Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről
Hatályos: 2023. 03. 10- 2024. 01. 18Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 15. §-ában, 20. §-ában, 23. §-ában, 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el [dRG1] :
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának részletes szabályaira terjed ki.
2. Bérbeadói jogok gyakorlása
2. § (1) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a 3. § (1) bekezdése esetében Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Jogi Bizottsága (a továbbiakban: PJB), a 3. § (2) és (3) bekezdések esetében a polgármester gyakorolja.
(2) A létrejött szerződések alapján fennálló jogviszonyokra vonatkozó bérbeadói jognyilatkozatok megtétele, ideértve a szerződések meghosszabbítását, módosítását és megszüntetését, valamint a szerződéseken alapuló igények érvényesítését, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségen végzett értéknövelő beruházások, átalakítási, felújítási, kialakítási munkálatok engedélyezése a PJB hatáskörébe tartozik, kivéve a 2. § (3) bekezdésben meghatározott esetekben.
(3) Jelen rendelet 3. § (2) és (3) bekezdések esetében létrejött szerződések alapján fennálló jogviszonyokra vonatkozó bérbeadói jognyilatkozatok megtétele, ideértve a szerződések meghosszabbítását, módosítását és megszüntetését, valamint a szerződéseken alapuló igények érvényesítését, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségen végzett átalakítási, felújítási, kialakítási munkálatok engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.
3. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának általános szabályai
3. § (1) Üresen álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségre piaci alapon az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) előtti versenytárgyalás útján létesíthető bérleti jogviszony.
(2) Versenytárgyalás kiírása nélkül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (16) bekezdése és az Mötv. 108/B. §-a szerint szabályozott esetekben lehet nem lakás céljára szolgáló ingatlant bérbe adni.
(3) A Hivatal Gadányi termét, nagytermét, illetve a Vármegyeháza dísztermét polgármesteri döntés alapján legfeljebb félévente egy két napra lehet ingyenesen bérbe adni, azzal a feltétellel, hogy a bérleti szándék közfeladat ellátására, vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátására vonatkozik, illetve közérdekre tekintettel, valamint művészeti-, kulturális-, sport-, egészségügyi, szociális, oktatási célra lehet. Félévente két napot meghaladó ingyenes bérbeadásról a képviselő-testület jogosult dönteni.
(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esedékes, következő évi bérleti díjának minimális mértékét a képviselő-testület köteles minden év december 31-ig határozatban megállapítani.
(5) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget ingyenesen vagy a 3. § (4) bekezdésben hivatkozott határozatban megállapított díjnál kevesebbért bérbe adni, a polgármester döntése alapján közérdekre tekintettel, valamint művészeti-, kulturális-, sport-, egészségügyi, szociális és oktatási célra lehet.
4. Versenyeztetési eljárás általános szabályai
4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre piaci alapon a Hivatal előtti versenytárgyalás útján létesíthető bérleti jogviszony.
(2) Az Önkormányzat jogosult meghatározni, hogy a helyiség bérbevételére vonatkozó nyilvános versenytárgyalási felhívást milyen módon teszi közzé. A helyiség bérbeadására vonatkozó versenytárgyalási felhívást az Önkormányzat hirdetőtábláján és hivatalos honlapján közzé kell tenni. A felhívás közzététel során biztosítani kell a pályázatok megismerését.
(3) A versenytárgyalási felhívás vagy a hirdetmény tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a határidőben benyújtott ajánlataik összehasonlíthatóak legyenek.
(4) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését, a pályázat kiírására való felhatalmazás jogcímét,
b) a pályázat tárgyát képező helyiség címét, helyrajzi számát, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,
c) a bérleti szerződés tervezett időtartamát,
d) részletes pályázati dokumentáció esetén az annak beszerzéséről szóló tájékoztatót,
e) a bérleti díj induló összegét,
f) a regisztrációs díj megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseket,
g) a bérleti díj növeléséről szóló tájékoztatást,
h) a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetéséről szóló tájékoztatást,
i) a kauciófizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket,
j) a versenytárgyalás helyét és időpontját,
k) az eredményközlés módját és határidejét, továbbá tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az Önkormányzat a versenytárgyalás nyertesének azt hirdeti ki, aki a legmagasabb bérleti díjat ajánlja meg,
l) az ajánlattevő tájékoztatását arról, hogy az általa megajánlott bérleti díj tekintetében a versenytárgyalás napjától számított 90 napig ajánlati kötöttség terheli,
m) ajánlattevő azon kötelezettségét, hogy legkésőbb a versenytárgyalást megelőző munkanapon a jogalanyiságát és a versenytárgyaláson részt vevő személy képviseleti jogosultságát igazoló okiratokat köteles a kiíró részére benyújtani,
n) az ajánlatkérő azon jogát, hogy a versenytárgyalási eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
o) annak kizárását, hogy a szerződés a versenytárgyalás nyertesével a versenytárgyalás eredményének a kihirdetésével létrejön,
p) minden egyéb adatot és tájékoztatást, amelyek a helyiség hasznosításának céljára, módjára és egyéb feltételeire vonatkoznak, és amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.
(5) Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívás visszavonásáról, a nyilvános versenytárgyalás feltételeinek módosításáról, a közzétett eljárási rend szabályainak változtatásáról legkésőbb a versenytárgyalás megkezdésének időpontjáig dönthet, amelyről a versenytárgyalás pályázati felhívásában szereplő időpontja előtt írásban, a versenytárgyalás időpontjában szóban, jegyzőkönyvbe rögzítetten kell tájékoztatást adni. Az Önkormányzat ezen jogát kizárólag úgy gyakorolhatja, hogy azzal a pályázattal érintett személyek lényeges jogos érdekeit ne sértse.
(6) A versenytárgyalás megkezdése előtt az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a versenytárgyalási felhívás, és a versenytárgyalási eljárás részletes dokumentációjában foglaltakat ismeri, a versenyeztetés szabályait magára nézve kötelezőnek fogadja el. Amennyiben az ajánlattevőt meghatalmazott képviseli, a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt meghatalmazást a versenytárgyalás megkezdése előtt át kell adni a versenytárgyalást lebonyolító Hivatalnak.
(7) Pályázó a megalapozott ajánlat benyújtásához a helyiségre vonatkozóan adatokat kérhet, illetve az Önkormányzat biztosítja, hogy az ingatlant előre egyeztetett időpontban meg lehessen tekinteni.
5. Pályázati feltételek
5. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, lakcímét, cég esetében a cég elnevezését, címét, cégjegyzék számát; cégkivonatot, aláírási címpéldányt, a cég jelenlegi tevékenységének főbb adatait;
b) a pályázó részletes nyilatkozatát a pályázati kiírás feltételeinek elfogadására és a meghatározott funkció megvalósítására;
c) pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázó gazdasági társaság átlátható szervezetnek minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján;
d) a külön engedélyhez kötött tevékenység végzésére való jogosultságát a pályázat mellékleteként benyújtott vállalkozói igazolvánnyal, illetve cégkivonattal szükséges igazolni;
e) 30 napnál nem régebbi igazolásokat arra vonatkozóan, hogy köztartozása nincs (NAV, VPOP, TB [dRG1] , Önkormányzat). Amennyiben ezeket a pályázat benyújtásáig nem tudja beszerezni, úgy nyilatkozatot arról, hogy nyertes pályázat esetén a bérleti szerződés megkötéséig benyújtja;
f) megajánlott bérleti díj összegét;
g) megvalósítandó funkció leírását;
h) rövid üzleti tervet.
(2) A pályázók kötelesek a pályázaton való indulás feltételeként 50.000, -Ft regisztrációs költséget költség az Önkormányzat OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11740054-15729600-10040007 számú számlájára átutalni úgy, hogy az legkésőbb a pályázat benyújtását megelőző napig jóváírásra kerüljön. A pályázaton nem vehet részt azon pályázó, aki/amely a regisztrációs költség befizetését nem teljesítette. A jóváírás elmaradásával kapcsolatos minden kockázat a pályázót terheli, erre vonatkozóan a pályázat kiírója mindenfajta igényt kifejezetten kizár. Az átutalás megtörténtét igazoló banki bizonylatot a pályázathoz csatolni kell.
(3) A befizetett regisztrációs költség nyertes pályázat esetén a fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül.
(4) A szerződéskötési jogot el nem nyert pályázók részére a regisztrációs költség összege a pályázat eredményhirdetését követő 10 napon belül ugyanazon bankszámlára kerül visszautalásra, ahonnan az átutalást teljesítették. A kiíró a visszatérített regisztrációs költség után kamatot nem fizet.
(5) Az Önkormányzat a bérlővel határozott időre, legfeljebb 5 év időtartamra köt bérleti szerződést.
(6) A nyertes pályázó a bérleti szerződés aláírásakor 3 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű kauciót köteles megfizetni. A kaució a bérlőre háruló kötelezettségek az Önkormányzat által történő teljesítésének költségeit jogosult fedezni.
(7) A kaucióból az Önkormányzat követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő
a) a bérleti díjat, közüzemi díjat, közjegyzői díjat nem a szerződés szerint fizeti, és tartozását felszólítás ellenére sem rendezi;
b) a helyiség karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos, illetve jogszabály vagy a bérleti szerződés alapján terhelő egyéb kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti;
c) Az Önkormányzat a kaució után kamatot nem fizet. Amennyiben a kaució felhasználására a bérleti jogviszony fennállása alatt nem kerül sor, úgy a bérleti jogviszony megszűnésekor visszafizetésre kerül a bérlő részére.
6. A versenytárgyalás eredményének ismertetése, érvénytelensége, eredménytelensége
6. § (1) Az Önkormányzat z Önkormányzat azzal a pályázóval köti meg a bérleti szerződést, amely pályázó a legmagasabb összegű bérleti díj fizetését vállalja.
(2) Amennyiben ugyanazon ingatlanra több pályázó azonos összegű bérleti díj fizetését tartalmazó pályázatot nyújt be, úgy versenytárgyalás megtartására kerül sor. A versenytárgyaláson a licitlépcső összege: 10.000, -Ft.
(3) Amennyiben a versenytárgyalás során kerül sor azonos összegű bérleti díj megajánlására, úgy a PJB. sorsolással dönt a nyertes pályázó személyéről.
(4) Az Önkormányzat csak akkor jogosult a versenytárgyalás eredményének közlését legfeljebb 2 munkanappal elhalasztani vagy a versenytárgyalást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítani, ha azt a versenytárgyalási kiírásban előzetesen kikötötte.
(5) A szerződéskötési jogot kizárólag a pályázatban feltüntetett természetes vagy jogi személy(ek), illetve jogi személyiség nélküli szervezet szerezheti meg. A szerződéskötési jog nem ruházható át, nem engedményezhető.
(6) Eredménytelen az adott ingatlanra vonatkozó pályázat, ha:
a) egy pályázó sem nyújtott be pályázatot;
b) a megajánlott bérleti díj alacsonyabb a kiírásban meghatározott minimum bérleti díjaknál;
c) a nyertes pályázó bármely okból visszalép a pályázatától és nincs második legkedvezőbb ajánlatot tevő, vagy van, de az visszalép;
d) az Önkormányzat a pályázati kiírást a pályázatok leadásának határideje előtt visszavonja;
e) a bérbeadói jogok jogosultja a pályázatok elbírálásakor egyik pályázó ajánlatát sem fogadja el.
(7) A pályázó anyagi és jogi következmények nélkül a pályázat regisztrálásának megkezdése előtt léphet vissza. Amennyiben a pályázó a szerződéskötési jogot megszerzi, de a szerződéskötéstől – bármilyen okból, bármely formában – eláll, abban az esetben a pályázata eredménytelennek minősül, és a befizetett regisztrációs költség bánatpénzként az Önkormányzatot illeti meg. Ebben az esetben a kiíró jogosult a választása szerint a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.
(8) A pályázókat az Önkormányzat Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal az eredményről 15 munkanapon belül értesíti.
(9) A nyertes pályázó az Önkormányzattal az értesítés kézhezvételétől számított 90 napon belül írja alá a bérleti szerződést. Amennyiben a nyertes pályázónak felróhatóan nem történik meg a szerződés aláírása a fent nevezett időpontig, a nyertes pályázó elveszti szerződéskötési jogát és a regisztrációs költség bánatpénzként az Önkormányzatot illeti meg.
(10) Az Önkormányzat fenntartja magának a jogot, hogy az ingatlanra vonatkozó pályázati kiírást a versenytárgyalás megkezdésének időpontjáig pályázatok beadási határideje előtt indokolás nélkül visszavonja, vagy a pályázatok elbírálását elhalassza, a pályázatok elbírálásakor egyik pályázó ajánlatát sem fogadja el, azokat eredménytelennek nyilvánítsa. Ezen jogokat a versenytárgyalási kiírásban ki kell kötni.
7. Bérbeadás általános szabályai
7. § (1) A bérleti szerződésben meghatározott funkció kialakításához szükséges engedélyek megszerzéséig a bérlő 50% bérleti díjkedvezményben részesül. Amennyiben a szükséges engedély megszerzésére a bérleti szerződés aláírásától számított 3 hónapon belül nem kerül sor, a bérlő a bérleti díj 100%-ának megfizetésére köteles. A bérlő a szükséges engedélyeket a megszerzésüket követő 2 munkanapon belül köteles bemutatni.
(2) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiségen a bérbeadó előzetes engedélyével és a szükséges hatósági engedéllyel végezhet átalakítási, felújítási, kialakítási munkálatokat.
(3) A bérlő a bérleményen az általa végzett értéknövelő beruházások bérleti díjba történő beszámítását abban az esetben kérheti bérbeadótól, ha az értéknövelő beruházásokhoz kérte a bérbeadó előzetes hozzájárulását és a hozzájárulást bérbeadó a PJB megadta. Az értéknövelő beruházások igazolt és beszámítható mértékéről nettó bruttó húszmillió forintig a PJB, nettó bruttó húszmillió forint felett a képviselő-testület dönt.
(4) Az értéknövelő beruházás a havi bérleti díjba történő beszámítása bérbeadóval történő írásbeli megállapodás alapján lehetséges a bérleti díj 50 %-áig.
(5) A bérleti díjon felül a bérlőt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi díjak: áram, gáz, víz-csatorna, szemétszállítás, valamint a közüzemi órák működőképességének biztosításával és a bérlő nevére történő átírásával kapcsolatos kötelezettségek és költségek.
(6) A nem lakás céljára szolgáló helyiség vagyon- és felelősségbiztosításáról, az ingó tárgyak biztosításáról a bérlő köteles gondoskodni. A bérleti szerződés aláírását követő 30 napon belül a bérlő köteles a bérbeadó részére átadni az erről szóló biztosítási kötvény másolatát.
(7) A bérleti szerződést – kivéve a Rendelet 3. §. (2) és (3) bekezdésben foglaltakat – közjegyzői okiratba kell foglalni. Az Önkormányzat által előkészített, és a közjegyző rendelkezésére bocsátott bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalásának költsége a bérlőt terheli.
(8) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a természetes személynek, jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezetnek, amelynek vagy akinek
a) az önkormányzati adóhatósággal szemben adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési kedvezményt (adómérséklés, elengedés, vagy fizetési könnyítés) engedélyezett;
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiség vonatkozásában bérleti díj, illetve közüzemi díjhátraléka van, illetve az önkormányzat tulajdonában álló vagy az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társasággal szemben díjhátraléka van;
c) a helyiség bérleti jogviszonya – a kérelem vagy a pályázat benyújtását megelőző öt évben – a bérbeadó felmondása következtében szűnt meg;
d) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység folytatására való jogosultságát nem tudja hitelt érdemlően igazolni.
8. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiséget
a) határozott időre, vagy
b) meghatározott feltétel bekövetkezéséig és határozott időre lehet bérbe adni.
(2) A határozott időtartam legfeljebb öt év lehet.
(3) E rendelet 8. § (2) bekezdésétől eltérően a bérlet határozott időtartama legfeljebb 10 év lehet, mely további 5 évvel hosszabbítható, ha a bérlő,
a) az államháztartás körébe tartozó szervezet, vagy
b) állami, önkormányzati vagy közhasznú feladatot ellátó szervezet, vagy
c) az önkormányzat tulajdonában álló vagy az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság.
(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő albérletbe, valamint más jogcímen használatba nem adhatja, el nem cserélheti, a bérleti jogot nem apportálhatja és a bérleti jogot nem ruházhatja át.
(5) A határozott időtartam lejártakor a bérleti szerződés felülvizsgálatra kerül. További öt év határozott időre bérbeadható a nem lakás céljára szolgáló helyiség annak a volt bérlőnek,
a) akinek nincs az önkormányzati adóhatósággal szemben adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, illetve az adóhatóság számára fizetési kedvezményt (adómérséklés, elengedés, vagy fizetési könnyítés) engedélyezett;
b) akinek nincs az Önkormányzattal szemben bérleti díj, illetve közüzemi díj hátraléka, közös költség illetve az Önkormányzat tulajdonában álló vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társasággal szemben díjhátraléka;
c) a helyiség bérleti jogviszonya – a kérelem benyújtását megelőző 5 évben – nem a bérbeadó felmondása következtében szűnt meg;
d) aki a bérleményben az Önkormányzat által meghatározott funkciót alakított ki, és azt a helyiség környezetéhez illő színvonalon, jogszabályoknak megfelelően, minden szükséges engedély birtokában működteti, és
e) aki vállalja, hogy az Önkormányzat által az újabb öt évre szóló bérleti szerződés megkötésének időpontjában hatályos bérleti díjminimumot vagy amennyiben az magasabb a lejárt szerződésében meghatározott díjat fizeti.
9. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlője egy alkalommal jogosult részletfizetési kérelmet benyújtani 3 hónapot meg nem haladó bérleti és közüzemi díj tartozása esetén. A részletfizetési kedvezményről a PJB dönt.
(2) Részletfizetési kedvezmény legfeljebb 6 hónap időtartamra adható, amelynek kamata a mindenkori jegybanki alapkamat mértéke.
8. Záró rendelkezések
10. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és azt alkalmazni kell a már megkötött bérleti szerződésekre, a folyamatban lévő eljárásokra, pályázati kiírásokra, a benyújtott kérelmekre.
11. § Hatályát veszti Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 24/2021.(VI.09.) önkormányzati rendelete.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.