Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 36/2021. (X.21.) önkormányzati rendelete

a követelések elengedésének eseteiről

Hatályos: 2021. 10. 22

Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 36/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete

a követelések elengedésének eseteiről

Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Esztergom Város Önkormányzatára (a továbbiakban önkormányzat), és az önkormányzat valamennyi költségvetési szervére.

A követelésekről való lemondás, a követelések elengedése

2. § Az önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:

  • a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján- behajthatatlannak minősül,
  • b) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
  • c) csődegyezségi megállapodásban,
  • d) bírói egyezség keretében,
  • e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
  • f) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
  • g) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
  • h) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
  • i) az önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel,
  • j) az önkormányzat 100%-os vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti,
  • k) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább 1 éve nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.

3. § (1) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek a 2. § a) pont alapján behajthatatlannak minősülő követelésről és a 2. § b) pont szerinti kisösszegű követelésről az önkormányzatnál a jegyző javaslata alapján a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a pénzügyi osztályvezető javaslata alapján a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt, megalapozott döntésével mondhatnak le.

(2) A 2. § (1) bekezdés c)-k) pontjaiban foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése

  • a) a kisösszegű követelés értékhatárát meghaladó, de 2 millió forintot el nem érő követelés esetében a polgármester,
  • b) 2 millió forintot elérő követelés esetében a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(4) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.

(5) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is. Így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.

4. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, bérleti díjból, közterület-használati díjból, egyéb díjakból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(2) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

5. § Ez a rendelet nem terjed ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározottak szerint törli.

Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a követelések elengedésének eseteiről szóló 32/2016. (XII.15.) önkormányzati rendelet.