Esztergom Város Önkormányzat Polgármesterének 18/2020. (V. 14.) önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Hatályos: 2022. 10. 01- 2023. 06. 30Esztergom Város Önkormányzat Polgármesterének 18/2020. (V. 14.) önkormányzati rendelete
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti – hatáskörében eljáró Esztergom Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására közszolgáltatást szervez.
(2) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme, a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.
(3) A települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás Esztergom város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(4)1 A település területén a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult közszolgáltató az NHSZ Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Közszolgáltató).
(5) A településen lévő valamennyi ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak a begyűjtésre feljogosított és engedéllyel rendelkező Közszolgáltatónak történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.
(6) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi ingatlanhasználóra.
2. Az ingatlanhasználó kötelezettségei
2. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a rendeletben meghatározott módon és helyen – ha a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) másképp nem rendelkezik - az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni. Ennek során köteles:
a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani és a rendelkezésére álló szelektív gyűjtési lehetőséget igénybe venni,
b) települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa,
c) a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított Közszolgáltatónak az általa biztosított, Közszolgáltató emblémájával (a továbbiakban: matrica) ellátott, illetve Közszolgáltató saját tulajdonú szabvány edényben átadni és a közszolgáltatási díjat kiegyenlíteni.
(2) Az ingatlanhasználó 30 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, amennyiben új ingatlan kialakítása, tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Az ingatlanhasználó a Közszolgáltató megkeresésére szerződéskötés céljából 7. § (4) bekezdés j) pont szerinti adatokat megadja.
(3) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a beépítetlen ingatlanok esetében.
(4) A zöldterületek rendbetételéből keletkező zöldhulladék elszállítását a Közszolgáltató minden év április 1. és november 30. között, keddi napokon, háztartásonként, azon ingatlanhasználótól akiknek nincs lejárt hulladékszállítási díj tartozásuk külön megrendelése alapján 1 m3-ig térítésmentesen végzi, az alábbi feltételekkel: az ingatlanhasználó köteles szállítható állapotban kihelyezni a legfeljebb egy köbméter zöldhulladékot, amely ág, nyesedék esetén legfeljebb 50 centiméter átmérőjű, 70 centiméter hosszú összekötött köteget, lomb esetén legfeljebb 120 literes nagyságú, a Közszolgáltató által biztosított lebomló műanyag zsákba történő elhelyezést jelent. Az egy köbméter feletti zöldhulladékot a Közszolgáltató csak a szolgáltatás díjának megfizetése ellenében szállítja el.
(5) A közterületen keresztül forgalmat lebonyolító üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett, az ingatlan területén belül az épület 1. § (5) bekezdésben rögzített ingatlanhasználói kötelesek szemétgyűjtőt elhelyezni az ingatlanon belül, és azoknak – valamint a már korábban kihelyezetteknek – a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről szükség szerint gondoskodni.
(6) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, és ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett termelési hulladékától elkülönítetten gyűjteni, és arra közszolgáltatást igénybe venni.
(7) Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik igénybe, a cégnyilvántartásba való bejegyzést követő 30 napon belül kötelesek az önkormányzatnak bejelenteni, hogy milyen módon gondoskodnak hulladékuk ártalmatlanításáról.
(8)2 Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni. A helyi közszolgáltatás körében az ingatlanhasználó és Közszolgáltató közötti jogviszonyt a települési hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Közszolgáltató az ingatlanhasználó számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítése rendelkezésre áll. A közszolgáltatási jogviszony létrejöhet az ingatlanhasználó bejelentése, valamint a közszolgáltató és az ingatlanhasználó közötti ráutaló magatartás útján, illetve a közszolgáltató rendelkezésre állása esetén. A közszolgáltatási jogviszony ráutaló magatartással jön létre, ha a felek között szolgáltatásteljesítés és jogszerű díjigény merül fel, továbbá, ha a közszolgáltató a szolgáltatás teljesítését felajánlja, az ingatlanhasználó rendelkezésére áll. Rendelkezésére állásnak minősül, ha a közszolgálató a közszolgáltatásba bevont szállítóeszközével a településen irányadó járatterv szerint az ingatlanhasználó ingatlanát érinti, illetve a szolgáltatást felajánlja. A szolgáltatás felajánlása kétségkívül megállapítható, ha bármely szomszédos ingatlan a közszolgáltatásba már bekapcsolódott.
3. A hulladékkezelés helyi közszolgáltatás ellátásának rendje
3. § (1) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjéről (gyakoriság, útvonal és időpont) Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.
(2) A települési hulladéknak nem minősülő hulladék keletkezésének tényét az ingatlanhasználó az Önkormányzatnak 30 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben az ingatlanhasználó köteles megjelölni azokat a körülményeket, amelyek miatt az adott hulladék nem minősül települési hulladéknak, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek útján a hulladék kezeléséről gondoskodik.
4. §3 (1) Az ingatlanhasználó a vegyes hulladékot a többi települési hulladéktól elkülönítve a Közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényben gyűjti, és azt a Közszolgáltató részére e rendeletben meghatározottak szerint átadja.
(2) Az elkülönített gyűjtéshez szükséges feltételek biztosítása a Közszolgáltató kötelezettsége.
(3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat a házhoz menő szelektív gyűjtéssel a vegyes hulladéktól elkülönítve gyűjti a Közszolgáltató által biztosított külön gyűjtőedényben, vagy áttetsző zsákban.
(4) A (3) bekezdésben nem szabályozott egyéb esetekben a természetes személy ingatlanhasználó az általa elkülönítetten gyűjtött hulladékait hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyébként a Közszolgáltató részére megfizette.
5. § (1) A szolgáltatás igénybevétele a Közszolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés alapján történik.
(2) A szolgáltatási szerződés megkötésére és módosítására jogosult:
a) közös hulladékgyűjtő edényt használó társasházak esetén a lakóközösség nevében eljáró közös képviselő vagy
b) az a) pontba nem tartozó ingatlan esetében az ingatlanhasználó.
(3) A társasháznak vagy a lakóközösségnek rendelkeznie kell akkora űrtartalmú hulladékgyűjtő-edénnyel (hulladékgyűjtő-edényekkel), mely(ek) képes(ek) befogadni a lakásokban keletkező összes kiszámított hulladékmennyiséget.
(4) A szolgáltatási szerződés tartalmazza:
a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját;
a) a teljesítés helyét;
b) a meghatározott gyűjtőedényt annak űrtartalma és darabszáma szerint,
c) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint;
d) az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszik;
e) a gyűjtőedények használatának jogcímét;
f) a közszolgáltatási díjat;
g) a közszolgáltatási díj megfizetésének módját;
h) a módosítás, felmondás feltételeit;
i) az irányadó jogszabályok meghatározását.
j) a szerződő személyes adatai: név, lakcím, születési idő, anyja neve.
(5)4
(6) Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a tulajdoni (bérleti, használati) jogviszonynak a Közszolgáltató felé történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni.
4. A gyűjtőedényekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek
6. § (1) Az ingatlanhasználó a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített saját tulajdonú, illetve a Közszolgáltató által biztosított bérelt gyűjtőedényt, valamint az alkalmi hulladék gyűjtésére - matricával ellátott - más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.
(2) Az ürítési díj összegének megállapításánál az önálló lakó- és üdülőingatlan esetében a közszolgáltató mindaddig jogosult 1 db 120 liter térfogatú gyűjtőedény rendszeres használatát, mint alapszolgáltatást vélelmezni és ürítési díját kiszámlázni, ameddig az ingatlanhasználó eltérő térfogatú, vagy darabszámú gyűjtőedény elszállítására vonatkozó igényét nem jelenti be a közszolgáltatónál. A közszolgáltató az igény bejelentését követően köteles a 358/2014. (XII.31.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 7. § (1) bekezdés és jelen rendelet előírásainak megfelelően eljárni.
(3) A választható szabványos gyűjtőedények méretei: 60l; 80l, 120l; 240l; 770 l; 1,1 m³-es konténer
(4) Az ingatlanhasználó a Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdés szerinti jogosultságot 60 literes gyűjtőedényre vonatkozóan csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat jegyzője által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.
(5) Amennyiben egy ingatlanon a szerződésben rögzített edény űrtartalmát rendszeresen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezik, a szerződés módosítása szükséges és nagyobb gyűjtőedényt kell igénybe venni. Amennyiben az ingatlanhasználónál a szabvány edényben - annak telítettsége miatt - nem elhelyezhető többlethulladék képződik, köteles:
a) a többletszállítást megrendelni a szolgáltatótól többletdíj fizetése mellett,
b) a többlethulladékot a matricával ellátott gyűjtőzsákban (jelzett zsák) gyűjteni.
c) amennyiben nem rendeli meg az elszállítást, a közszolgáltató a műszaki becsléssel megállapított, fényképpel dokumentált mennyiség elszállítását követően azonnal jogosult kiszámlázni a hulladékelszállítás díját és egyéb költségeit.
(6) A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező települési hulladék gyűjtésére a szolgáltatást igénybevevőknek minimálisan egy darab 120 liter vagy ennél nagyobb űrtartalmú hulladékgyűjtő edényzetet kell használnia.
(7) Ha az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felé nem valóságnak megfelelő adatot közöl, és ennek következtében az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja a gyűjtőedény űrtartalmát, a Közszolgáltató jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényre történő cseréjét kezdeményezni, a szolgáltatás díját a tényleges mennyiségnek megfelelően módosítani.
(8) A Közszolgáltató kizárólag azokat az edényeket köteles üríteni, melyekre az edény mérete szerinti megfelelő típusú, a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott matrica felragasztásra került. A matrica nélküli edényzetben kihelyezett hulladék illegálisan elhelyezett hulladéknak minősül.
6/A. §5 (1) Társasház és lakásszövetkezet ingatlanhasználó esetén közös gyűjtőedényt kell használni, amelynek nagyságát és darabszámát a keletkező hulladék mennyisége és az ürítési gyakoriság alapján a közszolgáltató határozza meg.
(2) A közös gyűjtőedény méretét lakóegységenként, heti minimum 80 liter edénytérfogat figyelembevételével kell kiszámítani, és a számítás eredményét a 6 §. (3) bekezdésben rögzített űrtartalomnak megfelelően felfelé kell kerekíteni.
(3) A közszolgáltató – erre irányuló kérelem esetén – bérleti díj ellenében gyűjtőedényt biztosít az ingatlanhasználó számára. A bérleti szerződést írásba kell foglalni.
5. A gyűjtőedények elhelyezésével és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek
7. § (1) Az ingatlanhasználó gyűjtőedényeket tartósan az ingatlana területén belül köteles elhelyezni, kivételt képez a Közszolgáltató közterületen elhelyezett gyűjtőedénye.
(2) Az ingatlanhasználó a szállítási napon a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen helyezi el a gyűjtőedényt. A gyűjtőedényt a szállítás napján reggel 6 óráig lehet kihelyezni. A közszolgáltatónak biztosítani kell társasházak és közületek igénye esetén, hogy külön díjazás ellenében a gyűjtőedényzetet mozgassák a szállítójármű és a társasház vagy közület belső tere között.
(3) A kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a környezet szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor a hulladék ne szóródjon, az ürítést ne akadályozza.
(4) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a gyalogos és jármű forgalmat, elhelyezése nem okozhat balesetveszélyt.
8. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról és fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint a környezetük tisztántartásáról. A gyűjtőedény mellé hulladék kizárólag a Közszolgáltató emblémájával ellátott gyűjtőzsákban helyezhető el. A bérelt 1100 literes gyűjtőedények tisztítását és fertőtlenítését a Közszolgáltató végzi, évente legalább két alkalommal.
(2) A hulladék elszállítására történő kihelyezése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, a begyűjtés, szállítás során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.
(3) A Közszolgáltató tulajdonát képező, a közszolgáltatást igénybe vevő által bérbevett és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján a Közszolgáltató gondoskodik.
6. Lomtalanítás
9. § (1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Közszolgáltató gondoskodik, együttműködve az Önkormányzattal.
(2) Az ingatlanhasználó a házhoz menő lomtalanítás keretében, a lomtalanítás időpontját megelőző napon 12 órától helyezheti ki a hulladékot az ingatlana előtti közterületre.
(3) A legfeljebb 3 m3 hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve balesetet, károkozást ne idézzen elő. Ennél nagyobb mennyiségű hulladékot a Közszolgáltató csak a szolgáltatás díjának megfizetése ellenében szállít el.
7. A közszolgáltatás teljesítésének és igénybevételének szüneteltetése
10. § (2) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha a gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 30 napnál hosszabb ideig nem használja. Az ingatlanhasználó a szüneteltetés tényét a szüneteltetés kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti.
(3) A bejelentés megtételére csak az érintett ingatlanhasználó – társasház esetén a közös képviselő -, vagy meghatalmazottja jogosult. A kérelmet évente kell benyújtani. A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető.
(4) Ha az ingatlanon a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból települési hulladék keletkezik, annak tényét az érintett ingatlanhasználó - társasház esetén a közös képviselő -, vagy meghatalmazottja köteles 30 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni.
(5) A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a közszolgáltató a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.
(6) Az ingatlan használaton kívüliségét alátámasztó bizonyíték lehet:
a) központi lakcímnyilvántartó szerv által kiadott igazolás,
b) bentlakásos intézmény által kiadott igazolás,
c) egyéb nullás közüzemi számla,
d) egyéb hitelt érdemlő bizonyíték.
8. Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet a 2020. október 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet,
2. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 31/2004.(VI.24.) ör. rendelet,
3. 2. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 62/2004.(XII.18.)ör. rendelet,
4. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 15/2005.(III.18.) ör. rendelet,
5. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 31/2005.(IX.1.) ör. rendelet,
6. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 42/2005.(X.25.) ör. rendelet,
7. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 72/2006.(XII.22.) ör. rendelet,
8. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 5/2007.(I.25.) ör. rendelet,
9. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 17/2007.(III.20.) ör. rendelet,
10. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 47/2007.(VI.28.) ör. rendelet,
11. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 65/2007.(IX.27.) ör. rendelet,
12. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 89/2007.(XII.19.) ör. rendelet,
13. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 92/2007.(XII.19.) ör. rendelet,
14. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 13/2008.(II.7.) ör. rendelet,
15. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 17/2008.(II.28.) ör. rendelet,
16. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 17/2008.(II.28.) ör. rendelet,
17. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 35/2008.(V.8.) ör. rendelet,
18. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 69/2008.(XII.4.) ör. rendelet,
19. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 77/2008.(XII.18.) ör. rendelet,
20. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 41/2009.(IX.30.) ör. rendelet,
21. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 55/2010.(XII.22.) ör. rendelet,
22. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 14/2011.(III.31.) ör. rendelet,
23. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 2/2012.(I.5.) ör. rendelet,
24. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 14/2012.(I.26.) ör. rendelet,
25. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 32/2012.(IV.17.) ör. rendelet,
26. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 18/2013. (XI.5.) ör. rendelet,
27. a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról 10/2004. (IV.1.) ör. rendelet módosításáról szóló 12/2015. (IV.30.) ör. rendelet.
Az 1. § (4) bekezdése az Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (8) bekezdése az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 43/2021. (XI.18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 43/2021. (XI.18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdését az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 43/2021. (XI.18.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 6/A. §-t az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 43/2021. (XI.18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.