Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) 24. § (3) bekezdése értelmében a 2026. évi költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek (jelen esetben Közgyűlésnek).

Ennek értelmében 2026-ban a költségvetési rendelet benyújtására előírt határidő a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény hatályba lépését, azaz 2026. január elsejét követő 45. nap. Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata a törvényben elvárt határidőnek eleget tett.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2026. évi költségvetés elkészítése során is jelentős, az önkormányzati gazdálkodás kereteit alapvetően meghatározó jogszabályváltozásokat és egyéb, a gazdálkodást érintő körülményeket kellett figyelembe vennünk.

Az alábbiakban felsorolt jogszabályok meghatározták a költségvetési rendelet szerkezetét, valamit a költségvetési rendelet kötelezően előírt tartalmi elemeit:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.);

2. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet;

3. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.);

4. az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.31.) kormányrendelet;

5. Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény;

6. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.);

7. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet (továbbiakban: Áhsz.);

8. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény.

Az Áht. 23. § -ában foglaltak szerint:

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

i) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,

(2a) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,

b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság előző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.

(2b) Ha a (2a) bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben

a) veszteség nem tervezhető, vagy

b) amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.

(2c) A (2b) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4) A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

Elkülönítetten kerültek kimutatásra Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), Esztergom Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal), továbbá az Intézmények bevételei és kiadásai a fent részletezett bontásban.

A közoktatási intézmények működtetésének átadásával a megfelelő pénzügyi fedezet biztosítása érdekében a központi költségvetési törvény bevezette az ún. „önkormányzati szolidaritási hozzájárulást”. Ezt differenciált módon kell fizetniük az önkormányzatoknak a számított adóerőképesség alapján. Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának továbbra is befizetési kötelezettsége lesz. A 2026. évi szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért felelős miniszter a 49/2025.(XII.23.) NGM rendeletben tette közzé. Ennek összege városunk vonatkozásában 2026. évre 2.663.048.286 Ft lesz.

A költségvetési tervezet tartalmazza mindazon előirányzatokat bevételi és kiadási előirányzat-csoportonként, melyeket a jogszabályok előírnak, valamint azokat a nem kötelezően ellátandó feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület, illetve Közgyűlés az önkormányzati rendeletekben, határozatokban felvállalt.

Az Mötv. 111. § (4) bekezdése értelmében a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A beterjesztett anyag jelen formájában a költségvetési rendelet megalapozására alkalmas, tartalmazza mindazokat a költségvetési tételeket, melyek az önkormányzat 2026. évi költségvetési rendelettervezetében megjelennek.

Az 24/2024.(XII.12.) önkormányzati rendelet alapján a Közgyűlés a köztisztviselők illetményalapját 75.000 Ft-ban határozta meg.

1. Az Önkormányzat bevételei:

Az Önkormányzat bevételeit a Rendelet 3. számú melléklete részletezi. Az Önkormányzat működési támogatásainak összege 3.421.578.586 Ft, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozás, a közfoglalkoztatottak támogatása és egyéb működési célú támogatások 309.854.275 Ft. Vagyoni típusú adókból 636.000.000 Ft, termékek és szolgáltatások adóiból 8.150.000.000 Ft, egyéb közhatalmi bevételekből 51.000.000 Ft várható. Működési bevételek 1.266.120.144 Ft, felhalmozási célú támogatások 4.639.067.870 Ft, ingatlan értékesítés 842.247.740 Ft, felhalmozási célú átvett pénzeszközök 4.000.000 Ft. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése 7.517.410.000 Ft, előző évi maradvány 1.412.345.387 Ft.

2. A Hivatal bevételei:

A Hivatal működési bevétele 12.700.000 Ft, mely közvetített szolgáltatásokból adódik, felhalmozási célú átvett pénzeszközök 7.000.000 Ft, a kölcsönök visszatérüléséből származik, előző évi maradványa 38.932.281 Ft, az intézményfinanszírozás bevétele 2.182.641.312 Ft.

3 Az Intézmények bevételei:

Az Intézmények működési célú támogatásai államháztartáson belülről 80.334.707 Ft, mely nagyrészt a Helischer József Városi Könyvtár „TOP_PLUSZ 3.2.1-23_ES1-2025-00002 Komplex helyi humán fejlesztések Esztergomban” tárgyú pályázathoz kapcsolódik. Az Intézmények működési célú saját bevételei 1.329.496.570 Ft, mely 95%-ban a Szent István Strandfürdő bevételeiből tevődik ki. A működési célú átvett pénzeszközök 1.368.660 Ft, a maradványuk 211.327.423 Ft, az intézményfinanszírozás bevétele 3.831.845.253 Ft.

Az intézményeinknél szereplő térítési díjak megállapításánál az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 150. §-át alkalmazza.

Az Önkormányzat személyi juttatásai 688.695.989 Ft, a munkaadókat terhelő járulék 99.772.079 Ft, a dologi kiadások összege 5.316.263.141 Ft, az ellátottak pénzbeli juttatásai 104.000.000 Ft. Egyéb működési célú kiadásai 5.502.232.886 Ft, ebből előző évi elszámolásból származó kiadások 10.000.000 Ft, elvonások és befizetések 2.663.048.286 Ft, működési célú támogatások 1.222.940.000 Ft, a tartalék összege 1.606.244.600 Ft.

A tavalyi évhez képest a működési kiadások 1,064 milliárd forinttal nőttek. Emelkedtek a személyi juttatások 190 millió Ft-tal, a járulékok 36 millió Ft-tal. A dologi kiadások 3,8%-kal (196 millió Ft-tal) nőttek a 2025. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva, melynek oka az infláció. Az egyéb működési célú kiadások 630 millió Ft-tal emelkedtek. Ez utóbbin belül nőttek az elvonások 445 millió Ft-tal[dHB1] , emelkedtek a működési célú támogatások 331 millió Ft-tal (Szent Miklós Alap), csökkentek a tartalékok 145 millió Ft-tal. A dologi kiadásokat a Rendelet 4. melléklete, a működési célú támogatásokat az 5. melléklet, az ellátottak pénzbeli juttatásait a 6. melléklet részletezi.

Az általános tartalék 450.000.000 Ft. A működési céltartalékban 255.000.000 Ft került tervezésre, míg a beruházási céltartalékban 901.244.600 Ft (ld. Rendelet 9. melléklet).

A tavalyi évhez képest a tartalékok nem változtak jelentősen. A stratégiai tartalék – 600 millió Ft - kettős funkciót tölt be. Egyrészről a következő évi fejlesztésekhez nyújt forrást, másrészt biztosítja az Önkormányzat likviditását, mivel ez a tartalék az idei évben nem használható fel. Új elemként jelenik meg a működési céltartalékban a Közművelődési intézményi tartalék, mely az év közben alakuló új intézmény – múzeum - kiadásaihoz nyújt majd fedezetet

A beruházások összege 5.515.368.834 Ft, a felújítások előirányzata 2.498.220.639 Ft. A beruházási és felújítási kiadásokat a Rendelet 7-8. melléklete részletezi.

Felhalmozási célú támogatásokra 382.914.135 Ft-ot tervezett az Önkormányzat, mely nagyrészt az értékvédelmi pályázathoz kapcsolódik. A felhalmozási célú támogatásokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza.

A felhalmozási kiadások előirányzata összesen 8.662.817.963 Ft, mely 2,75 milliárd forinttal magasabb az előző évinél. A felhalmozási kiadások előirányzatából 5,1 milliárd Ft pályázatokkal kapcsolatos beruházás, felújítás.

Az intézményfinanszírozás 6.014.486.565 Ft, az államháztartáson belüli megelőlegezések finanszírozása 127.669.734 Ft.

Az intézményfinanszírozás közel 574 millió forinttal nőtt a megelőző évhez képest. Az intézményeknél a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével, a bértáblák szerinti soros előre lepésekkel, a szociális intézményben dolgozók, a bölcsődei dolgozók, pedagógusok személyi juttatásai átlagosan 12,5%-kal nőttek a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján. A béremelések fedezetét a központi költségvetés átlagbéralapú támogatással nagyrészt finanszírozza. A dologi kiadások az infláció hatására emelkedtek.

Az Önkormányzat költségvetési kiadásait az önkormányzati rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2. A Hivatal kiadásai:

A Hivatali személyi juttatás 1.599.424.750 Ft, a munkaadókat terhelő járulék 223.510.218 Ft, mely emelkedést mutat a tavalyi évhez képest. A személyi juttatások emelkedésének oka köztisztviselői béremelés, mely érinti a 10 és 30 ezer lakos közötti önkormányzati hivatalok dolgozóit is. A béremelések fedezetét a központi költségvetés átlagbéralapú támogatással finanszírozza. A dologi kiadások előirányzata 246.559.800 Ft, mely a tavalyi évhez képest 15%-kal emelkedett. Az emelkedést részben az infláció, részben az informatikai szolgáltatások, részben az épület üzemeltetésével kapcsolatos új feladatok jelentik. A beruházási kiadások a tavalyi évhez képes 90 millió Ft-tal alacsonyabb összegben kerültek tervezésre. Ezen az előirányzaton irodabútorok, egyéb kisértékű eszközök beszerzésével, az elavult számítógép infrastruktúra korszerűsítésével tervezett a hivatal. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások (munkáltatói kölcsön) az előző évekkel egyezően 20.000.000 Ft értékben kerültek tervezésre. A Hivatal költségvetését az önkormányzati rendelet 10. melléklete tartalmazza.

3. Az Intézmények kiadásai:

Az Intézmények költségvetési mérlegét az önkormányzati rendelet 11. melléklete tartalmazza. Az Intézmények költségvetéseit kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokra megbontva az önkormányzati rendelet 12-26. mellékletei mutatják be.

Az intézményi személyi juttatás 3.143.629.558 Ft, a személyi juttatásokhoz kapcsolódó járulékok 439.383.630 Ft. A dologi kiadások 1.776.823.895 Ft, kisebb beruházásokra 94.535.530 Ft-ot terveztek az Intézmények a saját költségvetésükben.

Az Intézmények bevételei és kiadásai összességében 939 millió Ft-tal emelkedtek az előző évhez képest. A főösszeg növekedését egyrészt az okozza, hogy 2025. április 1-től a Szent István Strandfürdő átvette az Aquasziget Élményfürdő üzemeltetését, melynek működési bevételei és kiadásai 9 hónapra jelentek meg a költségvetésben, ebben az évben már teljes évvel számolunk. Az emelkedés másik részét a bérek növekedése teszi ki. A pedagógusok bére 2026. január 1-től újabb 10%-kal, a szociális ágazatban 15%-kal, a kulturális intézményeknél 15%-kal emelkedett, valamint a minimálbér (11%) és a garantált bérminimum (7%) emelkedése is hatással van a személyi juttatások és járulékok emelkedésére.

Az intézmények közül a Szent István Strandfürdő vállalkozási tevékenységként végzi az Aquasziget Élményfürdő üzemeltetését. A telephely várható bevételei fedezetet nyújtanak a várható kiadások teljesítésére. A telephely működtetéséhez önkormányzati kiegészítő forrásra nincs szükség.

Az Önkormányzat a Hivatallal és az Intézményekkel összevont költségvetését a rendelet 1. melléklete tartalmazza, melynek főösszege 35.945.270.208 Ft.

Az idei évre a működés terén ugyan a tavalyi évinél magasabb bevétellel számoltunk, a működési kiadásokat azonban növelik a szakági jogszabályok által emelkedő bérek költségei, az intézményi gyermekétkeztetés és az egyéb üzemeltetési-, szakmai anyagok áremelkedése és szolgáltatások árának emelkedése is.

A nehézségek ellenére is cél, hogy az Önkormányzat által ellátandó feladatok színvonala ne csökkenjen és a városunk élhetőbb, tisztább, rendezettebb legyen. A működési kiadásokat a működési bevételekből, az előző évi maradványból és finanszírozási bevételekből fedezzük.

Idén tovább folytatódnak a már megkezdett pályázati forrásból támogatott fejlesztéseink és jelentős mértékben tervezünk önerőből is megvalósítani további beruházásokat, felújításokat. 2025-ben több jelentős összegű TOP Plusz és egyéb támogatásban részesült az Önkormányzat 4,6 milliárd Ft összegben, amelyekkel kapcsolatos beruházások megvalósítása 2026-ban kezdődhet el.

Az előző évi maradványnak köszönhetően idén is nagy hangsúlyt fektettünk a tartalékképzésre. Nem csak rövid, de közép és hosszútávon is nagyon fontos a tartalékok képzése, egyrészt tárgyévben a nem várt kiadások fedezetéül, másrészt az elkövetkezendő évek beruházásainak forrásbiztosítása miatt, harmadrészt a likviditás biztosítása érdekében is.

Amennyiben az év folyamán sikerül plusz forrásokat bevonni, úgy lehet a tartalékokat emelni vagy a forráshiány miatt nem tervezett feladatokat a költségvetés módosításával előirányozni.

Továbbra is fontos, hogy az Önkormányzat a bevételeit beszedje és a kiadási előirányzatok a bevételek beérkezésének függvényében teljesüljenek. A kintlévőségek behajtásának hatékonyságát meg kell tartani. A kivetett adók és a ténylegesen beszedett adók hányadosát tovább kell növelni, az adóbehajtási, adófelderítési, szükség esetén adóellenőrzési tevékenység erősítésével.

Az idei évben is elmondható, hogy az Önkormányzat biztonságos gazdálkodása csak a költségvetés fegyelmezett betartásával valósítható meg.

Az Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján „a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős”.

A fentiek alapján kérem Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026. évi költségvetési rendeletének megalkotását.

A rendelet megalkotása előtt, az államháztartási törvény 29/A. §-a alapján a helyi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és a Gst. 8. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.