Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) 24. § (3) bekezdése értelmében a 2023. évi költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Ennek értelmében 2023-ban a költségvetési rendelet benyújtására előírt határidő a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény hatályba lépését, azaz 2023. január elsejét követő 45. nap. Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata a törvényben elvárt határidőnek eleget tett.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2023. évi költségvetés elkészítése során is jelentős, az önkormányzati gazdálkodás kereteit alapvetően meghatározó jogszabályváltozásokat és egyéb, a gazdálkodást érintő körülményeket kellett figyelembe vennünk.

Az alábbiakban felsorolt jogszabályok meghatározták a költségvetési rendelet szerkezetét, valamit a költségvetési rendelet kötelezően előírt tartalmi elemeit:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.);

2. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet;

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.);

4. az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.31.) kormányrendelet;

5. Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény;

6. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.);

7. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet (továbbiakban: Áhsz.);

8. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény.

Az Áht. 23. § -ában foglaltak szerint:

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

Elkülönítetten kerültek kimutatásra az Önkormányzat, az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá az Intézmények bevételei és kiadásai a fent részletezett bontásban.

A közoktatási intézmények működtetésének átadásával a megfelelő pénzügyi fedezet biztosítása érdekében a központi költségvetési törvény bevezette az ún. „önkormányzati szolidaritási hozzájárulást”. Ezt differenciált módon kell fizetniük az önkormányzatoknak, a számított adóerőképesség alapján. Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának továbbra is befizetési kötelezettsége lesz. Ennek összege városunk vonatkozásában 2023. évre 1.591.296.263,- Ft, amely az előző évhez képest (1.037.367.591,- Ft) 53,5% növekedést jelent. (2021-ben 1.451.227.664 Ft, 2020-ban 359.298.875,- Ft, 2019-ben 582.980.398,- Ft, 2018-ban 561.002.870,- Ft, 2017-ben 329.658.000,- Ft).

A hozzájárulás magas összege az elmúlt két évhez hasonlóan, más önkormányzati feladatok ellátásának finanszírozásától veszi el a forrást.

A költségvetési tervezet tartalmazza mindazon előirányzatokat bevételi és kiadási előirányzat-csoportonként, melyeket a jogszabályok előírnak, valamint azokat a nem kötelezően ellátandó feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület az önkormányzati rendeletekben, határozatokban felvállalt.

Az Mötv. 111. § (4) bekezdése értelmében a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A beterjesztett anyag jelen formájában a költségvetési rendelet megalapozására alkalmas, tartalmazza mindazokat a költségvetési tételeket, melyek az önkormányzat 2023. évi költségvetési rendelettervezetében megjelennek.

Az 5/2017.(II.14.) önkormányzati rendelet alapján a Képviselő-testület a köztisztviselők illetményalapját a 2022. évivel egyező mértékben, 55.000,- Ft-ban határozta meg.

1. Az Önkormányzat bevételei:

Az önkormányzat bevételeit a Rendelet 3. számú melléklete részletezi. Az önkormányzat működési támogatásainak összege 2.273.175.209,- Ft, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozás, a közfoglalkoztatottak támogatása, TOP-os és egyéb pályázatok működési támogatása és egyéb működési célú támogatások 216.512.139,- Ft. Vagyoni típusú adókból 623.800.000,- Ft, termékek és szolgáltatások adóiból 4.885.000.000,- Ft, egyéb közhatalmi bevételekből 17.800.000,- Ft várható. Működési bevételek 712.801.015,- Ft, egyéb működési célú átvett pénzeszközök 15.750.000,- Ft, felhalmozási célú támogatások 499.140.880,- Ft, ingatlan értékesítés 724.284.252,- Ft, felhalmozási célú átvett pénzeszközök 3.000.000,- Ft, előző évi maradvány 3.722.538.454,- Ft, államháztartáson belüli megelőlegezések bevétele 500.000.000,- Ft. Ez utóbbi technikai jellegű tétel, a kiadási oldalon is megjelenik.

2. Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal bevételei:

A hivatal egyéb működési célú támogatási bevétele 4.038.860,- Ft. Működési bevétele 3.810.000,- Ft, mely közvetített szolgáltatásokból adódik, felhalmozási célú átvett pénzeszközök 6.000.000,- Ft a kölcsönök visszatérüléséből származik, előző évi maradványa 86.335.646,- Ft, az intézményfinanszírozás bevétele 1.193.386.187,- Ft.

3 Intézmények bevételei:

Az intézmények működési célú saját bevételei 154.518.207,- Ft, a maradványuk 168.139.802,- Ft, az intézményfinanszírozás bevétele 2.700.056.214,- Ft.

Az intézményeinknél szereplő térítési díjak megállapításánál az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 150. §-át alkalmazza.

Az önkormányzat személyi juttatásai 276.034.814,- Ft, a munkaadókat terhelő járulék 40.246.526,- Ft, a dologi kiadások összege 3.582.003.998,- Ft, az ellátottak pénzbeli juttatásai 44.000.000,- Ft. Egyéb működési célú kiadásai 3.300.166.535,- Ft ebből előző évi elszámolásból származó kiadások 10.000.000,- Ft, elvonások és befizetések 1.591.296.263,- Ft, működési célú támogatások 662.237.382,- Ft, a tartalék összege 1.036.632.890,- Ft.

A tavalyi évhez képest a működési kiadások 200 millió forinttal nőttek. Növekedtek a dologi kiadások (közüzemi díjak) 500 millió Ft-tal, az elvonások (szolidaritási hozzájárulás) 550 millió Ft-tal, csökkentek a működési célú támogatások és a tartalékok. A dologi kiadásokat a Rendelet 4. melléklete, a működési célú támogatásokat az 5. melléklet, az ellátottak pénzbeli juttatásait a 6. melléklet részletezi.

Az általános tartalék 209.065.832,- Ft. A működési céltartalékban 155.116.520,- Ft került tervezésre, míg a beruházási céltartalékban 672.450.538,- Ft (ld. Rendelet 9. melléklet)

A beruházási céltartalékon belül a tavalyi évhez képest növeltük a meg nem címkézett beruházási tartalékot 50 millió Ft-tal. A stratégiai tartalék előirányzat 400 millió Ft, mely kettős funkciót tölt be. Egyrészről a következő évi fejlesztésekhez nyújt forrást, másrészt biztosítja az önkormányzat likviditását, mivel ez a tartalék az idei évben nem használható fel.

A beruházások összege 4.316.253.990,-Ft, a felújítások előirányzata 986.201.452,-Ft. A beruházási és felújítási kiadásokat a Rendelet 7-86-7. melléklete részletezi.

Felhalmozási célú támogatásokra 168.317.981,-Ft-ot tervezett az önkormányzat, mely nagyrészt az értékvédelmi pályázathoz kapcsolódik. A felhalmozási célú támogatásokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza. A felhalmozási kiadások előirányzata 5,55 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél, mely annak köszönhető, hogy több nagy beruházás befejeződött 2022-ben.

Az intézményfinanszírozás 3.893.442.401,-Ft, az államháztartáson belüli megelőlegezések finanszírozása 587.134.252,- Ft. Ebből 500 millió Ft technikai jellegű tétel, a finanszírozási bevételek között is megjelenik.

Az intézményfinanszírozás közel 700 millió forinttal nőtt a megelőző évhez képest. Az intézményeknél a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével, a bértáblák szerinti soros előre lepésekkel, a bölcsődei dolgozók, pedagógusok bérfejlesztésével és a közművelődési szféra béremelésével a személyi juttatások átlagosan 10%-kal nőttek. A dologi kiadások a közüzemi díjak jelentős emelkedése miatt a duplájára, 498 millió Ft-ról 1,035 milliárd Ft-ra növekedtek. Jutalom egyetlen intézménynél sem került tervezésre.

Az Önkormányzat költségvetési kiadásait az önkormányzati rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2. Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal kiadásai:

A hivatali személyi juttatás 895.749.680,-Ft, a munkaadókat terhelő járulék 133.287.458,-Ft, mely emelkedést mutat a tavalyi évhez képest. A személyi juttatások emelkedésének okai: az előző évi SZMSZ módosításnak megfelelően a hivatali létszámemelés – 10 fő – a költségvetésbe beépítésre került; a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedett; a bértáblák szerinti soros előre lepések is tervezésre kerültek. Összességében az önkormányzati intézményekhez hasonlóan átlagosan 10%-os béremeléssel terveztünk. A dologi kiadások 227.927.496,-Ft, mely a tavalyi évhez képest szintén emelkedtek a közüzemi díjak növekedése miatt.. A beruházás kiadásait a tavalyi évhez képes 7 millió Ft-tal alacsonyabb összegben, 21.590.000,-Ft összegben tervezte. Ezen az előirányzaton egyéb kisértékű eszközök, irodabútorok beszerzésével, a számítógéppark korszerűsítésével tervezett a hivatal. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatásokat a 2022. évinél alacsonyabb, 10.000.000,-Ft értékben tervezett. Az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetését az önkormányzati rendelet 10. melléklete tartalmazza.

3. Intézmények kiadásai:

Az önkormányzat által irányított Intézmények költségvetési mérlegét az önkormányzati rendelet 11. melléklete tartalmazza. Az Intézmények költségvetéseit kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokra megbontva az önkormányzati rendelet 12-26. mellékletek mutatják be.

Az intézményi személyi juttatás 1.720.099.594,-Ft, a személyi juttatásokhoz kapcsolódó járulékok 240.353.252,-Ft, a dologi kiadások 1.034.957.950,-Ft. Kisebb beruházásokra 27.303.427,-Ft-ot terveztek az intézmények a saját költségvetésükben.

Az intézmények kiadásai 705 millió Ft-tal emelkedtek az előző évhez képest.

Az önkormányzat intézményekkel összevont költségvetését a rendelet 1. melléklete tartalmazza, melynek főösszege 21.506.749.877,-Ft.

2023. évben várhatóan hasonló kihívásokkal kell az önkormányzatnak szembenéznie, mint 2022-ben. A koronavírus-járvány után az elhúzódó orosz-ukrán háború következményei ismét rendkívüli próbatétel elé állítják a gazdasági szereplőket. A kiszámítható energiaellátás kérdései felértékelődtek. A járvány után kitört háború hatására az inflációs nyomás felerősödött, amely elsősorban az alapanyag- és energiaárakon keresztül éreztette gazdasági-társadalmi hatását.

A 2023-as év tervezését nagyban megnehezítette a magas infláció, valamint az energiaárak nagy mértékű emelkedése és változásainak kiszámíthatatlansága, mely jelentős kockázatot jelent a költségvetés végrehajtásakor.

Az idei évre a tavalyi évhez hasonló bevétellel számoltunk a működés terén. A működési kiadásokat azonban az energiaárak mellett növelik a szakági jogszabályok által emelkedő bérek költségei, az intézményi gyermekétkeztetés és az egyéb üzemeltetési-, szakmai anyagok áremelkedése és szolgáltatások árának emelkedése is.

A nehézségek ellenére is cél, hogy az önkormányzat által ellátandó feladatok színvonala ne csökkenjen és a városunk élhetőbb, tisztább, rendezettebb legyen. A működési kiadásokat a működési bevételekből és az előző évi maradványból fedezzük.

Idén tovább folytatódnak a már megkezdett pályázati forrásból támogatott fejlesztéseink és jelentős mértékben tervezünk önerőből is megvalósítani további beruházásokat, felújításokat.

Az előző évi maradványnak köszönhetően idén is nagy hangsúlyt fektettünk a tartalékképzésre. Nem csak rövid, de közép és hosszútávon is nagyon fontos a tartalékok képzése, egyrészt tárgyévben a nem várt kiadások fedezetéül, másrészt az elkövetkezendő évek beruházásainak forrásbiztosítása miatt, harmadrészt a likviditás biztosítása érdekében is.

Amennyiben az év folyamán sikerül plusz forrásokat bevonni, úgy lehet a tartalékokat emelni vagy a forráshiány miatt nem tervezett feladatokat a költségvetés módosításával előirányozni.

Továbbra is fontos, hogy az önkormányzat a bevételeit beszedje és a kiadási előirányzatok a bevételek befolyásának függvényében teljesüljenek. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fordítani az adóbehajtások hatékonyságára. A kivetett adók és a ténylegesen beszedett adók hányadosát növelni kell, az adóbehajtási, adófelderítési, szükség esetén adóellenőrzési tevékenység erősítésével.

Az önkormányzat biztonságos gazdálkodása csak a költségvetés fegyelmezett betartásával valósítható meg.

Az Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

A fentiek alapján kérem Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi költségvetési rendeletének megalkotását.

A rendelet megalkotása előtt, az államháztartási törvény 29/A. §-a alapján a helyi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és a Gst. 8. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.