztid utca 22.

Dózsa György tér 4.

Hunyadi János utca 2., 16.

Molnár sor 1., 1/a , 13.

Nagy Sándor utca 10.

Vár utca 2., 4., 6.,

48-as tér 6.

Vécsey u. 10.

Víziváros :

Berényi Zsigmond utca 10., 11., 12., 13., 14.

Katona István utca 3., 4.

Kis-Duna sétány 1., 11., 19.

Rudnay Sándor tér 21., 25., 26., 34., 38., 40., 42.

Pázmány Péter utca 34., 40.

Vár utca 2., 4., 6.

Várhegy :

Szent István tér 1., 3., 6., 8., 10.

Királyi város:

Árok u. 2.

Deák Ferenc utca 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17., 20., 25., 28., 33., 36., 38., 59.

Jókai Mór utca 5., 7., 9., 12., 17., 19.,  21., 24., 27., 32., 39.

Mikszáth Kálmán utca 2., 9., 11., 13., 28., 36.

Bajcsy-Zsilinszky utca 2., 5., 9., 25., 27., 31., 35., 39., 41., 43., 45.

Kossuth Lajos utca 9., 17., 20., 25., 33., 34., 39., 40., 42., 44., 47., 49.,50., 53., 67., 68., 71., 75.

Petőfi Sándor utca 7., 18., 23., 26., 28., 29., 30., 32., 34., 38., 50.

Rákóczi tér 1.

Sissay köz 1., 3., 5.

Széchenyi tér 2., 5., 18., 7., 20., 10.

Víztorony u. 19665. hrsz. vízmű épülete

Szenttamás:

Batthyány Lajos utca 7., 11.

Bajcsy-Zsilinszky utca 5., 9., 21., 25., 27., 31., 35., 39., 41., 43., 45.

Imaház utca 12.

Madách tér 5.

Déli városrész :

Bartók Béla út 4., 5., 8., 18., 19.

Budapesti út 1., 2., 3., 4., 10., 13.

Baross Gábor utca 3., 5., tűzoltóság, MÁV épülete

Eötvös József utca 32.

Erzsébet királyné utca 1., 3., 5., 11., 13., 21., 23., 25., 27.

Kiss János v. ezr. út 1., 3., 7., 11., 23.

Meszéna utca 4., 11., 15., 16., 17.

Budai Nagy Antal 28., 30.

Szentkirályi utca 9.

Babits u. (volt SZTK épület) 9.

Prímás-sziget:

Vámszedőház – Mária Valéria híd

Révészek kocsmája

Táncsics Mihály utca 3. – 16345 hrsz. 

Zeneiskola 

Pilisszentlélek :

Templom, iskola és óvoda épületegyüttese

Hunyadi u. 7., 30., 40., 52., 58., 62., 72.

Kálmán-forrás köz

Ifjúság u. 12., 13.

Esztergom-Kertváros :

Vasút sor – Megyeri kastély

Kenyérmező u. – Iskola épülete

Esztergom-Tábor – vasútállomás

Vízimalom u. –vízimalom épülete

Hegyvidék:

- a Vaskapui menedékház 0102. hrsz. és környezete

- Jánoskúti út 41. sz. 16101/2. hrsz. kúria, és kápolna és kereszt 16102. hrsz.

- Galagonyás út vége EMMAUS épülete 7601. hrsz. és az Orbán kápolna környezete 7562., 7563. hrsz.

- Mély út - volt egyházi nyaraló épület

2. számú melléklet

Szentgyörgymező :

Andrássy utca 23.

Balassa Bálint utca 1., 2., 37.

Barkóczy Ferenc utca 15.

Dessewffy Arisztid utca 22.

Dózsa György tér 4.

Hunyadi János utca 2., 16.

Molnár sor 1., 1/a , 13.

Nagy Sándor utca 10.

Vár utca 2., 4., 6.,

48-as tér 6.

Vécsey u. 10.

Víziváros :

Berényi Zsigmond utca 10., 11., 12., 13., 14.

Katona István utca 3., 4.

Kis-Duna sétány 1., 11., 19.

Rudnay Sándor tér 21., 25., 26., 34., 38., 40., 42.

Pázmány Péter utca 34., 40.

Vár utca 2., 4., 6.

Várhegy :

Szent István tér 1., 3., 6., 8., 10.

Királyi város:

Árok u. 2.

Deák Ferenc utca 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17., 20., 25., 28., 33., 36., 38., 59.

Jókai Mór utca 5., 7., 9., 12., 17., 19.,  21., 24., 27., 32., 39.

Mikszáth Kálmán utca 2., 9., 11., 13., 28., 36.

Bajcsy-Zsilinszky utca 2., 5., 9., 25., 27., 31., 35., 39., 41., 43., 45.

Kossuth Lajos utca 9., 17., 20., 25., 33., 34., 39., 40., 42., 44., 47., 49.,50., 53., 67., 68., 71., 75.

Petőfi Sándor utca 7., 18., 23., 26., 28., 29., 30., 32., 34., 38., 50.

Rákóczi tér 1.

Sissay köz 1., 3., 5.

Széchenyi tér 2., 5., 18., 7., 20., 10.

      1. számú melléklet**

Víztorony u. 19665. hrsz. vízmű épülete

Szenttamás:

Batthyány Lajos utca 7., 11.

Bajcsy-Zsilinszky utca 5., 9., 21., 25., 27., 31., 35., 39., 41., 43., 45.

Imaház utca 12.

Madách tér 5.

Déli városrész :

Bartók Béla út 4., 5., 8., 18., 19.

Budapesti út 1., 2., 3., 4., 10., 13.

Baross Gábor utca 3., 5., tűzoltóság, MÁV épülete

Eötvös József utca 32.

Erzsébet királyné utca 1., 3., 5., 11., 13., 21., 23., 25., 27.

Kiss János v. ezr. út 1., 3., 7., 11., 23.

Meszéna utca 4., 11., 15., 16., 17.

Budai Nagy Antal 28., 30.

Szentkirályi utca 9.

Babits u. (volt SZTK épület) 9.

Prímás-sziget :

Vámszedőház – Mária Valéria híd

Révészek kocsmája

Táncsics Mihály utcai villák 

Zeneiskola 

Pilisszentlélek :

Templom, iskola és óvoda épületegyüttese

Hunyadi u. 7., 30., 40., 52., 58., 62., 72.

Kálmán-forrás köz

Ifjúság u. 12., 13.

Esztergom-Kertváros :

Vasút sor – Megyeri kastély

Kenyérmező u. – Iskola épülete

Esztergom-Tábor – vasútállomás

Vízimalom u. –vízimalom épülete

Hegyvidék:

- a Vaskapui menedékház 0102. hrsz. és környezete

- Jánoskúti út 41. sz. 16101/2. hrsz. kúria, és kápolna és kereszt 16102. hrsz.

- Galagonyás út vége EMMAUS épülete 7601. hrsz. és az Orbán kápolna környezete 7562., 7563. hrsz.

- Mély út - volt egyházi nyaraló épület.

Esztergom Város Önkormányzatának

30/2008.(IV.24.) ör. rendelete

a helyi építészeti örökség védelméről

(Egységes szerkezetben a 37/2009.(IX.10.)*, 43/2009.(X.22.)**, 2/2015. (II.11.)***,27/2015. (XI.25.) ^4*  32/2015.(XII.21.) ^5* , 14/2016.(IV.27.) ^6* módosító rendelettel)

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő - testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltakra figyelemmel - a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett - a város és környezetének, valamint az értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében a helyi építészeti örökség védelméről a következő rendeltet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet célja Esztergom Város (a továbbiakban: város) városképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó épített és táji értékek védelme, a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, védett értékeinek fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása, továbbá a helyi védelem érdekében az általános környezeti és építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.

(2) E rendelet tárgyi hatálya a város közigazgatási területén a építészeti kulturális örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet a rendelet védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem).

(3) A város épített és táji értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a város kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.

(4) A helyi védelem feladata a városkép védelme, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások, táji értékek

- a felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése;

- a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának, hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása;

- a műemlékvédelem és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása;

- az általános környezetkultúra, esztétika szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.

(5) A településfejlesztésben, a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített és táji környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.

A helyi védelem tárgyai

2. §

A helyi védelem a következőkre terjed ki:

a) Helyi védelem alatt álló épületekre (1. sz. melléklet), amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátosságát, kultúráját, hagyományait;

b) A városkép és táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontokra (2. sz. melléklet). Ezek azok a jelentős rálátási és kilátási pontok, ahol a városképi és/vagy táji látványok feltárulása érték, s ezek fennmaradásáról gondoskodni kell;

c) A városszerkezeti jelentőségű területekre (3. sz. melléklet), ahol a terület szerkezete, úthálózata maradandó érték, ezért meg kell őrizni az egységes utcaképet, a telekosztásokat, a beépítési magasságokra, melyek városszerkezeti és várostörténeti jelentőségük miatt fontos védendő elemek;

d) Egyes védett utcaképekre (4. sz. melléklet), ahol a térfalat alkotó épületek egységes stílust, és/vagy hatásukban jelentős hangulati, esztétikai értéket képviselnek.

e) Védett beépítési vonalakra (5. sz. melléklet), ahol a beépítési vonal a folytonosság fenntartója;

f) Helyi jelentőségű köztéri képzőművészeti alkotásokra, amelyek építészeti örökségünk környezetének részei, a városkép alakításának elemei. A helyi védelem kiterjed az épületeken, építményeken már elhelyezett emléktáblákra, valamint síremlékekre, útszéli keresztekre, útmenti szobrokra, épületszobrászati alkotásokra, kerítésekre, korlátokra, épülettartozékokra (egyedi elbírálás) szerint; fasorokra, parkokra és sétányokra;

g) Az Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó  épületeket, épületegyütteseket, azok szűkebb környezetét, illetve tartozékaikat (e rendelet mellékleteiben felsoroltakat) digitális technikával feldolgozott értékvédelmi kataszterben tartja nyílván.

3. §

(1) A helyi védelem lehet:

a) Helyi területi védelem (HVt);

b) Helyi egyedi védelem (HVe).

(2) Helyi területi védelem (HVt) hatálya kiterjed:

a) A településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős

zöldterület vagy növényzet);

b) A településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép);

c) A település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes

környezet);

d) Településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) megőrzésére.

(3) Helyi egyedi védelem (HVe) hatálya kiterjed:

Az 1. sz. mellékletben található építményekre, és a hozzájuk tartozó földrészlet egészére, melyek védelmét az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében az Önkormányzat elrendeli.

(4) A helyi területi védelem alá tartozó terület határáról, követelményeiről, szabályairól, amelyek jellegzetes településszerkezeti és morfológiai történelmi folyamatosságot képviselnek, értékvizsgálat alapján helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell rendelkezni.

(5) A védett környezet a helyileg védett értékkel szomszédos azon ingatlanokra terjed ki, amelyek a védett érték érdekében megtartandók, ezek körét az egyedi védelmi eljárásban esetenként kell meghatározni.

(6) E rendelet hatálya alá tartozó védett értékek esetében a főépítész folyamatosan vizsgálja, hogy melyek javasolhatók országos műemléki védettségre.

(7) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket országos műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi védettség megszűnik.

(8) Ha valamely védett érték országos műemléki védettsége megszűnik, a főépítész a helyi védettség alá helyezésre, ha az ingokolt, javaslatot tesz.

II. FEJEZET

A védelem módja

4. §

(1) A rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt rálátási és kilátási pontokról feltáruló látványokat meg kell őrizni.

(2) Az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességeinek, hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében a város területén a 140 mBf felett építmények csak főépítészi vagy tervtanácsi véleménnyel, a látványok feltárulásának megtartásával helyezhetők el.

(3) A látvány védelme, a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében látványtervet kell készíteni a véleményezéshez.

5. §

A városszerkezeti jelentőségű területen a városszerkezet történelmi örökség, ezért az úthálózatot, a beépített területek arányát és a telekosztások jellegzetességeit meg kell őrizni. Átépítés esetén a történetileg kialakult beépítési arányokat és az eredeti telekosztás jellegét meg kell őrizni.

6. §

Védett utcaképek esetén a térfalakat alkotó épületek egységes stílusát, azok hangulati, esztétikai értékét kell megvédeni.

Ennek érdekében:

a) Az egységes épületek

- utcai traktusát lebontani csak különösen indokolt esetben lehet;

- homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzat, figyelembevételével szabad;

- színezése a védett utcakép szakaszra kiterjedő színezési terv alapján lehetséges;

b) A földszinti portálok átalakítása, színezése csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével, az a) pontban foglaltak alkalmazásával készíthető el;

c) A földszint felújítása és/vagy használatváltozása esetén az utcaképhez nem illő portálokat ki kell cserélni;

d) Cégér, cégtábla, emléktábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben készíthető, helyezhető el.

7. §

Védett beépítési vonalú területen az utcai homlokzatok esetében a történetileg kialakult beépítési vonalat az új beépítésnél is jelölni kell.

8. §

(1) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti, iparművészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni.

(2) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését. A használat azokat nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi védelem alatt álló értékeket az Önkormányzat költségén kihelyezett tábla jelzi.

(4) A tábla kihelyezését az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni.

Védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

9. §

(1) A helyi védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére hivatalból vagy valamely természetes, illetőleg jogi személynek a főépítészhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) Helyi védettségre vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv elfogadása (módosítása) egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló kezdeményezésnek minősül.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) A helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését;

b) A védelem rövid indokolását;

c) A védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, illetve telekrész, tulajdonos, használó megjelölését);

d) A védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (ezen anyagokat az Önkormányzat is elkészíttetheti, ha a kezdeményezés megalapozottnak tűnik);

e) A védendő terület esetében az annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat;

f) A védendő értékről készült fényképet;

g) A kezdeményező nevét és lakcímét (székhelyét).

(4) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

10. §

(1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást a Polgármesteri Hivatal folytatja le.

(2) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni, a főépítész bevonásával.

A védendő érték jellegétől függően műemlékvédelmi, régészeti, természetvédelmi, vagy képző- és iparművészeti lektorátusi (szükség szerint más) szakvéleményt kell beszerezni.

(3) Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a 9. § (3) bekezdés szerinti tartalommal, amelyhez csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.

(4) A helyi védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárásról az érintett érték tulajdonosát értesíteni kell.

(5) A védetté nyilvánítást, vagy a védettség megszüntetését kezdeményező képviselő-testületi előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit, valamint a Városfejlesztési Bizottság állásfoglalását.

(6) A védettséget megszüntetni akkor lehet, ha a (3) bekezdés alapján lefolytatott értékvizsgálat ezt alátámasztja.

(7) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényéről a főépítész levélben tájékoztatja a védett érték tulajdonosát és megkeresi a Földhivatalt a védetté nyilvánítás tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

A védett értékek fenntartása

11. §

A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról (rendeltetésének megfelelő használatáról), illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az Önkormányzat támogatását.

Támogatások

12. §^4* 

(1) A védett épületek felújítására, korszerűsítésére, külső és az ezzel összefüggő belső helyreállítására, a külső homlokzat meghatározó elemeinek (tagozat, párkány, horizontális és vertikális ritmus, lábazat, nyílászárók, szín, tetőforma, héjalás, építészeti részlet) leginkább megfelelő állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján az önkormányzat támogatást ad. ^5*

(2) Támogatás nem adható kötelezéssel elrendelt felújítás esetén.

(3) Támogatás mértéke

a) a helyi védelem alatt álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a, mely összeg vissza nem térítendő támogatás;

b) a helyi védett környezetben álló, de egyedi védelem alatt nem álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a, mely összeg 50%-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a kamatmentes kölcsön;

c) a Városfejlesztési Bizottság az a) és b) pontokban meghatározott arányoktól eltérhet, ha az (1) bekezdésben meghatározottak jelentős többletköltséggel járnak, továbbá, ha az egyedi védett érték területi védettséget is élvez. ^5*

(4) Mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kamatmentes kölcsön kifizetésének esedékessége a támogatott munka befejezése, melyet számlákkal kell igazolni.

(5) A támogatás megpályázásának alapja az 50%-os önerő vállalása, az önerő feletti költséget (pályázott összeg) a pályázónak kell megelőlegeznie. (Költségen minden esetben a teljes bekerülési költség értendő, mely nem foglalja magába a tervezési díjat, de tartalmazza az épület 12. § (1) bekezdésben jelzett meghatározó elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést, és a belső helyreállítások költségeit is). ^5*

(6) Hatályát vesztette. ^5*

(7) A pályázatokat a pénzügyi, a fejlesztési és a rendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében a tervezett kivitelezést megelőző év június 30-ig a Városfejlesztési Bizottság hirdeti meg és szeptember 1-ig kell benyújtani 1 példányban. ^5*

(8) Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a megvalósítani tervezett felújítás engedélyes szintű tervét, költségvetését és

aa) ha jogszabály előírja, akkor a jogerős építési engedélyét;

ab) egyéb esetben az illetékes szerv hozzájárulását.

b) az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit önként vállalják, és a pályázott összeget megelőlegezik;

c) a kivitelezés ütemezését;

d) nyilatkozatot a meghatározott nagyságú önrész vállalásáról.

(9) Hatályát vesztette. ^5*

(10) A nyilatkozattevők aláírásukkal egyben kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére. Olyan vegyestulajdonú épületnél, melyben az önkormányzat résztulajdonos, a tulajdoni hányad alapján számított hozzájárulást fizeti, mely a támogatástól elkülönített összeg.

(11) A támogatás felmondása írásbeli bejelentés alapján történik.

(12) Ha a támogatott az építkezést a megállapodásban vállalt határidőre nem tudja befejezni, írásban kérheti a támogatási összeg következő évi felhasználását. Kérelem csak egyszer adható be. A fel nem használt összeg odaítéléséről a Városfejlesztési Bizottság dönt.

13. § ^4* 

(1) A pályázatokat a Városfejlesztési Bizottság az éves költségvetést jóváhagyó testületi ülést követő hónap utolsó napjáig bírálja el.

(2) A pályázat eredményéről az igénylőket írásban értesítést kapnak.

(3) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerültek, a polgármester megállapodást ír alá a megvalósítás feltételeiről.

(4) A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok ellenőrzésére vonatkozó feladatokat, az elvégzett munka átvételét, a felmerült költségek igazolását, s azt, hogy:

a) amennyiben az elfogadott épületfelújítás a megvalósításra tervezett évhez képest az önkormányzat hibájából eltolódik, de a pályázó a meghatározott kötelezettségének eleget tett, az esetleges költségnövelés fedezetét az önkormányzat biztosítja;

b) amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt tolódik el, (késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség,), úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni;

c) a kölcsön visszafizetését annak átutalása után legfeljebb 1 évvel meg kell kezdeni. A visszafizetés max. 60 hónap alatt történik, havi egyenlő részletekben. A támogatási keretet elkülönített számlán kell kezelni.

(5) Hatályát vesztette. ^5*

(6) A támogatott az építkezés ideje alatt az önkormányzat által a kivitelezés időszakára az alábbi szöveget tartalmazó táblát köteles az épület közterület felüli oldalán jól látható módon elhelyezni: „A felújítás az önkormányzat védett épületek felújítására adott támogatásával valósul meg.

(7) Támogatott hozzájárul pályázata benyújtásával ahhoz, hogy a részére a későbbiekben megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetéséig ingatlanára elidegenítési tilalom kerüljön bejegyzésre.^5*

A városkép védelme

14. §

(1) Azokon a területeken, amelyeket a településrendezési terv erre kijelöl, meg kell őrizni a város történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét, légtérarányait, jellegzetes építészeti hangulatát, melyeket érvényre kell juttatni a helyi építési szabályzatban is.

(2) A településrendezési tervekben kell meghatározni, hogy a védett területeken milyen – elsődlegesen az ott jellemzően kialakult hagyományos megjelenésű – építőanyagok alkalmazhatók.

(3) A védett területen meg kell őrizni az ott meglévő fasorokat, még fellelhető utcabútorokat. A védett területeken nem építhetők, illetve nem helyezhetők el a város kialakult arculatát megbontó épületek, építmények, kerítések, utcaburkolatok, az egységes utcaképet zavaró utcabútorok, közmű műtárgyak, közmű felépítmények (trafóházak, lámpaoszlopok, lámpatestek) reklámok és reklámhordozók, sem a közterületen, sem a közterületről látható magánterületen.

(4) Pilisszentlélek teljes belterületén új építmény csak úgy létesíthető, meglévő építmény átalakítása, bővítése csak úgy engedélyezhető, ha az megfelel a hagyományos szlovák jellegű épített környezet formavilágának, részletképzésének, anyagfelhasználásának és színezésének.**

Védett értékekre vonatkozó építésügyi előírások

15. §

(1) A helyi védelem alatt álló épületet, illetve építményt (vagy annak védett részét) elbontani nem lehet.

(2) Az e rendelet mellékleteiben szereplő védett értékek felújítása esetén, az eredeti állapotot kell visszaállítani, illetve azt harmonikusan továbbfejleszteni. A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(3) Nem végezhető olyan építési, bontási munka, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan befolyásolja.

(4) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos jogszabályok keretei között a tulajdonos köteles a védett érték idegen részeit eltávolítani, amelynek költségei - amennyiben az idegen részek a védetté nyilvánítást követően jöttek létre - a tulajdonost, ellenkező esetben az Önkormányzatot terhelik.

(5) A helyi védelem alá helyezett védett értéken mérettől függetlenül hirdetőberendezést és hirdetményt csak úgy lehet elhelyezni, hogy az harmonikusan illeszkedjen a védett értékhez. Az építés megkezdése előtt véleményt kell kérni a főépítésztől vagy a Tervtanácstól.

(6) Egyedileg nem védett, de építészetileg védett területen álló építmény bontása csak a Városfejlesztési Bizottság jóváhagyásával lehetséges. A kérelemhez csatolni kell az önkormányzati tervtanács véleményével ellátott, műemléki tervezési jogosultsággal is rendelkező személy által készített értékvizsgálatot. ^6*

(7) Az értékvizsgálat alapja az értékvizsgálati tanulmány, amely

a) történeti, esztétikai és szerkezeti értékvizsgálati fejezetből áll;

b) a védett területen álló, de egyedileg nem védett érték elbontása esetén a (7) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl a tanulmány része a beépítési terv fejezet is, mely a terület felhasználását, a beépítés jellemző paramétereit, építészeti karakterét, jellemző tömegét és homlokzatait, a gépjárművek elhelyezését és a zöldfelület kialakítását tartalmazza. ^6*

Záró rendelkezések

16. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti örökség védelméről szóló 28/2000. (XI. 27.) KT. számú rendelete és az azt módosító 42/2005.(X.25.) esztergomi ör. rendelet 4. §-a hatályukat vesztik.

Esztergom, 2008. április 17.

Meggyes Tamás             Dr. Marosi György

  polgármester                jegyző

E rendeletet 2008. április 24. napján kihirdettem.

                                   Dr. Marosi György

                                               jegyző

* 37/2009.(IX.10.) módosító rendelet

** 43/2009.(X.22.) módosító rendelet

1. melléklet^4*  

27/2015. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK

Szentgyörgymező :

Andrássy utca 23.

Balassa Bálint utca 1., 2., 37.

Barkóczy Ferenc utca 15.

Dessewffy Arisztid utca 22.

Dózsa György tér 4.

Hunyadi János utca 2., 16.

Molnár sor 1., 1/a , 13.

Nagy Sándor utca 10.

Vár utca 2., 4., 6.,

48-as tér 6.

Vécsey u. 10.

Víziváros :

Berényi Zsigmond utca 10., 11., 12., 13., 14.

Katona István utca 3., 4.

Kis-Duna sétány 1., 11., 19.

Rudnay Sándor tér 21., 25., 26., 34., 38., 40., 42.

Pázmány Péter utca 34., 40.

Vár utca 2., 4., 6.

Várhegy :

Szent István tér 1., 3., 6., 8., 10.

Királyi város:

Árok u. 2.

Deák Ferenc utca 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17., 20., 25., 28., 33., 36., 38., 59.

Jókai Mór utca 5., 7., 9., 12., 17., 19.,  21., 24., 27., 32., 39.

Mikszáth Kálmán utca 2., 9., 11., 13., 28., 36.

Bajcsy-Zsilinszky utca 2., 5., 9., 25., 27., 31., 35., 39., 41., 43., 45.

Kossuth Lajos utca 9., 17., 20., 25., 33., 34., 39., 40., 42., 44., 47., 49.,50., 53., 67., 68., 71., 75.

Petőfi Sándor utca 7., 18., 23., 26., 28., 29., 30., 32., 34., 38., 50.

Rákóczi tér 1.

Sissay köz 1., 3., 5.

Széchenyi tér 2., 5., 18., 7., 20., 10.

Víztorony u. 19665. hrsz. vízmű épülete

Szenttamás:

Batthyány Lajos utca 7., 11.

Bajcsy-Zsilinszky utca 5., 9., 21., 25., 27., 31., 35., 39., 41., 43., 45.

Imaház utca 12.

Madách tér 5.

Déli városrész :

Bartók Béla út 4., 5., 8., 18., 19.

Budapesti út 1., 2., 3., 4., 10., 13.

Baross Gábor utca 3., 5., tűzoltóság,

Eötvös József utca 32.

Erzsébet királyné utca 1., 3., 5., 11., 13., 21., 23., 25., 27.

Kiss János v. ezr. út 1., 3., 7., 11., 23.

Meszéna utca 4., 11., 15., 16., 17.

Budai Nagy Antal 28., 30.

Szentkirályi utca 9.

Babits u. (volt SZTK épület) 9.

Prímás-sziget:

Vámszedőház – Mária Valéria híd

Révészek kocsmája

Táncsics Mihály utca 3. – 16345 hrsz. 

Zeneiskola 

Pilisszentlélek :

Templom, iskola és óvoda épületegyüttese

Hunyadi u. 7., 30., 40., 52., 58., 62., 72.

Kálmán-forrás köz

Ifjúság u. 12., 13.

Esztergom-Kertváros :

Vasút sor – Megyeri kastély

Kenyérmező u. – Iskola épülete

Esztergom-Tábor – vasútállomás

Vízimalom u. –vízimalom épülete

Hegyvidék:

- a Vaskapui menedékház 0102. hrsz. és környezete

- Jánoskúti út 41. sz. 16101/2. hrsz. kúria, és kápolna és kereszt 16102. hrsz.

- Galagonyás út vége EMMAUS épülete 7601. hrsz. és az Orbán kápolna környezete 7562., 7563. hrsz.

- Mély út - volt egyházi nyaraló épület

2. számú melléklet

A VÁROSKÉP ÉS A TÁJ VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL

FONTOS RÁLÁTÁSI ÉS KILÁTÁSI PONTOK

A VÉDETT LÁTVÁNYOK

Szentgyörgymező :

- 48-as tér Ény-i sarka; a kilátás szöge 60⁰ 

- a Dózsa György téren; a kilátás szöge 90⁰

- a Dobozi Mihály utca, Fecske utca sarka; a kilátás szöge 30⁰

Víziváros :

- Mindszenthy hercegprímás terén; a kilátás szöge 90⁰

- a Liszt Ferenc utca, Pázmány Péter utca  sarka; a kilátás szöge 180⁰

Prímás - sziget :

- a Bottyán híd Prímás-szigeti hídfője; kilátás szöge 90⁰

Várhegy :

- a Szent István téren a Bazilika hossztengelyének  meghosszabbításában; a kilátás szöge 90⁰

- a Szent István téren a Batthyány Lajos utca tengelyének elméleti meghosszabbításán; a kilátás szöge 60⁰

- a Szent István téren az 16209 és 16200/2 hrsz-ú telek között; a kilátás szöge 90⁰

- a Vár ÉNy-i bástyája mint meghatározó magassági ponton a kilátás szöge 120⁰

- a Várban a Bazilika Duna felőli homlokzatának D-i sarka  és a mellette levő múzeumépület ÉNy-i sarka között a kilátás szöge 120⁰

- a Bazilika hossztengelyében közvetlenül a főbejárat előtt a kilátás szöge 90⁰

Királyi városrész :

- az Árok utca, Kis-Duna  sétány  sarka; kilátás szöge 45⁰

- a Kiss János altábornagy utca, Rudnay Sándor tér sarka; kilátás szöge 30⁰ (a Bazilika irányába)

- Hegy-víz (platánfasor)

- Szent Anna templom

- Bazilika

- Szent Tamás-hegyi kápolna

- a Vörösmarty utca, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca sarka; a kilátás szöge 120⁰

- a Rákóczi téren, a kilátás szöge 120⁰

- a Pór Antal téren; a kilátás szöge 90⁰

- a Simor János utca, Malonyai utca sarka; kilátás szöge 30⁰ (a Szent Tamás-hegy irányába)

- a Simor János utca, Malonyai utca sarka; kilátás szöge 60⁰ (a Szerb ortodox templom irányába)

Szenttamás:

- a szenttamási Kálvária előtt; a kilátás szöge 120⁰

- a szenttamási kápolna és környezete 270⁰

- a Lépcső utca, Hegytető utca sarka; a kilátás szöge 120⁰

^- Vörösmarty utca – Bajcsy-Zsilinszky utca sarka, kilátás szöge 120⁰

Déli városrész :

- a Eötvös József utca, Táti út sarka; kilátás szöge 90⁰ (a Hősök tere irányába)

- a Táti út, Kiss János v. ezr. út sarka; kilátás 45⁰ (a Szent Anna templom irányába)

- a Jókai Mór utca, Eötvös József utca sarka; kilátás szöge 30⁰

- a Kiss János v. ezr. út, Csatai Szabó János utca sarka; kilátás szöge 30⁰

- a  Sugár út, Baross Gábor út sarka; kilátás szöge 30⁰ (a Dobogókői út irányába)

- a Sugár út, Baross Gábor út sarka; kilátás szöge 45⁰ (a Bartók Béla utca irányába).

3. számú melléklet

A VÁROSSZERKEZETI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK

Ny-on a Kis-Duna, É-on a Sánc u. - Kiss Ernő utca, ÉK-en Barkóczy F. u. - Kőrösi L. utca 5 -től Dobozi u. 1-ig hátsó telekhatárok - Iskola u., a Basa u. - Szenttamás u. - Kölcsey F. u. - Petőfi u. Honvéd u. - Terézia u. 10-20-ig, itt D-re, majd Ny-ra fordulva - Erzsébet királyné u. Meszéna u. - Sugár út - Csatay Szabó János u. és D-re fordulva a Nefelejcs u-ig, - Nefelejcs u. a Lázár Vilmos  utcáig É-ra a Pöltenberg E. u. tengelye a 13. sz.-ig - 13. sz. telekhatára az Eötvös J. u. 44. telekhatáráig - Eötvös J. u. tengelye a 39. sz.-ig - törve É-ra az üzemi terület határa - Árok u-ig -törve K-re a Kis-Dunáig - É-on végig a Duna-part.

4. sz. melléklet*

VÉDETT UTCAKÉPEK

- A Mikszáth Kálmán utca mindkét oldala az Eszperantó utcai csomóponttól a IV. Béla király utcáig.

- A IV. Béla király utca mindkét oldala a Kossuth Lajos utcai csomóponttól a Deák Ferenc utcáig, kivéve a IV. Béla király utca északi oldalát a Mikszáth K. utcától a Kossuth Lajos utcáig.

- A Deák Ferenc utca a IV. Béla király utca sarkától a Lőrinc utcáig a Deák Ferenc utca, majd Széchenyi tér mindkét oldala.

- A Bottyán János utca mindkét oldala.

- A Poór Antal tértől a Kis-Duna sétány 23. számig.

- A Szent Miklós köz (Tanács köz) mindkét oldala a 17392 hrsz-ú telek telekhatárai kivételével.

- A Lőrinc utca D-i oldala és a Kis-Duna sétány 17419, 17420, 19762/2 hrsz-ú ingatlanainak Duna felőli, illetve Lőrinc utcai oldalai.

- A Simor János utca mindkét oldala az Arany János utcától a Rákóczi térig, ott délre fordulva a Kossuth Lajos utca K-i oldala a 12. sz. házig bezárólag.

- Az Arany János utca Kossuth Lajos utca és Simor János utca közti szakaszának É-i oldala és a 17442-es hrsz-ú telek utcai oldala.

- Az 19410-es és 19425 hrsz-ú ingatlanok Petőfi utcai oldalai majd ÉK-re fordulva a  Vörösmarty utca mindkét oldala és az Imaház utca 19728, 19729, 19730, 19733 hrsz-ú telkeinek utcai frontjai.

- Bajcsy-Zsilinszky utca 19837-es és 19835-ös hrsz-ú ingatlanainak utcai frontjai.

- A 19738, 19739, 19740, 19741, 19742, 19743 hrsz-ú ingatlanok Bajcsy-Zsilinszky utca frontjai.

- A 19783, 19782, 19781, 19780 hrsz-ú ingatlanok Bajcsy-Zsilinszky utcai frontja, majd a 16321, 16318, 16317, 16316, 16315, 16314, 16313 hrsz-ú ingatlanok Pázmány P. utcai és a 16313, 16312, 16311, 16310, 16309, hrsz-ú ingatlanok Óvoda utcai frontjai.

- A Pázmány P. utca - Batthyány L. utca csomóponttól a Pázmány P. utca északi oldalán végig a 16267-es hrsz-ú ingatlanig bezárólag az utcai front.

- A Bajcsy-Zsilinszky utca - Batthyány L. utca csomóponttól a Batthyány L. utca DK oldalának utcai frontjai a 19814 hrsz-ú ingatlanig bezárólag.

- Hunyadi u. mindkét oldala, valamint a hagyományosan kialakult középen húzódó zöldsáv.

- Fecske u. mindkét oldala.