Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024 (X.15.) önkormányzati rendelete
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 15Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024 (X.15.) önkormányzati rendelete
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, a közgyűlés hivatalos megnevezése, valamint a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.
(3) Az Önkormányzat közgyűlésének hivatalos megnevezése: Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése.
(4) Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a polgármesterrel együtt 15 tagja van.
(5) Jelen rendelet szerint, annak alkalmazása körében
a) Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata rövid megjelölése a továbbiakban: Önkormányzat,
b) Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése rövid megjelölése a továbbiakban: Közgyűlés.
(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapja www.esztergom.hu címen érhető el.
2. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal
2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései
3. § (1) Az Önkormányzat Esztergom Megyei Jogú Város történelmi hagyományai iránti tisztelete jeléül az alábbi jelképeket határozza meg:
a) Esztergom címere;
b) Esztergom zászlaja;
c) Esztergom pecsétjei;
d) Szóembléma.
(2) Az önkormányzati jelképekről az e tárgyban alkotott önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket, kitüntető címeket határozza meg:
a) Esztergom Megyei Jogú Város Díszpolgára;
b) Pro Urbe Esztergom;
c) Esztergomi Közösségért;
d) Babits Mihály-díj Esztergom Kultúrájáért;
e) Korányi József-díj Esztergom Sportjáért;
f) Majer István-díj az Esztergomi Nevelésért;
g) Dr. Jócsik Lajos-díj Esztergom Tiszta, Zöld Környezetéért;
h) Boldog Gizella-díj Esztergom Testvérkapcsolataiért;
i) Boldog Özséb-díj Esztergom Hitéletéért;
j) Dr. Gönczy Béla-díj az Esztergomi Gyógyításért;
k) Dr. Bády István-díj Esztergom Szépítéséért;
l) Einczinger Ferenc-díj Esztergom Gyarapodásáért;
m) Szabó Erna-díj Esztergom Rászorulóinak Megsegítéséért;
n) Polgármesteri Elismerő Oklevél.
(4) A városi kitüntetések adományozásáról az e tárgyban alkotott önkormányzati rendelet rendelkezik.
3. Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai
4. § (1) Az Önkormányzat hazai testvérvárosa Székesfehérvár.
(2) Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai, az Önkormányzat testvérvárosai:
a) Bamberg (Németország);
b) Cambrai (Franciaország);
c) Ehingen (Németország);
d) Espoo (Finnország);
e) Gniezno (Lengyelország);
f) Maintal (Németország);
g) Párkány (Szlovákia);
h) Mariazell (Ausztria);
i) Canterbury (Nagy-Britannia);
j) Fátima – Ourém (Portugália).
(3) Térségi nemzetközi kapcsolatai: Ister-Granum EGTC
4. A Közgyűlés gazdasági programja
5. § A gazdasági program tartalmazza:
a) a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;
b) a település lakosságának, valamint törvényben meghatározott körben a Komárom-Esztergom vármegye egész területén vagy annak egy meghatározott részén élők ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;
c) a fentiek érdekében új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, átszervezések megoldásának elképzeléseit;
d) az Önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket;
e) a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá a más önkormányzatokkal, szervezetekkel és régiókkal való együttműködés fő irányait, kapcsolatainak fejlesztését.
5. A Közgyűlés munkaterve
6. § (1) A munkatervet a polgármester a Közgyűlés tárgyidőszakot megelőző év december hónapban tartandó rendes ülésére terjeszti be.
(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslattevők:
a) az alpolgármester,
b) a települési képviselő,
c) a Közgyűlés bizottsága,
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
e) a jegyző,
f) a tanácsnokok.
(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év november 30. napjáig juttatják el a polgármesternek.
7. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt.
(2) A Közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának évében az adott év hátralevő részére vonatkozó munkatervet az alakuló ülést követő első ülésén fogadja el. A munkaterv összeállítása a jogszabályi előírások és a korábban meghozott döntések figyelembevételével kerül sor.
(3) A munkaterv tartalmi elemei a következők:
a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,
b) a napirend előterjesztőjének neve, és
c) a közmeghallgatás időpontja.
A Közgyűlés működése
6. Hatáskör átruházás
8. § (1) A Közgyűlés egyes hatásköreinek átruházását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott határozatok szövegének tartalmaznia kell a hatáskör gyakorlását átruházó döntésre történő hivatkozást az átruházó határozat megfelelő pontjának, vagy az átruházó rendelet pontos címének és az átruházást rögzítő, megfelelő szerkezeti egységének pontos megjelölésével.
7. A Közgyűlés ülései
9. § (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, és rendkívüli ülést tart.
(2) A Közgyűlés munkatervében megjelölt időpontban megtartott ülésen (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.
(3) A rendes ülés és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló Városháza épülete (a továbbiakban: Városháza). A közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Városháza Díszterme. Az alakuló ülést előre egyeztetett, külső helyszínen tartja a Közgyűlés.
8. A rendes ülés
10. § (1) A Közgyűlés évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést a munkatervben rögzített napokon és időpontban.
(2) A Közgyűlés ülésének időtartama maximum 5 óra, melynek időtartamát a meghívóban szereplő időponttól kell számolni, beleértve az ülés alatti szünetek időtartamát is. Ezen időtartam leteltét követően a polgármester az ülést berekeszti, és a következő munkanapon 9 órakor a még nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalását folytatja a Közgyűlés.
9. Rendkívüli ülés
11. § (1) A Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli ülést a polgármester az arra vonatkozó előterjesztés átvételét követő tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hív össze.
(4) A Közgyűlés rendkívüli ülésére is alkalmazni kell a 10. § (2) bekezdésében foglaltakat.
10. Az ülés összehívása
12. § (1) A rendes ülések meghívóját a Közgyűlés tagjai részére az ülés előtt legalább 6 nappal el kell juttatni elektronikus formában, az Önkormányzat hivatalos honlapjára utaló link megjelölésével , a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések kivételével. A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések a Közgyűlés tagjai részére elektronikus formában kerülnek megküldésre. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 6 nappal kapják meg elektronikus formában. Sürgősségi javaslat esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a Közgyűlés ülésén papír alapon is kioszthatók.
(2) A Közgyűlés ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztők nevét.
(3) A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat, a polgármester írásbeli tájékoztatója a két ülés között történt fontosabb eseményekről, tájékoztató a lejárt idejű határozatokról.
(4) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban telefonon, elektronikus úton olyan módon, hogy az ülés előtt legalább 1 nappal megkapják, vagy értesüljenek róla a képviselők, valamint a tanácskozási joggal meghívottak.
(5) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:
a) a bizottságok közgyűlési tagsággal nem rendelkező tagjait,
b) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,
c) az önkormányzati vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) a napirendi pontok előkészítőit,
f) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja,
g) főállású alpolgármestert, aki nem tagja a Közgyűlésnek.
(6) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt az őket érintő előterjesztéshez való hozzáférést biztostani kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
11. Az ülés nyilvánossága
13. § (1) A választópolgárok a Közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről és az előterjesztésekről - a zárt ülés anyaga kivételével - az Önkormányzat hivatalos honlapján közzétett meghívóból értesülnek.
(2) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a Közgyűlés elé kerülő napirendek írásos előterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos előterjesztéseket a rendes ülés napját megelőző 5 naptári nappal, a rendkívüli ülés napját megelőző 1 naptári nappal a jegyző köteles az érdeklődők rendelkezésére bocsátani betekintés céljából.
12. Előterjesztés
14. § (1) Előterjesztésnek minősül: a rendelet-tervezet, a határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.
(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, képviselői csoport esetében annak vezetője, az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője, a nemzetiségi önkormányzatok nevében annak elnökei tehetnek.
(3) A Közgyűlés ülésére az előterjesztés írásban nyújtható be. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Közgyűlés rendes ülését megelőző 10. napig kell a polgármesterhez benyújtani, Különösen indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az Önkormányzat számára vagy más érdekelt félre nézve - az előterjesztés a 15. §-ban foglaltak szerint, sürgősségi indítványként is benyújtható.
(4) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg.
(5) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztéseket a képviselők és a bizottsági tagok részére a rendes ülést megelőző legfeljebb 6 nappal, a rendkívüli ülést megelőző legfeljebb 1 nappal elektronikus formában kell megküldeni. A zárt ülés bezárását követően a zárt ülési előterjesztéseket vissza kell szolgáltatni a Hivatalnak.
(6) A Közgyűlés ülése meghívójával egyidejűleg kézbesített előterjesztéshez kapcsolódó módosító javaslatot az ülést megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez, vagy legkésőbb a testületi ülésen a vita lezárása előtt a polgármesternek írásban átadni.
(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét,
c) a jogszabályi hivatkozásokat,
d) szükség szerint a javasolt döntési változásokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket,
e) költségkihatásokat,
f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,
g) határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,
h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg,
i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését,
j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését,
k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését.
(8) Az előterjesztések és rendeletek előkészítésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.
13. Sürgősségi indítvány
15. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, valamint a jegyző javasolhatja a Közgyűlésnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (a továbbiakban együtt: sürgősségi indítvány).
(2) Sürgősségi indítvány keretében rendeletalkotási javaslat nem vehető napirendre.
(3) A sürgősségi indítványt előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző munkanapon 12 óráig.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indokolást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.
(5) A jegyzői törvényességi ellenőrzés lehetőségét a sürgősségi indítvány esetében is biztosítani kell.
14. Az ülés vezetése
16. § (1) Az ülés összehívása és vezetése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 65. §-a alapján történik. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, számban veszi az igazolatlan, illetve igazolt távollévőket. és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) minden egyes napirend felett külön-külön nyit vitát
d) szünetet vagy tárgyalási szünetet rendelhet el,
e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,
g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a döntést.
(2) A polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását vagy javasolhatja a napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a Közgyűlés vita nélkül dönt.
(3) Az összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő valamennyi döntési javaslatot egyszerre kell szavazásra bocsájtani.
(4) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és az elnapolást követő 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.
(5) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülésen nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek.
(6) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontja előtt a határozatképességhez szükséges létszámú képviselők előre jelezték távolmaradásukat az ülésről, akkor a polgármester a meghívót, a közléssel azonos módon, visszavonja és ezzel egyidejűleg 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.
(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a Közgyűlés vita nélkül határoz.
(8) A polgármester dönthet a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, valamint élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.
9) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés, valamint a rendes ülésre sürgősségi indítvány formájában a Közgyűlés elé benyújtott előterjesztés tárgyalásának - kivéve, ha ezt törvény vagy e rendelet nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
15. A napirendek tárgyalása
17. § (1) Az előterjesztőhöz a Közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően kell válaszolni legfeljebb 5 percben.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az ülést vezető megnyitja a vitát, szólásra a számítógépes szavazórendszeren keresztül, ennek meghibásodása esetén kézfelemeléssel az ülést vezetőnél lehet jelentkezni. A képviselő az előterjesztéshez két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 percben szólhat hozzá.
(4) A tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést vezető adhat szót egy alkalommal legfeljebb 3 percben.
(5) Az ülést vezető hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 2 percben.
(6) A jegyző a jogszerűség biztosítása érdekében történő jelzés esetén időkorlát nélkül felszólalhat.
(7) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, az ülést vezető a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra nincs lehetőség. A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülést vezető elrendeli a szavazást.
(8) A döntéshozatalból kizárható a képviselő amennyiben a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és azt bármely képviselő bejelenti, az adott napirendet a Közgyűlés következő ülésén újra kell tárgyalni.
(9) A szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezetről, határozati javaslatról szavaz a Közgyűlés. Ha a döntés tervezetének ugyanazon részéhez több módosító indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
16. Ügyrendi javaslat
18. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot a képviselő napirendenként egy alkalommal tehet az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben a határozathozatalig.
(2) A javaslat ügyrendi jellegéről az ülést vezető dönt. Az ügyrendi javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz.
(3) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.
(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a Közgyűlés további vita nélkül dönt az előterjesztésről.
17. Az Mötv. 32 § (2) bekezdés b) pontján kívüli kérdések
19. § (1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben egy alkalommal, két témában kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, önkormányzati intézmény vezetőjéhez, illetőleg a jegyzőhöz összesen kettő percben. A kérdéseket írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendes testületi ülés előtt két munkanappal vagy legkésőbb a rendkívüli ülés előtti munkanapon 12 óráig.
(2) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell:
a) a kérdező nevét,
b) az írásos kérdés tárgyát, címzettjét,
c) az írásos kérdést,
(3) A kérdések megtárgyalására a nyilvános napirend végén, nyílt ülés keretében kerül sor. Az előzetesen írásban benyújtott kérdésre adott szóbeli válaszra két perc áll rendelkezésre. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni.
(4) A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak nincs helye.
18. A tanácskozás rendjének fenntartása
20. § (1) A tanácskozás rendjének biztosítása az ülést vezető kizárólagos feladata.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:
a) figyelmezteti a felszólalót, amennyiben az a megengedett időkeretet átlépi, illetve eltér a tárgytól;
b) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a Közgyűlés tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ, illetőleg e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi;
c) megvonja a szót, amennyiben az a)–b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre;
d) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kivételével;
e) az ülést maximum húsz perces időtartamra megszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi;
f) az ülést elnapolja, ha az e) pont alatt megnevezett intézkedése nem vezetett eredményre.
(3) Az ülést vezetőnek a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.
(4) Személyes megtámadás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülést vezető engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülést vezető nem engedélyezi az ilyen irányú hozzászólást, a képviselő kérésére a Közgyűlés vita nélkül dönt.
19. Döntéshozatal
21. § (1) A Közgyűlés döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza. Szavazni csak személyesen lehet.
(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő;
b) a polgármester;
c) az alpolgármester,
d) a bizottság elnöke,
e) a jegyző.
(3) A rendeletalkotási kezdeményezést a jegyzőnél kell benyújtani, legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző 10 nappal korábban.
(4) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata, Közgyűlés általi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vehet, amennyiben feladatkörét érinti.
b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
c) A rendelettervezet a Közgyűlés elé a polgármester és a bizottságok véleményezése után kerülhet.
(5) Amennyiben a képviselő az ülésen kezdeményezi rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, akkor Közgyűlés döntésével felveszi a következő rendes ülés napirendi pontjai közé. A rendelet tervezet előkészítésére a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók. Határozat meghozatal kezdeményezése esetén a 14. § (3), (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
20. Nyílt, név szerinti és a titkos szavazás
22. § (1) A nyílt szavazás számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek meghibásodása esetében kézfelemeléssel.
(2) A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(3) A szavazás előtt az ülést vezető közli a Közgyűléssel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.
23. § (1) A képviselő – szavazás megkezdése előtt előterjesztett – ügyrendi javaslatára a Közgyűlés vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről. A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét betűrendben olvassa fel.
(2) Az ülést vezető szavazatát mindig utolsóként adja le.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.
(4) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az ülést vezetőnek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket az ülést vezető és a jegyző aláírásával hitelesíti.
24. § (1) A zárt ülésen tárgyalható ügyekben az előterjesztő vagy bármely képviselő titkos szavazást kérhet.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek meghibásodása esetében az alakuló ülésen megválasztott ideiglenes szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) közreműködésével.
(3) A szavazólap elkészítéséről a Hivatal gondoskodik.
(4) A Közgyűlés tagjainak a nevét a jegyző betűsorrendben felolvassa, majd az ülést vezetőtől a szavazólapot átveszik a képviselők. Az ülést vezető mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.
(5) A szavazólapok kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az SZSZB tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét az SZSZB jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az elnöke ismertet a Közgyűléssel.
(6) Az SZSZB jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás tárgyát,
c) a szavazás kezdetét és végét,
d) a szavazás eredményét,
e) Az SZSZB tagjainak nevét és a jegyzőkönyvvezető nevét.
21. Megismételt szavazás
25. § (1) Az megismételt szavazásra – okának felmerülését követően – haladéktalanul kerül sor, erről az ülést vezető dönt.
(2) A határozatról való döntéshozatalt abban az esetben kell újra tárgyalni, ha:
a) nem volt egyértelmű, illetőleg világos a döntési javaslat tartalma,
b) az elfogadott döntés elemei ellentmondóak, illetőleg hiányosak.
(3) Egy alkalommal megismételt szavazást tarthat a Közgyűlés abban az esetben is, amikor az önállóan vagy összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő döntési javaslat valamelyike nem kapta meg a szükséges többséget.
(4) A (3) bekezdés szerinti megismételt szavazást az előterjesztő kezdeményezheti, melyről az ülést vezető dönt.
(5) A megismételt szavazás során az összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő valamennyi döntési javaslatot napirendi pontonkénti bontásban kell szavazásra bocsátani.
22. A rendelet kihirdetése
26. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Városháza épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.
(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.
23. Jogszabálysértés jelzése
27. § (1) A jegyző köteles jelezni a Közgyűlésnek, és szerveinek, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a Közgyűlés, valamint szervei működése jogszabálysértő.
(2) A jegyző észrevételét:
a) a döntést hozó szerv jegyzőkönyvéhez csatolja, vagy
b) a Közgyűlés ülésén a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy
c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, részönkormányzat elnökének.
24. A jegyzőkönyv
28. § (1) A Közgyűlés üléséről és a bizottsági ülésről hangfelvétel és írásos kivonatos jegyzőkönyv készül két példányban, melyeket a Hivatalban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv elkészítéséről, megőrzéséről a jegyző gondoskodik. A hangfelvételt meg kell őrizni.
(2) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv megtekinthető a Hivatalban és az Önkormányzat hivatalos honlapján. Nyílt ülésről készült hangfelvétel meghallgatását – a technikai feltételekre tekintettel – a polgármester engedélyezi. A hangfelvétel a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek.
(3) A zárt ülésről külön kétpéldányos jegyzőkönyv készül, melybe a törvényben meghatározott személyek jogosultak betekinteni. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelenlévők hallgathatják meg a jegyző vagy az általa megbízott személy jelenlétében.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazhatja:
a) a képviselő hozzászólásának a jegyzőkönyvben történő szószerinti szövegét, amennyiben azt a Közgyűlés ülésén kéri,
b) az ülést vezető esetleges intézkedéseit,
c) a Közgyűlés ülésén történt fontosabb eseményeket.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az előterjesztések, önálló képviselői indítványok, sürgősségi indítványok, módosító javaslatok,
d) a név szerinti szavazásról készült irat,
e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése.
Az Az Önkormányzat szervei és tisztségviselői
25. Az Önkormányzat szervei és tisztségviselői
29. § (1) Az Önkormányzat szervei:
a) Közgyűlés,
b) és a Közgyűlés szervei:
ba) Polgármester
bb) Pénzügyi és Jogi Bizottság,
bc) Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Kulturális Bizottság,
bd) Közjóléti és Köznevelési Bizottság
be) Közbeszerzési Bizottság,
bf) Esztergom-kertváros Településrészi Önkormányzata,
bg) Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal
bh) Jegyző
(2) Az Önkormányzat a következő társulásokban vesz részt: Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás.
(3) Az Önkormányzat tisztségviselői:
a) 1 főállású polgármester
b) 1 főállású alpolgármester,
c) 1 társadalmi megbízatású alpolgármester, akit a képviselők közül kell választani
d) 1 jegyző,
e) 2 aljegyző
26. A képviselők jogai és kötelezettségei
30. § (1) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.
(2) A képviselők kötelessége különösen:
a) a Közgyűlés ülésén, a bizottsági tag képviselő a bizottság ülésén is megjelenni és a munkában érdemben részt venni,
b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni,
c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,
d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni,
e) a részére előre előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
f) a település egészéért vállalt felelőséggel képviselni választói érdekeit.
(3) Az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíja a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslata alapján, a Közgyűlés döntésével legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkenthető, megvonható.
(4) A képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén – az adott körülményektől függően - a Közgyűlés az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) a szavazás megismétlése:
b) a bejelentés elmulasztásából eredő károk megtérítésének kötelezettsége;
c) az Mötv. 35. § (2) bekezdése alapján megállapított magasabb összegű tiszteletdíj csökkentése, vagy megvonása;
d) többszöri vagy folyamatos kötelezettségszegés esetén összeférhetetlenségi eljárás megindítása, ha a képviselő olyan tevékenységet folytatott, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
27. Bizottságok
31. § (1) A bizottságok felsorolását, létszámát és feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Képviselő egyidejűleg legfeljebb négy állandó bizottságnak lehet a tagja.
(3) A polgármester esetleges jutalmazására vonatkozó előterjesztést a Pénzügyi és Jogi Bizottság nyújtja be.
28. A bizottságok működésének közös szabályai
32. § (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti, akit a Közgyűlés választ meg.
(2) A bizottságok munkájukba külső szakértőt vonhatnak be. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról – az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.
(3) A bizottságok napirendjéhez - a 14. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül - előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai is.
(4) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 5 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.
33. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a 31–35. § -ban nem szabályozott kérdésekben a Közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
(2) A bizottsági ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről az ülést megelőző legalább 3 nappal korábban a bizottság elnöke meghívót küld ki elektronikus formában, vagy a meghívó hozzáférhetőségéről tájékoztatót küld ki a meghívó Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéséről.
(3) A bizottság ülésére szóló meghívóban fel kell tüntetni, hogy az adott bizottság mely napirendek keretében hozhat átruházott hatáskörben döntést. Ez utóbbiak esetében szükséges feltüntetni a hatáskör gyakorlását átruházó döntésre történő hivatkozást a jogszabályhely pontos megjelölésével.
(4) A bizottság ülését az elnök és az elnökhelyettes együttes távolléte, akadályoztatása esetén a korelnök vezeti le, aki a Közgyűlésnek is tagja. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítője az elnökhelyettes, távollétében az ábécésorrendben következő képviselő bizottsági tag, távollétükben az ábécésorrendben következő nem képviselő bizottsági tag.
34. § (1) A Közgyűlés meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a Közgyűlés határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.
35. § A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Közgyűlés döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozatképességét külön-külön kell megállapítani, valamint határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg.
29. Képviselőcsoport és jogai
36. § (1) A képviselők – képviselői tevékenységük összehangolására – képviselőcsoportokat (Frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 4 képviselő alakíthat.
(2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.
(3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni.
(4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselőcsoport nevét,
b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,
c) a képviselőcsoport tagjainak nevét.
(5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport saját maga dönt megszűnéséről.
(7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg.
(8) A képviselőcsoportot a Közgyűlés előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli.
(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja.
(10) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket és indítványokat terjeszthet elő.
30. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk
37. § A jegyzői, valamint aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, az aljegyző helyettesítésére kijelölt személy látja el.
Közmeghallgatás, városrészi fórum, együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal
31. Közmeghallgatás
38. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a Közgyűlés munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő módon:
a) az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,
b) a elektronikus formában az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Közgyűlést a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
32. A városrészi fórum tartásának szabályai
39. § (1) A városrészi fórumot a polgármester hívja össze, legalább 150 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.
(2) A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a városrészi fórum összehívására.
(3) A városrészi fórum napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a település egy részén tervezett ipari beruházás letelepedésével, a településrészen lévő közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.
(4) A városrészi fórumot a polgármester vezeti.
(5) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.
(6) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a városrészi fórumot berekeszti.
33. A települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének biztosítása
40. § (1) Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzatok működéséhez térítésmentesen helyiséghasználatot biztosít a Városháza épületében.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat
a) gazdálkodásának végrehajtásával,
b) a testületi ülések előkészítésével, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítésével és postázásával,
c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával
kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.
(3) A Közgyűlés az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.
(4) Az Önkormányzat és az egyes nemzetiségi önkormányzatok (2) bekezdésben nevesített feladatok ellátására közigazgatási szerződést kötnek, melyet évente felülvizsgálnak.
34. A településrészi önkormányzat
41. § (1) A Közgyűlés településrészi önkormányzatot hoz létre Esztergom-kertváros Településrészi Önkormányzata elnevezéssel, 11 taggal, melyek közül 6 fő helyi önkormányzati képviselő és 5 fő nem helyi önkormányzati képviselő.
(2) A településrészi önkormányzat elnökét és egy tagját a Közgyűlés a településrész egyéni választókerületében mandátumot szerzett képviselők közül választja meg.
(3) A Közgyűlés a településrészi önkormányzat további nem képviselő tagjait a településrészen élő választópolgárok közül választja meg.
(4) A településrészi önkormányzat évente egy alkalommal településrészi fórumot köteles tartani, melynek célja a lakosság közvetlen tájékoztatása, a lakossági vélemények megismerése, a közérdekű javaslatok meghallgatása.
(5) A településrészi fórum helyéről és időpontjáról a fórum napját megelőzően 10 nappal tájékoztatni kell a településrész lakosságát.
(6) A településrészi önkormányzat működésére e rendelet előírásait alkalmazni kell. A településrészi önkormányzat a munkarendjét maga határozza meg.
(7) A településrészi önkormányzatnak mindazon helyi közszolgáltatással kapcsolatos ügyekben véleményezési joga van, amelyek érintik a településrész lakosságát.
35. A tanácsnokok
42. § (1) A közgyűlés a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok a közgyűlés által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását felügyeli.
(2) A közgyűlés ifjúsági, köznevelési, kulturális, valamint sport feladatok, illetve tevékenységek felügyeletét ellátó tanácsnokokat választ.
(3) A közgyűlés a tanácsnoki megbízást indokolás nélkül visszavonhatja.
(4) A tanácsnok tiszteletdíja külön rendeletben kerül meghatározásra.
Záró rendelkezések
43. § (1) A jelen rendelet mellékletei az alábbiak:
a) A Közgyűlés által a polgármesterre, bizottságokra és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
b) A bizottságok felsorolását, létszámát és feladatait, valamint az egyes területek területét felügyelő tanácsnokok és feladatköreit a 2. melléklet tartalmazza.
c) Az Önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölését a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Esztergom Város Önkormányzata képviselő-testülete, valamint Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által megalkotott, jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályban lévő mindazon rendeletekben, amelyekben az adott rendelet Közjóléti, Egészségügyi és Nemzetiségi Bizottságot vagy Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottságot említ, e két bizottság alatt – a jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott bizottsági összetételnek és elnevezésnek az érintett rendeletek szövegében történő megfelelő átvezetéséig – Közjóléti és Köznevelési Bizottságot kell érteni.
44. § Hatályát veszti az Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2019 (XI.25.).
45. § Ez a rendelet 2024. október 15-én 9 óra 15 perckor lép hatályba.