Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) 24. § (3) bekezdése értelmében a 2022. évi költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Ennek értelmében 2022-ben a költségvetési rendelet benyújtására előírt határidő a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény hatályba lépését, azaz 2022. január elsejét követő 45. nap. Esztergom Város Önkormányzata a törvényben elvárt határidőnek eleget tett.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2022. évi költségvetés elkészítése során is jelentős, az önkormányzati gazdálkodás kereteit alapvetően meghatározó jogszabályváltozásokat és egyéb, a gazdálkodást érintő körülményeket kellett figyelembe vennünk.

Az alábbiakban felsorolt jogszabályok meghatározták a költségvetési rendelet szerkezetét, valamit a költségvetési rendelet kötelezően előírt tartalmi elemeit:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.);

2. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet;

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.);

4. az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.31.) kormányrendelet;

5. Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény;

6. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.);

7. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet (továbbiakban: Áhsz.);

8. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény.

Az Áht. 23. § -ában foglaltak szerint:

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

Elkülönítetten kerültek kimutatásra az Önkormányzat, az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá az Intézmények bevételei és kiadásai a fent részletezett bontásban.

A közoktatási intézmények működtetésének átadásával a megfelelő pénzügyi fedezet biztosítása érdekében a központi költségvetési törvény bevezette az ún. „önkormányzati szolidaritási hozzájárulást”. Ezt differenciált módon kell fizetniük az önkormányzatoknak, a számított adóerőképesség alapján. Esztergom Város Önkormányzatának továbbra is befizetési kötelezettsége lesz. Ennek összege városunk vonatkozásában 2022. évre 1.037.367.591,- Ft. Az előző évhez képest (1.451.227.664,- Ft) ugyan 28%-kal csökkent, de ez az összeg még mindig igen magas, a két évvel ezelőttinek háromszorosa (2020-ban 359.298.875,- Ft, 2019-ben 582.980.398,- Ft, 2018-ban 561.002.870,- Ft, 2017-ben 329.658.000,- Ft).

A hozzájárulás magas összege más önkormányzati feladatok ellátásának finanszírozásától veszi el a forrást.

A költségvetési tervezet tartalmazza mindazon előirányzatokat bevételi és kiadási előirányzat-csoportonként, melyeket a jogszabályok előírnak, valamint azokat a nem kötelezően ellátandó feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület az önkormányzati rendeletekben, határozatokban felvállalt.

Az Mötv. 111. § (4) bekezdése értelmében a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A beterjesztett anyag jelen formájában a költségvetési rendelet megalapozására alkalmas, tartalmazza azokat a költségvetési tételeket, amelyek az önkormányzat 2022. évi költségvetési rendelettervezetében megjelennek.

A köztisztviselői illetményalap meghatározását nem a rendelettervezet tartalmazza. Az 5/2017.(II.14.) önkormányzati rendelet alapján a Képviselő-testület a köztisztviselők illetményalapját a 2021. évivel egyező mértékben, 55.000,- Ft-ban határozta meg.