Esztergom Város Önkormányzatának

23/2016. (IX. 2.) önkormányzati rendelete az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségének rendszeréről szóló 21/2016. (VII. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségének rendszeréről szóló 21/2016. (VII. 13.) önkormányzati rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keretképzés jogszerűségének ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az érdekeltségi keretként felhasználható összegeket a zárási összesítő és az analitikus nyilvántartások összesített adatai tartalmazzák.

(3) Az érdekeltségi keret kezelésének és a kifizetések elszámolásának rendjét a jegyző szabályzatban határozza meg.

(4) Az érdekeltségi keret kezelésének szabályszerűségét a Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottság figyelemmel kíséri.”

2. §

 A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendelet kihirdetve: 2016. szeptember  2 napján.

dr. Sarkantyu Lajos Adrián

            aljegyző

Esztergom Város Önkormányzatának

21/2016. (VII. 13.) önkormányzati rendelete az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségének rendszeréről

(Egységes szerkezetben a 23/2016. (IX.2.)* önkormányzati módosító rendelettel)

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, és a  helyi  adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

1. A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed Esztergom Város Önkormányzat Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatalának adóhatáskör címzettjére és az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselőkre.

2. Az érdekeltségi keret

2. §

Az önkormányzat ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítése érdekében – a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adótartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére – az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők magas színvonalú és eredményes szakmai munkájának megbecsülésére, felelősségük növelésére a Képviselő- testület az Önkormányzat adóbevételének terhére érdekeltségi keretet hoz létre.

3. Az érdekeltségi keret forrása és mértéke

3. §

(1) Érdekeltségi keret csak abból az adónemből képezhető, amelyben a tárgyidőszakban befolyt összeg eléri – időarányosan – a tárgyévet megelőző év korrigált kivetésének a 90%-át, félévkor a 40%-át.

(2) Az  érdekeltségi  keret  összegét  a  teljesített  bevételekről  készült,  az „ONKADO”  programból készített analitikus nyilvántartás alapján kell megállapítani.

(3) Az  Önkormányzatot  megillető  adóbevétel  terhére  anyagi  érdekeltségi keretet a következő források képezik:

a) az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett és az eredményes végrehajtás révén beszedett

    adótartozás 10 %-a,

b) az adóellenőrzés során jogerősen feltárt és beszedett adóhiány 10 %-a,

c) a beszedett bírság és késedelmi pótlék 10 %-a.

(4) A felosztható érdekeltségi keret maradványa nem vihető át a következő évre.

4. Az érdekeltségi keretből való részesedés

4. §

(1) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott forrásból akkor lehet érdekeltségi keretet képezni, ha az adóalany a keret forrásául szolgáló határozattal előírt adót – a kapcsolódó járulékkal együtt – 50%-ban befizette.

(2) Az érdekeltségi keret terhére történő kifizetés naptári éven belüli együttes összege nem  haladhatja meg a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott összeget.

5. §

(1) Az érdekeltségi keret terhére történő kifizetést a mindenkori aktuális adóügyi teendők ellátásáról készített adóhatósági önértékelés alapján a jegyző javaslatára a polgármester engedélyezi, egyben meghatározza a keretből részesíthetők körét és a kifizetés keretösszegét.

(2)  Az érdekeltségi keret terhére tárgyévben két alkalommal: július 31. napjáig és december    31. napjáig kifizetés teljesíthető.

(3) Az érdekeltségi keretnek fedeznie kell a bérjellegű kifizetéseket terhelő adók és járulékok összegét.

(4) Az érdekeltségi keret terhére történő jutalék mértéke személyenként legfeljebb a teljesítési időszak utolsó hónapja szerinti egyhavi illetmény.

(5) A nyugdíjba vonuló, szülési szabadságon lévő köztisztviselő az utolsó munkában töltött napig időarányosan kaphat jutalékot. Ezen esetekben – amennyiben képződött érdekeltségi keret – a kifizetés a köztisztviselő utolsó munkanapját követő első jutalékfizetéskor esedékes.

(6) Fegyelmi eljárás, valamint fegyelmi büntetés hatálya alatt álló köztisztviselő az érdekeltségi   keret terhére jutalékban nem részesíthető.

5. Az érdekeltségi keret kezelése

6. §*

1. „(1) A keretképzés jogszerűségének ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
2. (2) Az érdekeltségi keretként felhasználható összegeket a zárási összesítő és az analitikus nyilvántartások összesített adatai tartalmazzák.
3. (3) Az érdekeltségi keret kezelésének és a kifizetések elszámolásának rendjét a jegyző szabályzatban határozza meg.
4. (4) Az érdekeltségi keret kezelésének szabályszerűségét a Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottság figyelemmel kíséri.”
5. 
   

6. Záró rendelkezések

1. §

   
   

   (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

   (2) E rendelet rendelkezéseit először a 2016. július 31-én esedékes kifizetésekre kell alkalmazni.

   (3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az Önkormányzati adóhatósági köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 54/2003 ( XI.27.) önkormányzati rendelet.

   
   

Záradék:

Elfogadta: a Képviselő –testület a 2016. július 07-i ülésén

Kihirdetve: 2016. július 13. napján.

dr. Sarkantyu Lajos Adrián

            aljegyző