1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Esztergom Város Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.

2. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal

3. § (1) Az önkormányzat Esztergom Város történelmi hagyományai iránti tisztelete jeléül az alábbi jelképeket határozza meg:

• a) Esztergom címere;
• b) Esztergom zászlaja;
• c) Esztergom pecsétjei;
• d) Szóembléma.

(2) Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket, kitüntető címeket határozza meg:

• a) Esztergom Város Díszpolgára;
• b) Pro Urbe Esztergom;
• c) Esztergomi Közösségért;
• d) Babits Mihály-díj „Esztergom Kultúrájáért”;
• e) Korányi József-díj „Esztergom Sportjáért”;
• f) Majer István-díj az „Esztergomi Nevelésért”
• g) Dr. Jócsik Lajos-díj „Esztergom Tiszta, Zöld Környezetéért”;
• h) Boldog Gizella-díj „Esztergom Testvérkapcsolataiért”;
• i) Boldog Özséb-díj „Esztergom Hitéletéért”;
• j) Dr. Gönczy Béla-díj az „Esztergomi Gyógyításért”;
• k) Dr. Bády István-díj „Esztergom Szépítéséért”;
• l) Einczinger Ferenc-díj „Esztergom Gyarapodásáért”;
• m) Szabó Erna-díj „Esztergom Rászorulóinak Megsegítéséért”.

(3) A városi kitüntetések adományozásáról a 16/2017. (V. 10.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

4. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

• a) Bamberg (Németország);
• b) Cambrai (Franciaország);
• c) Ehingen (Németország);
• d) Espoo (Finnország);
• e) Gniezno (Lengyelország);
• f) Maintal (Németország);
• g) Párkány (Szlovákia);
• h) Mariazell (Ausztria);
• i) Canterbury (Nagy-Britannia)

(2) Térségi nemzetközi kapcsolatai: Ister-Granum EGTC

(3) A hazai és külföldi kiküldetés elrendelésére és engedélyezésére

• a) a képviselő,
• b) a bizottság, a részönkormányzat nem képviselő tagja,
• c) a jegyző,
• d) az intézményvezető, valamint
• e) az Önkormányzat hazai vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggésbe hozható személy esetében

a polgármester jogosult.

5. § A gazdasági program tartalmazza:

• a) a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;
• b) a település lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;
• c) a fentiek érdekében új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, átszervezések megoldásának elképzeléseit;
• d) az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket;
• e) a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá a más önkormányzatokkal, szervezetekkel és régiókkal való együttműködés fő irányait, kapcsolatainak fejlesztését.

6. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december hónapban tartandó rendes képviselő-testületi ülésére terjeszti be.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslattevők:

• a) az alpolgármester,
• b) a települési képviselő,
• c) a képviselő-testület bizottsága.
• d) nemzetiségi önkormányzatok elnökei;
• e) a választókerület országgyűlési képviselője;
• f) jegyző,
• g) az önkormányzat közigazgatási területén belül működő civil szervezetek.

(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év november 30. napjáig juttatják el a polgármesternek.

7. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

• a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,
• b) a napirend előterjesztőjének neve, és
• c) a közmeghallgatás időpontja.

8. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházását az 1. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban megtartott ülésen (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.*

(2) A rendes ülés és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Esztergom Város Önkormányzat tulajdonában álló Városháza épülete (a továbbiakban: Városháza) Nagyterme. A közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Városháza Díszterme vagy a Művelődési Ház Esztergom Színházterme. Az alakuló ülést előre egyeztetett, külső helyszínen tartja a képviselő-testület.

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést a munkatervben rögzített napokon és időpontban.

(2) A képviselő-testületi ülés időtartama maximum 5 óra. Ezen időtartam leteltét követően a polgármester az ülést berekeszti, és a következő munkanapon 9 órakor a még nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalását folytatja a képviselő-testület.

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában a javasolt napirendi pont és az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) *

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli ülést a polgármester az arra vonatkozó előterjesztés átvételét követő nyolc napon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésére is alkalmazni kell a 10. § (2) bekezdésében foglaltakat.

12. § (1) A rendes ülések meghívóját a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni elektronikus formában, amennyiben a számítógépes állományok mérete nem teszi lehetővé, akkor az előterjesztéseket elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapjára utaló link megjelölésével értesíteni kell a képviselő-testület tagjait, a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések kivételével. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 5 nappal kapják meg elektronikus formában. Sürgősségi javaslat esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testület ülésén papír alapon is kioszthatók.*

(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztők nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését.

(3) A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat, a polgármester írásbeli tájékoztatója a két ülés között történt fontosabb eseményekről, tájékoztató a lejárt idejű határozatokról.

(4) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban telefonon, elektronikus úton olyan módon, hogy az ülés előtt legalább 1 nappal megkapjáki a képviselők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselői.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:

• a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,
• b) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,
• c) az önkormányzati vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,
• d) nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
• e) a napirendi pontok előkészítőit,
• f) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(6) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt az őket érintő előterjesztéshez való hozzáférést biztostani kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

13. § (1) A választópolgárok a képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről és az előterjesztésekről - a zárt ülés anyaga kivételével - az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett, illetve a Városháza épületében lévő hirdetőtáblán kifüggesztett meghívóból értesülnek.

(2) *

(3) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület elé kerülő napirendek írásos előterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos előterjesztéseket a rendes ülés napját megelőző öt naptári nappal, a rendkívüli ülés napját megelőző 1 naptári nappal a jegyző köteles az érdeklődök rendelkezésére bocsátani betekintés céljából.

(4) A sajtó képviselői számára az ülésen való jelenlétet a nyilvános üléseken biztosítani kell.

(5) *

14. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelet-tervezet, a határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, képviselői csoport esetében annak vezetője, önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője, a nemzetiségi önkormányzatok nevében annak elnökei tehetnek.

(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban, különösen indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az önkormányzat számára - szóban nyújtható be. A határozati javaslatot abban az esetben is írásban kell benyújtani, amennyiben az előterjesztés szóbeli. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 10. napig kell a polgármesterhez benyújtani.*

(4) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg.

(5) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket a képviselők és a bizottsági tagok részére a rendes ülést megelőző legfeljebb 3 nappal, a rendkívüli ülést megelőző legfeljebb 1 nappal elektronikus formában megküldésre kerül. A zárt ülés bezárását követően a zárt ülési előterjesztéseket vissza kell szolgáltatniuk a Hivatalnak.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívójával egyidejűleg kézbesített előterjesztéshez kapcsolódó módosító javaslatot a testületi ülést megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez, vagy legkésőbb a testületi ülésen a vita lezárása előtt a polgármesternek átadni.^*

(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

• a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,
• b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét,
• c) a jogszabályi hivatkozásokat,
• d) szükség szerint a javasolt döntési változásokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket,
• e) költségkihatásokat,
• f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,
• g) határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,
• h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg,
• i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését,
• j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését,
• k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését.

(8) Az előterjesztések és rendeletek előkészítésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

15. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, valamint a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (a továbbiakban együtt: sürgősségi javaslat).*

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendeletalkotási javaslat nem vehető napirendre.

(3) A sürgősségi javaslatot előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 12 óráig.

(4) Rendkívül indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az önkormányzat számára vagy más érdekelt félre – a sürgősségi javaslat szóban is előterjeszthető. A határozati javaslatot egyidejűleg írásban kell benyújtani.

(5) A sürgősségi javaslatnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indokolást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.

(6) *

16. § (1) Az ülés összehívása és vezetése az Mötv. 65. §-a alapján történik. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

• a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, számban veszi az igazolatlan, illetve igazolt távollévőket. és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
• b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
• c) minden egyes napirend felett külön-külön nyit vitát
• d) szünetet vagy tárgyalási szünetet rendelhet el,
• e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
• f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,
• g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását vagy javasolhatja a napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a testület vita nélkül dönt.

(3) Az összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő valamennyi döntési javaslatot egyszerre kell szavazásra bocsájtani.*

(4) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és az elnapolást követő 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.

(5) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülésen nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek.

(6) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontja előtt a határozatképességhez szükséges létszámú képviselők előre jelezték távolmaradásukat az ülésről, akkor a polgármester a meghívót, a közléssel azonos módon, visszavonja és ezzel egyidejűleg 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.*

(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

• a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, valamint élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.

17. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően kell válaszolni legfeljebb 5 percben.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A polgármester megnyitja a vitát, szólásra a számítógépes szavazórendszeren keresztül, ennek meghibásodása esetén kézfelemeléssel az ülést vezetőnél lehet jelentkezni. A képviselő az előterjesztéshez két alkalommal, legfeljebb 5 percben szólhat hozzá.

(4) A tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést vezető adhat szót egy alkalommal legfeljebb 3 percben.

(5) Az ülést vezető hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 2 percben.

(6) A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzés esetén időkorlát nélkül felszólalhat.

(7) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, az ülést vezető a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra nincs lehetőség. A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülést vezető elrendeli a szavazást.

(8) A döntéshozatalból kizárható képviselő amennyiben a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és azt bármely képviselő bejelenti, az adott napirendet a következő képviselő-testületi ülésen újra kell tárgyalni.

(9) A szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezetről, határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület. Ha a döntés tervezetének ugyanazon részéhez több módosító indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.*

18. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot a képviselő napirendenként egy alkalommal tehet az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben a határozathozatalig.

(2) A javaslat ügyrendi jellegéről az ülést vezető dönt. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a testület további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

19. § (1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben egy alkalommal, két témában kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, önkormányzati intézmény vezetőjéhez, illetőleg a jegyzőhöz összesen kettő percben. A kérdéseket írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendes testületi ülés előtt két munkanappal vagy legkésőbb a rendkívüli ülés előtt 12 órával.

(2) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell:

• a) a kérdező nevét,
• b) az írásos kérdés tárgyát, címzettjét,
• c) az írásos kérdést,

(3) A kérdések megtárgyalására a nyilvános napirend végén, nyílt ülés keretében kerül sor. Az előzetesen írásban benyújtott kérdésre adott szóbeli válaszra két perc áll rendelkezésre. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni.

(4) A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak nincs helye.

20. § (1) A tanácskozás rendjének biztosítása az ülést vezető kizárólagos feladata.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

• a) figyelmezteti a felszólalót, amennyiben az a megengedett időkeretet átlépi, illetve eltér a tárgytól;
• b) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ, illetőleg e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi;
• c) megvonja a szót, amennyiben az a)-b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre;
• d) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kivételével;
• e) az ülést maximum húsz perces időtartamra megszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi;
• f) az ülést elnapolja, ha az e) pont alatt megnevezett intézkedése nem vezetett eredményre.

(3) A polgármesternek a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.

(4) Személyes megtámadás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülést vezető engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülést vezető nem engedélyezi az ilyen irányú hozzászólást, a képviselő kérésére a képviselő-testület vita nélkül dönt.

21. § (1) A képviselő-testület döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

• a) a képviselő;
• b) a polgármester;
• c) az alpolgármester,
• d) a bizottság elnöke,
• e) a jegyző.

(3) A rendeletalkotási kezdeményezést a jegyzőnél kell benyújtani, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal korábban.

(4) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata, képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

• a) A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vehet, amennyiben feladatkörét érinti.
• b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
• c) A rendelettervezet a képviselő-testület elé a polgármester és a bizottságok véleményezése után kerülhet.*

(5) Amennyiben a képviselő az ülésen kezdeményezi rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, akkor a képviselő-testület döntésével felveszi a következő rendes ülés napirendi pontjai közé. A rendelet tervezet előkészítésére a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók. Határozat meghozatal kezdeményezése esetén a 14. § (3), (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

22. § (1) A nyílt szavazás számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek meghibásodása esetében kézfelemeléssel.

(2) A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazás előtt az ülést vezető közli a képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.

23. § (1) A képviselő – szavazás megkezdése előtt előterjesztett – ügyrendi javaslatára a képviselő-testület vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről. A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét betűrendben olvassa fel.

(2) Az ülést vezető szavazatát mindig utolsóként adja le.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülést vezetőnek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket az ülést vezető és a jegyző aláírásával hitelesíti.

24. § (1) A zárt ülésen tárgyalható ügyekben az előterjesztő vagy bármely képviselő titkos szavazást kérhet.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek meghibásodása esetében az alakuló ülésen megválasztott ideiglenes szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) közreműködésével.

(3) A szavazólap elkészítéséről a Hivatal gondoskodik.

(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a jegyző betűsorrendben felolvassa, majd az ülést vezetőtől a szavazólapot átveszik a képviselők. Az ülést vezető mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.

(5) A szavazólapot kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az SZSZB tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét az SZSZB jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az elnöke ismertet a képviselő-testülettel.

(6) Az SZSZB jegyzőkönyve tartalmazza:

• a) a szavazás helyét és napját,
• b) a szavazás tárgyát,
• c) a szavazás kezdetét és végét,
• d) a szavazás eredményét,
• e) Az SZSZB tagjainak nevét és a jegyzőkönyvvezető nevét.

25. § (1) Az megismételt szavazásra – okának felmerülését követően – haladéktalanul kerül sor, erről az ülést vezető dönt.

(2) A határozatról való döntéshozatalt abban az esetben kell újra tárgyalni, ha:

• a) nem volt egyértelmű, illetőleg világos a döntési javaslat tartalma,
• b) az elfogadott döntés elemei ellentmondóak, illetőleg hiányosak.

(3) Egy alkalommal megismételt szavazást tarthat a képviselő-testület abban az esetben is, amikor az önállóan vagy összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő döntési javaslat valamelyike nem kapta meg a szükséges többséget.

(4) A (3) bekezdés szerinti megismételt szavazást az előterjesztő kezdeményezheti, melyről az ülést vezető dönt.

(5) A megismételt szavazás során az összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő valamennyi döntési javaslatot napirendi pontonkénti bontásban kell szavazásra bocsátani.

26. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Városháza épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

27. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, és szerveinek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, valamint szervei működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

• a) a döntést hozó szerv jegyzőkönyvéhez csatolja, vagy
• b) a képviselő-testület ülésén a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy
• c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, részönkormányzat elnökének.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről és a bizottsági ülésről hangfelvétel és írásos kivonatos jegyzőkönyv készül két példányban, melyeket a Hivatalban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv elkészítéséről, megőrzéséről a jegyző gondoskodik. A hangfelvételt meg kell őrizni.

(2) A jegyzőkönyv megtekinthető a Hivatalban és az önkormányzat hivatalos honlapján. Nyílt ülésről készült hangfelvétel meghallgatását – a technikai feltételekre tekintettel – a polgármester engedélyezi. A hangfelvétel a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek.

(3) A zárt ülésről külön kétpéldányos jegyzőkönyv készül, melybe a törvényben meghatározott személyek jogosultak betekinteni. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelenlévők hallgathatják meg a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazhatja:

• a) a képviselő hozzászólásának a jegyzőkönyvben történő szószerinti szövegét, amennyiben azt a képviselő-testületi ülésen kéri,*
• b) az ülést vezető esetleges intézkedéseit,
• c) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

• a) a meghívó,
• b) a jelenléti ív,
• c) az előterjesztések, önálló képviselői indítványok, sürgősségi indítványok, módosító javaslatok,
• d) a név szerinti szavazásról készült irat,
• e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
• f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése.

29. § (1) Az önkormányzat szervei:

• a) 1 főállású polgármester
• b) 1 főállású alpolgármester, akit a képviselők közül választanak,
• c) Pénzügyi és Jogi Bizottság,
• d) Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Kulturális Bizottság,
• e) Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság,
• f) Közjóléti, Egészségügyi és Nemzetiségi Bizottság,
• g) Közbeszerzési Bizottság,
• h) Esztergom-kertváros Településrészi Önkormányzata,
• i) 1 jegyző,
• j) 1 közös önkormányzati hivatal, és
• k) a társulás.

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt: Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás.

30. § (1) *

(2) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

(3) A képviselők kötelessége különösen:

• a) a képviselő-testületi ülésen, a bizottsági tag képviselő a bizottság ülésén is megjelenni és a munkában érdemben részt venni,*
• b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni,
• c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,
• d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni,
• e) a részére előre előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• f) a település egészéért vállalt felelőséggel képviselni választói érdekeit.

31. § (1) A bizottságok felsorolását, létszámát és feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Képviselő egyidejűleg legfeljebb négy állandó bizottságnak lehet a tagja.

(3) A polgármester esetleges jutalmazására vonatkozó előterjesztést a Pénzügyi és Jogi Bizottság nyújtja be.

(4) *

32. § (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti, akit a képviselő-testület választ meg.

(2) A bizottságok munkájukba külső szakértőt vonhatnak be. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról – az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.

(3) A bizottságok napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai.

(4) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 5 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

33. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről az ülést megelőző legalább 3 nappal korábban a bizottság elnöke tájékoztatást tesz közzé:

• a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
• b) elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

(3) A bizottság ülését az elnök és az elnökhelyettes együttes távolléte, akadályoztatása esetén a korelnök vezeti le, aki a képviselő-testületnek is tagja. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítője az elnökhelyettes, távollétében az ábécésorrendben következő képviselő-testületi bizottsági tag, távollétükben az ábécésorrendben következő nem képviselő bizottsági tag.

34. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

35. § A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésre. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg.

36. § (1) A képviselők – képviselői tevékenységük összehangolására – képviselőcsoportokat (Frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 4 képviselő alakíthat.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni.

(4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a) a képviselőcsoport nevét,
• b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,
• c) a képviselőcsoport tagjainak nevét.

(5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat.*

(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport saját maga dönt megszűnéséről.

(7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg.

(8) A képviselőcsoportot a képviselő-testület előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli.

(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja.

(10) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket és indítványokat terjeszthet elő.

37. § A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, az aljegyző helyettesítésére kijelölt személy látja el.

38. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő módon:

• a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
• b) a elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

39. § (1) A városrészi fórumot a polgármester hívja össze, legalább 150 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a városrészi fórum összehívására.

(3) A városrészi fórum napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a település egy részén tervezett ipari beruházás letelepedésével, a településrészen lévő közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A városrészi fórumot a polgármester vezeti.

(5) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(6) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a városrészi fórumot berekeszti.

40. § (1) Esztergom Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzatok működéséhez térítésmentesen helyiséghasználatot biztosít a Városháza Gadányi terme, 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú helyiségében.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat

• a) gazdálkodásának végrehajtásával,
• b) a testületi ülések előkészítésével, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítésével és postázásával,
• c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,
• d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával

kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(4) Az önkormányzat és az egyes nemzetiségi önkormányzatok (2) bekezdésben nevesített feladatok ellátására együttműködési megállapodást kötnek, melyet évente felülvizsgálnak.

41. § (1) A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot hoz létre Esztergom-kertváros Településrészi Önkormányzata elnevezéssel, 11 taggal, melyek közül 6 fő helyi önkormányzati képviselő és 5 fő nem helyi önkormányzati képviselő.

(2) A településrészi önkormányzat elnökét és egy tagját a képviselő-testület a településrész egyéni választókerületében mandátumot szerzett képviselők közül választja meg.

(3) A képviselő-testület a településrészi önkormányzat további nem képviselő tagjait a településrészen élő választópolgárok közül választja meg.

(4) A településrészi önkormányzat évente egy alkalommal településrészi fórumot köteles tartani, melynek célja a lakosság közvetlen tájékoztatása, a lakossági vélemények megismerése, a közérdekű javaslatok meghallgatása.

(5) A településrészi fórum helyéről és időpontjáról a fórum napját megelőzően 10 nappal tájékoztatni kell a településrész lakosságát.

(6) A településrészi önkormányzat működésére e rendelet előírásait alkalmazni kell. A településrészi önkormányzat a munkarendjét maga határozza meg.

(7) A településrészi önkormányzatnak mindazon helyi közszolgáltatással kapcsolatos ügyekben véleményezési joga van, amelyek érintik a településrész lakosságát.

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján 9 óra 35 perckor lép hatályba.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölését a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Hatályát veszti:

• 1. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet,
• 2. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2014.(XII.11.) önkormányzati rendelet,
• 3. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2015. (III.25.) önkormányzati rendelet,
• 4. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2015.(VI.24.) önkormányzati rendelet,
• 5. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2015. (VI.24.) önkormányzati rendelet,
• 6. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2015. (XI.25.) önkormányzati rendelet,
• 7. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2015. (XII.4.) önkormányzati rendelet,
• 8. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2014.(XII.11.) önkormányzati rendelet,
• 9. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2016. (III.1.) önkormányzati rendelet,
• 10. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2017.(IX.4.) önkormányzati rendelet,
• 11. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 33/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet,
• 12. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2018. (IX.26.) önkormányzati rendelet,