Az Esztergomi Önkormányzat 43/2006.(VII.14.) ör. rendelete az

Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és

 szabályozási tervéről

(Egységes szerkezetben az 55/2006.(IX.22.)* 44/2008. (VI.5.)** 60/2008.(IX.11.)***, 45/2009.(XI.27.)****, 10/2011.(III.18.) 5*,22/2017. (IX.29.) ⁶, 23/2017. (X.3.)⁷ 5/2018. (III.13.)⁸ , 9/2018. (VI.22.)⁹ önkormányzati rendelettel)

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) és környéke helyi építési szabályzatáról és  szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja.

I.

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Kis-Duna sétány - Liszt Ferenc u. - Bajcsy-Zsilinszky u. - Vörösmarty u. - Kölcsey Ferenc u. - Petőfi Sándor u. - Erzsébet királyné u. - a 17734/2 hrsz. telek déli határa - Szegfű u. - Muskátli u. - Pöltenberg Ernő u. - Duna u. által határolt területre.*

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad.

(3) hatályát vesztette**

Fogalom meghatározások

2. §⁷

Épület bruttó szintterülete: Az összes építményszint bruttó (falakkal együtt mért) területe.

Galéria: Az alatta lévő használati szinttel legalább a szintterület 25  %-ának megfelelő mértékéig közös légterű szint.

Kialakult állapot:      Az építési övezeti előírásoktól eltérő, korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés.

Közhasználat céljára átadott terület: Telek - erről szóló külön szerződés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehető része.

Közkert: Közhasználatú zöldterület, melynek méretei nem haladják meg az 1 ha-t.

Magánút: Magántulajdonban és fenntartásban lévő - telek/telkek megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati járművek számára is igénybe vehető.

Mélygarázs: A terepszint illetve az épület alatt létesített garázs.

Párkánymagasság:    A tetősík alsó vonala (eresz) és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság.

Reklámhordozó:        Kizárólag reklám tartására létesített építmény, berendezés, szerkezet.

Rendeltetés: Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül.

Szabályozási szélesség: A közterület szélességi mérete.

Szabályozási vonal:   A közterületet és a korlátolt használatú területet elválasztó vonal.

Szálláshely-szolgáltató épület: Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelőotthon, kollégium, munkás- és nővérszállás, fekvőbetegek szállásépülete, szülőotthon, szociális otthon, fogadó, panzió, szálloda stb.).

Szintterületi mutató: A telken építhető összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

Vendéglátó terasz: Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér.

Zártsorú beépítés: Olyan beépítés, ahol az épületek nyílás nélküli határfalai (tűzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakoznak.

Zöldfelületi mutató: A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke.

3. §

(1) A rendelet 1. mellékletét a terület övezeti jeleit és határvonalait ábrázoló M=1:1000 méretarányú Szabályozási Tervlapok, 1/A. mellékletét az Esztergomi Királyi Város – Piac elhelyezésével összefüggő - Szabályozási terve képezik ⁸

(2) Jelen rendelet 2. melléklete az Esztergom Királyi Város – Piac elhelyezésével összefüggő – építési övezeteihez tartozó táblázatot tartalmazza.⁸

(3) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül a 3. számú melléklet az önkormányzat elővásárlási illetve kisajátítási jogával, a 4. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel érintett telkek jegyzékét tartalmazza.⁶

A Szabályozási Terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei

4. §

(1) A Szabályozási Tervben (a továbbiakban: SZT) szereplő kötelező érvényű jelölések tartalmi előírásait be kell tartani. A kötelező erejű elemek módosítása a tervek illetve jelen rendelet módosításához kötöttek.

(2) A SZT-en kötelezőnek kell tekinteni:

a)  szabályozási vonalat, szabályozási szélességet,

b)   építési övezetet, övezet besorolását, határát,

c)   építési vonalat,

d)   építési hely határát terepszint alatt és felett,

e)   be nem építhető terület határát,

f)   közhasználat céljára átadott/átadandó terület határát,

g)   bontandó épület/épületrész jelölését,

h)   bontandó épület jelölését,⁶

i)    kötelező megszüntető jelet,

j)    csatlakozó párkányvonal magasságától való lehetséges eltérés mértékét,

k)   hatályát vesztette,⁶

l)    hatályát vesztette,⁶

m)  emeletvisszabontási kötelezettséget,

n)   hatályát vesztette,⁶

o)   megőrzendő faegyed-, fasor jelölését,

p)   elővásárlási joggal érintett területet,

r)    kilátásvédelem jelölését,

s) ⁸  kisajátítási joggal érintett terület.

(3) A SZT kötelező érvényű, más jogszabályban meghatározott elemei (1., 2., 3. számú függelék):

országos védelem:

a)   műemléki jelentőségű terület,

b)   műemléki környezet területe,

c)   műemlék, műemléki védettség alatt álló objektum,

d)   kiemelten védett régészeti lelőhely területe,

e)   általános védelem alatt álló régészeti lelőhely területe.

helyi védelem:

f)   hatályát vesztette,⁶

g)   hatályát vesztette.⁶

(4) Hatályát veszette. ⁷

(5) Hatályát veszette. ⁷

(6) Hatályát veszette. ⁷

(7) Hatályát vesztette^.6

Az építési munka végzése és más jogszabályban nem említett,

engedélyhez kötött építési munkák köre

5. §

(1) hatályát vesztette**

(2) Hatályát veszette. ⁷

(3) Hatályát veszette. ⁶

(4) hatályát vesztette**

(5) hatályát vesztette**

(6) hatályát vesztette**

(7) hatályát vesztette**

(8) hatályát vesztette**

(9) hatályát vesztette**

(10) hatályát vesztette**

(11) Hatályát veszette. ⁷

II.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Területfelhasználás

6. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint:

a)   beépítésre szánt területre és

b)   beépítésre nem szánt területre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A beépítésre szánt terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint az alábbi fő terület-felhasználási egységekbe tagozódnak,

a)   kisvárosias lakóterületek - Lk

b)   kertvárosias lakóterületek - Lke

c)   településközpont vegyes területek - Vt

d)   központi vegyes területek – Vk**

(4) A beépítésre nem szánt terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint az alábbi fő terület-felhasználási egységekbe tagozódnak:

a) közlekedési területek,

b) közműterületek,

c) zöldterületek, zöldfelületek.**

Beépítés, az építési hely meghatározása

7. §

(1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően lehet.

(2) Telken belül épületet elhelyezni, a Építési Szabályzatban meghatározott, illetve a SZT-en megadott és irányadó jelleggel kezelendő építési hely figyelembevételével lehet. Az építési telek beépíthető részét a SZT, az építési övezetekre vonatkozó előírások illetve az OTÉK oldal-, hátsókertre, épületek közti legkisebb távolságra vonatkozó megkötései határozzák meg.**

(3) A lakóövezetek közül az Lk-1 és az Lk-3 építési övezetekben az építési hely a hátsó telekhatárig terjed, egyéb lakóövezetben vagy a SZT-en jelölt (be nem építhető terület határa) vagy az OTÉK által meghatározott hátsókertet kell biztosítani. A közterülettel párhuzamos módon megosztott telkek esetében a hátsókert meghatározása a legbelső telekre vonatkozik.

(4) A Településközpont vegyes építési övezetekben, ha a SZT be nem építhető területet nem jelöl és építési helyet sem ad, úgy az építési hely a hátsó telekhatárig terjed, azaz a telek teljes területe építési helynek minősül. ⁸

(5) Az építési vonal minden esetben a telek közterületi homlokvonalán van, kivéve ha azt a kialakult állapot indokolja: Kis-Duna sétány 36. (hrsz.: 17072), 37. (hrsz.: 17071), 38. (hrsz.: 17068), 39. (hrsz.: 17076), 40. (hrsz.: 17066), 41. (hrsz.: 17063), 42. (hrsz.: 17062), Deák Ferenc u. 47. (hrsz.: 17059) számú ingatlan Kis-Duna sétány felőli oldala illetve ahol a SZT másképp nem rendelkezik.

(6) Ahol a SZT-en jelölt építési helyen építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint lehet az épületet elhelyezni vagy bővíteni az építési helyen belül.

(7) Hatályát vesztette.⁶

(8) Hatályát vesztette.⁶

(9) Hatályát vesztette.⁶

(10) Hatályát vesztette.⁶

(11) Hatályát vesztette.⁶

(12) Tetőtérben csak egy szint alakítható ki (rendeltetési egységen belül galéria létesíthető). Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása az építési övezet paramétereinek betartásával megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték, de a tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépheti túl az övezetben megengedett telkenkénti lakásszámot.⁶

(13) Hatályát vesztette.⁶

(14) A tömbfeltárások kivételével ‑ utcafronti telekösszevonás esetén a történeti telekstruktúrát térben megjelenítő homlokzati ritmus megőrzendő, az eredeti telekosztásnak megfelelő számú, az épülethomlokzatot osztó/tagoló hangsúlyos kapuzatok alakítandók ki és az összevont telken is az eredeti telekosztásnak megfelelő módon kell az épületeket elhelyezni, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg. ⁷

(15)  Telek utcával párhuzamos belső telekhatárral, az Esztergom Királyi Város – Piac elhelyezésével összefüggő – területének kivételével, nem osztható meg. A telek közterületre merő-leges módon a műemléki jelentőségű területen nem, egyéb helyen csak akkor osztható meg, ha mindkét új telek területe és telekhatár méretei megfelelnek az adott építési övezet vonatkozó előírásainak. ⁸

(16) E rendeletben meghatározott építménymagasságnál az épület legfeljebb 1,5 m-rel alacsonyabb lehet.

Az építés egyéb feltételei, a telekhasználat korlátai

8. §

(1) Az építési telek beépítésének, használatának megfelelő gépkocsi tárolást új építés, bővítés és építmény rendeltetés-megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni.

Meglévő épületben a gépkocsi tárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha így a parkolás telken belül nem biztosítható. ⁷

(2)  Hatályát vesztette.⁶

(3) Hatályát veszette. ⁷

(4) A terület építési övezeteiben nem helyezhető el önálló kiskereskedelmi célú építmény, lakókocsi, fóliasátor.

(5) Hatályát veszette. ⁷

III.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK  ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek építési övezetei

A kisvárosias lakóterületek (Lk) építési övezeti előírásai

9. §

(1) A kisvárosias lakóterületek építési övezetei:

a)   Lk-1: zártsorú, oldal- és hátsó-telekhatáros beépítésű kisvárosias építési övezet, (sűrű beépítettségű, földszintes, jellemzően középtelkes terület) közterület felől zártsorú, északi (kialakult oldali) udvari telekhatárán illetve hátsó telekhatárán beépíthető.

b)   Lk-2: zártsorú, oldalhatáros beépítésű, hátsókertes kisvárosias építési övezet, (közepes illetve változó beépítettségű, heterogén telekméret-struktúrájú földszintes terület) közterület felől zártsorú, északi (kialakult oldali) udvari telekhatárán beépíthető, 6,0 m-es illetve SZT szerinti hátsókert biztosítandó.

c)   Lk-3: zártsorú, oldalhatáros beépítésű kisvárosias építési övezet, (sűrű beépítettségű, földszintes, aprótelkes terület) közterület felől zártsorú, északi/keleti (kialakult oldali) udvari telekhatárán a hátsó telekhatár vonaláig beépíthető.

d)   Lk-4: zártsorú, oldalhatáros beépítésű kisvárosias építési övezet, (heterogén beépítettségű és telekméret-struktúrájú, földszintes, vegyes tetőidomú terület) közterület felől zártsorú, északi/keleti (kialakult oldali) udvari telekhatárán a SZT szerinti mélységig, de legalább 6,0 m hátsókert biztosításával beépíthető.

e)   Lk-5: zártsorú, építési hely szerinti földszintes, kisvárosias építési övezet, (új telekosztás földszintes utcai környezetben, iparterület helyén) közterület felől zártsorú, építési hellyel meghatározott beépítés.

f)   Lk-6: zártsorú/szabadonálló emeletes kisvárosias építési övezet (új utcanyitás-menti, telekvég-átosztással kialakítható lakóterület) saroktelkeken zártsorú jellegű, köztes telkeknél szabadonálló, építési hellyel meghatározott beépítés.

g)   Lk-7: szabadonálló/csoportos emeletes kisvárosias építési övezet, (új telekosztás hangsúlyos városszerkezeti helyen, iparterület helyén) szabadonálló vagy csoportos, építési hellyel meghatározott beépítés.

h)   Lk-8: zártsorú/szabadonálló emeletes kisvárosias építési övezet, (új telekosztás hangsúlyos városszerkezeti helyen, iparterület helyén) saroktelkeken zártsorú jellegű, köztes telkeknél szabadonálló, építési hellyel meghatározott beépítés.

i)    Lk-0: szabadonálló, kialakult földszintes kisvárosias építési övezet, Honvéd u.-i óvoda.

(2) A kisvárosias építési övezetekben a:

a)   beépítés módját,

b)   megengedett legnagyobb beépítés mértékét,

c)   kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

d)   legkisebb kialakítható telekméreteket,

e)   telken építhető épület építménymagasságának legnagyobb értékét,

f)   hatályát veszette⁷

az 2. számú melléklet 1. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

(3) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a)   lakóépület,

b)   szálláshely-szolgáltató épület,

c)   a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)   egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális célú épület,

e)   nem zavaró hatású kézműipari épület.

(4) Az építési övezetekben elhelyezhető lakások száma:

a)   hatályát veszette. ⁷

b)   Az Lk-6, Lk-7 és Lk-8 jelű építési övezetben az elhelyezhető lakások száma az építési övezetre vonatkozó megkötések betartásával határozható meg.

(5) A fő-rendeltetésű lakóépületen belül, önálló rendeltetési egységként elhelyezhető hasznosítások:

a)   a (3) bekezdés b)-e) pontban meghatározott funkciók,

b)   irodai funkciók.

(6) A (3), (5) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára új épület vagy új rendeltetési egység az építési övezet területén nem létesíthető. Meglévő épület/épületrész, rendeltetési egység a (3), (5) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára - a gépkocsi tárolás kivételével - át nem alakítható.

(7) Az Lk-1, Lk-2, Lk-3 és Lk-4 jelű építési övezetekre az 1. számú táblázatban meghatározott legnagyobb építménymagasság értéket (4,5 m) magasabb párkányvonalú csatlakozó földszintes épület esetén úgy kell alkalmazni, hogy az új épület építmény- és párkánymagassága legfeljebb a csatlakozó földszintes szomszédépület megfelelő paraméterei mértékéig növelhető, de az alacsonyabb szomszéd felé nem létesíthető 1,0 m-nél magasabb takaratlan tűzfal. ⁷

(8) Az építési övezetben a melléképítmények közül nem helyezhető el:

a)   kirakatszekrény,

b)   siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

3. húsfüstölő, jégverem,
4. állatkifutó, trágyatároló,

e)   hatályát veszette. ⁷

A kertvárosias lakóterületek (Lke) építési övezeti előírásai

10. §

(1) A kertvárosias lakóterületek építési övezetei:

a)   Lke-1:  szabadonálló beépítésű, földszintes, előkertes kertvárosias építési övezet (meglévő/részben új telekosztású terület az iparterület helyén).

b)   Lke-2:  ikresen csatlakozó beépítésű, földszintes, utcavonali beépítésű kertvárosias építési övezet.

(2)  A kertvárosias építési övezetekben a:

a)   beépítés módját,

b)   megengedett legnagyobb beépítés mértékét,

c)   kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

d)   legkisebb kialakítható telekméreteket,

e)   hatályát veszette ⁷

a 2. számú melléklet 1. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni.

(3) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a)   legfeljebb 2-lakásos lakóépület,

b)   szálláshely-szolgáltató épület,

c)   a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)   egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális célú épület,

e)   nem zavaró hatású kézműipari épület.

 (4) A (3) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára új épület vagy új rendeltetési egység az építési övezet területén nem létesíthető. Meglévő épület/épületrész, rendeltetési egység a (3) bekezdésben fel nem sorolt hasznosítások és tevékenységek céljára - a gépkocsi tárolás kivételével -át nem alakítható.

(5) Az építési övezetben a melléképítmények közül nem helyezhető el:

a)    kirakatszekrény,

b)   siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

3. húsfüstölő, jégverem,
4. állatkifutó, trágyatároló,

e)    hatályát veszette. ⁷

A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeti előírásai

11. §

(1) A Vt jelű építési övezetek területe több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó, települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt jelű építési övezetek területén elhelyezhető:

a)   lakóépület,

b)   igazgatási épület,

c)   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

d)   közösségi épület,

e)   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f)   sportépítmény,

g)   parkolóház, mélygarázs.

(3)       Az Vt jelű építési övezetek területén a megengedett főrendeltetésű épületeken belül önálló rendeltetési egységként:

a)   vendéglátói,

b)   kiskereskedelmi,

c)   irodai,

d)   szolgáltatási,

e)   igazgatási, kulturális, művelődési, oktatási célú,

f)   szórakoztatási,

g)   egészségügyi, szociális, egyházi,

h)   sportcélú,

i)    nem zavaró hatású kézműipari,

j)    lakás

rendeltetési egységek is elhelyezhetők.

(4) A Vt jelű építési övezetek területén nem helyezhető el:

a)   üzemanyagtöltő,

b)   nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

c)   termelő kertészeti építmény.

(5) A Vt jelű építési övezetek területén a melléképítmények közül elhelyezhetők:

a)   hatályát veszette⁷

b)   hatályát veszette ⁷

c)   zászlótartó oszlop.

(6) A településközpont vegyes területek építési övezetei:

a) Vt-M és VT-M/1: zártsorú, földszintes/emeletes, jellemzően jelentős történeti értékű beépítésű építési övezet, a Vt-M/1 övezetek 100% beépítésűek lehetnek. ⁷

b)   Vt-1: zártsorú, emeletes/emeletessé váló beépítésű építési övezet.

c)   Vt-2, Vt-2* és VT-2/1: zártsorú, földszintes, jellemzően történeti értékű beépítésű építési övezet. ⁸

d)   Vt-3: zártsorú, emeletes/emeletessé váló beépítésű építési övezet.

e)   Vt-vkp1: zártsorú jellegű, városközponti, többemeletes, kialakult beépítésű építési övezet.

f)   Vt-vkp2: zártsorú, városközponti, kialakítandó, többemeletes beépítésű építési övezet.

g)   Vt-FF a Fürdő szálló fejlesztés térsége

A fejlesztés térsége négy alövezetből áll.**

Vt-FF/1 alövezet:⁷

Vt-FF/2 alövezet:

Az övezet  építési helye csatlakozik a műemlék Gőz- és kádfürdő épületekhez, annak lebontott traktusának helyén, mintegy rekonstrukcióként épül meg.

Vt-FF/3 alövezet:

A SZT-ben is szereplő, az elpusztult uszoda helyén létesül, kiegészíthetően a nyitott medence felé.

Vt-FF/4 alövezet:

A Vt-FF/1 és a Vt-FF/3 alövezetek építési helyeinek összekötését biztosítja.**

i)    Vt- P/K: a piactér kaszárnyaépületeinek építési övezete.

j)    Vt-P/P: a piactér piaci hasznosítású építési övezete.

k)   Vt- P/KK: a piactér nem beépített, közkerti funkciójú építési övezete.

l)    Vt-T: az Árok u.-i északi hídfő zártsorú jellegű, emeletes beépítésű építési övezete.

m)  Vt-KT: a Kerektemplom (Szent Anna templom) építési övezete.

n)   Vt-MI: a Mindszenty Iskola építési övezete.*

o)   Vt-4: zártsorú, emeletes beépítésű övezet. A szabályozási terven a közlekedési célú közterület területén, „emeleti szinten igénybe vehető építési hely”-ként jelzett terület az építési övezetbe tartozó épület emeleti szinti épületbővítésére igénybe vehető. ⁸

p) Vt-P: térségi jelentőségű piac építési övezete. ⁸

Vt-TF: a Széchenyi tér – Kis-Duna part tömbbelső feltárás. A beépítés feltétele a terület régészeti feltárása, a bontandó épületek építészettörténeti kutatása.⁶

(7) A településközpont vegyes építési övezetekben a:

a)   beépítés módját,

b)   megengedett legnagyobb beépítés mértékét,

c)   megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítési mértékét,

c)   kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

d)   legkisebb kialakítható telekméreteket,

e)   telken építhető épület építménymagasságának legnagyobb értékét,

f)   a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét

a 2. számú melléklet 3. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni.

(8) A 2. számú melléklet 3. számú táblázata  Vt-1 és Vt-1* jelű építési övezetei "kiegészítő rendelkezései" a következőkkel együtt alkalmazandók: a megadott építmény- és párkánymagasságok legfeljebb 15,0 m mélységben alkalmazhatóak (sarokház esetében a szélesebb közterület felől), egyéb építési helyeken az építménymagasság legfeljebb 5,0 m. Kivételt képez a Kis-Duna sétány 15-16. és a Széchenyi tér 18-20., ahol a kialakult állapotok, a telekméretek miatt: 6,5 m illetve a Kossuth Lajos u. 14-18., ahol a SZT-en jelölt telekvégeken legfeljebb 6,5 m.⁶

(9) A Vt-2* jelű építési övezetekre a 2. számú melléklet táblázatában meghatározott legnagyobb építménymagasság-értéket, magasabb párkányvonalú csatlakozó földszintes épület esetén, úgy kell alkalmazni, hogy az új épület építmény- és párkánymagassága legfeljebb a csatlakozó földszintes szomszéd épület megfelelő paraméterei mértékéig növelhető, de az alacsonyabb szomszéd épület felé nem létesíthető 1,0 m-nél magasabb takaratlan tűzfal. ⁸

A központi vegyes területek (Vk) építési övezeti előírásai

12. §

(1) A központi vegyes területek építési övezetein több önálló rendeltetési egységet magába foglaló központi (regionális, megyei, országos) oktatási intézmények épületei helyezhetők el.

(2) A Vk jelű építési övezetek területén elhelyezhető:

a)   egyházi, oktatási, szociális épület,

b)   szálláshely-szolgáltató épület,

c)   kulturális épület,

d)   sportépítmény.

(3) A Vk jelű építési övezetek területén a megengedett főrendeltetésű épületeken belül önálló rendeltetési egységként

a)   vendéglátói, kiskereskedelmi, szolgáltatási,

b)   irodai,

c)   kulturális, művelődési, oktatási célú,

d)   szórakoztatási,

e)   egészségügyi, szociális, egyházi,

f)   sportcélú,

g)   nem zavaró hatású kézműipari,

h)   lakás

rendeltetési egységek is elhelyezhetők.

(4) A Vk jelű építési övezetek területén nem helyezhető el

a)   üzemanyagtöltő állomás,

b)   nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

c)   termelő kertészeti építmény,

d)   parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára.

(5) A Vk jelű építési övezetek területén a melléképítmények közül elhelyezhetők:

a)   hatályát veszette ⁷

b)   hatályát veszette ⁷

c)   zászlótartó oszlop.

(6) A központi vegyes területek építési övezetei:

a)   Vk-BJ: zártsorú, emeletes beépítésű, jelentős történeti értékű épületállományú, központi oktatási intézmény építési övezete.

b)   Vk-FG: zártsorú, emeletes beépítésű, jelentős történeti értékű épületállományú, központi oktatási intézmény építési övezete.

c)   Vk-P: zártsorú, emeletes beépítésű központi oktatási intézmény építési övezete.

(7) A központi vegyes építési övezetekben a:

a)      beépítés módját,

b)   megengedett legnagyobb beépítés mértékét,

c)   megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítési mértékét,

c)   kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

d)   legkisebb kialakítható telekméreteket,

e)   telken építhető épület építménymagasságának legnagyobb értékét,

f)   hatályát vesztette ⁷

a 2. számú melléklet 4. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni.

A különleges intézményterület (Ki) építési övezeti előírásai

13. §

Hatályát vesztette**

IV.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

A beépítésre nem szánt területek övezeti tagolódása a területen

14. §

A beépítésre nem szánt területek az alábbi fő terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek előírásait a 15-16. §-ok tartalmazzák:

a)   közlekedési területek,

b)   közműterületek,

c)   zöldterületek, zöldfelületek.

Közlekedési területek

15. §

(1)  Hatályát vesztette. ⁶

(2) A közutak elhelyezése céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani:

a)   kiszolgáló utak                             14,0 m

b)   vegyes használatú utcák                5,0m

c)   gyalogutak                                     4,0m.

 Az előírás »Közhasználat céljára átadott vagy átadandó terület « közterületté minősítésére nem vonatkozik.⁸

(3) A közlekedési területek új szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a SZT rögzíti.

(4) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.

(5) Hatályát vesztette. ⁶

(6) A parkolási igényeket minden új építés esetén telken belül kell kielégíteni, figyelembe véve az önkormányzat vonatkozó hatályos rendeletét.**

Zöldterületek

16. §

(1) Hatályát veszette. ⁷

(2) A Közkert (Z-KK), 1 ha-nál kisebb zöldterület, amelyen elhelyezhető pihenést, testedzést szolgáló építmény, sétaút, vízarchitektúra, köztéri szobor.

(3) Hatályát veszette. ⁷

V.

Közterületek előírásai

Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések

17. §

(1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni.

(2) A SZT-ben a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemeket a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók.

(3) Hatályát vesztette.⁶

(4) Hatályát vesztette.⁶

(5) Hatályát vesztette.⁶

Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások

18. §

(1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. ⁷

(2) Hatályát veszette. ⁷

(3) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározottak szerint növelhető.

(4) Közhasználat céljára átadott területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan

19. §

(1) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthető.

(2) Hatályát vesztette.⁶

(3) Hatályát veszette. ⁷

(4) Hatályát vesztette.⁶

Rendelkezések a közterületi hirdető-berendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan

20. §⁶

Hatályon kívül helyezve

Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyak kialakítására

21. §

1. Hatályát vesztette.⁶

(2). Hatályát vesztette.⁶

(3) Hatályát vesztette.⁶

(4) Hatályát veszette. ⁷

(5) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetőleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani. A (4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetőleg az azzal szomszédos 10,0 m-es teleksávban nem engedhető meg. Önálló bankjegy-automata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhető el.

(6) Hatályát vesztette.⁶

Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések

22. §

(1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott időszakokban szabad, a közterület tulajdonosának engedélyével.

(2) Hatályát veszette. ⁷

(3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetők, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani.

VI.

infrastruktúra, közműellátás és hálózatok előírásai

A beépítés külső-közmű feltételei

23.  §

(1) A területen csak teljes közművesítettségű telken szabad épületet elhelyezni.

(2) Hatályát veszette. ⁷

(3) Hatályát veszette. ⁷

A közművek általános előírásai

24. §

(1) Hatályát veszette. ⁷

(2) Hatályát veszette. ⁷

(3) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol lehetséges, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, azok felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(6) Hatályát vesztette.⁶

Ágazatonkénti közmű előírások

Vízellátás

25. §

(1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték-hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.**

(2) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz szükséglet meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz-ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, a mértékadó tűzszakasz nagyságának csökkentésével illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés

26. §

(1) A szennyvizek szikkasztása nem megengedhető.

(2) A területen a meglevő egyesített rendszerű hálózat szétválasztását kell szorgalmazni, ahol az adottságok azt lehetővé teszik, elválasztott rendszerű (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell építeni.

(3) Új épületekből és az átépítésre kerülő építményekből kivezetett szenny- és csapadékvizek elvezetésére külön szennyvíz- és külön csapadékvíz bekötőcsatornákat kell építeni, még akkor is, ha jelenleg egyesített rendszerű csatornába kötnek be.

(4) Az ingatlanok területéről kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(5) A régi Kis-Duna parti egyesített rendszerű, üzemen kívüli főgyűjtő állapotának felülvizsgálata szükséges.

(6) A 20 illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló-felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

Folyószabályozás, árvízvédelem

27. §

(1) A Kis-Duna jobbparti I. rendű árvízvédelmi töltésének ártéri és mentett oldali töltéslábától számított 10,0 m szélességű sávot mindaddig szabadon kell hagyni az árvízvédelmi és a karbantartási szakfeladatok ellátására, amíg a létesítmény árvízvédelmi fővonalként funkcionál.

(2) Hatályát vesztette.⁶

Villamosenergia-ellátás

28. §

(1) A még meglevő földfeletti vezetésű, közép-, kisfeszültségű villamosenergia-ellátási hálózatok és a közvilágítási hálózatok fennmaradásáig biztosítani kell a vezetékek nyomvonalát és biztonsági övezetét. Az áthelyezésre javasolt Pöltenberg utcai iparterület 35 kV feszültségszintű villamosenergia-betáplálását meg kell szüntetni, az új fogyasztókat már 20 kV-os feszültségszintről kell ellátni.

(2) Hatályát veszette.⁷

(3) A tervezett házas-transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. Az állomások megközelítését és a hozzáférhetőséget biztosítani kell.

(4) Hatályát veszette. ⁷

(5) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad.

Földgáz és hőenergia ellátás

29. §⁶

Hatályát vesztette.

Elektronikus hírközlés, kábel TV

30. §

(1) Hatályát veszette. ⁷

(2) Új vezetékes hírközlési és kábel TV hálózatot engedélyezni és megépíteni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(3) Amennyiben a térségben a meglevő épületekre telepített rádiótelefon hírközlési bázisállomásokból és az önálló antennatornyokból a lefedettség nem biztosítható, akkor:

a) a Királyi város műemléki környezetén kívüli építmények tetején illetve a város magasabb fekvésű részein történjen új bázisállomás elhelyezése; az épület tetejére felszerelt tervezett bázisállomás és önálló antennatorony az illetékes tervtanács véleménye alapján állítható fel.**

b)   hatályát veszette. ⁷

VII.

Környezet- és természetvédelmi szabályok

A zöldfelületek általános védelme

31. §

(1) Hatályát vesztette.⁶

(2) Helyi védettségű fasorok valamint országos védelem alatt álló zöldfelületek esetén az értékek megőrzése érdekében évente intézkedési tervet kell készíteni a fapótlás, termőhely-javítás, növényvédelem, fenntartás feladatainak meghatározásával.

(3) Hatályát vesztette.⁶

(4) Fák kivágása a területen csak fakivágási engedély birtokában végezhető.

(5) Azokban az építési övezetekben, ahol nagy zöldfelülettel rendelkező be nem építhető belső tömbök találhatóak (Vt-M, Vt-1, Vt-3 Lk-2, Lk-3, Lk-4), a telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-ére minimálisan egy nagy lombos fa telepítését kell biztosítani.

(6) Hatályát vesztette.⁶

(7) Homlokzatokra futó növényzet alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatóiba 6,0 m magasságig a homlokzat területének 25  %-a számítható be zöldfelületként, ha a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága min. 4,0 méter, és gyökérzetüknek minimálisan 1 m3, sérüléstől és áttaposásától mechanikailag védett (növényrács, védőrács stb.) ültető gödör áll rendelkezésre.

(8) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetőek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegű lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre.

(9) Hatályát vesztette.⁶

(10) hatályát vesztette**

(11) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelméről szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak.

Környezetvédelem

32. §

(1) Hatályát veszette. ⁷

(2) A területen a sűrű beépítettség miatt avart égetni tilos. A kerti hulladékok helyben történő komposztálása engedélyezhető, ellenkező esetben gondoskodni kell azok komposztálóhelyre történő elszállításáról.

(3) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítés, földmű építés stb.) végzése során biztosítani kell:

1. a kitermelt (megmozgatott) föld lehetőség szerint földterületen belüli, ártalommentes elhelyezését vagy máshol történő felhasználását,
2. a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.),
3. az előzetesen feltételezhetően szennyezett, megmozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését.

(4) Lakossági hulladékgyűjtő konténerek Z-KK övezetben nem helyezhetők el.

VIII.

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

A régészeti örökség védelme

33. §

(1) A 1. számú függelék a kiemelten védett régészeti lelőhelyek és az általános védelem alatt álló régészeti lelőhelyek területeit tartalmazza.

(2) Hatályát veszette. ⁷

Építészeti örökség védelme

34. §

Hatályát veszette. ⁷

Zöldfelületi értékvédelem

35. §

(1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő.

(2) Hatályát vesztette.⁶

(3) Hatályát veszette. ⁷

(4) Hatályát vesztette**

IX.

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA

Kilátásvédelem

36. §

(1) Hatályát vesztette**

(2) A kelet-nyugati irányú utcáknál a hegy - víz (platánfasor), az észak-déli irányú utcáknál a Szent Anna templom, a Bazilika és a Szent Tamás-hegyi kápolna távlati látványának megőrzését kell biztosítani.

Az épületek tetőhéjalására, homlokzatszínezésére vonatkozó rendelkezések

37. §

(1) Hatályát vesztette.⁶

(2) Hatályát vesztette.⁶

(3) Hatályát vesztette.⁶

(4) Hatályát veszette. ⁷

(5) Hatályát vesztette.⁶

(6) Hatályát vesztette.⁶

(7) Hatályát veszette. ⁷

(8) Homlokzatfestéssel, homlokzat átalakítással járó felújítás esetén a munkák idejére a tulajdonos(ok), bérlő(k) valamennyi táblát és szerelvényt kötelesek az épület faláról eltávolítani.

(9) Hatályát vesztette.⁶

Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések

38. §

Hatályát veszette. ⁶

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre vonatkozó általános rendelkezések

39. §

(1) Hatályát veszette. ⁶

(2) Hatályát vesztette 5*

(3) Hatályát vesztette 5*

(4) Hatályát vesztette.⁶

(5) Hatályát vesztette.⁶

(6) Hatályát vesztette.⁶

(7) Hatályát veszette. ⁶

(8) Hatályát vesztette.⁶

(9) Hatályát vesztette.⁶

(10) Hatályát vesztette.⁶

(11) Hatályát vesztette.⁶

(12) Hatályát vesztette.⁶

(13) Hatályát vesztette.⁶

(14) Felhagyott felirat, hirdető-berendezés eltávolításáról, a homlokzat szükség szerinti helyreállításáról annak létesítője vagy az érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(15) Hatályát vesztette.⁶

A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai berendezések

40. §

(1) Hatályát vesztette.⁶

(2) Hatályát vesztette.⁶

(3) Hatályát vesztette.⁶

(4) Hatályát vesztette.⁶

(5) Hatályát vesztette.⁶

(6) Az épület közterületi homlokzatán a (5) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani.

Az épületek földszintjére és a kerítésekre vonatkozó előírások

41. §

Hatályát vesztette.⁶

X.

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Kiszolgáló épületekre vonatkozó előírások

42. §

(1) Ahol azt az övezeti előírások lehetővé teszik, megengedett a főrendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése.

(2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át.

(3) Meglévő épületben a járműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható.**

(4) Hatályát vesztette.⁶

(5) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,5 m-nél nagyobb.

Kerti víz- és fürdőmedencékre vonatkozó előírások

43. §

(1) Kerti vízmedence legfeljebb 2,0 m³ űrméretű lehet, és csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható.

(2) Hatályát veszette. ⁷

Terepszint alatti beépítésre és terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások

44. §

(1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó:

1. az épület alatti pinceszint és
2. az épületen túlnyúló pinceszint és
3. az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény
   szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe.

(2) Az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t.

Kereskedelmi építményekre vonatkozó

előírások

45. §

Hatályát vesztette.⁶

XI.

SAJÁTOS  JOGINTÉZMÉNYEK

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

46. §

(1) hatályát vesztette**

(2) hatályát vesztette**

(3) hatályát vesztette**

(4) hatályát vesztette**

(5) Az Önkormányzat a 3. számú mellékletben felsorolt, tulajdonában nem lévő, kisajátítással érintett ingatlanokra a kisajátítási eljárás befejezéséig építési tilalmat rendel el a település fejlesztése (útkorszerűsítés) céljából.**

(6) Hatályát veszette. ⁷

(7) Az Önkormányzat a 4. számú mellékletben felsorolt terület ingatlanaira beépítési kötelezettséget rendel el a (8) bekezdés szerinti feltételekkel.

(8) Amennyiben a 4. számú mellékletben megnevezett terület közterületei mentén a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő és a telek homlokvonalától számított 15,0 m-es sávban álló főrendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 2 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy a két éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutás napjától számít.

(9) A 4. számú melléklet 1. számú táblázata szerinti utcai főépület-hiányos telkeket jelen rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belüli beépítési kötelezettség terheli.

(10) Új telek alakítása esetén a telket a földhivatali bejegyzést követő 2 éven belül beépítési kötelezettség terheli.

(11) Az Önkormányzat helyreállítási kötelezettséget rendel el az 5. számú mellékletben megnevezett területen  közterületről látható homlokzat/ok/ra vonatkozóan a következő feltételekkel:

1. ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül el kell végezni,
2. ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt két éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül el kell végezni,
3. ha az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyreállítási kötelezettség hatályát veszti, és ez esetben az (7)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(12) Az Étv. 8.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek érvényesítése, valamint jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Étv. 25. § (1) bekezdése értelmében Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg:

• közparkok kialakítása, Zkp területe,
• a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok esetében településfejlesztési, településrendezési célok megvalósítása végett,
• Széchenyi térrel szomszédos területek (telek tömbök) esetében településfejlesztési, településrendezési célok megvalósítása végett.**

(13) Az Önkormányzat az elővásárlási joga megállapításának hatáskörét a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át, amely az elővásárlási jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint egyéni határozattal állapítja meg.**

(14) Hatályát veszette. ⁷

(15) Hatályát veszette. ⁷

(16) Hatályát veszette. ⁷

46/A. §

A Képviselő-testület a 17415 hrsz-ú ingatlanra jelen rendelet hatályba lépésétől számított 1 évre építési tilalmat rendel el.**

Átmeneti és záró rendelkezések

47. §

(1) Ez a rendelet 2006. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő, de határozattal még el nem bírált engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszette. ⁶

(4) Hatályát veszette. ⁷

(5) ****

Esztergom, 2006. július 11.

  Meggyes Tamás           Dr. Szolnoki Imre

polgármester                         aljegyző

A rendeletet 2006. július 14-én kihirdettem:

                           Dr. Szolnoki Imre

                             Aljegyző

*55/2006.(IX.22.) módosító rendelet

** 44/2008.(VI.5.) módosító rendelet

***60/2008.(IX.11.) módosító rendelet

****45/2009.(XI.27.) módosító rendelet

5* 10/2011.(III.18.) módosító rendelet

MELLÉKLETEK:

FÜGGELÉKEK:

1. melléklet a 43/2006. (VII.14.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási Terv M = 1:1000 (6 térképszelvény, ld. külön)

A Rendelet 1. melléklet SZ-2 tervlapja nem vonatkozik a 19377, 19378/1, 19378/2, 19379, 19380, 19381, 19382, 19383, 19384, 19385, 19386/2, 19387, valamint 19388 hrsz.-ú ingatlanokra.^8/

Az Esztergom Város Önkormányzatának  44/2008. (VI. 5.) ör. rendelete az Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) esztergomi ör. rendelet módosításáról

2.sz. melléklet⁹

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK TÁBLÁZATAI

ESZTERGOM KIRÁLYI VÁROS – PIAC ELHELYEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ –

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEIHEZ TARTOZÓ TÁBLÁZAT

Településközpont vegyes terület építési övezetei

Az Esztergom Város Önkormányzatának 60/2008. (IX.11.)  ör. rendelete az Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) esztergomi ör. rendelet módosításáról

3. számú melléklete⁸

ÖNKORMÁNYZATI ELŐVÁSÁRLÁSI és kisajátítási JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK

3.1. Önkormányzati elővásárlási joggal érintett ingatlanok

(hrsz. szerinti pontosítása testületi határozat szerint)

3.2. Önkormányzati kisajátítási joggal érintett ingatlanok

* Kisajátítással részben érintett ingatlan

Az Esztergom Város Önkormányzatának 44/2008. (VI. 5.) ör. rendelete az Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) esztergomi ör. rendelet módosításáról

4.sz. melléklet

BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK

A Műemléki Jelentőségű Terület és annak Műemléki Környezete valamennyi ingatlana.

Helyileg védett területek és valamennyi ingatlana

1. Jelenlegi utcai főépület-hiányos telkek:

2. Telekalakítás utáni beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok

Az Esztergom Város Önkormányzatának 44/2008. (VI. 5.) ör. rendelete azEsztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) esztergomi ör. rendelet módosításáról

5.sz. melléklet

HELYREÁLLÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK

A Műemléki Jelentőségű Terület és annak Műemléki Környezete valamennyi ingatlana

Helyileg védett területek és valamennyi ingatlana

 (a közterületről látható homlokzatot/homlokzatokat érintően)

Az Esztergomi Önkormányzat 43/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

1. sz. függelék

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE

Az Esztergomi Önkormányzat 43/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2. sz. függelék

ORSZÁGOS ÉRTÉKVÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK (MŰEMLÉKEK) ÉS TERÜLETEK (MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET, MŰEMLÉKI KÖRNYEZET)

Műemlékek:

A Műemléki Jelentőségű Terület:

Kis-Duna part - Árok u. - Hősök tere - Simor János u. - a Simor János u. 2. (hrsz.: 19408) és a Rákóczi tér 3. (hrsz.: 19410) telkek déli határa - a Vörösmarty u. 1-7. (hrsz.: 19425, 19426, 19427) telkek déli határa - a Vörösmarty u. 7. (hrsz.: 19427) keleti határa - Vörösmarty u. - Bajcsy Zsilinszky u. - Liszt Ferenc u.

A Műemléki Jelentőségű Terület Műemléki Környezete:

Az Árok u.-hoz, a Rudnay Sándor térhez, a Hősök teréhez csatlakozó első teleksor, a Terézia u. első teleksora a Meszéna u.-ig, a Simor János u. keleti oldala az Arany János u.-ig a Sz.T. szerint, Petőfi Sándor u., Kölcsey Ferenc u.

ORSZÁGOS EGYEDI ÉS EGYÜTTES-ÉRTÉKŰ VÉDELEMRE (MŰEMLÉK)

JAVASOLT ÉPÜLETEK

ORSZÁGOS EGYEDI VÉDELEM MEGSZŰNTETÉSÉRE JAVASOLT ÉPÜLET

A MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET HATÁRÁNAK JAVASOLT MÓDOSÍTÁSA

(Szabályozási Terv . szerint):

Bővítés: a Vörösmarty u. 9.-11.-13. (hrsz: 19428, 19429, 19430) sz. ingatlanokkal.