Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 9.) önkormányzati rendeletének indokolása

Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Hatályos: 2023. 03. 10

Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 9.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.03.10.
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről
Végső előterjesztői indokolás
Az Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeit jelenleg a 24/2021. (VI.09.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Helyiségrendelet) szabályozza. A Helyiségrendelet a megalkotása óta eltelt időszakban tapasztaltak alapján változtatásra szorul. Mivel ezek a változtatások a rendelet nagy részét érintik, ezért új rendelet elfogadását javasoljuk.
Főbb változtatásra szoruló, illetőleg új rendelkezések:
A Helyiségrendeletben az alcímek és a paragrafusok kezelésé nem volt megfelelő, az alcímeket a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 41. § (3) bekezdés a) pontja alapján folyamatos sorszámmal kell ellátni és az alcím megszövegezését követően lehet a következő szerkezeti egységet, a paragrafust megjeleníteni.
A Helyiségrendelet 3. § (2) bekezdése elhagyható, mert a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdése és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108/B. §-a tartalmazza a versenyeztetés nélküli hasznosítás kivételi szabályait. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-a alapján e szabályok tartalmi ismétlése nem megengedett. A központi jogszabályok tartalmi ismétlése helyett merev hivatkozást alkalmazunk a rendelettervezetben.
A tervezetben a 2. § a korábbi rendelkezésekhez képest kiegészítésre került azzal a rendelkezéssel, hogy azokban az esetekben, melyekben a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja a bérbeadói jogokat, jogosult legyen a szerződéseket módosítani, meghosszabbítani, megszüntetni, valamint a szerződéseken alapuló igények érvényesítését, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségen végzett átalakítási, felújítási, kialakítási munkálatokat engedélyezni is.
A Gadányi terem ingyenes bérbeadásának időintervallumát emeltük a megnövekedett igényekre tekintettel.
Továbbra is közfeladat ellátása céljából, lakosság közszolgáltatásokkal való ellátására, illetve közérdekre tekintettel, valamint művészeti-, kulturális-, sport-, egészségügyi, szociális, oktatási céljából kaphatja meg a kérelmező félévente két napra, melyről polgármester jogosult dönteni. Félévente a két napot meghaladó igénybevétel esetén képviselő-testület dönt a kérelemről.
Javasolt megteremteni a rendelettervezetben a bérleti jogviszony hosszabbításának lehetőségét arra tekintettel, hogy a legtöbb esetben a helyiség használatra alkalmas állapotba hozásához jelentős beruházásokat kell végrehajtani, másrészt a jogviszony hosszabbításának lehetőségével a bérlők motiválhatóak a hosszú távú, eredményes működésre a rövid távú profitmaximalizálás helyett.
Az üres helyiségekre továbbra is versenytárgyalás útján létesíthető bérleti jogviszony.
A rendelettervezet 8. §-ban rögzítésre került, hogy három esetben a bérlet határozott időtartama a 10 évet is elérheti, mely további 5 évvel hosszabbítható. Az államháztartás körébe tartozó szervezet, az állami, önkormányzati vagy közhasznú feladatot ellátó szervezet, illetve az önkormányzat tulajdonában álló vagy az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok esetében biztosít a rendelet-tervezet hosszabb bérleti lehetőséget.
A rendelet előzetesen megküldésre került a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályához véleményezés céljából. A rendelet a Törvényességi Felügyeleti Osztály javaslatainak megfelelően tartalmazza a kiegészítő, pontosító rendelkezéseket, valamint megfelel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben meghatározott szabályoknak.
Az új rendelettervezet szerkezete átlátható, összhangban van a magasabb szintű jogszabályokkal és megfelel a hatályos jogszabályszerkesztési követelményeknek.
A Jat. kötelező feladatként állítja a jogszabály előkészítője elé, hogy előzetes hatásvizsgálatot folytasson le, felmérve ezzel a szabályozás várható következményeit. Megfelelve a Jat. 17. § (1)-(2) bekezdésében foglalt előírásnak az előzetes hatásvizsgálat eredményéről hatásvizsgálati lapot készítettünk, melyet tájékoztatásul csatolunk az előterjesztéshez.