Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2024. (X.31.) önkormányzati rendelete a városi jelképek és az „Esztergom” név használatáról
Hatályos: 2024. 11. 02Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2024. (X.31.) önkormányzati rendelete a városi jelképek és az „Esztergom” név használatáról
Esztergom Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § (1) 1.A rendelet célja, hogy meghatározza Esztergom Megyei Jogú Város jelképeit, azok használatát, valamint az „Esztergom” név felvételére és használatának engedélyezésére vonatkozó szabályokat.
(2) Esztergom jelképei a következők:
a) Esztergom címere (a továbbiakban: címer);
b) Esztergom zászlaja (a továbbiakban: zászló);
c) Esztergom pecsétjei;
d) Szóembléma (a továbbiakban: szóembléma).
2. A címer és a zászló használatának rendje
2. § (1) A címer, a zászló és a szóembléma leírását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A címer és a szóembléma ábrázolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
3. Korlátozó rendelkezések
3. § (1) A címer és a zászló áruvédjegyként, pártok és csoportok politikai propagandájának részeként nem használható.
(2) A címer és a zászló, mint díszítő és utaló jelképek felhasználása nem sértheti a város polgárainak érzelmeit.
(3) A címert és a zászlót kizárólag hiteles alakjában, szerkezetében és jelképi elemeinek teljességében szabad felhasználni.
(4) A címer egyes részletei különállóan nem alkalmazhatók.
(5) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az a részletekre nézve se szegényítse vagy torzítsa a hiteles ábrázolást. Többszínű megjelenítés esetén a címer előírt színezésétől eltérni nem szabad.
(6) A zászló előírt színezése minden ábrázolásban kötelező.
(7) A városi zászló használata a köztársasági zászló használatát nem helyettesítheti.
(8) A (4) – (6) bekezdésekben leírt korlátozások alól kivételt képez az 5. § (1) bekezdésében meghatározott felhasználói kör.
4. § A címer és a zászló levélpapíron, jelvényen, emblémában való használatára, a címer ábrázolására hivatalos névtáblán és pecséten magánszemélyek, valamint a következő állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek kaphatnak engedélyt:
a) gazdasági szervezetek, melyekben az önkormányzat tulajdoni részesedése legalább 50 %;
b) azok az esztergomi székhelyű szervezetek, intézmények, egyesületek, társaságok, alapítványok, amelyek alapszabályuk szerint környezet- és városvédő, helyi hagyományokat, bel- és külföldi kapcsolatokat ápoló, tudományos, közművelődési, közoktatási, művészeti, sport, szociális, karitatív, egészségügyi tevékenységet folytatnak;
c) az esztergomi székhelyű idegenforgalmi szervezetek;
d) könyv- és folyóirat kiadással, nyomdai előállítással, audio-, és videoeszköz előállítással foglalkozó esztergomi székhelyű szervezetek.
4. Az engedélyhez nem kötött használat köre
5. § (1) A 3. § (4)–(6) bekezdéseinek rendelkezései nem kívánják korlátozni a művészeti ábrázolásban érvényesíthető alkotói szabadságot. Az egyedinek számító képző- és iparművészeti alkotások körében a címer és a zászló használata nem engedélyköteles.
(2) Kereskedelmi célú felhasználás tekintetében az engedélyezési kötelezettség alól mentesülnek a tájékoztatás és az idegenforgalom, a művészeti, tudományos és ismeretterjesztő irodalom sajtótermékeinek (könyv, füzet, kazetta, elektronikus adathordozó) árusítása, reklámozása, propagálása.
(3) A városi címert és a zászlót engedély nélkül használhatják az önkormányzat szervei, intézményei, alapítványai.
5. Az engedélyezési eljárás
6. § (1) A felhasználás, alkalmazás, előállítás, forgalmazás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a felhasználás célját, - a kivitelezés formájára, anyagára, méreteire, a tervezett mennyiségre, darabszámra, példányszámra vonatkozó adatokat, a forgalmazás módját. A kérelemhez csatolni kell a tervrajzot, színes fényképet, makettet vagy mintapéldányt.
(3) Az engedélyt a polgármester adja ki a kérelmező által megjelölt időtartamra.
6. Kötelező használat
7. § (1) A városi címer és zászló állandó elhelyezése kötelező abban a teremben, ahol Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) rendszeresen ülésezik.
(2) A városi címert, valamint zászlót az önkormányzat szervei kapcsolat- és rendezvényszervező tevékenységük során használják a következők szerint:
a) fontosabb dokumentumok - munkatervek, programok, beszámolók, rendeletek - címlapján, felhívások, közmeghallgatások, kiemelt jelentőségű vagy ünnepi ülések meghívóin;
b) a testvérváros jelképeivel együtt, a belföldi és nemzetközi kapcsolatokban, a velük kötött megállapodásokon és szerződéseken, cserelátogatásokon, protokolláris, kulturális, sport- és egyéb rendezvényeken, kiadványokon;
c) az önkormányzat és szervei által alapított kitüntetéseken, díszokleveleken, emléklapokon, érméken és tárgyakon;
d) az önkormányzat és szervei által kezdeményezett, illetve támogatott hagyományőrző vagy hagyományteremtő városi ünnepségeken, kiemelt jelentőségű rendezvényeken, fesztiválokon, kiállításokon és ezek propaganda anyagain.
(3) A városi címer és zászló célszerű és méltó használatáról, (ábrázolásáról, kivitelezéséről, elhelyezéséről) az e §-ban meghatározott feladatokról a Közgyűlés hivatala gondoskodik.
7. A városi címer használata hivatalos pecséteken
8. § (1) A városi címert hivatalos pecsétjükön - a 3. §-ban előírt korlátozások megtartásával - az 5. § (3) bekezdésben meghatározott szervek a 4. § -ban rögzített engedéllyel használhatják.
(2) A pecsétek formája körbélyegző, amelyeken a városi címert a pecséttulajdonos hivatalos megnevezésének kell körbefognia.
(3) A bélyegzőn a városcímer a körformához alkalmazva a befoglaló címerpajzs nélkül is ábrázolható.
8. Az önkormányzat díszpecsétje
9. § (1) Az önkormányzat díszpecsétje: a városcímer ábrázolása vésett fém pecsétnyomón, amely viaszlenyomat készítésére alkalmas. A címerkép körirata: ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS PECSÉTJE
(2) Az (1) bekezdésben leírt díszpecsét kizárólag
a) a díszpolgári okleveleken;
b) a belföldi és nemzetközi kapcsolatok tekintetében kötött jelentős szerződéseken és megállapodásokon,
c) az alapító, adományozó vagy elfogadó okiratokon használható.
9. A szóembléma (logo) használatának rendje
10. § (1) A szóembléma Esztergomhoz kötődő termékeken, a városhoz kapcsolódó szolgáltatások alkalmával a városarculati kézikönyv, valamint jelen rendelet 2. melléklete szerinti színben és formában, engedéllyel használható.
(2) A szóembléma használata iránti kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A szóembléma használata iránti engedélyt a polgármester adja ki a kérelmező által meghatározott időtartamra.
10. Az „Esztergom” név használatának szabályai
11. § (1) Az „Esztergom” városnév és ennek idegennyelvű, toldalékos, rövidített vagy hozzákapcsolt szóval ellátott formája létesítmény vagy tevékenység elnevezésébe, jogi személy vagy egyéb szervezet nevébe, üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, iparjogosítvány szövegébe, sajtótermék címfeliratába csak engedéllyel vehető fel, továbbá a működés körében az e bekezdésben szereplő elnevezések használata engedéllyel gyakorolható (a továbbiakban: névhasználati engedély).
(2) A 11–14. § -ok alkalmazása körében:
a) kérelmező: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely az (1) bekezdés szerinti névhasználati engedély iránti kérelmet nyújt be a polgármesterhez;
b) használó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely az (1) bekezdés szerinti névhasználati engedély birtokában gyakorolja az ott meghatározott névhasználati módok bármelyikét.
(3) A névhasználat díjmentes.
(4) Nem kell névhasználati engedély:
a) az önkormányzati szervek és az önkormányzat által alapított, a jövőben alapításra kerülő, vagy az önkormányzat részvételével megalakult, illetve megalakuló jogi személyek és egyéb szervezetek számára;
b) az önkormányzat által nyújtott támogatással kapcsolatos valamennyi kommunikációban, kiadványon (plakát, szórólap, tájékoztató stb.) az önkormányzat, mint támogató feltüntetéséhez;
c) a város közigazgatási területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező közhatalmi-, rendvédelmi-, igazságszolgáltatási szerveknek, köztestületeknek;
d) mindazon esetekben, amelyek vonatkozásában a névhasználat jogszabályon alapul,
e) a közösségi közlekedési eszköz állomása, megállóhelye nevének feltüntetésével megvalósuló névhasználathoz.
(5) A névhasználati engedély iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(6) A névhasználati engedéllyel és a használat megtiltásával kapcsolatos ügyekben a polgármester dönt.
(7) A névhasználati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét vagy cégnevét, lakóhelyét vagy székhelyét és telephelyét, telephelyeit, tevékenységi körét, adószámát, képviselője nevét és címét, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszámát, bevett egyházak, bevett egyházak belső jogi személyei, civil szervezetek, egyéni vállalkozók, valamint az egyéb jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a szervezet - jogszabály kötelező előírása alapján vezetett nyilvántartásban szereplő - nyilvántartási számát.
b) a városnév használatának célját, indokát és módját,
c) a használat igényelt időpontját, időtartamát,
d) a használat szabályszerűségéért felelős személy nevét,
e) a kérelmező adatkezeléshez hozzájáruló írásos nyilatkozatát.
(8) A (9) bekezdésben foglalt névhasználati kérelem kivételével a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy
a) az általa folytatott tevékenység jelentősége, az általa létrehozott vagy forgalmazott létesítmény, alkotás, termék, áru, vagy sajtótermék, egyéb produktum minősége, jellege indokolttá teszi a városnév használatát, és
b) az elnevezéssel együtt a tevékenység, alkotás, termék, áru vagy sajtótermék, egyéb produktum méltó a közfigyelem felkeltésére és alkalmas a város iránti megbecsülés fokozására.
(9) Amennyiben jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet a városnevet saját megnevezésében kívánja használni, a névhasználati engedély megadásának előfeltétele, hogy a jogi személy vagy egyéb szervezet
a) székhelye vagy telephelye a város közigazgatási területén legyen, és
b) tevékenysége, működése, jellemző módon, jelentős mértékben Esztergomhoz kötődjön.
(10) A város nevének használata során, meg kell őrizni annak méltóságát, tekintélyét és a város jó hírnevét.
(11) A névhasználati engedélynek tartalmaznia kell:
a) a jogosult nevét vagy megnevezését, lakóhelyét vagy székhelyét,
b) az engedélyezett névhasználat célját,
c) az engedélyezett névhasználat módját,
d) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,
e) az engedélyezett névhasználat időtartamát,
f) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait, valamint
g) a névhasználattal kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket, kikötéseket és előírásokat.
(12) A névhasználati engedélyben a használat módjára nézve a kérelem egyedi jellegéhez is igazodóan egyéb feltételek, kikötések és előírások is megállapíthatók.
(13) A kiadott engedély érvényességi ideje szólhat:
a) a tevékenység folytatásának időtartamára,
b) a kérelmező működési idejének időtartamára,
c) meghatározott időpontig vagy feltétel bekövetkeztéig történő felhasználásra,
d) egy alkalomra,
e) határozatlan időre.
(14) A névhasználati engedélyekről, a megszűnt és visszavont engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.
12. § (1) Meg kell tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha
a) a névhasználat vagy a névhasználattal összefüggő forgalomba hozatal az önkormányzat jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti,
b) a névhasználat a város méltóságát sérti vagy veszélyezteti,
c) a névhasználat célja vagy módja másnak a jogait, illetve jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti,
d) a névhasználat célja vagy módja a közízlést sérti vagy a jóerkölcsbe ütközik,
e) a névhasználat célja vagy módja az Alaptörvénybe vagy jogszabályba ütközik,
f) a kérelmező kellően nem bizonyította, hogy az általa előállítani, vagy forgalomba hozni kívánt termék minősége vagy jellege a névhasználatot indokolja,
g) a névhasználat a névkizárólagosság elvébe ütközik,
h) a névhasználatot olyan személy vagy szervezet kéri, akitől, illetve amelytől a névhasználat jogát a polgármester korábban megvonta, és a megvonástól számítva az új kérelem benyújtásáig két év még nem telt el.
(2) Meg lehet tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha:
a) a kérelem a névkizárólagosság elvébe nem ütközik, de ugyanazon tevékenység gyakorlásához a polgármester már névhasználati engedélyt adott, vagy
b) a folytatni kívánt tevékenység nem jogellenes, de a város gazdasági érdekeivel vagy a közérdekkel ellentétes,
c) a használat célja nem jogellenes, de a város lakossága nagy részének ellenérzéseit válthatja ki.
(3) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül bármelyik a használat során bekövetkezik,
b) a természetes személy jogosultat szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntető eljárás során, jogerősen szabadságvesztésre ítélik.
(4) A névhasználati engedélyt vissza lehet vonni, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül bármelyik a használat során bekövetkezik.
13. § (1) Az e rendelet hatálybalépése időpontját megelőzően megvalósult névhasználat esetén a használó utólagos engedélyezési kérelem benyújtására nem köteles, azonban a polgármester a jövőre nézve megtilthatja a névhasználatot, amennyiben az az önkormányzat jogát vagy jogos érdekét sérti.
(2) Amennyiben a névhasználatot jogellenesen használó a megtagadás vagy tiltás ellenére nem hagy fel a névhasználattal, a polgármester az önkormányzat nevében jogosult az igényérvényesítés érdekében – szükség esetén a bírói út igénybevételével - fellépni a használóval szemben.
14. § A polgármester és a jegyző a kérelmezők és a használók adatait a kérelmezők írásos hozzájárulása birtokában, az e rendeletben foglalt célokhoz kötötten, a célok megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezeli.
11. Az engedély nélküli vagy jogellenes használat következményei
15. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokat és azok szankcióit a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásáról és azok jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
16. §1
17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. november 1-jén lép hatályba.
(2) A 16. § az e rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.