1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló vagyon teljes körére az 1. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével:

(2) Jelen rendelet hatálya nem terjed ki

(3) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) alapján az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartoznak mindazon egyéb vagyonelemek, amelyeket a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezésein túl az önkormányzat korlátozottan forgalomképessé minősít.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Mindaz a vagyon, amely törvény vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, forgalomképes üzleti vagyon. Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

3. § Az önkormányzat vagyonáról jogszabályban előírt nyilvántartást kell vezetni.

4. § Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó tulajdonosi jogokat az e rendeletben szabályozottak szerint

5. § (1) A vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére, megvásárlására, hasznosítására irányuló döntést megelőzően annak forgalmi értékét független szakértő által készített értékbecslés alapján meg kell állapítani.

(2) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, hasznosítása, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

(3) A művelés alól kivett, beépítetlen ingatlanok, valamint a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek, valamint műfüves pályák használatára vonatkozó bérleti és haszonbérleti díjakat a 4. melléklet tartalmazza. A bérleti és haszonbérleti díjak legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 20. napjáig felülvizsgálatra kerülnek.

(4) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú szervezet részére történő szolgáltatásakor kizárólag a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(5) Amennyiben a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Amennyiben az ingatlan várható forgalmi értéke a nettó 1 millió forintot nem haladja meg – a (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) bekért összehasonlító adatok vagy adó- és értékbizonyítvány alapján is meg lehet állapítani az értékét.

(7) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon forgalmi értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

6. § (1) Az üzleti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben bruttó húszmillió forint forgalmi értékhatárig a polgármester gyakorolja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 108. §-a szerinti ingyenes átruházás kivételével. Az üzleti vagyonnal kapcsolatos államigazgatási eljárási jogorvoslatról vagy fellebbezési jogról történő lemondás, önkormányzati ingatlanon építmény feltüntetés, ingatlanmegosztás, telekalakítás, telkek összevonása, valamennyi kötelezettségvállalással és vagyonváltozással nem járó ügyekben a polgármester jogosult dönteni és eljárni.

(2) Jelen rendelet 6. § (1) bekezdése esetében létrejött szerződések alapján fennálló jogviszonyokra vonatkozó tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele, ideértve a szerződések meghosszabbítását, módosítását és megszüntetését, valamint a szerződéseken alapuló igények érvényesítése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) Bruttó húszmillió forint forgalmi érték feletti tulajdonjog átruházása vagy a vagyon hasznosítása, megterhelése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, mely esetén nyilvános versenytárgyalást kell tartani.

(4) Az önkormányzatot megillető elővásárlási jogot a tárgyévi költségvetésben erre biztosított előirányzat terhére átruházott hatáskörben bruttó húszmillió forint forgalmi értékhatárig a polgármester gyakorolja.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megvásárlásáról, elidegenítéséről az Mötv. 108. §-a szerinti ingyenes átruházás kivételével, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről átruházott hatáskörben bruttó húszmillió forint forgalmi értékhatárig a polgármester dönt.

(6) Az önkormányzati vagyon bérbe- vagy használatba adásáról a polgármester átruházott hatáskörben dönt, amennyiben a bérlet vagy használat időtartama az egy évet nem haladja meg.

(7) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban, vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül jogosult:

(8) Az önkormányzat tulajdonában álló vagy az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok a vagyon hasznosítása során a létesítő okiratukban foglaltak szerint kötelesek eljárni. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a képviselő-testület vagy a polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(9) Önkormányzati vagyont kedvezményesen bérbe adni akkor lehet, ha

(10) Önkormányzati vagyon kedvezményes bérbe adásáról a polgármester átruházott hatáskörben dönt, amennyiben a kedvezményes bérlet időtartama az egy évet nem haladja meg.

(11) Vagyon vásárlásáról átruházott hatáskörben bruttó húszmillió forint forgalmi értékhatárig a polgármester dönt. Az ingatlan vagyon forgalmi értékét 6 hónapnál nem régebbi ingatlan értékbecslés alapján kell meghatározni. [dMN1] Nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján határozták meg.

(12) Az önkormányzat vagyonát és várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről átruházott hatáskörben bruttó húszmillió forint forgalmi értékhatárig a polgármester jogosult dönteni.

(13) Az önkormányzat tulajdonát képező ipari és építési telek értékesítésénél, a vevőnek adás-vételi szerződés aláírásától számított kettő éven belül általános esetben véglegesség vált építési engedéllyel, lakóépület építése esetén az építésfelügyeleti hatóság által kiadott általános tájékoztatóval, továbbá öt éven belül a beruházás használatbavételre jogosító (használatbavételi engedéllyel, használatbavétel hallgatással történő tudomásulvételének írásba foglalásával, egyszerű bejelentés esetén az épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvánnyal) okirattal kell rendelkeznie.

(14) Az önkormányzat a (13) bekezdésben meghatározott, a használatbavételre jogosító okirat rendelkezésre állására vonatkozó 5 éves határidőt a vevő kérelmére, indokolt esetben további 5 évvel meghosszabbíthatja, melyről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

7. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon használatának jogát a képviselő-testület a Mötv. és a Nemzeti vagyonról szóló törvény önkormányzati vagyon használatának ingyenes átengedésére vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott esetekben és feltételekkel engedheti át másnak ingyenesen.

(2) A képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzati vagyon használatának ingyenes átengedésére a polgármester a használóval írásbeli megállapodást köt.

(3) Az önkormányzati vagyon használatának ingyenes átengedésére vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell a használat idejét, terjedelmét, valamint a használat során felmerülő költségek viseléséről való rendelkezéseket.

8. § (1) A képviselő-testület évente dönt a vagyongazdálkodási irányelvekről.

(2) A vagyongazdálkodási irányelveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket - összhangban az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési elhatározásaival - és tételesen az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyontárgyakat.

9. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontjában meghatározott személy [a továbbiakban: vagyonkezelő] az Önkormányzat vagyonkezelési feladatait a képviselő-testület tulajdonosi döntése alapján láthatja el.

(2) Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásáról a képviselő-testület jogosult dönteni. A képviselő-testület a döntésében meghatározza a vagyonkezelés időtartamát, díját, térítésmentességét és a jogviszony további feltételeit. A vagyonkezelői jog gyakorlásának részletes szabályait a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(3) A vagyonkezelői jog átadását átruházott hatáskörben bruttó húsz millió forint összeg értékhatárig a polgármester gyakorolja. A vagyonkezelésbe átadott vagyonkezelői jog ellenértékét értékbecslés alapján kell megállapítani, az ez alapján megállapított érték a vagyonkezelői jog ellenértéke.

(4) Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető, kivéve, ha a képviselő-testület versenyeztetés lefolytatásáról dönt.

(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében, versenyeztetés mellőzésével történő átadása esetén az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem értékének növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, mint szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni, mely kötelezettségvállalás különösen a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá a karbantartási költségek körébe nem tartozó állagvédelem. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a közfeladat, a vagyonelemek sajátos jellegét, a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, valamint a közfeladat ellátását megalapozó bevételeket, elismert költségeket és gazdasági feltételeket.

(6) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyonnak a vagyonkezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát, értékét. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a vagyonkezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(7) Az (5) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. Az önkormányzat jogosult a tevékenység helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(8) A vagyonkezelő szerv köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani, beruházást, felújítást csak előzetes tulajdonosi jóváhagyással végezhet.

(9) A vagyon hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg. A vagyonkezelő szerv fenti bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon fenntartására, üzemeltetésére, megőrzésére, karbantartására, felújítására, valamint fejlesztésre köteles fordítani.

(10) Az ingyenesen vagyonkezelésbe átadásra kerülő önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes vagyonkezelésbe adás feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett, vagy szakszerűbben, vagy hatékonyabban lássa el.

(11) A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait a számvitelről szóló törvény, az államháztartás számviteléről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény alapján a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel belső ellenőrzés útján vagy a polgármester által megbízott szerv vagy személy útján valósul meg.

(12) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő:

10. § (1) Az önkormányzat a tulajdonát képező ingatlant kérelemre részletfizetési kedvezménnyel is értékesítheti.

(2) A részletfizetés engedélyezésére írásbeli kérelem alapján kerülhet sor, melyet az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A részletfizetés engedélyezéséről

(4) A részletfizetést a (3) bekezdésben meghatározott döntésre jogosultak legfeljebb 1 alkalommal

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

(6) A részletfizetési kérelmet akkor kell megalapozottnak tekinteni, ha a jövedelmi és vagyoni viszonyokat összevetve az egyösszegű megfizetés a magánszemély megélhetését veszélyeztetné.

(7) A részletfizetési kérelmet akkor kell megalapozottnak tekinteni, ha a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében az egyösszegű megfizetés veszélyezteti a vállalkozás közteherviselési kötelezettségének teljesítését.

(8) Részletfizetés esetén a fennálló tőketartozást a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 2% ügyleti kamat plusz 2 százalék kamat terheli.

11. § (1) A nyilvános versenytárgyalást a polgármester előterjesztése alapján a PJB írja ki. Amennyiben több ajánlat érkezik, a versenytárgyalás lebonyolítását az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal végzi, melynek során közjegyző közreműködése igénybe vehető. A versenytárgyalás eredményéről bruttó 20 millió forint értékhatárig a polgármester, bruttó 20 millió forint felett a Képviselő-testület dönt. Amennyiben a versenytárgyalást – ajánlattevő hiányában – eredménytelennek kell nyilvánítani, úgy a versenytárgyalás újbóli kiírásáról a PJB dönt.

(2) A versenytárgyalás során a legmagasabb ellenértéket ajánló pályázó ajánlatát kell elfogadni.

(3) A versenyeztetési eljárás résztvevője az lehet, aki

12. § A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:

13. § (1) A PJB a versenytárgyalási felhívás visszavonásáról legkésőbb a versenytárgyalás megkezdésének időpontjáig dönthet, amelyről a versenytárgyalás pályázati felhívásában szereplő időpontja előtt írásban, a versenytárgyalás időpontjában szóban, jegyzőkönyvbe rögzítetten kell tájékoztatást adni.

(2) A versenytárgyalás megkezdése előtt az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a versenytárgyalási felhívás, és a versenytárgyalási eljárás részletes dokumentációjában foglaltakat ismeri, a versenyeztetés szabályait magára nézve kötelezőnek fogadja el. Amennyiben az ajánlattevőt meghatalmazott képviseli a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt meghatalmazást a versenytárgyalás megkezdése előtt át kell adni a versenytárgyalást lebonyolítójának.

14. § (1) Vagyontárgy értékesítése, hasznosítása esetén a versenytárgyalás induló összege a forgalmi értékbecslés összegénél alacsonyabb nem lehet. Az 5. § (2) bekezdés a) pontja esetében a versenytárgyalás induló összege az értékbecslések számtani átlagánál alacsonyabb nem lehet.

(2) A licitálás során a vételárat legalább 100.000, - forinttal, a hasznosítási díjat legalább 10.000, - forinttal kell emelni. A versenytárgyalás nyertese az, aki az induló összeghez képest a legmagasabb ajánlatot teszi.

(3) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége a versenytárgyalás napját követően 90 napig tart.

(4) Az önkormányzat nevében a szerződést polgármester a versenytárgyalás nyertesével köti meg, a versenytárgyalás napjától számított 90 napon belül.

15. § (1) Az ajánlat benyújtásakor az érkezés pontos időpontját rá kell vezetni az azt tartalmazó borítékra.

(2) Az ajánlat a beérkezése sorrendjében kap sorszámot.

(3) A beérkezett ajánlatok felbontásán az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal vesz részt.

(4) Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Az ajánlatot annak kiírója bírálja el.

(6) Amennyiben a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni. A pályázat elbírálásának határidejét egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a pályázat kiírója meghosszabbíthatja, erről a pályázókat értesíteni kell.

16. § Hatályát veszti: Esztergom Város Önkormányzat 5/2020. (II.17) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet.

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.