Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi adókról szóló 20/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 01. 01Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.01.01.
a helyi adókról szóló 20/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-a 2023. január 1. napjától kiegészül egy k) bekezdéssel, mely kimondja, hogy „Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy […] k) a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltató terhére az idegenforgalmi adó-kötelezettség nyilvántartására a Turizmus törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver (a továbbiakban: szálláshelykezelő szoftver) használatán túl egyéb nyilvántartás-vezetési kötelezettséget nem írhat elő.”
A fenti jogszabályváltozás miatt a helyi adókról szóló 20/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. § (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdéseit szükséges törölni, mert az említett bekezdések a szállásadó által vezetett egyéb nyilvántartásokról rendelkeznek.
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztálya (a továbbiakban: Kormányhivatal) elvégezte a helyi önkormányzatok adórendeleteinek felülvizsgálatát, amelynek alapján a mellékelt levélben (a továbbiakban: Levél) felhívták a figyelmet a leggyakoribb jogszabálysértésekre, és kérték az önkormányzatot valamennyi önkormányzati adórendelet felülvizsgálatára és szükség esetén a feltárt jogszabálysértések orvoslására. A Kormányhivatal a szükséges önkormányzati rendelet módosítások elfogadására és a közzétételre 2022. november 30-ai határidőt tűzött. A Kormányhivatal felhívása alapján a Rendeletet az alábbiak szerint szükséges módosítani:
1. A Levél 1. d) alpontja alapján a Rendeletben szükséges módosítani az 5. § (1) bekezdését a Htv. 35. § (1) bekezdésére hivatkozva, mivel az „állandó jelleggel végzett iparűzési” fogalom használata már nem megfelelő, ugyanis az ideiglenes iparűzési adó megszűnt.
1. A Levél 1. g) pontja felhívja a figyelmet a központi jogszabályok változásai miatt szükséges terminológiai változtatásokra. Ilyen módosítást vezetett be az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, amely a hatósági eljárásokban a jogerő fogalma helyett a véglegesség fogalmát használja, így a Rendeletben sem megengedett ezen fogalom használata. Ennek megfelelően a Rendelet 3. § (3) bekezdésének d) alpontjában szükséges törölni a jogerős és végrehajtható kifejezést.
1. A Levél 1. j) alpontja alapján jövedelemhatár meghatározása esetén nem hiányozhat annak az időintervallumnak a meghatározása a rendeletek szövegében, melyre vonatkozóan a jövedelmet figyelembe kell venni. A Rendelet három helyen említ jövedelemhatárt, mégpedig a helyi iparűzési adókról szóló 5. § szakaszban. A három hivatkozás közül egy helyen, a Rendelet 5. § (3) bekezdése utolsó mondatában hiányzik a jövedelemre vonatkozó időintervallum meghatározása, ezért annak kiegészítése szükséges az alábbiak szerint: „Az adómentesség csak azt a vállalkozót illeti meg, akinek/amelynek a vállalkozási szintű éves adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.”
1. A Levél 2. pontja jogszabály-szerkesztési hiányosságokra hívja fel a figyelmet. A 2. b) alpont jogsértésnek minősíti, ha a Rendelet bevezető részének megszövegezésében Magyarország Alaptörvénye megfogalmazásból a Magyarország szöveg hiányzik. Mivel a Rendelet bevezető rendelkezése hivatkozik az Alaptörvényre a Magyarország szöveg nélkül, ezért a bevezető rész megfelelő módosítását szintén el kell végezni. Ugyanígy jogszabály-szerkesztési okokból szükséges a Rendelet már hatályon kívül helyezett 2/A. § szakaszánál és 5. § (2) bekezdésénél az erre való utalást feltüntetni.
A Htv. lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy a helyi adók mértékét a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, és az adóalanyok teherviselő képességének megfelelőlen állapítsák meg. Esztergomban 2019. január 1. óta változatlan a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó mértéke.
Javaslom, hogy az idegenforgalommal kapcsolatos infrastruktúra fenntartása és fejlesztése érdekében 450 Ft/fő/vendégéjszakáról 500 Ft/fő/vendégéjszakára változzon ez a mérték, miközben városunk lakosságának adóterhei nem növekednek.
2022 I-III. negyedévében az adóköteles vendégéjszakák száma 144 ezer volt, az ebből befolyt bevétel pedig közel 65 millió forint. Az 50 Ft-os emeléssel nagyságrendileg 9 millió forint többletbevételhez juthat városunk.
A Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztálya által kiadott tájékoztató alapján a fogyasztói árszínvonal-változást figyelembe véve 2023. január 1-jétől alkalmazható adómaximum a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adónál 597,5 Ft/fő/vendégéjszaka.
Összehasonlításként, néhány településen jelenleg hatályban lévő idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként:
Eger |
500 Ft |
Hajdúszoboszló |
500 Ft |
Hévíz |
530 Ft |
Sopron |
530 Ft |
Szeged |
500 Ft |
Székesfehérvár |
500 Ft |
Tata |
500 Ft |
Veszprém |
500 Ft |