Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2016 (XII.15..)

a követelések elengedésének eseteiről

EsztergomVáros Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása lapján, figyelemmel Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13.pontjában meghatározott feladatára a következőket rendeli el:

a.) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján- behajthatatlannak minősül,

b.) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,

c.) a követelés behajtható, de a behajtással kapcsolatos becsült(várható) költségek a követelés összegét elérik, vagy meghaladják,

d.) csődegyezségi megállapodás esetén,

e.) bírói egyezség keretében,

f.) az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű célmegvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.

g.) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább 1 éve nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.

(2) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet, és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

(3) A Számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje, egyedi kérelem alapján az itt megjelölt időponttól eltérő időpontban is határozhat.

bekezdés b.) pontjában foglalt kis összegű követelésről az önkormányzatnál a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézménynél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt – a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott – megalapozott döntésével mondhat le.

(2) A 2. § (1) bekezdés c.)-g.) pontjában foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során kötelesek mérlegelni a kötelezett(adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett(adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdonilapot.

(4) A követelésről- beleértve a kamatot, költséget is - részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésnek módjában is. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen: beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés.