Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása
az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért támogatási alap létrehozásáról, a jogosultság feltételeiről és a működtetésének rendjéről szóló 52/2004. (XI. 25.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
Hatályos: 2023. 07. 27Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.07.27.
az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért támogatási alap létrehozásáról, a jogosultság feltételeiről és a működtetésének rendjéről szóló 52/2004. (XI. 25.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
Végső előterjesztői indokolás
Esztergom Város Önkormányzata az 52/2004. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) megalkotásával döntött a Szent Miklós Alap (a továbbiakban: SZMA vagy Alap) az Esztergomi Gyermekekért támogatási alap létrehozásáról, a jogosultság feltételeiről és a működtetésének rendjéről. A Rendelet 2005. január 1. napján lépett hatályba.
Az Alap célja a 2005. január 1. napján vagy azt követően született, a Rendelet szerint igényjogosultnak minősülő gyermekek 21. életéve betöltését követő támogatása önálló felnőttkorának megkezdéséhez (pl. továbbtanulás, otthonteremtés, családalapítás). Az Alap létrehozásával az akkori Önkormányzat célja az volt, hogy növelje a város népességmegtartó erejét, ösztönözze a munkahelyteremtést, az elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen képzettség megszerzését, segítse a következő generáció két évtized múlva várható otthonteremtését.
Az Alap adminisztrációs folyamatainak meghatározását az 5/2008. (06.10.) számú Polgármesteri-Jegyzői Együttes Utasítás tartalmazta. Az Alap létrehozását, a jogosultság feltételeit, működtetésének rendjét a hivatkozott Rendelet szabályozza részletesen, míg az Alap forrásainak felhasználását, a kifizetések módszertanát pedig a 2005. március 2-i Működési Szabályzat rendezte.
Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében a tárgyévre várható születésszám alapján újszülöttenként 500.000,- Forint előirányzatot különített el, 2005. évben 200 újszülöttel számolva, 100 millió forintot induló támogatásként betervezve. A Rendelet értelmében 2006. évtől pedig az Önkormányzat az évenkénti költségvetési rendeletében a Rendelet szerint korábban jogosultnak minősülő személyek tekintetében jogosultanként 50.000,- Forint előirányzatot tervezett. Az Alap forrásaiból a jogosultak számára nyújtott támogatás a jogosultak 21. születésnapján nyílik meg és azt a jogosult 31. születésnapjáig veheti igénybe. A támogatás összegét így tehát a 21 év alatt összegyűlt 1.500.000,- Forint és annak hozamai teszik ki.
Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete a 146/2006. (III. 30.) határozatában az Esztergomi Takarékszövetkezet és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. által alkotott konzorciumot jelölte meg nyertesként az Alap vagyonkezelésére irányuló pályázatban, és erre vonatkozólag 2006. április 13. napján Keretszerződést kötött, mely szerint az Önkormányzat az Alap céljára rendelt összegeket a Duna Takarékszövetkezetnél megnyitott 2 elkülönített számlára utalta át, majd innen történt az Alap forrásainak átadása vagyonkezelésre. A számlákon elhelyezett összeg a Duna Takarékszövetkezet által az egyhónapos betétekre alkalmazott legmagasabb kamatlábbal kamatozott. A Takarékszövetkezet a kamatokat havonta a hozamszámlán jóváírta. Az Alap tőkéjét és realizált hozamait elkülönített jogcímen, a gyermekek születési éve szerint differenciálva adták át vagyonkezelésre.
Az Önkormányzat a Rendelet hatályba lépését követően, egészen 2010. december 2. napjáig mindösszesen 1.369 darab szerződést kötött.
Az Alap vagyona 2005 és 2008 közötti időszakban az alábbiak szerint alakult:
2005. év |
2006. év |
2007. év |
2008. év |
|
|---|---|---|---|---|
Tőke tárgyév elején |
0 |
135 000 000 |
254 500 000 |
453 900 000 |
Tárgyévi tőke jóváírás |
135 000 000 |
119 500 000 |
199 400 000 |
179 000 000 |
Tárgyévi tőkekivonás |
0 |
0 |
0 |
0 |
Tőke tárgyév végén |
135 000 000 |
254 500 000 |
453 900 000 |
632 900 000 |
Hozam összesen tárgyév elején |
0 |
6 994 064 |
18 675 583 |
42 098 525 |
Értékelési különbözet tárgyév végén |
0 |
0 |
2 046 818 |
14 109 720 |
Tárgyévi realizált hozam előző évek alapján / váromány |
0 |
8 926 800 |
13 541 682 |
32 509 991 |
Hozam tárgyévi növekmény alapján / újszülött |
4 886 500 |
2 666 400 |
9 976 200 |
5 889 512 |
Hozammaradvány |
2 107 564 |
2 195 883 |
2 178 943 |
73 667 |
Kifizetés/visszafizetés hozamból |
0 |
0 |
78 000 |
0 |
Realizált tárgyévi hozam összesen |
6 994 064 |
11 681 519 |
23 422 942 |
36 294 227 |
Hozam tárgyév végén |
6 994 064 |
18 675 583 |
42 098 525 |
78 392 752 |
Teljes Szt. Miklós vagyon év végén |
141 994 064 |
273 175 583 |
498 045 343 |
725 402 472 |
2009. március 20-án az önkormányzat kölcsönvett a Szent Miklós Alapból 207.094.059 Ft-ot (609.055 EUR) likviditási problémáinak kezelésére. A kivonás nélkül 867.025.844 Ft-nak kellett volna lennie az Alapban:
2008. év |
2009. év |
|
|---|---|---|
Tőke tárgyév elején |
453 900 000 |
632 900 000 |
Tárgyévi tőke jóváírás |
179 000 000 |
81 200 000 |
Tárgyévi tőkekivonás /HUF/ |
0 |
207 094 059 |
Tárgyévi tőkekivonás /EUR/ |
0 |
609 055 |
Tőke tárgyév végén |
632 900 000 |
507 005 941 |
Hozam összesen tárgyév elején |
42 098 525 |
78 392 752 |
Értékelési különbözet tárgyév végén |
14 109 720 |
26 855 962 |
Tárgyévi realizált hozam előző évek alapján / váromány |
32 509 991 |
40 543 508 |
Jogalap megszűnés miatt kivezetett hozam |
1 500 800 |
1 500 800 |
Hozam tárgyévi növekmény alapján / újszülött /HUF/ |
5 889 512 |
8 656 778 |
Hozam tárgyévi növekmény alapján / újszülött /EUR/ |
0 |
12 334 |
Hozammaradvány /HUF/ |
73 667 |
47 103 |
Hozammaradvány /EUR/ |
0 |
128 |
Kifizetés/visszafizetés hozamból /HUF/ |
0 |
2 997 391 |
Kifizetés/visszafizetés hozamból /EUR/ |
0 |
5 848 |
Realizált tárgyévi hozam összesen |
36 294 227 |
47 677 131 |
Hozam tárgyév végén |
78 392 752 |
126 069 883 |
Teljes Szt. Miklós vagyon év végén |
725 402 472 |
659 931 785 |
2009. III. negyedévtől kezdődően az Alapba nem történtek meg a tőke és a születésnapi kiegészítések befizetései, mely összesen 227.850.000,- Forint összeg befizetését jelentette volna.
2009. október 15-én Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 651/2009. (X. 15.) határozata alapján a Takarékszövetkezetnél lekötött betéteit, illetve a portfolió kezelésében lévő vagyonát lombard hitel konstrukció formájában, a hitel fedezeteként legfeljebb 300.000.000,- Forintnak megfelelő értékben, az Önkormányzat az átmeneti likviditási problémáinak enyhítésére fordította.
2009. december 18-án Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 806/2009. (XII. 18.) határozatával újabb lombardhitel felvételéről döntött 310.000.000,- Forint összegben az Alap terhére, mely összeget az Önkormányzat a döntése értelmében közszolgáltatási és közigazgatási feladatainak folyamatos működtetésére fordította.
A lombardhitelek futamideje 6 hónap volt, a törlesztés egy összegben a lejáratkor volt esedékes, a lejárat előtti visszafizetési lehetőség fenntartásával. Mindkét lombardhitel módosító határozatokkal 2010. november 7. napjáig meghosszabbításra került.
Esztergom Város Önkormányzatának új képviselő-testülete 2010. október 17. napján alakult meg. Az utolsó szerződéskötésre 2010. december 2. napján került sor, mely időpontig az 1369 jogosult gyermek után 684.500.000,- Forint születéskori induló összegnek, 186.650.000,- Forint éves születésnapi befizetésnek és 68.448.653,- Forint kamatnak, azaz mindösszesen 939.598.653,- Forintnak kellett volna az Alapban lennie.
A lombardhitelek visszafizetésére a 2010. november 7-ei lejártát követően végül nem került sor, így a hitelintézet 2010. november 23. napján a rendelkezésre álló 603.191.829,- Forint hitelfedezetet kivonta az Alapból (az értékpapírokat beváltotta hitel visszafizetés címen), így az Alap gyakorlatilag kimerült.
2010. november 25-én Tétényi Éva akkori polgármester adósságrendezési eljárást indított a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon (a továbbiakban: Bíróság) a város 90 napon túli tartozásai miatt, mely eljárás a Bíróság 4.Apk.1 1-10-000003/4. számú határozata alapján megindult.
Az adósságrendezési eljárás ideje alatt az Önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján csak a törvény mellékletében felsorolt, és a számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatok működési kiadásait finanszírozhatta. Az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjától az Önkormányzat többlet vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhatott.
Tekintettel arra, hogy az Alap nem tartozik sem a fenti törvény, sem a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az Önkormányzat kötelező feladatai közé, így az adósságrendezési eljárás ideje alatt új szerződés nem volt köthető, a jogosult gyermekek részére az Alapba semmilyen befizetés, átutalás nem volt teljesíthető. Erről a tényről Tétényi Éva polgármester a 2144-1/2011. iktatószámú, 2011. január 12-én kelt levelében értesítette valamennyi, a már megkötött támogatási szerződéssel érintett szülőt postai úton.
2011. évtől sem az Alap pénzeszközeinek pótlása, sem az éves gyermeklétszám szerinti befizetések nem történtek meg, melynek két oka is volt. Egyrészt az önkormányzat anyagi helyzete nem engedte, másrészt magasabbrendű jogszabályokba ütközött volna.
2011. évben ugyanis hatályba lépett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. törvény), melynek értelmében az önkormányzatok kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával köthetnek naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.
A Stab. törvény 10/B. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:
a) az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,
b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és
c) teljesül a 10. § (2) és (5) bekezdése szerinti feltétel.
10. § (2) bek. „Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege nem haladja meg az adósság összegét.”
10. § (5) bek. „Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
Az önkormányzat a 2010-ig megkötött szerződésekkel 2031-ig 2.053.500.000,-Ft kötelezettséget vállalt 0% hozam esetén. Ha az Önkormányzat 2011-től 2023-ig újabb szerződéseket kötne, átlagosan évente 250 gyermekkel számolva az évente újabb 375.000.000,-Ft, összesen 4.875.000.000,-Ft kötelezettségvállalást jelentene.
A Stab. törvény 10. § (5) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletek felső korlátja önkormányzatunk esetében 2023. évben várhatóan 3.125.042.126,-Ft.
A Stab. törvény 10/B. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt kormányengedélyezési feltétel sem teljesül, mivel az adósságot keletkeztető ügylet nem az Mötv-ben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, és a működési kiadások folyamatos teljesítése sem feltétlenül biztosított ekkora nagyságrendű kötelezettségvállalással.
A Rendelet alapján a további évek önként vállalt feladatából adódó kötelezettségvállalása nagyságrendileg Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának fél éves működési költségét fedi le. Az éves kifizetések nagyságrendileg 2-3 önkormányzati intézmény éves költségvetésének felelnek meg.
Az Mötv-ben és Stab. törvényben foglaltak alapján a Rendelet végrehajtása jogszabályba ütközik, mivel az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, illetve a kötelezettségvállalás kormányengedélyhez kötött, melynek feltételei összességében nem állnak fenn.
A 2004-ben megalkotott rendelet vitathatatlanul jó célt szolgált és az akkori gazdasági környezet lehetővé is tette a megalkotását. Azonban az ezt követő időszak gazdasági nehézségei ellehetetlenítették az Alap további ésszerű és finanszírozható fenntartását. Sem a város adósságrendezése, sem a COVID-járvány, sem pedig a jelenlegi, egész Európát gazdaságilag sújtó háborús konfliktus nem volt előre látható, ez pedig megpecsételte a kezdeményezés sorsát.
Mindezek mellett a 2010-es kormányváltással megteremtődött egy olyan kormányzati szintű családtámogatási rendszer megalkotására a lehetőség, amely végképp idejétmúlttá tette ezt a konstrukciót. A kormány által elérhetővé tett családtámogatásokkal képtelenség versenyre kelni helyi szinten, főképp az Alap eddigi gazdasági tevékenységének tükrében.