Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) 24. § (3) bekezdése értelmében a 2025. évi költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek (jelen esetünkben Közgyűlés).

Ennek értelmében 2025-ben a költségvetési rendelet benyújtására előírt határidő a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény hatályba lépését, azaz 2025. január elsejét követő 45. nap. Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata a törvényben elvárt határidőnek eleget tett.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2025. évi költségvetés elkészítése során is jelentős, az önkormányzati gazdálkodás kereteit alapvetően meghatározó jogszabályváltozásokat és egyéb, a gazdálkodást érintő körülményeket kellett figyelembe vennünk.

Az alábbiakban felsorolt jogszabályok meghatározták a költségvetési rendelet szerkezetét, valamit a költségvetési rendelet kötelezően előírt tartalmi elemeit:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.);

2. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet;

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.);

4. az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.31.) kormányrendelet;

5. Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény;

6. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.);

7. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet (továbbiakban: Áhsz.);

8. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény.

Az Áht. 23. § -ában foglaltak szerint:

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

i) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,

(2a) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,

b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság előző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.

(2b) Ha a (2a) bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben

a) veszteség nem tervezhető, vagy

b) amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.

(2c) A (2b) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4) A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

Elkülönítetten kerültek kimutatásra Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata, Esztergom Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, továbbá az Intézmények bevételei és kiadásai a fent részletezett bontásban.

A közoktatási intézmények működtetésének átadásával a megfelelő pénzügyi fedezet biztosítása érdekében a központi költségvetési törvény bevezette az ún. „önkormányzati szolidaritási hozzájárulást”. Ezt differenciált módon kell fizetniük az önkormányzatoknak, a számított adóerőképesség alapján. Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának továbbra is befizetési kötelezettsége lesz. A 2025. évi szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért felelős miniszter rendeletben teszi közzé. Ennek összege városunk vonatkozásában 2025. évre várhatóan 2.218.876.352 Ft, a 2024. évi 1.521.557.818 Ft-hoz képest 45%-kal emelkedett. (2023-ban 1.591.296.263 Ft, 2022-ben 1.037.367.591 Ft, 2021-ben 1.451.227.664 Ft, 2020-ban 359.298.875 Ft, 2019-ben 582.980.398 Ft, 2018-ban 561.002.870 Ft, 2017-ben 329.658.000 Ft).

A hozzájárulás magas összege az elmúlt öt évhez hasonlóan más önkormányzati feladatok ellátásának finanszírozásától veszi el a forrást.

A költségvetési tervezet tartalmazza mindazon előirányzatokat bevételi és kiadási előirányzat-csoportonként, melyeket a jogszabályok előírnak, valamint azokat a nem kötelezően ellátandó feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület, illetve Közgyűlés az önkormányzati rendeletekben, határozatokban felvállalt.

Az Mötv. 111. § (4) bekezdése értelmében a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A beterjesztett anyag jelen formájában a költségvetési rendelet megalapozására alkalmas, tartalmazza mindazokat a költségvetési tételeket, melyek az önkormányzat 2025. évi költségvetési rendelettervezetében megjelennek.

Az 24/2024.(XII.12.) önkormányzati rendelet alapján a Közgyűlés a köztisztviselők illetményalapját 2025. évre 75.000 Ft-ban határozta meg.

1. Az Önkormányzat bevételei:

Az önkormányzat bevételeit a Rendelet 3. számú melléklete részletezi. Az önkormányzat működési támogatásainak összege 3.001.668.987 Ft, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozás, a közfoglalkoztatottak támogatása és egyéb működési célú támogatások 192.642.848 Ft. Vagyoni típusú adókból 635.000.000 Ft, termékek és szolgáltatások adóiból 5.895.000.000 Ft, egyéb közhatalmi bevételekből 73.000.000 Ft várható. Működési bevételek 1.702.867.551 Ft, felhalmozási célú támogatások 1.421.818.115 Ft, ingatlan értékesítés 1.019.173.735 Ft, felhalmozási célú átvett pénzeszközök 29.293.105 Ft. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése 6.400.830.000 Ft, előző évi maradvány 1.159.493.139 Ft, államháztartáson belüli megelőlegezések bevétele 500.000.000 Ft (technikai jellegű tétel, a kiadási oldalon is megjelenik).

2. Esztergom Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala bevételei:

A hivatal egyéb működési célú támogatási bevétele 3.000.000 Ft. Működési bevétele 7.620.000 Ft, mely közvetített szolgáltatásokból adódik, felhalmozási célú átvett pénzeszközök 6.000.000 Ft, a kölcsönök visszatérüléséből származik, előző évi maradványa 37.417.475 Ft, az intézményfinanszírozás bevétele 2.003.360.120 Ft.

3 Intézmények bevételei:

Az intézmények működési célú saját bevételei 1.001.207.121 Ft, a maradványuk 77.329.263 Ft, az intézményfinanszírozás bevétele 3.436.665.096 Ft.

Az intézményeinknél szereplő térítési díjak megállapításánál az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 150. §-át alkalmazza.

Az önkormányzat személyi juttatásai 498.312.240 Ft, a munkaadókat terhelő járulék 63.758.191 Ft, a dologi kiadások összege 5.120.731.178 Ft, az ellátottak pénzbeli juttatásai 92.000.000 Ft. Egyéb működési célú kiadásai 4.872.060.952 Ft, ebből előző évi elszámolásból származó kiadások 10.000.000 Ft, elvonások és befizetések 2.218.876.352 Ft, működési célú támogatások 891.940.000 Ft, a tartalék összege 1.751.244.600 Ft.

A tavalyi évhez képest a működési kiadások 1,487 milliárd forinttal nőttek. Emelkedtek a személyi juttatások 129 millió Ft-tal, a járulékok 7 millió Ft-tal. A dologi kiadások 380 millió Ft-tal nőttek a 2024. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva, melynek oka az infláció. Az egyéb működési célú kiadások 922 millió Ft-tal emelkedtek. Ez utóbbin belül nőttek az elvonások (szolidaritási hozzájárulás) 697 millió Ft-tal, emelkedtek a működési célú támogatások 230 millió Ft-tal, csökkentek a tartalékok 5 millió Ft-tal. A dologi kiadásokat a Rendelet 4. melléklete, a működési célú támogatásokat az 5. melléklet, az ellátottak pénzbeli juttatásait a 6. melléklet részletezi.

Az általános tartalék 450.000.000 Ft. A működési céltartalékban 200.000.000 Ft került tervezésre, míg a beruházási céltartalékban 1.101.244.600 Ft (ld. Rendelet 9. melléklet).

A tavalyi évhez képest a tartalékok nem változtak jelentősen, megszüntettük az árvízi védekezés tartalékát (5 millió Ft). A stratégiai tartalék – 600 millió Ft - kettős funkciót tölt be. Egyrészről a következő évi fejlesztésekhez nyújt forrást, másrészt biztosítja az önkormányzat likviditását, mivel ez a tartalék az idei évben nem használható fel.

A beruházások összege 1.915.972.491 Ft, a felújítások előirányzata 3.057.804.848 Ft. A beruházási és felújítási kiadásokat a Rendelet 7-8. melléklete részletezi.

Felhalmozási célú támogatásokra 363.687.532 Ft-ot tervezett az önkormányzat, mely nagyrészt az értékvédelmi pályázathoz kapcsolódik. A felhalmozási célú támogatásokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza. A felhalmozási kiadások előirányzata 663 millió forinttal alacsonyabb az előző évinél.

Az intézményfinanszírozás 5.440.025.216 Ft, az államháztartáson belüli megelőlegezések finanszírozása 606.434.832 Ft. Ebből 500 millió Ft technikai jellegű tétel, a finanszírozási bevételek között is megjelenik.

Az intézményfinanszírozás közel 711 millió forinttal nőtt a megelőző évhez képest. Az intézményeknél a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével, a bértáblák szerinti soros előre lepésekkel, a bölcsődei dolgozók, pedagógusok személyi juttatásai átlagosan 14%-kal nőttek. A dologi kiadások az infláció hatására emelkedtek. Jutalom egyetlen intézménynél sem került tervezésre.

Az Önkormányzat költségvetési kiadásait az önkormányzati rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2. Esztergom Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala kiadásai:

A hivatali személyi juttatás 1.393.238.093 Ft, a munkaadókat terhelő járulék 209.570.502 Ft, mely emelkedést mutat a tavalyi évhez képest. A személyi juttatások emelkedésének okai: az előző évi SZMSZ módosításnak megfelelően a hivatali létszámemelés – 24 fő – a költségvetésbe beépítésre került; a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedett; a bértáblák szerinti soros előre lepések is tervezésre kerültek. Összességében átlagosan 15%-os béremelés lehetőségével terveztünk. A dologi kiadások előirányzata 213.609.000 Ft, mely a tavalyi évhez képest 14%-kal emelkedett. A beruházási kiadások a tavalyi évhez képes 157 millió Ft-tal magasabb összegben kerültek tervezésre. Ezen az előirányzaton irodabútorok, egyéb kisértékű eszközök beszerzésével, az elavult számítógéppark korszerűsítésével tervezett a hivatal. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások (munkáltatói kölcsön) 20.000.000 Ft értékben kerültek tervezésre. Esztergom Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala költségvetését az önkormányzati rendelet 10. melléklete tartalmazza.

3. Intézmények kiadásai:

Az önkormányzat által irányított Intézmények költségvetési mérlegét az önkormányzati rendelet 11. melléklete tartalmazza. Az Intézmények költségvetéseit kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokra megbontva az önkormányzati rendelet 12-26. mellékletek mutatják be.

Az intézményi személyi juttatás 2.671.550.326 Ft, a személyi juttatásokhoz kapcsolódó járulékok 380.537.237 Ft. A dologi kiadások 1.401.460.777 Ft, kisebb beruházásokra 61.653.140 Ft-ot terveztek az intézmények a saját költségvetésükben.

Az intézmények bevételei és kiadásai összességében 1,12 milliárd Ft-tal emelkedtek az előző évhez képest. A főösszeg növekedését nagyrészt az okozza, hogy 2025. április 1-től a Szent István Strandfürdő átveszi az Aquasziget Élményfürdő üzemeltetését, melynek működési bevételei és kiadásai már megjelennek a költségvetésben. Az emelkedés másik részét a bérek növekedése teszi ki. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény és végrehajtási rendelete alapján a pedagógusok bére átlagosan 19,5%-kal emelkedett, a többi intézménynél 10%-os béremeléssel terveztünk, melynek nagy része a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének következménye.

Az önkormányzat intézményekkel összevont költségvetését a rendelet 1. melléklete tartalmazza, melynek főösszege 28.603.386.555 Ft.

A 2025. évi költségvetés tervezését nehezítette, hogy az autóipar és az azt kiszolgáló vállalkozások termelése visszaesett, így az iparűzési adó mértéke csökken, mely az önkormányzat egyik legjelentősebb forrása. További nehézséget jelent a szolidaritási hozzájárulás további növekedése, az infláció, valamint a még mindig magas energiaárak.

Az idei évre a működés terén ugyan a tavalyi évinél magasabb bevétellel számoltunk, a működési kiadásokat azonban az energiaárak mellett növelik a szakági jogszabályok által emelkedő bérek költségei, az intézményi gyermekétkeztetés és az egyéb üzemeltetési-, szakmai anyagok áremelkedése és szolgáltatások árának emelkedése is.

A nehézségek ellenére is cél, hogy az önkormányzat által ellátandó feladatok színvonala ne csökkenjen és a városunk élhetőbb, tisztább, rendezettebb legyen. A működési kiadásokat a működési bevételekből, az előző évi maradványból és finanszírozási bevételekből fedezzük.

Idén tovább folytatódnak a már megkezdett pályázati forrásból támogatott fejlesztéseink és jelentős mértékben tervezünk önerőből is megvalósítani további beruházásokat, felújításokat.

Az előző évi maradványnak köszönhetően idén is nagy hangsúlyt fektettünk a tartalékképzésre. Nem csak rövid, de közép és hosszútávon is nagyon fontos a tartalékok képzése, egyrészt tárgyévben a nem várt kiadások fedezetéül, másrészt az elkövetkezendő évek beruházásainak forrásbiztosítása miatt, harmadrészt a likviditás biztosítása érdekében is.

Amennyiben az év folyamán sikerül plusz forrásokat bevonni, úgy lehet a tartalékokat emelni vagy a forráshiány miatt nem tervezett feladatokat a költségvetés módosításával előirányozni.

Továbbra is fontos, hogy az önkormányzat a bevételeit beszedje és a kiadási előirányzatok a bevételek beérkezésének függvényében teljesüljenek. A kintlévőségek behajtásának hatékonyságát tovább kell növelni. A kivetett adók és a ténylegesen beszedett adók hányadosát növelni kell, az adóbehajtási, adófelderítési, szükség esetén adóellenőrzési tevékenység erősítésével.

Az idei évben is elmondható, hogy az önkormányzat biztonságos gazdálkodása csak a költségvetés fegyelmezett betartásával valósítható meg.

Az Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján „a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős”.

A fentiek alapján kérem Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata 2025. évi költségvetési rendeletének megalkotását.

A rendelet megalkotása előtt, az államháztartási törvény 29/A. §-a alapján a helyi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és a Gst. 8. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.